Észak-Magyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-05 / 287. szám

4 fiSZAKMAGYARORSZÁG Péntek, 1958. December 5. A gondos előrelátás eredménye a ‘JlfíUftJfíG VfWORSIQfi MEGYÉNK ÉPÍTŐIPARA az 1958. évi népgazdasági tervek teljesítése során több feladatot vállalt magára. Ezek közé tartozik a gazdaságosabb termelés, a termelékenység növelése, az építkezések minőségének javítá­sa és ezzel egyidőben a gondos fel­készülés a téli hónapokra. Ezt jelöl­te meg feladatként az építőipari pártaktíva is, amikor határozatba foglalták: az évi feladatok teljesíté­se érdekében nagy gondot kell for­dítani arra, hogy a téli hónapokban megfelelő munkaterületek legyenek biztosítva. Ez azért fontos,, mert az elmúlt években némi visszaesés mu­tatkozott a téli felkészülésben. Az egyre növekvő építőipari fela­datokat téli építkezés nélkül nem lehetne végrehajtani. Szocializmust építő államunkban megengedhetet­len, hogy az építőmunkások túlnyo­mó része az év egy részében munka- nélkül maradjon. Ezért olyan szer­vezési és technikai intézkedéseket kell tenni, hogy építkezéseinken a téli hónapokban is megközelítsék a nyári hónapok termelési kapacitását. Gazdasági vezetőinknek azonban eb­ben az évben már arra is gondolniok kellett, hogy a téli munkát csak annyiban szorgalmazzák, amennyi­ben azok gazdaságossá tehetők. Most, amikor már ránk köszöntött a tél, elmondhatjuk, hogy a megye építőiparának vezetői, dolgozói gon­dos előrelátással készültek fel a hi­deg évszakra. Az építők szakszerve­zetének területi bizottsága néhány nappal ezelőtt megvizsgálta a válla­latok felkészülését és igen jó ered­ményeket állapítottak meg.'A válla­latok felkészülését nem a hanyagság, a kapkodás jellemezte, hanem a gya­korlati élethez közelálló, előrelátó intézkedések. Ennek köszönhető, hogy a korábbi években nagy költ­ségbe kerülő téli felkészülést most szinte pénz nélkül megoldották. A JÖ F FELKÉSZÜLÉS EGYIK TITKA: a vállalatok — a határozat­nak megfelelően — már júliusban gondoltak a télre. A negyedik ne­gyedév elején — amikor az Országos Tervhivatal rendelkezése szerint a beruházóknak a létesítményjegyzé­keket a kivitelező vállalatokkal lát­tamoztatni kellett — a téli munka- program még biztosabb alapokra he­lyezkedett. Ennek alapján az Építés­ügyi Minisztériumhoz tartozó válla­latok október 31-én már teljes téli programmal rendelkeztek. A megyei és városi tanács felügyelete alá tar­tozó vállalatok azonban az előbbiek­nél mutatkozó nagy fejlődéssel szemben még mindig bizonytalan­ságban élnek. Ezt mutatja az a tény is, hogy néhány nappal ezelőtt sem a Miskolci Építőipari Vállalat, sem a Miskolci Mélyépítő Vállalat, de a Megyei Építő és Tatarozó Vállalat sem ismerte 1959 első negyedévi munkatervét, tehát nem is lehet téli programja. Ennek egyrészt az az akadálya, hogy a tanácsi szervekhez tartozó községfejlesztési és felújítá­si kerettel rendelkező egységek nem rendelkeztek jóváhagyott keretekkel és a hozzájuk tartozó beruházások sorsa bizonytalan. A Miskolci Építőipari Vállalat téli munkával való ellátása egyrészt adottságainál fogva sem lehet kielé­gítő. A vállalat ugyanis nagyobb­részt a Miskolci Ingatlankezelő Vál­lalathoz tartozó lakóépületek tata­rozását, felújítását végzi és csak a lakók beleegyezése esetén végezheti télen is a munkát. Nem volt közömbös a felkészülé­sek során az sem, hogy az építőmun­kások hogyan és milyen körülmé­nyek között dolgozhatnak, megfelel­nek-e a munkakörülmények a szo­ciális követelményeknek. Több he­lyen — mint például a Borsod me­gyei Állami Építőipari Vállalatnál és a Borsod megyei Mélyépítő Vál­lalatnál — külön megbeszéléseit tár­gyát képezte, hogy a munkahete­ken meleg öltöző, ebédlő várja a munkásokat. Idejében gondoskodtak a munkaruhák megjavításáról és a szállások jő fűtéséről. Korábban több vállalatnál tapasztal­ható volt olyan jelenség, hogy lebe­csülték a téli felkészülést, mondván: úgyis idénypótlékot kapnak a mun­kások. Ezt a helytelen nézetet sike­rült idejében eloszlatni, amit bizo­nyít az, hogy a vállalatok jelentései szerint a dolgozók 70—80 százalékát tudják foglalkoztatni a téli hóna­pokban. AZ ÉPÍTKEZÉSEK PARTSZER­VEZETI és az üzemi bizottságok ne­velő munkája már a nyári hónapok­ban arra is irányult, hogy takarékos­ságra. neveljék az embereket. Szá­moltak azzal is, hogy ha esetleges rendkívüli hideg köszöntene ránk, akkor a téli hónapokban csak 40—50 százalékos foglalkoztatásra számít­hatnak, tehát a 15 százalékos idény­pótlékot ebben az időben használ­ják fel. A téli munka jó megszervezése nagy és szép feladat volt megyénk építőiparában. Eredményeik most mutatkoznak meg igazán, amikor az építők az 1958. évi terv sikeres telje­sítésén szorgoskodnak. Sok még a tennivaló, a rendelkezésre álló idő pedig igen rövid. Mégsem megold­hatatlan feladatot vállalnak magukra derék építőmunkásaink, akik most a hideg időben is ígéretük valóra- váltásáért, a hátralévő három hét gazdaságos kihasználásáért fáradoz­nak. MOST DECEMBERBEN kell jól dolgozni, ez a feltétele annak, hogy sikeresen kezdhessék meg az 1959- es esztendő új létesítményeinek épí­tését. Szarvas Miklós SZERZŐK - MŰVEIKRŐL • ..a szép könyvet szerető olvasóknak... Pogány ö. Gábor: Magyar Az elmúlt nyolc-tíz évben rendkí­vül megnövekedett az érdeklődés klasszikus festőink munkássága iránt. Sokan látogatják képtárainkat, számos példány fogyott el képzőmű­vészeti könyveinkből. Külföldön is emlegetik már, hogy a Munkácsy emlékkiállításnak 430 ezer látogatója volt. Kormányunk ötnegyed éve hívta életre a Magyar Nemzeti Galériát, festészet a XIX. században hazai képzőművészetünk önálló, or­szágos múzeumát. Ez az elhatározás lehetővé tette, hogy legjobb festőink, szobrászaink, 1 grafikusaink műveit az eddiginél sokkal nagyobb szám­ban láthassa a közönség. A Nemzeti Galéria tárlatainak hatalmas látoga­tottsága azt tanúsítja, hogy az or­szág lakossága él is ezzel az alka­lommal, napról napra szinte eíözönli a kiállítóhelyiségeket, nagy lelkese­déssel és egyre növekvő hozzáértés­sel tanulmányozza képzőművészeink alkotásait. A képzőművészet megszeretteté­séért sokat tehetnek a könyvkiadók is. A jó minőségű színes reproduk­ciók, az igényesen megírt tanulmá­nyok számos barátot szerezhetnek a festészetnek. Magam is őrömmel és ambícióval vállalkoztam arra, hogy a XIX. századi piktúránk történetét Összefoglaljam s a szép könyvet sze­rető olvasóknak segítségére legyek feledhetetlen mestereink megismeré­séhez. Könyvem megjelenésekor ez­úton is köszönetét kell mondanom a Képzőművészeti Alap Kiadójának és a Kossuth Nyomdának, mért I mindkét vállalat nagy műgonddal és szakmai lelkiismeretességgel állította elő az impozáns kötetet. A gazdasági felügyelő írja: A nagyobb kukoricatermés feltételei ALIG VÉGEZTÜNK a kukorica betakarításával, a dolgozó parasztok, a mezőgazdasági szakemberek máris szokatlanul sokat, az eddiginél töb­bet foglalkoznak a kukoricatermesz­tés problémáival. Keresik, milyen termesztési módszerek és korszerű eljárások alkalmasak arra, hogy megszüntessük a kukoricatermesztés és termés ingadozásait. Mindannyiunk érdeke, hogy az e téren mutatkozó összes problémákat a legrövidebb idő alatt megoldjuk. Mit kell tenni a termésingadozások megszüntetése és a terméshozamok­nál gyakran jelentkező bizonytalan­ság felszámolása érdekében? A na­gyobb kukoricatermés feltételeinek megteremtésével nem várhatunk to­vább. A kukorica rendkívüli népgaz­dasági jelentősége és a baráti, vala­mint más országokban e téren foga­natosított intézkedések megkövete­lik, hogy haladéktalanul lássunk hozzá e fontos feladatok végrehajtá­sához. A legfontosabb, hogy néhány év alatt hibridvetőmaggal vessük be kukorica vetésterületünk nagyobb részét. A fő figyelmet a hibrid kukorica­vetőmagtermesztés mellett a vető­mag betakarítására és előkészítésére kell fordítani. Gondoskodni kell ar­ról, hogy a tárolás folyamán is ki­zárjuk a keveredés minden lehetősé­gét. A beltenyésztett törzsek csövei­nek válogatásánál nem szabad a kö­zönséges vetőmagtermesztés szabá­lyai szerint a gyengébben fejlett csöveket kiselejtezni, mert vannak béltenyésztett törzsek, amelyeknek csöve jellegzetesen kevésbé fejlett. A válogatáskor tehát csak az egészen fejletlen, értéktelen csöveket, illet­ve a Illegtél elütő idegén kereszte­ződésre gyanús csöveket távolítsuk el. MÁR MOST GONDOLJUNK a ta­vasszal elvetésre kerülő kukoricave­tések sorsára. A jövő évi nagyobb termés alapja a kukoricatermesztés­re kijelölt földek trágyázása és mű­velése. Az istállótrágyázás mellett a szárazság elleni küzdelem sikerét az időben és helyesen végzett talajmű­velés dönti el. A kukorica alá vég­zendő őszi mélyszántás fontosságára a magyar szakirodalom már több mint fél évszázaddal ezelőtt rámu­tatott. Addig is, amíg elegendő vetőmag­szaporító üzemmel nem rendelke­zünk, rendkívüli gondot kell fordí­tani a kukoricavetőmag tárolására. A lófogú fajtáknál a magvak legin­kább 28—35 százalék nedvességet, a csutka pedig 35—45 százalék vizet tartalmaz. Ez a körülmény nagymér­tékben veszélyezteti a tárolás folya­mán a kukorica minőségét. Hibrid­vetőmag termelésére elsősorban az úgynevezett jó kukoricatermő talajo­kat jelöljük ki. Az irányító és vég­rehajtó apparátusnak gondoskodnia kell arról, hogy minden tájra, gaz­daságba, minden táblába odavaló, A Miskolci Nemzeti Színház szom­bat délután tartja az idény első gyer- mekdarab-bemutatóját. Bizonyára Örömmel fogadják a gyermekek a »Nem félünk a farkastól-« című há- romfelvonásos gyermekoperettet. Irta Hárs László és Romhányi József, ze­néjét szerzetté Gyulai Gáli Ferenc, rendezte Bikárdi Gyula. A főbb sze­repekben Vass Máriát, Hámori Mik­lóst, Gulyás Erzsébetet. Novák Mari­kát, Juhász Jutkát, Sülé Gézát, Jó­tökéletesen előkészített jóminőségű és nagy termőképesség u vetőmag kerüljön. KUKORICA NÉLKÜL NINCS bel­terjes gazdálkodás. Az elmondottak­ból látható, hogy a hibridkukorica vetőmagtermesztés túlnyomó rész­ben szervezési feladat. Ez a komplex munka magába foglalja a nemesí­tést, a törzsek előállítását és keresz­tezését az egyes és kettes keresz­tezések szántóföldi termesztésének irányítását, a vetőmagelőkészítő tele­pek üzemeltetését és munkáját. Annak ellenére, hogy tudjuk, a korica egyik legfontosabb szántó­földi növényünk, nélküle nincs ál­lat, nincs trágya, nincs talajerő, nincs belterjes gazdálkodás, mégis: bármennyire furcsának látszik, a hibridkukorica fogalmával, jelentő­ségével kevesen vannak tisztában. Ez súlyos hiba, sürgősen meg kell szüntetni. Kukoricából soha nem le­het eleget termeszteni és nincs az a felesleg, amelyet ne lehetne — bár­hol a világon — értékesíteni. TENNIVALÓ VAN TEHÁT BŐ­VEN, amit mindannyiunknak közö­sen kell megoldanunk. Kecskés Imre zsa Margitot, Gyarmathy Ferencet, Pákozdi Jánost, Becze Idát és Horá- nyi Lillát látjuk. A színház az elmúlt szezonban is sok örömet szerzett a gyermekeknek a mesejátékok előadásaival. A most bemutatandó és utána majd még sok­szor látható meseoperett is minden bizonnyal megnyeri a leendő színház­látogatók. tetszését, s nem csalódunk, ha azt hisszük, még a felnőttekét is. — ................. ooo-----------------—----­G yermekek és szülök olvassák el! SPORTHÍREK Szombaton délután 4 órakor a Borsod megyei Atlétikai Szövetség a' sportházban értekezletet tart, ahol dr. Sir József állami atlétikai edző, valamint Simek Ferenc, a magyar hosszútáv-futók edzője tartanak to­vábbképző előadást a megye atléta­edzői részére. A továbbképző elő­adás után 6 órakor a sportház (Day- ka G. u. 9.) tanácstermében tartja az Atlétikai Szövetség ez évi díjkiosztó ünnepségét. Ezen az ünnepségen oszt­ják ki a bajnokságot nyert verseny­zők részére a díjakat. Ugyanakkor megjutalmazzák az eredményesen dolgozó társadalmi aktívákat is. A Borsod megyei Röplabda Szövet­ség^ rendezésében szombat délután 6 órakor Nagy József nemzetközi játék­vezető számol be a prágai Európá­ba jnokságon szerzett tapasztalatairól. Ormai László röplabda-játékvezető is beszámolót tart A prágai EB-ről szóló kiértékelésen kívül a Borsod megyei játékvezetők részére tovább­képző előadás is lesz. A szövetség elvárja, hogy minden röplabdave­zető, játékvezető. résztvegyen a szombati kiértékelésen. Megkezdődnek a szakszervezeti sakkcsapatbajnokság küzdelmei. A Megyei Szakszervezeti Sportbizott­ság rendezésében indulnak a ver­senyek. December 15-ig jelentkez­hetnek még azok a csapatok, jame- lyek részt kívánnak vpnni a küzdel­mekben. Egy-egy csapat négy ver­senyzőből és két tartalékbúj áll. Ed­dig 7 csapat nevezett már, a to­vábbi nevezéseket a Szakszervizetek Megyei Sportbizottságára kell be­küldeni. Az MYSC elnöksége kicseréli az: eddig érvényben lévő állandó pálya­belépőket. A régi állandó belépők a. vasárnapi mérkőzésen már nem ér­vényesek. Az MVSC—Újpesti Dózsa mérkőzésre az MLSZ és egyéb iga­zolványokkal kizárólag a sportiroda melletti kapun lehet a pályára belép­ni. Jegyeket elővételben az MVSC sportiroda árusít. Röplabda játékvezetői tanfolyamra december 20-ig lehet jelentkezni a sportházban. A Borsod megyei Vívó Szövetség vasárnap délelőtt 9 órakor országos II. osztályú egyéni kardvívóver- sényt rendez a vasgyári leányiskola tornatermében. Vasárnap délelőtt 11 órakor a Le­nin Kohászati Művek Bartók Béla ! kultúrotthonában a magyar-ameri­kai atlétikai versenyről készült fil­met vetítik le a sporttolók, sportve­zetők és az edzők részére. A filmve­títés díjtalan. & Sakk % Fel ad váuj-meg lejtési versenyt indít az Fvzak in agyarország sport rovata A feladványok lelkes megfejtői­nek és barátainak, de a gyakorlati sakkozók tömegeinek is kellemes és hasznos időtöltést kívánunk szerezni azzal, hogy sportrovatunkban a sakkozók részére feladvány-megfej­tési versenyt indítunk be. A felad­ványok' megfejtése nem könnyű do­log, de tudjuk, hogy van járható út, ezt kell megkeresnünk, hogy a meg­fejtés sikerüljön. A fáradságot és a sok töprengést megéri az elért ered­mény. A gyakorlati sakkjátékosnak is hasznos a feladványokkal való fog­lalkozás, hiszen a fejtés lehetőségei­nek felismerése növeli a játékerőt. Megfejtési versenyünk első szaka­sza december 5-én indul. A helyes megfejtésekért a résztvevők ponto­kat kapnak. Versenyünk első szaka­sza december 31-vel lezárul és január­ban új szakasz kezdődik. 1959 első hónapjától kezdve negyedévenként készítjük el a kiértékelést. A legtöbb pontot elérők között sorsolással dönt­jük el azt a három versenyzőt, akit szerkesztőségünk díjazásban fog ré­szesíteni. Az első szakasz, tehát a decemberi feladványok kiértékelését, január 9-i számunkban fogjuk közölni és a győztesek részére postán küldjük el, a jutalmakat. A versenyben résztve­vőkkel közöljük, hogy a megfejtése­ket mindenkor a feladványok közlé­sétől számított 10 napon belül kell szerkesztőségünkbe (Miskolc, Tanács­ház tér 2. sz.) beküldeni oly módon, hogy a borítékra minden esetben ír­ják rá: »Sakk-feladvány megfejtése.-« A megfejtéseket személyesen is le le­het adni a szerkesztőségben. A versenyhez sok sikert és kelle­mes szórakozást kívánunk. Az aláb­biakban közöljük a verseny első sza­kaszának három feladványát: 1. Németh Zoltán (Magyar Sakk­világ 1948). Világos: Kd 1, Vd 2, Bg 4 és a 5, Ha 1, és d 5, F c2 és g 1, g.y: b 4, e 6. f 5. (11 báb). Sötét: Ke 4. Hf4 és c8. FdÖ és a2, gy: c5, e7. d4. g5, g2 (10 báb). Matt két lépésben (2 pont). , 2. Apró László (Miskolc) (Magyar Sakkvilág 1949). Világos: Kh3, Vb4, Ba3 és d8, HM és e6, Fc4 és a7, gy: e2, g7, f6, d5, (12 báb). Sötét: Ke4, Vc8, Bb8, Hfl. és d7. Ff8 és bl, gy: e5, (8 báb). Matt két lépésben. (2 pont.) 3. Apró László (Miskolc) (Magyar Sakkélet 1958). Világos: Ka3. Va7. Be 1, és h4, Fg 1 és d7, Hf3 és c4, gy: b3, a5 (10 báb). Sötét: Kd5, Bg4, Hf2 és c5. gy: a6. d3, g3 h5 (8 báb). Matt két lépésben. (2 pont). Tehát az első héten a fent leírt feladványokat kell helyesen megfej­teni és beküldeni szerkesztőségünk­be. SAKKHÍR Honfi vezet az országos- sakkbajnokságban Az országos férfi egyéni sakkbaj­nokság negyedik fordulójának befe­jezése után hat játszmában történt döntés, míg három játszma függőben maradt, A negyedik nap után min­den függőjátszma befejezést nyert és a jelenlegi sorrend a következő: Honfi 3.5, Barcza, Forintos, Szabó, Portisch 3. Flórián, Pogáts dr. 2.5 Bilek, Dely, Filep, Lengyel 2. Haág, Kluger 1.5, Bárczay, Flesch, Sallay, dr. Sándor 1 és Varnusz 0.5 pont. Az országos döntőnek egyetlen miskolci résztvevője, Bárczay László mester, az első négy fordulóban mérsékelt teljesítményt nyújtott. Eddig két játszmában döntetlenre végzett, míg két játszmában vereséget szenvedett. Reméljük, a bajnokság további küz­delmében az eddiginél sokkal jobb teljesítményt fog nyújtani. NYOLCÓRÁNKÉNT EGY GYÁR A Szovjetunióban jelenleg mint­egy 2.000 /ipari nagyvállalatot épí­tenek. Naponta átlag három ilyen gyárat helyeznek üzembe. Nyolc­óránként tehát egy-egy újabb gyár­ral gazdagodik a szovjet népgazda­ság. ffineérlifíLőii „Egyszer esik esztendőben vtzkereszt,, — tartja a... -- tudja az ördög, melyik müdal. De egyszer esik esztendőben pincérbál is, ezt viszont városszerte tudták (nemcsak a pincérek). És hát persze ott ilyen­kor igen jól lehet szórakozni, mulatni, nemcsak azért., mert jó bará­tainkkal, a kedvenc felszolgálókkal ~ akik már fejből tudják hány koc­kával szeretjük a kávét — mint privát emberrel találkozhatunk a fe­hér asztal mellett, hanem mert ók valóban jó hangulatot tudnak csi­nálni. Értik a módját no, ezt meg kell hagyni. Szerdán este is — az immáron hagyományossá vált baljukon, az Avas fehértermében olyan nagyszerű „dinom-dánomot” rendeztek (persze, csak a jóízlés határain belül), hogy nem maradt ott nevető izom tétlenül, s ember lett légyen a sarkán, akinek nem csiklandozta talpát a válogatott tánczeneszám. A ragyogó műsort Lukácsi Margit énekesnő „fűszerezte — borsoztá* olyan tetszésnyilvánítás közepette, hogy szinte alig tudott elszabadulni a pódiumról. Papp István komikustól egy-két ,.zseniális” pincérfogást leshettek el a. meghívottak. Mendelson Edit tangóharmonika-művész és Hámori Miklós konferanszié sem győzött hajlongani a sok taps után. Csak azokat a felszolgáló kartársakat sajnáltuk, akik ezen a -sá­pon is inspekcióztak. Dehát hiába. Még egy pincérbált sem lehet meg­rendezni =» pincér nélkül. (r)

Next

/
Oldalképek
Tartalom