Észak-Magyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-28 / 281. szám
Világ* proletárjai egyesüljetek ! mmmmite r ^/VVvTÍ^b' A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIV. évfolyam 281. szám Ara 50 fillér 1958 november 28. péntek *\ A szocializmus döntő fölénye a gyorsütemu tejlődést biztosítja A kultúrotthon meg az igazgatója UJ BOR IDEJÉN Mezőgazdasági ierme’öszöveikezeieink termelési szerződéskötéséről J Tizennégy éve szabad Albánia dolgozó népe Irla: URBÄN JÁNOSNÉ, a Megyei Békebizottság titkára Hruscsov sajtókonferenciája a berlini kérdésről tudták érni 1955 végére, hogy az ipari termelés 12.5-szeresére emelkedett. Üj iparágak jöttek létre. A mezőgazdaságban is forradalmi átalakulás ment végbe az ipar fejlesztése következtében, s ma már az albán dolgozó paraszt is boldogan halad a mezőgazdaság szocialista útján. ultúrforradalom terén is szinte ^ ugrásszerű fejlődés ment végbe Albániában. A népi kormgny nagy áldozatok árán közkinccsé tette a kultúrát. Országos kampányt indított az analfabétizmus ellen és e téren igen jelentős eredményeket értek el. Hatalmasat fejlődött a közoktatás. A felszabadulás előtt alig volt 650 iskola az országban, ma már 2174 elemi iskola, 30 középiskola, 6 főiskola van. Igen nagy jelentőségű az oktatás szempontjából, hogy 1957 őszén megnyílt az első egyetem. Ma már egész Albániát behálózzák a kulturális klubok, intézmények, kultúrottho- nok. A filmszínházak számát a fel- szabadulás előtti 17-ről jóval 100 fölé emelték. Mindezek az eredmények az albán nép békeakaratát tükrözik, akik a világ dolgozóival együtt békében, barátságban, boldogságban akarnák élni. Külpolitikáját a Szovjetunióhoz és a baráti államokhoz hasonlóan a nemzetközi helyzet enyhítéséért, a világbéke megszilárdításáért folytatja. Számtalanszor nyilatkoztatta ki békeakaratát és a népek közötti békés együttélésre irányuló törekvéseit. Mélységesen elítéli az imperialisták háborús politikáját, provokációit és minden erejével következetesen támogatja a. Szovjetunió ‘vezette béketábort.. Az ENSZ-en belül is hallatja hangját a világbéke érdekében és alkotó javaslatokat tesz szomszédainak a viszony rendezésére, annak megjavítására. Bátran állást foglal minden nagyfontosságú nemzetközi kérdésekben. Támogatja az atomenergia békés célokra történő fel- használására tett javaslatokat. Ugyancsak következetes álláspontot foglalt el a magyarországi ellenforradalom idején és az Egyiptomot ért imperialista támadással kapcsolatban, elítélve a nyugati hatalmak agresszióit. Az ellenforradalom után testvéri kezét nyújtotta a magyar nép felé és segítségünkre sietett. Szenet küldött hazánkba, hogy az élet újból beinduljon. vagy gyapjútakarót küldött gyermekeinknek, hogy ne fázzanak. A legnagyobb jelentőségű talán az az erkölcsi és politikai segítség, amelyet közvetlenül az ellenforradalom leverése után az albán kormány nyújtott a forradalmi munkás-paraszt Jcormánynak. Ez az igazi barátság és testvériség és ezt a hatalmas virágcsokrot ápoljuk, tovább a világbéke biztosítása, az emberiség felemelkedése érdekében úgy, hogy biztosítani tudjuk a tartós békét. JTzúton meleg, baráti szeretettel üdvözöljük a városunkban tartózkodó albán vendégeinket, s kívánjuk, hogy a jövőben még gazdagabb eredményeket érjenek el szocialista hazájuk építése érdekében. Éljen a megbonthatatlan magyar— albán barátság! Moszkva (MTI) N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke csütörtökön délután a Kr.emlben sajtókonferencián tájékoztatta a szovjet és a külföldi sajtó munkatársait a szovjet kormány álláspontjáról Nyugat-Ber- lin kérdésében. Ez volt az első eset, hogy a szovjet kormányfő Moszkvában sajtóértekezletet tartott. Az első kérdést Naumov, a Pravda tudósítója tette fel. Kérdése így hangzott: »Miért most, jelen pillanatban tette meg a szovjet kormány Berlin státusának megváltoztatására irányuló javaslatát? Mi indította erre a szovjet kormányt? — A világ országait nyugtalanságban tartja a nagyhatalmak közötti feszültség — válaszolta Hruscsov. Mi sokat tettünk azért, hogy csökkentsük ezt a feszültséget, megteremtsük felszámolásának lehetőségét s jó kapcsolatokat építsünk ki a nagyhatalmak között és megakadályozzuk, hogy háborús konfliktus támadjon. Mindenekelőtt Európában kell rendet teremtenünk és biztosítanunk a békét, legelsősorban pedig Berlinben. A háború óta eltelt 13 esztendő több mint elegendő lett volna a német békeszerződés megkötésére. A szerződés megkötésének azonban az az akadálya, hogy a nyugati hatalmak és Nyugat-Németország nem ismerik el a reális helyzetet, nevezetesen azt, hogy két Németország létezik: a tőkés magántulajdonon alapuló Német Szövetségi Köztársaság és a szocialista fejlődés útján haladó Német Demokratikus Köztársaság. A keletnémet elvtársaknak aligha sikerül megagitálniok Adenauer kancellár urat és kormányát arról, hogy a Német Szövetségi Köztársaság fogadja el a szocialista államrendet, amit a Német Demokratikus Köztársaság kíván s amit a Német Demokratikus Köztársaság népe üdvözölne. Azt hiszem, erre gondolni puszta fantáziálás lenne. Ugyancsak fantasztikus és valószínűtlen lenne az is, ha Nyugat-Németország politikusai — s elsősorban Adenauer kancellár úr — azt kívánnák elérni, hogy a Német Demokratikus Köztársaság mondjon le a szocialista rendszerről, fogadja el a kapitalizmust s így csatlakozzék a Német Szövetségi Köztársasághoz. Vagyis ha azt kívánnák, hogy Németország kapitalista alapon egyesüljön, s így kösse meg a békeszerződést. Mi a teendő? Berlin széttagoltsága és a megszállási rendszer reális tény. Most. 13 évvel a- háború után minden értelmes ember úgy véli, hogy ez nem normális állapot. Meg kell találnunk a helyzet normalizálásának eszközeit, mert Nyugat-Berlin megszállása senkinek sem előnyös. Ezt a helyzetet csak az igazolhatja, ha valamelyik fél agresszív célokat követ. A nyugati hatalmak számára Nyugat-Berlin kétségkívül alkalmas a Német Demokratikus Köztársaság, a Szovjetunió és a szocialista országok elleni aknamunkára. Ennyiben a helyzet előnyös számukra. Másrészt azonban náluk is jelentkeznek problémák: Berlin olyan rákos daganatEgy lelkes újító £zép volt az idei május, mert a *■" szó igazi értelmében a Népek Barátsági Hónapja volt. Ezekből a májusi emlékekből kötöttünk egy 'ti.agy csokor virágot, amelyet úgy ápolunk, hogy az állandóan élő, eleven legyen, amely küzd a világbéke biztosításáért, a békés egymásmelleit élés elvének megvalósításáért. E nagy csokor egyik ilyen békéért küzdő virága az Albán Népköztársaság, amely november 29-én ünnepli fel- spzabadulásának 14. évfordulóját. Ha lapozzuk az albán nép történelmét, akkor láthatjuk, hogy e kis nép szabadságát mindig idegen hódítók fenyegették, amelybe az albán nép sohasem törődött bele, s szülőföldjük szabadságát mindenkor a legszentebbnek tekintették és hazájukért bármikor készen voltak feláldozni életüket is. Az albán és magyar nép kapcsolata még a törökök elleni harc idejére nyúlik vissza, amikor Hunyadi János és az albán nép legendás szabadságharcos ' vezére, Szkander bég, közös harcra készültek a közös elnyomó ellen. A magyar és albán nép közös sorsa az volt, hogy csaknem egész történelme folyamán szabadságáért és nemzeti függetlenségéért kellett harcolnia a kizsákmányoló elnyomók ellen. Az albán nép harca nem volt eredménytelen. Azonban az imperialista hatalmak egyre jobban igyekeztek megszilárdítani helyzetüket a Balkánon, így Albániában is és a legnagyobb terrorral biztosították uralmukat. Ennek következtében ipara kézműipar jelleggel bírt, a mezőgazdasági munkaeszköz faeke, borona és kapa volt. Mindezek következtében a felszabadulás előtt az albán nép életszínvonala a legalacsonyabb volt Európában. Kuítúrális lehetőségről úgyszólván nem is lehetett beszélni, hisz óriási méreteket öltött az analfabétizmus, s mindössze 17 mozi volt az egész országban. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után — amely új erőt adott az albán népnek — egyre jobban erősödött a nemzeti felszabadító mozgalom, melynek eredménye az lett, hogy .az Albán Felszabadító Néphadsereg a Szovjetunió segítségével, hősies harcával 1944 november 29-re az ország területét teljesen megtisztította az elnyomóktól, a német fasiszta intervenciósoktól. A sokat szenvedett bátor albán nép, miután kivívta szabadságát, kezébe vette sorsának intézését, hozzálátott életének megjavításához. Az Albán Munkáspárt vezetésével, a Szovjetunió és a baráti országok segítségével megkezdték az ország tervszerű építését, s ma már szép eredményekkel gazdagodtak. 1949-ben megkezdték az ország fejlesztésére irányuló 2 éves terv végrehajtását, amelynek eredménye az lett, hogy az ipar 1938-hoz viszonyítva már négyszeresen több terméket állított elő 1951- ben. A mezőgazdaság pedig 30 százalékkal termelt többet. 1951-ben megkezdték az első 5 éves terv végrehajtását, melynek fő célja volt: 5 év alatt Albániát az elmaradt agrárországból ipari agrárországgá fejleszteni. Munkájuk nem volt hiábavaló, mert a Szovjetunió és a baráti országok kölcsönös segítségével el éri Károly, az Ózdi Kohászati Üzemek tűzállóanyag gyárrészlegének géplakatosa. Fiatalember még, 31 éves. Munkája után mindig otthon tartózkodik és gyakran az újításokról elmélkedik. így születeti meg eddig 37 újítása, amelyből 33-at elfogadtak és 31-et már be is vezettek. A beadott újítási javaslataival 225.400 forint megtakarítási értek el a tűzállóanyag- gyárnál. Újításaiért 16 ezer forint újítói díjban részesítették, s ez az összeg elősegítette családi házának szépítését. Héri Károlynak most vezették be egyik legjelentősebb újítását. A csillag-tégla gyártásnál az eddigi eljárással a. gyártási selejt igen magas volt, általában 30^32 százalék. Héti Károly megoldatta ezt a problémát. A nedves, félszáraz masszából történő préselésnél módosítást vezetett be, új asztalt készített, amelynek a lényege, hogy az eddigi egyoldalú préselés helyett kétoldalról présélik az anyagot. Így a tégla tömörsége jóval nagyobb. A prés átalakításával az eddigi fajlagos nyomást háromszorosára lehet növelni. Az így elkészített téglák lényegesen jobbak, és a selejt is 25—30 százalékkal csökkent. Ezzel mintegy 40 százalékos termeíés-nö- vekedés történt. Az újítás bevezetésével 50 ezer forint évi megtakarítással lehet számolni, anyag- és munkabérben. Héri Károly ezért az újításáért is 5 ezer forint újító-díjban részesült. Báthory Albert tá. vált, amely — ha nem számolják fel a kórokozót — nem kívánatos következményekhez vezethet, ezért sebészeti beavatkozásra van szükség, amelyet úgy keli végrehajtani, hogy a volt koalíciós «partnerek között ne ellentétek legyenek, hanem baráti kapcsolatok, miként a hitlerellenes háború idején. A hidegháború felszámolását és a békés egymás mellett élést kívánó népek ezért üdvözlik majd a Szovjetunió javaslatát. A hidegháború híveit kétségtelenül elkeseríti ez a javaslat. Ellenállást tanúsítanak majd, de kisebbségben maradnak, s reméljük, mind több nép áll ki a béke mellett. Ezután az UP tudósítója, Shapiro kérdésére válaszolt a szovjet kormányfő. A kérdés így hangzott: »Helyes-e a szovjet nyilatkozatból azt a következtetést levonni, hogy a Szovjetunió féléven át nem tesz sem. mit a fennálló helyzet megváltoztatása végett?« A következtetés helyes — válaszolta Hruscsov. A Szovjetunió félévig nem kívánja megbontani a fennálló helyzetet. A nem normális állapotokat normális utón, tárgyalások és megbeszélések útján kívánjuk megváltoztatni. Ez azonban abban az esetben érvényes csak, ha a másik fél nem provokál és nem tesz nem kívánatos lépéseket. Az AFP tudósítója a következőket kérdezte: »Berlin a Német Demokratikus Köztársaság fővárosa.^ Miért akarja a Szovjetunió Nyugat-Jßerlint mégis szabad várossá nyilvánítani?« A kérdés feltevése helyénvaló — mondotta Hruscsov. — Valóban Berlin a potsdami szerződés értelmében abban a szektorban van. amelynek területén megalakult a Német Demokratikus Köztársaság, s így természetesen egész Berlin a Német Demokratikus Köztársaságé. Ha azonban mi így vetnénk fel a kérdést, sok nép nehezen értené meg álláspontunkat. A legutóbbi 13 esztendőben a két Berlin különbözőképpen fejlődött. Úgy járhatnánk, mintha mechanikusan akarnánk egyesíteni két. különböző tulajdonságokkal rendelkező folyadékot egyazon edényben: káros reakciót váltanánk ki. Jobb lenne ezt a kérdést viharos reakció nélkül megoldani. Mi a valóságos, helyzetből kiindulva törekszünk megállapodásra, ezért azt gondoljuk, legjobb elismerni a Németországban kialakult helyzetet és a saját kormánnyal, állami és gazdasági rendszerrel rendelkező Nyugat-Bérűin szabad várost létrehozni. Nem akarjuk nagy megrázkódtatásoknak kitenni Nyugat-Berlin népét, válassza meg szabadon a társadalmi rendszert s ha kívánja, tartsa meg a kapitalista .rendszert, Mi nagyra becsüljük a Német Demokratikus Köztársaság kormányának álláspontját, amelyből kitűnik, hogy helyesen értékelik és támogatják a mi javaslatunkat. Ezzel engedményeket tesznek a béke megőrzése érdekében. Ez a magatartás példaként szolgálhat a többi vitás nemzetközi kérdés, így a két német állam között felmer ült vitás kérdések megoldásában is. Mindenki, aki a békét megbecsüli, értékeli, üdvözli ezt a magatartást. A TASZSZ tudósítója, Geraszimov a következő kérdést tette fél a miniszterelnöknek : "A nyugati sajtó azt állítja, hogy a megszállási rendszer felszámolására irányuló szovjet rendszabályok megróni anák Berlinnek és lakosságának gazdasági helyzetét. Van-e ennek a kijelentésnek valamilyen alapja?« Hruscsov válasza így hangzott: ;— Javaslatunk kifejti: A Szovjetunió biztosítja Nyugat-Berlin ipari kapacitásának teljes kihasználásét. Ünnepélyes kötelezettségek'ben vállaljuk, hogy gondoskodunk Nyugat-Berlin élelmiszerellátásáról normális kereskedelmi alapokon. Nyugat-Berlin munkásai, mérnökei, vállalkozói számára ez a helyzet előnyökkel .jár. Nemcsak bogy nem vezetne a fennálló életszínvonal hanyatlására, hanem még emelkedne is a teljes foglalkoztatottság révén. Nincs tehát ok ilyesféle . aggodalomra. Hogyan értékeljük a Német Szövetségi Köztársaság azon vezetőinek álláspontját, akik fenn akarják tartani Nyugat-Berlin jelenlegi státusát? — kérdezte az Izvesztyija tudósítója. A fennálló helyzetet csupán az akarja fenntartani, aki e világon uralkodó feszültséget is fenn akarja tartani — mondotta Hruscsov. — Mert ennek a feszültségnek egyik forrása éppen a berlini helyzet. A technika és a fegyverzet mai színvonalán ez a feszültség nemkívánatos következményekkel járhat. Az emberek nyugodtan akarnak aludni, s nem akarnak a nukleáris töltetű rakétafegyverek robbantására ébredni. Felmerül a kérdés: vajon normálisak-e azok, akik fenn akarják tartani ezt a nem normális helyzetet? A Reuter tudósítója a következőket kérdezte: Milyen garanciát nyújt a Szovjet* unió Nyugat-Berlin szabadvárosnak? Visszalép-e a jelenlegi álláspontjától a Szovjetunió, ha az NSZK lemond a fegyverkezésről? Nyilatkozatunk magában foglalja a szükséges garanciákat is — válaszolta Hruscsov. Mindent megfennénk avégett, hogy támogassuk a szabad várost és biztosítanánk a belügyeibe való be nem avatkozást, ha ezt a többi nagyhatalom is ünnepélyesen megígérné, vagy egyezményt írna alá, ; , erre vonatkozólag, esetleg az ENSZ keretein belül is. Ilyen megállapodásba mi is beleegyezünk. A szovjet politika nem változik meg akkor sem, ha Nyugat-Német- ország lemond a fegyverkezésről — folytatta Hruscsov. — A potsdami egyezmény értelmében Nyugat-Németországinak egyáltalán nincs is joga a fegyverkezésre, nem kívánhatják, hogy engedményt tegyünk engedmény ellenében akkor, amikor a két tényező nem egyenértékű. Ha Nyugat-Németország nem is folytatná a fegyverkezést. Berlin négyhatalmi státusa akkor is megmaradna és ez mit sem változtatna a konfliktus melegágyán. Ettől függetlenül jó lenne, ha Nyugat-Németország nem fegyverkezne, s ha azok a hatalmiak, amelyeknek fegyveres erői vannak Nyugat-Német országban, illetve a Német Demokratikus Köztársaságban, kivonnák csapataikat, ahogy mi azt, már sokszor javasoltuk. A megszállási rendszer felszámolása, Berlinben és a szabad város megteremtése, elősegítené a megszálló csapatok kivonását Németországiból és előmozdítaná a leszerelést. Milyen intézkedéseket kíván tenni a Szovjetunió kormánya. hogy a szabad város megteremtése esetén az áttérés sírna, akadályoktól mentes legyen — kérdezte az ADN tudósítója (Német Demokratikus Köztársaság). A legjobb természetesen az lenne, ha az érdekelt kormányok üdvözölnék javaslatainkat és kijelentenék, hogy hajlandók velünk tárgyalni. Ennek a világon mindenütt örülnének — hangzott Hruscsov válasza. Mi azonban realisták vagyunk, pem várunk üdvözleteket, de bízunk abban, hogy a válaszok a józan ész jegyében fogannak majd. Hat hónapig várunk, és ez elegendő ahhoz, hogy jól átgondolják a választ. A Magyar Távirati Iroda, a Nép- szabadság és a Magyar Rádió tudósítója megkérdezte: Mit szándékozik tenni a szovjet kormány abban az esetben, ha a nyugati hatalmak elutasítják a szovjet javaslatot? Nagyon nem kívánatos lenne, ha az érdekelt kormányok nem egyeznének bele javaslatunkba — mondotta Hruscsov. Ha azonban ez bekövetkeznék* minket ez sem akadályozna ssseg (Folytatás a 3. oldalon.)
