Észak-Magyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-28 / 202. szám

Csütörtök, 1958. augusztus 28. ES Z AKM AGY ARORS Z AG 5 Beindult az 1950. évi serlésltizlaiásl akció A napokban Tiszaikarádotn és Zemplénagárdom újságolták, hogy kifizetődő a sertéshízlalás. A tisza- karádi Új Élet Termelőszövetkezet például több ízben könyvelt már el az idén nagyobb tételt, amelyet a sertéshizlalásiból kapott. Úgyszintén 15 darabra kötöttek szerződést Zemplénagárdon. De megyénk más részén, a mezőcsáti, mezőkövesdi, edelényi járásiban is jelentős tételek­re kötöttek szerződést a termelőszö­vetkezetek, egyénileg gazdálkodó pa­rasztok. Azok, akik kezdettől fogva szerződéses viszonyban állnak az Adatforgalmi Vállalattal, tudják, hogy kifizetődő a hizlalás, állatneve­lés — egy összegben kapják meg a befektetést. Mint a vállalat vezetőségétől érte­sültünk. újabban megjelent az Élel­mezésügyi Minisztérium Állatfor­galmi Igazgatóságának utasítása az 1959. évi sertéshizlalási akcióról. Az utasítás szerint »az akció keretében 1958 augusztus 21-től 1959 július 31-ig szerződés köthető minden meg­lévő, jó csontozatú, hizlalásra alkal­mas,20 kilogrammnál nagyobb súlyú süldőre. A termelő a lekötött sertést 1959 január 1-től kezdődően, legko­rábban a szerződéskötéstől számított két hónap elteltével, legkésőbb 1959 szeptember 30-ig, a szerződésben ki­kötött szállítási hónapban a hús és hús jellegű sertést legalább 106 kg, a zsír jellegű sertést legalább 126 kg, a tenyésztésbe fogott koca és kanlott sertést legalább 171 kg súlyban tar­tozik átadni.« A szerződéskötés előnye — többek között, hogy minden lekötött sertés után a kirendeltségek az egyéni ter­melőknek 400, a mezőgazdasági osz­tály pedig a termelőszövetkezetek részére 600 forint kamatmentes híz- lalási előleget fizet. A szerződéses sertésihízlalás mód­szereivel, termelőszövetkezetek, egyénileg gazdálkodók helyes tapasz­talataival lapunk legközelebbi szá­maiban részletesen foglalkozunk. Nyári vakáció a „Pálmában“ MISKOLCON MINDIG AKAD olyan érdekesség, amit az ember megcsodál, de ez vagy megnyeri a tetszését az illetőnek, vagy megbotrán- kozik rajta. így jártam én is, éppen augusztus 20-án. Tetszett nekem is a 'nyüzsgő, ünneplő város, de volt részem megbotránkozásban is. A Pálma-bár szórakozó társaságából különösen kitűnt két ifjú kihívó és botrányos viselkedésével. A tánc formájáról, amit és ahogyan lejtették, nem írok, mert sajnos az ilyen tánc még gyakori jelenség. de hogy milyen nagy volt nézőközönségük és azok megbotránkozása, én szégyelltem magam helyettük. A „hölgy” csupán 15 éves lehetett, de vi­selkedése becsületére vált volna bármilyen nagyvilági dámának. A „lovag” az egyik miskolci fiúgimnázium „ismert” tanulója. Nem bírtam tovább szó nélkül hagyni a történteidet — bár nem akartam az estémet elrontani —, de megszólalt bennem a másik lényem: a pedagógus. Felelősségre vontam a felszolgáló dolgozókat, figyelmeztetve a kiskorúakra vonatkozó rendeletre, de sajnálatnál többet nem kaptam. EDDIG A TÉNYEK és most szeretném a véleményemet megírni. Megbotránkoztató — ez a szó talán elcsépelt. Viszont van egy szintén sokszor hangoztatott vélemény, amit magamévá teszek: a szülők fele­lőtlensége. Hogy lehet az, hogy egy 15 éves gyerek szülői felügyelet nél­kül jár „szórakozni”? Mit tehet az iskola akkor, ha a szülők ilyen fe­lelőtlenek? Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a szülők ne csak az ét­kezde és szállásadók szerepét töltsék be, hanem legyenek gyermekeik ne­velői, s ők maguk is mutassanak példát. A MÁSIK DOLOG, amit helyesnek tartanék: egyes szervek legye­nek segítségére az iskoláknak és a szülőknek. Ez nem csupán iskolai ügy, ez kimondottan társadalmi ügy, melyért mindannyiunknak harcolni kell! B. I. „Akik tuiélték Hirosimát és Nagaszakit“ 'Az Egyesült Államokban meg­jelent Robert. Trumbull újságíró: »Akik túlélték Hirosimát és Naga- szakiU című megrázó könyve a Hiro­simát és Nagaszak.it ért atomtáma­dás szemtanúinak borzalmas élmé­nyeiről. Kilenc japán ember: egy könyvelő, egy dokkmunkás, egy papírárukészítő és három segédje, egy lapkiadó és két mérnök mind a két. városban át­élte a szörnyű katasztrófát. Tjjpm­B.4NYASZNAP ÉLŐITi SOMSALYI SZÍNFOLTOK buli leírja a kilenc ember életútját, s lelkiismeretesen beszámol élmé­nyeikről, szinte már a csodával hatá­ros életbenmaradásukról. Trumbull azonban nemcsak az ese­ményeket írja le, hanem saját véle­ményét is elmondja. Az előszóban így magyarázza meg könyvének cél­ját: Hirosima és Nagaszaiki példáján keresztül akarom megmutatni, hogy a föld bármelyik részén mit jelent a háború az egyszerű emberek szá­mára.-« Olyan az egész bányaüzem, mint egy megbolygatott méhkas. Vezetők, dolgozók egyaránt szorgosan tevé­kenykednek. Számolják a szénnel teli csilléket, tervezik a dísztribün helyét, gondolkodnak mit vegyenek a hűség­pénzből, — a nyolcadik bányásznap­ra készülnek! Az előkészületek azt bizonyítják, a somsályiak majd mél­tóképpen ünnepelnek. Q A somsályi bányászok kettős ün­nepet tartanak szeptember első va­sárnapján. A nyolcadik bányász­napot s azt, hogy bányaüzemük él­üzem lett. Ez év első félévi munká­juk eredményeként elnyerték az él­üzem kitüntetést. Ezért nehéz, fá­radságos utat kellett megtenni vá­járnak, mérnöknek, csillésnek egy­aránt. Nehéz volt az év elejei kez­dés. Sok volt a gátló körülmény, a hangulat sem volt valami bíztató. Elsősorban emelni kellett az össz­teljesítményt, be kellett vezetni a brigádbérezést, át kellett térni új fejtési eljárások alkalmazására. A kommunisták jó munkájának ered­ményeként a bányászok hangulata is megváltozott. Vezetők, dolgozók egyet akartak: maradéktalanul telje­síteni a tervet. Sikerült! Most újabb nagy fába vágták a fejszéjüket a somsályiak. Az idei bányásznapot úgy akarják megünne­pelni, mint még soha. Értékes fel­ajánlásokat tettek, amit becsülettel teljesítenek. A részleteredmények azt bizonyítják, a bányaüzem újabb szép eredményekkel büszkélkedhet majd a bányásznapon. V Ezévben az Ózdvidéki Szénbányá­szati Tröszt Somsályban rendezi meg az idei bányásznapot. A bányaüzem vezetőiből egy operativ előkészítő bizottság alakult. Mintegy kétezer- kétezerötszáz vendégre számítanak. Az előkészítő bizottság tagjai elmon­dották: olyan bányásznapot szeretné­nek rendezni, amilyen még nem volt Somsályban. Ezért elhatározták, hogy a kultúrterem egyik helyiségé­ben fényképkiállitást rendeznek. A kiállítás anyagában bemutatják, ho­gyan éltek a somsályi bányászok 1945 előtt, milyen elhanyagolt, ve­szélyes munkahelyeken dolgoztak. Bemutatják az elmúlt 13 év eredmé­nyeit, vívmányait. A kiállítás nagy érdeklődésre számíthat. • Most folyik a kiszámítás. ki meny­nyi hűségpénzt kap az idei bányász­napon. A bányaüzem dolgozói között hárommillió kétszázezer forintot osz­tanak szét. Az eddigi számítások sze­rint Fokta János csapatvezető vájár kap a legtöbbet: 8259 forintot. Zöldi János 7930, Vranovics István 7716 forintot kapnak. A bányászok között lesznek most is szép számmal. akik a hűségpénz jelentős részét takarék­ban helyezik el. Az eddigi beérke­zett jelentések szerint, közel négy­százezer forintot helyeznek el a ta­karékban a somsályi bányászok. A hűségpénz mellett komoly kitün­tetésben részesítik a legjobbakat. Harminchétén kapnak szakma ki­váló kitüntetést, nyolcán kormány­kitüntetést. A bányásznapon osztják szét a somsályi dolgozók között azt a harmincezer forintot is, amit az élüzem jelvénnyel kaptak. A szak- szervezet külön megjutalmazza a jól dolgozó bizalmiakat. A bányásznapi készülődés során megjavult az üzem versenynyilvá­nossága. Hasilló Béla elvtárs, a szak- szervezet termelési felelőse mindent elkövet, hogy a bányászok tájéko­zódjanak a verseny állásáról. Min­dennap bemondják a hangoshírado- ban, hogy ki halad az élen. A kiváló dolgozók tábláján pedig elhelyezik a legjobbak fényképeit. A falitáblá­kon egyre több és több cikket talá­lunk, amely a bányásznapi verseny­re, az ünnepi dekádra mozgósít. A bányatelepen több plakátot, feliratot is elhelyeztek. Nagyon ötletes a munkavédelmi képes-falitábla, amely bemutatja, milyen helytelen munka­fogásokból adódik a baleset. A somsályi bányaüzemben nagy gondot fordítanak a szakképzett vá­járok továbbképzésére, ötvenen, akik eddig csillések voltak, vagy képesítés nélküli munkahelyen dolgoztak, most tették le a vájárvizsgát. A vá­jártanfolyam 150 órás volt. ahol a hallgatók elsajátíthatták a tudni­valókat. Nagy Miklós elvtárs, a tan­folyam vezetője, mindent elkövetett, hogy az 50 hallgató minél jobb ered­ménnyel végezze el a tanfolyamot. A vájárvizsga azt bizonyítja, a hall­gatók kitettek magukért. Az új vájá­rok megfogadták: erejükhöz mérten bekapcsolódnak a bányásznap tisz­teletére indított munkaversenybe, a terven felül kitermelt szén tonnái­val hálálják meg, hogy szakmunká­sok lehettek. Faragó Gyuláné elvtársnő, a bá­nyatelep népboltjának vezetője is komoly munkában van. Időben gon­doskodik, hogy megfelelő mennyi­ségű áru álljon a bányásznapon a dolgozók rendelkezésére. Ügy tervezi, hogy két és félmillió forint értékű áruban választhatnak majd a vásár­lók. A raktár máris megtelt. Tizen­három darab »Julika« kombinált, 40 darab mosógép, 5 darab rekamié, 15 darab motorkerékpár és egyéb más értékes áru érkezett már a népbolt­ba. A különböző áruféleségek azon­ban még állandóan érkeznek. Most várják a szőnyegeket, függönyöket, porcelánokat, a négyezer forintnyi aranyneműt. Lesz hol elkölteni a hű­ségpénzt a somsályi asszonyoknak. A bánya vezetői intézkedtek, hogy a telep is megcsinosodjan. Az 1500 lakású telepen lecserélik az elrozsdá- sodott lemeztetőket. Havonta nyolc­vanezer forintot fordítanak karban­tartásra. A somsályi bányatelep egy sor új házzal is megszépült. Eddig hetven­hat bányászlakás épült. A lakások nagy részét már megvásárolták a bányászok. A kultúrházat ötszázezer forintos költséggel renoválták. Jövőre tovább bővítik a telepet, számos csa­ládi ház, egy iskola és egy óvoda épül. Az alsótelepen pedig strandot építenek. A bányásznapi előkészületek biz­tatóak Somsályon. Vezetők és dolgom zók egyöntetű véleménye: a hátra­lévő tíz napban minden erejüket megfeszítve dolgoznak a nyolcadik bányásznap sikeréért! FODOR LÁSZLÓ Csehszlovák régészek munkájáról A Csehszlovák Tudományos Aka­démia régészei kutatásokat végeznek a délcsehországi Provitin közelében lévő sírdombokon. Az aunjetitzi kul­túra népe emelte ezeket a sírdombo­kat a bronzkor* kezdetén, vagyis kö­rülbelül időszámításunk előtt 1700— 1500 között. Zaluzanyban. Mirotioe közeiében csehszlovák régészeik egy időszámí­tásunk utáni első századból szár­mazó település maradványait tanul­mányozzák. Azt remélik, hogy kuta­tásaikkal sikerül új adatokat gyüjte- niök az akkori délcsehországi lakos­ság gazdasági és szociális életkörül­ményeiről. Az Északi foktól a Jóreménység fokáig Tavaly nemzetközi értekezleten vitatták meg a világ leghosszabb mű- útjának építését. A műút a norvégiai Észaiki-foktól az afrikai Jórer^ény- ség fokáig vezet Koppenhágán, Berlinen, Prágán, Becsen, Budapesten, Szófián, Istambulon, Dama&zkuszon. Kairón és tovább — északról* déli irányban — egész Afrikán keresztül. Részben felhasználják a már meg­lévő mű utakat is. A műutat 15 év alatt kell megépíteni. régi közmondás, de jó közmondás: „rend a lelke mindennek’’. És Szak­mán elvtárs ehhez tartja magát. En­nek pedig az az eredménye, hogy a tagság kétszerte nagyobb jövedel­met biztosít a kertészetből, s szinte minden téren többet, mint régebben, Szakmári vezetése előtt. Nem nehéz tehát eldönteni, hol az igazság, ki­nek kell elsősorban változtatni mun­kamódszerein. A határozott, kemény elnöknek-e, vagy azoknak, akik rá­szolgálnak a fegyelmezésre, fenyí­tésre? A termelőszövetkezetek további erősödése, a falu, a mezőgazdaság szocialista fejlődése érdekében nyu­godtan mondhatjuk: az olyan közös gazdaságok az életképesek, olyan termelőszövetkezetekre van szükség, ahol határozott, igazságos a vezetés. Ahol a vezető nem néz el szabály­talanságot, azonban ő maga sem követ el félrelépést és a vezetéshez minden esetben igénybeveszi a tag­ság véleményét, javaslatát. Az ilyen vezetésre nem csupán egyszerűen „szükség van”, de küzdeni is kell az ilyen vezetésért. Leleplezni az olyan irányítást, ahol egy, vagy néhány személy zsebére megy a haszon. A VAJKÓ ISTVÁNOKRA NINCS SZÜKSÉGE a termelőszövetkezeti mozgalomnak. De annál inkább szüksége van a Bata Dezsőkre. Gal- kó Lajosokra, Szakmári Józsefekre, akik valóban a tez-mozgalom fej­lesztéséért, a falu szocialista fejl*?**- téséért élnek, dolgoznak. Akik veze­tése mellett a közös' gazdaságit egyre nagyobb megbecsülést vívnak ki a termelőszövetkezeti mozgalom számára. Az viszont természetes do­log. hogy az illetékes községi és já­rási vezetőknek az utóbbiak pártjá­ra kell állniuk minden esetben. Mert sajnos, még akad ellenkező ..pártfogás” is. Az pedig nem segít, hanem inkább hátráltatja a falu szocialista fejlesztését. BARCSA SÁNDOR például össze Vajkó István, a kupec- kedő, csaló tsz-elnök viselkedése, vezetési módszere Bata Dezső, a ti- szakarádi termelőszövetkezet elnö­kének vezetési módszereivel, akit becsül, szeret az egész tagság, az egész környék. Mert ő a kupeckedés, a jogtalan pénzszerzés, a csalás he­lyett tanul és irányít. Igaz, kemé­nyen. határozottan irányít, mégsem a tagság beleegyezése, a vezetőségi tagok beleegyezése nélkül, határoz, hanem az egész kollektíva, a tsz- holnapja, jövője adja meg a veze­téshez szükséges érveket. Az ilyen vezetés: a szakavatottság, előrelátás, becsületesség az egyik, legfontosabb alapvető feltétele a tez-mozgalom további erősödésének. NEM VÉLETLEN DOLOG, hogy néhány termelőszövetkezetnél nem na svon szeretik a határozott, kemény elnököt, az igazi szocialista vezetést. Sok esetben a határozottságot félre­magyarázzák, önkényeskedésnek, egyéni önzésnek titulálják. Hadd említsük meg példaként a gönci Rákóczi Termelőszövetkezet életét, vezetését. Szakmári József, a tsz el­nöke kemény, határozott ember. A legelső a munkában, ha arról van szó. Viszont nem marad adós — kemény, erős szavakat használ —. ha látja, hogy valaki elkerüli a mun­kát. esetleg megcsonkítja, meglopja a közöst. Néhányan azt is mondják rá, hogy van eset, amikor a vezető­ség beleegvezése, a tagság végső döntése nélkül határoz. Igen. ebben is van igazság, ami nem szól éppen Szakmári József mellett. Azonban ha az ő egész elnöki munkáját, mód­szereit. határozottságát összevetjük, mégis azt kell mondanunk, hogy : Szakmári József helyesen cselekszik, amikor a közös érdekeit védi. ami- i kor nem enged a huszonegyből! Mert kereste magát” — ahogy Tiszalucon emlegetik! Az ilyen vezetés, az egyenlőtlenség szítása a közös csa­ládon belül, és korruptálás világos kimutatása, a becsületes kívülállók felé sohasem szülhet jó eredménye­ket. Ezért alakult inkább új terme­lőszövetkezet Tiszalucon, minthogy a becsületes középparasztok Vajkó- ékhoz csatlakozzanak. A tsz ilyen vezetését nem csupán Tiszalucon le­het megtalálni. A MEGYEI TANÁCS VÉGRE- HAJTÖBIZOTTSÁGA nemrégiben határozott néhány termelőszövetke­zet ügyében. A határozat kimondta, hogy ha néhány tsz-ben nem változ­tatnak a korrupt, igazságtalan veze­tésen. a közös gazdaságoktól meg­vonják a működési engedélyt. Ez a határozat valóban igazságos, szük­séges. Sőt, mái- hamarabb kellett volna ilyen határozatot hozni. Azon­ban a hiba az volt, hogy mint Ti- szaluc esetében is. voltak bizonyos egyének, akik nem láttak tovább az orruknál, hittek a korrupt vezetők szavában. Nem ismerték fel, vagy nem akarták felismerni a hibákat. A hibákat, amelyek viszont az egész tsz-mozgalomnak ártottak és árta­nak. A kívülállók, a gazdálkodáshoz értő. szorgalmas kis- és középpa­rasztok viszont világosan látták ezeket a hibákat. A kapkodást, a rossz vezetést, a lehetetlen állapotot, s ezért tartózkodtak belépni az ilyen termelőszövetkezetekbe. Igazuk volt? Igazuk van az ilyen embereknek? Igen. Különösen akkor van igazuk, illetve akkor bizonygathatják igazu­kat, ha ismerik az olvan jól dolgo­zó. jó eredményekkel kecsegtető termelőszövetkezetek életét, mint az edelénviéké, tiszakarádiaké. kar­osai aké- Mert hogyan hasonlítható sei. Mert ilyen példa is akad. Erre. a ! termelőszövetkezetek vezetésének < hogyanjára, mikéntjére szeretnék < néhány példát megemlíteni. Főként olyan példákat, amelyék akadályo­zói az igazi szocialista vezetés kiala­kításának. Akadályozói a termelő- : szövetkezeti demokrácia megterem- ! tésének, amely, viszont a további fejlődés, erősödés egyik alapvető . feltétele. NEMRÉGIBEN CSALÁS, sikkasz­tás, a tsz-tagok és felsőbb szervék félrevezetése miatt letartóztatták Vajkó Istvánt, a tiszai uci Tisza Ter­melőszövetkezet elnökét. Hosszú len­ne felsorolni, milyen vádak tornyo­sulnak a volt elnök feje felett. Be­csapta a tagokat, az államot. Lopott, kupeckedeít. Elegendő illusztrálás­ként idézni az egyik revizor cső port által készített jegyzőkönyv rövid kivonatát, illetve a jegyzőkönyv egyik részletét: „Feltűnő, hogy a tsz-ben sem mun­kacsapat vezető, sem brigádvezető nincsen. A vezetést, irányítást, oly­kor a könyvelést is maga az elnök végzi, s nem minden esetben a ve­zetőség beleegvezése vei és a tagság megnyugtatására!!).” Közli továbbá a iegvzőkönyv. hogy általában nincs ; pénztáros, a raktárosok sűrűn válto­gatják egymást. Továbbá a raktár- •' könvv és a tényleges terménvkészlet • többtízmázsás eltérést mutat. S mindezt a hiányt megtalálni az el­■ nőknél! í A Tisza Termelőszövetkezet tehát 7 ezért nem volt vonzó éveken át a kí­• vülállók számára. Annak ellenére,- hogy nem kerestek rosszul a tsz-ta­- gok. Nem volt hiánv munkaegvség­- részesedésben — különösen az el- i nők jóbarátait illetően. — Azonban < nem fejlődött, erősödött megfelelően r- a tsz gazdasága és az elnök „halálra Termelőszövetkezeteink vezetéséről MEGYÉNK TERMELŐSZÖVET­KEZETEINEK nagy többsége elé­gedett, boldog zárszámadás elé te­kint. A tiszakarádi Új Élet, a kar­osai Dózsa, ikesznyéteni Szabadság, edelényi Alkotmány és még szá­mos más közös gazdaság tagsága 45—60 forintos munkaegységrésze­sedést, jelentős jövedelmet vár a zárszámadástól. S ahogy az eddigi terméseredmények és termésbecslé­sek mutatják, nem is tévednek. Sőt, a legtöbb helyen — még a ka­lászosokra kedvezőtlen időjárás, víz és aszályikárok ellenére is — több lesz a haszon, mint vártáik. S a ha­szonnal egyetemben nő, erősödik mind anyagilag, mind a tagok szá­mát tekintve a közös gazdaság. Meat; a jól gazdálkodó termelőszö­vetkezetekbe egyre több az új be­lépő, 6 a jól gazdálkodó közös gaz­daságok példáján tanulva, egyre tobfc) új termelőszövetkezet alakul. A termelőszövetkezeti mozgalom terebélyesedésének. a mezőgazdaság szocialista fejlődésének egyetlen ko­moly feltétele van: példamutatóan, jól gazdálkodjanak a meglévő közös gazdaságok. így minél több, még egyénileg gazdálkodó parasztot meg­győzhetnek a nagyüzemi gazdálko­dás előnyeiről, felsőbbrendűségéről. A meglévő termelőszövetkezetek pél­damutató gazdálkodásának azonban ismét legalább két alapvető feltételé­vel kell számolni. Először: a tagság egyöntetűen, szorgalmasan dolgoz­zon; másodszor: jó, igazságos és ha­tározott legyen a termelőszövetke­zet vezetése. Igen sok termelőszövetkezetet is­merünk az ország, a megye minder részéből. Az a tapasztalat, ho© ahol a vezetés jó, ahol korruptálás- tói, csalástól mentes vezetők dolgoz nak, ott jóik az .eredmények még ak kor is. ha a tagság bizonyos része - a fegyelmezetlen, dolgozni nem igei szerető tagok — esetleg nem értenél egyet a szigorú, igazságos vezetés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom