Észak-Magyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-25 / 278. szám
Kedd, 1958. november 25. ÉSZAKMAG Y Aft* Mt^Z M» iM&ccuwdjÍLíL“ kalandjai... Akár hiszitek barátaim, akár nem — vadkant lőttem. De micsoda vadkant! Volt benne, — no nem viccelek, ?— volt benne vagy két mázsa. De az is tehet, hogy két és fél. Az agyara meg... hát az agyara lehetett olyan 15-—20 centi. Ez pedig így esett: Régi cimborám hosz- szas csábítgatás után rávett, hogy kisérjem cl vadászkörútjára. Már most nem volt appelláta, hiába beszéd, hogy »dm én félek a puskától, nem merem elrántani a ravaszt«. .. — Mese nincs! ?— mondta ő. Felcihelődtünk, mar- komba nyomott egy mausert — indulás! Tudja Belzebub ki hogy van vele — az első pillanatban úgy éreztem, rögtön robban ez az ördöngős szerkezet, de pár perc után, amikor már a váltamra vetettem a hevedert, mindjárt valahogy fér- fibbnak éreztem magam, felbátorodtam: — Jöhet az a vad, nem lesz menekülés! Summa-summárum, — kiértünk az erdőbe. — No, szuszogni tüdővel szabad — szólt rárji barátom. — De mit csináljak, ha köhögni kell? r— szeppcntem meg? — Tömd a zsebkendőt a szádba... — így ő. — No, szép bíztatás, itt esetleg meg is futhatok. , Eh, mindegy, már benne vagyok, végig kell csinálni. Nagy óvatosan lopakodunk előre, figyelem a barátomat, hogy’ lép, hogy* fogja a puskát, mit csinál — gondoltam, ezt nekem is úgy kell. Azután látom ám, hogy ő nem a lába alatti talajt figyeli, hanem a tájat, a meredek hegyoldalt, a másik oldalon pedig a sűrű bozótost. Csinálnám utána, de jaj! — megcsúszik a talpam egy kiálló kövön, nagyot roppan egy ág, s puff!... .. Hallom, hogy valami csörtet a bozótoson át. Megdermedek. Barátom oda fordul a hang irányába és... és ebben a percben dugta ki fejét a vadkan. Hosszú éles agyarai csak úgy világítottak sáros pofájából. Barátom tüzelt. Bum! Aztán mégegyszer. Bum! most aztán 9Moccanni sem merek, is csak fél- A vadkan megtorpan. Most fog összeesni, — gondoltam. De nem. Szembefordul barátom, mai és nekiugrik. Kapom a puskát, gondosan célzok, behunyom a szemem, elfordítom a fejem és megrántom a ravaszt. Bum! Egy- tized másodpercig nem merek félnézni, aztán mégis megreszkirozom a félszemem. — Jé! Talált!—kiáltok fel csodálkozva. A vadkanból patakzik a vér. Irányt változtat, rohan felém. Bátran, férfiasán fordulok vele szembe, kétmarokra kapom a puskát és bevárom a kant. Az meg nekem ront és éles agyarával végighasítja a lábam szárát. Erre én sújtok a puskámmal és... És ekkor barátom odafordult hozzám: — Ne szuszogj. Egy vérbeli vadász nem jajgathat, ha már olyan ügyetlen volt, hogy hasra esett — sziszegi. Erre pottyantam aztán nagyot. Le a hetedik mennyországból. Hát ne legyen dühös az ember? Ha vár még egy kicsit, akkor végiggondolom az egé'.z históriát és most. volna egy trófeám.. (réva) Szovjet művészek esztród-estje lesz Miskolcon a Béke moziban december 1-én, hétfőn este, az Országos Rendező Iroda szervezésében. A széles skálájú tarka műsorban ismert szovjet énekművészek — köztük a Moszkvai Nagy Színház több tagja —, balettművészek, zeneművészek, artisták, akrobaták és táncosok lépnek fel. A szovjet művészek esztrád-mű- sorát nagy érdeklődés előzi meg. Garcia Lorca „ősbemutató" a Zrínyi Ilona gimnázium „Népek hazaija, nagyvilág66 sorozatában Legyen Miskolcon diákvillamos Abb$n a szerencsés helyzetben vagyok, hogy kislányomnak nem kell villamoson, vagy autóbuszon utaznia, mert az iskola pár percnyire van lakásunktól. Mégis szorongó érzés fog el, amikor elindul otthonról, különösen ha látom, hogy a villamosok lépcsőjén fürtökben lógnak a kéksapkás diákok. Gondolom, mit éreznek azok a szülők, akiknek gyermekei hasonló körülmények között jutnak el az iskolába, s délben ugyanígy utaznak haza. Legtöbbén csak egy kézzel kapaszkodnak, a másikkal a táskát lóbálják, s szemmelláthatóan tetszik is nekik ez a bűvészmutatványnak is beillő utazás. A közelmúltban 42 iskola szülői munkaközössége tanácskozott erről a kérdésről. Elhatároztuk, hogy ismételten kéréssel fordulunk a Közlekedési Vállalathoz, a megnyugtató megoldás érdekében. Ez a kérés már nem először hangzik el, azonban mindeddig eredménytelenül, mert intézkedés bem történt. Az a kérésünk, hogy reggel 7-8 óra és délben 1-2 óra között járassanak diákvillamosokat, mint ahogy a vasúton is teszik, a vidékről bejáró diákok részére. Szükséges ez azért is, mert a felnőttek nincsenek tekintettel a reggeli csúcs- forgalomban a gyerekekre, s nem egy esetben félre állítják őket azzal, hogy ők ráérnek, nem kell munkába sietniök. A járatok ebben az időben történő sűrítésével számtalan baleseti veszély megszűnne, hiszen tél jön, s a lépcsőn lógó gyerekek keze odafagy a hideg fémcsövekre, vagy elgémberedett ujjuk könnyen elengedi, a kapaszkodót és baleset történhet. Arról nem is beszélve, hogy ilyen utazás után kifáradva, kedvetlenül érkeznek az iskolába, ez pedig nagyban kihat tanulmányi eredményeikre is. Szamosi Sándomc a szülői munkaközösség városi elnöke KEDVES KIS MŰSOROS ESTNEK lehettek tanúi mindazok, akik a napokban ellátogattak a Zrínyi Ilona leánygimnáziumba. A IV. d. osztály rendezett spanyol estet. Nem ez volt a Népek hazája, nagyvilág című előadássorozat első előadása. Két évvel ezelőtt az akkori IV. d. tartott finn estet, amelyet követett az olasz, orosz, német, francia, szlovák, ógörög, most pedig a mi spanyol estünk. A termet zsúfolásig megtöltötték az érdeklődő szüléink, tanáraink, diáktársaink. Miért éppen spanyol műsorral léptünk fel? Azért, mert meleg rokon- szenvvel gondoltunk erre a szabadság után vágyó, elnyomott népre. Amíg mi már elnyertük a szabadságot, őket, a büszke spanyol népet imperialista rendszer, a Franco-fasizmus tartja rabságban. Ennek az elnyomott népnek szenteltünk egy rövid órát. A műsor élén Petyke Erzsébet spanyol nyelvű szavalata állott. Lope de Vegá- nak, a XVII. század nagy drámaírójának egy filozófiai. költeményét adta elő, rögtön spanyol hangulatot teremtve vele. Ezek a dallamos mondatok oda vittek bennünket a spanyol tájra, amelyet képekből, leírásokból már mindnyájan ismerünk valamennyire. A déli nap izzó aranya alatt óriási búzamezők terülnek el, s ott, ahol véget érnek, sötétkék babér- és pálmafák, ezüst olajfák rajzolják sziluettjükét a mélykék égre, citrom- és narancsligetek ra- gyogtatják aranyló gyümölcseiket, s itt-ott egy gránátalmafa veti a szomjas földre éles árnyékát. Talán éppen délspanyol tájon állottunk meg, ahol egyik oldalról az erdős andalu- ziai hegyek, míg a másik oldalról a tintakék tenger szegi a tájat. A mezőkön a kóborló juhnyájak hangját hallani, hol meg hallatszik az elszórt falvak, vagy Granada, Kordova, Szevilla harangjainak csengése, amelybe esténként mélabús gitárhangok vegyülnek. Mindez oly szép, hogy szinte már giccses. De fájdalmasan hitelessé válik a kép, ha lefestjük benne a táj emberének helyzetét. Az ember itt nem boldog. Az elszórt tanyák, a fehérre meszelt falvak lakói kegyetlen feudális megkötöttségek között élnek, ahol idejétmúlt hagyományok, vagyoni szempontok diktálják az élet legfontosabb eseményeit. A NÉPMŰVÉSZET ALKOTÁSAI, a táncok, a mélabús népdalok jól festik a nép természetét. A zeneszerzőket is gyakran ihletik meg a népművészet motívumai és szelleme. S hogy is lehetne spanyol est zene nélkül! Narciso Canasovas zongora- játékával Szarka Etelka gyönyörködtetett bennünket. Ezután a XIX. század nagy spanyol költőjének, Ruben Daridónak költeményét szavalta Kocsis Petronella. Spanyol tánc következett, nagy sikert arattak vele a IV. d. osztály spanyol népviseletbe öltözött tanulói. Fehér Ágnes zongorázott hozzá. Majd Jurassa Rita adta elő Garcia Lorcanak, a nagy spanyol költőnek »Délután-« című rövid impresszionista versét. Spanyol népdal csendült fel ezután, majd osztályunk balerinája, Popo- vícs Mária spanyol népi táncot, jox- tát mutatott be nagy sikerrel. Ezt a táncot is, és az előző páros táncot is megismételtette a lelkes közönség. Végül Garcia Lorca „A csodálatos vargáné” című darabjának első felvonása következett. Garcia Lorca a XX. század legnagyobb spanyol költője és drámaírója, a haladó gondolat megtestesítője, radikális népi író volt, aki a Franco-fasizmus ellen vívott szabadságharcban hősi halált halt. Komor hangulatú drámái bejárták Európa színpadjait.’Több darabját Budapesten is előadták. Mi vidámabb hangulatú darabját tűztük műsorunkra. „A csodálatos vargáné”, ez a szilaj bohózat is népi mesejáték. Főszereplője egy 18 éves, tűzrőlpattant, nyelves, házsártos menyecske, összevész az egész faluval, férje, az ötvenéves varga megszökik. Mulatságos, csak éppen színész legyen a talpán, aki végig bírja temperamentummal. Ez a darab most ment először Magyarországon, a miskolci Zrínyi Ilona leánygimnázium IV. d. osztályának rendezésében és előadásában. A főszerepekben Tóth Katalin és Fábri Györgyi aratott nagy sikert. AZ EGÉSZ IV. D. OSZTÁLY nagy lelkesedéssel vett részt a rendezésben, sokat tanultunk, örültünk a sikernek és most nagy érdeklődéssel fogunk Cervantes Don Quijotojónck olvasásához. Angyalos Ilona Olvassunk mezőgazdasági szakkönyveket A könyv olyan eszköz a gazda kezében, mint egy jó szerszám, vagy más egyéb termelési eszköz. A múltban magas ára volt a könyveknek, sok esetben még a mezőgazda- sági szakemberek is csak nehezen tudták megvásárolni. Ritkán jutott rá pénz s a gazdálkodók nem igen vették hasznát. Ma lehetőség van a mezőgazdaság fejlesztésére. A kisüzemi gazdaságokban is lehetséges a fejlődés, viszont a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előtt szinte korlátlan lehetőségek ixinnak. A mező gazdaságban gyakorlatilag érvényesíteni lehet a tudomány legújabb vívmányait. Az a kisparaszt, aki állandóan fejleszti szakmai ismeretét, a szocialista mezőgazdasági rendszerben gyümölcsöztetni is tudja tudását. Szakembereink a termelési tapasztalatok, kísérletek során kialakult leghelyesebb termelési módszereket ismertetik a különböző szakkönyvekben. A helyes módszereket rajzokkal, fényképekkel illusztrálva érthetővé teszik minden tanulnivágyó gazda számára. Ezek a szakkönyvek ma már úgyszólván forintokért megvásárolhatók. Könyvet vásárolni nem kidobott pénz. A könyv ára a terméstöbbletben százszorosán visszatérül. Most, az őszi és téli napok különösen alkalmasak a tanulásra. A könyvkiadók egymás után adják ki a mezőgazdasági szakkönyveket, mely között szerepel: mező- gazdasági termelés, állattenyésztés, zöldség- és gyümölcstermelés, szőlé... ———-----------------ÖOO s zét, borászat. Részletesen foglalkoznak egyes ágak termelési problémáival. A zöldségféléknél a fajták felsorolásától, azok kiválasztásától, a termés betakarításáig minden munkát részletesen leírnak. A gyümölcsösökben az oltás, metszés, permetezés — az öreg gyümölcsösök felújításával is részletesen foglalkozik. A földművesszövetkezetek boltjaiban mindenütt megtalálhatók a szakkönyvek, melyek fontosak minden gazdálkodó számára. A Kincses Könyvek sorozatában jó szakkönyveket lehet kapni 6 forinttól 15 forintig. Ezek közül ajánlani tutijuk minden gazda számára Jeszenszky Árpád: A gyümölcsfák metszése című könyvét. A könyv ára 11 forint, 207 oldalas, 247 képpel: Pro- hászka Ferenc: Szőlő és bor című könyve új kiadásban jelenik meg. Ez a könyv részletesen leírja a szőlőfajtákat; alanyokat, az oltások műveletét, a szőlő ápolását és a borászatot. A most megjelenő, előkészítés alatt álló könyvek közül az alábbiakat javasoljuk: Csire Lajos; Sertéstenyésztés, Wettstein Ferenc: Baromfitenyésztés, Nizsalovszky: Talajerőgazdálkodás, Mohácsy Mátyás: Gyümölcstermesztés á házi és háztáji kertekben, Prohöszkp. Ferenc: Elhanyagolt szőlők rendbehozása. A földművesszövetkezetek könyvesboltjai előre is vesznek fel megrendeléseket. Szívesen adnak tájékoztatót a megjelent és megjelenő szakkönyvekről. PÓCSIK ISTVÁN agronómus. Bemutatták a Miskolci Rtiliázati Bolt újdonságait A Miskolci Ruházati Bolt vasárnap a Szakszervezetek Megyei Tanácsának nagytermében ruhabemutatót rendezett. A bemutató első részében főleg szövetruhákat, téli- és átmeneti kabátokat láthattunk. A kiskosztümök, csíkos női puloveA miskolci éjszakában... ja-falja a nem éppen kívánatos női arcot. Az illumináltság elvette fi- : nyásságuk élét. A detektív int — és a nő nem kéreti magát. Aztán még egy pillangót röppent fel a mulatozók sűrűjéből a rendőri szigorúság. Talán ez a legveszélye- ( ?ebb — fertőző tudóbajban szenved. , „ n „ i egy magányosan ! A rültnaoon üldögélő, kopottas öltözetű nő hívja magára a de- 1 tektív figyelmét. Vidékről ruccant ■ fel a főutcai vásárra, hátha az ő megkopott bájai is elkelnek a miskolci éjszakában. Az ittas ember nem mindig válogatós. A Miskolci Rendőrkapitányságon fáradhatatlanul kopognak az írógépek. Egymásután szólítják be az előállított személyeket. — Kora? — ötvennyolc éves vagyok. — Mit keresett a Jerevánban? — Mulattam. — Megbotránkoztató módon csó- kolódzott két fiatalemberrel, akik akár a fiai is lehetnének. Nem s?é- gyenli magát? — Csókolóztam. Hát istenem — jól esett. — Az is jól fog esni, ha értesítjük a férjét az esetről. — Azt ne tegyék botrány lesz belőle. — Tehát hagyjuk hazugságban a férjét, aki talán azt hiszi magáról, • h-*gy a világ leghűségesebb asszo■ nya? Az asszony könyörgésre fogja a ■ dolgot. ígér íüt-fát, hogy ilyesmit többet nem tesz, csak most az egy- 1 szer.; s Aztán kiderül, hogy már számos alkalommal tett hasonló ígéretet a rendőrségnek. A következő delikvens egy csinos, ; jól öltözött fiatalasszony. Egy négy és egy kétéves gyermek anyja. Két év óta külön él férjétől. Kacéran illegeti magát a kihallgatást végző rendőrtiszt előtt — és nyakra-főre csepüli a férjét elrontott életéért. A gyermekeket az anyósa neveli. Ki tartja el őket? Az a csapnivalóan rossz férj, aki még az ő nem éppen elfogulatlan véleménye szerint is minden pénzét hazaadja a családjának. — Ha nekem két gyermekem lenne, nem csavarognék az egyik mulatóhelyről a másikba, nevelném a gyermekeimet, hogy becsületes emberekké váljanak. — Én adok pénzt a gyermekeimnek. — Igen? Mikor látta utóljára őket? Mély hallgatói ^«ksilk“! n ntosan. Aztán mégis csak kivágja a rezet: — Egy hete — mondja — és a füle tövéig elpirul. — Van állandó barátja, vagy mindig másokkal jár szórakozni? (Hogy milyen kiváncsiak ezek a rendőrök?) — Van. — Ma is vele volt? — Nem, egy ismerős fiú hívott, hogy táncoljak vele, — Nézze, m! titkos kéjelgés gya-] núja miatt magát rendőri felügyelet* alá helyezzük, s ha még ez sem] basznál magának, internáljuk. Meg-j értette? j A nő megrántja a vállát. j (Amikor kieresztették, a Jereván-i ban állt meg. Néhány percnyi te-j repszemle után három fiatalember j asztalához telepedett. Koccintgattak,! nevetgéltek és csak a záróra vertei őket haza. i Tanulság? j , .. ,, máról holnapra) /Vem könnyű eltüntetni a múlt] átkos örökségét. A polgári erkölcs- j telenség mocsarából kisarjadt pros-) titúciót még nem sikerült teljes) mértékig leküzdeni, mert az az er-J kölcsiség, amely szülte, még nem) tűnt el a múlt gazdasági rend meg-! szüntetésével. Tovább él, mert éltetil a múlt, azok az emberek, akik ab-! ban az erkölcsi világban nevelked-] tek fel, mely törvényesen is biztosi-« tóttá a prostitúció létét. A prosti tű-< ció elleni harc azonban nemcsak a« rendőrség feladata, mely erőt és fá-« radtságot nem kiméivé küzd a maga) sajátos eszközeivel az erkölcsi rom-) lottság elszigeteléséért és felszámo-) lásáért. Társadalmi szerveinknek,) gazdaságvezetőinknek sem szabad; szemet hunyniok efölött. Helytelen az a közfelfogás, hogy ez az a terű-! let, melyről beszélni tilos. Azzal nem! szűnik meg a probléma, ha nem be-! szélünk róla. A szocialista erkölcsi-! ség előbb-utóbb eltünteti ezt a múlt-! tói örökölt szégyenfoltot is világunk! arculatáról. S hoey min^l harr^^bbj menjen végbe ez az üdvös folya-j mat, minden jóravaló emb°r küzd-] jön érte, ki-ki a maga területén. j Gulyás Mihály ■ rek a különlegességek közé tartóztak, úgyszintén a szőttes anyagok. A bemutató második részében főleg kis- és nagyestélyi ruhákat láttunk a Brüsszelben szerepelt anyagokból és modellekből. A bemutató után megkérdeztünk két résztvevőt, mondjon véleményt a látottakról. Nógrádi Györgyné ezeket mondotta: — Nekem a háziszőttes- anyagból készült ruhák, kabátok tetszetitek ; legjobban. Osváth Mária így vélekedett; ; — A kis- és nagyestélyi ruhák ; keltettek legnagyobb feltűnést. Mis- ; kolcon ilyet még nem láttunk. ] Befejezésül hadd említsük meg: ; a kínai selyemből és bársonyból] ké- ; szült ruhák népszerűsége veteke- ! dett a brüsszeli kiállításon bemuta- ; tott ruhákéval is. ! Mindent egybevetve: jól sikerült > a bemutató, amely egyben a szocia- ; lista ipar és a szocialista kereske- ; delem fejlődéséről adott tanú bizony. ; ságot. > — ■ ■ — Műanyagból készült belük egy kínai nyomdában * Fucsou kínai város nyomdájában ► használták első ízben azt az újfajta ! nyomdai betű-típust, amelyet kínai ► mérnökök készítettek műanyagból. \ A plasztikból készült betűnek több \ előnye van az eddig általában hasz- ; nált ólomból készült betűvel szem- ; ben. A Renmin Ribao szerint., míg ’ az ólomból készített kínai matricával legfeljebb 40.000 példányt lehe► tett nyomni, addig az újfajta mű- » anyagból készített matricával leg► alább 150.000-et. Ugyanakkor a mű► anyagból készült betűk előállítási ; költsége fele az óloménak, súlya \ pedig mindössze egytizede. Kínai I mérnökök véleménye szerint a mű- ! anyagból készült betűk alkalmazása ! teljesen kizárja a nyomdászokat ! állandóan fenyegető ólommérgezé* ses megbetegedéseket. WVWWf’ r „ bárban tetőfokára A Jereván hágott a hangulat; A mennyezet cirádás boltívéről vörös hangulatlámpák szórják fényüket a lágy tangót lejtő párokra. Az egyik pár hirtelen lestoppol. A tor- zonborz frizurája táncpartner lesújtó pillantással méri végig a férfit, aki a nő karjára tette kezét, mintha csak le akarná kérni. Már a nyelvén van egy útszéli rendreutasítás, amikor az ismeretlen férfi alig hallható, de határozott hangon mondja: — Rendőrség! Kérem, kövessen! A nő elhúzza száját, melyen a szétmaszatolt rúzs nagy csókpárbajról árulkodik, és leplezetlen flegmával odakuncogja meglepett táncpartnerének: — Pá, drágám! Lebuktam — és vihorászva indul a detektív előtt a kijárat felé; — Megmondtuk Önnek, ha még egyszer itt találjuk, kitiltjuk Miskolc területéről — így a detektív. — No, és? Gúnyosan, felelőtlenül dobja oda a szót — és búcsút int vele a városnak, ahol talán évek óta árulja magát az élvezet undok piacán. A bejelentett munkahely számára csak alibi, amolyan muszáj dolog. Fő jövedelemforrása a prostitúció. Megélhetne keresetéből tisztességes ember módjára, de neki az eeyepes úton szerzett jövedelem kevés — áruba bocsátotta lányságát, szép fiatalságát, hogy megduplázza jövedelmét. A mulatóhely .egyik sarkába bújva idős, molett asszonyság kacérkodik két alig húszéves fiatalemberrel. Az egyik jobbról, másik balról nyal-
