Észak-Magyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-17 / 194. szám

ÉSZAKMAGYARORSZA6 Vasárnap, 1958. augusztus 17. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének meggyorsítása társadalmunk minden dolgozójának becsületbeli kötelessége Augusztus 9-én a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályának veze­tője, Buszmyák András elvtáns érte­kezletre hívta meg a járási tanácsok mezőgazdasági osztályvezetőit és egyes járásokból a járási tanács vb. mezőgazdasággal foglalkozó elnök- helyetteseket. Az értekezletem Busz- nyák elvtárs értékelte a mező-gazda­ság helyzetét és rámutatott a mezo- eazdaság szocialista átszervezésének sorom lévő feladataira. Igen értékes hozzászólással emelte a megbeszélés színvonalát Berki Mihályné elvtárs­nő, a megyei párt-vb. tagja, ország­gyűlési képviselő és Bodnár Ferenc elvtárs, a megyei tanács vb. elnök­helyettese. Busznyák elvtárs elmondotta, hogy az ellcnforradaiom óta, de ebben a félévben is jelentős eredménye­ket értünk el a termelőszövetke­zetek megszilárdítása és fejlesz­tése terén. Az ellenforradalom alatt szétvert tsz-ek egyrésze már újjáalakult, ezenkívül 45 új tsz alakult. Jelenleg megyénkben 161 termelőszövetkezet működik 6066 taggal, 58.769 kh. összterü­leten. A tsz-ek többsége az elmúlt évben, de a jelenlegi gazdasági évben is szervezetileg és gazdaságilag meg­szilárdult, gazdálkodásuk javulását mutatja, hogy úgy az elmúlt évben, mint a folyó gazdasági évben termés­átlagaik meghaladják az egyéni ter­melőkét. Pl. a sátoraljaújhelyi járás­ban a tolcsvai Harcos Tsz-ben búzá­ból átlagtermés kb. 11 mázsa, árpá­ból 18.6, a sárospataki Rákóczi Tsz- nél búzából 12.5, árpából 14 mázsa. Egyéni termelőknél a járásban átlag­termés búzából kb. 7.5. árpából 6.5 mázsa, vagy a mezőcsáti járásban a hejőpapi Petőfi Tsz-nél átlagtermés búzából 8.2, árpából 10 mázsa, míg az egyéni termelők átlaga a járásban búzából 6—7, árpából 6—7 mázsa. Mi szükséges ahhoz, hogy még magasabbra emeljük egész népünk életszínvonalát és dolgozó parasztsá­gunk még jobban tudjon élni, szeb­ben ruházkodni? Az, hogy belterje- sebben, szakszerűbben gazdálkod­junk és még sokkal olcsóbban ter­meljünk. Mindez csakis; a nagyüze­mi gazdálkodás keretein belül való­sítható meg. Éppen ezért pártunk és kormányunk a legfontosabb felada­tul tűzi ki a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Tehát meg -kell mon­daná nyíltan, hegy nem az egyéni kispancellás gazdaságoké a jövő. ha­nem a nagyüzemeké, a termelőszö­vetkezeteké. Sehol a világon ‘nincs perspek­tívája a kisparaszti parcellás gazdálkodásnak. A kapitalista országokban az egyéni kisgazdaságokat, mivel azok nem bírják a versenyt, egyre inkább ki­szorítják a hatalmas kapitalista üze­mek. Az Amerikai Egyesült Álla­mokban az elmúlt 30 év alatt. 1925 óta napjainkig a farméi' gazdaságok száma 6 518 OOO-ről 4 000 000-ra csök­kent. Svédországban 8 év alatt 30 százalékkal csökkent az 5 hektáron aluli gazdaságok száma és ugyaneb­ben az időszakiban 7 százalékkal nőtt az 50-250 hektáros földbirtokok szá­ma. Nyugat-Nem etországban az úgy­nevezett »Zöldterv« alapján számol­ják fel a mezőgazdaság kis üzemeit. A népi demokratikus országokban az egyéni gazdaságok helyét a kol­lektív nagyüzemi gazdaságok foglal­ják el. A Szovjetunióban 30 éve kol­lektív gazdálkodás folyik. Kínában 96 százalékban, Bulgáriában 93 szá­zalékban. Csehszlovákiában 64 száza­lékban, Romániában 45 százalékban szövetkezeti gazdálkodás van. Nyilvánvaló, hogy, ha mi nem tar­tunk lépést a fejlődéssel, azzal a fej­lődéssel, ami világszerte végbemegy, országunk elszegényedését, az élet- színvonal csökkenését eredményezi. Tarthatatlan az a kettősség, hogy a termelés az iparban szo­cialista nagyüzemi alapon folyik, a mezőgazdaságban pedig az egyéni kisparcellás gazdaságok vannak túlsúlyban. Az előadó elv társ részletesen is­mertette. hogy a kisparaszti parcel­lás gazdálkodású kisáru,termelés nem képes a bővített újratermelésre, nem tud lépést tartani a technika, a tudo­mány egyre gyorsuló ütemű fejlődé­sével, nem tudja kielégíteni a szoci­alista nagyipar nyersanyag szükség­letét és dolgozó népünk növekvő életszínvonalának megfelelő élelmi- szerszü kségletét. A mezőgazdaság szocialista át­szervezésének meggyorsítása tár­sadalmi érdek, tehát társadal­munk minden becsületes dolgo­zójának kötelessége elsősorban a maga területén, de azon túl, a legmesszebbmenőkig elősegíteni. Nagy feladat vár elsősorban a tsz tagságra és vezetőségre. Többet fog­lalkozzanak az egyénileg dolgozó pa­rasztokkal, hívják, meg gazdaságuk­ba. közöljék, hogy a rossz idő ellené­re is milyen termésátlagot értek el, beszéljenek többet eredményeikről és hozzák is nyilvánosságira. Ismerjék és havonta ismertessék termelési terve­ik teljesítését és ez termelésűk érzé­keny iránytűje legyen. Milyen téren kell a községi, az ál­lami gazdaságok és gépállomások szakembereinek munkájukat megja­vítani? A tsz szakmai irányításában vegyenek részt anélkül, -hogy meg­sértenék a tsz önállóságát, tegyenek javaslatokat a termelés fokozásának lehetőségeire, a helyes munkaszerve­zésre, a termelési ágak arányos fej lesztésére. Érveljenek, harcoljanak az esetleges maradi felfogás éllein, győz­zék meg a tsz tagságát a haladó módszerek előnyeiről, segítsék, ne­veljék a tsz-t. A gépállomások szak­emberei legyenek meg mindent azért, hogy a tsz-ben a gépek minőségi munkát végezzenek, segítőtársai és ne üzletfelei legyenek a tsz-nek. A falun élő szakemberek az ér­telmiséggel karöltve segítsenek a tsz-nek, értékelni számokban, konkrét tényekkel kimutatni a nagyüzem fölényét. A falusi orvosok, állatorvosok, peda­gógusok ne- tekintsék népszerűtlen feladatnak a tsz-ről beszélni és a tsz-eket segíteni. Ez állami köteles­ségük, de érdekük is, hisz nemcsak a dolgozó parasztságunk jobblétét biztosítja, hanem saját érdekeiket is szolgálja. Községi vezetők, tanácstagok, kép­viselők viseljék gondját a tsz-nek. Eredményeiket községi hirdető táb­lán, kirakatokban, hangosihíradón rendszeresen hozzák nyilvánosságra, világosítsák fel a dolgozó parasztsá­got a tsz gazdálkodás előnyeiről, az állam által nyújtott kedvezmények­ről. A továbbiakban az értekezlet az állami tartalékföldekkel kapcsolatos problémákról határozott. Megyénkben 1958 ősz folyamán kb. 47.000 hold állami tartalék­földnek lejár a kishaszonbérleti szerződése. A tartalékföld terület döntő részén a kisparcellás gazdálkodás meg fog szűnni. S olyan haladó szellemű dol­gozó parasztok kezébe kell juttatni, akik tsz-t alakítanak és a2 állam ad­ta segítséget az egész társadalom ja­vára tudják gyümölcsöztefcni. A föld­nélküli, vagy kevés földdel rendelke­ző egyénileg dolgozó parasztok gond tálán megélhetésének biztosítása és a földhöz jutás igen előnyös, de egyben utolsó lehetősége kínálkozik most. A tsz-eket alakító gazdák megkapják az állami tartaléktőidet egytagban. ha szcnbárletet nem kell fizetniök ezért a földterületért, az adótehernek pe­dig csak 60 százalékát fizetik az egyéni termelőkkel szemben, azonkí­vül állami hitel támogatást, minősé­gi vetőmagvakat- és egyéb kedvezmé­nyeket kaphatnak. Amennyiben a községben egy­tagban levő, vagy önkéntes föld­cserével táblásítható földterüle­ten tsz-t nem akarnak alakítani, úgy a földterület a szomszédos állami gazdaság, vagy tsz tulaj­donába megy át. Zárószavai'ban Busznyák elvtárs megválaszolt a felvetett problémák­ra és összefoglalójában hangsúlyoz­ta. hogy megyénkben minden adott­ság és lehetőség megvan a nagyüze­mek fejlesztéséhez és ahhoz, hogy emeljék dolgozó parasztságunk jó­létét Eredményeink és terveink KÖZSÉGÜNK DOLGOZÓ PA­RASZTJAI sikeresen fejezték be a legnehezebb nyári mezőgazdasági munkát, az aratást és behordást, A határban kinnlevő kereszteket már nem lehet látni. Július 25-én a közös szérűn 1 cséplőgarniturával kezdtük meg a cséplést, de azóta 3 cséplő- garnitura dolgozik. Eddigi munká­jukra semmiféle panaszt nem hal­lottunk, ami annak a jele. hogy az alsózsolcai gépállomás vezetői és dolgozói mindent megtettek a sikeres cséplés érdekében. Mindhárom csép­lőgépnél munkacsapat dolgozik, ezek­ről csak elismeréssel nyilatkoznak a gazdák. A cséplés ideje alatt külö­nösebb üzemzavar még ezidáig nem fordult elő. Eddig összesen 35.5 va­gon vegyesterményt csépeltek el — igaz, hogy ők kezdték leghamarabb a cséplést, de dicséretükre legyen mondva, minden hiba nélkül érték el eddigi eredményeiket. A gabona betakarítás befejezése után a cséplés befejezéséig és az őszi vetések megkezdése közötti időt so­kan — helytelenül — munkaszegény időnek tekintik. Ebből a tévhitből eredően végez sok gazdaság igen költséges téli és tavaszi trágyázást és ennek következtében évről-évre ki- hordatlanul marad a termőerőt nö­velő istállótrágya. Az előrelátó és a munkákat jól szervező gazdaságok­ban alig várják, hogy az utolsó ke­reszt bekerüljön a tarlóról, és az utolsó kéve asztagba vagy cséplőgép re jusson a szekérről. Ha ez megtörtént, akkor ráállítják a szállítókapacitás nagy részét az is­tállótrágya kihordására. De nemcsak ráállítjuk, hanem rajta is hagyjuk mindaddig, amíg egy villa trágya van kihordatlanul. Ez az irányelv késztette dolgozó parasztjaink nagy részét arra, hogy megkezdjék a nyári *£tállótrágyázást. Eddig a nyári Mái rótrágyahordást mintegy 87 holdon végérték el a gazdák. Igen biztató é^edménynek mondható a jövőt te­kintően a 203 kh tarlóhántás és 126 kh tarlóvetés. Ezekben a munkák­ban élenjárók: Karsza István, Orbán Lajos, Magos Béla, Fodor Sándor, de sorolhatnám tovább azok névsorát, akik a tarlóhántást már elvégezték és a nyári istállótrágyát is kihordták és megkezdték a nyári vetőszántást. Rendkívül fontos mégegyszer leszö­gezni, hogy a hordásból felszabaduló fogatok és vontatók azonnal meg­kezdjék a trágyakihordást, majd a szántótraktorok az alászántást. EZ RENDKÍVÜL nagy és fon­tos feladat, annál is inkább, mivel évente a szántóterületnek legalább 20 százalékát kell szervestrágyázás­ban részesíteni. Az istállótrágya ter­mésfokozó hatása akkor a legered­ményesebb, ha a trágyázást nyár vé­gén elvégezzük. Ebben az időben a trágya humusszá alakítását rövid idő alatt elvégzik. Késő ősszel, vagy a tél folyamán már lényegesen lassúbb ez a folyamat. Az istállótrágya kihor­dást úgy szervezzük meg. hogy mi­nél rövidebb idő alatt egyenletes el­osztásban kerüljön a talajba. Az őszi vetések alá a legérettebb trágyát használjuk. Ennek érdekében a me­zőgazdasági állandó bizottsággal karöltve közösen szervezünk augusz tusban trágyakihordási és felhaszná lási hónapot, hogy minden rendelke zésre álló istállótrágya minél előbb a földbe kerüljön. A gabona cséplése mellett rendkívül nagy jelentőségű feladat az aprómagcséplés. Az elmúlt években ennél számos hiányosság és késedelem fordult elő és ezért nagy mennyiségű aprómag késedelem és nagy minőségi romlással került el cséplésre. Sok génállomási vezető gabonacséplés időszaka alatt nem gondolt az aprómagvak cséplésére és a kijelölt gépeket is a gabonac' ép lésre állította be. Nem gondolt arra hogy ezzel megkárosítja tsz-einket egyéni gazdáinkat. Az ilyen vezetők a népgazdaságot is megkárosítják mert a későn elcsépelt, minőségile leromlott aprómagvak miatt jelentős mennyiségű exportot hiúsítottak meg. Ezévben rendkívül fontos, hogy különösen a második kaszálásból fo­gott aprómagvakat gyorsan elcsépel jük. Ez most a legfontosabb, amit tenni akarunk. KECSKÉS IMRE ga*d. felügyelő. Etüzem ünnepség Ozdon Az Ózdi Kohászati Üzemek dolgo­zói az első félévi jó munka eredmé­nyeként elnyerték az élüzem címet. Ezzel az ózdi kohászok már tizedszer jutottak a megtisztelő élüzem cím birtokába. Az élüzem ünnepséget szombaton, a Liszt Ferenc művelődési otthonban tartották, amelyen a gyár többszáz dolgozóján kívül résztvettek a párt, a Kohó- és Gépipari Minisztérium, szakszervezet és a helyi tanácsi szer­vek képviselői. A Kohó- és Gépipari Minisztérium, valamint a kohász szakszervezet él­üzemi vándorzászlaját Balsai István a vaskohászati igazgatóság főmér nöke és a kohász szakszervezet kép­viseletében Solti András adta át un nepélyes keretek között az ózdi dol­gozóknak. Az élüzem ünnepség alkalmából — az első félévi jó munka alapján 244 dolgozónak adták át a »Kiváló dolgozó« oklevelet, illetve jelvényt és a kitüntetéssel járó pénzjutalmat Ezenkívül a munkában élenjáró dől gozók között még mintegy három százezer forintot osztottak ki* tjlfímaG VfWORSlfíG Bajnokság után — bajnokság előtt... viszonyúiban PÁR ESZTENDŐVEL EZELŐTT azon keseregtek labdarúgószurkoló- ink, hogy hanyatlóban van városunk labdarúgó sportja, az egyesületi sovi­nizmus lehetetlenné teszi, hogy lega­lább egy valamire való csapat szere­peljen az első osztályban több ideig. Nos, hát az akkori jogosan keser­gők most ugyancsak elégedettek le­hetnek, mert az elmúlt 1957158-as bajnoki idény sokat javított a múlt hibáin, s olyan eredményeket hozott, amire még nem volt példa Miskolc város labdarúgó sportjának történe­tében. Nézzük meg közelről, mik is voltak ezek az eredmények? Elsősorban örvendetes pozitívum­nak kell elkönyvelnünk azt a tényt, ahogyan az NB. I.-be visszakerült, teljesen átszervezett, megfiatalított DVTK újonc csapata az elmúlt baj­noki idényben szerepelt. Egész éven át, főként ősszel ragyog óbbnál-ragy o- góbb, meglepőbbnél-meglepőbb ered­ményeket ért el úgy idehaza, mint idegenben, ősszel egyszer sem ta­nyázott a hatodik helytől lejjebb és 15 ponttal birtokában, félévben az előkelő negyedik helyet foglalta el a bajnoki tabellán. Tavasszal mosto­hább viszonyok között váltakozó si­kerrel bár, de több kitűnő bravúrral tarsolyában a kilencedik helyet har­colta ki és egy kis szerencsével, vagy igazságosabb szombathelyi játékve­zetés esetén a hetedik helyet is meg­érdemelte volna az együttes. Ha a DVTK évvégi bizonyítványa kitűnőnek mondható, vajon minek nevezzük az MVSC szereplését? Szin­te nehéz szavakat találni a vasutas együttes ragyogó eredményének kel lő méltatására, akkor, amikor 48 évi másodosztályú szereplés után kihar colta az NB. 1.-be való bejutását olyan páratlan bravúrral, amelyre sokáig fognak még emlékezni a szúr. kólók. Ez az eredmény annál is in­kább értékesebb, mert váratlanul jött, hisz a tavaszi forduló elején senki sem mert gondolni Miskolcon arra, hogy az akkor ötödik helyen tanyázó MVSC a bajnoki idény vé gére bajnokságot nyerhet! A tavaszi forduló közepén csillant fel a re meny, amikor a remekül szereplő vasutas csapat egyre-másra gyűjtö­getve a bajnoki pontokat, mind­inkább előrenyomulás helyet -cserélt a nagy esélyesekkel. Ekkor már min­den miskolci labdarúgószurkoló tit­kon arról álmodott, hogy milyen szép is lenne, ha Miskolcnak két NB I-es csapata kergetné a labdát a legjob­bak között. És most már ez az álom valóravált! Megszületett az a ritka állapot, amelyre még nem volt példa városunkban; az elkövetkezendő baj­noki idényben két elsőosztályú csa­patnak szurkolhatnak a miskolciak! HA MÁR ITT TARTUNK, helyte­len lenne meg nem emlékezni a MMTE labdarúgócsapatáról, mely az elmúlt évadban kitűnő szerepléssel a hetedik helyet harcolta ki s azzal, hogy a nagy esélyes DVSC-től mind a négy bajnoki pontot elvette, nagy­ban hozzásegítette az MVSC együt­tesét a bajnokság megnyeréséhez. Tehát ma már két első osztályú csa­pattal dicsekedhet városunk és te­gyük hozzá mindjárt: nem érdem­telenül. Akkor, amikor a főváros nem kevesebb, mint hét együttessel képvi­selteti magát a legjobbak között, ak­kor az ország második városa is megérdemel két NB 1-es csapatot annál is inkább, mert nézőszám te­kintetében országos magasan vezet. Itt meg kell említenünk egy igen örvendetes tényt, mely ezt a kivéte­lesen ritka állapotot kedvezően be­folyásolta.' Emlékezhetünk arra, hogy évekkel ezelőtt, milyen féktelenül dühöngött a sokszor felelőtlen sport­vezetőktől is szított hlubsovinizmus a miskolci csapatok között. Ez idő­ben városunkban ismeretlen fogalom volt a tiszta sporterkölcsiségi alapon álló egymástsegítés, klubok közötti közvetlen kapcsolat s a szurkolók között pedig a fanatizmustól mentes sporttársi viszony. Ennek eredménye károsan nyilvánult meg a csapatok szereplésében. Az elmúlt labdarúgóidény kezdeté­től sokat változott a hélyzet. Előbb a sportkörök vezetősége találta meg az egymáshoz vezető utat, s ennek ré­vén a szurkolók is kezdtek lassan rá­ébredni arra, hogy minden egyes helyi csapat jó szereplése valameny- nyi miskolci szurkoló közös érdeke. Még az elmúlt évben is előfordultak ugyan villongások az MVSC és az MMTE szurkolói között, gyakorta szurkoltak' az ellenfél csapatának, de az MMTE—DVSC mérkőzésen, amikor a Munkás csapata a miskolci vasutasok számára oly fontos mér­kőzésen teljes erőbedobással, emlé­kezetes fegyverténnyel fektette két- vállra a nagy riválist, a. mérkőzést követő örömmámorban remélhetőleg örökre eltűnt az ellentét a két csapat szurkolótábora között, örvendetes* hogy a DVTK szurkolói milyen lel­kesen búzditották mérkőzésről mér­kőzésre . a vasutasokat, tanújelét adva az őszinte, egészséges sport- barátságnak. MOST MÁR, KÉT HÉTTEL az új bajnokság kezdete előtt a figyelem egyre intenzívebb erővel fordul az elkövetkezendő nagy küzdelmek felé. Augusztus 31-től kezdődően minden vasárnap gyönyörködhetnek a mis­kolci labdarúgást kedvelők első osz­tályú, színvonalas mérkőzésekben. Egyetlen helyes tennivaló: a még fennálló elfogult klubsovinizmus tel­jes felszámolása. Az elkövetkezendő mindkét NB 1-es csapat számára döntőfontosságú mérkőzéseken szűk■* ség lesz a szurkolóiábor szoros ősz* szefogására. Szép volna, ha minden egyes mérkőzésen a két csapat szúr* 'kólói vgyüttesen'’biztntnáfc győzelem* re a helyi csapatot s~ ez alól csak a helyi rangadó jelentene kivételit amikor is mindkét fél közönség9 sportszerű keretek között szurkolna: kedvenc csapata győzelmének. Ha a két csapat és a két szurkolótábor összefog, akkor biztosra vehetjük, hogy sokáig lesz két NB I-es együt* tese városunknak s talán jövőre még az MMTE bajnokságáért is szurkolhat tunk. Ha azonban a kölcsönös egy* mástsegítés helyett újra az átkos klubsovinizmus üti fel a fejét, akkor könnyen lehet hogy jövőre egyetlen elsőosztályú csapata sem lesz váro­sunknak. Azonban ez nem történhet meg. Ha a fővárosi csapatok évről- évre összefogva vigyáznak arra, ne­hogy a kiesés sorsára kerüljön pesti együttes, a két miskolci csapatnak is feltétlen össze kell fognia annak érdekében, hogy az ország második városát legalább két elsőosztályú csávát képviselje a legjobbak verse­nyében. Ehhez kívánunk sok sikert! KRISTON BÉLA Újabb erőpróbák előtt. .. Sakk-játszma távirati úton Az országos vidéki sakkbajnokcsapat, az OB. I. újonca, a Miskolci MTE sakkozói nemcsak a csapatbajnokságra készülnek nagy körültekin­téssel, hanem nemzetközi mérkőzést is tervükbe iktattak. A sakkszakosz­tály intézőbizottsága — Kolozs Miklós. Bftrczay László, Bakos Sándor, Bokor István és Bán Kamill — elhatároztak, hogy levelet írnak a szovjet sakkszövetségnek Moszkvába és felkérik őket. hogy jelöljenek ki részük­re egy szovjet sakkcsapatot, amellyel levelezési partikat játszanának. Alig három hét telt el a levél elküldése után. amikor az MMTE sakkszakosztálya címére a Szovjetunióból, Szverdlovszkból hozott leve­let a posta. Ebben a levélben a szver.dlovszki sakkozók vezetője örömmel fogadja el a miskolciak kihívását és azt javasolja, hogy ezév október el­sején induljon meg a küzdelem, de ne levelezés, hanem távirati úton. A levelet igen nagy örömmel, de kissé félve fogadták. Annak örül­tek az MMTE sakkberkeiben, hogy olyan kezdeményezést hajtottak végre, melyre még országos viszonylatban is kevés példa van. Azért fogadták kissé félve a levelet, mert tudják, hogy ellenfelük a többszörös levelezési világbajnok szverdlovszki csapat lesz. Már most hozzá kezdtek a verseny technikai lebonyolításának megszervezéséhez, naponta órákon keresztül bújják a sakkirodalmakat és a levelezési játszmák gyakorlati végrehaj­tásának módozatait tanulmányozzák. A napokban találkoztunk Kolozs Miklós sporttárssal, aki az intéző bizottság egyik tagja. Megbeszélésre sietett, egyik kezében legalább 10 sakk-könyvet láttunk. Megkérdeztük tőle. milyen esélyeik vannak a szov­jet csapat ellen? — Igen nagy fába vágtuk a fejszénket — mondotta Kolozs sport­társ. Ellenfelünket szinte az egész világon ismerik — mint a legjobbakat. Beléptünk a szverdlovszki „oroszlánbarlang” kapuján, ahonnan nincs visszaút, óriási gyakorlattal és rutinnal rendelkeznek ellenfeleink, éppen ezért igen nagy lelkesedéssel láttunk neki a felkészülésnek. Táviratijai küldjük lépéseinket, három nap alatt kell a lépésre választ adni. Remé­lem, nem fogunk szégyent vallani a világ legiobbiai elten Ismerjük az MMTE sakkszakosztályának lelkes vezetőit és tagjait, ezért biztosak vagyunk benne, hogy szép eredményt érnek el a szovjet csapat ellen. Sok sikert kívánunk szereplésükhöz. —l—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom