Észak-Magyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-07 / 263. szám
1 ßSZAKMAGYARORSZAG Péntek, 1958. novciriber 7. Ünnepi nagygyűlés az októberi forradalom 4L évfordulója alkalmából (Folytatás az 1. oldalról.) ben a proletariátus diktatúrája, a munkások és parasztok állam- hatalma. A szocialista demokrácia nem korlátozódik a szabadságjogok formális meghirdetésére; a szocialista demokrácia biztosítja és .lehetővé teszi á dolgozók számára ezeknek a szabadságj ogoknak tényleges gyakorlását. Kedves elvtársaik! ' Az októberi forradalom, amely új fconszak kezdetét jelzi az emberiség történelmében — a kapitalizmus ösz- «zeomlásának és a szocialista rend győzelmének korszakát — hatalmas befolyást gyakorolt a népeik sorsának alakulására, magasabb színvonalra emelte az egész forradalmi munkásmozgalmat és az elnyomott népek felszabadító mozgalmát. . A magyar nép számára is világító fáklyaként mutatja az utat október fénye. Az osztrák-magyar monarchia katonai összeomlása felszínre hozta a Magyarország társadalmi-politikai elmaradottságából adódó problémákat, amelyek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom fényében még élesebben rajzolódik ki. A háború rendkívüli módon kiélezte ezeket az ellentmondásokat. A cári Oroszországhoz hasonlóan a XX. század első évtizedeiben hazánk is forradalomtól terhes és mindinkább nyilvánvalóvá vélik, hogy, a magyar nép csak forradalmi úton képes megoldani az előtte álló nagy feladatokat. Mindezen feladatok végrehajtása a magyar munkásosztályra várt. Az októberi forradalom példát mutatott a mi népűnknek is. Az orosz és magyar nép sok tekintetben hasonló helyzete, elnyo- mottsága, nagyfokú kizsákmányol t- sága megérttette a magyar munkásokkal és parasztokkal, hogy az októberi forradalomban saját problémáikról is szó van. Ezt bizonyította az a tény is, hogy közel százezer magyar hadifogoly vett részt az októberi forradalomban, az intervenció- sok- elleni küzdelmben* vére hulla- tásával tett hitet az. orosz és magyar nép közös céljai mellett. Nekünk, magyar dolgozóknak mindenkor nagy nemzeti büszkeségünk lesz, hogy az orosz nép példáját követve, dicső elődeink elsőként vitték győzelemre az első magyar munkás-paraszt államot. — 1919-március 21-én kikiáltották a Tanácsiköztársaságot, mely azonnal szövetséges és fegyvertársi viszonyt létesített - Szovjet-Oroszországgal. Az öntudatos magyar dolgozó a Szovjetunióval való baráti, szövetsé- gesi és fegyvertársi viszonyt nem valami' újkeletű dolognak, hanem immár negyvenegy esztendős, mindkét oldalról vérrel megszentelt szövetségnek, szocialista jövőnk élet- fontosságú. nagy ügyének tekinti. A Szovjetuniónak a fasizmus erői felett aratott győzelme új fellendő’ est eredményezett á nemzetközi munkásmozgalomban 'jeninek á győzelemnek nyomán további tizenegy ország szakadt ki az imperializmus világrendszeréből. így a szocializmus világrendszerré vált. Megszűnt a Szxvjetunió elszigeteltsége. A szocialista tábor kialakulása azt jelentette, hogy kiszélesedett az emberi társadalom fejlődési ütemének példátlan arányú meggyorsulásához szükséges alap. A kínai forradalom, mely az októberi forradalom ótn a legnagyobb ' jelentőségű eső- meny volt, a szocializmus útjára vezette, á kínai népet. Kedves öMársakf Az októberi forradalom óriási ha- népeire. tó# szocialista forradalmad f 5 a bUincsek eltávolítása Utátf Jbhetnek igazán felszínre a nép tömegeiben lappangó képességek. A szocialista és a kapitalista tábor közötti versengésből csakis a szocialista országok kerülhetnek ki győzAz októberi forradalom eredményeként megindult szocialista építés' a Szovjetunióban és a kapitalista rabságból felszabadult országokban megmutatta az egész világnak, hogy a szocializmus és a béke elválaszthatatlan egymástól. A Szovjetunió történelmének négy évtizede alatt állandóan és következetesen harcolt a békés egymás mellett élés politikájának ! érvényesítéséért, melynek elvi, alkjait Lenin . fektette le. A. ^z^létuhio 3» a többi szocializmust építő ország sohasem gondolt arra, hogy háborúk útján győzzön a kapitalizmussal folytatott versenyben. A háborús provokáció csak sieti éti a kapitalizmus pusztulását Ä békés egymás mellett élésnek és »■ nemzetközi viták tárgyalások útján való rendezésének politikája, mint általában a szocialista államok egész politikája, objektív alapokon nyugszik. Ezt az alapot a szocialista társadalom azon fejlődési törvényei alkotják, mélyektől eleve idegen a háború. A szocializmus 41 esztendős történelme pedig azt bizonyítja, hogy a háborús provokáció és a szocialista országok elleni háború csak siettetheti a kapitalizmus pusztulását. A mai szocialista államok, melyeknek mindéin szükséges eszköz rendelkezésükre áll a vU ágimperlullzmus szétzúzásához (ha az keze*: merészelne emelni vívmányainkra), terjedése érdekében nem folyamodik háborús eszközökhöz. »Mi kommunisták — mondotta Hruscsov elvtárs sohasem törekedtünk és nem is fogunk törekedni arra, hogy céljainkat, ilyen borzalmas eszközökkel érjük el -*- ez immorális volna, ellenkezik, kommunista meggyőződésünkkel.« Mi abból indulunk ki, hogy a szocializmus fejlődéséhez nincs szükség háborúra. Meggyőződésünk, hogy a szocializmus és a kapitalizmus versenyéből a szocializmus kerül ki győztesen, a kapitalizmus elkerülhetetlenül lelép a történelem színpadáról, ugyanúgy, mint annakidején a feudalizmus. amely átengedte helyét a kapitalizmusnak. Kedves elvfársak! Ünnepség az Operaházban (Folytatás az 1. oldalról.) — A Szovjetunió kulturális előretörése, nagyhatalommá válása ezen a téren is különösen érdekes, mivel az egész nép felemelkedéséből, tehát kulturális haladásából alakultak ki a szovjet tudomány világraszóló sikereinek és eredményeinek feltételei. A nagy eredmények a párt, a szovjethatalom s a tudomány és kultúra munkásainak összefogásából keletkeztek. A Szovjetunió a tudomány s a kultúra legfontosabb ágaiban elérte, sőt egyikben másikban már túl is haladta a vezető kapitalista országokat. — A szovjet tudomány nagy felfedezői és felfedezései nem véletlenek. Törvényszerű eredményei voltak a szovjet tudomány negyvenegy évének, s tükrözték nemcsak a szovjet tudomány és kutatás ez alatt elért színvonalát, hanem a szocialista társadalom megcáfolhatatlan felsőbbrendűségét is. Negyvenegy év alatt megváltozott a világ képe — Az Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentőségének és a világra kiterjedő befolyásának biztos mércéje az a hatás, amelyet az egész emberiség történetére gyakorolt. De nemzetközi jelentősége elsősorban a munkásmozgalomban nyilvánult meg. Nem véletlen, hogy a forradalom győzelme után nemcsak megerősödött, hanem rohamosan is növekedett a munkásmozgalom világszerte. Negyvenegy év alatt megváltozott a világ képe. Világszerte erősebb, őntudatosabb, magabiztosabb lett a legforradalmibb osztály: a proletariátus és vezető ereje a kommunista párt. — A második világháborúig 43 kommunista párt alakult, ma pedig mintegy 75 kommunista párt vezeti világszerte a munkásosztály harcát, s a tőkés országokban jelentős tekintéllyel, politikai súllyal hatnak az ottani közéletre. — Az Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi ereje nemcsak a munkásmozgalomra gyakorolt hatásában mérhető le, hanem az ellenkező pólusra, a tőkés világra nehezedő hatásában is. A győzelmes proletárforradalom átszakította az imperializmus addig egységes láncát, s a kapitalizmus többé nem heverte ki ezt a csapást. A második világháború előtt egyedül a Szovjetunió építette az új szocialista társadalmi rendet. A második világháború után újabb 11 ország, köztük a hatalmas Kína és hazánk is kiszakadt a kapitalizmus fojtó szorításából s csatlakozott a szocialista országokhoz. — Az erőviszonyok gyökeresein megváltoztak a világon: két részre szakadt, s a tőkósrenddel szemben kialakult a szocialista világrendszer. Üj történelmi tényező jelentkezett a népek életében, s jelentkezésével új szellem áradt szét a világon. Népeink barátsága erősebb mint valaha volt A magyar nép rendíthetetlen hive a békének, a szocialista építésnek •» ezt mutatják a 13 év alatt tapasz-» I nagyszerű sikerek és győzelmek soro- talt eredmények. Békés fejlődésünk | zatát érte el mind a politikai harc, ’ rriind pedig a gazdasági és kulturális építés területén. Az előttünk álló feladatok megoldása nem könnyű. Ügy kell dolgoznunk, hogy tovább erősödjék a párt és a nép közötti kapcsolat. Ügy kell dolgoznunk, hogy tovább szilárduljon dolgozóinknak a szocialista tábor és annak vezetője, a Szovjetunió erejébe vetett hite, a békéért, a haladásért folyó harcban. Ügy kell dolgoznunk, hogy a magyar dolgozó nép egységesen álljon a Hazafias Népfront. jelöltjei mellett a mostani választáson. Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulója! Éljen a Szovjetunió, a világbékéért folytatott harc vezető ereje! Éljen a Magifar Szocialista Munkáspárt! — fejezte be nagy tetszéssel kísért beszédét Maiiák István elvtársi. során a vezetésben elkövetett hibákat a belső ellenforradalmi erők, a pártban nyíltan fellépő revizionista árulók, Nagy Imre és Losonczi csoportja segédletével ellenforradalmat robbantottak ki, a külföldi imperialista erők mindennemű támogatásával. Ez a bűnszövetkezet néhány napig féktelen terrorral gyilkolta a magvar nép legjobbjait, megmutatták ördögi arcukat. Örök hála és dicsőség a hazánkat másodszor is felszabadító hős szovjet nép fiainak! A korábbi hibákból tanulva, pártunk és a forradalmi munkás-paraszt kormány maga köré tömöritette az ország haladó erőit és folytatta a szocializmus építését, rendkívül nehéz viszonyok között. Mégás e különösen nehéz két* év alatt a magyar nép — és ezt minden kérkedés nélkül mondhatjuk — * A beszéd elhangzása után több mint egyórás ünnepi műsor szórakoztatta a megjelenteket. A Filharmonikus Zenekar műsorszáviai mellett szavalatokban, a járműjavító férfikórusa előadásában, továbbá a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola női kara dalszámaiban gyönyör- kixlfaeUek a nagygyűlés résztvevői. Ezután arról beszélt Kiss Károly, hogy az Októberi Szocialista Forradalom további eredménye: ma a szocialista országokban is, azokon kívül is, mindenki láthatja, a béke megvédhető, a háború elkerülhető. A Szovjetunió nagyhatalommá válása, létezésének puszta ténye ma keményen ellensúlyozza az imperializmus gátlástalan, emberi ességellenes háborús kalandorpolitikáját. A Szovjetunió, az Októberi Szocialista Forradalom nagy szülötte, a szovjet külpolitika, a Szovjetunió ipari hatalma, tudományos fejlettsége, a korszerű haditechnika minden eszközével felszerelt és ellátott fegyveres ereje nélkül elképzelhetetlen volna az eredményes békeharc. Ezekután az Októbéri Szocialista Forradalomnak a mi népünkre, hazánkra gyakorolt hatásáról beszélt Kiss Károly. Rámutatott: az Októberi Szocialista Forradalom kétségkívül nagyon hatott a magyar nemzetre, a magyar népre. Most ősszel és jövő tavasszal évfordulók sorozatában ünnepeljük a Magyar Kommunisták Pártja megalakulásának negyvenedik évfordulóját és a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának negyvenedszer felragyogó emlékét. Ezek az évfordulók a Szovjetunió történetének, a két nép barátságának, közös törekvéseinek vissz* fényei. A Kommunisták Magyarországi Pártiát Oroszországból hazatért hadifoglyok alakították meg a baloldali, forradalmi szocialistákkal, a harcos forradalmi értelmiséggel együtt. Az Októberi Szocialista Forradalom példaia lelkesítette, Lenin tanítása tüzelte őket. Nemzeti büszkeségünk, hoev a magyar proletariátus az orosz munkásosztály példáiéra, az Októberi Szocialista Forradalom után — csaknem negyven évvel ezelőtt — elsőnek kiáltotta ki a Tanácsköztársaságot. — Népünk barátsága és sorsközössége az időre nvulik vissza, s a közös küzdelmekben egvbekovácso- lódott szövetség erősödött meg 1956 őszén, amikor az ellenforradalom Dusztító szele végigsöpört az országon. — 1956 októbere nem a magyar nép októbere volt. Hanem az ellenségé, a levitézlett földesuraké, a régi rend politikusaié, az arisztokratáké, az iparbáróké, akik vissza akarták pergetni a magyar történelmet. Tervük nem sikerült. A párt s a forradalmi munkás-paraszt kormány, a szovjet hadsereg testvéri támogatásával 1956 novemberében a dolgozó néptömegekre támaszkodva szétzúzta az ellenforradalmat, meghiúsította a nyugati imneriaPsta hatalmak Ma- '»varországra spekuláló terveit. A konszolidáció meg^^dődött: A magyarországi helvzet a Magyar Szocialista Munkádért, a forradalmi munkás-paraszt knr- i mátrv vezetésével jn<‘"’«!j,brd"lt. A néphatalom ma erősebb, mint vafaha volt. — Kétesztendős munkánk erodm«*- nvei behizonvftot+ák. hoev a magvar nén ^iem a visszakan^arodás hanem az icazeáer>s emb°H «siót a kiemelkedés szocialista útját választja. — Kétesztendő ala+t számvetésünk szerint nagyot léptünk. Barátaink elismeréssel, ellenségeink nedi^ keserű dühvei emlegetik a legutóbbi k"t esztendőnk történetét. Mi e letagad- hatatlanul nagy és gjrors sikerek maCvará‘7nf«a Z A —»árt a forr«/la Tr« 5 ir>_ kás-paraszt kormány következetes és a nép érdekeit szolgáló munkája, majd a magyar nép köréből, egyre messzebbről és mélyebbről áradó bizalom. Nem ezt bizonyítja-e a választási jelölőgyülések aktivitása, a választási nagygyűlések lelkes hangulata, a bizalom sok-sok kisebb-na- gyobb megnyilatkozása? — De van más magyarázata is, ez nem választható el az Októberi Szocialista Forradalom hatásaitól. A forradalom győzelme kiformálta az egy utón, az új utón haladó népek új, őszintébb és igazibb kapcsolatait. A proletárinternaciornalizmusból fakadó .segítség, s hozzátehetem, az önzetlen áldozatos segítség az oroszországi győzelmes forradaltyn szülöttje. — A Szovjetunió és a baráti országok támogatása segített megteremteni a lehetőséget, hogy kilábaljunk a bajból, s helyreállítsuk az ellenforradalom esztelen és gyűlölködő rombolásakor elpusztult értékeinket. Most két év múltán nyugodtan elmondhatjuk: a magyar nép él, jobban él, mint két évvel ezelőtt, s tovább építi szocialista hazáját. — Ugyanakkor, amikor Magyarországon teljes rend és nyugalom uralkodik, egyes imperialista körök kétségbeesett erőfeszítéseket tesznek arra, hogy különböző ürügyekkel az úgynevezett magyar kérdést az ENSZ-ben napirenden tartsák. A magyar kérdés napirendre tűzése az ENSZ-ben, nem hozhat más eredményt, mint azt, hogy megfogyatkozik azoknak a száma, akik ezt a más országok belügyeibe beavatkozó, bűnös imperialista kaland árpolitikát továbbra is hajlandók támogatni. — Ha az ENSZ be kívánja tölteni alapokmányában lefektetett célkitűzéseit és nem akar a Népszövetség szomorú sorsára jutni, a világbéke szempontjából legfontosabb égető kérdések megfelelő megoldásával kellene foglalkoznia és semmitmondó határozatok helyett hathatós lépéseket kellene tennie a gyarmati és félgyarmati népek felszabadítása érdekében. Ezzel vívhatja ki az ENSZ a világ megbecsülését, nem pedig azzal, ha saját alapokmányát megsértve a független magyar nép belügyeibe avatkozik. Pártunk szilárd és egységes — Ha visszatekintünk az elmúlt két esztendőre, határozottan megállapíthatjuk, hogy az imperialisták és zsoldosaik hiába ujjongtak. Terveik megbuktak, reményeik füstbementek. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi munkás-paraszt kormány helyesen, a nép érdekei szerint vezette hazánkat. Leküzdöttük nehézségeinket, s ma nemcsak előbbre jutottunk, hanem hozzáfoghattunk hároméves tervünk megvalósításához, s hosszabb távokra való tervezéshez is. — Pártunk szilárd és egységes, v Megtisztította sorait a forradalmi munkásmozgalomnak nemzetközi méretekben is kártékony, bomlasztó revizionistáktól, s eredményesen szembeszállt az ellen- forradalom előtti években elharapózott szektás hibákkal. A számvetéshez tartozik, hogy talp- raállásunk óta újabb, meg újabb sikerek bontakoznak ki hazánkban. — mondotta s részletesen ismertette a gazdasági élet minden vonalán elért eredményeinkét. Majd így folytatta: — Mit bizonyít mindez? — A vezetésbe vetett szilárd bizalmat. A felsorolt eredmények alapját, indítékát és magyarázatát. Bizalmat a párt, a forradalmi munkás-paraszt kormány iránt, amely két év óta következetesen és egyértelműen vezeti az országot, amely megteremtette és megszilárdította a munkáshatalmat. — Mi magyarok, büszkén és meggyőződéssel valljuk. hogy a Szovjetuniót tekintjük példaképünknek s mi is az októberi forradalom útját járjuk. Valljuk, hogy híven és bizalommal követjük a pártot, amint a szovjet emberek is híven és bizalommal követték Lenin pártját. Valljuk, hogy éppolyan fáradhatatlan harcosai leszünk boldogabb jövendőnknek, mint a szovjet dolgozók, s valljuk, hogy hű őrzői leszünk annak a barátságnak, amely az Októberi. Szocialista Forradalom nagy országához, a Szovjetunióhoz fűz bennünket. . Köszöntjük az Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját, az emberiség sorsfordulóját, amely ,megerősítette a legjobbak erejét, s biztos útmutatójává vált az emberibb, az iga- zabb, a szocialista társadalom megteremtéséért harcoló dolgozóiknak. Éljen a Szovjetunió népeinek ve- zetöje, a nemzetközi kommunista mozgalom élcsapata, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága! Éljen harcos pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen a magyar és a szovjet nép kipróbált, törhetetlen barátsága! (MTI! ünnepi ülés Moszkvában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulóién Csütörtökön este Moszkvában ünnepi ülést rendeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulója alkalmából. Mintegy 15 ezer résztvevő köszöntötte lelkes tapssal az ünnepség elnökségét, amelyben helyet foglalt a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának sok tagja, az élen N. Sz. Hruscsovval, K. J. Vo- rosilovval, az^ elnökségben ott volt a Központi Bizottság, a Minisztertanács és a Legfelső Tanács sok tagja, a politikai, gazdasági és kulturális élet vezető személyiségei, a termelő munka.: hősei. Helyet foglaltak az elnök- ségben a Lengyel Népköztársaság küldöttségének tagjai, élükön Wladys- law Gomulkával. Az ünnepi ülésen A. I. Mikojan, a Szovjetunió Kommunista. Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet, amit gyakran szakított félbe a részt• vevők tapsa. Az ünnepi ülés első része az Internaciondlé hangjaival ért véget. A második részben magasszinvonalú műsort mutattak be. A Szovjet Békebizottság távirata a genfi Láromkatalmi értekezletnek Moszkva (TASZSZ) A Szovjet Békebizottság táviratot küldött a genfi háromhatalimi értekezlet résztvevőinek. A táviratban felszólítja az értekezlet résztvevőit, mielőbb egyezzenek meg az atomfegyverkísérletek általános és örök időkre szóló megszüntetésében. A távirat hangoztatja: A Szovjet Békebizottság naponta a határozatok, táviratok felhívások, levelek, nyilatIbzatok özönét kapja. Ezeknek feladói követelik a kísérletek megszüntetését, s erélyesen tiltakoznak az ellen, hogy bizonyos nyugati körök nem törődnek a világ közvéleményével. A Szovjet Békebizottság kifejezi reményét, hogy az Egyesült Államok és Anglia képviselői a genfi értekezleten meghallgatják a népek követelését.
