Észak-Magyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-02 / 206. szám
2 északmagyarorszAg Kedd, 1958 szeptember 2. ÉRTSÜNK SZÓT! Paraszttalálkoxó Kesznyétenben ünnepi gyűléssel kezdődött a borsodi szakszervezeti hét Az utolsó augusztusi vasárnapon a miskolci járási tanács, a járási pártbizottság és a járási Hazalias Népfront szervezésében nagyszabású paraszttalálkozót rendeztek Kesznyétenben. Meghívták erre a nevezetes napra a járás 15 községének dolgozó parasztságát, hogy a helyszínen ismerkedjenek meg a nagyüzemi gazdálkodás fölényével: lássák, tapasztalják. milyen eredményeket ért el ebbein az esztendőben is a Szabadság Termelőszövetkezet, amely az ellenforradalom vihara után ismét talpraállít és azóta sok tekintetben túlszárnyalta korábbi termésátlagait. De különösen túlszárnyalta az egyénileg gazdálkodók termelési eredményeit. Ebben a gazdasági évben — a kedvezőtlen időjárás ellenére is — búzából például 9. árpából 11.1 mázsás holdankénti átlaggal számolt el. míg az egyénileg gazdálkodók alig érték el a 7.5. illetve 8.6 mázsát. A járás községeiben éppúgy, mint Kesznyétenben, nagy érdeklődés előzte meg a napot, sokan ígérték, hogy eljönnek, s még többen, mint ígérték — el is jöttek! Már a koradélelőtti órákban zászlókkal, színes szalagokkal díszített lovaskocsik, teherautók. vontatók közeledtek Sajóhídvég. Köröm, Gi- rincs, Kiscsécs és Önöd felöl, de nagyon sokan jöttek kerékpárom, vagy éppen az 'ÁKÖV. külön, ezalkalomra beállított autóbuszán. Ünnepi díszt öltött Kesznyéten is. A gondosan felsőpert, rendbehozott utcákon vörös és nemzetiszínű zászlók lengtek a villanyoszlopokon, távírópóznákon; a sportpálya pedig, ahol az ünnepség lezajlott — egy forgatagos, színes vídámvásár képét mutatta. Az udvarias és gondos vendéglátók felkészültek a küldöttek fogadására, nem feledkezve meg a kellemes környezetről, enni- és innivalóról sem... A termelőszövetkezet vezetősége külön erre a célra berendezett sátorban mutatta be miniatűr, de nagyon ötletesen. megrendezett kiállítását a Szabadság Termelőszövetkezet ter- melvényeiről. Sokan felkeresték ezt a sátrat, s mondtak dicséretet mezőgazdasági termékeikről. Még többen csodálták irigykedve a sátor előtt a szabadban kiállított versenydíjként kapott, kerti traktort, amely különböző alkatrészei összeállításával akár tízféle munkát is el tud végezni. Természetesen, a legtöbb szó a termelőszövetkezetről esett. A felállított hatalmas transzparens előtt, amely a csoport fejlődését ábrázolta a megalakulásától kezdve, nagyon sokan megálltak, s tettek fel kérdéseket — különösen a más községekből érkezett egyéni parasztok. De ezen a napon, hogy most tervszerűen kiállítva együtt látták mindenből egy keveset, újra meg újra elcsodálkoztak a helybeliek is: azok is. akik még nem szánták rá magúikat a szövetkezeti gazdálkodásra és azok is, akik már tsz-tagok voltak, de az ellenforradalom alatt, kiléptek. Hiszen a termelőszövetkezet kézzelfogható bizonyítékát adta eredményei fejlődésének, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényének és — ha netán akadtak volna olyanok, akik még ezek után is kételkednek — saját szemükkel győződhettek meg a helyszínen, a csoportos tsz-látogatás alkalmával. Kételkedő emberek azonban egyáltalán nein voltak! Hiszen nemcsak Kesznyétenben, hanem a miskolci járás más községeiben is vannak jól működő, gazdag eredményeket felmutató termelőszövetkezetek. Elég például csak a nem messze lévő bocsi Petőfi Tsz- re gondolni, ahol Gábor József diny- nyés bevallása szerint ebben az évben — csupán 8 hold földről 45 ezer forintot árultak. A járási pártbizottság és a járási tanács törekvése szerint az volt ennek a paraszttalálkozónak a célja, hogy közelebb vigye mindazokat a közös gazdálkodás gondolatához, akik még nem ismerték fel a benne rejlő lehetőségeket, vagy akiket ellenséges propagandamunka eddig félrevezetett. Nem üres szólamokkal, hanem a tényekkel győzték meg az embereket, szót értettek velük a magyar parasztember mindennapi problémáiról, gondjairól — bajairól, az ország és a népgazdaság életéről; a parasztember hivatásáról gazdasági életünk jobbá, szilárdabbá tétele érdekében. Itt, a bevezető elején mindjárt megemlíthetjük, hogy csak a legnagyobb elismeréssel lehet szólni arról a nagyszerű szervezésről, amelyet a rendező szervek a paraszttalálkozó sikere érdekében kifejtettek. Gondosságuk, alaposságuk minden apróságra kiterjedt és a többi mellett ez is az egyik biztosítéka volt annak, hogy az utolsó augusztusi vasárnapon sokat tanult, sokat hallott ég sokat látott a kesznyéteni paraszttalálkozón összegyűlt másfélezer ember! Nagyon sokan, helybeliek és más községekből érkezettek, itt a helyszínen a lendületes, kellemes beszélgetés hevében határozták el, hogy maguk is a közös gazdálkodás útjára lépnek, vagy hazaérve, községükben is megszervezik azt. A nagygyűlés előadója Busznyák András elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője volt, aki pontosan 11 órakor lépett mikrofon elé. Beszédét a magyar mezőgazdaság helyzetének általános értékelésével, megyénk mezőgazdasága jelenlegi állapotának ismertetésével kezdte, majd azzal folytatta, hogy a múlthoz viszonyítva milyen nagymértékben növekedett, emelkedett a dolgozó parasztság, de különösen a szövetkezeti parasztság életszínvonala. Közvetlen szavakkal, tényekre alapuló érvekkel jellemezte azt a gondolkodási módot, amelyben még a miskolci járásban is 6ok egyénileg dolgozó paraszt él, hogy — mint az egykori magyar nemes mondta: »nem írok, nem olvasok« — nem törekszem többre, nem akarok én még gazdagabb lenni, mert így is megélek... — Azonban nekünk nem szabad megelégedni elért sikereinkkel, eredményeinkkel — mondta Busznyák elvtárs —. mert ugyanakkor megköveteli dolgozó parasztságunk a több ruhát, cipőt, bútort, mosógépet, rádiót, az új házak építéséhez az anyagot... Az nem baj, sőt: örvendetes dolog, hogy igényeink így megnőttek! A baj az, hogy megfeledkeztünk egy 6or más dologról. Éspedig, hogy ezeket a követeléseket, s ezekre a lehetőséget a népi demokrácia hozta meg; hogy 15 évvel ezelőtt kevés parasztember rendelkezett több rend ruhával, több pár lábbelivel, — elég volt egy bö- gatya; hogy ma 13 kiló cukor helyett 27 kilót, 12 kiló zsír helyett 25 kilót ’ fogyasztunk; hogy ma 2—3 pár cipője van gyermekünknek — míg a múltban 2—3 gyermeknek volt egy pár cipője; hogy ma a motorkerékpár csaknem minden házból kiszorítja már a taposó biciklit! Emlékezni kell erre és számolni kell dolgozó parasztságunknak azzal, hogy az igények növekedésével — ami ismételten nagyon helyes — a mezőgazdasási termelvényeknek is növekedni kell mennyiségileg és minőségileg. Erre pedig csakis a nagyüzemi gazdálkodás képes, ahol korszerű eljárásokkal nagyobb terméseredményeket lehet elérni! A mezőgazdasági termelés 1.5 százalékos emelkedésében eddig is a termelőszövetkezetek, a szocialista nagyüzemi gazdaságok játszottak nagy szerepet. Ugyancsak fokozni kell az állattenyésztés eredményeit is, hiszen eddig alig-alig fejlődött, míg hús- és tejtermék fogyasztásunk 30 százalékkal növekedett! Mindezeken kívül a mezőgazdaság fejlesztésének szükségességét más tényezők is sürgetik. Éspedig, hogy az elmúlt 20 évben a technika és a tudomány világában óriási változás állt be, nagyon sokat fejlődött. A nagyteljesítményű gépekkel és az automatizálással gyorsan fejlődtek a termelőeszközök. Ezzel egyidőben fejlődött a világ mező- gazdasága is, és ebben a fejlődésben nem lehet lemaradni nekünk sem! Busznyák elvtáns ezután számos példával illusztrálta a mezőgazdaság helyzetét világviszonylatban. Elmondta, hogy amíg a nyugati államokban a kapitalizmus őrült hajszájában egyre-másra mennek tönkre a farmok, kisgazdaságok, mert nem bírják a nagyüzemmel, a nagyarányú gépesítéssel a versenyt, addig a szocialista országokban mindjobban tért hódít a szövetkezeti gazdálkodás, amelyben — éppen a gépesítés, a jobb talajművelés, korszerű gazdálkodási eljárások folytán fokról-fokra emelkedik a dolgozó parasztság élet- színvonala. A Szovjetunióban például — ezt az amerikaiak is kénytelenek elismerni —, amíg a cári időszak alatt a 20 millió paraszt közül 30 százaléknak nem volt lova, 34 százalék nem rendelkezett gazdasági felszereléssel — ma, 1958-ban 5800 szovhoz, 30.000 kolhoz működik, amelyben 1.6 millió traktor, 385 ezer gabonakombájn és 631 ezer tehergépkocsi segíti a parasztság munkáját. A szántást, vetést, gabonabetakarítást teljesen gépesítették. Ennek következtében 1950—1956-Jg a búzatermés kétszeresére, a cukorrépatermés másfélszeresére emelkedett. 35—40 százalékkal emelkedett a hús- és tejtermelés is. Hasonlóképpen nőtt a mezőgazdasági termelés Kínában, ahol 26. és Bulgáriában, ahol 17 százalékkal növekedett.; Nem maradhatunk el mi sem és éppen ezért arra törekszünk, hogy közvetlen, meggyőző érvekkel minél több egyéni dolgozó parasztot barátkoztassunk meg a szövetkezés gondolatával. Termelőszövetkezeteink eredményei, munkája ismeretesek. 10 év alatt — s itt külön kell_ üdvözölni azokat a tsz-tagokat, akik tíz éve munkálkodnak a közös gazdálkodás sikeréért — olyan eredményeket értek el, amelyek méltán kiváltják az elismerést. Bátorítsa termelőszövetkezeteink vezetőit, munkásait a továbbiakban az a tudat, hogy a még egyénileg gazdálkodó ' dolgozó parasztoknál is mindjobban talajra talál a szövetkezeti gazdálkodás gondolata. Tapasztalataink szerint pártunk és kormányunk helyes intézkedései nyomán határozottabb, gyorsabb a fejlődés, mint az ellenforradalom előtti években volt. Ahhoz pedig, hogy mező- gazdaságunk termelési színvonalát tovább emeljük, további jól működő termelőszövetkezetekre van szükség — következésképp emelkedni fog a dolgozó parasztság életszínvonala is. Senkit nem akarunk erőszakkal a szövetkezeti gazdálkodásba bevonni — folytatta Busznyák elvtárs —, de a sorsra sem bízhatjuk, hogy kialakuljon! Éppen ezért beszélünk arról itt is és mindenütt, ahol a dolgozó parasztsággal szót érthetünk. És én bizonyos vagyok abban, hogy szót tudunk érteni! Ezután a kesznyéteni Szabadság Termelőszövetkezet eredményeiről beszélt. Elmondta, hogy a termelő- szövetkezet fejlődése abban is megmutatkozik, hogy évről-évre növekedett tagságának létszáma és földterülete. Az első megrázkódtatás 1953-ban, Nagy Imre káros politikája következményeként, majd 1956-ban az ellen- forradalom alatt érte. A Szabadság Termelőszövetkezet azonban úgy, mint 53-ban, az ellenforradalom után is talpraállt. Talpra állt, mert azok, akik igazán eljegyezték magukat a szövetkezeti gazdálkodással, nem engedték, hogy széthulljori a vágyon; nem engedték, mert meggyőződtek arról, hogy biztosabb és nyugodtabb az életük. Példaként elég megemlíteni erre néhány tsz-tagot. A múlt évben ifjú Files István 23 mázsa búzát,- 11.50 mázsa árpát és 12.420 forint készpénzt, Pocsai Bertalan, aki 31.45 mázsa búzát, 15.72 árpát és 16.983 forint készpénzt vitt haza. Elmondta Busznyák elvtárs, mennyivel többet termelne, gazdagabb lenne a község, ha minden egyes dolgozó pa- jraszt.a szövetkezeti gazdálkodás út-j jára lépne. Ha az egész földterületen termelőszövetkezeti gazdálkodást folytatnának, abban az esetben — a termésátlagok nagyságának különbözőségét figyelembevéve, — mintegy 1120 mázsa búzával termelhetnének többet! Ezután felhívta a jelenlévők figyelmét, látogassanak el a termelőszövetkezetbe, győződjenek meg saját szemükkel is az elért eredményekről, majd a mezőgazdasági szakemberekhez szólva, arra kérte őket, hogy mindenütt, amerre megfordulnak, népszerűsítsék a termelőszövetkezetéket, beszélgessenek a dolgozó parasztokkal, segítsék á nagyüzemi, szocialista mezőgazdaság kibontakoztatását. Busznyák elvtárs' beszédét nagy figyelemmel hallgatta végig és lelkes tapssal jutalmazta a hallgatóközönség, amely az, ünnepi nagygyűlés alatt időközben másfélezerről két- I ezerre növekedett. A paraszttalálkozó további programjában kultúr- és sportműsorok következtek, majd reggelig tartó táncmulatság zárta a nevezetes napot. * Miként az elején már elmondtuk, dicséretes munkát végeztek a rendező szervek. A járási pártbizottság, a tanács és a községi elvtársak ötlei- tességét, jó szervezőképességét igazolja, hogy mindenki jól érezte magát, gondoskodtak arról, hogy emlékezetessé és tanulságossá tegyék az utolsó augusztusi vasárnapot. A mostani siker azonban legyen egyben további példa is! Példa arra, hogy más községekben is hasonló gyűléseket szervezzenek, mert a dolgozó parasztok — most ők maguk is elmondták — szívesen elmennek, szívesen hallanak és értenek szót a szövetkezeti gazdálkodásról. ÖICODVÁRI MIKLÓS Vasárnap reggel zenés ébresztő köszöntötte Miskolc lakosságát. A Szakszervezetek Borsodi Tanácsa a régi munkás-hagyományokhoz híven, üraiepályesen, a Lenin Kohászati Művek fúvószenekarának térzenéje után nyitotta meg a borsodi szak- szervezeti hetet. A Népkertben találkoztak Miskolc és Borsod megye ipari munkásai, szervezett dolgozói, különböző szakszervezetek küldöttei, hogy ünnepi nagygyűlésen hallgassák meg Vincze Józsefnek, a szak- szervezet titkárának beszámolóját. A nagygyűlésen mintegy 20*00 dolgozó. szervezett aktivista, köztük nagyszámban nők, ifjúmunkások vettek részt. Az elnökségben helyet- íoglalt Prieszol József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Borsod megyei pártbizottság első titkára. a városi tanács, a Hazafias Népfront, a KISZ képviselői és az üzemek által delegált dolgozók. Vincze József elvtárs ünnepi beszámolójának elején megállapította, hogy a szakszervezetek minden erejükkel segítettek az ellenforradalom következményeinek felszá moláisában, gazdasági, politikai és kulturális téren egyaránt. A szakszervezetek számára egyetlen helyes politika van, ez pedig a dolgozók életszínvonalának emelése, a munkáshatalom erősítése. Nincsen külön szakszei vezeti politika Mindnyájan egy célért dolgozunk — mondotta Vincze elvtárs, majd közvetlenül rátért a magyar szak- szervezeti mozgalom előtt álló feladatoknak taglalására. Beszélt arról, hogy minden erőnket- mozgósítanunk kell az előttünk álló nagy feladat, a hároméves terv sikeres megvalósítása érdekében. A szakszervezet közel kétmilliós tagságot számláló szervezett t^bor. amely mindenben a párt és a kormány politikáját támogatja, a munkáshatalom erősítését és az életszínvonal állandó, megalapozott emelkedését szolgálja. Röviden beszámolt a szakszervezetek sokrétű munkájáról, amelynek egyik jelentős része a versenyek szervezése és az üzemi tanácsok irányítása. A szakszervezeteknek őrködniük kell a munkavédelmi, rniun- ; kaügyi rendelkezések betartásán és még jobban, szélesebben meg keli szervezni a dolgozók pihenését, üdülését. Ez évben 380.000 dolgozó üdül kedvezményesen Bár zömmel most is a fizikai munkát végző dolgozók vettek részt a szakszervezeti üdülésékben, a jövőben még nagyobb gondot kell arra fordítaná, hogy az üdülők összetételében megmutatkozzon a fizikai munkások iránt érzett becsülés. Nagy tetszésnyilvánítások között mondta el Vincze elvtárs, hogy Hajdúszoboszlón egy új, 500 személyes üdülő felépítéséhez kezdenek hozzá a közeljövőben. Ezután közvetlenül a szakszervezetek feladatairól szólott. Elmon4000 ÉVES VAROS MARADVÁNYAIRA BUKKANTAK SZÍRIÁBAN Damaszkusziéi kb. 100 kilométerre délre sánccal és árokkal körülvett, kb. 4000 esztendős város maradványait fedezték fel. A város mellett jelentős sírkertek húzódnak. A környékbeli parasztok hosszú évek óta egy falvaik közelében talált fehér porral szórták be földjeiket. A beszórt részeken sokkal bővebb volt a termés, mint másutt. A tudósok most megállapították, hogy a fehér „műtrágya” nem egyéb óriási mennyiségű történelemelőtti csontmaradványnál. Szíriái munkások Horn város keleti részén végzett munkák során a rómaiakhoz hasonló, sziklába vájt katakombákra bukkantak. Ezeket az V. évszázadban létesítették és a keresztényeknek szolgáltak temetkezési helyül. Több szarkofágot találtak, amelyeken a galamb és a kereszt jele látható. Más leletek, mint például érmék, lámpák, edények, ékszerek és omamensek az akkori kultúrára engednek következtetni. KALMÁR-SZELLEM A guatemalai kormány számlát küldött Carlos Castillo Armas, 1957- ben meggyilkolt államelnök özvegyének. A kormány felszólítja az özvegyet, hogy záros határidőn belül fizessen 1935 dollárt az állam pénztárába. Amikor a megdöbbent özvegy megkérdezte, miért kell ilyen nagy ösz- szeget fizetnie, Benjamin Flores do'tta többek között, hogy többet kell foglalkoznunk a dolgozók nevelésével és az ifjúság sokirányú, szerteágazó problémáival. Szólott arról, hogy a szakszervezet a törvényesség őre. s nagyobb támogatásban kell részesíteni a munkásdemakrácia szerveit, az üzemi tanácsokat. Megemlítette a dolgozók keresetének jelentős emelkedését és a keresetek emelkedésével jelentkező újfajta gondokat: a dolgozók nagyobb értékű árucikkek után érdeklődnek, ezek némelyikéből a kereskedelem nem tud a keresletnek megfelelő mennyiséget bocsátani a dolgozók rendelkezésére. Említette, hogy a szakszervezet javaslatot készít, és kérni fogja a kormányt, hogy a tüzelő- és mosógépakciákhoz hasonlóan, az erőtakarékosság és az utalvány-rendszer segítségével tegye lehetővé a nehezebben beszerezhető árucikkek üzemeken keresztül történő árusítását. Beszámolójában foglalkozott ezután a társadalombiztosítás kérdéseivel, amely országszerte és Borsodban is komoly problémát jelent; Többek között beszélt a nyugdíjak rendezéséről és a jelenleg meglévő orvosihiány megszüntetéséről, amelyek majd ugyancsak elősegítik a társadalombiztosítás megoldását. Mint örvendetes tényről számolt be arról, hogy az ezévben szétosztott egymiüiárd forint nyereségrészesedésből a dolgozók 53 százaléka a kapott összeg egyrészét takarékba helyezte. Ez a tény maga is a munikás- hatalom iránti bizalmat mutatja meg. Felvetette Vincze elvtáns a lakás- kérdést is, amely számos embert közvetlenül érint. Itt perspektivikusan beszélt a hároméves terv lakásépítési akcióiról. Sok az eredmény, de sok még a gond — mondotta befejezésül, de ezeket is meg fogjuk oldani együtt a párt vezetésével, és fel lógjuk építeni a szocialista Magyarországot. Az ünnepi beszámoló után Prieszol József elvtáns, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Borsod megyei pártbizottság titkára üdvözölte a szervezett munkások képviselőit és néhány szóban vázolta a szervezett munkások helyzetét a kapitalizmusban. Elmondta, hogy nagy hibát követtünk el. amikor mi, gz idősebb generáció nem magyaráztuk meg az ifjúságnak, hogyan éltünk mi a kapitalizmusban és hogy az ő boldog jelenük áldozatos, nehéz munka következményeképpen jöhetett csak létre. Tiszteletre keli nevelni az ifjúságot. Ezután Prieszol elvtárs a párt támogatásáról biztosította Borsod megye szervezett munkásságát. Délután a szabadtéri színpadon zsúfolt nézőtér előtt a Lenin Kohászati Müvek, valamint a Szakszervezetek Megyei Tanácsának művészegyüttesei szórakoztatták a dolgozóké és változatos sportműsor tette emlékezetessé a szakszervezeti hét Santos pénzügyminiszter személyesen magyarázta meg az özvegynek: Armas, volt elnök fizetését előre kapta; s miután öt nappal előbb gyilkolták meg, mint lejárt volna az az időszak; amelyre fizetését már felvette, a kormány méltányosnak véli, hogy arra az öt napra felvett fizetését, amikor már nem látta cl hivatalát, visszafizessék. Az elnök özvegye viszont kijelentette: »teljesen le vagyok égve«. A kormány erre elhatározta, hogy gyűjtést indít a szükséges összeg előteremtésére. KICSIT KORÁN KEZDTE... A brit egészségügyi szolgálat egyik hivatalnoka érdekes esetet leplezett le. Írország egyik falujában mindenki arról beszélt, hogy egy héthóna-1 pos csecsemő naponta megiszik egy üveg barna sört. A hivatalnok utá-> na járt a dolognak. A gyermek anyja kijelentette: a körzeti orvos elrendelte, hogy a baba három hónapos korától igyon meg egy üveg barna sört. A hivatalnok nem nyugodott bele: felkereste az orvost, aki álméU kodva szerzett tudomást a csecsemő „sörözéséről”, majd kijelentette: szó sem volt arról, hogy a csecsemővel itassanak sört, hanem az anyának kellett volna elfogyasztania. A kis baba négy hónapon át iszogat** « sört, — de úgy látszik, nem ártott meg neki. megnyitóját.--------É RDEKES lÖiMk
