Észak-Magyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-08 / 186. szám
Péntek, IMS. augusztus b. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 Mi újság, a bányavidékeken? Továbbképzik a fiatal mérnököket — 200 fiatal vájárt állítanak munkába IJj bányát tárnak fel a közeljövőben — Egyre több lesz az automatizált gép Mit vásárolhatunk a hűség pénzből ? A fiatal mérnökök továbbképzéséről Az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt üzemeinél 22 fiatal mérnök dolgozik, akik 3—4 éve szerezték meg okleveleiket. A fiatal mérnökök szakmai tudásának elmélyítésére, egyben nagyobb önállóságra nevelésére vonatkozó intézkedésekről Szili Ferenc elvtárs, az ózdvidéki Szénbányászati Tröszt főmérnöke a következőket mondja: — Fiatal mérnökeink mindegyike feladattervet kapott. Ebben az üzem egy-egy problémájának megoldására kellett tervet készíteniük. Feladatterv volt például: ahol a vágathajtás költsége magas volt, ott a folyóméte- renkinti vágathajtás költségét hogyan lehet csökkenteni. Ahol sok robbanóanyagot használtak fel. s porosabb, értéktelenebb szenet termeltek, ott arra kaptak megbízást, hogy a legmegfelelőbb robbantási eljárást dolgozzák ki. A fa-felhasználás csökkentésére a nyomásos vágatokban Moll-bi ztosítás megoldására kellett tervet kidolgozniok. A feladatterveket elbíráltuk, ennek alapján a fiatal mérnököket megbíztuk a végrehajtással is. Ez az intézkedés eredménnyel járt. A kevesebb gyakorlattal rendelkező mérnökök nemcsak üzemük legfontosabb kérdéseivel ismerkedtek meg, de arra is ösztönzést kaptak, hogy alaposan tanulmányozzák a témájukra vonatkozó szakirodalmat. ősszel továbbképző tanfolyamot tervezünk. Ezenkívül havonta egyszer szakmai vitát tartunk, ahol valamennyi bányát érdeklő, szállítási, biztosítási, vágathajtási és más egyéb kérdéseket tárgyalunk meg. Reméljük, hogy ezzel újabb ösztönzést nyújtunk a fiatal mérnököknek, hogy a korszerű bányászkodás tapasztalatait üzemükben a gyakorlatban is mind szélesebb körben alkalmazzák — fejezte be nyilatkozatát Szili elvtárs. Újító konferenciát rendeznek Az ujítómozgalom tíz éves jubileuma alkalmából a Borsodi ázsnbá- nyászati Tröszt a legeredményesebben dolgozó 200 újító részvételével augusztus 17-én újítókonTerenciát rendez Miskolcon. A konferencián megvitatják többek között az újítómozgalom társadalmi ellenőrzésének kérdéseit, a szakszervezet szerepét az újítómozgalomban, valamint a műszakiak feladatait. Meghatározzák egyúttal a hároméves terv alapján az újítók előtt álló feladatokat is. Kétszáz új vájár kezdte meg a munkát A borsodi szénmedence vezetői egyre nagyobb gondot fordítanak a vájárutánpótlás biztosítására. A Borsodi Szénbányászati Tröszt részére három vájártanuló intézetben nevelik az „utánpótlástA vájártanuló intézetekben az idén összesen kétszáz fiatal szerezte meg a szakmai képesítést. A végzett vájárok augusztus elsejével kezdték meg a munkát az egyes bányáknál. Az új bányászokat úgy osztották el, hogy velük a szénfalnál dolgozók arányát javítsák. A fiatal vájárokon kívül 30 vájáripari technikumot végzett technikus, valamint 3 idén végzett bányamérnök is megkezdte tevékenységét az üzemeknél. A technikusok és mériSzakmaközi bizottságokat koznak létre Borsodban Borsod megye területén a SZOT XIX. kongresszusa határozata értelmében öt helyen alakítanak szakmaközi bizottságot. E bizottság a különféle szakmákat fogja össze, és a Hazafias Népfronttal együttműködve, a községpolitikai munkát segíti elő a szervezett dolgozók bevonásával. Ilyen szakmaközi bizottságot alakítanak Sátoraljaújhelyen, Kazincbarcikán, Mezőkövesden, Nyékládházán és Alsózsolcán, illetve Mezőkövesden és Nyékládházán is e két bizottság már meg is kezdte működését. Nyékládházán a szakmaközi bizottság augusztus 6-án, szerdán tartotta első ülését, ahol az egész községet érdeklő fontos kulturális kérdésekkel foglalkoztak. Elhatározták, hogy egy romos épületed — társadalmi munkával — kultúrházzá építenek át. A szakmaközi bizottság kezdeményezése élénk visszhangot keltett a község lakossága körében.-oooMunka után jólesik a szórakozás A bányászok nemcsak munka közben értik meg egymást, hanem szabadidejükben is. Műszak után szeretnek beszélgetni, sörözni, — szívesen töltenek el pár órát cimboráik között. A sajószentpéteri bányászok ilyenirányú igényeiket jól ki tudják elégíteni. Az egykori bányafőtanácsos lakásában négy éve sztahanovista klub működik, ahol minden feltétele meg van, hogy otthon érezzék magukat, Schneck János elvtárs klubvezető elmondotta: a sztahanovista klubnak kettős feladatot kell megoldania. Biztosítani a bányaüzem dolgozóinak, hogy a klubban továbbtanulhassanak, megtarthassák értekezleteiket — s ha valaki éppen jó hideg sörre áhítozik, azt is kapjon. A sztahanovista klubban bonyolítják le a bányaüzem jelentősebb értekezleteit, a műszaki konferenciákat. Itt tartják a vájár- és gépkezelő- tanfolyamokat, a munkásőrség kiképzését. Szinte nincs olyan nap, hogy valamilyen előadás ne volna. A sportegyesület megbeszélései is itt zajlanak le. A klublátogatók legnagyobb örömére négy napilap, képes folyóiratok, tudományos és műszaki lapok is rendelkezésükre állnak. Szombatonkint és vasámaponkin t pedig tánccal egybekötött műsoros estéket rendeznek. S aki megszomjazott, az is szívesen tér be a sztahanovista klubba. A hideg ételektől kezdve a legkülönbözőbb italféleségekig itt minden megtalálható. A klublátogatók szívesen veszik igénybe a kártyát, a dominót, a sakkot. A rádiót is sokan hallgatják naponta. A klubvezető elvtárstól megtudtuk, hogy négy évvel ezelőtt egy fülér tőke nélkül kezdték meg a munkát. Ma már 40.000 forint tőkével rendelkeznek. Nagy segítséget jelent s kényelmessé tette a bányászok szórakozását a tröszttől kapott 60 darab párnásszék. A sztahanovista klubot tovább akarják csinosítani, szépíteni. A klubvezető is azon töri a fejét, hogyan lehetne bővíteni a naponta 100 —150 vendégnek kicsinek bizonyuló helyiséget. A bútorállományt is fel akarják frissíteni. Kárpitozott bútorokat, szép függönyöket akarnak beszerezni. Az udvarra is van gondjuk: rendbehozzák, parkírozzák, az utat piros salakkal, szórják be. A fák alá padokat helyeznek. Egy halastavat is terveznek. A sajószentpéteri sztahanovista klubban jól érzik magukat a bányászok. Ha sikerül tovább csinosítani a klubot, bizonyára még nagyobb látogatottságnak örvend majd. F. L. nökök egy évig üzemi gyakornokként dolgoznak s az elért eredmény és rátermettség alapján kapják meg majd végleges beosztásukat. Mintegy 5 millió tonna szén fejtését kezdik meg a hároméves tervben Népgazdaságunk egyre több szenet igényel. Hogy a követelménynek maradéktalanul eleget tudjanak tenni bányászaink, az Ózdvidéki Szénbányászati Trösztnél a hároméves tervben három új akna nyitásával, mintegy 5 millió tonna szénvagyont tárnak fel, illetve kezdik meg ezekben a fejtést. A borsodnádasdi bányaüzemnél két, egyenkint 500 méteres alagúttal átvágtak egy hegyet, s megkezdték az új lejtősakna mélyítését. Noha itt vékonytelepi szenet fejtenek majd, a kedvező geológiai adottságok következtében mégis ez lesz az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt legolcsóbban termelő bányaüzeme, ahonnan a hároméves terv végére naponta már 30—40 vagon szenet küldenek a felszínre. Az egercsehi bányaüzemnél kétmillió tonnás szénva- gyon feltárása kezdődik meg a hároméves terv során. Közel 4000 kalo- riás szenet termelnek majd ki. Ez lesz az északmagyarországi szénmedence legmagasabb fütőértékű szene. A tröszt legrégibb bányaüzeme, a királdi szénbánya is »-megfiatalodik-«. Egy új aknával kétmillió to n 's szénvagyont tárnak fel. Ez ú*abb 20 évi bányászkodást tesz lehetővé. Automatizálják a gépkezelést Bányaüzemeink mélyén egyre több ember keresi kenyerét, mint gépkezelő. A Borsodi Szénbányászati Tröszt 48 aknaüzemében csaknem 1000 dolgozót foglalkoztatnak a különböző gépek kezelésénél. Az improduktív műszakok csökkentésére a második negyedévben megkezdték a gépek automatizálását. Először a földalatti munkahelyeket friss levegővel ellátó ventilátorokat szerelték fel önműködő kapcsolásúra. A ventilátorházakba „állapotjelzőket” építettek be. Ezek jelzik a meghibásodást. A ventilátorok már több mint két hónapja automatizálva működnek. Ezen idő alatt még egyetlen komoly üzemzavar sem tör« tént. _ Júniusban a végtelen köteles szállítógépeknél is áttértek az automatikus működtetésre. A távkapcsolót és fékberendezést a szállításvezető kezeli. A Büfekaljai Bányaüzemné. már valamennyi szállítógép így dolgozik, az év végére pedig az üzemben lévő szállítógépek felét így kezelik majd. Az automatizálással együtt 100 munkaerő szabadul fel termelő munkára s az év végéig további 200 dolgozót tudnak a széntermelésnél foglalkoztatni. Lesz hol elkölteni a hűségpénzt A borsodi szénmedence két szén- bányászati trösztjénél dolgozó bányászok részére több mint 50 millió forint hűségjutalmat osztanak ki. Ez az összeg mintegy 10 millió forinttal több a tavalyinál. A hűségjutalmat a bányászok elsősorban lakásépítkezésre, emellett pedig otthonuk csinosítására fordítják. A bányászok részére a Borsod megyei tanács kereskedelmi osztálya több helyen rendez az idei bányásznapon vásárt. A vásáron több mint 3 millió forint értékű bútor, 500 mosógép és 300 különböző gyártmányú motorkerékpár kerül eladásra. Emellett, a keresletnek megfelelően hűtőgépet, villanytűzhelyet és televíziós készüléket is vásárolhatnak a dolgozók. A forgalomba kerülő textiliák, fehérneműk, szőnyegek értéke meghaladja az 5 millió forintot. Az idén először hoznak forgalomba több mint 500.000 forint értékben különböző aranyneműt, elsősorban a sokat keresett karikagyűrűt. Lesz mire elkölteni a hűségpénzt a bányászoknak! OLVASÓINK, LEVELEZŐINK, FALUSI HÁZSOR tudósítóink írták (Tudósítónktól.) Minél kisebb egy község és minél távj- labb van a várostól, állomástól, annál nehezebb oda orvost kapni. Az orvosok általában csak idetb-óráig maradnak meg a kis községekben, s árúikor arra lehetőség van, már mennek is tovább, közel, a városhoz. Falun megnehezíti az orvosok helyzetét a lakáshiány és az, hogy nem rendelkeznek megfelelő járművel. A mi orvosi körzetünk is hasonló nehézségekkel küzd. Nincs orvosi lakásunk, nincs az orvosnak megfelelő közlekedési eszköze, de mindezen segít a jelenlegi körorvosunk szíve és akarata. Dr. Nagy- máthé Gyula 1924-ben került Zsujíára, s azóta megsza .it^s nélkül dolgozik, még ma is. A második világháború idején 12 község betegeit gyógyította. Nincs olyan ember Zsujtán, Göncön, Göncruszkán, Vilmányban és környékén, ahol ne ismernék a »mi doktor bácsinkat«. Ma már csak négy községbe jár ki minden héten egy-egy napra, de még olyan esetre nem emlékeznek, hogy a kijelölt napon és időben mindig pontosan ne jelent volna meg. Fiatalok, öregek egyaránt igen nagy szeretettel és tisztelettel vannak iránta, így viszonozzák azt a. sok jóságot, fáradságot, amit több évtizedes munkássága alatt kaptak tőle. Dr. Nagymáthé Gyula időközönként értékes szakelőadásokat tart, hol egyik, hol másik községben, amit a lakosság szívesen és mindig nagy számban látogat, hiszen sokat tanulhat az idős, tapasztalt doktor bácsitól. Kívánjuk, hogy még sokáig erőben, egészségben tevékenykedjen közöttünk. JUHÁSZ ISTVÁN Abaujvár-ooo -.... ......... i ioidu* műit — emberi jelen Az elmúlt napokban a villamoson egy olyan társaság mellett foglaltam helyet, akik egy vak ismerősükről beszélgettek. Akaratlanul is végighallgattam beszélgetésüket, melyből azt tapasztaltam, hogy úgy látják a vak ember teljesen magára van hagyatva, ha nincs közeli rokona, akkor nincs támasza, védelmezője. Ez így is volt a felszabadulás előtt. A vak ember részére úgyszólván semmi lehetőség nem volt létfenntartásuk biztosítására és ezért nagy többségük intézetben élt. Aki ide nem ment, az a legszégyenteljesebb kenyérkereseti lehetőséget választotta. Koldult. A művelődésre sem volt a vak embernek lehetősége, ezért nagy többségében szellemileg elmaradottak voltak. A felszabadulás után, mint sok más vonatkozásban, így a vakok élete is megváltozott. Gondoskodunk a vak gyermekek iskolai neveléséről Nehézségek vannak még a munkába helyezés terén. Sajnos, még sok vezetővel találkozunk, akik idegenkednek attól, hogy vakot, vagy csökkentlátókat alkalmazzanak. Miskolci viszonylatban 18 vak nyert elhelyezést a különböző gyárakban, közhivataloknál. A munkaviszonyban álló sorstársainkra büszkék vagyunk, mert azok mindegyike a legnagyobb tudásával és szorgalommal dolgozik, hogy kiérdemeljék a vállalat vezetőinek és dolgozóinak elismerését Mi, a szövetség tagjai mindannyian szeretettel gondolunk azokra a munkaadókra, akik önhibájukon kívül rokkanttá vált embertársaikon segítenek és a munka biztosításával viszaadják ezeknek az embereknek életkedvüket, önbizalmukat. SZILÁGYI JÓZSEF Vakok és Csökkentlátók Szövetsége helyi csoport titkára Munkaverseny értékelése (Tudósítónktól.) A debreceni Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat igazgatója, főkönyvelője és mintegy 30 tagú boltvezető és vállalati dolgozó az elmúlt napokban Miskolcra látogatott, hogy a debreceni, miskolci és a diósgyőri kiskereskedelmi vállalatok közötti rn/unikaversenyt értékeljék. Az értékelés szerint Debrecen lett az első, Diósgyőr a második, míg a harmadik helyet a miskolciak érték el. A debreceniek meglátogatták a boltegységeket s a látottakról elismeréssel nyilatkoztak. A kereskedelem kultúráltsága és szocialista fejlődése érdekében eszmecserét folytattak mindhárom vállalat dolgozói. A versenyt az értékelés után megállapított versenj'pontok alapján a következő félévben is folytatják. Lang Kálmánné Egy kis üzem életéből (Tudósítónktól.) A kazincbarcikai kis hőerőműnél mindössze 78 ember dolgozik, de a feladat. mely megoldásra vár elég nagy. A megye három nagy járását — Putnok, Edelény, Miskolc — látják el villamoshálózattal. A munka megszervezése, ellenőrzése is elég bonyolult, hiszen szétszórtan dolgoznak, magukráhagyva végzik munkájukat. Az elmúlt napokban termelési értekezletet tartottak, ahol képet kaptunk arról, hogy az egyes csoportok milyen kiváló munkát végeznek. A dolgozók értékes munkaverseny felajánlást tettek augusztus 20 tiszteletére, mely mintegy 300.000 forint értékű. Tervezik, hogy szeptember 1 és 30-ika között balesetvédelmi kiállítást rendeznek, hogy ezáltal is felhívják a dolgozók és a lakosság figyelmét a villamosság által kelet- kezhető balesetekre. HALMÁGYI BALÁZS Kazincbarcika Mosolygós arcot kérünk Régi fák — új házak egy borsodi faluban. Foto: Martinecz György — Hát, ha csak ennyi a kívánságuk, miért ne — mondják a lengyel kohászok nevetve, jókedvűen, pedig igencsak meleg van a kemencék előtt — még a védőruha ellenére isi A mi doktor bácsink
