Észak-Magyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-09 / 290. szám
2 ESZAKMAGYARORSZAG Kedd. 1958. december 9. A régi MA TEOSZ-tól a mai TEFU-ig MegyénMxan sok az olyan, vállalat, amely ezekben a hónapokban ünnepli alakulásának 10 éves évfordulóját. Tíz esztendő nem sok idő, mégis ha a fejlődés tükrében nézzük, hosszúnak tűnik, mert üzemeink sokat fejlődtek és óriási léptekkel haladtak előre. Gyorsabban fejlődtek, mint a múlt rendszer több évtizede alatt. De erről beszéljenek a tények Tíz évvel ezelőtt alakult meg Miskolcon a Teherautó Fuvarozási Vállalat is. A vállalat 31-es számmal jelzett kocsijait mindenütt ismerik a megyében. Az út, amit eddig megtettek, nem volt könnyű. Erről tájékoztatott bennünket Pabis József igazgató élvtárs. —- A kezdet bizony nehéz volt. A tőkés vállalkozás^ Mateosz államosítása után a vállalat különböző elavult típusú gépkocsikkal kezdte meg működését. Nyolc darab GMC gyártmányú kocsival kezdődött a fuvarozás, majd a fejlődés további szakaszában Opelt—Blicz, Ford, Bet- ford és Federál gyártmányú tehergépkocsikat kapott a vállalat. Ezekkel az elavult típusú járműveikkel kellett lebonyolítani az állandóan növekvő szállításokat. A kocsikhoz nem lehetett alkatrészeket kapni. A vállalat nem rendelkezett javító műhelyekkel, a javításokhoz szükséges gépi felszerelésekkel és szerszámokkal. Kizárólag a dolgozók leleményességén múlott, hogy ezekkel a kocsikkal úgy ahogy meg tudták oldani a szállítási feladatokat. — Tíz év alatt több kocsit kise- ' Iejteztek, a rosszakat pedig az olvasztóba küldték. Helyükbe mind nagyobb számban kaptak korszerű, magyar gyártmányú három és féltonnás 1 teherbírású Csepel-—Diesel kocsilkat. Napjainkban már több száz darab ilyen korszerű tehergép- iR>csival bonyolítják le a szállítást, Az elmúlt 10 év alatt Jelentős fejlődés történt a TEFU életében, megvalósították a korszerű, nagyüzemi gépkocsi közlekedést. Lehetővé vált a gépkocsik kétirányú terhelése és a kapacitás maximális kihasználása. Jó példa erre, hogy napjainkban egy gépkocsi 17 százalékkal több tonnarakományt szállít el, mint 4*—5 évvel ezelőtt azonos fuvaridő alatt. Az országos viszonylatban kiépített menetirányító hálózat jelentős mértékben hozzájárult a gépkocsik gazdaságos foglalkoztatásához, és ma már távolsági utakon üres járatban tehergépkbcsit csak terheléssel, vagy előzetes engedély- lyel szabad útba indítani. Bármerre utazunk Borsod megye területéin, nincs olyan nagy létesítmény, ahol annak felépítésében a TEFU dolgozód ne vették volna ki részüket. Ott voltak a borsodi, a kazincbarcikai vegyiművek, a hőerőmű, a Békeváros, az Egyetemváros, a hejőcsabai cementgyár és a mályi téglagyár építkezésénél, ahdva éjjel-' nappal szállították a sok építőanyagot. Hősiesen kivették részüket az emlékezetes dunai árvízvédelmi munkálatoknál, a mezőgazdasági termények szállításánál és még igen sok helyen. A vállalat jelentősen fejlődött a gépi berendezések és egyéb korszerűsítések vonalán is. A gépjárművek korszerű karbantartásához és a munka megkönnyítéséhez hozzájárul az a körülmény, hogy az utóbbi né hány év alatt 4 esztergapadot, két autóvillamossági próbapadot, 2 adagoló próbapadot, szalagfűrészt. 11 komplexort és asztalos gyalugépet helyeztek üzemibe, melyek a korábbi években ismeretlenek voltak. A lakosság körében közkedvelt fuvarozási eszközök a vállalat üzemeltetésében lévő teihertaxik. Ezeik a kocsik a lakosság kisebb szállításait végzik. Az érdeklődés olyan nagy, hogy ezen a téren további fejlődés várható. Újabb kocsik üzemeltetését vették tervbe. Ugyancsak a lakosság érdekeit tartják szem előtt, amikor Mezőcsátom, Edelény- ben, Tokajban és Tiszapalkonyán szolgálati helyeket létesítenek és állandó tehergépkocsikat biztosítanak a fuvarigények kielégítésére. A gépkocsivezetők többsége évek óta ragaszkodik a gyorsan fejlődő, jó hírű vállalathoz. Pedig nem könnyű a dolguk. A felszabadulás óta eltelt idő alatt a közúti forgalom jelentősen megnövekedett. A gépkocsivezetőt felelősség terheli a közúti közlekedés rendjéért, vigyázni kell a reábízott nagyértékű társadalmi tulajdonra, embertársainak életére és testi épségére. Ezen a téred!, különösen az 1958. évben szép eredményekkel büszkélkedhet a vállalat. Másodszor is elnyerték a rendőrkapitányság közlekedés-rendészeti osztályának vándorzászlaját, amit a dolgozók a balesetmentes vezetésért kaptak. A gépkocsivezetők megbecsülése más irányban is érvényre jut. A Horthy-rendszerben cseléd- könyvvel rendelkező gépkocsivezetőkből a felszabadulás után megbecsült szakmunkások lettek. Államunk a legmesszebbmenőkig gondoskodik róluk, nagyra értékeli munkájukat. A forradalmi munkás- paraszt kormány intézkedésére munkabérüket az elmúlt évben emelték. Ma már 20 százalékkal kevesebb munkaidő alatt 30 százalékkal több munkabérben részesülnek, mint 2— 3 évvel ezelőtt. A külszolgálat! jut- tátásoknál is történtek változások Ilyen alkalmakkor például élelmezési és szállásdíjat kapnak, a. téli időszakokra bundát és munkaruhát. A fejlődés és a megbecsülés ered menye, hogy a vállalat dolgozói közül az utóbbi 3 év alatt 92-en építettek saját családi házat. A vállalat vezetősége, a párt- és szakszervezet jelentős mértékben segítette kislakás-építő dolgozókat. Az építkezésekhez szükséges anyagok szállításához kedvezményes fuvardíj lefizetése mellett tehergépkocsit biztosított. Az így nyújtott fuvardíjkedvezmény közel félmillió forint. Ebben az évben 50 dolgozót kedvezményes üdültetésben, 60 dolgozó gyermekét pedig ingyenes nyaraltatásban ré szesítettek. A következő években tovább fejlődik a vállalat. A nép gazdaság vérkeringésében még na gyobb feladatok várnak rájuk. Tervük az, hogy a gépkocsivezetők szakmai tudásának fejlesztésével növeljék a vállalat jó hírnevét, hogy a falu és a város termékei minél előbb eljussanak rendeltetési helyükre. Szarvas Miklós A VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL ‘GORKIJ GRÚZIÁBAN« A szovjet irodalom 3 új kötettel gazdagodott, amelyek megvilágítják iVlakszim Gorkij életének és munkásságának különböző szakaszait. A »Gorkij Grúziában« című kötetben V. Imedadze, Gorkij életének azon szakaszát elemzi, amikor a fiatal író megismerkedett a grúz nép legjobb képviselőivel, s kapcsolatokat létesített a tbiliszi forradalmi proletariátussal. A monográfia szerzője bőven kifejti, milyen befolyást gyakorolt Gorkijra a grúz kultúra. AZ NDK NÉPI HADSEREGÉNEK MŰVÉSZEGYÜTTESE KINÄBAN A Német Demokratikus Köztársaság népi hadseregének Erich ^ Wei- nert-művészegyüttese nov. 19-én kínai vendégszereplésre indult. Az együttes két hónapig marad a Kínai Népköztársaságban és az ország északi és déli részén a kínai népi felszabadító hadsereg tagjai előtt, szocialista üzemekben és a népi kommunákban fog fellépni.-cooTIT-kirándulás Csehszlovákiába A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei szervezete és az IBUSZ miskolci kirendeltsége 1959. márciusában háromnapos autóbuszkirándulást rendez Csehszlovákiába. A kirándulás részvevői megtekintik Pozsony nevezetességeit: a várat, a koronázótemplomot, a reformkori országgyűlések épületét, a hires MJ- hály-kaput és a város új létesítményeit. Ezután ellátogatnak a Vág-völgyébe, ahol Pöstyén világhírű fürdőjével, s útközben pedig Nagyszombat régi egyetemével és műemlékeivel ismerkednek meg. Hazafelé megnézik Komárom régiségeit, többek között Jókai Mór szülőházát. A kirándulás részvételi díja 680 forint (beleértve az útlevél és vízum megszerzésével kapcsolatos kiadásokat, az útiköltséget, az étkezést és a szállást). 70 korona költőpénz igényelhető 97 forint ellenében. Jelentkezni lehet az IBUSZ menetjegy- irodában (Miskolc, Kazinczy u. 2. sz. Telefon: 16—440 ). Jelentkezési határidő 1959 január 2. — A miskolci Kertészeti Vállalat többezer forintos költséggel véglegesen rendezi a selyemréti bérházak környékét. A járda és az úttest közötti parksávok talaját feljavítja és az eddigi felesleges földtömeget — ami az állandó esőzések következtében a járdán és az úttesten sárt okozott — elszállítják. AZ IGAZI MŰVÉSZET Sacha Guitry mondotta a színművészeti főiskolai hallgatóknak: „A jó színész olyan tökéletesen tud elfogyasztani a színpadon egy papírmasé bifsztelcet, hogy a közönség azt hiszi, hogy valódit eszik. A rossz színész viszont úgy fogyasztja el az igazi bifszteket, hogy a közönség biztosra veszi: papirmasé-húst fogyaszt SÍRFELIRAT Az olaszországi Ferucci nevű városkában andalítóan szép környezetben egy sírkő látható a következő felirattal: „Itt nyugszik Fernando, a 42. hadsereg öszvére: életében hat tábornokot, tíz ezredest, húsz századost, négyszáz közlegényt és egy gránátot hordott a Hátán”. 154 KILOS SZARVAS A svájci Blenic-völgyben a szarvasok annyira elszaporodtak, hogy komoly károkat okoznak nemcsak az erdőségekben, hanem a földeken is. A helyi hatóságok általános vadászatot rendeltek el a szarvasállomány csökkentésére. A vadászat során sikerült egy 154 kilós állatot elejteni. BARÁTSÁGTALAN MŰTŐ A közelmúltban Miamiban, egy tengervízzel teli akváriumban elvégezték az élső vízalatti operációt egy 500 fontos (kb, 250 kg) halon, amely már napok óta nagyon bánatosan úszkált a medencében. Megállapítást nyert, hogy a beteg hal daganattól szenved, amelynek eltávolításához sebészi beavatkozásra van szükség. A »beteg« először öt kábító injekciót kapott, s csak mikor ezek már hatottak, kezdte meg az állatorvos a műtétet. Operáció közben több búvár védte az orvost. Távol kellett tartaniok ugyanabban az akváriumban úsz-» káló cápákat. amelyek izgatottan figyelték a véres eseményt. 72 ÉVES DÉLISARK UTAZÓ A 72 esztendős Sir Raymond Priestley Délisark kutató, aki már annakidején Scott-tal és Shackle- tonnal részt vett sarkutazásokon, még ebben az évben visszatér a Délisarkra. Priestley, aki átmenetileg Sir Vivian Fuchsot helyettesítette a Falkland-szigetek tudományos intézetének igazgatói tisztében, megfigyelőként csatlakozik a Dufer admirális vezetése alatt álló amerikai expedícióhoz. Az angol gyarmatügyi minisztériumot felkérték, hogy jelöljön ki megfigyelőt ehhez az expedícióhoz és a minisztérium a 72 éves veteránt javasolta. ZSOLIÉRT SEMMI SEM DRÁGA A napokban egy portugál üzletember, Fernando A. Moreira és felesége a kelet-afrikai Beirából repülőgépen Londonba érkezett. A hétezer mérföldes légi utat azért tették meg, hogy 15 éves korcs kutyájukat szemideg műtétnek''Vé'SSé1r~alá." • Egyedül az útiköltség több mint kétszáz fontba került: „Ez igazán nem sok Zsoliért — mondotta a portugál üzletember —, hiszen ő a légjobb barátunk”. A GYENGÉDLELKÜ AMERIKAI NŐK Chicagóban a közelmúltban új filmszínház nyílt, amelyet csak nők látogathatnak. A megnyitás előtt megérdeklődték a gyengédlelkű chicagói asz- szonyoktól és leányoktól, hogy milyen filmeket szeretnének látni. A megkérdezettek 40 százaléka rémfilmek iránt érdeklődött, 35 százaléka szerelmi történeteket óhajtott látni, 21 százaléka a háborús történetek mellett foglalt állást, 2 százalék pedig nem nyilvánított semmiféle különleges kfvánságot. ÖTMILLIÓ ATMOSZFÉRA* NYOMÁS A szovjet tudósok nemrégiben § millió atmoszférás nyomást állítat» tak elő. Ez tízszer szárnyalja túl ftfc amerikai fizikusok eddigi világf»- kordját ezen a téren. PERLAI REZSŐ: MINDHALÁLIG /iriásira nőnek az árnyak a v holdvilágos éjszakában. A város szélén, Busányiék háza ajtaján óvatosan kopognak. — Ki az? — hallatszik belülről egy ijedt női hang. — Jóbarát — hangzik a válasz. Az ajtó óvatosan nyílik, álmos, kócos asszonyfej jelenik meg résében: — Kit keres? — A férjével akarok beszélni, vár engem. Riadtan húzódik arrébb az asz- szony. Csak nem?... Csuta belép, Busányiné felismeri, de a felismerés . könnyekre fakasztja és sírva mondja: — Nagyon kérem, kímélje meg családunkat — és szinte elfúl a hangja. — Hiszen annyit Szenvedtünk a sztrájk miatt. Neki már nem szabad ilyesmiben résztven- nie. Csuta melléje lép, keze nyugtatóan simít végig a családjáért aggódó munkásasszony Karján. — Ne féljen, nem lesz semmi baj. Aztán Busányi is megérkezik. A két férfi az asztalhoz telepszik, az asszony hátrébb húzódik. Könnyei lassan felszáradnak, de nyugtalansága nem szűnik. A nyolc gyermekre gondol, akiknek mindennap enniük kell. Mi lesz, ha az a falás- nyi kenyér is kihull a kezükből? Az asztal mellett a két munkás beszélgetésbe merül. Pirkad, mire meghánynak-vetnek mindent. Lelkűkben a szavak nyomán felszakadozik a múlt, a harcok, a nagy sztrájk minden részlete és sok apró epizódja. Másnap hárman, harmadnap vagy tízen ülik körül a lesötétített szobában a kerek asztalt. Három hónap múltán egyszerre több helyen, külön csoportok készülődnek. Egyik a szérüskertben, másik az erdőben, a harmadik egy eldugott tanyán kovácsolódik egységessé. A Népszava kézről-kézre jár. A szervezés nagy ütemben halad. Éveken át szívósan dolgozzák ki a legapróbb részleteket is. Az egész műhely az adott jelre vár. Mikor? Végre! 1917 egyik koraőszi regT gélén kalapácsok zúdulnak a vasúti kocsik ütközőire. A megbeszélt jelre a munkások eldobják szerszámaikat és felsorakoznak az igazgatósági iroda előtt. A műhelyfőnök magából kikelve üvölt és fenyegetőzik. Követeli, vegyék fel azonnal a munkát. De a tömeg összébb szorul, rendületlen áll. Nem mozdul. A goromba szóra nem hátrál, de előre lép. A műhelyfőnök is lép — hátra! Csendesebb szóval kérdi: — Ki a bizalmijuk? Csuta Károly, aki évekkel ezelőtt csak önmagában vívódva kereste az igazságot, a munkások sok-sok kérdésére a választ, most Öntudatosan előlép. Arcán kemény elhatározás feszül, szemében elszántság ég. — Én vagyok. — Maga? — hüledezik a műhelyfőnök. — Én! — S ez a szó éles, mint a borotva. A csodálkozás és a lekicsinylő gúny eltűnik a műhelyfőnök arcáról. Hebeg, sunyin' kérdi: — Mondja, lehet magával okosan beszélni? — Velem nem! Csak velünk! — csattan a válasz. — Hát akkor magukkal. Ide figyeljenek. Ha nem kezdik el rögtön a munkát, katonaságot, csendőrséget hívatok, a következményekért maguk felelősek. Az elszánt munkástömeg a fenyegetésre fenyegetően előrenyomul. Beszorítják a műhelyfőnököt az irodába. Aztán némán, mozdulatlanul várnak. Néhány perc múlva a csendet bakancsok ütemes csattogása szakítja meg. Katonák sorakoznak a tömeg elé, puskájukon feltűzött szurony. Megint feszült csend. Farkasszemet néznek, lőnni nem mernek. A műhelyfőnök lassan kimerészkedik az irodából. Megpróbálja szépszóval elütni a konfliktust. — Tulajdonképpen mi bajuk van? — Hogy mi bajunk v$.n? — zúg a tömeg. — Hol a napszámosok pénze? Milyen jogon sikkasztja el ledolgozott bérünket? A műhelyfőnök tagad, fenyeget. A munkások — mitsem törődve a rájuk szegzett fegyverekkel — nekirontanak. Ha Csuta közbe nem lép, ízekre tépik. Jónéhány óra telik el eseménytelen mozdulatlanságban. A katonaság tehetetlen, nem egy közülük látja, érzi, hogy a munkásoknak van igazuk. Megkondul a déli harangszó — ebédelni senki sem megy. Aztán egy század csendőr érkezik. A tömeget szétoszlatják. C.suta Károlyt elhurcolják. 'T’árgyalás. Kérdések, vallatás. De minden hiába, a munkások’ hajthatatlanok, nem veszik fel a munkát. Csuta most érzi csak igazán, mit jelent a testvéri munkás-szolidaritás. A főtárgyaláson bátran viselkedik, s a bizonyítékok alapján leleplezi a sikkasztó műhelyfőnököt. Szabadon bocsátják. A napszámosok megkapják bérüket. Az első tűzpróba győzelemmel végződött. Nehéz idők, vésztjósló fellegek gyűlnek az ország felett. Dúl a háború, nyomában ott settenkedik a nyomor. Az elégedetlenség egyre nő, halmozódnak a gyúlékony anyagok. Munkások vére hull a csatatereken, elfolyó vérük lobogó fáklyaként „megálljt” int a vak sötétségnek. Egyetlen távoli országban, Oroszországban száll csak szembe a tulajdonképpeni ellenséggel a fegyveres muhkástömeg. Ott már nyílnak a forradalom vérpiros rózsái. És jönnek a katonák hazafelé a frontról éhesen, fázva, rongyosan, hozzák a híreket. Az elégedetlenség gyűrűzik, mint a szél felkavarta sima tótükör. Szinte pattanásig feszülnek a kedélyek, mindenki várakozásban él, ugrásra készen, egv adott jelre várva. 1P1P március 21. Ebben az 17 17, esztendőben a tavasz első napja nemcsak a telet űzte el, hanem a hosszú évszázadok sötét nyomorúságát is. Győzött a forradalom! Budapesten létrejött a munkásállam, a proletárdiktatúra. Sürgönydrótok, telefonhuzalok viszik a győzelem hírét a legtávolabbi vidékre is. Nincs idő sok beszédre, de kevés szóból is megérti, akihez szól. Miénk a hatalom! Biztosítani kell a rendet, a fegyelmet! Csuta elvtársat sürgősen telefonhoz kérik a sátoraljaújhelyi műhelyből. Landler Jenő üzenetét tolmácsolják: vegye át a város vezetését, álljon a direktórium élére, legyen határozott, biztosítsa a rendet. Izgalomtól remegő ajakkal, örömtől csillogó szemmel a parancsra csak ennyit mind: igenis. A műhelyben pillanatok alatt összeverődnek a munkások. Szükségtelen itt a szónoklat. A győzelem híre, a boldogságtól kipirult arcok szinte fölöslegessé (eszik a beszédet. A diadal jelképeként szirénabugás kíséri a hűséges barátok, munkástestvérek, elvtársak között menetelő Csuta Károlyt a sátoraljaújhelyi városházára, ahol a nép azonnaí megválasztja a direktóriumot és vezetőit. Ki tudná elmondani, hogyan születtek meg ü legfontosabb rendeletek egyik óráról a másikra, rendeletek, melyek mindegyike a dolgozók érdekét védte. A jelszót pedig talán senki sem mondta ki, a szívekből tört az elő: meg kell védeni a proletárhatalmat! A munkások fegyvert ragadtak, az arisztokrácia eltakarodott a közélet színpadáról és reszketve figyelte, mire képes a »műveletlen tömeg«. A »műveletlen tömeg« pedig azonnal munkához látott. A sátoraljauihelvi proletáriátus nem késlekedett. A kivirágzott szabadság legszebb virágait csokorba kötve, legiobb^ait zászlója alá gyültve fegyvert adott a kéFges munkáskezekbe. A direktórium, Csuta elvtárs vezetésével rendezte az órabéreket. szabályozta a munkaidőt (Folytatjuk.)
