Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-09 / 212. szám

Redd, 1958. szeptember 9. ESZAKMAGTARORSZAG Vígjáték kis hibával Borsodban vendégszerepei az Országos Kamaraszínház A napokban újra megyénkbe ér­■*®-kezett az Országos Kamara­színház egyik társulata és néhány borsodi községben és Miskolcon (a vasgyári Művelődés Házában, il-én, csütörtökön) bemutatta, illetve be­mutatja a „Feleség kis hibával” cí­mű vígjátékot. Tekintettel arra, hogy az Országos Kamaraszínház eddigi vendégszerepléseinek mérlege nem a legkedvezőbb volt és művelődéspoli­tikánk új szakaszában fokozottabb gondot fordítunk a fővárosból vi­dékre ránduló művészegyüttesek munkájára, annak a vidéki lakosság körében végzendő kulturális-nevelő tevékenységére. Érdeklődéssel tekin­tettünk az új darab, az új produkció elé: vajon van-e javulás az Országos Kamaraszínház munkájában, milyen a darabválasztása, az előadása, meg­felel-e annak a követelménynek, ami a vidéken színházkultúrát jelen­tő és terjesztő kulturális intézmény- nyél szemben joggal támasztható. Az együttes megyénk helységei kö­zül Szerencsen kezdte meg a ven­dégszereplést és ott néztük meg elő­adásukat. Az előadás taglalása előtt magáról a darabról kell szólnunk. Bán Pál vígjátéka tagadhatatlanul a maiság­ra törekszik, cselekménye napjaink­ban történik, mai életünk megnyil­vánulása, figurái mai életünkben fellelhető embereket, embertípusokat ábrázolnak. Mai szaga van a darab­nak annak ellenére, hogy felépítésén, a cselekmény bonyolításán a régi polgári vígjátékok iskolájának hatása érződik. Mindenképpen méltánylást érdemel a darabválasztás és méltány­lást érdemel a szerző törekvése, hogy mai életünk egy kis mozzanatának vígjátéki bemutatásával szórakoztas­son. JT ppen azért, mert a darabot vi­déki vendégjátékokon való elő­adásra alkalmasnak tartjuk, szüksé­ges, hogy általánosságban elismert jó volta mellett — esetleg még korri­gálható — hibáira is rámutassunk. A darab szerkezeti felépítése kerülhet elsősorban kifogás alá. A túlságosan hosszúnak ható expozíció (Szlovák mérnök és a titkárnő dialógusa) után robbanásszerűen indul a cselekmény és egyenletesen gyorsuló ütemben halad a felvonás végéig. A második felvonásban a darab lendülete erő­sen visszaesik, a cselekmény alig ha­lad előre, jóformán két hosszú dia­lógus uralja a felvonást. Ez eredmé­nyezi, hogy túlsók cselekmény szo­rul át a harmadik felvonásba, s azt elnyújtva, aránytalanul hosszúvá te­szi. Ezen a szerkezeti hibán Földeák Róbert rendező sem sokat változta­tott, bár látszólag azon van, hogy a szövegkönyv adta vígjátéki helyzete­ket maximálisan kihasználva, mind erősebb s'Vl^á^ú. feszült ví^átéki iz­galmat keltő játékot adjon. A harma­dik felvonásnak már-már csak ka­cagtatni akaró bohózatba fordulásá­ért azonban éppen a rendezőt kell elmarasztalnunk. Nem mondhatjuk a darabról, hogy teljesen hibátlan alkotás. de figye- lembevéve az Országos Kamaraszín­ház adottságait és összehasonlítást tévo-’az Országos Kamaraszínház né- h^ov más produkcióiéval, f/o+ó+i-vTj jóirányú haladást kell megalapíta­nunk. Meg kell ezt állapítanunk mind a darabnak — a szórakoztató, sőt kacagtató vígjátéki formából is könnyen kiolvasható — helyes esz­mei mondani valói a, mind a darab előadása tekintetében. A vidám kis kamaradarabnak mindössze hat szereplője van, de ezHk iíi tiszteletreméltó A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma Ui, korszerű zöldségbolt nyílt Perecesen Bányásznapi köszöntőként adta át szombaton új, korszerű boltját Pere­ces dolgozói számára a Miskolci Zöldség-Gyümölcsértékesítő Vállalat. — Már az elmúlt években szeret­tük volna, ha sor kerül erre az át­adásra — mondta Barna László, a vállalat igazgatója —, azonban aka­dályok sorozatával kellett megküz- denünk. 1956-ban az ellenfor adalom gátolta munkánkat, 1957-ben pedig -egyéb • -nehézségek mellett anyagi problémáink is voltak. Ez éven azon­ban sikerült valóra váltani a terveVe: és ma már — a perecesi bánvász- asszonyok örömére — készen áll a csillogó, bőséges áruval ellátott bolt­egység. Sok áldozatos munka, sok szeretet építette ezt a boltot, melynek léte­sítésével dolgozóinak a bányászok iránt érzett szeretetét, megbecsülé­sét kívánta kifejezni a Miskolci Zöld­ség-Gyümölcsértékesítő Vállalat. Az igazgató a megnyitás alkalmá­val ígéretet tett arra, hogy ezt a bol­tot különleges ellátásban _ fogja ré­szesíteni. Súlyponti kérdést csinál abból, hogy a perecesi bányászok zöldség, gyümölcsellátása zökkenő- mentes és kifogástalan legyen. (V) együttes erővel dolgoznak a sikerért és igyekeznek művészi játékukkal tompítani a szövegkönyv egyes buk­tatóit. Az Országos Kamaraszínház művészei mellett két vendégművész is szerepel a darabban. A hosszas betegségéből nemrégiben felépült Já­vor Pál és Erdélyi Mici. Jávor Pál Székely főmérnöke jól formált ala­kítás. Mindvégig kiegyensúlyozott, a maga műszaki tudásában biztos, energikus vezetőt állít elénk, akinek fehér köpenye alatt érző szív dobog és nemcsak rideg mérnök, de érző ember is tud lenni. Erdélyi M?ci Sze- dernéje a — sajnos — legtöbb mun­kahelyen fellelhető pletykáló, tör- leszkedő, csúszómászó hivatalnoknő hiteles képét adja. Kár, hogy — kü­lönösen a harmadik felvonásban — esetenként nem tudja elkerülni sze­repe tűljátszési lehetőségének buk­tatóit. Lénárd Judit Lidája rendkí­vül üde, bájos jelenség és alakítója rragasfokú tehetségéről tanúskodik. Nagyon egyszerű eszközökkel for­málta azt a kedves fiatalasszonyt, akiről bizton elhihetjük. hogy férjé nagyon szereti Tehetségét bizonyít­ja az is. hogv hosszú, az egész dara­bon át húzódó, tört magyarságé sze­repéből egv szóra sem esett ki. Győ­ző László Béres bácsija, rokonszen­ves öreg hivatalnok-figurája az elő­adás egyik legtöbb alakítása. Láng Mária titkárnőié hi+e1ös alakítás. Ugyancsak az Lázár Gida Szlovák mérnöke is. « | sszességében a Feleség kis hi- " 9 bával bemutatása pozitívnak értékelhető. A darab szórakoztat, ne vettet, de a nevetésnek már van tar talma, magva, az előadás jó és a kö­zönségnek az a része is, amely a más tartalmat sejtető bizarr cím hatásá ra ült be a nézőtérre, megeléeedet ten, egy jól sikerült est emlékével •ávozott. A szerencsi közönségnek tetszett az előadás, — bizonyítja a gyakori ütemes taps — és ez is iga­zolja. hogy hamis az » fővárosi tév­hit, amely szerint vidékre a vaskó sabb szórakoztatás kell. A Felesé* kis hibával — e^o'zqdha- tósága és közönségsikere ellenére — csak kezdeti lépésnek tekinthető azon az úton. amelyen a vidéket já­ró. színházkultúrát terjesztő intéz­ményeknek véere meg kell indulni- ok k p^elv^n haladva nvnd a-* Or­szágos Kamaraszínháznak. m!nd más terveknek és intéz mér» veknek a vi­dék kulturális felemelkedését szol­gáim, a szocialista kultúra termé­kem/ magvának talaját megteremte­ni kell. BENEDEK MIKLÓS Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma szeptember 5-én tartott ülésén elha­tározta, hogy 1959 január 27-re ösz- szehívja a Szovjetunió Kommunista Pártja rendkívüli XXI. kongresszu­sát. A kongresszus megtárgyalja a Szovjetunió 1959—65. évi népgazda­sági ejiesztésének ellenőrző számait. A kongresszus előadója Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára. A plénum Nyikolaj Bulganyint fel­mentette az SZKP Központi Bizott­ságának elnökségi tagsága alól. (MTI) Katonai felkelés Caracasban Caracas (AFP) Egy tiszti csoport és a rendőrisko­lák .tiszti növendékei hír szerint fellázadtak a kormányjunta ellen, elfoglalták a nemzetvédelmi minisz­tériumot és a rumbosi rádió adóál­lomását. Az egyesült szakszervezeti szövet­ség nyomban azután, hogy a felke­lésnek híre futott, azonnali sztrájkra szólította fel a dolgozókat. Egy későbbi jelentés szerint a lá­zadást gyakorlatilag elfojtottnak le­het tekinteni, ennek ellenére még nem küszöbölődött ki minden ve­szély. * 11-ooo­NATO-kémet tartóztattak le Csehszlovákiában Prága (MTI) A csehszlovák biztonsági szervek a napokban őrizetbe vették Franti- sek Hejdát, aki kihallgatása során beismerte, hogy kémtevékenységet folytatott a NATO hírszerző szervei számára. Hej da több ízben küldött, többnyire kigondolt »értesüléseket«, többek között a nemlétező csehszlo­vákiai rakétatámaszpontokról. Nagy~Britannia Kommunista Pártja politikai bizottságának nyilatkozata London (TASZSZ) Nagy-Britannia Kommunista Párt­jának politikai bizottsága nyilatko­zatot adott ki, s abban követeli, hogy Angliában azonnal vessenek véget a faji jellegű erőszakosságoknak, ame­lyek a színes bőrű lakosság ellen irá­nyulnak. A nyilatkozat többek között a következő követeléseket tartal­mazza: Ellenezni kell minden olyan kor­mányintézkedést, amely korlátozott megkülönböztetéseket alkalmaz a színesbőrű munkások nagybritanniái bevándorlását illetően. A fehérekkel egyenlő jogokat kell biztosítani a szinesbcrüek- nek a munkába állításnál, a bé­rezésnél, a munkafeltételek meg­állapításánál. Mindenképpen elő kell segíteni a színesbőrűek belépését a megfelelő szakszervezetekbe az angol munká­sokkal azonos feltételek mellett. Biz­tosítani kell számukra a szakszer­vezeti tagok jogainak és a politikai jogoknak a gyakorlását. A nyilatkozat rámutat arra, hogy az angol népnek és a színeslbőrű be-* vándorlóknak közös ellenségük van, s ez a konzervatívok reakciós poli­tikája. (MTI) Hivatalos totócredményck A sportfogadások 36. heti, szeptem­ber 7-i versenyére beérkezett 917.398 darab kéthasábosnak megfelelő tipp­szel vény. 12 találatot 101 pályázó ért el. A nyereményösszeg egyenként 4.087.50 forint. 11 találata 1831 pályázónak volt. A nyereményösszeg egyenként 225 fo­rint. A 10 taiálatos szelvények száma 13.381 darab. A nyereményösszeg egyenként 41.25 forint. A 12 taiálatos szelvények nyere­ménye szeptember 18-tól, a 11 és 10 találatosaké szeptember 15-től kerül kifizetésre. Vigaszdíjban a 35. heti 9 ta’álatos szelvények érvényesek. A nyertesek 92.50 forintot kapnak. ti a €c~ iátxCé-M&'ítf iftíúM, Látogatás egy textilgyáriján VIII. A -KÉT HÉT — amit a Szovjet­unióban töltöttünk — minden napja, minden órája éimónydús számunkra. Fáradtan is érkeztünk haza a túra után. Sokat láttunk a szovjet életből., sok megkapó kép maradt meg emlé­kezetünkben. Mindamellett mégis azt mondhatnánk, sokat láttunk és mégis keveset. És ez nem paradox kijelen­tés. A két hét alatt éltük a három szovjet város. Moszkva, Leningrád, Kiev óletét, de azt is mondhatnánk, nem volt, elég időnk látni a sok látni­való miatt. Az IBUSZ-túra ugyanis elsősorban a nevezetességek, a műem­lékek megtekintésére korlátozódott. Természetesen ez mind érdekli a külföldi látogatót, érdekelt minket is, de ugyanannyira érdekeltek volna bennünket a gyárak, a kolhozok, a szovjet emberek élete. A szovjet pa­rasztság életével ottlétünk alatt saj­nos nem sikerült közelebbről megis­merkednünk. Faluban nem jártunk. Egy gyárat, azonban megnéztünk, nagyon jó hogy megnéztük, igen tanulságos volt. Nem a gyár maga — a Moszkva Vörös Presznya kerületében lévő Dzerzsinszkij textilkombinát — kötöt­te le elsősorban, a figyelmünket, hanem az emberek és érdeklődésük hazánk iránt. Mi magyarok vendégszerető nép vagyunk — szoktuk mondani. A moszkvaiak és általában az oroszok — úgy tapasztaltuk — még inkább joggal használhatják ezt a jelzőt. Végigjártuk a kombinát üzemeit. Mindenütt a vendégszeretet, a barát­ság ezer jelével találkoztunk. Az égjük üzemben például — ahol több­nyire lányok dolgoznak — virágcsok­rokkal vártak bennünket. A virágot igen szeretik a moszkvaiak. Utaz­tunk este a Metrón, s mind annyiunk­nak feltűnt, hogy olyan sokan virág­csokrot szorongatnak a kezükben, munkásaival. Egy regiment, kérdést Kísérőnk csodálkozott az észrevéte- tartogattunk tarsolyunkban, — sok lünkön. Itt figyelmetlenségnek szá- minden érdekelt bennünket. Ám mit — mondta —. ha virág nélkül mégsem mi kérdeztünk elsőnek. Pár­búcsúztatják, illetve fogadják a perces ismerkedés után szovjet ba­rn esszire utazó, vagy a messziről ér- rátáink kérdéseinek kereszttüzében kező rokont, barátot. Meg ha valaki találtuk magunkat. Mi újság Ma- látogatóba megy, annak is illik vi- gyarországon? Hogyan élnek, hogyan rággal köszönten! a háziakat. Ezért gondolkodnak ma a magyar fiata- csodálkozik aztán a külföldi, ha este lenk? Hogyan állunk az ellenforrada- sétál az utcán és lépten-nyomon vi- lom után?;.. Mert 1956 októberé­Az tizbég pavilon az ipari és mozőgazd asági kiállítás egyik legimpozánsabb épülete. rágcsokorral igyekvő moszkvaiakkal t hI ál-kozi k VISSZATÉRVE a textilkombinát­ban tett látogatásunkhoz, különösen megkapó volt a gyűrűsüzemben tör­tént fogadtatásunk. A nézelődés után volt egy kevés időnk ahhoz, hogy közvetlenebbül beszélgessünk a gyár Csoportunk egyik tagja, Horák Jó­zsef, a kispesti cémagyár párttitkára megemlítette, hogy — mert kommu­nista módon viselkedett — börtönbe zárták az ellenforradalmárok. El­mondta, hogy kiszabadulását nagy­részt szovjet barátaink segítségé­nek köszönheti. A textilmunkásak — mint a szovjet állam természetes internacionalista kötelességéről be­széltek az ellenforradalom alatt és utón nyújtott testvéri segítségről. Meglepődve hallgattuk, mennyire ismerik a szovjet munkások hazánk eredményeit—,de az elkövetett hi­bákat is. Többen voltunk a csoportban fia­talok. Mi tehát elsősorban a fiata­lokkal beszélgettünk, az ő életükről. Logacsova elvtársnőt — azt mondta: szólítsuk csak Másenkának, és el­pirult. hozzá — a gyári Komszomol- szervezet titkárhelyettesét vettük körül, őt ostromoltuk kérdéseinkkel. Megtudtuk.flhogy 2000 fiatal dolgozik a DzerszinOTkij textilkombinátban, köztük 1300-an komszomolisták. A Komszomol széleskörű művelődési, szórakozási és sportprogramról gon­doskodik a fiatalok számára. Kultúr- csoportuk például első díjat kapott a VIT-en. Ez is bizonyítja, meny­nyire élénk a gyárban a kulturális tevékenység. Szép nagy klub, színház áll a fiatalok rendelkezésére. A klub­ban kapnak helyet a különféle ifjú­sági szakkörök, amelyekben összesen 900 fiatal dolgozik. A lányok varró- tanfolyamon vesznek részt, a fiúk rádióznak, fényképeznek. Sajátos vonása a szakköröknek, hogy nincs kijelölt vezetőjük és kammun'sta közösségen kint dolgoznak, közösen állítják össze programjukat. A gyár fiataljainak minden lehetősége meg­van a sportolásra. A hét végén szí­vesen mennek kirándulni Moszkva környékére. 300—400 fiatal indul egyszerre túrára a gyári autóbuszo­kon. Amikor jó idő van. majd min­den szombaton, vasárnap útnak in­dul a vidám karaván. TERMÉSZETESEN a komszomo­listák legfontosabb feladata, hogy eredményesen dolgozzanak, teljesít­sék éves tervüket. Ennek érdekében brigádokat szerveztek. Azokat a fia­talokat. akik elmaradnak a munká­ban. hanyagok, rosszul viselkednek, akik jampeekednek, — bár nagyon ritkán fordul elő. de van ilyesmi is — megszégyenítik. Hetenkint két­szer jelenik meg a Komszomol fali­újsága, a Televíziós. Ablak. Ezen kifigurázzák a rosszul dolgozó, rosz- szul viselkedő fiatalokat. A Televí­ziós Ablak hatását hasonlítani sem lehet a mi faliújságainkhoz. A meg­szégyenített fiatalt elítéli a gyár közvéleménye. Olyan szellem uralko­dik a fiatalok között, hogy a Tele­víziós Ablak »sötét« oldalán szereplő fiatal a szó szoros értelmében rosz- szul érzi magát, míg ki nem javítja hibáját. Maga a textilgyár épülete igen régi. Ezévben kezdtek a részleges rekonstrukcióhoz. A legrégibb üzem­rész 159 éve épült. Ez volt a legelső textil gyár a cári Oroszországban. Ez a gyár adta a moszkvai munkásosz­tály törzsgárdáját, míg Pétervárott a gépgyártók voltak a forradalom zászlóvivői — Moszkvában a textil- munkások. A forradalom idején 6300 munkás dolgozott Prohorov textil- gyárában. Az idősebb munkások még visszaemlékeznek arra, hogy Vladi­mír Iljics Lenin többször kint járt közöttük, többször hallották őt, be­szélni. A gyár munkásai Lenint dele­gálták az első városi szovjetbe. Ta­lálkoztunk a gyárban a már nyug­díjas, 76 éves Mitrij Szergejevics Zajcev bácsival, akit úgy emlegetnek a fiatalabb munkások, hogy ő a szovjet állam legmegelégedettebb embere. Miért? — kérdeztük tőle. A fiam most gépész-főmérnök, a lá­nyom vegyészmérnök. Én ma­gam meg a legnehezebb fizikai munkát végeztem egész életemben. Miért ne lennék tehát megelégedett, mikor a szovjet állam ilyen jövőt biztosított gyermekeimnek!... AMIKOR A GYÁR szociális intéz­ményeit látogattuk, feltűnt, hogy üresek az óvodák és bölcsődék. A munkások 80 százaléka nő. és mun­kájukat nagyban megkönnyíti, hogy nyugodtan hagyhatják gyermekeiket a gyár tíz óvodájában és bölcsődéjé­ben. — Hol vannak most a gyere­kek? — érdeklődtünk. — Valameny- nyien a Balti tenger és a Fekete tenger partján. a gyár ottani gyermeküdülőiben, de már nem sokáig. mert — különösen a Balti tenger partján — már lassan végetér a nyári üdülési idény, — a kicsik visszajönnek és újra hangos lesz a gyár melletti, szép környezet­ben épült tíz óvoda és bölcsőde. (Folytatja' ben—novemberében a moszkvai tex­tilmunkások igen aggódtak a magyar népi demokrácia sorsáért. Piricskov elvtárs, az üzem vezetője elmondot­ta. hogy az ellenforradalom legnehe­zebb napjaiban a műszakok végén a munkások aggodalommal tárgyalták a hazánkban történő eseményeket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom