Észak-Magyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-28 / 281. szám

* ßSZAKMAGTARORSZÄG Péntek, 1958. november íí. VAVRIDISZ VASZIL: Negyven éves a görögországi Kommunista Párt A görögországi kommunisták ^ negyven éve vívják-hősi küz­delmüket a nép felszabadításáért, a külső és belső elnyomás ellen. A harc nehéz volt és nehéz ma is. 1918 november 17-től 22-ig aíákult meg a görögországi Szocialista Mun­káspárt. Az ország ekkor gazdasági­lag és politikailag a külföldi mono­polisták befolyása alatt állt. A belső gazdasági helyzet a népre nagyon nehéz terheket rótt. A feudalizmus maradványai ebben az időben még számottevők, az ipar fejletlen és ezeket a külön problémákat még a polgári forradalom sem tudja meg­oldani. A hatalom átvétele után a polgárság szövetkezik a feudális erőkkel és a monarchiával, a nem­zetközi imperializmus pedig beíső válsággal súlyosbítja a nép helyze­tét* hisz az uralkodó osztály min­denben enged az imperialista nagy­hatalmak nyomásának. A felszabadítási harc teljes egé­szében, a munkásosztály vállaira ne­hezedik. És a görög munkásosztály teljesítette ezt a történelmi hivatá­sát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a tudományos szo­cialista elvek, a marxizmus—-leniniz- mus a görög munkásosztály felsza­badulási harcában is érvényesült. A munkásosztály pártja ingadozás nélkül védelmezte az első szocialista országot . minden támadás ellen. Megalakulása óta támogat minden haladó mozgalmat és bátran fel­emeli szavát a nemzetiségek elnyo­mása ellen is. Az út igen küzdelmes. Vannak krí­zisek, visszaesések, de ennek ellenére megtisztulva halad tovább a görög munkáspárt. Az első krízis 1929 és 1931 között mutatkozik meg, amikor a pártegység megbomlik. Csak a III: Kommunista Internacionálé se­gítségével tud talpraállni. És ekkor újult erővel indul gyors fejlődés­nek. igen súlyos hatással van az egész országra és ézen belül & munkáspártra is a fasizmus beha­tolása 1936-ban Görögországba. Az egész pártvezetőség börtönbe kerül. 1940 októberében a fasiszta Olaszor­szág támad. A kommunisták azok, akik hatalmas erővel mozgósítják a görög népet a nemzeti felszabadító harcra. Ez a' harc győzelemmel vég^ ződne, ha 1941 áprilisában a fasiszta Németország nem sietne az olaszok segítségére. Együttesen szállják meg Görögországot. A kommunisták ki­használva a megszállás előidézte zűrzavart, megszöknek börtöneikből és a már szabadon lévő elvtársakkal újra szervezik a pártot. A partizáncsapatok rövid idő alatt példás hősiességről tesznek tanú- bizonyságot. Négy évig tartott az a hősi küzdelem, amely alatt hatalmas területeket szabadítottak fel a fasisz­ta megszállók uralma alól. 1944 vé- gefelé a vörös hadsereg győzelmes előrenyomulása következtében a fa­siszták kénytelenek kivonulni Gö­rögországból. Ugyanakkor azonban az angol imperialisták szállják meg az országot. A fővárosban még fel­lángol a felszabadító harc. de 33 nap után a párt gyenge előkészítő és fel- világosító munkája következtében a túlerő megtöri az ellenállást és létre­jön a katonai egyezmény. Kímélet­len terror veszi kezdetét. A kommu­nisták és szabadságharcosok tízez­reit lemészárolják, vagy börtönbe vetik. Ez a gyalázatos vérengzés majd két évig tartott. De 1945-ben az At­hénben tartott nagygyűlésen már több mint 500 ezer ember vesz részt. A kormány nem tartotta be a kato­nai egyezményt és ezért egyes el­szánt partizán csoportok kénytele­nek folytatni a harcot. 1946 február­jában ül össze a párt második plé­numa, amely állástfoglal a fegyve­res felkelés mellett, de gyakorlatban nagyon keveset tesz, hiszen a veze­tők ingadoznak, nem bíznak a nép erejében. Zahaviádis, a párt központi veze­tőségének titkára, azt a végzetes hi­bát követi el, hogy szocialista for­radalmat hirdet és pem egyesíti a szocialista és kispolgári erőket egy egységes nemzeti felszabadító harc­ra. Ez a túlzott baloldali álláspont elszigeteli a tömegeket a párttól. Ennek következtében szenved vere­séget 1949-ben a felszabadulási harc. Ez a zűrzavaros politikai helyzet 1956-ig tart, amikor is a görög kom­munista párt hatodik plénuma meg­tisztítja a párt sorait. Az 1958-as választások bizonyít­ják, hogy a szabadságszerető görög nép egyre nagyobb tömegek­kel sorakozik a párt mögé. Az a 79 mandátpmj amely Görögország má­sodik pártjává emelte, azt bizonyít­ja, hogy- a kommunisták helyes úton járnak.-ooo­Tízévesek tatálUazéfa A kultúrotthon meg az igazgatója Edelény, Ady Endre járási kultúrotthon, 1958. november Nem ,áz életkoruk tíz év, bizony maguk mögött tudják, már a: második. X-et és nem, egy közülük túl van a harmadikom, is. Per-, sze abban az . időben* amikor jelTjottkoruk kezdődöttmég ka­masznak is. ésak. sok jóindulattal 'rríqiidha.t- ták‘. őket.,,- - Tizennégy • • évesek vgjták .ákkqr. Tizen-* néyyjJévesek és törtp iveitniíi}k egyik leg-^ viharosabb, de egyben legboldogabb időszaká­nak, egy új . korszak­nak ifjú úttörői. Leg­többjük még az édes­mama kezébe, kapasz­kodva lépett az élet küszöbére, . illúziók­kal, . ambícióval teli. 1945-öt írtunk ak­kor. Százhúsz . ifjú emberke, — Miskolc és Diósgyőr különböző része felől — igyeke­zett . a diósgyőri fiúis- kólába. Itt nyitotta meg kapuit, a felsza­badulás után először az Iparitanuló .iskola.. ' A tanulók négyéves .szcTződést kötöttek. A :szerződés szerint 1919- ben »szabadultak<* volna. A százhúsz fia­tal azonban küldöttsé­gei menesztétt a Ne­hézipari Közpqntba, az iparügyi miniszter­hez, hogy — tekintet­tel a jó előmenetelre, csökkentsék a tanul­mányi időt három év­re; hadd végezhesse­nek már 1948-ban. Ké­résüket teljesítették. Szorgalmasan tanul­tak, dolgoztak, ök épí­tették fel, hozták rendbe a romokban heverőtanműhelyt. Fiatal koruk dacára él­teik voltak és abból nem engedtek egy jot­tányit sem. Szinte majd megannyian tag­jai voltak a kommu­nista pártnak. Tíz ét télt el azóta, hogy otthagyták az iskola padjait, s most is büszkén vallják, hogy ők olyan embe­reknek a neveltjei, mint Szinkovszki Fe­renc, aki 1919-es kom­munista, aki sajnos, ezt a találkozót inár nem érhette meg. Most találkozóra készül a százhúsz ta­nulótárs. összeülnek, megbeszélik az élet változását, elmondják elért eredrnényeiket, terveiket. Mert nem maradtak együtt « diósgyőri gyárakban. Csupán negyven-ötve- nen dolgoznak most is a szakmában, a munkapad mellett. A többi tovább tanult. Mérnökök, techniku­sok, katonatisztek, új­ságírók, sőt képviselők kerültek ki közülök. Akik' szakmunkásak maradtak, azok is va­lamennyien kiváló dolgozók. A találkozót szom-, haton estéibe hirdették meg a vasgyári új Ipa­ritanuló Intézetben. A találkozóra meghívták régi nevelőiket, okta­tóikat, tanáraikat, — habár közülök már igen sokan nyugdíja­sok, — hadd lássák, mindannyian derék, becsületes emberré váltak, (r.) 120 millió forintos beruházással korszerűsítik a mssztermelést a Hejocsabai Cementgyárban A Hejpcsabai Cementgyár nagykő- mázsai mészkőbányájának korszerű­sítésére, illetve fejlesztésére a há­roméves terv idején «Zázhúsz millió forintot fordítanak. Ebből az összeg­ből az eddigi úgynevezett Hoffmann- rendszerú, kézi kiszolgálású mész­égető kemencét, korszerű aknake- mencés mészüzemmé építik át, ahol jóformán minden munkafolyamatot gép végez majd. A nagyarányú beru­házási munkákat 1960-ban kezdik tneg és — a tervek szerint — még ugyanabban az évben el is készül. így a korszerűsítés eredményeként az 1961-ben üzemelő mészkőbányá­ban a termelés a jelenleginek há­romszorosára emelkedik. — Ebben az esztendőben még há­rom új boltot nyit meg az ózdi Kis­kereskedelmi Vállalat A Gyújtón egy édességboltot, a bolyki békete­lepen egy húsboltot, az ózdi piactéren egy tejcsárdát és ruházati pavilont létesít. ROSSZUL TERVEZETT, kényel­metlenre sikerült épület az edelé- nyi járási kultúrotthon, télen nehéz a fűtése, alacsony a tetőzete, na­gyon sok kívánnivalót hagy maga mögött, de pezsgő kultúráiét folyik benne. A kultúrotthon, elsődlegesen Edelény község lakosságának kultu­rális ‘életét szolgálja* s hogy mivel és hogyan, arra kerestük a választ legutóbbi látogatásunkon. Az első, ami megkapja a látogatót, a kultúrotthon dús programja. Bár szakköreinek száma viszonylag ke­vés, azonban azok nemcsak papíron élnek, hanem a valóságban is pezs­gő, eleven életet folytatnak, szolgál­va ezzel a szakkör tagjainak fejlő­dését és a kultúrotthon közönségé­nek kulturális felemelkedését. Bíró Zoltán kultúrotthon igazgató és Lipták Béla járási művelődésügyi felügyelő elmondották, hogy a kul­túrotthon tevékenységének irányí­tásában elsősorban az MSZMP mű­velődéspolitikai irányelvei vezetik őket és minden tevékenységük arra irányul, hogy a kultúrotthon való­ban a szocialista kultúra bázisa le­gyen Edelényben, erejéhez mérten maximálisan szolgálja a község la­kosságának kultúrálódását és igye­kezzen mind halványabbá tenni a község és város között fellelhető kulturális választóvonalat. ENNEK AZ ELGONDOLÁSNAK a jegyében állították össze már ko­rábban is például a színjátszó-szak­körnek a programját. Nem az olcsó sikerekre törekszenek. Nem a kasz- szasikert hozó operettekhez, vagy egyéb tartalmatlan színpadi művek­hez fordulnak, s így színelőadásaik általában a közönség ízlésének csi­szolását, világnézetének helyes for­málását szolgálják. Seribe „Egy po­hár víz” című színművét tizenhat- szőr játszották, jól csiszolt, művészi előadásban, nagy érdeklődés mel­lett. Most készülnek új bemutató­inkra. December végén mutatják bé Dihovicsni.i háromfelvonásös bohó­zatát, á „Nászútazás”-t. A jövő év elején', a farsangi idényben, pedig szerzőt is ávatrtak újabb darabjuk­kal: Bíró Zoltán kultúrotthon igaz­gató „Ujjé, vidéken nagyszerű” cí­mű háromfelvonásos zenés bohózata kerül a közönség elé. (Bíró Zoltán­ról és darabjáról a későbbiekben, szólunk.) A színjátszó csoport 23 fő­vel működik, s rajtuk kívül dolgo­zik még a kultúrotthonon bélül egy 32 tagú úttörő színjátszó-csoport is, akik januárban Heltai Jenő „Szépek szépe” című színpadi játéká’t mutat­ják be. A másik nagyon jól működő szak­kör a kultúrotthon irodalmi szak- 1 köre, amelyet eddig ugyancsak Bíró Zoltán vezetett. A szakkör most ka- jpott új vezetőt, Vodilla Barnáné helybeli pedagógus személyében. Az irodalmi szakkörben iroda lombará- tok működnek közre, közöttük peda­gógusok is. A pedagógusok közül na- 1 gyón jó munkát végeznek a kultúr- otthonban, és elsősorban az irodal­mi szakkörben: Béki Miklós igazga- \ tó, YodiJláné, Mártonné, Kocsis-Ist­ván és Tóth-György nevelők, azon- I ban ha figyelembevesszük, hogy a } községben negyvennél több pedagó­gus él és dolgozik, a jól közreműkö­dők száma sajnálatosan kevés a község pedagógusainak számához képest! Legutóbb Tompa-éstet tar­tottak az irodalmi szakkör rendezé­sében, miskolci előadóval, igen nagy érdeklődés mellett. November 30-án került sor Tóth Árpád-estre, majd decemberben Babits Mihály-estet rendeznék. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy a kultúrotthon klub­terme, amibe mintegy 110—f20 hall­gató fér el, az utóbbi esteken már kicsinek bizonyult, s remény van ar­ra, hogy az irodalom iránt érdeklő­dők rövidesen a nagy előadótermet is zsúfolásig töltik. A KULTÚROTTHON KERETÉ­BEN működik a földművesszövetke­zet tánccsoportja is. Tevékenységük­ben mostanában bizonvös vissza­esés tapasztalható. Korábban gyak­ran szerepeltek ünnepségeken* ren­dezvényeken. most a pangás jelei mutatkoznak. Nincs a csoportnak hivatásos oktatója, meglazult a ve­zetés, s ez erősen visszavetette a munkát. Fokozottabb mértékben szolgálják a kulturális felemelkedést, az irány­elvek. megvalósítását a kultúrotthon ismeretterjesztő rendezvényei. Tu­lajdonképpen az irodalmi szakkör előadásai is az ismeretterjesztés fo­galma alá tartoznak, de ezen kívül természettudományos előadássorozat is folyik. Például: „A világ, amely­ben élünk”, „Az atomkorszak” és hasonló cfmíí előadások. Ezek is rendkívül látogatottak. Most indu1 egy 12 előadásból álló előadássoro­zat „Ifjúságnak ifjúságról” címmel A sorozat előadásait részben miskol­ci TIT-elondók, részben pedig a he­lyi pedagógusok fogják tartani. rvvrZ- ismereti tanfolyam címmel politikai, gazdasági, művelődési, s egyéb alap­ismereteket adó előadássorozatot in­dítanak, amely iránt máris nagy az érdeklődés. A legutóbbi hasonló jel­legű előadáson is száznál többen vet­tek részt. Az ismeretterjesztésre na­gyon jól használják fel a filmet is. Rendszeresen tartanak filmdélutá­nokat, amelyeken ismeretterjesztő filmeket vetítenek, több esetben megfelelő, magyarázó előadás kísé­retében. Most mutatták be a Ma­gyar Állami Népi Együttes legszebb népi táncaiból készült filmösszeállí­tást. A filmdélutánok népszerűségé­re és a közönség érdeklődésére jel­lemző, hogy a legutolsó előadáson 153 néző vett részt. A kultúrotthon vezetői tisztában vannak az ismeret­terjesztés fontosságával, jelentőségé­vel, szeretnék az előadásokat mind értékesebbé, nívósabbá, vonzóbbá tenni, azonban a meghívott előadók anyagi díjazásánál nehézségekkel találkoznak. A kultúrotthon isme­retterjesztő munkájához tartozik a november 7-i évfordulón, valamint a november 20-i évfordulón való te­vékeny közreműködés is. Kiemeike- dő előadás volt „Az országgyűlés egykor és ma” című rendezvény, amelyen 180 hallgató vett részt. De­cember hónaoban három ismeret- terjesztő előadást rendeznek. A VÁLASZTÁSOK ELŐKÉSZÜ­LETEIBEN az egész kultúrotthont betöltő képkiállítást rendeztek, ame­lyen tízéves fejlődésünket mutatták be. Idegen rendezvények céljaira no­vember hónapban háromszor adják kölcsönbe a kultúrotthon helyiségeit. Egyszer hivatásos színészeknek: a miskolci színház szerenelt náluk 21- én, míg két esetben két bányász ön­tevékeny csoport keresi fel őket A saiókazaiak a ..Szélvibar”-t, a ruda- bánvaiak a ..Földindulását mutat­ják be. — Szilveszterre nagy tarka műsort tervez Bíró Zoltán, „Edelé- nyi görbe tükör’.’ címmel. Nagyon jó az .együttműködés a já­rási könyvtárral, elsősorban annak vezetőjével. Slezsák Imrével. Az iro­dalmi rendezvénveket mindenkor a könyvtárral közösen fnrtiák. Ugyan­csak jó az együttműl ;>iés, illetve ja­vul a viszony a községi tanács és a kultúrotthon között. Bajusz Imre, az új községi v. b. titkár is bekapcsolój- cíott á kultúrotthon állandó munka­társainak lelkes táborába és rend­szeresen rés^tvesz az irodalmi szak­kör munkájában. A FELSOROLTAKON KlVÜL nagyritkán táncmulatságot is ren­deznek, valamint folyik a kultúrott- honban egy ifjúsági tánctanfolyam 60 fő részvételével, ez általános iskolák nagvobb növendékéi részére. Mindezek « munkák erőskezű ve­zetőt, jó szervezőt kívánnak. S ha mindehhez hozzávesszük, hogy Bíró Zoltán kultúrotthon igazgató, mint járási kultúrotthon vezető, a járás­ban lévő 17 községi kultúrotthon eszmei irányítását is el kell végez­ze, azt mondhatjuk, hogy dícséret- reméltó; derekas munkát végez. Bíró Zoltán nemcsak szervezi, irá­nyítja a kultúrotthon munkáját, nemcsak vezető, hanem aktív része­se is minden munkának. Rendszere­sen közreműködik szavalatokkal az irodalmi rendezvényeken. Művészeti vezetője a színjátszó szakkörnek, rendező is, sőt a farsangkor bemu­tatásra kerülő „Ujjé, vidéken nagy­szerű” című bohózat szerzője is egy- személyben. Neve nem ismeretlen szíhházi körökben és azok körében, akik figyelemmel kísérik az új szín­mű-irodalom fejlődését, egy tehet­séges, kezdő színpadi szerző első lé­péseit. „Záróra” című színmüve . a Miskolci Nemzeti Színházban — a hírek szerint — bemutatásra is ke­rül. A színművet ismerjük, jónak tartjuk, mai témájánál fogva színpa­di bemutatásra alkalmas és hasznos, s így érthető az a kívánságunk, hogy mielőbb szeretnénk színpadi elő­adásban látni. Ismert műve még az „Avasi legenda”, amelyet a miskolci színház már korábban leelőlegezett, s amellyel a pécsi színház is foglal­kozott. A „Kondai Kiss Mihály” cí­mű történelmi drámájának egy na­gyobb részletét már hallhattuk a rá­dió adásában. A „Diósgyőri boszor­kány” című ugyancsak történelmi drámájáról is jó véleményt kapott a színházi dramaturgiától, sőt koráb­ban a bemutatást is megígérttK. Új bohózata, az „Ujjé, vidéken nagyszerű”, a vidéket látogató kul- túr-kalmárkodó fővárosi brigádok tevékenységét állítja pellengérre. Ezt a darabját, mint említettük, az edelényi színjátszó-csoport bemutat­ja. Most készül új, mai tárgyú szín­műve, a „Fekete folt”, amelyben a társadalmi tulajdon kérdéseit bon­colgatja. Drámáinak tárgyköre szé­les skálán mozog, de mind nagyobb érdeklődéssel fordul a mai élet, a mai problémák felé. Különösen bizonyítja ezt a „Záróra” című mű­ve, valamint a két legutóbb említett új alkotása. Bíró Zoltán tehetséges' színpadi írónak mutatkozik és ami­kor országszerte új írók és új mű­vek hiányáról panaszkodnak mind színházaink, mind a nézők, mind pedig hivatalos kulturális szerve­ink, érdemes lenne Bíró Zoltán drá­maírói munkásságának egy kis fi­gyelmet szentelni. A KULTÚROTTHONVEZETÖ­NEK jóformán egész életét a műve­lődési ház tölti ki. Sokrétű munká­ja egész .napját kitölti és írói mun­kásságát éjszakáinak feláldozásával folytatja. Még lakása sincsen Ede­lényben. Családja Miskolcon lakik, s ő, amikor nem tud hazajönni Mis­kolcra, s irodájának szűk kanapéján tölti éjszakáit. . Rendkívül lelkes, .agilis-.művelődésii h^z-vezető. Szer­vez, tevékenykedik a kultúrotthon érdekében, s nem riad vissza a leg­aprólékosabb munkától — legyen az akár plakátfestés, vagy az épület festésének megjavítása — sem. Egyetlen szenvedélye a futball, amelyet ugyan már nem személye­sen űz, hanem vasárnaponként mint játékvezető. Nem fiatalember már. Sokat pró­bált életében, s most úgy látszik — a népművelési munka, a kulturális élet területén megtalálta élete ér­telmét. A kultúrotthon jó működé­se, eredményes munkája nagyrész­ben a vezetőtől függ és az edelényi jó eredmények a Bíró Zoltán jó munkáját is tanúsítják. AZ EDELÉNYI KULTÜROTT­HON és vezetője jól dolgozik, hasz­nos munkáló ja a szocialista kultú­rának, segítője a pártunk művelő­déspolitikai irányelveiben foglalt célkitűzések mielőbbi megvalósítá­sának. BENEDEK MIKLÓS Mössiisik ideiében légbiztosítási Minden gazdálkodó tudja, milyen sok veszély fenyegeti a betakarí­tásig a terményt. A veszély közül is legtöbb kart okoz a jégverés. Ez év­ben viszonylag csak elszórt jégveré­sek voltak megyénkben, de így is sok családot, gazdát, érintett. Az Ál­lami Biztosító a megyében, több ezer családnak fizetett ki kisebb-nagyobb kártérítést, mintegy 27 millió forint összegben. Azokhoz a termelőszövetkezetekhez, egyéni gazdákhoz szeretnénk szólni* akik termelési szerződésre termel­nek. Azért éppen őhozzájuk, mert aki ‘előre leköti a termését, felveszi az előleget, annak különösen fontos, hogy védje magát az esetleges, vá­ratlan csapások ellen. Erre — a szeszélyes időjárások ellené­re is — meg vannak a lehetőségek. Legjobb védekezés a jégbiztosítási szerződés megkötése. Kormányzatunk elhatározta a szerződéses termelés nagyarányú ki- terjesztését. Ezzel kapcsolatban az Állami Biztosító egész sor kedvezményt nyújt a tsz-eknek, egyéni gazdáknak, akik szerző- • déses növényeiket biztosítják. A. szerződéses növények biztosítási díja olcsóbb az egyébként alkalma- tvit uíj^cvílriv!. Az egész díj u ter­mény átadásakor esedékes, eltérően a szokásoktól, a biztosítás megköté­sekor semmit sem kell fizetni. Földművesszövetkezeteink már most végzik az 1959-es termelési szerződések kötését. Kívánatos, hogy a szerződők egyidejűleg feladják a szerződött növényre a jégbiztosítást is, hiszen egy fillért sem kell előre fizetniök. így egész évre letudják a jégverés gondjait. önként adódik a kérdés: érde­mes-e biztosítani már most? Hiszen még sok minden történhet a termés betakarításáig. A jégbiztosítási sza­bályok a nem várt eseményekkel is számolnak. Ha tavaszig a biztosított növény kifagy, vagy más kár folytán megsemmisül — a szerződés érvé­nyét veszti. Aki most egy bizonyos összegre biztosít, de tavasszal emelni akarja, ezt bármikor megteheti. A szabályokban meghatározott idő­pontokig viszont lehetséges a bizto­sítási összeg leszállítása is. A falusi emberek jól tudják, mi­lyen érzés a jég vert tábla sarkában álldogálva, tehetetlenül nézni 9 „megtépázott” földet Ezért ne koc­káztasson se a tsz, se az egyéni gaz­da, előzze meg, hogy az esetleges ka­tasztrófa tétlenül találja: kössön idejekorán jégbiztosítási szerződést {D. G*>

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom