Észak-Magyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-07 / 263. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! summ | A legendás hírű Auróra cirkáló a Néván A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIV. évfolyam 263. szám 1938 november 7, péntek Moszkvára veti szemét a világ j ünnepség az Üperaliázban : A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa csütörtökön este diszünnepséget rendezett az Állami Operaházban. Az opera ünnepien féldiszített színpadán a diszünnepség elnökségében helyet foglalt Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Komócsin Zoltán és Nemes Dezső, a Politikai Bizottság póttagjai. Az elnökségben foglalt helyet J. I. Gromov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint 1. V. Tuta- rinov altábornagy, a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok parancsnokságának képviseletében. A diszünnepség résztvevőinek soraiban ott volt az MSZMP Központi Bizottságának, a kormánynak, az Elnöki Tanácsnak számos tagja, a politikai, a gazdasági és kulturális élet sok vezető személyisége. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyitotta meg az ünnepséget: — östszejöttünk, hogy 41. évfordulója alkalmából jelentőségéhez méltóan megemlékezzünk a nemzetközi munkásmozgalom legnagyobb ünnepéről, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról — mondotta bevezetőül, majd így folytatta: A szovjet nép történelmileg rövid idő alatt a világ legfejlettebb országainak sorába emelte hazáját, az egykor minden tekintetben elmaradott, elnyomott, más imperialista országoktól függő cári Oroszországot. A Szovjetunió szocialista világhatalommá lett. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomra mint az emberi, történelem legdemokratikusabb népforradalmára emlékezünk, amelynek céljai maradéktalanul megfelelnek az emberiség leghatalmasabb érdekeinek. mert szelleme magába egyesíti a békét, a nemzetek függetlenségét, egyenjogúságát és biztonságát, a dolgozó emberek, tehát az emberiség túlnyomó többségéinek felszabadítását a kizsákmányolás és a politikai elnyomás alól. Ezért fordul e napon az egész világ munkásosztályának, a világ minden dolgozójának tekintete a Szovjetunió felé — mondotta Dobi István, majd üdvözölte az ünnepség résztvevőit. Ezután Kiss Károly, az MSZMP politikai bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Kiss Károly: Ünnepeljük ma Lenint, a XX. század legnagyobb gondolkodóját Tisztelt elvtársak! Tisztelt ünneplő közönség! — Mint minden esztendőben, immár negyvenegy esztendeje, holnap is Moszkvára veti szemét a világ. A mai haladó emberiséggel együtt ün- neoeljük példaképünket, az Októberi Szocialista Forradalom vezetőjét, a Szovjetunió Kommunista Pártját és az orosz munkásosztályt, amely szövetségesével, a parasztsággal meghódította a politikai hatalmat, s megvalósította a proletariátus diktatúráját. Ma szocializmust építő felszabadult országok, nemzeti függetlenségük első lépéseit próbálgató gyarmati államok, szabadságban, emberibb életben reménykedő dolgozó milliók bizakodással és vágyakozással, hálával és szeretettel tekintenek a szovjet főváros felé. Együtt ünnepelnek azzal a néppel, amely minden idők legnagyobb forradalmával utat tört a népek életét szebbé, gazdagabbá tevő új, szocialista világ felé. S a nagy évfordulótól elválaszthatatlanul ünnepeljük ma Lenint, a XX. század legnagyobb gondolkodóját, s a forradalom lángeszű vezérét, a párt és a szovjethatalom megalapítóját. Ezután Kiss Károly méltatta az Októberi Szocialista Forradalom történelmi jelentőségét, majd így folytatta: — Ereje és nagy tanulsága az Októberi Szocialista Forradalomnak, hogy tökéletesen bebizonyította: nem számolhatunk le az embertelen kizsákmányolással, ha nem vetünk véget a burzsoázia uralmának, ha nem teremtjük meg a proletariátus diktatúráját. S megmutatta ország- világnak, hogy ez az elmélet, a marxizmus—leninizmus elmélete, amely azelőtt már évtizedeken keresztül lelkesítette a munkásosztályt a kapitalizmus elleni harcra, élő, eleven valóság, s a gyakorlatban fényesen megvalósítható. Negyvenegy esztendő nem sok a világtörténelem mélységeiben, de ez a néhány lepergett évtized a Szovjetunió kifejlődésének hatalmas ütemével máris igazolta, hogy az elmélet, a marxizmus— leninizmus elmélete ragyogóan kiállotta a történelmi próbát. — Még többet is megmutatott a negyvenegy esztendő tanulsága. Megtanította a világot, hogy a legfontosabb szociális kérdések, az emberiség húsba és vérbe vágó problémáinak megoldására irányuló törekvések, elkerülhetetlenül a szocializmusba torkollnak. Megmutatta, hogy a kapitalista gazdasági feltételek és keretek elmaradottsága, a burzsoázia áldemokráciája és dekadens kultúrája, a polgári ideológia szűk szemlélete gátolja a fejlődést, elsorvasztja a feltörekvő, újat igénylő haladást, vagyis képtelen az emberiség fájó problémáinak megoldására. — Ennek az eseményekben any- nyira gazdag negyvenegy esztendőnek tanulsága évről évre meggyőzi a világot, hogy a Szovjetunió és a szocializmus útjára lépett országok a haladás zászlóvivői, ezek járják következetesen az emberi társadalom fejlődésének egyetlen helyes útját. Az Októberi Szocialista Forradalom azért vált negyvenegy év óta a felszabadulásra váró milliók reménységévé, s ezért fordul holnap is a világ a Szovjetunió felé, mert a szovjet nép jelenében látja az emberiség holnapját. A Nagy Októberi Szocialista Fórra-♦ dalom útja a világ összes felszabadul lásra vágyó népei számára követendő J út. Mindezért a legnagyobb érdem és* dicsőség a Szovjetunió munkásosztá-« lyát és népeit, harcos utat mutató $ kommunista pártját és. korunk nagy i tanítómesterének, a zseniális gondol kodénak. Leninnek emlékét illeti. — Ezért mai ünnepségünkről az egész magyar nép nevében küldjük mi is forró testvéri üdvözletünket a győzedelmes forradalom 41. évfordulóját ünneplő Szovjetunió népének, vezetőjének, a kommunista pártnak és Központi Bizottságának, valamint a Szovjetunió kormányának. Az egy-egy lakosra eső termelés számszerűen túlszárnyalja az Egyesült Államokét A továbbiakban Kiss Károly ismertette a Szovjetunió által elért szédületes iramú fejlődést, a néptömegek felszabadult alkotóerejével elért sikereket, majd rámutatott: — A 15 éves gazdaságfejlesztési terv első szakasza, a hétéves terv a fejlődés újabb tág perspektíváját nyitja meg. Ez újabb nagy lépés a két rendszer versenyében, mert a Szovjetunió számos gazdasági ága — például a vas. a cukor és a cement- gyártás — a hétéves terv idején, eléri nagy célját: itt az egy-egy lakosra eső termelés számszerűen túlszárnyalja az Egyesült Államokét. — A mezőgazdasági termelés is ilyen ütemben fejlődik ézalátt.- Néhány számadatot erről is: a gabona- termelés 1960-ban nyolcvan százalékkal, a tejtermelés 95, a hústermelés 100 százalékkal lesz nagyobb, mint 1955-ben volt. — A győztes proletárforradalom eredményeképpen a kultúrában és a tudományban ugyancsak előretört és vezető szerepet vívott ki a szovjet- hatalom. Ma a Szovjetuniónak oktatási intézményeiben 50 millió ember tanul. Csupán a felsőoktatási intézményekben kétmilliónál több diák készül jövendő, hivatására. Mily ékesen szól ez a szám, ha a cári Oroszország 1913. évi 182.000 diákjára gondolunk ! Ez a kulturális forradalom nemcsak a népek elmaradottságát szüntette meg, hanem megteremtette az új kultúrát is, amely a marxizmus-leninizmus világnézetét sugározza a tömegekre. Az új, frisslevegőjű kultúrának az a lényege, hogy hű a néphez és hű a párthoz. S ez természetes, hiszen a kettő elválaszthatatlanul: egy. (Folytatás a 2. oldalon.) fl magyar nép számira is vifágíió lányaként mutatja az u af oklier fénye Ünnepi nagygyűlés' az októberi forradalom 41, évfordulója alkalmából Tegnap, november 6-án a diósgyőri Művelődés Házában került sor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom negyvenegyedik évfordulójának megünnepléséle A.diszelnÖ/cségben helyt foglaltak megyénk és városunk párt- és állami vezetői, többek között Kukucska János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Koval Pál elvtárs, a városi pártbizottság titkára, Tóth István elvtárs, a megyei tanács elnöke, Lendvai Ferenc elvtárs, a Borsod megyei rendőrkapitányság vezetője, a szovjet hadsereg képviseletében Kataszonov Alexej Klementyevics elvtárs gárdaszázados, Gác&i Miklós országgyűlési képviselőjelölt és sokan mások. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Bonta Dajosné elv* társnő, a megyei Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd Maflák István elvtárs, a városi pártbizottság másodtitkára, az ünnepség szónoka lépett a mikrofonhoz. Kedves elvtársak! Kedves barátaink! A városi pártbizottság nevében szeretettel üdvözlöm mindnyájukat az egész világ dolgozóinak nemzetközi ünnepe, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulója alkalmából. A munkásosztály, a világ országainak legszélesebb néptömegei, mindazok, akik jobb életre, társadalmi haladásrá és békére áhítoznak, ma megun neplik a történelem legnagyobb és leghaladóbb forradalmának évfordulóját. Több évezredes rabság korszakát zárta le a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, megkezdvén egy új társadalom építését, melyben nincs többé kizsákmányolás és elnyomás. Lenin írta a forradalom negyedik évfordulóján: „Arra... joggal lehetünk büszkék — és büszkék is vagyunk rá —, hogy nekünk jutott az a szerencse, hogy megkezdjük a szovjet állam felépítését, és ezzel megkezdjük a világtörténelem új korszakát, azon új osztály uralmának leorszakát, melyet minden kapitalista országban elnyomnak, de amely mindenütt törekszik, hogy kiharcolja az új életet, legyőzze a burzsoáziát, megteremtse a pröletáriátus diktatúráját és megszabadítsa az emberiséget a tőke igájától, az imperialista háborútól” A történelem igazolta Lenin szavait, bár az imperialisták minden (Foto: Martinecz György) eszközzel azon voltak, hogy tolják a szovjet hatalom megszilárdítását, mert féltek attól — ami később be is következett —, hogy a szovjet hatalom léte ösztönzést és követendő példát jelent majd a világ elnyomottéinak. jMállák István elvtárs a továbbiakban foglalkozott a forradalom és az azt követő polgárháború kérdésével, a gazdasági nehézségekkel, melyek katasztrofális méreteket öltötték. Lenin, a szovjet hatalom megteremtője, ezen állapotok közepette mondotta: „Utói fogjuk érni a többi országot, mégpedig olyan gyorsasággal, amelyről ők még nem is álmodtak.’* Lenin látnoki szavai igaznak bizonyultak. Az ország szocialista iparosításával a Szovjetunió hatalmas ugrást tett előre a gazdasági fejlődés útján. Ipari termelésének volumene 1913- hoz viszonyítva több mint 33-szoro- -sára, a termelőeszközök termelése több mint 74-szeresére, a közszükségleti cikkeké pedig több mint 13-szorosára növekedett. A cári Oroszország elmaradott mezőgazdasága gyökeresen megváltozott, modem gépekkel felszerelt szocialista nagyüzemi gazdasággá lett a Szovjetunió mezőgazdasága. A Szovjetunió a gazdasági fejlődés üteme szempontjából túlhaladta a fejlett kapitalista országokat, beleértve az Egyesült Államokat is. Kultúrális fejlődés tekintetében is korszakalkotó eredményeket tud felmutatni. Ma már egyse világosabbá válik, hogy az októberi forradalom hazája nemcsak a társadalmi haladás tekintetében jár az élen. a világ tudományos életének vezetőjévé is vált. A szovjet tudomány röpítette fel elsőnek a föld első mesterséges holdját; a Szovjetunióban épült az első atomerőmű, mely az atomot békés célokra hasznosítja. A Nagy Októberi Forradalom alapozta meg a szocialista demokráciát A szovjet nép nagyszerű sikerei ugyanúgy, mint a nagy Kína és a többi szocializmust építő országok soha nem ismert eredményei a kommunista pártok megfeszített alkotó tevékenységével függenek össze. Ebben a tevékenységben egészen világosan jelentkeznek a fejlődés mai szakaszának vonásai, amikor magasabb rendű szintézisben egyesül az elmélet és a gyakorlat, amikor a milliók tudatos és lelkes munkája közvetlenül kifejeződik a párt politikai jelszavaiban, amelyek megtermékenyítik és fokozzák a szocialista társadalom dolgozóinak alkotó erőfeszítéseit. Az októberi forradalom alapozta meg mondotta Maiiák elvtárs a demokrácia új formáját, a szocialista demokráciát, A szocialista demokrácia tartalma a jelen történelmi fejlődés(Folytatás a 2. oldalon.)-Uu is ott áii, azon a helyen, ahonnan elhangzott a történelmi jelentőségű lövés, amely megnyitotta a Forradalom gátját, harcba indította a proletárok millióit az elnyomók ellen.
