Észak-Magyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-17 / 245. szám

2

ESZAKMAGYARORSZÄG

Péntek, 1958. október 17»

Miskolc város közműveinek és közlekedésének fejlődése

Irta: GLÓDY ANDRÁS, Miskolc városi tanács építési és közlekedési osztályának vezető főmérnöke.

vetkezők: 1945 után megépült a déli terelőút, a Szinva parti autóút és kerékpárút, a déli tehermentesítő út, a kettősvágány építésével egyidejűleg teljes átépítésre került a Sztálin út, Széchenyi utca burkolata, a Bajcsy-Zsilinszky utca pedig telje sen új létesítmény. Elkészült a Lenin téri körforgalom, a Tiszai pályaudvar előtti tér és körforgalom, Miskolc-Tapolcát összekötő aszfalt- burkolat, a vasgyári belterületi utak korszerűsítése, a Húskombináthoz vezető út, a Kisfaludi utca, a Vásártéri út, stb.

Az utak korszerűsítése és fejlesztésé terén kerületi tanácsaink is igen komoly munkát végeztek. Minden kerület a rendelkezésre álló községfejlesztési alap jelentős részét fordította utak és gyalogjárók építésére. Az I. kerületben például a Széchenyi utcai gyalogjáró teljes átépítése, a Tizeshonvéd utcai gyalogjáró, a Tüzér utcai makadámút és gyalogjáró, a Besenyői út átépítése, a Szilágyi Dezső utca makadám átTÁJÉKOZTATÓ

a falusi ifjúsági szövetkezetek (FISZ) megalakításáról

III.

A VÁROSI TANÁCS igen komolj anyagi erőfeszítéseket tesz közlekedési hálózatunk korszerűsítése és fejlesztése érdekében. Folyamatba! van a diósgyőri kettősvágány építé- • se, készülnek a tervek az új komplex forgalmi telep létesítéséhez tervezés alatt áll továbbá a tapolcai kettősvágányú villamosvasút. Az elkövetkezendő években jelentős mértékben felújítjuk és szaporítjuk a villamos kocsiparkot, a lehetőséghez képest növeljük az autóbuszok számát és ezzel egyidejűleg új autóbusz útvonalakat építünk,

' Miskolc.város belső útjait 1870-ben .kezdték'kiépíteni és az 1800-as évekében készültek az első kőburkolatú utak. Miskolc kedvezőtlen topográfiai „elhelyezkedése azt eredményezte* ’hogy a várost érintő közutak ke- .resztalakú csomópontot képeznek a város közepén, sajnos legszűkebb helyén, ahol a négy .főközlekedési útvo- Síal találkozik. A közúti hálózatunk -fejlesztését és fejlődését elsősorban az ipari; kapacitások növekedése és ezzel párhuzamosan a forgalom nagyarányú növekedése indokolta. Az úthálózat. megfelelő fejlesztése az első világháború, majd az utána következő, gazdasági válság miatt abbamaradt és az egyéb fontosabb fejlesztésekkel szeriben, több évtizedes elmaradás 'tapasztalható. Fokozta a nehézséget, hogy a város területére az ún. egy főutcás elhelyezkedése miatt t&bb főútvonalat bevezetni nem lehetett, valamint a közigazgatási területek bővítése, illetve a Nagymiskolccá történő átalakulás 'súlyosbította az úthálózat amúgy is leromlott helyzetét. A városhoz csatolt addig önálló közigazgatási egységek még rosszabb úthálózattal rendelkeztek, mint maga Miskolc.

A megfelelő közúti közlekedés megvalósításához azonban nemcsak új korszerű utak építése szükséges, hanem a már meglévő utak átépítését és jókarba helyezését is el kell végezni. Az 1956-os útkataszter vizsgálatai szerint utaink állapota igen rossznak mondható. Az útburkolatok 35 százaléka makadámút, ami a mai ■követelményeknek sem közlekedési, sem egészségügyi szempontból nem felel meg. Az aszfaltburkolatok az összes burkolatnak csak 20,1 százalékát teszik ki és ez a mennyiség rendkívül alacsony. Az útburkolatok állapota a következő:

Jó állapotú

megfelelő

javítandó

átépítendő

3 százalék, 19 százalék, ?6 százalék, 52 százalék.

EZ A PAR ADAT világosan mutatja: komoly erőfeszítésre van szükség ezen állapot megszüntetésére. Sajnos, az útépítés területén nem vált köztudattá az, hogy az utak korszerűsítése nem csupán műszaki kérdés, hanem igen fontos népgazdasági érdek is. Különböző vizsgálatok bizonyították, hogy a makadám- és földutak rendkívül emelik a közúti járművek üzemanyagfogyasztását, gumi- és alkatrész elhasználódását. Elég csak annyit megemlíteni: karbantartott földutaknál 100 százalékkal, makadámutaknál kb. 50 százalékkal magasabb az üzemanyagfelhasználás, a gumiabroncs élettartama makadámúinál 50 százalékkal, földútnál pedig több mint 100 százalékkal csökken a portalanított utakkal szemben.

Elmondhatjuk, hogy lényeges úthálózat korszerűsítésről és fejlesztésről csak a felszabadulás után beszélhetünk. Míg a kiépített utak hossza 1944-ben 100 km volt, addig a hossz 1950-re 171 km-re, 1958-ban pedig

215 km-re növekedett. Az útterület négyzetmétere is csaknem 2.5-szeres emelkedést mutat 1944-hez viszonyítva. Ugyanaz a helyzet a város járdáinak állapotánál is.

.Jó állapotúnak mondott 2.7 százalék,

megfelelőnek mondott 30 4 százalék,

átépítendőnek mondott 54.3 százalék.

Burkolat szerinti;

Kőburkolat 10.7 százalék,

aszfalt H-4 százalék,

betoo 22-3 százalék,

egyéb 55.6 százalék.

A gyalogjárók hossza 1944-ben 124 km, 1950-ben 127 km, és 1958-ban

157 km. A felszabadulás óta több mint 20 százalékkal emelkedett a kiépített járdák hossza.

HA NEM CSUPÁN a km növekedést vizsgáljuk, hanem a létesítményeket vesszük figyelembe, szembetűnő az az óriási erőfeszítés és fenyagi áldozat, melyet népgazdaságunk és a városi tanács fordított az Üt-* ég- járdahálózat .korszerűsítésére, tontpsabb új létesítmények a köépítése .stb. megtörtént.. A II. kerület területén a Gyula utca, a Ságvári utca, a Gépész utca, a Szamos utca, a perecesi vasútállomás és lakótelep útja stb. A III. kerületben a Pálos utca, a Bartók Béla utca, a Szervezet utca stb. A IV. kerületben a cementgyári út, a Vöröskatona utca, a Petőfi utca stb.

Az utak korszerűsítésével kapcsolatban és azon kívül is csaknem teljes egészében újjáépülteit a németek által felrobbantott Szinva- és egyéb hidak. Ugyanakkor több híd került korszerű átépítésre is, pl. a Munkácsy utcai, Nagyváthy utcai. Forgó- hídi, Rákóczi utcai, Baross Gábor utcai hidak teljes megépítése, a II. kerületben a Gózon Lajos utcai, a Gyula utcai, a Thököly utcai új hidak, a III. kerületben a tanácsház előtti híd stb.

AZ ITT FELSOROLT eredmények csak kezdetét jelentik a nagy város- rendezési program keretében végrehajtandó útkorszerűsítéseknek és fejlesztéseknek.

Az utak karbantartása még sok kívánnivalót hagy maga után. de az eddigi erőfeszítések biztosítékot nyújtanak a jövőre. Az utak karbantartásának fogalma alá esik a felületi tisztántartás, ismertebb nevén a köztisztaság is. Itt röviden annyit szükséges megjegyezni, hogy igen jelentős kezdeményezések születtek a város tisztasága érdekében. Az elmúlt 4—5 esztendő alatt több szemétszállító teherautót szerzett be a város, nagyteljesítményű locsolót állított be, ez évben új színfoltként jelentek meg városunkban a műkőből készült utcai szemétgyűjtőik és itt jegyezhetem meg — örömmel —, hogy már megérkezett a várvavárt 2 darab „KUKA” szemétgyűjtő kocsi, amelyek a közeljövőben megkezdik munkájukat. Ugyanakkor tervezés alatt áll és az elkövetkezendő két-három évben megvalósulást nyer a Köztisztasági Vállalat új, korszerű telepének építése is.

A jövő feladatait illetően a városi* tanács biztosítani fogja az új. csalá- | di házas lakótelepek útjainak és jár- ♦ dáinak kiépítését. Mint távlati tér- ♦ yet kívánom megemlíteni, hogy a ♦ 22. sz. út korszerűsítése után szűk- $ séges az északi tehermentesítő út < megépítése, a Béke téren forgalmi J csomópont kiépítése, a III. sz. fő- < közlekedési út áthelyezése és nem J utolsó sorban a város belső útjainak« további korszerűsítése. ]

EZ A RÖVID ISMERTETÉS, mely-« ben beszámoltunk Miskolc városa j közmű, kommunális és közlekedési \ ellátottsága területén végzett igen { komoly és sok anyagi erőforrást \ igénybevevő eredményeinkről, kü- < lön ki kell hangsúlyozni — amit azj adatok'is bizonyítanak —, hogy vá-« rosuiik több évtizedes elmaradását J erőteljesen a tanácsrendszer formál- < lá.sa óta kezdtük felszámolni. Bár-j milyen területet is vizsgálunk, szem-1 betűnik, hogy az erőteljes fejlesztési és korszerűsítés tulajdonképpen « 1950-ben indult meg és az eddigi J eredmények fényesen igazolták,« hogy tanácsaink megállták helyüket. ] Ugyanakkor szemléltető bizonyító- « kát adják annak, hogy csak a dől go- « zó nép államhatalma képes az elma- j radottságot felszámolni és új per-j spektívában a város jövőjét kiépí- J teni. «

A KISZ Központi Bizottsága és a SZÖVOSZ igazgatósága közös határozatot hozott a falusi ifjúsági szövetkezetek megalakításáról.

A FISZ a falusi földművesszövetkezetek keretén belül működik, mint önálló ifjúsági szövetkezet. A FISZ a falusi fiatalokat, általános iskolai tanulókat és középiskolás fiatalokat egyesíti.

Milyen termelési ágakban alakítható meg a FISZ?

1. A növénytermesztés területén, elsősorban belterjes növénytermelésre, kertészeti és más intenzív kultúrák termelésére társuljanak.,

2. A kertészet körében —, vidéki városokban és azok környékén — kertgondozó és telepítőcsoportokat létesítsenek, szolgáltató jelleggel, a telepítés, a kártevők elleni védekezés, a permetezés, a metszés stb. elvégzésére.

3. A kisállattenyésztés területén:

a) nyúl thus- és prémnyúl, an- góranyúl);

b) baromfi;

c) húsgalamb;

d) laboratóriumi kisállatok <

e) selyemhernyó tenyésztésével;

f) méhészettel.

A gazdálkodáshoz szükséges földterület állami tartalékföldből, egyénileg bevitt földből, valamint az iskolák. úttörőcsapatok és KlSZ-alap- szervezetek kezelésében lévő földterületekből biztosítható.

Kik lehetnek a FISZ tagjai?

A FISZ tagja lehet minden fiatal,

30 éves korig, akár KISZ-tag az illető, akár nem. Tagja lehet 30 éven felül is, ha gazdálkodáshoz, a szaktudáshoz szükséges, de ebben az esetben is a FISZ tagjainak legalább 70 százaléka 30 éven aluli legyen.

Tagjai lehetnek:

— egyénileg dolgozó parasztíiata- lok,

— üzemben, hivatalban dolgozó falusi fiatalok.

— úttörőcsapatok,

— középiskolás fiatalok (csoportosan és egyénileg is).

Egy községben csak egy FISZ, nagyobb városokban több is alakulhat.

A FISZ megalakulásához és működéséhez legalább 20 tagra van szükség.

A FISZ tagjai egyénenként 50 fo-. rint értékű részjegyet váltanák, úttörőcsapatok és középiskolák kollektív belépés esetén annyi részjegyet váltanak, amennyit a FISZ intézőbizottsága meghatároz. (Például 30 főből álló úttörőcsapat 10—20 részjegyet vált.)

Az így befizetett összeg a FISZ pénzügyi alapját képezi, amelyet beszerzésre, beruházásra lehet felhasználni. A 16 éven felüli fiataloknak, hogy FISZ-tagok lehessenek, be kel1 lépniük a falusi földművesszövetke- zetekbé és ott legalább egy darab 50 forintos részjegyet kell váltaniok.-----------------------------ooo

(

tehát 16 éven felüli fiatalok 2 darab részjegyet váltanak, egyet a FISZ-ben, egyet a földművesszövetkezetben.) Aki már jelenleg földművesszövetkezeti tag, annak csak a FISZ-ben kell részjegyet váltania.

Hogyan alakítsuk meg a FISZ t?

A FISZ a községi KISZ-szervezet és a földművesszövetkezet segítségével alakul meg. Amelyik községben a fiatalok FISZ-t akarnak alakítani, ott a KISZ-alapszervezet és a földművesszövetkezet segítségével hozzanak létre a fiatalokból egy (5—8 főből álló) szervezőbizottságot, akik végzik a szervezést, a földművesszövetkezet segítségével, s kidolgozzák a működési szabályzat tervezetét. (A szervezőbizottságnak legyen tagja a földművesszövetkezet egyik tagja is.)

Ezután hívják össze a tagértekezletet, amely kimondja a megalakulást, megvitatja és-elfogadja a működési szabályzatot, és megválasztja az intézőbizottságot. A tagértekezlet előkészítésében és lebonyolításában minden esetben segítenek a járási KISZ-bizottságok és a földműves- szövetkezetek járási központjai.

Azok a fiatalok, akik a megalakulás után akarnak belépni, azok tagértekezleten nyernek felvételt.

Anyagi eszközök biztosítása a FISZ megalakulásához.

Az állam a FISZ-t hitelek formájában anyagilag is támogatja. A megalakult FISZ vezetősége a földművesszövetkezet segítségével mérje fel, hogy a meginduláshoz mennyi pénzre, anyagra van szüksége. A szükséges pénz 50 százalékát a FISZ-nek kell fedezni, a másik 50 százalékát az állam hitel formájában biztosítja. A FISZ által biztosítandó 50 százalékba beleszámít a

részjegyekből beszedett pénz, a saját maguk által megszerzett anyag értéke, valamint a tagság munkájának értéke is.

Például egy baromfitenyésztő FISZ költségvetése:

1. 100 db baromfi

beszerzése á 50 Ft 5000 Ft

2. Baromfiólakhoz, kerítéshez szükséges

anyag 8000 Ft

3. Münkadíj 4000 Ft

4. Élelem (az első 3

hónapra) 2500 Ft

Összesen: 19 500 FI

Tehát a 19 500 forint 50 százalékát, 9750 forintot kell a FISZ-nek biztosítani, például az alábbiak szerint:

1. 30 fő részjegye

á 50 forint 1500 Ft

2. A munkát a tagok

végzik el 4000 Ft

3. Az anyag egy részét maguk állítják elő (vályogvetés, faanyag,

fuvar stb.). 4250 Ft

összesen: 9750 Ft

)—•■ ■■■■■■

A másik 50 százalékot az FMSZ hitel formájában bocsátja a FISZ rendelkezésére. A szőlő- és gyümölcstelepítésre hosszúlejáratú (5 év), a többi formára (baromfitenyésztés, kertészet, növénytermesztés) rövidlejáratú, 1 éves hitelt biztosítanak 3 százalékos kamat mellett.

Munkaszervezés.

A munkaszervezést a tagértekezlet határozza meg, és az intézőbizottság osztja be a tagokat a munkára, fi gyedembe véve a tagok kívánságát. Például az előbb ismertetett baromfitenyésztő FISZ-ben szükség van egy vagy két olyan fiatalra, akik másutt nem dolgoznak, hanem csak a baromfiakkal foglalkoznak. (Ez a főfoglalkozásuk, kereseti forrásuk.) A tagság többi része a szükségnek megfelelően foglalkozik a baromfiakkal és végzi néhány hold földön a szükséges takarmány megtermelését. Ki, mikor, milyen munkát végez, azt az intézőbizottság határozza meg.

Értékesítés.

Az értékesítésben és beszerzésben segítséget nyújt az FMSZ, amelyen keresztül előzetesen is szerződést lebet kötni az értékesítésre.

Jövedelem elosztás.

Az összes bevételekből mindenekelőtt az igénybevett hitelt kell visz- szafizetni, valamint ki kell fizetni a felmerült termelési költségeket. A fennmaradó rész a FISZ jövedelme. A jövedelemből legalább 5 százalékot a közös alap fejlesztésére, újabb beruházásokra kell fordítani. Az ezután fennmaradó összeget a tagok között mindenekelőtt az elvégzett munka, vagy teljesített munkaóra, valamint a jegyzett részjegyeik és a bevitt földterület arányában osztják el.

Az olyan jellegű tevékenységet folytató FlSZ-eknél, amelyek tagjaik, vagy az egyes tagok munkáját tartósan lekötik és állandó foglalkoztatást biztosítanak, a jövedelem- elosztás olyan formáját kell kialakítani, amely a bevételből rendszeres havi előleg ■ biztosítását teszi lehetővé.

Az úttörőcsapat az elvégzett munka és részjegyek arányában, mint úttörőcsapat kapja meg a jövedelmet" *7 és ‘ánftak felhasználásáról a csapat szervező testületé, illetve a csapát vezetősége dönt.

A KISZ-alapszervezetek feladata.

Minden KISZ-alapszervezet mérje fel, hogy a községben, városban milyen lehetőség van FISZ alakítására. A fentebb közölt anyag alapján a KISZ-alapszervezet tájékoztassa a fiatalokat a FISZ-ről és beszélje meg velük az ezzel kapcsolatos problémákat. Vizsgálják meg, hogy tartalékföld igénylésére, baromfitelep és víziszárnyas- stb. telep létesítésére milyen lehetőség van. Vegyék fel a KISZ-alapszervezetek a kapcsolatot a földművesszövetkezetekkel, kérjék meg őket arra, hogy adjanak részletes tájékoztatót a fiataloknak, segítsék a FISZ megalakulását. Kérjék a KISZ-alapszervezeteik a járási KISZ-bizottságok és a földművesszövetkezetek járási központjának segítségét is.

MÉSZÖV IGAZGATÓÁGA BORSOD MEGYEI KISZ ~r. B.

Az őszi verőfény jóleső melege még csillogva ül meg a kirakatok hatalmas üvegtábláin ... A szikrázó üveglapok mögül ízléses rendezésben, magukat kelletöen sorakoznak a különféle árucikkek. A járdákon zsibongva hullámzik a tömeg, s a kirakatok- e'őtt himész érdeklődők vizsgálódnak, nyújtogatják nyakukat, vagy éppen nagyokat nyelnek a csemegeboltok gusztusos áruhalmazát, italkülönlegességeit látva. — Ez már döfi! — áll meg két javakorabeli bányász a »vagy csemege« kirakat- sora előtt, és szinte kortyolják a finom italokat, harapják a kívánatos hentesárut. Az OFOT- ERT kirakatából két diák szeretné kiszuge- rálni a kinézett fényképezőgépeket, míg a nylon-áruk kirakatai előtt nevetőszemü diáklányok sápadoznak a gyönyörűségtől és sóhajtoznak a vágyakozástól.

Minden kirakatban akad néznivaló és minden kirakatnak van csodáló ja elég. Finom, szi*

vilikul...

nes habselyem női fz* ’ hémeműket igéz és bűvöl tüzes szép szemeivel^ egy elegánsan öltözött fiatalasszony. Nem- győz betelni a látásukkal. Egyik szebb, mini ä másik.-. . Gondolatban ösz- szeválogatja a legszebbeket és számol, kombinál. tervez, ábrándozik. Kisleánya, aki nem lehet több három évesnél — és akit kézenfogva tart maga mellett, éppen olyan elegáns, mint a mamája. Szép. mbit a tündérmesék kis király- kisasszonya, de nyugtalan, mint a legtöbb egyszerű, normális gyerek, minélfogva hamar elunja a nyloná:mk csodálatát. Izeg-mozog, forgatja a fejét, jobbra- balra hajladozik és húzná az anyját tovább... De az elmerült, nem mozdul. Mintha földbegyökereztek volna lábai a kirakat előtt. A gyerek addig mesterkedik, amíg

sikerül kiszabadítani parányi kezét és észrevétlenül elsodródni édesanyja mellől. De nem sokáig tart öröme: néhány pillanat múlva felharsan az éktelen visítása. Pár lépéssel odább a járdán hasal és kézzel-lábbal igyekszik talprakászálódni... A legközelebbi járókelő felkapja a gyereket és váltig bizonygatja, hogy oda se neki! katonadolog az egész... A hívságos gyönyörökben magafele öten elmerült mamát, mintha villámcsapás éne volna. Elegáns öltözékhez egyáltalán nem ülő riadalommal fordul a gyermekvisítás irányába. Hamuszürke az arca és kétségbeesett bűntudat nedvesedik a szemeiben. Minden ízében remeg, amikor a gyerekhez ér. Ki tudja, mily szörnyűi gondolat- villám hasíthatott ma- gaféledt öntuáaiába?

Aki anya, az jól tudja, mi mehetett végbe felriadt lelkében egyik pillanatról a másikra... Szerencsére nem történt semmi komoly baj, legfeljebb poros lett kicsit a tiszta ruhácska, ma- szatosak lettek a rózsás, parányi tenyerek, ahogy szétmajszolta arcára futó könnyeit...

Nem történt semmi baj, pedig a villamos éppen csak elszáguldott mellettük és az autók is egymásután suhantak

alattomosan a járdaszélhez közel... Az elegáns mamában felszakadt az óriási lelki feszültség és a szerterobbanó ijedelem pillanatra megbéníthatta gondolkodó- készségét, mert nekiesett ütlegelni a gyereket s közben folytak a könnyei, mintha mártírsorsát még valami nagy szerencsétlenség is tetőzte volna... A járókelők fejcsóváló rossrtf- lással fordultak el arra gondoltak, hogy a büntetést ezúttal a mama érdemelte volna m eg...

—y. —a.

Arat a kombájn — a tó vizén

tek, amelyre raszereltek a kombájn aratórészét motorral együtt. A csónak farára — a sekély víz miatt — nem hajócsavart, . hanem hajtókereket szereltek. Az új vízi-kombájnnal két rríunkás nyolc óra alatt 9 tonna nádat takarít „be.

* . i •

A Ladoga-to nadja kitűnő takarmány a környék állatállományának. Éppen ezért a „Szalmi” szovhoz gépészei sokat törték a fejüket, hogyan lehetne a nádat a legkisebb munka- ráfordítással kitermelni? Végül is egy óriási, laposfenekű csónakot építét-