Észak-Magyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-04 / 260. szám

s CSZAKMAGYARORSZÄG Kedd, 1958. november 4. Külpolitikai kommentárunk 1* A Szovjetunió a nukleáris kísérletek S párfmuiska tapasztalatai a választási munkában Irta: VARGA ZOLTÁN, a megyei pártbizottság osztályvezetője megszűnte téséér t Megelégedéssel vehetnénk tudomá­sul, hogy a múlt héten nem volt vé­szesen puskaporos a külpolitkai élet levegője. Csendesebb légáramlatai­ban a várva-várt enyhülés, a hon óhajtott megbékélés jeleit kereshet­nék, ha a 'közelmúlt évek számos tapasztalata nem keltené bennünk azt az alapos gyanút, hogy mint már annyiszor, ezúttal is csak vihar előtti szélcsendről van szó. Mi történt mégis ebben a viszony­lagos ♦>szélcsendben«? Mi foglalkoz­tatta különösen a külpolitikai érdek­lődést ez időszak alatt. A kérdésre vá­laszolva elsősorban az ENSZ külön­leges politikai bizottságának a nuk­leáris fegyverkísérletek megszünteté­séről folytatott vitáját kell szem- iigyre venni. Mint ismeretes, ennek a kérdésnek a megvizsgálására pén­teken újabb atomértekezlet kezdő­dött Genf ben, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia küldött­ségei részvételével. Az értekezlet megnyitása alkalmából a Szovjetunió kormánya nyilatkozatot tett közzé, amelyben visszautasítja az Egyesült Államok és Anglia jaixislatát, amely a kísérleti robbantások egy évre szóló felfüggesztését indítványozza. Közismert tény, hogy a Szovjet­unió már óvak óta küzd az atomfegy­ver-kísérletek örök időkre szóló be­szüntetéséért, számos nyilatkozatban és nemzetközi vitában nyomatékosan hangoztatta erre való feltétlen kész­ségét. Ez év március 31-én vállalta a kísérletek egyoldalú beszüntetését, hegy kedvező gyakorlati lehetőséget teremtsen a probléma végleges meg­oldásához. Tavasszal és a nyáron tehát egyetlen szovjet atom-, vagy hidrogénbomba sem robbant, viszont annál több és fontosabb nukleáris robbantást végzett ezidő alatt Anglia és az Egyesült Államok. És most, mint aki jól végezte dolgát, nagy­lelkűen, vagy mint ők mondják: »jó­szándékkal« kijelentik, hogy hajlan­dók felfüggeszteni egy évre nukleá­ris fegyverkísérleteiket. Miért csak egy évre és miért nem minden időkre? Miért csak felfüg­geszteni és miért nem megszüntetni? — kérdezi az ember önkéntelenül, és a különleges politikai bizottság több mint két hétig tartó tanácskozásain is lényegében ugyanez a kérdés állt a viták középpontjában. Az ame­rikai—angol javaslat az egyéves fel­függesztést helyezte kilátásba, míg a Szovjetunió a kísérletek végleges megszüntetése mellett szállt síkra. A két javaslat megfogalmazása már önmagában is mutatja a két' állás­pont közötti döntő különbséget: nyil­vánvaló ugyanis, hogy amit csak fel­függesztenek, azt a felfüggesztés után folytatni akarják, míg a kísér­letek megszüntetése minden időkre megszabadítja az emberiséget attól a borzalmas veszedelemtől, amelyet a kísérleti robbantások okozta lég­szennyeződés jelent. A felfüggesztek tehát az emberiség katasztrófáját akarják felidézni a kísérletek egy év utáni továbbfolytatásával. Nyilván­való. hogy az ilyen tervek megvaló­sulásához a Szovjetunió nem járul­hat hozzá. Ezen túlmenően azonban a szovjet kormány említett nyilatkozata azért is utasítja el az egy évre szóló fel­függesztés javaslatát, mert ezzel most a jelenlegi körülmények között az Egyesült Államok és Anglia arra törekszik, hogy a Szovjetunió rová­sára egyoldalú katonai fölényre tegyen szert. Mint ismeretes, az Egyesült Államok és Anglia min­den eddiginél nagyobb méretű kísérlet-sorozatot végzett azalatt, amíg a Szovjetunió egyoldalúan szüneteltette. ezeket a kísérlete­ket. Az amerikai, angol kísérlet-soro­zat tapasztalatai alapján ez a két atomhatalom az általa javasolt fel­függesztés egy esztendeje alatt to­vább tökéletesítheti nukleáris fegy­verzetét, a Szovjetuniónak tehát joga van ugyanannyi kísérleti rob­bantást végezni, amennyit az ameri­kaiak és az angolok végeztek ezóv március 31 óta. ha az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia nem haj­landó egyezményt kötni a kísérleti robbantások azonnali és örök időkre szóló megszüntetéséről. 2. Permanens válság az Atlanti Szövetségben A nyugati sajtóban nagy port vert fel az a bírálat, amelyet Montgomery tábornagy, a2 Atlanti Szövetség eu­rópai csapatainak volt főparancsnok- helyettese mondott a NATO-ról az Angol Királyi Katonai Akadémián tartott előadásában. Ennek nyomán a nyugati politika berkeiben erősen fokozódik az a követelés, hogy gyor­san és hatékonyan végezzék el a NATO átszervezését, szüntessék meg »hatástalanságát« és számolják fel politikai gyengeségeit. Ennek érdeké­ben hívták össze december 16-ra az Atlanti Tanácsot, amelyen valószí­nűleg a 15 NATO-ország kül- és hadügyminiszterei tárgyalják majd meg a roskatag szövetség átszerve­zését. Magát az átszervezést tulajdonkép­pen a tagállamok közötti súlyos ellentétek teszik a nyugatiak számá­ra indokolttá. Ilyen évek óta vajúdó probléma például a ciprusi kérdés, amely Anglia, Görögország és Török­ország • között okoz szüntelen és szá­mukra szinte áthidalhatatlan nézet- eltéréseket. Ugyancsak éles ellen­tétek támad tolt Izlamd és Nagy-Bri- tanmia között az izlandi felségvizek 12 mérföldes kiterjesztése miatt. És még így sorolhatnánk számos más ellentétet amely a NATO átszerve­zésére készteti a tagállamokat. Ennél azonban sokkal jellemzőb­bek azok az összekülönbözósek, ame­lyeket az átszervezés mikéntjére vo­natkozó De Gaulle javaslat váltott ki az atlanti országok között. Isme­retes, hogy a tábornok-miniszter- elnök azt indítványozta Eisenhower elnökhöz és MacMillan angol mi­niszterelnökhöz küldött levelében, hogy Franciaország, Anglia és Ame­rika részvételével létesítsenek a NATO-n belül háromhatalmi »veze­tőséget«, amely megvitatná és meg­határozná a nyugati politikát »az atlanti félgömbön belül és kívül tör­ténő eseményeket illetően«. A De Gaulle-iéle indítván^ »hátsó gondolatait« sejttetl az a körülmény, hogy — mint egy francia publicista írja -— a javaslat megtorpedózása céljából a nyugatnémet kormány idő előtt nyilvánosságra hozta a francia miniszterelnök levelét. Ez a nem éppen korrektnek mondható gesztus célt is ért, mert a levél szövegének közzététele után egymást érték ez egyes tagállamok külpolitikai ténye­zői által adott nyilatkozatok, ame­lyek a javasolt hármas direktórium létrehozása ellen foglalnak állást. Eisenhower elnök is, rendkívül ud­varias hangnemben ugyan, de vissza­utasította De Gaulle indítványát. Ezekből a tényekből kiindulva megállapíthatjuk, hogy valóban rosz- szul áll a NATO szénája és aligha síikerül a decemberben kezdődő ta­nácskozásoknak rendbeliozniuk, mert úgyszólván lehetetlen össze­hangolni és egyöntetű célnak alá­rendelni azokat az ellentétes hatalmi érdekeket, amelyek az Atlanti Szö­vetség mai és mindenkori nehézsé­geit előidézik. Nyugat-Németország a tényleges erőviszonyok tekintetében mind­inkább fölébe kerekedik Francia- országnak, amely hagyományos nagy­hatalmi szerepének és nemzetközi presztízsének megmentése végett igyekszik szorosabb együttműködést teremteni az Egyesült. Államokkal és Angliával. A francia közvélemény azonban nem felejtette el a második világháború — számára szégyen­letes — tanulságait. Ügy látszik, ma elég erős ahhoz, hogy meggátolja hazájának a nyugatnémet politika szekeréhez kötését. Bonn viszont a nemzetközi poron­don játszott szerepének tudatában — olykor túlzott tudatában — magabiz­tosan arra törekszik, hogy .elgáncsol­ja francia ellenfelének, a nyugat­német érdekeket sértő kezdeménye­zéseit és velük szemben, a maguk pozícióit helyezze előtérbe. Törek­vése sikertelennek éppen nem mond­ható, mert az amerikai háborús poli­tika irányítói alkálmasabbnak talál­ják agresszív céljaik véghezvitelére a reakciós Bonnt, mint a rebellis Párizst. Magyar István----------------------:--------OOO——— — ■ ■­A fucsieni arcvonal parancsnoksága rádió útján figyelmeztette Kimojt a hétfői bombázásra Fuc&ien (Uj-Kína) A kínai népi felszabadító hadse­reg egységei a fucsieni arcvonalon hétfőn több mint 12 ezer lövedéket lőttek 'ki a (kimöj-szigeti katonai cél­pontra. A népi felszabadító hadsereg fő­hadiszállása a fucsieni arcvonalon vasárnap rádió útján a következő figyelmeztetést intézte Kimojhoz: ..Katonai és polgári honfitársak Ki- moj szigetén, figyeljetek! Ma, no­vember 2, páros nap. Egyetlen bom­bát sem lőttünk ki és ti utánpótlást kaphattok. Holnap, november 3, pá­ratlan nap, semmi körülmények kö­zött se hagyjátok el házaitokat'’. (MTI) A megyében a pártszervezetek, a kommunisták döntő többsége fárad­hatatlan munkát végez a választási tennivalók jó előkészítése érdekében. Az eddigi tapasztalataink szerint a Hazafias Népfront, a tömegszerveze­tek, a párttagok és a pártonkívüliek egysége eredményesen biztosítja a választási munka politikai sikereit. Az elmúlt három hétben mintegy 10 000 jelölőgyűlést tartottunk és a jelölőgyűlések megszervezése jónak mondható. A pártszervezetek, a kom­munisták jól dolgoztak. Az üzemi pártszervezetek Miskolcon, Ózdon, Tiszapalkonyán és más helyeken eredményesen készítették elő a kép- \ -jelői jelölőgyűléseket. Községi, vagy területi pártszervek, a kommu­nisták hasonló jó munkával szervez­ték me1" csaflakozó, illetve a ta­nácstagi jelölőgyűléseket is. (Például Tolcsva, Sajószentpéter, Mezőny arád stb.) A jelölőgyűléseken több tízezer választópolgár vett részt. Amellett, hogy elfogadták a jelöltek többségét, a jelölőgyűléseken aktív vita alakult, megtárgyalták az elért eredménye­ket, vagy a fennálló hibákat, a tenni­valókat. A lezajlott jelölőgyűlések legnagyobb tanulsága és tapasztala­ta: a választópolgárok, a megye la­kosságának döntő többsége, a mun­kások, parasztok, haladó értelmisé­giek a Magyar Szocialista Munkás­párt, a forradalmi munkás­paraszt kormány célkitűzéseivel egyetértenek és majdnem min­den jelölőgyűlésen kifejezték vé­leményüket, hogy támogatni fog­ják a pártot és a kormányt és a munkások, parasztok, értelmisé­giek jelölésével döntő többségé­ben egyetértettek. A képviselő- és a tanácsválasztá­sok eredményes megszervezése nagy feladatot ró a megye pártszerveze­teire és minden kommunistára. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a pártszervezetek, a kommu­nisták az MSZMP Központi Bizott­ságának idevonatkozó határozata alapján a választási munkára jól fel­készültek és az eddigi munkát — bevonva ebbe a társadalmi szerve­ket, a pártonkívülieket — jól oldot­ták meg. Az üzemi, városi, járási pártbizott­ságok az aktívákat jól felkészítették, az eredményes munkához nagy se­gítséget adtak. Meg lehet állapítani, hogy a jelölőgyűlések eredményes megszervezésében a legtöbb helyen széleskörű párttag és pártonkívüll aktívagárda tevékenykedett a párt- szervezetek irányítása mellett. Pél­dául Ernődön 180, Felsőzsolcán 130, Sajószentpéteren 250 fő, és így lehet­ne sorolni az aktívák százait, akik szépen dolgoztak. A pártszervezetek bátran támasz­kodtak e nagy munkában a párton- kívüliekre és.majdnem minden te­rületen pozitiven lehet értékelni a Hazafias Népfront-bizottságok bi­zottságainak és elnökségeinek mun­káját. Külön dicséret illeti a népfron­ton belül a megye pedagógusai­nak döntő többségét, akik a párt- szervezeteknek nagy segítséget adtak, különösen a jelölőgyűlé­sek megszervezéséhez és meg­tartásához. Az üzemi és falusi pártszervek ered­ményes módszerekkel végezték e nagy munkát. Az emődi községi párt- szervezet például nagy gonddal szer­vezte meg az aktívák kioktatását, az egyes tennivalókat külön megvitat­ták a tömegszervezetekkel és konk­rétan feldolgozták a község jelenét, múltját és közös erővel jól végzik a munkát a községben. Az üzemben dolgozó kommunisták nagy segítsé­get adtak a falusi pártszervezetek­nek, hogy minél eredményesebb munkát tudjanak végezni. Példamu­tató ez az ózdi járásban. Az ózdi üzemi pártbizottsággal együtt gon­doskodtak arról, hogy áz üzemben dolgozó kommunisták konkrét mun­kával legyenek megbízva lakóhelyü­kön. Ilyen tapasztalatok megtalálha­tók a miskolci üzemekben, az edelé- nyi bányáknál és más területeken is. Nagyon sok községi alapszerveze­tünk tervszerű munkával készül a választások eredményes végrehajtá­sára. Bocs községben minden társa­dalmi szervnek megvan a feladata. Taktaszadán a jelölőgyűléseken jó volt a hangulat és a dolgozó parasz­tok is segítettek a választási munká­ban, s többen megmondták \rélemé- nj'üket: bíznak a pártban és a kor­mányban, mert őszinte a dolgozd néphez. A legtöbb pártszervezet munkájá­ban tapasztaltuk, hogy a választási munka mellett nagy gonddal foglal­koznak egyéb fontos feladatokkal — az üzemekben a termeléssel, és meg lehet állapítani, hogy üzemeink több­sége Diósgyőrben, Özdon, a bányák­ban újabb és újabb sikereket érnek el. Falusi pártszervezeteink nagy gonddal foglalkoznak az őszi mező- gazdasági munkával, hogy a lemara­dást behozzuk. A szikszói járásban a választási munka előkészítésének eddigi szakaszában hét új termelő- szövetkezet alakult 1014 kh földterü­lettel. Pártszervezeteink többsége megér­tette a párthatározat azon elvét, hogy a je’.nlegi választás nem jelent párt­harcokat, mint 1945- vagy 1947-ben, de fokozott politikai aktivitást igé­nyel minden területen, hogy megis­mertessük a választókkal a párt cél­kitűzéseit. Mind többen megértik, hogy igaz ügyről, az emberek meg­nyeréséről van szó. Ez lelkiismeretes politikai munkát, harcot igényel minden kommunistától. Megtalálható még a belső, ellen­ség hazánkban, amely nyugatról is kap támogatást, éppen ezért cselekvőén kell szembeszállnunk az ellenség rémhírterjesztéseivel szemben, amelyet eddig sikere­sen oldottak meg pártszerveze­teink, tömegszervek a párton­kíVünékkér cgyüílésén." ..~ A választási munkának lezárult a főszakasza, a jelölőgyűlések befeje­ződtek. A siker ellenére sem lehet azonban elmondani, hogy minden pártszervezetünk helyesen, vagyis jól dolgozik. Minden járásban, vagy területen megtalálható még a gyenge pont. Az ilyen helyen nem a párt határozatai szerint folyik a munka, és nem értik meg, hogy a kommunis­ták egyedül, segítség nélkül a vá­lasztásokat jól előkészíteni nem tud­ják. Bükkaranyoson nem gondoskod­tak kellően a jelölőgyűlések meg­szervezéséről. Három nap alatt elvé­gezték. Ennek az az eredménye, hogy politikailag ezek a gyűlések gyengék voltak, több helyen lebecsülték a je­lölőgyűlések előkészítését, mint pél­dául az encsi járás Büttös községé­ben. Vagy előfordultak olyan esetek is, hogy egyes helyeken a politikai munka előkészítését személyi ellen­tétek, intrikák akadályozták. November 26-án a megyében meg­kezdődtek a választási nagygyűlések, gyűlések, kisgyűlések, az emberről- emberre menő beszélgetés. A mint­egy 30 gyűlésen kb. 15—16 000 vá­lasztó vett részt. Ahol a pártszerve­zetek, a társadalmi szervek törődtek a gyűlések előkészítésével, ott meg lett a siker. Miskolc városban a 28-i választíi nagygyűlésen kb. 3500-an vettek részt. Sajószentpéteren 1500-an, Ózdon 1500-an, Szendrőn 500-an, Tiszakeszin 350-en. A lezaj­lott nagygyűlések, gyűlések hangu­lata jó volt, a résztvevők mindenhol nagy figyelemmel hallgatták az elő­adókat. A gyűlések résztvevői egyet­értettek a párt és a kormány célki­tűzéseivel, hogy az eddig megkezdett úton haladunk tovább, amely gazdag fejlődést biztosít megyénk minden lakosának. Érdemes megemlíteni, hogy a Lenin Kohászati Művek há­roméves beruházásának a terve 164 millió forint. Több bányánk fürdőt kap, Kazincbarcika városfejlesztésére 15 millió forint van előirányozva. Felépül a miskolci fűtőház 62 millió forintos beruházással. A hároméves terv során a megyében 204 új iskolai tanterem és 55 nevelői lakás épül 80 millió forintos költséggel. Megépül a Miskolc és Diósg3,őr közötti kettős­vágány ú villamosvasút 51 millió fo­rintos költséggel. Több községünk új orvosi rendelőt kap. 45 községben a hároméves terv folyamán bevezetik a villanyt, és így lehetne sorolni a fejlődés konkrét számait. A válasz­tók helyesen és egyetértéssel beszél­tek a párt azon célkitűzéseiről és ha­tározatáról, amely a munkásosztály helyzetének javítását tűzte ki célul.­Az eddigi tapasztalatok alapján mire kell ügyelnünk a további mun­kánkban: 1 Fokoznunk kell a politikai ak­x tivitást, de ugyanakkor a je­lölőgyűlések sikerei ne tegyenek bennünket elbizakodottá — mely nem egy helyen tapasztalható. O A jelölőgyüléseken, vagy a már megtartott választói gyű­léseken, beszélgetéseken több jogos kritikai megjegyzés, bírálat vagy ké­rés hangzott el. Gondoskodni kell az illetékes szerveknek, hogy a jogos kérések megvalósítása menetközben megtörténjen. 3 Továbbra is be kell vonnunk a munkába az egyes társadalmi szerveket, a Hazafias Népfront szer­vei mellett a választási munka jelen­legi szakaszában fokozni kell a KISZ és a szakszervezetek f tevékenységéi A A pártszervezetek úgy az üzemr ■ • ben, mint falun minden kőra^ munistát bízzanak meg feladattal és menetközben segítsék és ellenőrizzék őket. Az egyes pártbizottságoknak különösen ügyelniük kell a gyenge területekre, ahová több segítséget kell adni. A pártszervezetek és a népfront-bizottságok gondosan szer­vezzék meg a választási gyűléseket* kisgyűléseket, az agitációs esteket és ügyeljenek az időpontok kiválasztá­sára. A választási munka eddigi tapasz­talatai mellett a pártszervezetek, a kommunisták, a népfront-bizottságok, a pártonkívüliek, a KlSZ-szerveze- tek, a többi társadalmi szervek érez­zék, hogy választási munkánkat az egész világ figyeli, barát és ellenség egyaránt. Nem mindegy, hogy ho­gyan dolgozunk, a választási, politikai sikereink csapást jelentenek az el­lenségre, az imperializmusra és ugyanakkor tovább erősödik a szo­cialista tábor ereje és egysége. így kell dolgoznunk, hogy minél erősebb legyen a nép hatalma. Mar kezdődik Miskolcon a kétnapos vízügyi ankét A Borsod-Abauj-Zemplén megyei tanács és a Magyar Hidrológiai Tár­saság borsodi csoportjának rendezé­sében ma reggel fél kilenckor a me­gyei tanács dísztermében Fekete László elvtárs nyitja meg a kétna­pos vízügyi ankétot, melyen a megye szakemberein kívül az ország több szakértője vesz részt. Ebből az alkalomból felkerestük Gerhard Kálmán elvtársat, a Magyar Hidrológiai Társaság miskolci cso­portjának elnökét, aki az ankét jelen­tőségéről, céljáról a következőket mondotta: — A borsodi regionális vízügyi an­két országos viszonylatban is nagy érdeklődést keltett szakmai körök­ben. Egv ilyen ankéíon mindig szíve­sen vesznek részt a szakemberek, mert keretében számos aktuális pro­blémát meg lehet vitatni. A miskolci ankét után igen nagy érdeklő­dés nyilvánul meg. Ezt bizonyít­ja az, hogy az ország minden részé­ből hétfőn este közel száz szakember érkezett Miskolcra. A résztvevők nagy számából úgy látjuk, hogy a té­ma újszerűsége az ankét iránt foko­zott érdeklődést váltott ki. Az ankéttal elsősorban azt a célt kívánjuk szolgálni, hogy a résztve­vőkkel és érdeklődőkkel megismer­tessük a méreteiben országos vi­szonylatban is első, borsodi regioná­lis vízművek és ráirányítsuk a. figyel máira. Másrészt azt várjuk az an­kéttói, hogy az előadások nyomán kialakult vitában a legkiválóbb szak­embereink hozzászólásaiból, tanácsai­ból necsak mi borsodiak, hanem az ankét összes résztvevői értékes ta­pasztalatokat gyűjtenek, amit ki-ki a maga munkaterületén — további munkájában — a közös cél érdekében népünk javára fog tudni felhasználni. A megyei tanács végrehajtóbizott­sága és a Magyar Hidrológiai Társa­ság borsodi csoportja az ankét ét­fogó országos célkitűzésein belül se­gítséget kíván nyújtani a megye te­rületén vízellátási kérdésekkel fog­lalkozó műszaki, egészségügyi és gaz­dasági dolgozóknak. Reméljük, hogy az ankét be fogja váltani a hozzáfűzött reményeket. A keddi napon kezdődő előadások és az azt követő viták a nagyközönség ér­deklődésére is számot tartanak. — sz — m — OOO ■ .... A szerencsi Rákóczi moziban vasárnap este tartották a magyar filmszakma államosításának tizedik évfordulójával kapcsolatos megemlé­kezést. Az ünnepi díszbe öltözött moziteremben, a zsúfolásig megtelt nézőtér előtt. Csendes János elvtárs, a községi tanács végrehajtóbizottsá­gának elnöke nyitotta meg az ünnep­séget, majd Glósz Ferenc elvtárs, a Megyei Moziüzemi Vállalat igazgató- helyettese mondott ünnepi beszédet. Előadásában méltatta a filmszakma állami kézbevételének jelentőségét és a filmnek a nézőközönségre gya­korolt nevelőhatásáról szólott. A kis ünnepség végén adták át Ambrus moziüzemi dolgozóknak az államosű óta eltelt tíz évi eredményes munkájukért a müvelődésiygyi mi­niszter emlékplakettjét, majd vége* zetül levetítették a »Micsoda éjszaka* című új magyar filmet. — A szeren- esi moziban egyébként a napokban fejeződnek be a központi fűtés szere­lésének munkálatai és ezzel a téli hónapokban biztosítva lesz a nézőtér egyenletes hőmérséklete. A mozit a közelmúltban újították fel; a fűtés beszerelésével a tatarozás 487.000 fo> rintba került. Ez az összeg körülbelül a moziüzem két és fél évi bruttó­mét a megye főbb vízellátási problé- í Károly és özvegy Borosa Gyuldné l bevételének ieiei meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom