Észak-Magyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-21 / 301. szám

I

▼ásárnap, 1958. december 21.

ÉSZAKMAGYARORSZÁG

3

A vízgazdálkodás kettős évfordulójára

A VÍZÜGYI SZOLGÁLAT DOLGOZD! kettős évfordulóra emlékeznek: a kultúrmérnöki intézmény nyolcvan éves, &z egységes vízügyi szolgálat 10 éves évfordulóját ünnepük, Hazánk életében, különösen a mezőgazdaság fejlesztésében igen jelentős szerepe van a tervszerű víz- gazdálkodásnak. Az életet adó víz, az ipar, a kereskedelem, a közlekedés és a lakosság szükségleteinek kielégítésénél nélkülözhetetlen természeti kincs —, de ezt a kincset csakis korszerű vízgazdálkodással lehet ez ember szolgálatába állítani.

Magyarországon — a földrajzi fekvés és vízrajzi adottság folytán — a víz nemcsak éltető eleme volt a lakosságnak, hanem évszázadokon át. hatalmas pusztításokat is végzett. Hazánk mezőgazdaságilag művelt területének egyharmad részét az ármentesítések és lecsapolások megkezdéséig, gyakran heteken, sőt hónapokon át víz borította. Történelmi emlékek tanúskodnak arról, hogy a veszélyeztetett területek lakói helyenként már a IV. században emeltek gátakat a víz ellen. Az egyik,, hazánk területén folytatott, legrégibb vízügyi munkálat, a mondákban, népmesékben sokat emlegetett Csörsz árka itt megyénkben, Ároktő község határánál kezdődik. Rendszeres, tervszerű vízügyi munkálatok azonban csak a XIX. században kezdődtek hazánkban. A múlt század első évtizedeiben egy-egy nagyobb árvíz még mintegy 4 millió katasztrális hold termését pusztította el. Műszaki és gazdasági eszközökkel végrehajtott új honfoglalás volt ennek a hatalmas területnek az árvizek alóli felszabadítása. Ezt a küzdelmet Széchenyi István kezdeményezte és Vásárhelyi Pál, az egyik legnagyobb magyar vízimérnök tervezte és kezdte meg közel 110 évveLezelőtt.

A MAGYAR VÍZGAZDÁLKODÁS jelentős dátuma az 1878-as esztendő,

Irta: Vezse Sándor vízügyi igazgató

amikor Kvassay Jenővel, a másik hírneves magyar vízimérnökkel az élen, megalakult a kultúrmérnöki hivatal. Sok nehézséggel kellett megküzdeniük az akkori idők vízimérnökeinek, a vízgazdálkodás úttörőinek. A felszabadulás előtti évtizedekben — bár európai viszonylatban is jelentős eredményeket értek el a magyar vízügyi szakemberek — a vízgazdálkodási problémák megoldását sóikban nehezítette az a körülmény, hogy a reakciós kormányzat nem a széles néptömegek, nem az egész mezőgazdaság, hanem egyes földbirtokok érdekeit tartotta szem előtt.

A FELSZABADULÁS UTÁNI ESZTENDŐKBEN gyors ütemben vette kezdetét a régi hibák felszámolása. Fokozni kellett az ár- és belvíz- védelmet, fejleszteni az öntözéses gazdálkodást, csökkenteni az eróziós pusztításokat, rendezni az elmocsara- sodott rét- és legelőterületeinket, növelni tógazdaságainkat, biztosítani az ipar és a lakosság jelentősen megnövekedett vízszükségletét. Korunk igényei- mellett az ilyen nagy feladatokat csakis tervszerű vízgazdálkodással, egységes vízügyi szolgálattal lehetett megoldani. Ezért került sor most tíz esztendeje a szétforgácsolt vízügyi Szervek államosítására és egységesítésére.

A tízéves egységes vízügyi szolgálat nagyszerű eredményekre tekinthet vissza. Csupán a Miskolci Vízügyi Igazgatóság területén 178 millió forintot fordítottak az elmúlt tíz esztendőben különböző vízügyi beruházásokra. Ebből az összegből többek között 5 és fél millió köbméter földmunkát és 100 ezer köbméter kőmunkát végeztek el. Dél-Borsodban a tiszamenti táj arculata is megváltozott a vízügyi munkálatok során. A Csincse övcsatorna megépítésével megszűntek e tájon a bel- és árvízkárok. Az elmúlt esztendőben került sor a Hangony, a Hódos, a Csernely,

a Rakaca, a kácsi, a sályi, valamint számos más borsodi hegyi patak szabályozására, rendezésére. Megkezdődött a Taktaköz korszerű belvízrendezése és a Boldva alsó szakaszának szabályozása is. Az elkövetkező esz- t&tdőkben megyénk területén is számos nagyszabású feladat vár megoldásra. A 15 éves távlati fejlesztési tervekben szerepel a Sajó és a Her- nád szabályozása, valamennyi kisebb vízfolyás, rendezése, vízmosáskötőgátak építése, de ugyanígy a vízügyi szakemberek egyik legfontosabb teendője a városok körüli zöldövezetek létesítése is.

A vízügyi szolgálat mérnökei, technikusai a gát- és csatornaőrök közel 400 kilométer hosszúságú védőgátakon, 1737 kilométer hosszúságú belvízi csatornahálózat mentén állnak őrt a Miskolci Vízügyi Igazgatóság területén. Nyolc nagy belvízátemelő szivattyútelep egy óra alatt több mint 8 millió liter vizet tud átemelni a folyókba a belvizek által veszélyeztetett területekről. Ezenkívül hasonló célokra 60 hordozható szivattyú is készenlétben áll. Több mint 220 000 katasztrális holdra terjed ki az a terület, amit helytállásukkal megvédenék az árvizektől és a belvizek pusztításaitól.

A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG országos szervezete, a mérnökök, technikusok és a fizikai dolgozók egyaránt a párt és kormány agrárpolitikai célkitűzéseiért, a mezőgazdaság fejlesztésére irányuló program megvalósításáért dolgoznak. A tanácsokkal szorosan együttműködve segítik a termelőszövetkezeteket, az állami gazdaságokat és az egyéni gazdákat, a vízgazdálkodási társulatokat, hogy a vízgazdálkodás műszaki feladatainak megoldásával hozzájáruljanak a terméshozamok növeléséhez, a termelési költségek csökkentéséhez, hogy ezáltal is emeljék népünk élet- színvonalát.

Mit termel a D1MÁVAG Gépgyár a jövő évben

Ezekben a napokban a DIMÁV- AG-ban sokan megkérdezik: teljesíti-e a gyár időre éves tervét? — Ez a kérdés foglalkoztatja a gyár vezetőit is. Havasi Béla elvtárssal, a gyár főmérnökével beszélgetünk: . ,

— Tudják-e időre teljesíteni az éves tervet?

—* Az elmúlt három negyedévben minden vonatkozásban eleget tettü n k terv-kötelezettségünknek.

A negyedik negyedéves terv teljesítésére is adva van a lehetőség. Ha minden jól megy — persze számolunk 'azzal, hogy ünnep miatt 3 nap kiesik a termelésből — december 28—29-re teljesítjük az éves előirányzatot. Sőt, a melegüzemi gyáregységek — mint mondják — már 24^ére befejezik tervüket %

— Eleget tesznek-e az élüzem feltételeknek?

— Az első félévben a minisztérium dicséretben részesítette vállalatunk dolgozóit, bár nem sikerült teljesítenünk az élüzem-feltétele- két. A hibából okultunk. Ezért a második félév kezdetén egy alapos, részletes ütemtervet dolgoztunk ki, amelyben pontosán megjelöltük nemcsak a feladatokat,. hanem azt is, kik a felelősek és mikorra tegyenek eleget munkájuknak. Eddig az ütemtervtől nincs eltérés. Az a célunk, hogy vállalatunk évi munkájáért tizedszer is elnyerje a megtisztelő élüzem címet.

^ Mi a gépgyár jövőévi terve?

— 1959-ben — az ezévihez viszonyítva — emelkedik a terv. A befejezett termelési terv 8.2, a teljes termelési terv 5.8, az export terv 8.7 és az önköltségi terv 4 százalékkal lesz nagyobb. A jövő évben csak exportféleségből 70 millió forint értéket kell teljesítenünk. Az export cikkek között szerepel a PN

4 excenter bukópjés, amelyből 170 darab van előirányozva exportra,

5 mintegy 100 darab hazai szükségletre. A kábelgépekből exportra 30

millió, belföldi eladásra pedig 10 millió forint értékben gyártunk. Ezenkívül a vállalat csaknem 40 fajta különböző gépeket gyárt külföldi eladásra. Jelenleg is több mint 20 országgal van szerződésünk, ahová rendszeresen szállítunk gépeket.

—- A vállalat készárú termelése

— folytatta Havasi Béla főmérnök

— 1959-ben 25 millió forinttal lesz nagyobb a mostaninál. Ezek a feladatok fokozott felelősséget követelnek mind a műszaki, mind a fizikai dolgozóktól. Annál is inkább, mert a vállalat profilja nem változott. Csak jól szervezett munkával, a minőség állandó emelésével és a szigorú takarékossággal tudjuk ezt elérni.

— Mit tettek e feladatok biztosítása érdekében?

— Az 1959-re való felkészülést már elkezdtük. A műszaki szervek még a múlt hónapban felmérték minden gyáregységnél és üzemben: milyen anyagokra, szerszámokra és egyéb eszközökre van szükségük. Sőt, a szerkesztési osztályok már jóval korábban, még a második félév elején megkezdték az 1959- ben szereplő tételek rajzainak az elkészítését és kiadását. így az újévi feladatokra minden zökkenés nélkül áttérhetünk. A dolgozók ismerik a terveket, hiszen velük együtt, az ő javaslataikat is figyelembe véve készítettük azokat. Az üzemekben jelenleg is folynak a termelési tanácskozások — a minisztérium által jóváhagyott terveket beszélik meg.

Mivel bővül a gyár?

— Január elsejétől a Borsodvi- déki Gépgyár közvetlen a DIMÁ- VAG vezetése alá kerül. Emellett azonban több új létesítménnyel bővül a gyár. A kábelcsarnok mellett például új szerelőműhelyt építünk, amely már befejezés előtt áll. Itt a selyemfonó és zománcozó kiskábel-gépek gyártását kezdjük meg a jövő évben. Az erőmű gyáregységnél korszerűsítéseket vettünk tervbe, főleg munkavédelmi és üzembiztonsági szempontból. Szeretnénk továbbá a kínai csőgyár megnövekedett szerelési és forgácsolási helyének biztosítása végett a volt vasszerkezeti csarnokot, mintegy 900 négyzetméterrel kibővíteni. Korszerűsítjük az üzemeket is. Jövőre csaknem 40 új gépet szerelünk be.

— Számíthatnak-e nyereségrészesedésre a dolgozók?

— Igen. Feltétlenül. De hogy milyen lesz a nyereségrészesedés ösz- szege, azt jelenleg még nem tudjuk. Mindenesetre sok függ attól, hogy az újévig hátralévő napokban mennyire tudjuk javítani önköltségi tervünket — fejezte be nyilatkozatát Havas Béla elvtárs.

Török Alfréd

Ásványkincsek a tenger mélyén

Dr. Hugh Odishaw, az Egyesült Államok nemzetközi geofizikai országos bizottságának igazgatója a közelmúltban Washingtonban kijelentette, hogy becslése szerint egy évszázadon belül az ócéánok a szárazföldek komoly versenytársaivá válnak energiaforrások „ szempontjából.

Odishaw elmondotta, hogy a tudósak érdekes, felfedezéseket tették például a Csendes-óceáni tengerfenék vizsgálatánál.

Megállapították, hogy a Csendesóceán délkeleti részében sok millió néevzetmérföldnyi területen a tenger fenekén mangánérc, vas, kobalt és réz található, négyzetmérföldenként kb. 500.000 dollár értékben.

A MISKOLCI RADIO MAI MCSORA:

(188 méteres hullámhosszon.)

A vasárnap sportja.

Ifj. Csóka Béla és zenekara muzsikál. Halló, itt 16-428! Zenei kívánságműsor. HÉTFŐ:

Hangoshíradó.

Beszélgetés egy színészházaspárral. Munkásokat keresnek.

Puccini centenáriumot ünnepelnek a miskolci muzsikusok. Flach Antal összeállítása. Zenei szerkesztő: Völgyi Béla.-OOOÖrvendetes jelenség

Űj mozgalom bontakozik ki országszerte a termelőszövetkezeti tagság körében Szolnok megyében, Békésben, ’Baranyában, Csongrád- ban, Fejér megyében, de az ország többi megyéiben is. A tsz zárszámadások alkalmával egyre több termelőszövetkezeti tag keresi fel a helyi takarékpénztári fiókokat, postahivatalokat és jövedelmének egy részét takarékbetétbe teszi.

Számos termelőszövetkezetben a tagok megbeszélik egymásközt a takarékoskodás előnyeit és arra is felszólítják a takarékpénztárat, hogy ismertesse a takarékbetétgyűjtés'módjait, lehetőségeit, a takarékbetétesek jogait védő törvényeket, a kamatozást. A kapott felvilágosítások nyomán országszerte már sok-tízezer forint összeget helyeztek takarékbetétbe a tsz-gaz- dák és nem egy helyen született olyan javaslat, amely kimondta, hogy saját érdekében lehetőleg

minden tsz-tag váltson takarék- betétkönyvet.

örvendetes jelenség ez a széleskörűen kibontakozó tsz takarékos- sági mozgalom, örvendetes, mert mindenekelőtt azt mutatja, hogy termelőszövetkezeteink ebben az évben is tovább erősödtek, ennek következtében megnőtt a tagság jövedelme, amiből nem csak a fontos kiadásokra, a megélhetésre futja, hanem későbbi célok megvalósítására is pénzt tartalékolhatnak, örvendetes ez a jelenség azért is, mert a tsz-tagság a takarékossági mozgalomba ^aló erőteljes bekapcsolódásával példát mutat a falusi lakosságnak a kormány takarékos- sági programjának támogatásában azzal, hogy később felhasználandó pénzét nem otthon tartogatja, hanem az ország rendelkezésére bocsátja.

Dézsi Lajos

A sárospataki cserépkályhagy árban

U

gye mondtam, hogy nem ez az út vezet a cserépkályhagyárhoz.

— De ez visz — felel határozottan a „pilóta”.

S neki lett igaza. A járhatatlan út valóban a cserépkályhagyárhoz vesági versenyben: az ipari üzemek között az elsők lettek. A cserépkályhák minőségéről Peimli László főmérnök elmondja:

— Országosan elismert kályhákat készítünk. Az itt készített cserépkályháknak a hőkisugárzása túltesz

A nődolgozók nagy szakértelemmel végzik a csempelapok formázását.

zetett, vagy ahogy hivatalosan nevezik, a Sárospataki Kerámia és Cementipari Vállalathoz.

Az igazgató és főmérnök elvtárs nevetve fogad.

— Legalább megírják, hogy a pataki tanács a. felénk vezető utat is megcsináltathatná.

Beljebb kerülve Keresztesi Zoltán igazgatótól és Peimli László főmérnöktől sok érdekes dolgot tudtunk

mégr a romhányi gyár termékein is.

A Kerámia és Cementipari Vállalatnál azonban annak ellenére, hogy tettrekész, fáradságot nem ismerő emberek dolgoznak, sok a baj, a probléma. Az üzem berendezése elavult, szinte teljesen kezdetleges. A dolgozók állandó ólommázos mérgezés veszélyének vannak kitéve. Nem beszélve a zsúfoltságról. Az egyik épület pedig nem is a gyár tulajdoA csempeformák nagy segítséget nyújtanak a nehéz munkához.

meg a kerámia és cementipari vállalatról. A kis üzem a lehető legjobb helyütt épült, ugyanis a falu határában jelentős mennyiségű kaolin van, amely a cserépkályha alapanyaga. A vállalat 1951-ben az államosítással jött létre, de ősében, az úgynevezett kis műhelyben már 1925-től Ulruch, majd Vidák nevű mesterek cserépkályhát készítettek. Nem sokat, évente 100—120 kályhát

nát képezi. Nagyon meg van kötve a gyár vezetőinek a keze az új, a jobb keresésében. Nem is olyan régen kísérleteket folytattak zöld, sárga és domborműves csempék * előállítása érdekében. A kísérletek remekül sikerültek, a Képzőművészeti Alap azonban nem engedélyezte az új csempék gyártását (?!).

Es hogyan lehetne segíteni a problémákon? Egyöntetű volt a véleA csempéket a jó meleg kemencében kiégetik.

gyártottak, s ez nagy szó volt akkor.

A cserépkályhagyártás az államosítás után indult meg nagyobb ütemben. Jelenleg az üzem 100 dolgozója, akikből 60 közvetlen a csempe készítésével, 40 pedig a kályhák összerakásával foglalkozik, havonta 400— 500 szebbnél-szebb cserépkályhát gyárt. A vállalat 1958. évi tervét december 1-én teljesítette. Szép eredménnyel dicsekedhetnek a megyei tanács által meghirdetett takarékosmény: ha megkapnák a 6 millió forint beruházást új üzem építésére, amit már olyan régen kérnek. S ez hasznos lenne, mert az itt gyártott cserépkályhának igen nagy a ke- lete.

Összegezve: a Sárospataki Kerámia és Cementipari Vállalatnál a nehézségek ellenére olyan munkát végeznek — vezztök, dolgozók egyaránt —, hogy csakis elismeréssel szólhatunk róluk. Fodor László