Észak-Magyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-05 / 235. szám

Vasárnap, 1958. október 5.

esza&mágyarobszAg

5

Egy fiatal mérnök elindult...

A Lenin Kohászati Művek nagykovácsmü helyében ilyen felvilágosítást adnak a KISZ-titkár iránt érdeklődőnek:

— A Honti elvtársat keresi? Nézze meg a szerkesztésben. Ha ott nincs, akkor a frikciós sajtónál biztosan megtalálja.

A gépmonstrum a műhely végén működik. Nagy reccsenésekkel tördeli, szabdalja a 250—300 kvadrátos bugákat, amelyek sajtón való tördelése jóformán kísérleti munka. Régebben melegítéssel szabdalták megfelelő részekre, az bugánként 150 forintba került, a sajtón való darabolása pedig mindössze 30 forintba.

Honti elvtárs élete kicsit összenőtt ezzel a gépóriással. A közepesnél valamivel magasabb, 30 év körüli, kék munkaruhás fiatal mérnökember valóban itt időzik legszívesebben. Az üzemvezető nagyon merészen ezt az ambiciózus fiatalembert bíztameg a gépóriás alapozásával, felszer- számolásával. És Honti József nem vall szégyent. Tervez, irányít, s ha kell. stangát ragad, ha kell, kalapácsot és versenyt dolgozik a munkásokkal.

Ami azt illeti, Honti Józsefnél a kalapács szakavatott ember kezében van. Vannak fiatal mérnökök, akik az üzemet, a termelő munkát először könyvből, aztán gyakorlatból ismerik meg. Honti Józsefnél fordítottan áll. Ez az ötgyermekes erdőhorváti szegényparaszt fia már gyermekkorában is nagyon vonzódott a vasipari szakma iránt. Géplakatos, vagy kovács szeretett volna lepni. Így került egy sátoraljaújhelyi kovácsmesterhez. Ha nincs 1945. talán egész életében kovácssegéd marad és ha nagy szerencséje van, talán gyári munkás lesz. Hogy jött a felszabadulás, másképp kovácsolódott ki Honti József életútja is. A dolgozók iskolájában kezdett tanulni, s néhány év múlva, 24 éves korában már ott ült a Nehézipari Műszaki Egyetem padjaiban. Mint ösztöndíjas, vasszorgalommal tanult.

Az egyetemet a múlt év májusában végezte el, s itt, a Lenin kohászat nagykovácsműhelyében helyezkedett el. Honti elvtárs mérnök lett, 6 gondolkozásban, érzésben most is a régi, a dolgozó társait szerető .kovácssegéd. A műszakiak tisztelik ambíciójáért, tehetségéért, önállóságra törekvéséért, a munkások szakmai hozzáértéséért. Mint mondják, . a munkások szívéhez hamar megtalálta az utat és azok szeretik, hall" gatnak rá. Ha látja, hogy valamit nem értenek, akkor krétát ránt elő \ralahonnan, s a legelső vaslemezen rajzolgatva mutatja meg.

— Ezt így kell csinálni, ezért és ezért! — Ha nem értik, kezdi élőiről. Ez persze nem azt jelenti, hogy Honti József hibátlanul dolgozik. Nem. Néha — a vezetésben való járatlansága folytán — még melléfog. Gyakor' lottabb kollégái, üzemvezetők, no és a munkások vigyáznak, óvják a hibáktól, s így a tapasztalaton kívül más nem következik be. Az viszont, hasznára válik.

Nemcsak a szakmailag jártasabb műszakiak véleményét fogadja el . — ha azok kellő érveléssel meggyőzik —, hanem szívesen veszi a munkások tanácsait is.

— Sokat lehet tőlük tanulni — mondogatja, s nem egy esetben odafordul egyik vagy másik munkáshoz és megkérdezi tőle, mi a véleménye, hogyan lehetne ezt, vagy azt legkönnyebben, legjobban elvégezni?

Munkáját nagyon szereti. Sohasem azt nézi. hogy letelt-e már a műszak, hanem: elvégezte-e a munkát, ami rá várt. Néha késő estig is bennmarad. No. nemcsak azért, mert a termeléssel foglalkozik, ha^em azért is. hogy az emberekkel foglalkozhasson. Mérnökké fejlődésevei együtt formálódott párttaggá. Benne volt az egyetemi pártszervezet vezetőségében is. Itt is sokat vártak tőle. Nemrégiben azt a pártmegbfzatast kapta, hogy mint a KISZ-szervezet titkára, foglalkozzon a fiatalok nevelésével. Honti József elvtárs ezt a feladatot is becsülettel igyel: ?zik ellátni. Megbízzák propaganda munkával, azt is szívesen véezi, bevonják ' szakmai és egyéb tanfolyamokhoz előadónak, ott is helytáll.

Csupa életerő, energia, tennivágyás ez a fiatal mérnökember. Szép ígéret, hogy hová vezet a hajdani kovácssegéd útja? Hiba lenne jóslatokba bocsátkozni. Egy biztos — ha tovább is ezen az úton halad — szép ^leh^psegeK és. szép. jövő várnak rá:..

Hozzászólás az Északma%yárország cikkéhez:

(Cs.)-oooFelhívás

A KMP megalakulásának és a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulója alkalmából az MSZMP, megyei bizottsága és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei elnöksége emlékalbumot kíván kiadni.

Ezúton kérjük mindazokat, akik megyénk dolgozói közül résztvettek a Tanácsköztársaság valamelyik jelentős eseményében, harcoltak a Vörös Hadseregben — visszaemlékezéseiket juttassák el az MSZMP, megyei bizottsága agit.-prop. osztályának. (Miskolc, Felszabadítók útja 24. sz.)

Kérjük azokat is, akiknek birtokában írásos vagy tárgyi emlékek vannak, (igazolványok, fényképek, kar- szalagok, vöröskatona sapka, korabeli levelek, stb.), hogy azt felhasználásra, vagy a múzeumnak való átadás céljából küldjék el a fenti címre.

Az eljuttatott tárgyakért felelősséget vállalunk s kérésre visszajuttatjuk tulajdonosának.

MSZMP megyei bizottsága.

TIT megyei elnöksége.

világból a szocialista világba átlendülő képzőművészeink alkotó munkája számára. így volt ez a Borsóé; megyei művészek munkacsoportján*, is. Sajnos később hovatovább az alkotó, elvi, eszmei viták megritkultál, és csak olykor-olykor került egy-ké: művészeti elvi kérdés terítékre a sok adminisztrációs »ügy« mellett. Eszmei kérdések megvitatására — i csoporton kívül, vagy a műtermei, falai közé szorulva — csak a revi- zionizmus előretörése idején kerül ismét sor, amikor a vitatkozók má: országszerte belekerültek a »nagy za varosba«, nem értették már egymás szavát sem.

A szövetség elnöksége az MSZMI művelődéspolitikája irányelveinél megfelelő munkaprogram megvalósításához kezd — mondotta a továbbiakban Pór Bertalan. — A feladatok végrehajtásában a képzőművészei szélesebb rétegeire kívánunk támasz kodni, mint a múltban, s nagyobi erővel fordulunk az egyik légion tosabb tennivalóhoz, a fiatal művész nemzedék művészi-politikai neveléséhez.

Emlékeztet Pór is arra, hegy nyolc kilenc évvel ezelőtt a főiskolán meg kezdődött egy egészséges folyamat amikor a tanárok és növendékek együtt keresték fel a gyárakat, dt később ismét a műtermek falai közt szorult a- tanítás. A párt művelődéspolitikai irányelvei szerint nem kielé gítőek az ilyen alkalomszerű üzénv vagy falulátogatások. A művésze' szocialista fejlődésének problémáját »csak súlyosbítja és elmélyíti az hogy fiatal, kezdő művészeink is kizárólag művészi tevékenységükből kívánnak megélni, húzódoznak máé .jellegű munka vállalásától, holott az {így szerzett tapasztalatok megtenné# ►kenyítőleg hatnának művészi fejlődéi

lsükre is«.

»

l A fejlődés a dolgozó tömegek, á ^munkásosztály eleven közréműködé- [sét követeli meg. A művészet közön- őségének haladó rétegei hasznosan [szólhatnak hozzá a művészi alkótá- »sokhoz, ha a művész nem zárkózik el ►az egyszerű emberek véleménye elől [mert ha az ilyen emberek ném is érjenek az ecsetkezeléshez, de megér- ►zik — ahogy Pór Bertalan mondja — ►egy-egy kép tartalmi gazdagságéi ►vagy szegénységét.

[ Az irányelvek közrebocsátása óta ^Miskolc művészetszerető közönségé, Ének lesz alkalma először, hogy a né- [gyedik országos kiállítás megnyitása [után véleményt mondjon képzőművé, [szetünk nagy összefogó seregszémlé- tjének anyagáról és ezzel maga a fmeg ís betöltse szerepét képzőművé. [szelünk szocialista Irányú fejlesztésé, [ben. (h)

A vasárnap záruló kínai festészeti kiállítás jelentősébe

részt pozitívum az, hogy időnkint sikerül külföldi anyagból rendezni kiállítást. Ezzel művelődéspolitikánkat lokálisan igen magas színvonalon segíthetjük. Másfelől a múzeum »mint múzeum« kerül nehéz helyzetbe a saját kiállításaival. Ebbe bele kell törődnünk mindaddig, amíg a Művelődési Minisztérium a következő ötéves tervben fel nem építi az új miskolci múzeumot...

Ami a kínai kiállítást illeti, a bemutatott megragadó szépségű műalkotások nemcsak a régi kínai festészet megragadó szépségű és utánozhatatlan tökéletességű remekműveit tárták szeműnk elé, de bemutatták a népi Kína festészetének új tartalmi változását is. Sajátos ízű művészet ez. Az első pillanatra meghökkenti az európai művészeti normákhoz szokott nézőt, de a következő pillanatban máris rabul ejti. A kiállítás egy gazdag, szép virágoskert, az új Kína kertje.

Az egyes müvekbe belefeledkezve, minden kép a szenzáció erejével hat. Minden kép egy-egy mikrokozmosz, kisvilág — gazdag és finom szépségeivel. világító erejével, előadásának tisztaságával, nagyvonalú foltjaival, részleteinek nyüzsgő apróságaival... Közhely. hogy a festészet — költészet, Ezek a képek tömény költemények egytöl-egyig. s ha el is térnek a mi megszokott esztétikai normáinktól. mégis testvéri közösséget érzünk virtuóz festőinek gazdag lelkivilágával, életábrázoló komolyságával. Ezek a képek szabatosan megfogalmazott, tiszta, leszűrt formákban az emberi lélek, az ember és a világ nagyságát mondják. Festők mondják el véleményeiket és bölcsességüket a pillanatnyilag statikus, de folyton előbbre menő világról. A képeken az ember, az állatok, a halak. a szárnyasok, a rovarok, a hegy. az erdő, a köd, a víz motívumai között az élet összefüggését, a jelenségek egymásba kapcsolódását látjuk. A képek nemcsak gyönyörködtetik, de tanítják is az embert.

I/ina legnagyobb festőjének, a 97 éves korában nemrég elhunyt Csi Paj-sinak a művein érezzük ezt a legtömörebben, ő néhány színnek finoman összehangolt Harmóniájából, vonalainak egyszerűségéből. az élet örökké friss ízeinek művészi sűrítéséből árasztja azt a kínai iermészetbölcseletet és költészetet, amely nem volt más eddig sem, mint az örök dialektikának; a iang-nak és jin-nek, a sötétnek és a világosnak, a pozitívnak és a negatívnak az egész világot mozgató ereje. Ha csak két képét nézzük: Lótusz a kacsákkal (a lótusz a tégi kínaiak szent virága, a kielemezhe- tetlen örök életet, a felszabadult embert jelenti) és Fekete peóniáját, amely kibontja szirmait, ezek ugyan a mikrokozmoszt ábrázoló, mégis — monumentális képek... A növényéi állatvilág örökké mozgó éléte abban az összefüggésekben, ahogy léteznek, mozognak, sütkéreznek, piI

Vállalatok és szikvízüzemele részére

bármilyen mennyiségbe*

szikvizes

üvegeket

szállítunk a sajószentpéteri gyártelepünkről. Sajószentpéteri Üveggyár

MEG ALIG CSITULTAK EL a

Miskolc—Egyetemváros—Tapolca közötti villamos kettösvágány híre nyomán keletkezett véleményhullámok,

máris nem sokkal később az Észak- magyarország hasábjairól örömmel értesülhettünk arról, hogy hosszas huza-vona után végre megvalósítást nyer a tapolcai barlangfürdő.

Minden miskolci örömmel üdvözölte a lapban megjelent cikk nyomán a városi tanácsnak ezt a konkrét intézkedését. A thermal fürdő mögötti rpészkőhegység mélyében rejtőző tágas barlang gyógyforrás felbecsülhetetlen természeti kincse városunknak és hiba volt, hogy eddig is kihasználatlanul hagytuk ezt az Európában szinte egyedülálló természeti adottságot. Éppen ezért most örömmel tölt el minden miskolcit az a tudat, hogy mint Európa egyetlen barlangfürdője — a hírek szerint — a jövőév május elsejére megnyílik.

Miskolc-Tapolca így is nagy idegenforgalomnak örvend. Az ország minden részéből keresik fel az üdülni kívánó emberek, ahol az árnyas fák alatt kényelmesen pihenhetnek. Azt is elmondhatjuk, hogy nemcsak: hazánkból, hanem a környező baráti országokból is igen sokan megfordulnak sétányain. Tudomásunk szerint ebben az évben igen sok külföldi turista csoport kereste fel Miskolc- Tapolcát. A barlangfürdő jövőévi megnyitásával minden bizonnyal megnövekszik majd Tapolca-fürdő vonzó ereje, s ennek következtében forgalma is.

EBBEN A HOZZÁSZÓLÁSBAN javasolnánk azt, hogy az illetékes szervek — gondolunk itt elsősorban tanácsunk egyre javuló munkájára — vizsgálják meg, hogy az egyébként csodálatos szépségű Tapolca minden vonatkozásban méltó-e a jelenlegi nagy és várható még nagyobb idegenforgalmához. Véleményünk szerint nem. Elsősorban azért, mert a közvetlen parkokat kivéve megengedhetetlenül elhanyagoltak az útviszonyok.

Ennek a hibának vizsgálatát kezdhetnénk talán ott ís, ahol az úgynevezett parkírozó helyen megáll egy külföldi turistákat szállító autóbusz. Esős, sáros időben nagyokat cuppan á gépkocsi kereke a mély tócsákkal tarkított gödrökben és a kiszálló vendégseregének ugyancsak kerülgetni kell a pocsolyákat. Ha valakinek a hosszú utazás után ügyes-bajos dolga akad és belép az erre a célra épített illemhelyre, igen rossz véleményt alkothat Tapolca-fürdőről. Ez a jelenlegi parkírozó hely és a mellette lévő WC egyáltalán nem méltó a környező természeti szépségekhez. Felvetődik a kérdés: miért nem lehet ezt a térséget kikövezni, akár bétonlapokkal kirakni és a jelenlegi ízléstelen árnyékszék helyett miért nem lehet oda egy — a népkertihez hasonló — megfelelően gondozott illemhelyet építeni.

Ezenkívül Tapolca minden útja po- •os, kövezetlen. Ha száraz időben végigfut rajta egy autó, hatalmas port

rer fel, az ott üdülő dolgozók jogos Hosszúságára. Esős időben a kerekek alól kicsapódó sár szennyezi az em- Derek ruháját. Kövezett járdának semmi nyoma. Sáros időben nagy Sondot okoz a tócsák elkerülése és azt is meg kell mondanunk őszintén riogy annak, aki az Anna szállóba igyekszik, két cipőt kell magávai hinnie. A Kisvadász melletti erői emelkedésű út hepe-hupás. sziklái Kőburkolatain sok magassarkú nő láb ficamodott már ki.

Nem tudom, hogy a tervekben szerepel-e. de véleményem szerint a: óriási ütemben fejlődő és évről-évre közkedveltebbé váló Tapolca-fürdőr mielőbb fel kellene számolni a jelenlegi tűrhetetlen útviszonyokat

Ugyancsak el kellene tüntetni a strand miskolci végénél, a Hejő-híd- nál évek óta éktelenkedő lomtárat és szemétdombot, a bozótokat és helyét vagy parkírozni, vagy pedig a környékbe illeszkedő csinos kerékpármegőrzőt létesíteni. A Kisvadásszal szembeni gazdasági udvar sem illik bele a környék jellegébe, illatozó szénájával, trágyájával.

MEGGYŐZŐDÉSEM, hogy az illetékes szervek mindent elkövetnek annak érdekében, hogy Miskolc-Tapolca méltó legyen növekvő idegenforgalmához. Bízom abban, hogy a még fennálló szépséghibák fokozatos eltüntetésére a tanács mielőbb megteszi a határozott intézkedéseket.

Kriston Béla.

a Lenin Kohászati Művek dolgozója

A két évvel ezelőtt már bemu- w tatott kínai iparművészeti anyag után most a kínai nemzeti festészet remekműveit mutatta be a Herman Ottó Múzeum. Két alkalom- mai tehát, lehetőség nyílott arra, hogy a szocialista Kína népe közelebb kerüljön hozzánk. Ez a kínai kiállítás nemcsak képzőművészeti, hanem politikai szempontból is esemény volt Miskolcon.

A most látott kiállítás végigjárta a baráti fővárosokat és Budapestről, utolsó pontjáról kivételesen került Miskolcra, a múzeum tárgyalásának eredményeként. Innen visszaszállítják Pekingbe. Mint az iparművészeti anyagnál, most ennél a festészeti anyagnál is sikerült így a miskolci bemutatás lehetősége. Elgondolhatjuk, mennyi ilyen lehetőség adódna, ha múzeumunk hellyel győzné az ehhez hasonló kiállítások megrendezését és kielégíthetné a legmagasabb kulturális színvonalú igényt.

A kínai festészeti kiállítást vasárnap este 7 órakor zárják. A kiállítást több mint tízezer miskolci és megyei látogató nézte meg. Ha to- ; vábbra is itt tudtuk volna tartani az .anyagot, ez a szám könnyen megkétszereződött volna. Sajnö9, nemcsak az anyagnak kell visszakerülni határidőre Pekingbe, de nekünk is fel kell készülnünk a negyedik országos miskolci képzőművészeti kiállításra. Az országos zsűri már el is végezte munkáját és ezt a kiállítást november 2-án nyitjuk meg.

Sok munkát jelent ez a múzeum dolgozóinak. Csak a Miskolc történetét bemutató kiállítás lebontása azt jelenti, hogy ezer tárgyat kell lészerelni, raktárba helyezni, s utána ismét visszaállítani... Persze egy4

hennek. Ha e nagy kínai festő re- j mekműveibe belemélyedünk és a « világról alkotott képének s technikai { kifejezőerejének mély. tiszta rezo- * nanciáját magunkban érezzük, — ezt < az érzést máris elfogadhatjuk észté- J tikai mércének ís. Így mindjárt ki- \ tárul a többi kínai művész mester-1 műveinek a mondanivalója is előt-j tünk és bennünk... \

Mély benyomást kelt a nézőben J Liang Huang-csou Viszontlátás című i képe, a realitással megfestett fekvői és várakozó szamarak között vörösen\ és zölden felvillanó fiú és leány alak-! jával. Fang Ceng-hszien Becsüljünk j meg minden szemet című alkotása \ már az új világ mondanivalói közéi vezet, sok más ilyen képpel együtt, j s elhagyja a sajátos, csupán dekora-Z tív kom,pozíciós megoldást. J

Az új világ és az új szemléleti — a régi Kína többezer évesi hagyományaiban élő festőt (aki a nép j szemében egykor egyszemélyben volt j jós és varázsló) már új témákkal j látja el. S ha egyes képeken kelteté-1 nél több magyarázó jelleget vagy < sematizmust látunk, ez ne tévesszen j meg bennünket, A gyermekbetegség \ lezajlóban van. mint ahogy Lin Je \ megnyitó beszédében mondotta, s * mindinkább erőteljesebben, természe- \ tesebben tükröződik a mai kínai fes- j tészetben a hatalmas ország építő- \ ereje és gondolkodása. Ezeket a mű- \ veket maid. egy jövő évi kiállításún- \ kon mutatjuk be nagyobb számmal, s egy újabb gyűjteményt ismerünk < majd meg az új kínai festészet szó- | clalista eszmeiséggel telített remek- J müveiből. !

komáromy József \ a Herman Ottó Múzeum igazgatója

Mint már jeleztük, a Művelődés- ügy Minisztérium kezébe vette a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége megújhodásának ügyét. Kijelölte azt a megbízott elnökséget, amelynek feladata lesz a szövetség közgyűlésének előkészítése. Az új elnökség megválasztotta saját soraiból a vezetőséget. Elnökké Mikiig Sándor Kossuth-dijas szobrász- művészt, főtitkárrá Pogány ö. Gábor műtörténészt, a Nemzeti Galéria főigazgatóját, titkárrá Plesznivy Károly iparművészt, a személyi ügyek titkárává Marisa István szobrász- művészt, a nemzetközi kapcsolatok titkárává Vayer Lajos egyetemi tanárt, az ifjúsági ügyek titkárává Blaski János festőművészt választották. A szövetség mellett működő MSZMP aktíva titkára Makrisz Agamemnon festő- és szobrászművész. Megbízatásuk a közgyűlésig szól. Itt említjük meg, hogy az elnökség tagjai közé tartozik Feledy Gyula, miskolci grafikus-festőművész is.

Képzőművészeink körében országszerte nagy várakozással tekintenek az újjászülető szövetség megalakulása elé. Ezért is vált ki érdeklődést az a nyilatkozat, amely az elnökség egyik tagja, Pór Bertalan kétszeres Kossuth-díjas festőművész ajkáról hangzott el és a szövetség programját körvonalazza.

Az alkotóvitáknak, megbeszéléseknek a jövőben a szövetségben a helyük — mondotta többek közt Pór Bertalan. — Ezeken kell nekünk, művészeknek magunknak is egyértelműen meghatározni a magyar képzőművészet további feladatait a kulturális forradalomban.

Emlékezetes, hogy a fordulat éve után kialakuló képzőművészeti életünkben az ilyen alkotó viták igen termékeny talajt teremtettek a régi

A megujhodott képzőművészeti szövetség programja

Tegyük Miskolc-Tapolcát minden tekintetben méltóvá nagy idegenforgalmához