Észak-Magyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-11 / 240. szám

2 eszakmagyarorszäg Szombat, %1958. október 11. Jelölőgyűlések Miskolc terű leién A Hazafias Népfront városi bizott­sága értesíti a lakosságot, hogy az alábbi időben és helyen lesznek vá­rosi és kerületi tanácstag jelölések: I. kerületben: Október 13-án 18 órakor: A Tanácsháztér 14. sz. alatti nap­közi otthonban az 1. sz. kerületi kör­zet. Idetartozik: Szabadság tér, Ta- liácsház-tér. A KISZÖV helyiségében (Szemere ti. 8. sz.) a 7. sz. kerületi körzet. Ide­tartozó utcák: Szemere u. és Magyar Szovjet Barátság tér. A Gépipari Technikum helyiségé­ben (Malinovszkij u. 4. sz.) a 19. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Ma­linovszkij u. 1—13-ig és 2—14-ig. Á Bányaipari Technikum Diákott­honában (Csabai kapu 20. sz.) a 28. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Mikes Kelemen u., Szabadságharc u., Benke József u., Knézits Károly u. és Lázár Vilmos u. A Vámos Ilona gimn. (Rudas Lász­ló u. 2. sz.) a 33. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Papszer u., Mély­völgy u., Mély völgyi pincesorok, Ár­uét! sor és ref. avási torony. Az I. sz. ált. iskolában (Nagyváthy rí. 1. sz.) a 39. sz. kerületi körzet. Ide­tartozó utcák: Tompa u.‘, Geró u., a Kagyváthy János u. páratlan oldala. A Földes Ferenc gimn. (Hősök te­re 3. sz.) a 65. számú kerüjeti kör­zet. Idetartozó utták: Tetemvári pin­cesorok, Rózsás, Veresbugyik és Széphegy. IX. sz. ált. iskolában (Szeles u. 69. &z.y a .^2, sz, kerületi körzet. Idetar­tozó uiEc^k: Eperjesi ú., Gömöri tér, temesvári ül, Pozsonyi u., Kolozs­vári u., Kassai u., Laíkóczy u., Bras­sói u., Zombori u., Állomás u., (Gö­möri pu. is.). A Gépipari Technikumban (Mali- novszkij u. 4. sz,) a 76. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Bajcsy Zsi­linszky E. u. bérházak páros és pá­ratlan oldala a vasúti aluljáróig. Az V. sz. ált. iskolában (József A. «. 48. sz.) a 84. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Pázsit u., Zs'gmond O., Kruspér u. és Vásártéri u. A MÁV sportpályán a 90. sz. kerü­leti körzet. Idetartozó utcák: Csoko­nai u., Balassa u. és Gvadányi utca. A Labore utcai napközi otthonban a 93. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Sik u., Rét u., Ipoly u., Ta- poly u., Alföldi u. és Dózsa telep. IX. kerületben: 16 órakor: A Zalka Máté u. 28. sz. háznál a 15. sz. kerületi körzet. Ide­tartozó utcák: Zalka Máté u., Marx Károly u., 68—72-ig. A Bercsényi u. 44. sz. háznál az 50. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Kalló u., Salétrom u., Bercsényi u. 16.30 órakor: A perecesi ált. iskolá­ban a 2. számú kerületi körzet. Ide­tartozó utcák: Fülemile u., Taksony u., Vadász u., Vasút u., Kisostoros. A Fadrusz utcai iskolában a 25. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Avar u., Dimitrov tér páratlan olda­la, Marx Károly u. 30. sz. A Bársony János u. iskolában a 41. számú kerületi körzet. Idetartozó utcák: Bársony János u. Vászonfehé­rítő u., Thököly u., Nagyváthy u. 2— 20-ig. A tűzoltó laktanyában a 67. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Ir­ma u., páratlan oldala, Kerpely An­tal u., Jászai Mari utca (Latabár E. u.) Ballagi Károly u. A vasgyári fiúiskolában a 70. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Jedlik Ányos u„ Bolyai Farkas u., Vörös Lajos u. 25—43-ig, kórház. III. kerületben: 16.30 órakor: A Lányi E. u. fűszerbolt előtti te­rületen a 3. sz. kerületi körzet. Ide­tartozó utcák: Lányi Ernő u. 1—3-ig, Kacsóh Pongrác u. Az Erdélyi u. 12. sz. ház előtt a 6. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Erdélyi u. páros 10—12-ig, páratlan 17—35-ig. Az Alkotás u. 2. sz. ház előtt a 10. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Lányi Ernő u. 17. sz., Alkotás u., Munkás u. páros 6—8-ig. Az Üllői úti népbolt előtt a 19. számú kerületi körzet. Idetartozó ut­cák; Muhi ti. páros 2. sz., páratlan 1—17-ig, Üllő Um Tatár árok, Tatár köz. Áz Erdőalja telepi cigány telepen a 23. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Erdőalja telep páros, 58-tól végig, páratlan 59*től végig. A Tokai Ferenc u. daráló üzem előtt a 30. sz. kerületi körzet. Ide­tartozó utcák: Tokai Ferenc u., pá­ros 38—62-ig, párat'an 39—63-ig. Az Előhegyen a Füredi féle háznál a 37. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Előhegy, Kankós, Kiserenyő, Ucekaj. A Táncsics téri iskolában a 39. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Ár­pád u. páros 6—24-ig, páratlan 1— 27-ig. A Hegyes u. alsó végén a 48. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Berekalja, Hegyes u. A Majláth és Erdő úti keresztező­désnél az 58. sz. kerületi körzet. Ide­tartozó utcák: Erdő u., Körmöczi u., Majláth u. I—13-ig, páros 2—18-ig. A papírgyári kulturotthonban a 64. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Rigó u.. Felsőpapírgyár, Kö- püsvölgy. Csanyikvölgy, Fürészma- lom, Hámori malom, Kryptongyár, Szabadságkut. IV. kerületben: 17 órakor: A Malinovszkij u. 143. sz. háznál a 2. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Malinovszkij u. 121. és 124. sz. házaktól végig. Az Igazság u. 9. sz. háznál a 29. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Achim A. u„ Igazság u., Vanczák János u. A Vöröshadsereg u. 71. sz. háznál a 33. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Vöröshadsereg útja páratlan oldala, az 51. számtól végig, a 3. sz. MÁV őrház. A Kaffka Margit u. 31. sz. háznál a 39. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Kaffka Margit u. 18 órakor: A hejőcsabai tanács­háznál a 21. sz. kerületi körzet. Ide­tartozó utcák: Csabavezér u. páros oldala a 74. házszámtól végig. A görömbölyi tamcsházán a 46. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Dallos Ida (volt Tanács) utca, páros és páratlan oldala a 64. házszámtól végig. A görömbölyi iskola tornatermé­ben az 50. sz. kerületi körzet. Ide­tartozó utcák: Temetőalja, Sebes György u., Reis Károly u., Lehár Ferenc u., Lévai Sándor u., Kerekes Árpád u., Kreutz Róbert u., Braun Éva u., Jáhn F. u. Tempiomhcgy, Vo- rosilov tér. A szirmai ált. iskolában a 62. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: Er­kel Ferenc u.. Szirmai temetőalja. A Szirma-Ujtelcpcn a Simon féle lakásban a 66. sz. kerületi körzet. Idetartozó utcák: II. Újtelep alsó. az állami gazdaságból vezető úttól a Kistokaj felé levő uj telep. A Hazafias Népfront városi bizott­sága felkéri az érintett választóke­rületek választóit, hogy a megjelölt helyen és időben a jelölőgyűlésen tel­jes számban vegyenek részt. A Hazafias Népfront városi bizottsága.-OQO­Aranycsillagot nyert a brüsszeli világit iállításo n a magyar pavilon Befejeződött a pavilonok közötti ver­seny zsűrijének munkája, s csütörtö­kön kihirdették az eredményeket. A legmagasabb díjak egyikét, az arany­csillagot a magyar pavilon nyerte. Ennek a jelentőségét akkor lehet a legjobban felmérni, ha figyelembe vesszük, hogy a pavilonok közötti versenyben kétszáz induló közül 35 nyert aranycsillagot és ezek között van Magyarország. (MTI) KITÜNTETÉSEK A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Révai Józsefnek, az Elnöki Tanács elnökihelyettesének 60. születésnapja alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje, dr. Pongrácz Kálmán­nak, Budapest főváros tanácsa vég­rehajtó bizottsága elnökének ugyan­csak 60. születésnapja alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje. Tersánszky Józsi Jenő Kossuth-díjas írónak kiemelkedő írói munkássága elismeréséül a Munka Érdemrend és Turóczi-Trostier József Kossuth- díjas akadémikus, egyetemi tanárnak 70. születésnapja alkalmából a Mun­ka Érdemrend kitüntetést, adomá­nyozta. Dobi István, az Elnöki Tanács el­nöke pénteken nyújtotta át a. kitün­tetéseket. (MTI)-ooo­Uj kisfilmek a mozik vásznán októberben A mozilátogató közönség viszonylag rövid idő alatt nagyon megsze­rette a kisfilmeket és érdeklődéssel tekint azok vetítése elé, legyen az akár a műsoron futó film kísérő filmjeként, akár önálló műsorként a dél­előtti moziban. A kisfilm-kedvelők tájékoztatása végett felkerestük a Megyei Moziüzemi Vállalatot, ahol Glósz Ferenc műsorösztályvezető az alábbiakban tájékoztatott az októberben vetítésre kerülő kisfilmekről: — Színes, változatos az október hónapban bemutatásra kerülő rö­vidfilmek műsora. Idegen tájakat, népművészeti kincseket, sportesemé­nyeket ismerhetünk meg belőlük. Budapest egyik legszebb drágaköve az Országház, amelyet most be­lülről is megismerünk. Történelmünk számos emléke kapcsolódik a ter­mekhez, amelyben most a felvevőgép végigvezet, és amelyeknek művé­szi építészeti díszítőelemeivel elgyönyörködtet. A Világcsúcsok nyomában című magyar röyidfilm a budapesti úszó­bajnokság legizgalmasabb pillanatait mutatja be és megismertet a külön­böző nemzetiségű úszók technikájával. Rendkívül ötletes az Üdvözlet barátainknak című szovjet rajzfilm, amely a „száguldó riporter” szemével mutatja be a moszkvai VIT-et. Az Egyiptomi útijegyzetek Szemes Marianne és Herczenik Miklós film­művészek egyiptomi útját mutatja be és színes képet ad Port Saidról, Kairóról, a piramisokról, Egyiptom érdekességeiről és a magyarok épí­tette heluáni hídról. A szovjet sportéletről ad képet az Akik bajnokok lesznek, a bolgár népművészet kincseivel gyönyörködtet a Bolgár kerá­mia és a csehszlovák főváros világhírű állatkertjébe vezet $1 a Prágai állatkertben című kisfilm.-ooo­Hétfőn temetik a pápát ’ Vatikán város (AFP) A bíborosok kongregációja péntek reggeli ülésén elhatározta, hogy XII. Pius pápát október 13-án, hétfőn he­lyezik örök nyugalomra. A kongregáció Frederice Callori Di Vignale-t nevezte ki a konklávé intézőjévé. Feladata az lesz, hpgy szigorúan őrködjön a pápaválasztás szabályainak megtartásán. Házgyártó“ gép Moszkvai tervezők, Nyikolaj Koz? lov mérnök vezetésével olyan hen­gersort szerkesztettek, amely előre­gyártott épületelemeket, vasbeton­szerkezeteket készít. A hengerek között nem fém, hanem vasbeton fut. Az egyik oldalon görgők csúsz­tatják be a vasbetontömböket, a másik oldalon pedig kifut a kész falrész ablak-, vagy ajtónyilással együtt. Egy átlagosméretű falbontás elkészítése 2 órát vesz igénybe. A gép évente mintegy 100.000 négy­zetméternyi lakóterület beépítésére elegendő épületelemet gyárt. Ebből 50, egyenként 50 lakással rendelke­ző, 4 emeletes házat lehet építeni. Hamarosan még 14 ilyen »házgyár­tó« gépet helyeznek üzembe. NEMZETISÉGI NYELVEKEN MEGJELENŐ IRODALMI MÜVEK A NÉPI KÍNÁBAN A KNK Jün-nan tartományában kiadóvállalat alakult, amely a nem­zeti kisebbségek nyelvein fog irodal­mi műveket megjelentetni. A tervek szerint az idén nyolc nemzetiségi nyelven, több mint száz népszerű könyvet és tankönyvet adnak ki. Lengyelek is magyarok a megszállás idején* A „Stolica” egyik korábbi számá­ban (1958. február 23.) írtam arról, hogy a magyar parancsnokság ho­gyan reagált a felkelők azon próbál­kozásaira, hogy lengyel—magyar ka­tonai együttműködést hozzanak lét­re a németek elleni harcban. Hely­telen lenne azonban a lengyel—ma­gyar kapcsolatok kérdését csupán a magyar uralkodókörök álláspontjá­ra korlátozni, akik ezt a K kérdést csupán jó ütőlapnak tekintették a szövetségeseknél folytatott diplomá­ciai alkudozáshoz. Már az eddigi kutatások alapján is megállapíthatjuk, hogy teljesen eltérő volt a ‘politikai kombinációk­tól — amelyeket a magyar politiku­sok a lengyel ellenállási mozgalom akcióihoz fűztek ■—, a közkatonák tömegének és a tisztek hazafias ré­szének magatartása. Ók szintén ké- sz^n'álltak arra, hogy résztvegyenek alnémetek elleni harcban a lengye­lek' oldalán. Hogy erre az akcióra nem került sor, nem az ő hibájuk. O A keleti front összeomlása követ­keztében Lengyelországon keresztül visszavonuló magyar csapatok — ki­merültségük ellenére — alkalmas emberanyagot nyújtottak, arhely készséggel harcbaszállt volna a hit­leristák ellen, még idegen területen is. Egyre gyakrabban került sor lá­zadásra a magyar egységeknél és különböző németellenes megnyilvá­nulásokra, amelyek főleg abban ju­tóitok kifejezésre, hogy egész felsze­relésükkel együtt átálltak a szovjet hadsereghez. így például a lublini körzetben működő néphadsereg 1944. április 24-ről keltezett felderí­tő Jelentéséből arról értesülünk, hogy „a magyar repülők 30 repülő­gépet elraboltak a zamosci repülő­térről és a Szovjetunióba repültek” .1944 nyarán már olyan volt a lég­kör a fronton lévő magyarok között, hogy ha csak egyetlen magyar ala­kulat fegyveresen a német kötelékek ellen támadt volna, a többiek azon­nal követték volna példáját. Csak a jelre vártak. Tudjuk azonban, hogy erre nem került sor. A magyar frontcsapatok körében Uralkodó légkör kedvezett a lengye­lek propagandatevékenységének és agitációjának a magyarok körében annak érdekében, hogy álljanak a lengyel ellenállási mozgalom olda­lára. A magyar katonavonatokon és az állomásozó csapatok körében ter­jesztett röpcédulák mindig hangsú­lyozták a hagyományos lengyel— magyar barátságot és a hitlerista haderők elleni közös harc jelentősé­gét. A frontról visszatérő katonák körében uralkodó hangulat követ­keztében a lengyelek, akciója kedve­ző talajra talált. Aránylag könnyen és gyorsan vezetett tehát eredmény­re ez a tevékenység. Igen sokan azonnal csatlakoztak a lengyel el­lenállási mozgalom alakulataihoz. Később egyre nagyobb csoportok, sőt teljes alakulatok is a lengyel par­tizánok oldalára álltak át. így pél­dául 1944 május elején a Lublin vi­déki Oliny helységben a Honi Had­sereg helyi kötelékéhez csatlakozott egy egész magyar század. Ez a tény nem volt teljesen egyedülálló jelen­ség. Más területeken is akadtak olyan, partizán csapatok, amelyek­ben a magyar hadseregből szökött katonák harcoltak. A magyarok nemcsak a lengyel agitáció eredmé­nyeként, hanem gyakran spontán, ösztönösen is, a szolidaritás érzésé­től vezetve kapcsolódtak be a len­gyel ellenállási mozgalom akcióiba. A még korántsem teljes forrás­anyag birtokában is többszáz ma­gyarról tudunk, akik a földalatti és partizán lengyel csapatok soraiban harcoltak. így például a Puszcza Kampinoskában tartózkodó, a Honi Hadsereg kötelékébe tartozó felkelő­csapat parancsnokának, Szymon őr­nagynak (Józef Krzyczkowski) je­lentéseiben több mint hetven ma­gyar önkéntesről szerepelnek ada­tok, főleg közkatonákról, akik az ő alakulataikhoz csatlakoztak a varsói felkelés idején. A Varsó alóli elvo­nulást parancs által elkeserítve, sok magyar katona állt át a lengyel írta: STANISLAW A. SOCHACKI alakulatok oldalára más vidéken is. Ezen önkéntesek hatalmas több­sége életét áldozta a közös felszaba­dulás ügyéért. Egy részük harcban pusztult el, másokat a németek lőt­tek agyon, amikor elfogták őket. Csupán csekély részüknek sikerült hazajutnia, illetve maradtak lengyel földön a felszabadulás napjáig. A lengyel csapatok iránt azok kö­zött is akadt szimpatizáns, akik nem álltak a felkelés oldalára, de ha csak tehették, annak érdekében működ­tek. Ékesszóló példa a magyarok részé­ről a felkelők számára nyújtott se­gítségre a lengyel csapatok átenge­dése a magyar vonalakon, hogy csak az alábbi ismert epizódot említsem: 1944. augusztus 19-én 450 főből álló alakulat indult a Puszcza Kampinos- kából, hogy áttörje magát Ziloborz- ba. Felvonulása közben ez az alaku­lat a Moscisk faluban magyar bizto­sítójáratba ütközött. Miután megma­gyarázták, hogy felkelő alakulatról van szó, a magyarok szabad utat biztosítottak számukra állásaikon keresztül. A közlekedési utaknak ez a bizto­sítása felmérhetetlen szolgálatot tett a felkelőknek. Fegyver szállítmányo­kat, élelmiszert, sőt új csapatokat tudtak Varsóba juttatni. Természe­tesen nem kerülte el a hitlerista felderítés figyelmét, hogy a magya­rok nemcsak, hogy nem gátolják a felkelők mozgásszabadságát, de még meg is könnyítik számukra az össze­köttetést Varsóval. Ezért a német parancsnokság hirtelen leváltotta a magyarokat a kegyetlenségükről is­mert SS-csapatokkal. A magyarok visszavonulását fáj­dalmasan megérezték a kampinói csapatok. Lényegesen megnehezült a Varsóval való összeköttetés fenntar­tása, sőt egyre korlátozottabb lett mozgásszabadságuk az erdőben is, amely körül egyre szorosabb lett a németek gyűrűje. A kampinói csapatoknak a néme­tek által való szétverése után sok felkelő köszönhette megmenekülését a magyaroknak, akik megkönnyítet­ték számukra, hogy átjussanak a német kordonon. Meg kell említe­nünk az alábbi tényt: Amikor a szétvert felkelőcsapatok a magyarok által elfoglalt útvonal mentén fekvő Stanislawow falun mentek keresz­tül, azok nemcsak, hogy átengedték a lengyeleket vonalaikon, hanem ki­jöttek az útra és lelkesen éljenezték a felkelőket. Sok felkelő menekült meg olymó­don, hogy a hitlerista fogság elől a magyaroknak adta meg magát, akik, mint a kampinói csoport parancsno­kának visszaemlékezéseiben olvas­suk: „Foglyul ejtették őket és éjsza­káig ott tartották, aztán elengedték, hogy menjenek, amerre a szemük lát” Azt is meg kell említenünk, hogy a magyarok eltitkolták a felkelő csapatok mozgásait a némát felderi- lők elől, másrészt pedig értékes fel­világosításokkal szolgáltak a lengye­lek számára a német mozdulatok­ról és figyelmeztették őket a felke­lés ellen irányuló hitlerista akciók­ra. Ennek bizonyítására Monter ez­redes augusztus 23-án kelt 25-ös szá­mú helyzetjelentéséből idézek egy részletet: „Mokotowtól délre elhe­lyezkedő magyar csapatok nagy jó­indulattal viseltetnek a lengyel la­kosság iránt, figyelmeztetik őket és nem akadályozzák akciónkat.” Egy nappal később a 26-os számú jelen­tés hasonló tényről számol be, ami­kor igen értékes hírt adnak a felke­lőknek: „A magyarok tájékoztatása szerint a német csávátok alakulatai Varsó elleni támadásra készülnek Sluzeiv-Wilanow vonalából.” E tájé­koztatás birtokában idejében meg lehetett tenni a védelmi előkészüle­teket a német támadás elhárítására. A magyar katonák, jóllehet a ka­tonai szolgálat következtében meg voltak fosztva saját akaratuktól és cselekvési szabadságuktól — még a Varsó alóli visszavonulás után sem mulasztottak el egyetlen alkalmat sem, hogy kimutassák a hitleristák iránt érzett gyűlöletüket és a lengye­lek iránti rokonszenvüket. Ékesszóló bizonyíték emellett a néphadsereg egyik felderítő tisztjének 1944. szep­tember 5-én kelt jelentése: „Jelentem, hogy szeptember 1-én, 2-án és 3-án nyolc vonat haladt ke­resztül Stradom állomáson — amit személyesen láttam — magyar kato­nasággal, amelyet a birodalomba irányítottak Németországon keresz­tül. Meg kell még említenem, hogy a magyar katonavonat áthaladása- kor egy csoport német állt a strado- mi átjárónál, akik a magyarokat nézték, ezek pedig, mikor meglát­ták őket, vagy tiz puskát tüntetőén a sínekre dobtak és barátságosan integettek az ott álló lengyeleknek” Ilyen példát még sokat lehetne idézni. Ahhoz, hogy megértsük a magyar katonák és a magyar tisztek őszin­tén hazafias részének a lengyel el­lenállási mozgalommal szemben ta­núsított magatartását, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Ma­gyarországon a Lengyelország iránti szimpátiának sokszázados, mély ha­gyományai vannak, hogy Magyaror­szágot és Lengyelországot a törté­nelmi múlt szálai szorosan egybefű­zik. Hiba lenne azonban, ha a népünk harca iránt tanúsított jóindulat és rokonszenv forrását kizárólag a tör­ténelmi emlékekben keresnők. En­nek a testvéri, szolidáris magatartás­nak a történelmi lengyel—magyar barátság hagyományai mellett épp­úgy forrása volt az a tudat is, hogy a magyar nép leajobban felfogott érdeke megköveteli, hogy a lengye­lekkel közösen harcoljon a németek, a közös ellenség ellen és hogy ez az egyetlen út vezet Magyarország sza­badsávéhoz. * Október 12-én tesz a Eengyel Népköz- társaság megalakulásának 15. évforduló­ja. Ezt az írást ebből ax alkalomból kö­zöljük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom