Észak-Magyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-01 / 153. szám

Kedd, 1963. Jfilias 1. ÉSZAKMAG YARORSZ AG sr 9 9 SZELESYÁSZMU MOZI LESZ cl muk&lci Béke fa eLetieq, cl Cf.ííkiiia »»-«■»i!.; ..................... ....................................................... A id az utóbbi napokban a mis­kolci Béke mozi környékén járt, lát­hatta, hogy a filmek vetítése helyett nagyarányú építkezés, szerelés fo­lyik. A mozilátogatók már korábban is észrevették, hogy a Béke moziban valami készül. Már jóelőre bonto­gatták a falakat, vezetékek helyét vésték, míg végül június 25-én egy- időre utólszor jelent meg a vásznon a színes fény. Az átépítés után ér­deklődve, felkerestük a Megyei Mo­ziüzemi Vállalatot, ahol Mráz Fe­renc igazgató, Glósz Ferenc műsor­osztály vezető, és Ádám Ottó műsza­ki osztályvezető tájékoztatott a Bé­ke moziban és más helyeken folyó építkezésekről. Részletesen magya- rázgatták az átépítés építészeti, mű­szaki és művésze.ti vonatkozásait és az alábbiakban a széleskörű tájékoz­tatást próbáljuk összesűritve közre­adni cÁ 'Béke. mázt átépítése miútegy száztízezér forint­ba kerül és előreláthatólag augusztus első felében nyithatja meg kapuit a nézőközönség előtt. Lényegesen más külseje lesz az előcsarnoknak, más lesz a vászon előtti színpad kiképzé­se és más lesz a nézővel szembeni fal: a jelenlegi vászon helyén kis­sé homory, tizenhárom és fél méter széles vászon feszül majd, amelyre a teljesen átépített gépházból a leg­modernebb vetítőberendezéssel szé­lesvásznú filmeket vetítenek. A be­rendezés lehetővé teszi, hogy széles­vásznú filmek mellett normál fil­meket is vetítsenek. A vászon előtt összehúzódó előfüggöny működik, ami szükség esetén lekeskenyiti a vászon felületét, á vetítőgép pedig bizonyos átváltással alkalmas a nor­mál-film vetítésére is. Tekintettel a széles vászonra, szélesvásznú vetítés esetén — a közönség jobb látási vi­szonyainak elősegítése végett — az első öt sorba jegyeket nem adnak ki. Tekintettel arra, hogy a következő évben megjelenő filmeknek mintegy fele szélesvásznú, a Béke-mozi szé­lesfilmmel való ellátása biztosítva lesz. A szélesvásznú berendezés beépí­tésénél az vezette a Megyei Mozi­üzemi Vállalatot, hogy a nézőközön­ségnek szebbet, jobbat, korszerűb­bet, művészibbet adjon és a miskol­ci közönség is megismerhesse és él- vezhéssé a szélesvásznú vetítés elő­nyeit. cA ("fáklya nwzi is átépítésre kerül. Július elsején le­áll és a térv szerint, november vé­gén kezdi meg újra a vetítést. A Fáklya mozi átépítését a Moziüzemi Vállalat vezetői különös gonddal ké­szítették elő. A mozi tudvalevőleg az alsóvárosi, József Attila utcai, állo­máskörnyéki dolgozók szórakozó­helye elsősorban. Eddig eléggé elha­nyagolt állapotban volt, még erősen magán viselte a múlt hagyatékát, amely csak a belvárosnak adott tisz­ta, kultúrált szórakozási lehetőséget. Most áz építési munkákra ötszáz­ezer, a műszaki berendezésekre száz­tízezer forintot költenek. Kívül-be- lül megváltozik a mozi képe, kelle­mes, otthonos külsőt vesz fel. A régi vászonborítású tető helyén hangszi- getelős faburkolat lesz. szennyvizle- vezétőt építenek (ezzel megszűnik a mozinak a Szinva-parttal való szoros Összeköttetése), új váróhelyiség léte­sül. Általában a legmodernebb, leg­korszerűbb mozi képét kapja az öreg épület. A vetítés megjavítása érde­kében két teljesen új, modern vetí­tőgépet állítanak be. amely kisebb átszereléssel szélesvásznú film vetí­tésére is alkalma§. (Amennyiben jö­vőre — már az első negyedévben — sikerül újabb vetítő-objektíveket beszerezni, itt is rendszeresítik a szé­lesvásznú vetítést.) A jelenlegi kis vászon helyén hét és fél méter széles vászon feszül majd. Ezzel az átépí­téssel az alsóváros lakossága egy minden igényt kielégítő modern kulturális intézményhez jut. Ugyancsak az alsóváros igényei­nek,^ elsősorban a vasuton-túli ré­szek (Selyemrét, stb.) fakóinak kielé­gítése végett, tervbevették a későbbi időkre égy újabb utánjátszó mozi lé­tesítését a Selyemrét környékén. Tervbevették azt is, hogy a sátoralja­újhelyi mozit kisebb költséggel át­építik és szélesvásznú vetítésre al­kalmassá teszik. Ez egyelőre csak olyan formán oldható meg, hogy a miskolci Béke mozi objektívat vin­nék ki olyan esetekben, amikor — nagyritkán majd — a Béke mozi normál filmet vetít. Egy másik vidé­ki helyen is nagyarányú moziátépí­tést végeztek: most fejeződött be a tokaji mozi korszerűsítése. Az át­építés kétszázezer forintba került. Az említett nagyobb átépítéseken kívül számos kisebb átalakítás, ta­tarozás, új kiskörzeti és községi mo­zik létesítése szerepel a Megyei Mo­ziüzemi Vállalat tervében, hogy a mozilátogatók otthonos, kellemes, kultúrált környezetben, a legjobbat, leqművészibbet kapva élvezhessék a filmművészet alkotásait. (benedek) Rövidesen megkezdődik a terményfelvásárlás Lesx elegendő zsák Megyénkben megkezdődött az ara­tás. Rövidesen folytatja ezt a behor- dás, cséplés, majd a felesleges termé­nyeik értékesítése. A dolgozó paraszt­ság — termelvényeinek állami felvá­sárlási1 rendszerbein történő eladásával ,— lényegében most váltja be forin­tokra munkája gyümölcsét, hogy ab­ból más, ipari, közihasználati cikke­ket vásároljon magának. Tovább bővítik a felvásárló hálózatot Az Élelmezésügyi Minisztérium megyei felvásárlási kirendeltségeire nagy feladat vár: megszervezni a vi­déki felvásárló telepek hálózatát, to­vább bővíteni az eddigi telepeket, el­lenőrizni, segíteni azok munkáját. Mint a kirendeltség tájékoztató je­lentéséből kitűnik, több nagyjelentő­ségű intézkedést hoztak. Megkezdték a jelenlegi raktárkészletek felméré­sét és az elszámoltatást. Általában mint a jelentés írja — a felmérések során egy lényegesebb esettől elte­kintve az tapasztalható, hogy a bizo­mányosi és földművesszövetkezeti felvásárló és tároló telepek a meg­engedett hiánynormán belül számol­tak el. Csupán a bánhorváti telep felvásárlójánál mutatkozott nagyobb hiány, aki ellen a vállalat igazgatója fegyelmi eljárást tett folyamatba. 160 ezer darab új zsák A megye egész területén a raktá­rak kiürítésével párhuzamosan meg­kezdték a takarítást, meszelést, fer­tőtlenítést, hogy az uj termés tiszta, féregmentes helyre kerüljön. Az elő­készítési munkát egy hónapon belül mire a felvásárlás megkezdődik — az összes raktárakban elvégzik. Ahol pedig jelenleg még átmenő készletek vannak, szakaszos módszer szerint végzik az előkészítést. Remélhetőleg az idén nem lesz baj a zsákokkál sem, mert a Várha­tó kölcsönzési forgalomra való te­kintettel a Terményforgalmi Vállalat 160 ezer darab zsákot igényelt. A zsákellátón múlik, hogy az igénylést mielőbb teljesítse! A korábbi évek tapasztalatai szerint ez a mennyiség elegendő lesz, mindenesetre a helyi telepek szorgalmazzák, hogy a köL csőn adott zsákok a lehető legrövi­debb idő alatt visszakerüljenek. Bővül a földművesszövetkezetek szerepköre Ebben az évben tovább bővítik a földművesszövetkezeti hálózatot is, mintegy 20 új felvásárló hegyet kap­csolnak be. A kijelöléseknél figye­lembe vették az egyes felvásárló he­lyek üzemeltetési költségeit, a vár­ható terménymennyiséget, a vasúti állomástól való távolságot stb. —- és így általában azokat a helyeket kap­ták meg a földművesszövetkezetek, amelyeken kedvező előfeltételek mel­lett tudják a felvásárlást lebonyolí­tani. Arra is figyelemmel volt a vál­lalat, hogy általában összefüggő te­rületet kapjanak.-----------ooo-----------­— • A Moszkvai Műszaki Egyetem* mel történt megállapodás alapján szombaton a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem negyventagú, na­gyobbrészt dk tatokból álló csoportja hétheti tanulmányútra a Szovjetunió­ba utazott. A küldöttség tanulmá­nyozza a szovjet egyetem munkáját, •megtekinti Moszkva nevezetességeit, majd hazafelé jövet két napot tölt Kijevben. A szovjet egyetem küldöt­tei július második felében viszonoz­zák a látogatást. Az ünnepi könyvhét: győzelmi jelentés pükíető irodalmi életünk régen nem ontott ilyen gazdag termést, mint a most megnyílt ünnepi könyvhéten tapasztalhatjuk. A példátlanul megnőtt magyar olvasó tömegeknek lesz mit csemegézniük hosszú ideig a 80 megjelent új kötet anyagából, amelyben mindenki meg­találja az érdeklődési körének megfelelő műveket. Nemcsak a ma új al­kotásai, hanem a múlt sok-sok eddig elhanyagolt, most napfényre került régi értéke között válogathat az olvasó, hogy megismerje a magyar és a világirodalom előrelendítő szellemi harcait. Az a kis megtorpanás, ami az ellenforradalom után irodalmi éle­tünkben jelentkezett, mint ismeretes, csakhamar átlendült a haladást kö­vetelő, a haladás szellemétől el nem tántorodó íróink harcos kiállása folytán az alkotási vágy kiterebélyesedésévé. A bizonytalanul tévelygők, az idők rostáján kihullottak helyébe pedig új harcosok léptek, akik a mes­terségesen szított szellemi zűrzavart leküzdve, bátran sorakoznak fel a szocialista fejlődés zászlaja alá. Kiigazodott lelkiegyensúlyuk azoknak az íróknak is, akiket jóhiszeműségük terelt tévútra, mert belátták, hogy a megtévesztő jelszavak mögött a magyar nép és a néppel eggyéforrott írók belső és külső ellenségeinek hazug szája fújja a parazsat. A most megnyílt könyvhét nemcsak seregszemléje a népeket, az emberséget, a társadalmi fejlődést szolgáló irodalom könyvkiadásunkban újjáéledt termésének, hanem messzehangzó győzelmi jelentés is arról, hogy a visszahúzó erők elhullanak a mi új világunkban. Győzelmi je­lentés arról, hogy irodalmunk él és virágzik, elevenebben mint valaha és a történelmi megpróbáltatások tanulságaitól megerősödve, színvona­lában a legraffináltabb polgári szemléletű irodalomnak is mindinkább fölébe kerekedve tör előre. Könyvkiadásunk céltudatosan segíti elő a tömegek felvilágosítását, tisztánlátását, nevelését. (hb) » ------------ 4^^^» ------------------­S zlovákiai barlangok Frantisek Vitásek előadása Miskolcon Az elmúlt évben Mislkolcon és Bor­sodban megnövekedett a földrajz­tudomány, s ezen belül a barlangok iránti érdeklődés. Ennek egyik szép bizonyítéka volt az elmúlt évben ren­dezett bükki barlangtúra is, melyen igen szép számmal vettek részt a földrajzi szakemberek mellett olyan idegenek is, akik azelőtt egyáltalán nem jártak barlangban. Az érdeklő­dés még inkább fokozódott Kuchta Gyula »Ismerjük meg a barlango­kat« című könyvének megjelenése után, mely külön fejezetiben tárgyal­ja a miskolci barlangokat. A növek­vő érdeklődés kielégítésére a TIT és a Földrajzi Társaság barlangos klub­esteket szervezett, először a selyem­réti diákotthonban, majd az Értelmi­ségi Klubban. A helyi barlangikutatók sikeres szereplései után városunk lakói rö­videsen megismerkedhetnek Cseh­szlovákia leghíresebb barlangkutató­jával., Frantisek Vitásek professzor­ral, a brnoi egyetem földrajzi tan­székének vezetőjével. Vitásek pro­fesszor a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat és a Magyar Föld­rajzi Társaság miskolci osztálya meg­hívására érkezik Miskolcra. Itt-tar- tózkodása alatt két előadást tart az Értelmiségi Klubban. Július 10-én este 6 órai kezdettel »A morfológiai térképék kérdéseidről tart szakelő­adást u borsodi barlangkutatóknak és geográfusoknak. Július 11-én este 7 órai kezdettel »Szlovákiai barlangok« címmel tart színes, vetítettképes nagyelőadásit a város érdeklődő kö­zönségének. Az előadások főrende­zői: Dr. Peja Győző Kossuth-díjas gimn. igazgató és Borbély Sándor hidrológus. Mindkét előadásra min­den érdeklődőt szeretettel vár a ren­dezőség. (F) Három pedaqógustovábbképző tanfolyam A pedagógusok ismereteinek bő­vítése, az elkövetkező tanév felada­tainak mind sikeresebb megoldása érdekében a Borsod megyei és Mis­kolc városi tanács művelődésügyi osztályainak közös szervezésében há­rom pedagógus továbbképző tanfo­lyam indult hétfőn Miskolcon. Egy tanfolyam az összevont alsótago­zatú iskolák nevelőinek, egy az ének­tanítást is végző alsótagozati pedagó­gusoknak, egy pedig a fizikaszakos középiskolai tanároknak ad tovább­képzést. A három tanfolyam közös meg­nyitó ünnepségét a selyemréti diák­otthonban tartották a párt, a tanácsi szervek és a Művelődésügyi Minisz­térium képviselőinek jelenlétében. Máthé László, a miskolci városi ta­nács művelődésügyi osztályának munkatársa üdvözölte a megjelente­ket, majd a minisztérium küldötte, Rózsa András tanulmányi felügyelő ismertette rövid előadásban a tanfo­lyamok szükségességét és célkitűzé­seit. A megyei és a városi pártbizottság nevében Grósz Károly elvtárs, az MSZMP megyei bizottsága ágit. prop; osztályának vezetője szólt a tanfo­lyamon résztvevő pedagógusokhoz; Hangsúlyozta azt a fontos feladatot, amely a falusi pedagógusokra vár a falusi dolgozók műveltségének emelésében, életszemléletük egészsé­ges formálásában, a párt politikájá­nak, kormányzatunk célkitűzéseinék megszerettetésében. Mindhárom tanfolyam , hallgatói kéthetes továbbképzésben részesül­nek. AfiílV O NAlBAV írtaiZm.aeXdhfy — Otthon mi a foglalkozásod? És a sógorom, a Laci... ha látnád ..; — Rajzoló vagyok. Finom korzók- kötényben ... kiskapával. Karalábét, kel, .vonalzókkal dolgoztam, itt meg petrezselymet nevel..: kezembe nyomták ezt a rohadt vaca- — Kedves ember lehet.:: kot... a puskát.;; — Igen, de néha olyan furcsa;.; — Én paraszt vagyok, Mifelénk könyvekbe temetkezik .;, kifúrkész­(5. folytatás.) Felesége utána kúszik. — Te is Jancsi — néz vissza Jetnei. Hallod? _ Vadász nem felel. Mindketten mel­léje csúsznak. — Jancsi! — szól Jetnei. Jancsi­kám? Mi van veled? — Laci bácsi.;. szól Vadász hal­kan, erőlködve — itt... a hátam.. ; — Jancsikám, már nem messze vagyunk.;. — Menjenek csak. ? én;: én; ?« nem tudok. . Elhallgat. Jenemé sírná kezd. Je­néi Vadász mellett térdel, s annak a karját nyaka köré fogja. — Klárikám .. * átviszem Jancsit. — Jaj Istenem . -.. segítek én is ;. s Bárcsak már ott lennénk. Elindulnak. A szél ismét felerősö­dik. Sír, jajgat, panaszkodik-.;« • A LÖVÉSZÁROKBAN KÉT EM­BER KUPOROG. Mereven kémlelik a sötétséget. Olykor csendesen topog­nak. A kezük is fázik. Hűvös van. Fegyverük az árok szélén fekszik, csövével a szemközti állápók felé. A fiatalabb, az őrvezető köp egyet. — Unom már az egészet, A másik feléje fordul — Te mióta vagy itt? — Én? .;; A kezdetétől;.: Azt mondták, két hónap alatt lerohanjuk Oroszországot.. ; és vége ..: A két hónapból évek lettek.., és azóta mindig az első vonalban... Veretnek bennünket, mint a jégeső .;. Hatvan- szőr voltam már a pokolban és mind a hatvanszor megátkoztam azt a per­cet. amikor anyám a világra szült..; Hallgattak, aztán megszólal a má­sik. ilyenkor zöldül a kecskefűz; a határ is bodros már az arasznyi búzavetés­től. Ilyenkor, már szántani szoktak.; * Hej, de jó dolog az a szántás, ebéd­kor szalonnasütés, jó fej vereshagy­mával . ; ; — Nekünk is van a város határá­ban egy kis földünk, veteményes­kert ... Nein tudom, van-e száz öl, dé van abban minden. A nővérem, Klárika, úgy gondozza, úgy szereti!! hetétlan útjai vannak .-;: de mégis százszorta jobb neki, mint nekünk, most nyugodtan alszik otthon... Fel­mentették .;« Mi meg!.;; Hej, ke­serves élet! — JÖ A KOLACSEK TIZEDES­NEK, meg a Kársainak, meg a töb­bieknek . . ; — Mért átmentek? — Igeh, mert átmentek. Elhallgat. Nagysokára az őrvezetó szólal meg, óvatosan, bizonytalanul. — És te? ... Átmegy? ;« » — Még nem tudom ..: — Dehát miért mennék? ;:; Jobb ott? — Úgy hírlik, jobb. Azt mondják, ott nagyon megbecsülik a szegény embert. Már pedig én szegény ember vagyok ... Újra elhallgatnak. Ismét a fiata­labb szólal meg. — Furcsa filozófia ez, — Nincs ebben semmi érthetet­len ... A fiatalabb hirtelen előre mereszti a szemét. Lehunyja, majd ismét ki­nyitja, hogy jobban lásson. Megra­gadja társa kezét. — Te!... nézd csak ;;. — Mit?* — Ott... arra .:: A MÁSIK A JELZETT IRÁNYBA NÉZ Igen, ő is látja! Mozognak! Em­berek! Mennek ,.. át... — No6, látod? — kérdezi sürgetve a társa. — Nem.;. nincs ott senki.;; kép- zelődöl.. < csitt!.:; hangfoszlányokat hoz a szél..: A másik is arrafelé figyel. Minth^, nagyon messziről jönnének a han­gok. — Jancsikám... csak még .;; egy kicsit tarts ki... — Hallod? — nyúl fegyvere után az őrvezető — és ott... most jól lát­ni őket... át akarnak menni... Hát nem! Fegyverén hátrahúzza a závárza­tot, majd rácsattantja. Társa ráveti magát. — Ne lőjj!... Az úristenit neki! Mert agyonváglak! Valami szinte megacélozza erejét. Egyetlen hatalmas rántással kitépi a fegyvert a társa kezéből. Az őrvezető karja csüggedten hull alá. Mindketten előre néznék a sű­rűbe, a sötétbe ,.. Az őrvezető szólal meg. — Ugye, te is láttál mindent? — Igen ..; de minék öljünk, ha nem muszáj... meg aztán hátha vé­reinket sodorta ide a szél. .. Nézd, most megállnak..: A sebesült el- alélt... Mi az? ..; A férfi leveszi a sapkáját... Mindketten hallgatnak. Amikor megszólal az őrvezető, hangja halk eicsukló. — Meghal t. ; ; Odaát egy pillanatra fényszóró gyűl. s a kis csoportra veti fényét. . ~ Nézü. elindulnak ... ketten .; 5 és viszik magukkal a halottat is.., Odaát újból kigyúl a fényszóró .. : mutatja nekik az utat, aztán kialszik! így védi őket... ~ fJJRÖL KIGYUL... milyen ba­rátságos a fénye .;: Olyan ‘ meleg, olyan hívogató .;: Igen .;; olyan hívogató .- j (VÉGE) — De tisztán látom... Hallod, most megroppant alattuk az ág ... őrségben vagyunk... tüzelnünk kell... — Mondom, hogy képzelődöl.;; pihenj -le egy kicsit..: — Nem ..; nem tévedek.:; hár- nan vannak, az egyik sebesült;.«

Next

/
Oldalképek
Tartalom