Észak-Magyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-07 / 236. szám

ÉSZAK MAGI' ARORSZ ÁG Kedd, 1958. október 7. ^ Miskolc városrendezési és építési problémái, eredményei í Irta: GL0DY ANDRÁS, a Miskolc városi tanács építési és közlekedési osztályának vezető főmérnöke MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁ­ROS városrendezési és fejlesztési Szempontból különös helyet foglal el a magyar városok között. Talán nincs az országnak egyetlen olyan városa sem, melynél az építészeti struktúrák változása olyan éles el lentéteket mutatna, mint Miskolc, régi építészet és az új fejlődése en nél a városnál mutat legélesebb el len téteket. A város településeinek jelentősebb része a Szinya szűk völgyében, illetve a völgynek a Sajó félé kitölcsérese dő' torkolatában helyezkedik el, kü Ionosén ott, ahol Miskolc város mag­ja van. A település kiterjedési irá nya az adottságok folytán csak ke­let és nyugat irányú lehetett. Ma ga a völgy változó szélességű, egyes helyeken alig éri el az. 1 km-t, de legnagyobb szélességében is (Vas gyári alig több mint 2 km. A város a Sajó-hídtól Lillafüredig 17 km hosszú. Erre a tengelyre épül az egész település és ennek a szeren esésnek egyáltalán nem nevezhető' helyzetnek köszönheti Miskolc nagy­reszt fennálló rendezetlenségét. Ez a fekvés ugyan számos lehetőséget rejt magában, ennek kihasználása azon bán csak az építőművészet és építé­szeti elgondolások, tudatos alkalma zásával lehetséges. A 17 km-es hossz távolság több mint 200 m magasság különbséget mutat. A város kereszt tengelye . .mintegy 7; km hosszú és ezen adatokból megállapítható, hogy ebben a formában fekvő 'település egységes fejlesztése és rendezése < nehézségek hosszú sorát veti fel. Eh Hez hasonló szerkezetű várost — külföldöt is beleértve — nem igen találunk. A város ikb. 22 600 ha. kite­vő területéből a belterület 3000 ha. az összterületnek 13 százaléka. Ha az átlagos lakósűrűséget vesszük fi­gyelembe, Miskolc- lakott területé­nek elhelyezéséhez egy 5 km-es át mérőjű kör elegendő lenne, vagyis a városközponttól a perem kb. félóra alatt volna megközelíthető. Ha összehasonlítjuk Miskolc és Budapest területi adottságait, meg kell állapítani, hogy Miskolc hossz- kiterjedése csaknem egyenlő Buda pest átmérőjével, ami természetesen nemcsak a település, hanem a köz­mű, közlekedés^ azon összes .nehézség geit tartalmazza,, mellyel pl. Buda­pest lakossága' is érintve vari.' Nyu­godtan elmondhatjuk, hogy Miskolc nagyvárosi sajátsággal : rendelkezik, azok mindennemű előnye nélkül és magán viseli a kisváros jellegét, an­nak minden hátrányával. A JELENLEGI MISKOLC A FEL- SZABADULÁSIG 10 önálló egység­ben, élte életét. 1945-ben csatolták Miskolchoz Diósgyőrt, Hejőcsabát és Tapolcát, 1950-ben pedig Göröm- bölyt, Szirmát, Lillafüredet, Ómas- Bát. így lett Miskolc 1950-ben az or­szág második legnagyobb városa. Ezekkel az intézkedésekkel a város egyszerre szemben találta magát azokkal a nehézségekkel, melyek más magyar városokban nem jelent­keztek. Az itt felsorolt problémák igazol­ják' és indokolják Miskolc városren­dezésének és városfejlesztésének fontosságát, sőt kivételes jelentősé­gét. -Ugyanakkor aláhúzzák mind­azokat a rendkívüli nehézségeket, melyek bárminemű rendezési prob­lémánál jelentkeznek. A város rendezési tervével már a múlt században foglalkoztak. 1855- ben szépészeti bizottság alakult és ennek munkája nyomán az akkori városi tanácsa szépészeti szabályokat fogadott, el. A következő években az utcák borítása, parkosítás és Avas kérdésében fogadtak el szabályzato­kat. Az első komoly városrendezési terv 1895-ben készült a régi Mis­kolcra vonatkozólag, melyek egyes gondolatai ma is aktuálisak és hasz­nosak. A 20-as években is _ készült egy rendezési terv, s a vasgyári lakó­telepek, Újdiósgyőr, Tapolca és Diós­győr keleti része aránylag rendezett településként jött létre. Az 1948-ban készült rendezési terv az első, melyben már helyet kapott Nagymiskolc gondolata. A mai Mis­kolc teljes területét azonban csak 1951-ben készült városrendezési terv javaslata foglalta magában, azonban ez jóváhagyásra nem került, mert a terv irreális programra készült, a gazdasági adottságok ismerete nél­kül. Ez a terv szinte megvalósítha­tatlan szanálást ír elő. Nem voltak ismeretesek a környékkel való ösz- szefüggések (regionális terv), amely nélkül megfelelő városrendezési ter­vet készíteni nem lehet. Mellőzte • a terv, a település higiéniai igényeit, mert pl. a Győri-kapu környékén 25 ezer lakost kívánt elhelyezni, holott tudvalévőén ez a terület a vasgyár által legintenzívebben szennyezett területek közé tartozik. Legnagyobb hibája- e. tervnek az yolt, hogy előbb 550 ezer. majd 350 e^er lakos elhe- tyezéféaiek - megoldását írta elő. és kizárólag állami erőből kívánta e problémákat megoldani. Mindezek a hibák nem a tervezőt terhelik, mert a megadott program tartalmazott komoly megkötöttségeket. A TERV ELKÉSZÍTÉSE ÓTA igen sok változás történt. így azt jóvá­hagyni már nem lehet, és helyette új tervet kell készíteni. Az 1954-ben készült ^ városgazdasági tanulmány •es vizsgálat egész sor új megállapí­tásokat tett és az időközben eltelt évek sok tekintetben végrehajthatat- lannak minősítették az általános tervjavaslatot. Ez a városgazdasági tanulmány tulajdonképpen analizál, a meglévő állapotot tárta fel, sajnos a következő ütem tervezésére, mely a fejlesztési lehetőségeket tartalmaz­ta volna, már anyagj fedezet hiányá­ban néni került sor. Az MTESZ-be tömörült műszaki értelmiség megértette, hogy a város tervszerű, . szocialista fejlesztése nem csupán gazdasági és szociális feladat, hanem igen jelentős politi kai kérdés is. Éppen ezért a miskolci intézőbizottság 1955, évben. komp­lex munkabizottságot hívott össze annak érdekében, hogy á hosszúidé óta hiányzó reális városrendezés ter­veinek megszületését és elkészítését elősegítse. A munkabizottság össze­foglalója bizonyította, hogy a város népi ereje és műszaki értelmiségé­nek társadalmi ereje képes a problé­mák megoldására. Ezzel párhuzamo­san az MDP miskolci v. b. kezdemé­nyezésére operatív bizottság létesült, mely kb. 10—15 éves távlatban ösz- szegyűjtötte azokat az adatokat, melyek a város szükségleteire jel­lemzők. A két bizottság munkájának mintegy demonstrálása volt az 1957- ben megtartott városrendezési an­két, mely összefoglalta a két bizott­ság tevékenységének pozitívumait, valamint ismételt súllyal aláhúzta az általános rendezési terv mielőbbi elkészítésének szinte parancsoló szükségességét. AZ ELMÚLT PÁR ESZTENDŐ ALATT nem csupán a korábbi ter­vek bírálata, vagy az elkövetkezendő fejlesztés perspektívái képezték a városi tanács és a tervezők munká­ját, hanem párhuzamosan komoly lépések történtek egyes részletkérdé­sek megoldására,. Elegendő talán azt megemlíteni, hogy 1945 óta közel 60 db tanulmány és részletes rendezési terv készült egyes részterületek és települések rendezésére, melynek jó­része ma is irányelvként szolgál a város illetékes szerveinek, bár ezek nem pótolják az általános rendezési tervet. Ma is használatos pl. a diós­győri vár környéke, Papírgyár, bel­város, Szentpéteri-kapu és környéke. Selyemrét, Kilián, környéke rende­zésének terve. Az eddig felsorolt igen komoly ne­hézségek azonban nem akadályozták meg a város fejlődését. Teljesen új üzemek épültek, meglévő üzemeket jelentősen bővítettek és igen sok, a város szempontjából jelentős helyet elfoglaló vállalat részére végleges telephelyek nyertek kijelölést. Talán elég megemlíteni az újonnan épült Kriptongyár elhelyezését, a Hejőcsa- bai Cementgyár telepítését, a Pa- mutfonóda építését, a húskombinát és hűtőház, valamint az új gázellá­tó telep helykijelölését. Ezzel a fejlesz­téssel párhuzamosan elhatárolást nyertek azon területek, melyek a város párát magukban foglalhatják. Ezek területek: északi iparterület, észak­keleti iparterület, amely a József Attila utca, Besenyői út és a Sajó ál­tali elhatárolt területet foglalja ma­gában, azonkívül a délkeleti iparte­rület és déli iparterület, mely a Jó­zsef Attila utca, a Sajó és a zsofcai vasútvonal által bezárt területet fog­lalja magában, illetve a zsolcai vas­út és a Martintelep keleti része ké­pezik. Mindezek iránymutatással szolgálnak a város belterületén lévő üzemeknek a központból történő ki­telepítéséhez. valamint a város^ köz­lekedési és kereskedelmi hálózatá­nak egységes biztosítására. így nyert kijelölést a KPM autóforgalmi telep, Miskolci Közlekedési Vállalat, a Miskolci Cementáruipari Vállalat, a Vas és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat, a Közlekedési Építő Válla­lat, a Miskolci Köztisztasági Vállalat stb. végleges telephelye. Ugyanakkor egész sor kulturális és egészségügyi intézmény nyert megépítést nyert végleges elhelyezést a városi tanács által kijelölt ‘helyen, mint pl. az SZTK. totó-lottó decentrum, SZOT munkásotthon stb. Az új telephelye­kén az üzemeket kiszolgáló iparvá­gányok megoldása jelent igen ko­moly nehézséget, melyek nélkül kor­szerű ipartelepek és üzemek kitele­pítése, illetve megépítése el sem képzelhető. nál inkább foglalkoztatja városunk lakosságát, mert igen sok gazdasági, kulturális probléma lakáskérdésben csúcsosodik ki. ugyanakkor a város egyik legnehezebb feladata ennek megoldása. A probléma nem csupán lakásszámokban jelentkezik, hanem lakósűrűségben és a kultúrált lakás­körülményekben is, Elég talán any- nyit megemlíteni, hogy a felszaba­dulás után legfontosabb feladatként az elpusztult lakóházak pótlása je lentkezett, majd a lakáshiány is. Nem hanyagolható el az a körül mény sem, hogy a lakóépületek egy harmad része 1900 előtt épült és el avult. A városgazdasági tanulmány szerint az évtizedeken át elhanya­golt belvárosban kb. 400 életveszé­lyes és több mint 8000 elavult lakás van, & ezek olyan épületek, melyek teljes felújításával, illetve egy ré­szének szanálásával a közeljövőben számolni kell. Súlyosbító körülmény ft? is, hogy az egy lakásra jutó lako­sok száma 4,72 fő. az egy szobára ju­tó lakosszám pedig 3,51 fő, ami egy­általán nem mondható ideálisnak. Itt külön kell hangsúlyoznunk azo­kat az erőfeszítéseket, melyet nép­gazdaságunk és a városi tanács tett, és ennek eredményeképpen 1845-től mintegy 4000 lakás épült állami be­ruházásból, Új magasbeépítésű lakó­negyedek születtek, mint a Kilián környéke, a Tátra utcai- glószi bér­háztömbök, a Malinovszkij három­szög, a Tizeshonvéd utca és a Se­lyemrét. Városunk lakossága előtt ismert az a körülmény, hogy a miskolci lakás- kérdést rövid időn belül csupán ál­lami erőből eddig megoldani nem lehetett és a közeljövőben sem lehet, Enhek tudatában a városi tanács az elmúlt 6—8 esztendő alatt kb. 2100 házhelyet biztosított dolgozóinknak, ami nagy mértékben hozzájárult a lakáskérdés nehézségeinek enyhítő séhez. Az I. kerület, területén kb. 300 db házhely, köztük a Martin tele- oen 225 db. a TI. kerület területén kb. 340 db, köztük a Nyíriesben 258 db. Perecesen 60 db. a Hl. kerület területén 350 db. köztük a Papírgyár és Ágó környékén kb. 160 db. Berek- alján 60 db. Pálos utcán 40 db, a IV kerüleif területén, kb. 104Q .dbf, köztük Görömböiyön 570 db, Tapolcán 110 db, Hejőcsabán 450 db. Szirmán 210 db. házhely nyert kiosztást HÁZHELYEK FELOSZTÁSA Országgyűlési képviselő jelölőgyűlések A Hazafias Népfront városi bizott­sága értesíti Miskolc város válasz­tóit, hogy az alábbi helyeken és idő­ben lesznek országgyűlési képviselő és pótképviselő csatlakozó jelölő gyűlések: Az I. kerületben: Október hó 10-én 18 óra 30 perc­kor: A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa székházában. Kossuth L.-u. 11. szám. A II. kerületben: Október hó 7-én 18 óra 30 perckor: A Vasas otthonban. A IV. kerületben: or: an. Október hó 8-án 18 óra 30 perek A Szeretet utcai általános iskolád A III, kerületben; Október hó ÍO-én 18 éra 30 bérc­kor:' A diósgyőr-tapolcai, mo&ihélyi- ségben. Az Északmagyarország f. évi ok­tóber 5-i számában a miskolc-tapolcai Akropoliszban október 10-én 18 ’óra 30 percre hirdetett csatlakozó jelölő- gyűlés elmarad. A szirmai és hejőega- bai választók az október 0-án a Sze­retet utcai, iskolában vegyenek. részt a jelölőgyűlésen. A Hazafias Népfront városi bizottsága. * * III. IV. Jelölőgyűlések ^Miskolc területén MISKOLC VÁROS ÉPÍTÉSZETÉ­NEK egyik legtöbbet vitatott és leg­több problémát felvető területé a la­kóház-, illetve a lakásépítés. Ez an­UTÁN a lakosság körében igen nagy mértékben megnőtt a kislakásépítke zési kedv. A magánházak építési te vókenysége, valamint a vállalatok által patronált kislakások építése 1953-tól indult meg erőteljesen Számtalan (kezdeményezés született az építkezések meggyorsítására, va­lamint a műszaki és anyagi feltéte­lek biztosítására. A városi tanács nészégető kemencét építtetett a mészellátás biztosítására, a tanácsi kőbánya építőkövet bocsátott rendel kezesre, tervpályázat alapján, vala mint típustervekkel biztosította az igényeknek megfelelő, kényelmet és lakáskultúrát biztosító műszáki tér veket. Ezen túlmenően olcsó és prak tikus épületelemek, szerelvények rendelkezésre bocsátásával nagy­mértékben csökkent a kislakásépítők gondja. Itt kell megemlíteni az ún. TRB-CSRB tetőszerkezeteket, mely a fahiányon igyekszik könnyíteni. Legnagyobb segítséget azonban nép­köztársaságunk kormánya által en­gedélyezett hitelakció jelentette^ és jelenti, melynek alapján az építési költség kb. 40—60 százalékát bocsát­ja az építők rendelkezésére hosszú­lejáratú kölcsön formájában. Teljesen új családi lakóház tele­pülések jöttek létre, mint a Papír­gyár környéke, Ágó-teleo. Berekalja, Pálos utca, Lankás és Költő utcák, a Hejőcsabai Cementgyár lakótelepe, a Bónis-telep, az Egri út melléke, Tapolca Görömbölyi út és a Faidos környéke. Bár őzen telepek kommu­nális és közműellátottsága csak rész­ben nyert biztosítást, mégis az alap­fontosságú feladat mór megoldást nyert. A városi tanács a közeli két- bárom év távlatában további par­cellázásokat hajt végre, mint a be­rekaljai telep bővítése, az Ágó-te- lep továbbfejlesztése, a Bodó-tetői parcellázás kialakítása stb. Mind­ezek a tények azt bizonyítják, hogy a városi tanács a jövőben is lehrwőyé .kívánja tenni a családi kislakóház építkezéseket és ezek nagymérvű to­vábbfejlesztését. EZEN KEZDEMÉNYEZÉSEKNEK és az aktív segítségnek, valamint a dolgozók anyagi jóléte emelkedésé­nek köszönhető, hogy az elmúlt 8— 10 esztendő alatt kb. 2000 családi la­kóház épült és jelenleg mintegy 400 van építés alatt. Az itt felsoroltak közvetlen jellemzik azokat az erőfe­szítéseket, melyet népi hatalmunk és a városi tanács tesz a lakosság érde­kében. (Folytatjuk.) A Hazafias Népfront városi bizott­sága értesíti a lakosságot, hogy az alábbi időben és helyen lesznek vá­rosi és kerületi tanácstag jelölések: I. KERÜLETBEN OKTOBER 8-ÁN 18 órakor: A Kéményseprő Vállalat helyisé­gében (Borsvezér u, 2. sz) a 10. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Borsvezér u., Jósika u., Margit u. és Vilma u. — A 11. sz. általános Isko­lában (Vörösmarty u. 28. sz.) a 12. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Vö­rösmarty u. 31—63-ig és 40—66-ig. — A Bacsó Bála úti napköziotthonban a 36. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Somogyi Béla és Irányi u. — Äz I. sz. ált. iskolában (Nagyváthv u, 1. sz.) a 45. sz. kerületi körzet. Ide­tartozik: Tizeshonvéd u. 2—72-ig. — A Gazdakör helyiségében (Major u, 2. sz.) az 54. sz. kerületi körzet. Ide­tartozó utcák: Tinódi u. 9-től végig és a náros oldal, Feszty Árpád (volt Prohászka u.). — Az Erdőigazgatóság helyiségében (Deák tér 1. sz.) az 59, sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Jókai utca, Laborfalvy Róza ut^a, Gólya utca és Petőfi Sándor tér. A IX. sz. általános iskolában (Sze­les u. 69. sz.) a 68. sz. kerületi kör­zet. Idetartozó utcák: Szegfű u., Ró­zsa u. és Akác u. — A Selyemréti Diákotthon helyiségében a 78 sz. ke­rületi körzet. Idetartozó utcák: Ba»- esy-Zsilinszky Endre u. selyemréti bérházak a vasúti aluljárótól a Ba- ros G. uteái" jobboldalon. II. KERÜLETBEN: OKTOBER 8-án, 16.30-kor: A Torontál utcai VIII. sz. bérház előtt a 8. sz. kerületi körzet. Idetar­tozó utcák: Görögszőlő, Szarkáhegy, Annabánya, Lyukóvölgy, Oztígró, A Schőnherz utcai 18. sz. ház előtt a 14. sz. kerületi körzet. Idetartozó ut­cák: Sehönherz u., Marx Károly u, 74—76-ig. — A Tátra utcai óvoda ud­varán a 21. sz. kerületi körzet. Ide­tartozó «Icák: Nemzetőr u. páratlan oldala, Tátra u. a bérházak kivételé­vel. — A Kavics utcai bérház előtt az 52. st, kerületi körzet. Idetartozó utcák: Gyula u. és Géza utca közötti bérházak, Géza u., Gyula u. 2—4—6 —■8, szám, Kavics u. 1—12-ig Sztálin u. 71—'79-ig, Barbai Ferenc utca a Gyula utcáig. — A Gőzön Lajos ut­cai bérházak udvarán az 57. sz. ke­rületi körzet. Idetartozó utcák: Újte­lep I—II. utca, a III. utca páratlan oldala, Marx Károly u. 47. sz. Gózon Lajos utcai bérházak. — A vasgyá­ri fiúiskolában a 73, sz. kerületi kör­zet. Idetartozó utcák: Kabar u. 38-— 56-ig és 27—35-ig, Puskin u. 26—- 48-ig, 25—-33-ig, Táncsics-telep. 17 órakor. Az ált. iskolában (Pereces) 6. sz. kerületi körzet. Ide tartozó utcák: Nagyerenyő, Csermely, Lyukóbánya, Táneihegy. — A Borforgalmi Vá’- lalat helyiségében a 38. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Bodó sor, Bodó tető, Kőporos. — A vasutas kulturotthonban a 43. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Avasalja, Domb u. Danyivölgy, Középruzsln, Muszkás-oldal és telep. ­III. KERÜLETBEN 16 ÓRAKOR: A Szinyei Merse utca előtt az 5. sz, kerületi körzet. Idetartozó utcák: Szinyei Merse Pál u. — A Csille ut­ca közepén a 20. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Muhi utca párat­lan 19-től végig, Csille u„ Csákány u. — A Tokai Ferenc u. 64. sz. ház előtt a 32. sz. kerületi körzet. Idetar­tozó utcák: Tokai Ferenc utca pa-* ros 64-től végig, páratlan 65-től végig. IV. KERÜLETBEN 16.30 ÓRA­KOR: A Rodostó utca 19. sz. alatti ház­nál a 11. sz. kerületi körzet. Idetar­tozó utcák: Rodostó u., Segesvári u. — A Vízmű telepén a 17. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Pohl Sán­dor. Tarr Imre u-, Antal János u.. Pöltehberg Ernő u.^olt Bónis te’ep.) — Az Állami Érdészet épületében (Tapolcai u.) a 48. sz. kerületi kör­zet. Idetartozik: Tapolcai utca. A Hazafias Népfront városi bizott­sága felkéri az érintett választóke­rületek választóit, hogy a megjelölt helyen és időben a .jelölőgyűlésen teljes számban vegyenek részt. A Hazafias Népfront városi bizottsága. •ooo­BARÁTKOZÁS Riasztó harangjelzés visszhangzott végig Putnokcn szombaton délután 2 óra 17 perckor. A Hungária Malom tűzjelző berendezése riasztotta a malom önkéntes tűzoltóit, a környék lakosságát. Tűz! A tűzoltók szinte pillanatok alatt összefutottak, ki-ki a maga helyére állt, hogy felvegye a harcot a pusztító tűzzel. Percek •alatt milliós, értékek mehetnek ve­szendőbe, ha nincsen akarategység, bátorság és cselekvőkészség. A kétrészes tűzoltóiéira egy máso­dikemeleti ablakba lökődik, macska­ügyességgel surrannak fel rajta a bátor tűzoltók, kezükben a tömlővel, amely csakhamar megdagad a bele- préselődő víztől. A község társadalmi tűzoltóit, is riasztották, befut a ma­lom udvarába a Weepon-vontatta motorfecskendő. A tűzoltók gyorsan leugrálnak és munkához látnak. A Sajó-paylra állított motor felbérreg, megkezdődik az oltás. Távolról szirénazúgás hallátszik. A sajóbáboinyi állami tűzoltók érkéz, tek meg. hogy segítsenek a feladat leküzdésében, majd sorra befutnak a miskolci és kazincbarcikai állami tűzoltók is s csakhamar csövek pók­hálózzák be a hatalmas épületet. A tető is »-benépesül«, a tűzoltóiéira »felsegíti« a hajmeresztő magasságba az acélsisakos harcosokat. A gyorsa­ság fontos dolog, hatalmas értékeket ment meg az. aki a megengedettnél is rövidebb idő alatt juttatja el a vizet a tűzhöz. Huszonhárom perc múlt el a riasztás óta, amikor meg­indult a víz a csövekben. Négy víz- sugár pásztázza végig a lisztporos tetőt. A mesterséges esőben csurom­vizesre áznak a tűzoltók, de rá se hederítenek, vitézül állják a harcot. Embensokaságot csődített össze a tűzjelzés. A szirénázó kocsik nyomá­ba gyerekek, asszonyok, férfiak fut­nak- Amikor a. helyszínre érnek, megkönnyebbült, sóhajjal nyugtáz­zák; — Csak »játék« .:. S valóban nem tűzre megy a dolog. A putnoki községi önkéntes tűzoltók tartanak bemutató gyakorlatot a miskolci, sajóbábonyi. kazincbarcikai állami tűzoltókkal a vendégül hívott csehszlovák tűzoltók tiszteletére, illetve tapasztalatcsere céljából. Nemrégiben a putnoki önkéntesek látogattak el Csehszlovákiába, a szomszédos Tornaija önkéntes tűz­oltói látták vendégül őket. Most ők vendégeskednek putnoki kar társaik­nál. A héttagú csehszlovák tűzoltó­küldöttséget Iván János elvtárs, a tornaijai járás tűzoltóparancsnoka vezette. A jólsikerült tűzoltógyakorlat után a vendégek megtekintették a Hungá­ria Malom tűzvédelmi berendezéseit, amelyről nagy elismeréssel nyilat­koztak. A putnoki piactéren felsora­kozott tűzoltó század előtt Rcszler János őrnagy, megyei tűzol lóparancs­nok értékelte a gyakorlatot, majd meleg szavakkal köszöntötte a cseh­szlovák vendégeket. A küldöttség nevében felszólaló csehszlovák tűz­oltó méltatta a közös összefogás je­lentőségét, a halármenti területek tűzvédelmének közös feladatait. A* országhatár nem képez már szakadás kot országaink között. Közös érdekék kötnek össze bennünket. Áilamainjt barátsága, a szocialista építés útját járó népeink szövetsége arra kötele# bennünket, hogy éberen vigyázzuk értékeinket a pusztító tűztől, Ha magyar területen röppen fel a vörös kakas, a csehszlovák tűzoltók segíti ségül jönnek, és fordítva. Ápolnunk kell a magyar és csehszlovák tűz­oltók barátságát, hogy a személyes ismeretség révén még egységesebben tudjunk védekezni a tűzkárok ellen. A vendégek tiszteletére tűzoltóbált' rendeztek a vendéglátók, ahol baráti hangulatban szórakoztak a küldött­ség tagjai. Q. -Mi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom