Észak-Magyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-02 / 154. szám

Saertfa, 1958. Július 2. ÉSZAKMAGYARQRSZAg 3 A bányagépek orvosainál Miskolc, Telegdy-utca 9. Kívülről nem is gondolná az ember, hogy majdnem má&félszáz ember keresi itt a kenyerét, Ebben az épületben van a Borsodi Szénbányászati Tröszt központi javítóműhelye. Farka® István elvtárs, a javító­műhely fiatal vezetője szívesen fo­gad. Elmondja, hogy 1948-ban jófor­mán semmiből létesült az üzem. Feladatuk a Borsodi Szénbányászati Tröszt bányáiban lévő gépek és elektromos berendezések javítása. A legkülönbözőbb szakembereket fog­lalkoztatják. Dolgozik itt lakatos, motortekercselő, esztergályos, vil­lanyszerelő, kovács, műszerész és más mesterember. Havonta mintegy 260—300 darab elektromotor, 300 da­rab szénfúrógép, 6—10 darab transz­formátor és még számos más, a bá­nyában nélkülözhetetlen gépek gene­Falugyűléseken ismertetik a nemzetközi helyzetet a Borsod megyei békebizottságok Borsod megyében az elmúlt hóna­pokban szinte minden községben eredményes munkát végeznek a bé­kebizottságok. Az V. Magyar Béke­kongresszus óta a küldöttek eddig több mint 30 gyűlésen számoltak be a kongresszusi élményekről, a béke­harc további feladatairól. Különösen jól sikerült a szerencsi cukor- és cso­koládégyárban megtartott gyűlés, ahol Bárány István református lel­kész, megyei békeküldött előadását csaknem ötszázan hallgatták meg. A megyei békebizottság a legutób­bi ülésén elhatározta, hogy a közsé­gekben havonta falugyűléseken is­mertetik a nemzetközi helyzetet. Emellett a békebizottságok tagjai vasárnap délutánonként »kapube­szélgetéseket« is tartanak. Egy-egy gazda háza előtt megvitatják a kül- és belpolitikai kérdéseket. A »-kapu- beszélgetéseknek« számos községben máris nagy sikere van. Több mint hatezeregyszáz tonna vegyes kohászati terméket gyártottak önálló műszakon a diósgyőri kohásztanulók A diósgyőrvasgyári 116-os Lenin kohászati tanulóintézetben a most befejeződött tanévben kilencvenket- ten tették szakmunkásvizsgát. így velük együtt — az intézet fennállása óta — több mint ötszáz szakmunkás került az ország különböző kohásza­ti üzemeibe. Az idei végzősök a ta­valyinál nemcsak jobb tanulmányi eredménnyel végezték az évet, hanem igen értékes munkát végeztek a gyakorlatban is. A hengerész- és ol­vasztár-tanulók az évben hatvankét önálló műszakot tartották kiváló eredménnyel és azokon több mint hatezeregyszáz tonna vegyes kohá­szati terméket gyártottak. A szak­mai ismeretek elsajátítása mellett derekasan kivették részüket a tár­sadalmi munkából is. Többtízezer forint értékű felszereléssel csinosí­tották lakószobáikat, ^ezenkívül par­kosították az Iskola környékét, vas­kerítéssel látták el intézetüket. Mind­ezeknek az értéke több mint két­százezer forint. A munkában leginkább kitűnt 80 tanulót az iskola vezetősége kéthetes üdültetésben részesíti. ■ooo­I miskolci műszaki egyetem és keletnémet bányászati akadémia tanulmányi cseréié a miskolci egyetem tanszékeinek munkáját, megtekinti az ország fém­kohászati üzemeit és kutatóintéze­teit. A látogatást a miskolci műsza­ki egyetem küldöttsége a nyáron vi­szonozza; A miskolci Nehézipari Műszaki Egyebem kohámérnöki karának ven­dégeként júliusban a keletnémetor­szági freibergi bányászati akadémia húsz oktatója és hallgatója látogat el 'két hétre Magyarországra. A ke­letnémet küldöttség tanulmányozza-ooo­Országszerte a 36. nemzetközi Július 6-án világszerte megünnep- lik a 36. nemzetközi szövetkezeti napot. Hazánkban a szövetkezők nemzetközi összefogása, a kereske­delmi ég a társadalmi kapcsolatok elmélyítésére törekvés jegyében em­lékeznek meg az évfordulóról. Budapesten az ünnep előestéjén, július 5-én az Országház Munkácsy- termében ünnepi ülést rendeznek. Az ülésen Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke mond beszédet. A MINAP PERECESEN, ebben a festői környezettel átölelt kis bá­nyászvárosban jártam és meglátogat­tam két bányászcsaládot. Egy jó és egy rossz tapasztalattal gazdagod­tam. Leírom, hadd ismerjék meg má­sok is. Egyetértésben IGEN, ÍGY ÉL BOLDOGAN, bé­kességben, egyetértésben a Marti pi­csák család. Nagyritkán persze itt is előfordulnak kisebb összetűzések, hi­szen kanál sincs osörreinés nélkül, de ezek soha nem fejlődnek botrányos jelenetekké. Egyébként is Martin­csek János nem híve a hangosiko- dásnak, a veszekedésnek. Csendes, nyugodt ember, erről ismerik Pálin­kás tárón is, aihol dolgozik. Martincsek János 25 éve vágja a szenet a bánya mélyén. Még soha nem mulasztott. A multiban mégsem becsülték meg. — 10—12 órát dolgoztunk egy mű­szakban — mondja — és a kereset­ből éppen, hogy megtudtunk élni. Semmire se jutottunk. Egy ócska, szúette szekrényen kívül más bútor­zatunk nem volt. És ma, tessék meg­nézni .; ; A szobába invitálnak, ahol gyönyö­rűen politúrozott hilógamitura, rá­dió, függöny, drága szőnyegek teszik otthonossá a lakást. A napokban 8 ezer forint értékben újabb bútorza­tot vásárolnak. — A lányom még ettől is többet kapott, miikor férjhez ment — mond­ja boldogan Martincsáikné. — Egy szoha-konyha bútort, négyrendbeli ágyneműt, hat párnát, két dunnát, megünttcplik szövetkezeti napot A vidéki ünnepségeket juüus 6-án rendezik meg. Az ünnepségek idején széleskörűen ismertetik a földműves- szövetkezetek és a 10 éves jubileumát ünneplő termelőszövetkezeti mozga­lom eredményeit. Mind a 'budapesti, mind a vidéki ünnepségeken számos kormány- és kiváló földművesszövet­kezeti dolgozó kitüntetést nyújtanak át a szövetkezetfejlesztésben kiemel­kedő munkát végzett dolgozóknak. ráljavítását végzik él átlagosan. Nagy számban gyártják ez excente­res kötéliaksatokat is, márciusiban, például 465 darabot gyártották. A legkülönbözőbb gépi berendezé­sek, motorok, transzformátorok, ven­tilátorok javításán kívül új dolgokat is gyártanak. Méghozzá nem is akár­milyeneredménnyel. Négy éve gyárt­ják a tröszt igényének megfelelően a 300 köbméteres centrifugális vemi- - Iá torokat, amelyek a bányák főszel­lőztetését látják el. Itt készül a ma már országosan is­mert szénvizsgáló készülék is. A borsodi tröszt igényét például telje­sen kielégítették ezek a ma már szinte nélkülözhetetlen készülékek. A javítóműhely is — mint minden üzem — tervszer int dolgozik. Átlago­san 120 százalékra. A sokrétű munka havonta 450 ezer forint értékű. — Arra is jut időnk, hogy újítá­sokkal kísérletezzünk, — mondja Farkas elvtárs. — Itt kísérletezzük ki a borsodi tröszt bányaüzemeiben beadott gépi újításokat, amelyek, ha beválnak, tömegesen gyárt juk. Ebben az évben például kis szériában meg­kezdjük Láng József elvtárs újítását, amely nem más, mint automata szál­lítógép-indító berendezés. Egy kísér­leti példányt a lyukói bányaüzemnél már üzemeltetünk. Az új indítóbe­rendezés teljesen megszünteti a gép­kezelőket a bányaüzemben. Most van kísérlet alatt Faegei Gyula gé­pésztechnikus újítása, az automa­tikus szivattyú-indító berendezés. Az első példány kísérletezését Albert- telepen végzik. Lehet, hogy a tröszt területén a főszivattyú állomásokat kivéve minden szivattyút ilyen auto­matikus indítóberendezéssel latnak el, s ezzel nagyszámú szivattyúkezelő szabadul fel. Nemcsak a bányák dolgozóinak újításával foglalkoznak a központi műhelyben. Az ott dolgozó elv társak is értékes újításokat készítenek. Tan Béla lakatos például a széni úró gé­pekhez egy olyan, kapcsolót újított, amely az összes, jelenleg használt kapcsolók között a legjobb. Az új kapcsoló alkalmazása igen sóik üzem­zavart megelőz. A Bányászati Ku-. tató Intézethez is felküldték az újí­tást, ott is az volt a vélemény, hogy a használatban lévő összes kapcsolók között ez a legjobb. Javasolták or­szágos alkalmazását. A borsodi tröszt szénfúrógépeinek kapcsolói ipa már ilyen típusúak. Értékes Vas® István tekercselő újí­tása is. Egy naigyon ésszerű teker­cselő gépet újított, amelynek segít­ségével -egy ember három ember munkáját végzi el. Az új tekercselő gép már üzemben van, ® gyorsabb, biztonságosabb vele a munka. Vass István elv társ most is egy komoly újításon dolgozik. Egy infravörös izzókkal ellátott szárítókemencét szerkeszt, amelyben majd a teker­cselt elektromotorok szigetelésének szárítását végzik. Az új infravörös izzókkal ellátott kemencében történő szárítással előreláthatólag a félére csökkentik majd a szárítási időt. A Borsodi Szénbányászati Tröszt központi javítóműhelyenek dolgozói sokrétű és felelősségteljes munkát végeznék. Nekik is nagy részük van abban, hogy a tröszt hónaprói-hór napra túlteljesíti a tervét. Fodor László l Válogatnak az olvasók a Magyar Könyv sátrában* dányban — köztük harminc magyar írónak a ma kérdéseivel foglalkozó műve — áll a szépre, nemesre vágyó olixisóközönség rendelkezésére. * A könyvsátrak már szombaton dél­után megkezdték az árusítást. A munkából jövő emberek érdeklődés­sel nézegették a választékot, bön­gészték az egyes könyveket. A Sza­badság-téren egy overallos férfi a »Halálgyár«-at nézegette. Rövid gon­dolkodás után megvette és ott, a sá­tor mellett olvasni kezdte. Hóna alatt a táskája, másik kezében a könyv és Önfeledten olvasott. Később leült az egyik padra s annyira bele­Vasárnap avatják fel II. Rákóczi Ferenc szobrát Mogyoróska községben A csehszlovák határ mentén fekvő Mogyoróska községben — a regéci vár közelében — a helyi népfront­bizottság javaslatára a falu főterén állítják fel II. Rákóczi Ferenc mell­szobrát. A szobor körüli parkot a la­kosság társadalmi munkával építet­te. Az avatóünnepséget vasárnap tartják meg s arra a környék dol­gozóit is meghívták;---------------PQO------■-----­P énteken Budapesten sorsolják a lottót A lottó legközelebbi jutalomsorso­lását Budapesten pénteken, július 4-én a 27. heti sorsolást követően tartja a Sportfogadási és Lottóigaz­gatóság. A sorsolásban a 23. heti szelvények vesznek részt. A főnye­remény ezúttal is két öröklakás és a Wartburg gépkocsi, lesz. (MTI) Két bányász otthonában paplant és sok minden mást. És mindezt a férjem keresetéből vettük. MARTINCSEK JÁNOST, mint a többi jól dolgozó bányászt, megbe­csüli a társadalom. Szorgalmas mun­kája elismeréseként megkapta az élmunkás jelvényt, a sztahanovista oklevelet és nemrégen a Munka Ér­demrend aranyfokozatával íS kitün­tették. Gyakran részesítették pénz­jutalomban is. Az üzemben mindenki szereti, kü­lönösen a fiatalok, akiknek kész­séggel segít a munkában. Jelenleg a KlSZ-brigádban dolgozik. Deregi Bertalan, a brigád egyik tagja így beszél róla: —• Marílncsák bácsival meg va­gyunk elégedve, mert nemcsak oktat, tanít bennünket, hanem meg is mu­tatja, mit hogyan kell csinálni. _ ^ A megbecsülés és a szeretet hang­ján beszél róla élefctársa is. — Szívbe? örO.ök és boldog va­gyok, hogy ilyen férjet kaptam. Em­lékszem, annakidején többen mond­ták; ne menjek hozzá, mert akkori­ban gyakran a pohár fenékére né­zett. Hozzámentem és nem bántam meg. Férjemet attól kezdve, mintha kicserélték volna. Általában most is 3000—3200 forintot hoz haza. Ha szórakozni akarunk, együtt megyünk mindenhová. De leginkább itthon vagyunk és az olvasásban találjuk szórakozásunkat. Vannak szép köny­veink. Rendszeresen járatjuk az új­ságot. és a ikülönböző folyóiratokat.- Ha megunjuk az olvasást, bekap­csoljuk a rádiót, vagy beszélgetünk. hogy a közvetlen könyvárúsítás for* májában is a közönség elé lépett, * A sok-sok korábbi kiadású könyv mellett, a Kossuth-kiadó mintegy tucatnyi új politikai, gazdasági és szépirodalmi müvei lepte meg az olvasókat. A sátor előtt állandóan sok az érdeklődő. Böngészik a köny­veket, olvasgatják a címlapok belső oldalaira nyomott ismertetőket, vá­sárolgatnak. Nagy az érdeklődés a »Halálgyár« iránt, sokan vásárolják azt a dokumentumgyűjteményt, amely Sztálint és a nyugati államfők levélváltásait tartalmazza; nagy az érdeklődés Dezséry László Írásai iránt. Nagy számban adták el már eddig is John Reed »Tiz nap, amely megrengette a világot« című művét. A Kossuth-kiadó kiadásában meg­jelent két új szépirodalmi műnek, Pálfalvi Nándor »Mini fához az ág« és Szendrei József »Lesz még gyü­mölcs a fán* című regényének is nagy a keletje. * A Magyar Könyv Kereskedelmi Vállalat árudáiban is nagy a forga­lom. Mind a boltban, mind a sálo- rókban nagy a választék, de igy is nem egy mű pillanatok alatt elfo­gyott. Sokan keresik Stendhal »Pár­mai kolostor«-át, Szerb Antal iroda­lomtörténetét, Anna Frank naplóját. Nagy az érdeklődés Steinbeck »Egy marék arany«-a, Petőfi költeményei, a »Halálgyár«, Juhász Gyula, Karin­thy Frigyes, Mesterházi Lajos és a Miskolcon ismert Pogányi Antal kö­tetei iránt. * Az Állami Könyvterjesztő Vállalat Forgó-hid melletti díszes sátra is nagy forgalmat bonyolít le. A legke­resettebb könyvek azonosak a már említett két könyvsátoréival, illetve azokon felül nagyon keresik a »Filo­zófia története« című művet, vala- mint Nádass József »Emberek ár­nyékkal« című művét, valamint Mao Tun »A selyemhernyó« című regé­nyét, * Kedves jelenetet láttunk a ma­gyar Könyv Kereskedelmi Vállalat Szabadság-téri sátra előtt. Egy szőke kislány, Lipták Judit harmadik osz­tályos tanuló válogatott hosszan a tneséskönyvek között, számolgatta a pénzét, majd két könyvet kiválasz­tott és fizetett. Elmondta, hogy tan­évközben összegyűjtött pénzének egy részét fordította a meséskönyvekre, mert nagyon szeret olvasni. A jövő tanévben is fog gyűjteni, mert jövőre is lesz könyvnap. Juditka máris na­gyon sokat olvas és minden bizony­nyal, a könyv barátja lesz felnőtt korában is. * A könyv ünnepi hetéből csak egy­két nap telt még el. Még korai lenne bármiféle mérleget is készíteni, de tényként állapíthatjuk meg: az ér­deklődés soha nem látott méretű és a könyvsátrak forgalma, a kezdeti rossz időjárás ellenére, meghaladja a korábbi könyvnapokét. Miskolc la­kói megértették, hogy az önművelés, a kulturálódás egyik legfontosabb eszköze a könyv, Jiogy könyvkiadá­sunk ennek a törekvésnek valóravál- tását kívánja segíteni, és élnek is a lehetőséggel. A könyvre, az ismere­tekre éhes ember lendületével válo­gatnak és vásárolnak. Az érdeklődés sokrétű, de feltűnően kiemelkedik az elmúlt világháborút és a napjaink éleiét tárgyaló művek megismerésé­nek vágya. Ez azt jelenti, hogy né­pünk mindinkább meg akarja ismer­ni a közelmúltat és a mát. Az ünnepi könyvhét sikere, a könyvsátrak forgalma ékes bizonyí­ték erre. (benedek) tervezgetünk. Mindig van miről cse­vegni. Már azt is megbeszéltük, mit veszünk a hűségpénzből. Egy mosó­gépet és asztaltűzhelyet akarunk vá­sárolni. Ilyen az élet Martimcsákéknál. És most nézzük, mi a helyzet Tóth Sán- doréknál. Örök civódá§ ITT VALAMI NINCS RENDBEN Mégpedig az, hogy Tóth Sándor idős kora ellenére sűrűn felhajtogat a ga­ratra és ilyenkor beteg, kimarad a munkából. Pedig ha józan — mint mondják —, párját ritkítja, úgy dol­gozik. De miért teszi, ki ad neki okot rá? Felesége odahaza dolgozik. Kecs­két tart és kismalacokat nevel, hogy csak haladjanak valamire, ö azon-, ban egyik tettét megbánva, kis idő múlva -újra elköveti a másikat. Nem tud parancsolni a saját akaratának. Emiatt gyakori a családban a cívó- dás, a veszekedés. És még ékkor is letorkol mindenkit. — Nagyon restellem már — pana­szolja TótJhné —, hiszen mindent el­követtem vele, hogy megjavuljon, de eredménytelenül. Mit tegyek? Tűrök, amíg bírok, ha ilyen sors jutott osz­tályrészül. Lassan már úgyis meg­öregszem, aztán;; l Megcsuklik a hangja, keserű sírás fojtogatja. Könny szökik a sze­mébe. Vajon hány könnycseppet ejtett már Tóthmé? Talán ő sem tud­ja. Az okát azonban igen. Fájlalja, I hogy férje miatt ő is szenved. Ha nem is mondják a szemébe, de érzi a ránehezedő, súlyos megaláztatást. Hűségpénzt vagy munkaruhát? Ilyet Tóthné nem ismer. Nem kap a férje már hosszú évek óta. Szenet is csak akkor adnak neki, ha meg­sajnálják. És miért? Mert fegyelme­zetlen, igazolatlanul kimarad a mun­kából. Nem igaz, hogy Tóth Sándor nincs tudatában, mitől esiik el a bá­nyász, mennyivel rövidíti meg saját magát, családját és az országot is, hacsak egyszer is igazolatlanul hiányzik, öt azonban, úgy látszik, ez nem érdekli. Pedig nem kis dologról van szó. Az a bányász, aki egyszer hiányzik, a hűségpénzének 50 száza­lékát — amely durván számolva is 1200 forint — levonják. A munkaru­ha árának a felét — kb. 550 forintot — tartozik megfizetni. Fizetett sza­badságából egy napot levonnak, amely további 65 forintot jelent.' Megvonják tőle a szánj áradókot s. Két hiányzás esetén már mindentől elesik és nem részesülhet semmilyen kedvezményben (üdülésben, kitünte-’ tésben, jutalomban, sfb.), sőt fegyel­mit rónak rá. LEHET, HOGY FELESLEGES volt ezt elmondani. De érdemes rajta «1-1 gondolkozni Tóth Sándornak is. Ve­gyen példát Gyuricskó Ferencről, aki1 szintén hasonlóan viselkedett és im-1 már több mint egy éve senki nem ] látja tekeregni. Nagyszerűen dolgo-1 zik, s ezért meg is becsülik. Kell1 ennyi erőnek lenni Tóth Sándorban] is. Gondoljon a családra, a feleségé­re, saját magára, öreg napjaira •—( meglátja — megéri. < Török Alfréd Könyvsátrak között Újra megjelentek az utcákon a könyvsátrak. Szerényebb vagy dí­szesebb külsővel, dús választékot kínáló zsúfolt polcokkal tárják az utca járókelői elé a tudás, az önmű­velés, a kulturálódás egyik legfonto­sabb eszközét: a könyvet. A koráb­ban kiadott könyvek mellett 80 új kiadású mű, hatszázezernél több pél­felejtkezett az olvasásba, hogy csak a leszálló este figyelmeztette a haza­térésre, * Ízléses külsejű, vörös vászonborí­tású sátorban árulják a Forgó-hid mellett a Kossuth Könyv- és Lap­kiadó Vállalat kiadványait. Öröm­mel üdvözöljük a Kossuth-kiadót,

Next

/
Oldalképek
Tartalom