Észak-Magyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-06 / 158. szám
4 ESZAKMAGY arország Vasárnap, 1958 július 6. Köszönfjük a szövefkszeH dolgozókat rrryis ......... T? öszötytjük megyénk földműves- szövetkezeti, termelőszövetkezeti tagjait, minden vezetőjét, minden dolgozóját! Ma a nemzetközi szövetkezeti nap — az ő ünnepük, a szövetkezőké, akik közösségbe tömörülve, közös munkával, vállt-váll- vetve veszik ki részüket nap, mint nap népgazdaságunk fejlesztéséből, tei-veink valóra váltásából az ország, s a maguk javára. Megyénk termelőszövetkezetei, földművesszövetkezetei, miként azt lapunk mai vezércikke is írja: figyelemreméltó eredményeket értek el megalakulásuk óta, különösen az utóbbi években. A szövetkezetbe tömörült dolgozó parasztság megtalálta és megtalálja számításait: évről-évre gazdagodnak. Alsózsolcán például 26 fős növény- termelő szakcsoport alakult a földművesszövetkezet keretein belül. Számításaik válóra* váltak. Borsó- és cukorrépatermélési szerződésük betartásán felül 10 holdas öntözéses kertészetet létesítettek és mintegy 12 katasztrális holdas gyümölcsöst gondoznak. Most pedig eredményeiken felbuzdulva elhatározták, hogy jövőre majd szarvasmarhatenyésztéssel is foglalkoznak. Hasonló szép eredményeket ért el a módi szőlőtermelő szakcsoport. Ennek szintén 26 tagja van. Az elmúlt év őszén 13 hold szőlőt telepítettek, s ma már a környék csodálja gyönyörű vesszőiket. A tak- taprügyi földművesszövetkezet vezetősége felhívására az egész falu dolgozói egyemberként jelentkeztek társadalmi munkára. Jelenleg öt raktárhelyiséget és két bolthelyiséget építenek — s ehhez 30.000 forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel. Az abaujszolnoki földművesszövetkezetben a tagok úgy is segítik az építkezést a mostani nagy munkák mellett, hogy a határból mindennap egy órával hamarább térnek haza. Munkájuk szerény számítások szerint is legalább 20.000 forintot ér. Köszöntjük mindazokat, akik személy szerinti beosztásukban éjt- nappallá téve fáradoznak, munkálkodnak a közösség ügyéért: Salamon János elvtársat, az edelényi ruházati bolt vezetőjét, aki az áruellátást rendszeresen megszervezi, boltja tiszta és rendes, a jövő kereskedelmi szakembereinek nevelésével rendszeresen foglalkozik. Dubóczki Béla szerencsi főagronómust, aki hasznos segítséget nyújt a hegyaljai szakcsoportok létrehozásához, irányításához. Köszöntjük a szentistváni nőbizottságot, amely saját munkájával hatékonyan elősegíti a közös vagyon növelését — s köszöntünk minden szövetkezeti tagot! Szóljon most róluk, munkájukról e a szerény riportösszeállítás. Néhány perc a Szövetkezeti Szállítási Vállalatnál NEM NAGY VÁLLALAT a Béketér 3. sz. alatt székelő Megyei Földműves-szövetkezeti Szállítási Vállalat. Mindössze 100 dolgozót foglalkoztat és 27 teherkocsi járja naponta a megye községeit. Munkájúk mégis jelentős, mert ha csak egyetlen napi kiesés állna elő, ez a falu lakosságának áruellátásában jelentős zavart okozna. Reggelenként, amikor még csendes a város, itt már szorgos munka folyik. A raktárak előtt álló • gépkocsikra nagy gondossággal, mégis szinte hihetetlen gyorsasággal szorgos munkáskezek rakják fel a különböző áruféleségeket. Sietni kell, várja az árut a falu. A napokban a vállalatnál jártunk és Udvari János elvtárstól, a vállalat igazgatójától érdeklődtünk, hogy milyen előnyöket biztosít a megye földművesszövetkezetei számára a vállalat munkája. Kérdésünkre Udvari elvtárs elmondotta, hogy amióta a vállalatot létrehozták, sokkal gyorsabb és olcsóbb áz áruk. szállítása. Azelőtt a földművesszövetkezetek idegen vállalatok gépkocsijait vették igénybe az áru szállításához. Rendszerint a Teherfuvarozási Vállalathoz fordultaik segítségért, így azonban a kocsik helyes és ésszerű kihasználása nem volt biztosítva. Számos esetben előfordult, hogy míg az egyik szövetkezet részére szállított áru nem töltötte meg a gépkocsit, más esetben viszont kevés volt egy kocsi, így a szövetkezet ráfizetett az áruszállításra. De qz olyan eset sem volt ritka, hogy a vállalat nem tudott kocsit biztosítani, s ennek a falu látta kárát. A földművesszövetkezetek részére ma már teljes egészében a szállítási vállalat biztosítja rendszeresen a' szükséges árumennyiséget. A különböző elosztó szeriektől összegyűjti a szövetkezetek által rendelt árut. Telephelyén csoportosítja és gondoskodik arról, hogy azok rendeltetési helyükre minél előbb és minél kevesebb költséggel eljussanak. Munkájuk tervszerű. A szállítást úgy osztották be, hogy '7 naponként a megye 367 községébe egyszer-egyszer áruval megrakottan eljutnak a tehergépkocsik. De legújabban nemcsak odafelé, hanem visszafelé is megrakottan érkeznek, fuvart vállalnak. így azután még jelentősebben csökken a földművesszövetkezetek részére szállított árumennyiség szállítási költsége. AZ ORSZÁGBAN csak két ilyen jellegű vállalat dolgozik, mint a miénk — mondotta Udvari elvtárs. De szerintem helyes lenne, ha más megyékben is hasonlóan oldanák meg a földművesszövefckezetek áruellátását. Mi tapasztalatból mondjuk, hogy a Teherfuvar Vállalat jelentősen . drágábban dolgozik, mint mi, s ez mind a szövetkezet, mind a népgazdaság szempontjából veszteség. A mi vállalatunk nyereséges, s eat a szervezett munka mellett elsősorban annak köszönhetjük, hogy sok jólképzett és becsületes dolgozónk van. Gépkocsivezetőink közül például Lengyel József és Gabronczi József olyan emberek, akik még soha nem követtek el szabálytalanságot. Úgy vigyáznak a gépkocsikra, mintha a sajátjuk lenne. A kocsikísérők közül Orosz Antal és Jaskó András a leg- szorgalmasabbaik. Már hosszú ideje dolgoznak a vállalatnál, de még sohasem fordult elő, hogy nem tudtak elszámolni a rájuk bízott árukkal, avagy hogy panaszkodtak volna rá- jifk a falu földművesszövetkezetei. Udvari elvtárs elmondotta, hogy a vállalat maga végzi a gépkocsik javítását is. Sőt a gépkocsikkal rendelkező földművesszövetkezetek kocsijait is gyorsan és olcsón rend behozzák, ha arra szükség van. A VÁLLALATNÁL töltött néhány perc. s a megye földművesszövetkezeteinek véleménye mindennél világosabban meggyőzött bennünket arról, hogy a szállítási vállalatról csak jót lehet mondani. Becsülettel dolgoznak, mindent megtesznek, hogy elegendő árut kapjon a falu és a falutól a város, ök sem panaszkodnak, azonban mégis leime egy kérésük. A telepen nincs megfelelő áruraktár, szűk a hely, s így esetenként előfordul, hogy az áru megrongálódik. Szeretnék, ha a városi tanács hozzásegítené őket egy tágasabb, kényelmesebb raktárhelyiséghez. így még jobb, még eredményesebb munkát végeznének, (Csordás) NINCS OLYAN EMBER Bükkábrány községben, aki ne szeretné, ne becsülné Ostorházi Jánost, a földművesszövetkezeti vegyesbolt vezetőjét. Tíz éve áll a bolt pultja mögött, tíz éve teljesíti öreg s fiatal kívánságát. ö mindig jókedvű, még akkor is, ha esetleg valami bántja, mert a vevőknek ezt nem szabad észrevenni ök. A vásárlók azt szeretik, ha mindig kedvesen és szépen beszélnek velük, ha figyelmesek hozzájuk, s gyorsan, pontosan megkapják a kért árut. És a bükkábrányi vegyesboltban a vevő mindezt megtalálja. Nem könnyű Ostorházi János dolga. Közel egymillió forintos árukészlet sorakozik a polcokon és a raktárban. Ilyen árumennyiségre vigyázni, azt ízlésesen elrendezni, gondoskodni a hiányzó, fogyó cikkek pótlásáról, s mindemellett elsősorban többszáz vevőt kiszolgálni naponta — nem kis teljesítmény. Az elmúlt évben például csaknem 4 millió forint volt az üzlet forgalma, ami napi tízezer forintos forgalomnak felel meg. S naponta tízezer forintot árulni — sokszor forintonként. tízforintonként egy-egy vevőnél — bizony fárasztó munka. Különösen, ha valóban úgy dolgozik ----------------valaki, hogy soha ne legyen rá panasz, mindig rend, tisztaság fogadja a vásárlókat. Már pedig náluk soha nincs másként. Az üzlet, a falak menten körbefutó állványok úgy meg vannak rakva áruval, hogy nem találni rajtuk tenyérnyi üres helyet sem. Egyik oldalon textiláruk, konfekció. Odább mezőgazdasági kéziszerszámok, kisgépek. a húsdarálótól egészen a motor- kerékpárig. Majd élelmiszer és fűszerféleségeik ízléses, szemetgyönyör- köd'tető, ügyes elrendezésiben. Pontosan még maga a tízéves gyakorlattal rendelkező boltvezető se tudná megmondani, hányfajta áruval rendelkeznek. De az árufajták száma valószínűleg meghaladja az ezret. És Ostorházi elvtárs, ^munkatársaival együtt minden árut arával, minőségével egyetemiben kiválóan ismer. Náluk nem lehet zavar, ha akármit kér is a vevő. És vevő az akad bőven. Mint ahogy nagy forgalmúik is bizonyítja. SOK-SOK TOVÁBBI SIKERT, s minél nagyobb forgalmat kívánunk neki és munkatársainak a nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából,--------D C&zäien iuineptinek A MEZŐKÖVESDI híres matyó népviselet mellé bevonult a második, sőt a harmadik érdekesség is. Az egyik a hatalmas földművesszövetke- zeti áruház, amely nemcsak a járásban, hanem a megyében is párját ritkítja. A miskolciak is szívesen látnának ilyet legalább kettőt, hármat a főutcán. Szövetkezeti berkekben jártas emberek azt is tudták róla, hogy hatalmas forgalmat bonyolít le. A másik érdekesség a híres, mai asz- szonyszövetkezet, amelyet annak idején még a földművesszövetkezet hozott létre. Az egykori, volt summások határozták el, hogy közös gazdaságot alakítanak. S meg is alakították! Csakhogy egy kezdő szövetkezetnek rengeteg gonddal-bajjal kell megküzdenie, különösen, ha olyan emberekből áll, akiknek jóformán még igásállatuk sincs. Traktor ugyan volt, szántott a gépállomás, dehát legalább egy pár ló is kellett volna. Nosza, irány: gyerünk a vezetőséghez . . . — Elvtársak, pénz kéne! x — Miről van szó? — Lóra, szekérre van szükségünk. ^ — Mennyibe kerül? — Legalább tízezer forintba. — Jó. Itt a pénz, vegyétek meg, ami kell. AZÓTA MÉG SOK egyéb gondja akadt a. kezdő, de évről-évre erősödő termelőszövetkezetnek, amelynek tagjai, mint fentebb mondottuk, szorgalmas, munkás, derék asszonyok. BANKIJA Nemrégen egy idős parasztasszony állított be hozzájuk. Nem egy-két- szaz, hanem többezer forinttal. DCarc'ú!átok az ejyyettmrőL Az első pillanatban magunk sem gondoltuk volna, hogy ilyen tekintélyes napi forgalmat bonyolít le a mezőkeresztesi takarékszövetkezei, vagy ahogyan maguk között nevezik: a falu bankja. Reggeltől délig nyolcezer forint fordult meg a kezükön. Volt aki hozta, takarékba tette, volt aki vitte — elkölteni. Lajos Imre ügyvezető meséli, hogy két évvel ezelőtt, amikor megalakul* tak — akkor még 700 taggal —, gyakran hangzottak el olyan megjegyzések, hogy: »Nem visszük oda a vénzt, mert nem kapjuk vissza. Biztosabb helyen van az a ládafiában. ha már egyszer pénze van az embernek«. ; Amikor aztán egyik-másik megszorult ember beállított »egy kis segítségért«, s látta, hogy nemcsak a pénze van meg, hanem még kamatozott is, egyszerre megváltozott a vélemény. Ahol egy kis pénz megkerült a háznál, mindjárt szálajtották az embert a takarékba. »Vidd el, hadd fiadzzon,, _____„ ,_________ — Hol szerezte hirtelen ezt a sok pénzt, néni? — Nem hirtelen. Lassacskán. Három éve őrzöm a ládában. — Ejnye, a kutyafáját! Maga jól megjárta? — Ne vicceljenek, miért? — Mert nézze csak: ha három évvel ezelőtt, vagy két évvel, amikor megalakultunk, idehozza, azóta már másfélezerrel szaporodott volna... No, lett sopánkodás. Ehhez hasonló szövetkezet tizen felül működik már a megyében és gyakran alakulnak*, újak is. Hiszen hát, ki nem adja oda a pénzét, ha látja, hogy biztonságban van, s ráadásul még kamatozik is! A baj inkább az, hogy sokhelyütt nem ismerik eléggé a takarékszövetkezetek szervezeti felépítését, s gyenge a felvilágosító munka is, ............ A mechanikai technológia tanszék vezetőjénél (gyermekkori emlékkel kezdi a beszélgetést. Több mint ötven év ^ távlatába kalandozik vissza — hogyan-is lett gépészmérnök, mi „határozta*’ meg előre egész életét. Elmesélte — leírom én is. Karácsonyra kapott villanyvonatát ébresztőórájukból kiszedett rugóval javította meg. A család felháborodása csak addig tartott, amíg meg nem győződtek precíz, tökéletes munkájáról. Kész volt a döntés. — E fiúból gépészmérnök lesz!... * Magairányította érdeklődési köre ezután elsősorban a gépészeti tudományok köré összpontosult. Semilyen körülmény nem zavarta abban, hogy tanuljon. Pedig egész fiatalsága, serdülő évei az első világháború kegyetlen esztendeiben teltek. Hadiérettségi után 18 éves korában bevonultatták, sokezer társával három és fél évig élte az idegen érdekekért harcbavetett ifjúság életét. Olasz hadifogsága — 13 hónap — is tanulás közben telt el. Naponta száz szó idegen nyelvekből. Francia, angol, olasz. Németül mar akkor jól beszélt. * Hadifogsága után került az egyetemre. Édesanyja ezalatt özvegyen maradt és öt fiúgyermek várt a szülői házban a továbbtanulásra. Zorkóczy Béla négy éven keresztül tanította egy gazdag festékgyáros két, észben szegény gyermekét. — Ez adta meg a lehetőséget az egyetem elvégzéséhez. — Mert hiába volt tehetsége valakinek, ha nem volt pénze, vagy összeköttetése —, nem jutott be a magasabbfdkú tudomány csarnokába. Kénytelen voltam a mások butaságát gyümólcsöztetni. Még nem volt oklevele, mikor Rejtő professzor, a budapesti Műr egyetem tanára meghívta magához tanársegédnek. Tíz évet töltött ebben a beosztásban. t — örültem, hogy van állásom és megbecsülnek — válaszol most, mikor törekvései után érdeklődtem, hiszen 10 év tanársegédeskedés ilyen remek felkészülés mellett kissé soknak hat. — Mások állandóan munka után jártak, diplomájuk mellett utcaseprést, villamosvezetést vállaltak, csakhogy élni tudjanak. Nekem pedig lehetőségem volt arra, hogy tudományágamban elmélyüljek, olyan dolgokkal foglalkozzam, amelyek még abban az időben meglehetősen kidolgozatlanok, nem egyszer ismeretlenek voltak. Ma világszerte a legöregebb hegesztő szakemberek sorába tartó- zik. Részben ez is a véletlen műve volt, a éppúgy meghatározta további munkásságát, mint gyermekkorának előbb említett apró mozzanata. Még tanszékre kerülésének első évében sikerült szereznie — akkoriban igen ritka példány volt — egy Keilberg-gyártású hegesztő dinamót. Érdekes irányban, újszerű technikával végzett hegesztő kísérletei — védőgázban való hegesztés — sikerrel záródtak. Pályamunkában foglalta ősz- sze eredményeit. Hiába volt azonban az eredeti, nagyszerű elgondolás — abban az időben mindez még túl korainak hatott. Mégis, a magyar mérnökképzésben a hegesztés oktatását ő kezdte el. A gyakorlatból indult el, később dolgozta ki a hegesztés elméletét. Akik nálunk ma ezzel a tudományággal foglalkoznak, nagyrészt az 6 munkásságából merítették tudásukat, tapasztalataikat. 1930-ban vett részt először hegesztési világkonferencián, Hágában. Az akkor megismert szakemberekkel ma is szoros kapcsolatot tart fenn. Elméleti munkájában, gyakorlati tudományának fejlesztésében okkor ér el igazán nagyszerű eredményeket, mikor kikerül az iparba. A Hubert és Siegmund Acél- és Lemezgyárban kezd dolgozni, tíz éves egyetemi múltja után. A viszonylag kis gyárból lényegében ő fejleszt jólmenő középüzemet. Főleg nemesacélok gyártásának fejlesztésével foglalkozik. Számos üzemben működnek még országszerte azok a gépek, amelyek az ő vezetése mellett kerültek ki ebből a gyárból. Ma is legszebb emlékei közé tartozik az ott töltött 11 munkás esztendő. tpelszabadulásunk után egészen más területen mutatkozik meg L kiváló képessége. A gyufagyárak igazgatója lesz. Vezetésével 1945 végén a gyufagyárak már- a békebeli gyártott termelési átlagnak 150 százalékát végzik. 1950-től a Vasipari Kutató Intézet osztályvezetője. Ugyanabban az évben kapott meghívást a Nehézipari Műszaki Egyetemre, Miskolcra. Megalakulása óta tagja a sok nehézséggel küzdő, épülő egyetem tanári karának. Mai kettős beosztása ■— egyetemi tanár és a Vasipari Kutató Intézet osztályvezetője — fárasztó. De elmúlt évei és jelenlegi munkája nagyszerűen bizonyítják, mi ■mindenre képes egy ember, a szakmájának ismerője, tudósa, tanítója . . . 1954 óta élete valóságos világkörüli utazás. Legalábbis Európában. Az öreg kontinens legkülönbözőbb városaiban tartott már tudományos előadásokat. Részvett a Kölcsönös Gazdasági Segítés Acélkutatási Szekciójának 1957-ben tartott moszkvai ülésén. Legnagyobb örömét itt az okozta, hogy a szocializmust építő államok között a felrakó hegesztés területén Magyarország áll az első helyen. * TJ atvan éves... Több mint félévszázad van mögötte, tapasztalat- , ^ tál, tudással, új tudományág feltárásával, annak továbbfejlesztésével. Nagyon jó érzés tudni, hogy fiatal mérnökeink ilyen embertől tanulhatnak, ilyen embertől nyerhetik szakmai képzésüket, ilyen ember készíti elő őket az életre. Hát még, ha hozzávesszük mindazt, ami a cikkből eddig kimaradt, ami pedig lényegében meghatározza ezt a nagyszerű embert — fiatalos lendületét, derűs optimizmusát, azt a csodálatos képességét, amellyel egyszerűen lerombolja a korkülönbséget, ami közte és diákjai közt fennáll!... Akkor köszönhetjük meg igazán Zorkóczy Béla egyetemi tanárnak eddigi munkálkodását új, egészséaes mérnökgenerációnk neveléséért, a tudomány fejlesztéséért. Urban Nagy Rozália Érc után kutatnak, — lehet, hogy Északmagy arors zágom — Borsod Heves és Nógrád megyékben —nagyarányú kutatások folynak új szén-, telepek, ércmezők és más ásványi kincsek feltárására. Ezeket a munkákat a Miskolci Mélyfúró Vállalat dolgozói végzik. A mélyfúrókra a második félévben is komoly feladatok várnak. Többek között a recski ércbánya körnvókén egy ezer méteres lyuk mélvítését kezdik meg. A perspektivikus fúrásgyógyvizet találnak Recsk környékén sál réz és arany után kutatnak. Emellett igein gondos földtani és hidrogeológiai vizsgálatokat is végeznek. A munka igen érdekesnek ígérkezik. A geológusok szerint ugyanis — az eddigi fúrásokat és a terület földtani felépítését figyelembe véve — réz és arany helyett lehet, hogv aranyatérő gyógyvizet találnák. A fúrási munkát a negyedév végén kezdik meg. 200 népműveléssel foglalkozó dók ózó továbbképző tanfolyama megyénkben Megyénkben — a nyári hónaook- ban — csaknem 200 népműveléssel foglalkozó 'dolgozó bővíti szakmai ismereteit, a különböző továbbképző tanfolyamokon. A tanács művelődési osztályának javaslatára 42-en végzik el a ceglédi szín játszórendezői, az egri néprajzi és a sümegi tánctanfolyamot. Ezenkívül Mezőkövesden a falusi népművelési felügyelők és a művelődési otthonok igazgatóinak részvételével egyhetes kultúrpolitikai tanfolyamot tartanak. A tanfolyam 150 hallgatója többek között tanulmányozza majd a párt értelmiségi politikáját, az MSZMP agrártéziseit, a városokban és falvakban folyó ismeretterjesztést. A tanfolyamokra júliusban és augusztusba» kerül sor.--------F elhívás! Az iparosok és kereskedők az 1958. első félévi általános jövedelemadójuk véglegesítéséhez csak az alább felsoroltak szerint kötelesek bevallást ad*: a) adóköteles tevékenységüket az adófélév folyamán kezdték, vagy szüntették meg. illetve iparukat a félév folyamán szüneteltették; b) az 1957. második félévi jogerős adó alapján megállapított. 1953. első félévi adóelőleg alapjául szolgáló jövedelme az adófélév folyamán legalább 25 százalékkal emelkedett: c) az 1958. első félévi előlegéből az adóhatóság a végleges kivetésig bármilyen címein felfüggesztést rendelt el; * d) az adóhatóságtól adóbevallás beadására felhívást kap. Az a)—c) pontokban felsoroltak adóbevallásukat 1958 július 15-ig, míg a d) pontban szereplők a felhívásban feltüntetett időpontig kötelesek bevallásukat a lakhely szerint illetékes kerületi tanács pénzügyi osztályához benyújtani. Az adózó a fentiektől eltekintve önkéntes adhat bevallást 1958 július 15-ig és kérheti adójának újabb megállapítását. Városi tanács pénzügyi osztálya
