Észak-Magyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-03 / 182. szám

ÉSZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1958. augusztus A Szénbányászás a íöld felszínén Látogatás a% ormost IL külfejtésen Munkában a földletakarító gépek. Ttimoftig. A kompresszor fütty ént, je­lezve, a robbantásnak vége, kezdőd­het a munka. A 120.000 négyzetméter területű lcülfejtésű banya percek alatt bené- jpesédik. A robbanás elől elhúzódó emberek elfoglaljak munkahelyeiket. A mozdulatlanul álló szkréperek, "kotrógépek, dömperek mozgásba jön­nek,. —■ folytatják a szenet fedő föld­takaró leemelését. A szenet termelő bányászok is munkába lendülnek. Szívalakú, hatalmas lapátjaikkal gyors egymásutának rakják a sze­nét a gumiszálagrá. Kovács József elvtárs, a Beton­útépítő Vállalat helyi vezetője kész­séggel acl felvilágosítást. Elmondja, hogy az * ormosi II. külfejtésnél 1956 aiigúsztvsában kezdődött meg a munka. A Betonútépítő Vállalat, amely a. szén felett lévő 11—20 mé­teres , földréteg letakarítását végzi, 150—180 embert foglalkoztat. Eddig mintegy egyniilliószázötvenezer köb­méter földet mozgattak meg. Ez nem kis munka. Annál is inkább, mivel mz ormosi külszíni bányaüzemben eddig még soha nem tapasztalt ne­hézségeket kell leküzdeni. A szak­emberek szerint ebben a külfejtésű bányában olyan nehéz geológiai fel­adatokat keQx^qiegoldani. . amelyek próbára teszik a legtapasztaltabb ^dMmbe^^^iüddsáiZ ‘Is. ’ Ugyanis laza. Wszi&'Ő§§zelételű a talaj és ez állandó mozgásban van. Gyakori a kegycsuszamlás. Nagy nehézséget je­1957 februárjában a szén tényle­ges kitermelése is megkezdődött az ormosi II. számú külfejtésen. Bur- kus István elvtárs, akinek több mint három évtized bányászkodás áll a hátamögött, s aki a külfejtésű bá­mint 80.000 tonna szenet termeltek. Burkus elvtárs elmondja, volt olyan hónap, hogy a tervelőirányzatot 130 százalékra teljesítették. E jelentős izénmennyiség kitermelését aránylag <evés emberrel végezték el. Egy-egy műszakban 11 produktív munkás dolgozik. A külszíni bányának mind­össze 83 dolgozója van. Egy-egy mű­szak alatt a produktív dolgozók 200 —220 mázsa szenet termelnek. (Mély- művelésnél 80 mázsa már nagy eredmény!) A külszíni bányászkodás előnye, hogy olcsóbb, nem kell hozzá drága bányafa, a vágatokkal nincsen baj. A külszíni bányászkodás nem követel oly nagy szakmai jártassá­got, mint a mélyművelésű. Inkább komoly fizikai munkát kíván. Nyolc órán át emelgetni a hatalmas lapá­tot — nem kis dolog! Az itt dolgozók azonban már megszokták ezt a mun­kát. Különösen jó munkát végez Je­remiás János és Sipos János. A fize­tésre sem panaszkodhatnak. Műsza- konkint 115—120 forintot, keresnek átlagosan. Az elmúlt hónapban pél­dául a legjobban termelő brigád 121 forintos napi keresetet ért el. Érdekessége a külszíni bányának, hogy itt nem csillékbe termelik a szenet. Az izmos bányászkarok egy kilométeres hosszú gumiszalagra la­pátolják a szenet. A gumiszalag vé­gén egyenesen vagonokba kerül a »fekete gyémánt« Burkus elvtárs et­Műszakonként 220 mázsa szenet lapátol fel egy-egy ember a kaparószalagra. nya. vezetője, nagy megelégedéssel beszél eredményeikről. 1957 február­jában még csak 30Ö0 tonna szenet termeltek, márciusban . már 14.000 tonna kitermelt fűtőanyaggal dicse­kedhettek. Az elmúlt évben összesen Mintegy 85 mázsa súlyú földet tol maga előtt a hatalmas gépóriás. lent, hogy a szén fölött vastag, már- gáe talaj vári, amit robbantással kell eltávolítani. A vetők elhelyezése is kedvezőtlen. Emellett még nagy gon­dot okoz a külszíni bánya nyugati oldalán folyó Ormos patak, amelyből állandó a vízbeszívárgás. Á Betonútépítő Vállalat dolgozói leküzdik a nehézségeket. Nem ismer­nek akadályt. — Mi, emberek, azon­ban egymagunkbán nem boldogul­nánk -*? jegyzi meg Pozsgai János elvtárs, a gépek atyja. — Gépek nélkül bizony nem tudnánk elbánni a hatalmas földtömeggel. A legkor­szerűbb gépek segítségével emelik le a. földtakarót a jóminőségű szénről. Négy. kotrógép, ugyanannyi föld­nyeső, földtoló, s 30 dömper áll a dolgozók rendelkezésére. A gépek erejére jellemző, hogy a Sztalinyec szkréper négy és fél köbméter föl­dét emel fel egyszerre. A földtológép pedig körülbelül 85 mázsányi földet bír maga előtt tolni. Pozsgai elvtárs nagy elismeréssel beszél a gépekről, s— az itt dolgozók legjobb barátjáról, segítőtársáról. Minden gépnek meg­van a maga »munkaköre« Az egye­netlen talajt először a Sztalinyec szkréperek segítségével simítják. Utána következnek a hegybontók és a kotrógépek. Hatalmas »mancsaik­kal« egyik napról a másikra hegye-, két" mozgatnak meg. A nagyteljesít­ményű gépek munkája azonban mégis csak az embert dicséri. Az em­ber az, aki uralkodik a hatalmas 132.000 tonna szenet bocsátottak népgazdaságunk rendelkezésére. Ez évben is jól kitettek magukért! Több Búcsú a bölcsődétől A MÁV igazgatóság Zrínyi utcai bölcsődéjében igen nagy volt az »iz­galom« a felnőttek és a gyermekek között egyaránt. Most búcsúztak a 4 évesek. Felvonulással kezdődött az ünne­pély. Egymás kezét fogva, szép sor­ban jöttek a gyermekek, majd meg­kezdődött a műsor. Előadták a »3 kis mese« jelenetet, elmondottak egy búcsúköszöntőt, virágcsokorral felkö- szöntötték nevelőiket, majd a szülői munkaközösség megvendégelte az apróságokat. Rövid volt az ünnepély, de olyan kedves,'mint amilyet ilyen csöpp emberpalánták képesek nyúj­tani. Mindenképpen meg kell dicsér­nünk Fridéli Jutka, Varga Sanyika, Csatlovszky Jutka, Schmidt Zolika, Simándi Nórika, Littkey Erika és Rozinái Pannikát az ügyes szereplés­ért. Dr. Szemerszky Bálintné irányítá­sával dolgozik a bölcsőde nagyszerű kollektívája. Féltő gonddal vigyáz­nak a rájuk bízott 75 gyermekre. Második otthont varázsoltak szá­múikra a gyönyörűen berendezett, ragyogóan tiszta bölcsődében. A böl­csőde vezetőinek munkáját nagyban elősegítette a szülői munkaközösség, akik Simándy Béláné vezetésével mindenkor a vezetőség rendelkezé­sére állottak. Járdalap, falazó blokk, telőfedőpala, beton- kádak és átereszt­csövek községi tanácsok és magánépitkezók részére a TÜZÉP Validé betonüzemében Hernádnémeti azonnali szállítással kophatók. lI(f!H!tmil!illll!!l!!f!!l(lllfMflfl!IU!n!llllflllf!l»miIlf!l!!lf!l!!irflf!limilll|lll Gazdag áruválaszték az idei ünnepi vásáron Színhelye. Miskolc, Béketér Az elmúlt évben, amikor az im­már hagyományossá vált Alikot- mány-üranepi vásárt nem a meg­szokott helyén, a Béke-téren, ha­nem Miskolc főutcáján rendezték •meg, igen szokatlanul hatott. Hi­ányzott a főutcai vásár képéből az igazi vásári hangulat, a sátrak kö­zött sétáló, érdeklődő emberek so­kasága, a szebbnél szebb árúk szí­nének napfényben való tündöklése, érvényesülése. Ebben az évben augusztus 19-én és 20-án — az ellenforradalom óta először — ismét a Béke-téren ren­dezik meg áz ünnepi vásárt. A ke­reskedelmi vállalatok a korábbi évekhez viszonyítva sokkal gazda­gabb áruválasztékot biztosítanak. Az idei vásár hű képet ad majd ar­ról, hogy az ellenforradalomnak nem sikerült megbontani a szoci­alista kereskedelem egységét, az Igényeket még jobban ki tudják elégíteni, mint a korábbi években. Két kilométer hosszú elárusítóhely A vásár főbejáratát ismét a szo­kásos helyen, az Ady-hídnál építik fel. Környéke most új »köntösbe« öltözik. Mellette balról és jobbról nem elárusító sátrakat, hanem két iBiállítási »pavilont« építenek. Itt helyezik el a kereskedelem fejlődé­sit bemutató tablókat. Az idei vá­sárt ugyanis a 10 éves szocialista kereskedelem ünnepének jegyében Jíendezik meg. A kereskedelmi dol­gozók a kettős ünnep gondolatában készülődnek. Az ünnepi vásárok mindig nagy próbatétel elé állítot­ták őket és a több tízezres vásár­lóközönség elismeréssel adózott munkájuk iránt és elégedetten tá­vozott a vásárokról. Ezt a bizalmat akarják most még szebb rendezés­sel, még nagyobb áruválasztékkal, pontosabb, gyorsabb kiszolgálással viszonozni. A városi tanács kereskedelmi osztálya idejében megkezdte a fel­készülést. Az eddigi tapasztalatok szerint a miskolci vásár forgalma évről-évre növekedett. A növekvő igényt vették figyelembe, amikor úgy döntöttek, hogy az idei vásá­ron két kilométer összhoeszúságban létesítenek elárüsítóhelyeket. Újdonságok, meglepetések Miskolc kereskedelme — a helyi adottságoknak megfelelően — ál­landóan lépést tartott a fejlődéssel. Á vásárén most újabb meglepetés­sel találkozhatunk. Bemutatják a szocialista kereskedelem új kiszol­gálási formáit, módszereit. Az egyik cipőárusító sátrát úgy építik, hogy előtérében vitrineket helyeznek el. A vitrinben az ott kapható cipő vá­laszték minden típusát kiállítják; ár, nagyság és a modeldszám fel­tüntetésével. A vásárlónak nem kell hét-nyolc, vagy több cipőt kérni az elárusítótól, míg megtalálja a ked­vére valót, hanem a modellszám bemondásával azonnal kézhez kap­ja a »nyugodtan körülnézett« cipőt. Hasonló eljárást vezetnek be az egyik méteráru sátorban is. ahol falakra függesztik a választék min­tát és nem csak pulton át nézhetik meg az anyagokat, hanem tetszés szerint tapinthatják, hosszabb ide­ig »ismerkedhetnek vele« míg el­döntik, melyikből akarnak vásárol­ni. A tervek szerint a Széchenyi utcai gyorskiszolgáló bolt mintájá­ra, a vásár területén is állítana!« fél hasonló üzletet. Több motorkerékpár, háztartási cikk és zománcedény Bővül a választók . azokból az árucikkekből is, amelyek az eddigi vásárokon hiánycikként jelentkez­tek. Sokkal több asztaltűzhely, kályha, edónyárú — köztük külön­leges minőségű zománcedónyek — között válogathatnak az érdeklő­dők. A motorosok örömére 165 köb­centis Jawa, 250 köbcentis Pan­nónia, 125-ös Danuvia és igen sok kismotor érkezik a vásárra. Hasonló javulás lesz a mosógópfel- hozatainél is. Ezenkívül nagyobb mennyiségű varrógép, különböző tí­pusú rádiók, kerékpárok, s egyéb háztartási cikkek, villamos készü­lékek kerülnek forgalomba. Nagy választók lesz az őszi és té­li ruházatban. Jobb minőségű gyap- júáru is érkezik. A gyermekruhá­zati cikkek választéka a vártnál jobbnak ígérkezik. A vásár minőikét napján állat- és kirakodóvásárt is rendeznek. A Mezőszöv mintegy 100x1 OO^as mé­retű területen nagyszabású mező- gazdasági kis- és nagygépbemuta­tót. tart. Különböző géptípusokat akarnak üzemeltetni, hogy a falu dolgozói működés közben is meg­ismerhessék a legújabb típusú munkagépeket; Lampionos csónakázás Tapolcán Nem marad el ebben az évben sem a közkedvelt ruhabemutató. Igen sok őszi ruhamodellt mutatnak be . a nópkerti szabadtéri színpadon. A megyei KlSZ-bizottság ezévben is megrendezi a munkás és paraszt fiatalok megyei találkozóját. Az ünnepi vásár sok érdekes látványt, nyújt a fiataloknak. A vendéglátó- ipar is megkezdte a készülődést. A várható melegben nagyobb gondot fordítanak a hűsítőitalokra. Igen sok büfésátrat állítanak fel, ahol meleg ételek, s frissen sült lacipe- esenye áll majd a vendégek, a vá­sárlóközönség rendelkezésére. A tájjellegű borkóstolók, az ősterme­lők kimérései megyénk borkülönle­gességeit kínálják majd. A vásár rendezőségének közbeni-, járására a MÁV 50 százaLékcs va­súti kedvezményt biztosít a mis­kolci. ünnepi vásárra utazóknak. Emeli majd az ünnepi vásár han­gulatát. hogy Miskolc-Tapolcán az esti órákban lampionokkal biztosít­ják a festői szépségű tó megvilágí­tását. s így csónakázásra a késő éjszakai órákban is alkalmas lesz. Itt rendezik meg a hagyományos tűzijátékot is, amely méltó befeje­zése lesz az idei Alkotmány-ünnepi vásárnak. (szm) \ MISKOLCI RADIO MA! MŰSORA; 18.00: Vasárnapi muzsika. 18.20: Anna-bái Tapolcán. 18.40: Szív küldi szívnek szívesen. HÉTFŐ: 18.00: Köznapi krónika. 18.12: Hogyan lesz a kárból haszon 18.16: Ifjúságunk hangja. 18.18: Akiket — legtöbbször — jogtalanul szidnak. 18.33: Elhelyezkedési tanácsadó. 18.37: Három nemzedéken át... 18.42: A miskolci hangiemezgyüjtők leg­féltettebb kincseiből.-ooo­Borsodi földrajzi évkönyv­Borsod megye Ma­gyarország egyik leg­szebb, legváltozatosabb területe. Ősi szépséget őrző tájai: a Bükk, az Aggteleki-hegység és a Zempléni-hegysor ás­ványi anyagokban és természeti kincsekben gazdag vidékei sok-sok földrajzi érdekességet re j tenek magukban. Kialudt vulkánok és gejzírek, hegyomlással keletkezett tavak, föld­alatti vízfolyások, ha­talmas barlangrendsze­rek, karsztos szikla­szirtek és erdőborította hegyek, mézédes gyü­mölcsöt és szőlőt adó hegyoldalok, gazdagon termő folyóvölgyek, apró falvak és városok jellemzik a változatos és gazdag borsodi tá­jat. Ezekről az érde­kességekről és a me­gye gazdasági életéről a közeli hetekben egy népszerű cikkgyűjte­mény jelenik meg Bor­sodi Földrajzi Évkönyv címmel. A Földrajzi Évköny­vet a TIT és a Föld­rajzi Társaság tagjai: földrajztanárok, geo­lógusok és barlangku­tatók írták. Céljuk — e népszerű kiadványon keresztül — a borsodi táj természeti földrajzi viszonyainak és gazda­sági életének bemuta­tása és a földrajztudo­mány haladó hagyo­mányárnak ápolása. A Földrajzi Év­könyvben dr. Pe.ja Győző »A változatos és gazdag Zempléni-hegy­ség«, Juhász András »A borsodi szénmeden­ce« Borbély Sándor »Tapolcafürdő tavas- barlangja« és »Miskolc vízellátása«. Frisnyák Sándor »A Bükkfenn- sík kialakulása és mai felszíne«, Kuchta Gyu­la »Néhány bükki zsomboly és víznyelő­barlang«, Szabó Gyula »Miskolc város éghaj­lata«, Marjalaki Kiss Lajos »Miskolc ipara«, dr. Kiséry László »A Bodrogköz és települé­seinek kialakulása«, Csepregi János »A Hernádvn-iírv rn&AaA*­dasága«. Oswald György »A perkupái gipszibánya«, H. Szabó Béla »Benkő Sámuel Miskolc első földrajz- írója« és Kovács Mi­hály »Borsod megye az adatok és számok tük­rében« címmel írt ta­nulmányt, A »Bekö­szöntő«^ dr. Kádár László egyetemi tanár, a Magyar Földrajzi Társiaság országos el- .nöke írta. A könyvet szép fény­képfelvételek. repro­dukciók, geológiai met­szetek, tömbszelvények és térképvázlatok il­lusztrálják. A Borsodi Földrajzi Évkönyvet dr. Pe j a Győző és Frisnyák Sándor szer­kesztette. __ A Borsodi Földrajzi Évkönyv a TIT, a Földrajzi Társaság és a megyei tanács közös kiadványaként jelenik meg, s a TIT megyei titkárságán (Miskolc, Széchenyi-utca 16. sz. [. era.) és e könw««- boltokban kerül árusí­tásra. Farkas Gyula gépmonstrumok felett. Szűcs János, Németh László. Sztakó Mihály ve­zető kotrómesterek a legjobban meg­érdemlik a dicséretet. Kotrógépeik mindig üzemképesek. 'Bwnmfí! Hatalmas robbanás rázza •Áega levegőt. A már gás talaj a ma­gasba emelkedik, darabokra szakad, s nagy huppanással ér ismét földet. Utána néma csönd. De csak egy pil­fnondotta, hogy a külszíni bányában igen jelentős ; újítási vezettefy be, nem is olyan régén. A 18 gépkezelő munkáját ma kilencen látják el. Távkapcsolást szereitek be, s így egy ember vígan el tudja látni az addig két ember által végzett munkát. Az ormosi külszíni bánya jövő jé vei kapcsolatban elmondották az elvtársak, hogy még mintegy 50:000 tonna várható szénvagvon húzódik meg a föld gyomrában. Az előzetes számítások szerint úgy tervezik: még ez évben kitermelik. A tűző napkorong közben az ég­bolt közepére húz. A hőség szinte kibírhatatlan. A hegyek közé ékelt, mélyfekvésű bányában megreked a meleg, az emberekről ömlik a verej­ték. Munkájukon azonban ez nem látszik. Napbarnított felsőtestük villog^ a napfényben, amint a »hegy­emelő-x gépek volánja mellett ülve kormányozzák a hatalmas gépóriást. Áz ormosi II. külfejtés valameny- nyi dolgozója — gépkezelő, vájár — megérdemli az elismerést. Az idő­járás viszontagságainak kitéve, da­colva a meleggel, esővel, napról napra teljesítik feladatukat: szenet termelnek..; FODOR LÁSZLÓ és MART1NECZ GYÖRGY képesriportja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom