Észak-Magyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-02 / 154. szám
2 ÉSZAKMAGYAR0R5ZÁG Szerda, 1958. jállas 2. Megélénkült a Hazafias Népfront tevékenységei as abaufssántói járásban Á háztáji gazdaság, a családtagok és a termelőszövetkezet FÉRJ ÉS APA NÉLKÜL... A z utcában sok kíváncsi verődik össze, amikor a mentő megáll nz alacsony munkáslakás előtt. Egy 40—45 év körüli, élettelennek látszó asszonyt hoznak hordágyon. A kocsi ajtaja tompán csattan, a motor felzúg, a sziréna felvijjog, s a mentő elrohan. Az eset nézői ottmaradnak a négy gyermekkel, akik megdöb- benten, tétován, zavartan állnak a kíváncsiskodók tekintetének kereszttüzében. r— Mi történt? —t Ennek a négy gyereknek az édesanyja öngyilkosságot kísérelt meg. — Miért? Miért? Miért? » Üresen kong a kérdés. A lakás és az udvar eléggé elhanyagolt. Az utcafelőli ablak betört üveggel bámul kelet felé. Hiányzik a gondos apai kéz. A lakás belülről hideg, rideg. A konyhában csikótűzhely, konyhaszekrény, közönséges fenyőasztal, lóca, két hokkedli és egy fadikó. A szoba falán nedves foltok virítanak. A bútorzat egy kettős ágy, — fölötte hatalmas Szűz Mária-kép — egy ruhásszekrény, amelynek ajtaja félév óta bedőlten ásít, falitükör, és egy behorpadtcsövü kályha. A lakásból mintha hiányozna a gondos anyai kéz is. * A karnál a tányér szélére koccan. Ebédelnek. A tizenhétéves nagyleány, a két évvel fiatalabb húga és az ötödikes elemista fiú. A nagylány mindegyik arcára• mozdulatára, cunyásan, gondoskodva figyel. — Kérsz még? Egyél! «-? bíztatja őket. A gyerekek közül valaki hiányzik. A nagyfiú. A nagylány többször kiüzen érte, de nem jön. Amikor megebédelnek, akkor lép a konyhába. Jól fejlett, 16 éves fiú. Egész megjelenésében van valami nyugtalanító, nemtörődömség, cinizmus. Nem kérdez. nem szól semmit, tányért, villát szed elő és nagy zajjal enni kezd. A nagylány lesújtó pillantást vet rá. — Csak eszel, meg csavarogsz! — A szavak nem vádolnak, inkább bánatosan csengenek. A fiú telt szájjal csapja oda a szót: — Nagy a szád, mióta mutter a kórházban van! — Én tartalak! — A szó vág, éget. A fiú észre sem veszi. Tovább eszik. Újra szól a lány. — Ma is látogatási idő van. Bejöhetnél a kórházba. Szegény anyu!... Te meg... — Nem érek rá, — mondja szemtelen fintorral a fiú. — Nincs szíved, hogy egyszer is meglátogasd. Csak. a barátok, meg az ivás. Nem szegy elled magad? Anya a kórházban élet-halál között van, s te meg V. barátoddal szombaton déltől hétfőn hajnalig ittál Lillafüreden, meg Tapolcán. Csak iszol és csavarogsz! Nem dolgozol! Egy fillért se adsz haza, de 200 forintot elvittél! Én staffirungra gyűjtöttem, most meg minden odamegy. — Bánatosan mondja ezt a lány. A fiú hunyorít s gúnyosan vágja oda: — Ha neked nem tetszik, fogd be a szád, mert ráülök! * N égy gyerek, négyfajta gondolkodásmód. A nagylány kedves, tiszta, pedáns, csinos, meggondolt, megfontolt, mindenre ügyel. A kissé móléit húga elkényelmesedett, unatkozó. S a fiú? Akinek az apa helyett át kellene venni a család terheit, — az ég-világon semmivel nem törődik. Az anya nincs itt. Férjét 1951-ben vesztette el. Az ő nyakába szakadt a négy gyerek gondja. A gyárban kapott munkát. Havi 900-at keres. 1 nagylányt a nagymama vette magához, ö nevelte. A nagymama nagyon komoly és erkölcsös munkásasszony. Soha, semmit nem nézett el neki. Mindig csinosnak, s a ruháknak tisztának, vasaltnak kellett. lenni. És a nagymama nem szerette, ha a lány unatkozott. Mindig adott neki munkát. Nagymama azt sem engedte meg, hogy fiúkkal barátkozzon. Három éve jött vissza a szülői házba. Azóta ő is dolgozik a gyárban. Nyolcszázat keres. Van egy udvar- lója is már. — Rendes fiú? — Igen. Sokszor még ő csillapít, amikor a család miatt el vagyok keseredve .. j A lány alig volt 15 éves, de a mama már elkezdte hordani a bálba, Eleinte azt hitte, miatta van, de aztán látta, hogy az anyja hol ezzel, hol azzal megivott egy-egy féldecit, vagy többet. Nem egyszer be is rúgott. Haza mündig négyesben mentek. A lány kísérője a kapuban elvált, s a mama kísérője — nem egyszer fordult elő — ott maradt... ö már nagylány. Megérti, anyának nehéz férj nélkül. Férjhez kellene mennie. Nem bánná. Szeretné, ha anyja boldog lenne. Dehát miért éppen többgyermekes családapákkal, kell kikezdenie mindig? Igaz, neki is van négy gyermeke. Magános ember nem igen közeledik négygyermekes anyához. És itt van a legutóbbi eset a sok- gyermekes családapával. Többször itt is aludt. Egyik reggel a lány udvarlója korábban jött. Kirándulni akartak, ö majd elsüllyedt a szégyentől. Akkor is itt aludt az az ember. Mit gondol magában az udvarló? S vajon anya nem gondol-e arra, hogy gyermeke boldogságát is tönkreteheti meggondolatlan lépésével? Egyszer, a lány még feküdt. Egy közelben lakó fiú látogatott el hozzájuk. Be 'volt csípve. A lányra úgy nézett, mint aki olyan... Aztán lerántotta róla a takarót. Meg akarta csókolni. Miért teremt anya ilyen légkört? * Ä nagyfiút nem érdeklik a csa- ládi gondok. Más se. Egy dolognak van értelme az életében: a bunyónak. — Hányszor verekszik egy héten? Félszemét kissé összehúzva, hunyorítva néz, mint a verekedők szokták. — Kétszer-háromszor, Ha nincs, akkor hiányzik. — Miért verekszik? — Mer jön. Tegnap is egy hapsi meg alzart verni. Szóltam a srácoknak. Szerencséje, hogy olajra lépett. A múltkor háromszor lekértük az egyiktől a lányt, hőzöngött. Qzóltam a srácoknak és elraktuk. Színházba nem jár. Moziban 1955- ben volt utoljára. Könyvet nem olvas. Legfeljebb jó »bunyóst«, nyugatit. Egyes-egyedül a tánciskolába szeret járni, s az apák boltjába, mert ott jó bunyós srácok vannak és van alkalom a verekedésre. Váratlan kérdést szegezek neki: — Milyen államfőimül van Magyarországon? — Nem érti. Megmagyarázom neki, hogy mit szeretné.k tudni. — Kormányság van! — vágja ki magabiztosan. A fiú rendes gyerek volt, míg az apa élt. Amikor meghalt, rászokott a csavargásra. Nem az iskolába, hanem az iskola mellé járt. Az anya nem birt vele. 1952-től 1954-ig az állami nevelő intézetben élt. — Rossz volt ott? — Fenét! Jobb mint itthon. Ott kézben tartottak. Volt ott egy nevelő. Ügy a lelkére tudott beszélni az embernek, hogy többször elbőgtem magam. — És a mama? — Ö a kutaccsal beszél a Telkemre. — Az ipari tanuló iskolát miért hagyta ott? — Kidobtak. Nem akar ódzott tanulni — vallja 3*2 őszeién. — Miért hagyja ott minden munkahelyét. Nehéz? — Nehéznek nem nehéz, csak beleun az ember. Hogy mégis mit szeretne, milyen foglalkozást? Talán a sofőrsé get. De eljut-e odáig? * A z anya az egészet egy férfi miatt csinálta. A munkahelyén ismerte meg. összemelegedtek. Éz nem lett volna baj, hiszen a boldogsághoz neki is joga van. De neki négy gyermeke van, — a férfinek tiz. Miért vágyott a férfi új fészekbe? Az asszony, aki 13 nyíreket szült neki, már elnyűtt. Üj kellene. így akadt össze ezzel az asszonnyal, aki a boldogságát kereste. Az asszonynál a nagylány, a férfi- né a nagyfiú összefogtak. Egyik is, másik is megpróbált beszélni a szülővel. Gondolkozzanak egy kicsit! Tizennégy gyerek sorsáról van szó.. * A férfi a megígért időben nem kereste fei az asszonyt. És az asszony nem akart tovább élni... Azt mondta, hét évig húztam egyedül az igát. Most boldog akarok lenni! A boldogság a férfi. Vagy a férfi, vagy meghalni! Más utat nem látott. Dehát nem lett volna-e nagy ár az ő egyéni boldogságáért tiz gyermek apátlansága? És a halálba- menekülés? Négy gyermek anyja! Kihalt volna benne az anyai érzés? Nem gondolt arra, hogy hová sodródik szét a kis család, és a fiú, aki alatt már inog a talaj? Igaz, nehéz a teher. Kapitalista világban lesüllyedne alatta. Dehát egyedül viszi-e a terhet? A társadalom munkába segítette őt, megértette, hogy egy keresettel nem bírnak létezni négyen. Munkát adott a lánynak is. A társadalom szakmát akart adni a fiú kezébe. Az eldobta. Munkát nyújtott neki. Eldobta. A társadalom, most a kisebbik lány elhelyezéséről is gondoskodni akar. S a társadalom vár, merre lép tovább a fiú. Akar-e rendes életet, jó útra tudja-e téríteni az anya, vagy pedig állami nevelőintézet következik? A társadalom és megint a társadalom. A társadalom segítő keret nyújt. Hát miért nem fogja meg az anya jobban ezt a segítő kezet? m CSORBA BARNA ► NEMRÉGEN a megyei pártbizottságon tartott értekezleten járási ve** l zető elvtársak elmondották, hogy l egyik-másik termelőszövetkezetben f elmaradtak a növényápolással. Miíit- r hogy a nyakunkon az aratás, behor- [dás, cséplés, fennáll az a veszély, l hogy az elmarádt kapások úgy is t maradnak gondozatlanul. Pedig az [ időjárás kedvezett és továbbra is l kedvez. Jó termés várható. De ked► vez a gyomnövényeknek is, sok kárt t tehetnek a kukoricákban, répákban, ► más kapásnövényekben. Azonfelül a t burgonyabogár is — bárha irtóhad► járat folyik ellene —, egyre jobban ► szaporodik, sok kárt okoz. ► A meglepő a jelenségben, hogy a ► gyengébb, fiatalabb múltra visszate► kintő termelőszövetkezetben vannak ► elmaradva leginkább. Oka pedig az, ► hogy a családtagok nemigen, vagy ► csak kis részben kapcsolódnak be a ► munkába. Inkább másfelé mennek, * vagy saját háztáji gazdaságukban ) ügyködnek. Az is előfordult egy he- ) lyen, hogy a családfő is miután be- l dolgozta a 300 munkaegységet, hosz- l szú ideig feléje sem nézett a terme- \ iőszövetkezetnék. A vezetőség pedig ! törhette a fejét, honnan szerezzen I alkalmi munkásokat, milyen munkaerővel oldjon meg nagyobb problémákat? A hiba ott keresendő, mint azt tavasz elején is jópárszor szóvá tettük, hogy a háztáji gazdaságot még mindig aránytalanul osztják ki, *— hangsúlyozva: ez inkább a tapasztalatlan, fiatalabb tsz-ekben fordul elő. Nem mentes a kritikától a vezetőség sem, amely tűri ezt és nem agitál kellőképpen azért, hogy a családtagok is részt vegyenek a nagyobb kampánymunkákban. Itt van például az aratás, s ezzel egyidöben a növényápolás. A gépi munka sok embert felszabadít. Be lehet és be kell őket osztani a növényápolásba, családtagok — nők, a cséplésnél is végezhetnek könnyebb munkát, férfiak pedig esetleg mezéi munkát. A családtagok bevonása tehát amellett, hogy a tsz munkáját előre lendíti, az illető családoknak is sokat jelent, hiszen egy-egy fiatalabb családtag a mostani nyári hónapokban könnyedén megkereshet 1800— 2000 forintot. Emellett pedig még mindig jut ideje arra, hogy elvégezze a háztáji gazdaságában előforduló munkát. Határidő előtt elkészült Borsodnádasdon a hengermű tolókemencéje A Borsodnádasdi Lemezgyár hengerművében a közelmúltban kezdték meg — hatszázezer forintos beruházással — az új tolókemence építését. A kőműves munkák’ rekordidő alatt készültek el. Bozó Adolf körmivesbrigádjának munkája nyomán egy héttel a határidő előtt, kedd reggelre felépítették a kemencét. így a kemence az ugyancsak átépítés alatt lévő II. számú hengersorozat zavartalan meleganyagellátását fogja biztosítani. Védekező akció a burgonyabogár ellen f A NAPOKBAN JELENT MEG a l kormányhatározat a burgonyabogár l országos méretű irtásáról'. Sajnos, a l kártevők máris nagyon elszaporod- I tak, rengeteg kárt okoztak és továb► bi elterjedésük terméscsökkenést, a l piaci árak emelkedését hozhatja Í maga után. A kormányhatározat tör► vényesen előírja minden termelő ► számára a tervszerű védekezést, t amelyhez a megyei tanács, a megyei ► növényvédőállomás is segítséget ad. í A határozat soronkívüli általános ► permetezést és porozást rendelt el. ► A védekezés költségei részben a ter► melót terhelik, részben pedig álla► műnk fedezi. A vegyi ' védekezést ■ olyan területen is végre kell hajtani, • ahol a bogár még nem jelent meg, ! de az ellenük lefolytatott védekező ► akció folyamán esetleg elterjedhet► nek, átmenekülhetnek. A megyei tanács végrahajtóbizott- sága felhívja a tanácsi és társadalmi szerveket, hogy tevékenyen kapcsolódjanak be a felvilágosító munkába; A védekezés helyes végrehajtása nagyjelentőségű népgazdasági kérdés, de valamennyiünk érdéke is. A községekben ezekben a napokban folyik a védekezés előkészítése és megszervezése. A sátoraljaújhelyi, a szerencsi, mezőcsáti és mezőkövesdi járásban a védekezést július 7-8-9, a megye többi részében pedig július 10-11-12 között kell végrehajtani. Ti- zenkettedike után az ellenőrzés következzék és ahol még kártételt észlelitek, a védekezésit újra el kell végezni. Azoknál, akik elmulasztják a kötelező védekezést, brigádok végzik el az illető költségei terhére és ellene szabálysértési eljárást indítanak. járatot a 36. sz. Autóközlekedési Vállalat biztosítja számunkra, s ez igen sok bosszúságot okoz. Június 13-án például a városi buszmegállónál két busz várakozott. Az. egyik megtelt és kiindult a meg-; állóból, a másik pedig üresen utána; robogott, otthagyva mintegy 7—IC; embert, akik másfélórai késéssel ér-; tek munkahelyükre. Ilyen eset már nem egyszer for-: dúlt elő, ami azt jelenti, hogy több; dolgozó sokszor órákra kiesik a tér ; melésből. Mi megértjük, hogy MÁVAUT-nak kevés a kocsija, nerr! áll annyi busz rendelkezésre, ameny-í nyíre szükség lenne, de nem értün1! egyet azzal, hogy a meglévő autóbu-' szók üzemeltetésében ilyen szervezési j ‘ hibák fordulnak elő. j ; Misán György, ; ; a Borsodi Hőerőmű dolgozója; Termelőszövetkezeti látogatási nap Rakacán Az elmúlt hetekben a rakacaá Üj; Dolgozó Termelőszövetkezet látoga-; tási napot rendezett, melyen részt-; vettek Szőlősardó, Égerszög, Teresz-; tényé, Bódvalenke. Tofnaszentjakab,; Hidvégardó, Bódvaszilas, Kömjáti; községek tsz és egyénileg dolgozó; parasztjai, mintegy kilencven fő. ; Sándor Dezső, az edelényi járás; vb. elnökhelyettese megnyitó beszé-; dében ismertette a látogatási nap; célját és a járás termelőszövetkeze-J temek jelenlegi helyzetét. Hangsú-) lyozta, hogy korszerű gazdálkodás-J sal a gyengébb minőségű, dombos,) hegyes talajon is lehet szép termés-) hozamot elérni, ennek lehetősége pe-) dig csak a szocialista mezőgazdaság-) ban van meg. ) Ezután a vendégek határezémlét] tartottak, majd megtekintették a tsz.« állatállományát. Ebéd után megvi-j talfák a látottakat és kicserélték ta-« pasztalataikat. . ■ A találkozó vidám,< baráti hangulatban ért véget, a ven-« dégek hasznos ^tapasztalatokkal tér-« tek haza. Megígérték, hogy a látottá-« kát községükben is elmondják és aj tapasztalatokat hasznosítják. } Vaskó Dezső, Rakaca« &au mkűldaJfi a^tiitaeialáxL dialista Kultúráért^ j kitüntetést és méltán j hívták meg az artista- ♦ akadémia katedrájára ♦ tanárinak, az új artista- • generáció mesterének. ♦ A család Ő6ei is j mind artisták voltak. | A cirkusz, az artista- ♦ pálya életelemükké ♦ vált. A családfő mint- ♦ egy negyven esztendeje * dolgozik a porondon, a ♦ család többi tagjai is ♦ gyermekkoruk óta. J Számialkat maguk tér- ♦ vezik és tanulják be ♦ hosszú hónapok mun- | kájával, kemény gya- ♦ korláisisal. A már kidől- ♦ gozott, sokszor, sok-1 százszor bemutatott ♦ számok állandó tőkéié- * tesítésére is napi más- ♦ fél-két órát töltenek Z gyakorlással. ♦ A család jóformán * már az egész világot J bejárta. Művészetük- * kel mindenütt dicsősé- ♦ get és megbecsülést * szereztek a magyar ar- ♦ tistaművészetnek ..; ♦ Miskolcon sem csalat- $ koztunk bennük. * (bm) « ködése, a bájc« Eleki Marika 20—30 szaltó- jával nehezített láb- akrőbaitlka-mutat v ány, a miskolci közönség tetszését is megnyeri. A sokoldalú művészcsalád két tagja, Ilonka és Marika — a 2 Marion — hajlékony akrobatikája, remek, kidolgozott, finoman cizellált száma emlékezetes művészi élményt nyújt. A 2 Klassen — zsonglőr a kötélen — száma, amelyben a család egy harmadik tagja, László és Ilonka az egyensúlyozó művészet és a zsonglőr-tudomány legmagasabb fokát nyújtja. ugyancsak megérdemelten arat estéről estére vastapsban nyilvánuló sikert. A drótkötélen — egykerekű kerékpáron futkározva — zsonglőrködő művész, aki nemcsak artistamű vészeiével, hanem kedves magatartásával is megnyeri a közönséget, méltán kapta a >*Szor Á cirkuszlátogató közönség estéről estére vastapsokkal jutalmazza a porond művészeit; Bőven jut a megérdemelt tapsiból a 2 Marion és a 2 Klassen artista cárnak is. A* jószemü cirkuszlátogató a nyújtott művészi produkcióikban való gyönyörködés mellett — azt is észrevette, hogy a két artistaprodukcióban szereplő feketehajú artistanő azonos: a 4 Életei néven világszerte ismert artistacsalád egyik tagja. A 4 Eleki közös produkcióját ezidedg nem látta a miskolci közönség. Sajnálatosan közbejött akadály miatt, ettől a produkciótól eddig el kellett állmok, de — értesülésünk szerint — a napokban újra bemutatják minden este. Hisz- szük, hogy a már több esetben világsikert aratott művészi produkció, a négytagú család kitűnő összműTeljesült a sajókazai fiatalok régi vágya Ki a felelős as elveszett munka-órákért Kazincbarcikán az Újvárosban lakom és többszáz munkatársammal együtt a Borsodi Hőerőműbe, vagy a BVK-ba járunk dolgozni. A buőza következő napokban viszonozta a) magyar nőküldöttség. Kulturális ren-) dezvényekben is igen gazdag volt a) program. Sorolhatnánk még tovább) az eredményeket, melyek azt bizo-J nyitják, hogy a népfront-mozgalomé tevékenysége megélénkült, egy re é eredményesebb. « Szádeczky István, ) Abaújszántó ) Népfront járási titkár) eltiltásáért, a leszerelés és a csúcstalálkozó mielőbbi megvalósításáért. A barátsági hónap egyik kiemelkedő eseménye volt az Abaújszántón tartott megnyitó ünnepély, ahol 550 dalos adott hangversenyt a népek dalaiból. Csehszlovák-magyar baráti találkozót is rendeztek, melynek keretében 17 csehszlovák asszony látogatott el hozzánk. Ezt a látogatást (Tudósítónktól.) A járás területén a Hazafias Népfront-mozgalom egyre inkább aktív tényezője a járás politikai, gazdasági és kulturális életének. Különösen ott végeztek jó munkát a Hazafias Népfront-bizottságok, ahol a községi tanács is segített. Sok pozitív eredményt lehet felmutatni ezen a téren. Ilyen volt a fóti gyermekváros javára gyűjtött, több mint 40 ezer forint, a tavasz folyamán szervezett paraszttalál'kozók, s az ezüstkalászos gazdataaifolyamok. A népek barátsága hónapja alkalmából 25 községben rendeztek békegyűlést, valamint 15 ezer aláírást gyűjtöttek a lelkes békeharcosok a hidrogénfegyverkísérletek azonnali 15 mázsa, a földművesszövetkezet 15 mázsa cementet biztosított. Ezzel mégoldódott a sajókazai fiatalság régi kívánsága, s a község lakossága tamújelét adta, hogy közös erővel, összefogással sóik mindent meg lehet oldani. Juhász Imre, Putnok Ä sajókazai földművesszövetkezet vezetősége a párt és a tanács, valamint a KISZ-szervezet segítségével a volt bárói kastélykertben nyári mulatót létesített. A föld elsimítását társadalmi munkával végezték el. A betonozás és más beruházáshoz az összeget táncmulatság teljes bevételével biztosították. A községi tanács
