Észak-Magyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-17 / 194. szám

VssÄmap, 195S. augusztus 17.

ESZAKMAGYARORSZÄG

Képességük szerint dolgoznak

Két nappal ezelőtt aláírásokkal teli kis papír került a kezembe. Az első szó, amit elolvastam rajta, ez volt: Ünnepi felajánlás.

Tovább olvastam a sorokat: »Mi, a 114-es számú Építőipari Tanulóintézet elsőéves tanulói, alkotmányunk ünnepére az alábbi felajánlást tesszük.« A bevezető még tovább folytatódott, de a lényeg — ami lejjebb következett — jobban kiemelkedett a sorok közül. Felnőttekhez méltó felajánlások következtek egymásután. Határidőlerövidítés, minőségi munka, az anyagtakarékosság betartása, balesetmentes munka és több ehhez hasonló fontos vállalás egészítette ki a fiatalok beadványát. Végül a műszaki vezetőkhöz szóltak: kérjük őket, gondoskodjanak megfelelő mennyiségű anyagról, munkatérről, hogy teljesíthessük ígéretünket.

*

Az ifjú mesterek, — ahonnan a kis papír elindult — a Malinovszkij út és a Felszabadítók útja által határolt területen, a város egyik legnagyobb lakótelepépítkezésén dolgoznak. Itt találjuk őket. Nehéz rájuk ismerni. Mind egyformák. Az épülő bérházak ablakaiban, bent a lakásokban, fent a tetőn, vagy éppen mestereikkel való beszélgetés közben csak őket láthatjuk. Ők uralják a merészen emelkedő falakat, ők határolják el egymástól a lakásokat, vakolják, csinosítják az épületeket. Joguk van ehhez. Az iskolapadból munkásnak jelentkeztek. Tanulnak és ezzel egy időben építenek.

A munkahely neve tanépítkezés. Mindez nem látszik meg a külsőkön, ha a munka minőségét nézzük, vagy a szakemberek véleményét halljuk. A 14—25 éves fiúk már az első órákban azt tanulták: lassan, de biztosan Kapkodással nem lesznek ügyes mesterek. Az oktatók pedig így gondolták:

— Ha az ifjúmunkások tanítását, munkáját jól szervezzük meg, rövid idő alatt csodálatos munkát fognak végezni.

Jó munkájuk mellett éppen ezért keltett meglepetést az ünnepi felajánlás is. Méghozzá versenyt is kezdeményeztek. Vetélkedésre hívták az intézet minden elsőéves tanulóját.

•

— Története van ennek — meséli röviden Ádám Béla, az egyik fiatal oktató. — Május 20-án, amikor a tanulók az egyhónapos elméleti oktatás után ideérkeztek, még csak a pincegödör volt meg. Megkezdtük a pincefal építését. Közben tudomásunkra jutott, hogy másfél hónapos lemaradás van. Nem volt munkaerő, s nem tudtak korábban kezdeni.

— Már akkor elhatároztuk, hogy az építés során igyekszünk behozni

Csorna Ferenc idős vájár cimborájával zsompot készít*

eredményük még ennél is szebb: 1.515 tonna/műszak az összteljesítmény.

A dolgozók eredményes munkájának meg is van a látszatja. Nem panaszkodhatnak fizetésükre. A múlt hónapban például a szénen .dolgozok alapkeresete 2200 forint volt, amire rájött még a földalatti és az éjszakai pótlék. 2800 forintot kaptak összesen a borítékban. Szeptember 8-án jelentős összeget kapnak a kurityáni Lejtős-akna dolgozói a Borsodi Szénbányászati Tröszt 30 millió forint hűségjutalmából is. Az idei bányásznapon több bányász kap kitüntetést, oklevelet.

mellett van még egy másik »-jó« oldala. A borivásbán is élenjár.

— Ha a bányában vagyok, dolgozom, ha a pincében vagyok, bort iszom! — jegyzi meg mosolyogva.

Újra robbantás rázza meg a levegőt. Vasi elvtárs nagy nyugodtan számol: egy-kettő-hároni-négy ..; tizenhárom. Megvan. A szomszéd csapat is lerobbantott.

Munkahelyről munkahelyre megyünk. A bánya vezetőit mindenhol szívesen fogadjuk. Jólesik látni a műszaki vezető, a párttitkár, az üb. elnök és a dolgozók jó kapcsolatát. Legtöbb bányászt nevéről ismerik. Tudják, miben lehet számítani az emberekre,

nyát járva észre sem vesszük az ide múlását. Újra kifelé igyekszünk. S ahogy közeledünk a felszínhez, egyre inkább érezzük a felszínen lévő nagj meleget. A külszínre érve zajos bányászcsoportba ütközünk. Műszakváltás van. Egyenként gyújtják meg karbidlámpájukat, amely a bánye mélyébe érve világítja útjukat.;.

Fodor László és Martinecz Györgj képesriportja

Nyereséges lett a nyékládházai földmű vessző vetkezet

A nyékládházai földművesszövetkezet félévi közgyűlésén több bírálat hangzott el a tagság részéről. Leg inkább azért marasztalták el a vezetőséget, mert már évek óta nem kapott részjegyvisszatérítést, mert rá 'izetéses volt a szövetkezet. Ez bizony nem nagyon tetszett senkinek. Igazuk is volt az embereknek, hiszen azért hozták létre a földmű vesszö- vetkezetet, azért adták a részjegyeket, hogy azután viszatérítést is kapjanak.

A MÉSZÖV főkönyvelőjének kimu tatásában, a féléves mérlegben már mint nyereségesként szerepelt nyékládházai földművesszövetkezet is. Az első félévben 70 ezer forint jövedelem mutatkozik, bízunk benne hogy ez az év végéig csak növekedni fog. S akkor az évi közgyűlésen már úgy számolhat be Mészáros Pálné, a szövetkezet ügyvezető elnöke. Mé- szárosnénak nagy érdemei vannak abban, hogy a szövetkezet nyereséges 1 lett —, hogy ennyi és ennyi ezer'forint visszatérítést fognak kif:zetni, örülünk ennek mi is. de úgy gondoljuk, még jobban fog örülni 1 nyékládházai földművesszövetkezet tagsága.

a lemaradásból, de ez nem ment könnyen, — szól közbe Paszternák László, a másik csoport vezetője. Csorba István ezzel magyarázza:

— A fiúk még abban az időben iíJ merkedtek meg az építkezés alapfogalmaival. Sokan még habarcsot sem láttak addig. Nem is gondolhattunk a határidő betartására.

Nem is gondolhattak, ma küzdenek érte. Erről beszél Sebők István oktató is, a tanulók versenymeg- bizottja.

— A tanulók fegyelmezettsége, jó viszonya a munkához lehetővé tette annak a gondolatnak megvalósítását, hogy behozzuk a lemaradást. Erre különösen most gondoltunk, amikor több helyről hallottunk és olvastunk híreket különböző versenykezdemé- nyersekről.

— Ügy gondoljuk — mondták néhány nappal ezelőtt a fiúk — ünnepi esemény előtt vagyunk, mutassuk meg, mit tudunk.

— Mi támogattuk őket. kezdeményezzenek csak bátran. Tudtuk, az ilyen fiatalok sok mindenre képesek. Szeretik munkájukat, elbűvüti őket a nagy építkezés.

A vezetőség — Kasperkovics János építésvezetőhelyettessel az élen —i támogatta a fiatalok kérését. Meggyorsították a második emeleti födém készítését, hogy a tanulók a harmadik emelet falait az eddigi 12 nap helyett nyolc nap alatt felrakhassák!

*

Százhúsz köbméter fái. Ilyen mennyiséget kell megépíteni 30 fiatalnak. — Nagy fába vágták fejszéjüket, — mondták a segédmunkások, de a támogatást, a gyorsabb kiszól' gálást ők is megígérték.

Az építésvezetőségnek kedden még nagy gondot okozott, hogy a födém hiányzott. Szerdára virradóra még éjszaka is betonoztak a segédmunkások, hogy reggelre új munkatér álljon a tanulók rendelkezésére. Veres Sándor kitűző fáradhatatlan munkáját sokan emlegetik. Éjjelnappal a tanulók munkaterületének elkészítését segítette. Az ő munkájuk tette lehetővé, hogy szerda délután már megkezdték a falazást.

A tanulók ügyessége, szorgalma most az ünnepi műszak idején még jobban meglátszik az épülő falakon. Kapkodni most sem lehet. Jobb szervezéssel, tervszerűbben dcAgoznaki Ez jellemző munkájukra.

És ami igen fontos, az ünnepi műszak alatt végzett teljesítményük vizsgamunka lesz. Az első félévi vizsga eredményeiért dolgoznak.

A kis felajánlási papír sorai néhány nap múlva értékesebbek lesznek. A tervek megvalósulnak. A fiatal mesterek bebizonyítják: képességeik szerint dolgoznak.

— SZ. M. -*

Tízmillió forint értékű árúval készülnek a földművesszövetkezetek a miskolci ünnepi vásárra

földművesszövetkezetei különböző üzemágaikkal vesznek vásáron. Mintegy 10 millió forint értékű árut hoznak fel. a tokaji halászok. Máskor is jó halpaprikással és sülthallal kedveskedtek a vásár látogatóinak, bizonyára most sem lesz senkinek panasza rájuk. Az erdőbényei szakcsoport a borkóstolóval látogat el. Egy kis ízelítőt adnak majd a tokaj-hegyaljai Szamorodniból. A mezőkeresztesiek, mezőkövesdiek vendéglátóiparukkal látogatnak el, míg a miskolciak lacipecsenyével. És így sorolhatnánk tovább, hogy ki mivel, szövetkezet melyik üzemággal jön Miskolcra.

Bő áruválaszték lesz majd a pavilonokban. Konfekcióárukból. teráruk sokasága, gazdag választéka hívogatja majd a vevőket, mert a legfinomabb kelméket hozzák ide. Kapható lesz rádió, mosógép — hogy csak párat említsünk a háztartási cikkekből. A szebbnél szebb zománcedények is vevőre találnak, de lesz cipő is bő választékban.

Külön pavilont épít a MÉSZÖV. Itt megtalálható lesz a hagyományos mezőgazdasági gépek szinte valamennyi gyártmánya, de a legújabbak is.

— ----------V

izsgálják felül a Pálinkástárói-akna üzemi konyhájának munkáját!

hívjuk fel: Sürgősen vizsgálják felül a konyha munkáját, a vezetőit vonják felelősségre s biztosítsák, hogy az ötven építő, — aki fáradtságot nem ismerve dolgozik azon, hogy az iskola szeptember elsejére kész legyen, — rendes étkezésben részesüljön. A romlott ebéd árát pedig térítsék meg.

Sürgésen, mert nem első esetben tálalnak ilyen (romlott) ebédet az építők elé! (ba-jos)

Pénteken reggel a parasznyai iskola építkezés kőműves brigádvezetője kereste fel szerkesztőségünket. A pénteki ebédből hozott »-mintát«, amit a Pálinkás-táró bányaüzem üzemi konyháján főznek a részükre.

Nem akarunk étvágyrontók lenni és éppen ezért nem írjuk meg, hogy milyen élősdieket láttunk a pénteki ebédmintában. Mi csupán az üzemi konyha feletteseinek a figyelmét

Hét nap alatt végezték el az ország legnagyobb gépalapjának betonozását

Mint ismeretes, a Tiszapalkonyai Hőerőmű negyedik — és egyben utolsó — 50 megawattos turbináját magyar mérnökök tervei alapján a budapesti Láng Gépgyárban készítik. Az-új turbina a magyar és csehszlovák gyártmányú generátorokkal egyaránt kapcsolható lesz. Ezért szükségessé váít, hogy az erőműben az eddiginél nagyobb méretű turbinaalapot építsenek. Az ú] gépalap — amelyet a szakemberen turbina- asztalnak neveznek — felépítéséhez 1400 mázsa vasat és 1500 köbméter

betont használtak fel. A betonozást az alkotmányünnepí versenyben bet nap alatt végezték el az építők, s így az ország legnagyobb gépalapja szombat reggelre elkészült.

— Az ózdvidéki szénbányák KISZ- fiataljai is aktívan bekapcsolódtak a

takarékossági mozgalomba. Az első félévben nagyszerű eredményeket értek el. A farkaslyuki kiszesek 128 402 forintot, a királdiak 32 000, a borsodnádasdiak 12 200 fórint érté- - kű anyagot takarítottak meg.

Baricska János és ifj. Csorna Pál ' vájárok munkahelyére térünk be. A két vájár a vágat előtt fogad:

— Nagy még odafenn a füst, ne menjenek be!

Kezetrázunk velük s beszélgetésbe kezdünk. A két bányász a kamarafejtések nagymestere. Kevesen vannak a Lejtős-aknában, akik ilyen szép eredménnyel dicsekedhetnek. Közben elszáll a füst, a két bányász

Karbidlámpák lényében ...

Látogatás a kurityáni Lejtős-aknában

Kísérőink szavait hatalmas robbantás harsogja túl. Az elsőt a második, negyedik, tizedik, tizenharmadik követi. A bánya megremeg, mint

A hőmérő higanyszála ugyancsak megugrott: árnyékban több mint harminc fok meleget mutat. A kurityáni bányászokat azonban ez mitsem zaüzem egyik legjobb dolgozója. Arra a kérdésünkre, hogy a hét év alatt mennyi szenet bányászott ki, a következőképpen vélekedik:

— Egy családnak száz évig biztos nem volna tüzelőre gondja ..;

Az izmos bányásznak a munka

ősszel a nyárfalevél. Karbidlámpáink cserbenhagynak. Sötétség nehezedik a bányára. Serceg a gyufa, lobban a láng s a karbidlámpák újra pislákolnak. A hatalmas robbantás után bekövetkezett mély csendet Kulcsár János bányamester elvtárs töri meg:

— Nézzünk be a IV-es telep munkahelyeire.

— Nézzünk! —■ válaszolják a többiek.

Vasi Ferenc vájár és Koszlovszki János gyakorló vájár éppen ácsola- tot tesz be. A két bányász keze alatt ég a munka. Az éles fejsze hasítja a rönkfát, pár perc és úgy áll a biztosítás, hogy abban nincs hiba. Meg- törlik a homlokukat s beszédbe elegyednek.

Vasi elvtárstól megtudjuk: hétévé, hogy bányász s cimborájával egy műszak alatt 30 csille 3200 kalória fűtőértékű szenet bányász ki. Havi tervüket 150—180 százalékra teljesítik. Vasi elvtárs egyébként a bányaotthagy bennünket, megragadják a lapát nyelét s máris rakják a szenet a csillékbe.

A2 óra mutatója előrehalad. A bávarja. A föld alatt nyoma sincs a hőségnek, kellemes az idő. Éppen ezért mi is szívesen vesszük a bánya vezetőinek meghívását: látogassunk el a Lejtős-aknába. Utcai öltözékünket kék munkaruhára, gumicsizmára cseréljük, s vígan dagasztjuk a sarat a vágatokban.

Kísérőink közben magyaráznak. Megtudjuk, hogy a kurityáni Lejtősaknában nap, mint nap 450 ember »száll« le, — ennyien keresik a kenyerüket a bányában. A dolgozók nagyrésze a környék falvaiból jár. A 450 ember közül mindössze csak 93 a kolonizált bányász. Ez azonban nem látszik meg az üzem termelésén. Sőt! A bánya napi 50 vagonos tervét ugyancsak jócskán túlteljesíti. Az 1957-es tervet 111.4 százalékra teljesítette a Lejtős-akna. Ezévben is szép eredményekkel dicsekedhetnek. Első féléves tervelőirányzatuknak 105.8 százalékban tettek eleget. Eddig esedékes havi tervteljesítésük is biztató, — 121.1 százalékon állnak!

Közben bányászok haladnak el mellettünk. Az egyik ácsolatúhoz szükséges bányafát, a másik szénnel rakott csillét tol, a harmadik fúrógépet cipel. — Jó szerencsét! — köszön- . tik,. <a. bány.a vezetőit —Jó szeren- ..jcsét! — hangzik a válasz. S máris ' kezdetét veszi a rövid beszélgetés. A vezetők a termelés felől, a munkahelyek állapotáról kérdezősködnek,

!— a bányászok meg a további munkát tudakolják, tanácsot, véleményt kérnek;

Tovább dagasztjuk a vágatok sarát. Kísérőink folytatják a bánya eredményeinek ismertetését. Megtudjuk, hogy a tavalyi 160.84 forintos önköltségüket ezévben 141.38 forintra szorították le. A kalória-terv teljesítésük is biztató, a minőséggel sincs hiba. Robbanóanyagot ugyancsak jócskán megtakarítottak. A 0.259-es múlt évi fajlagos bányafa felhasználásukat ez év első felében 0.219-re szorították le. Különösen büszkék vagyunk -- mondják az elvtársak a Lejtős-akna összüzemi teljesítésének alakulására. A múlt évi 1.260 tonna/ műszaki» összüzemi teljesítményt ez év első felében 1.409 tonna/mű- szakra emelték, A második félévi