Észak-Magyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-01 / 153. szám

ßSZAKMAGYARORSZÄG Kedd, 1958. július 1. Dunaharaszti ünnepelte a bajnokcsapatot Miskolci VSC—Csepel Autó 1:1 (0:0) 2500 néző előtt Radó játékvezető­vel és partjelzőivel az élén fut ki a két csapat a pályára. A Csepel Autó vezetősége, játékosai és szurkolói kellemes meglepetést tartogattak: a közönség üdvözlése után a csepeli játékosok egy nagy cso­kor virágot nyújtottak át az MVSC játékosainak, majd a Csepel Autó elnöke meleg sza­vakkal köszöntötte az NB II. Ke­leti csoportjának bajnokát, az MVSC-t. A közönség tomboló tapsvihara közben a Csepel Autó játékosai a vi­rágcsokor átnyújtásakor megcsókol­ták a miskolci zöld-fehér csapat tag­jait, majd szűnni nem akaró ünnep­lés közben az MVSC játékosok a virágcsokrokat a közönség közé szór­ták. Több miskolci szurkoló, könnyes szemekkel szemléli a szép pillanato­kat. Megértjük őket, hiszen a 48 éves MVSC történetében első alkalommal jutott be kedvenc csapatuk a Nem­zeti Bajnokság első osztályába. Tol- nay Lajos bácsi nyugdíjas vasutas, a legrégibb szurkolók egyike — bol­dog örömmel meghatottam mondja: — Negyven éve szurkolok az MVSC-nek. Sok öröm és bánat ért engem a csapat szereplése miatt ez alatt az idő alatt. Szin­te nem tudom szavakba önteni boldogságomat, hogy titkos vá­gyunk teljesült, — bekerültünk az NB. I-be. A mérkőzésről a következőket je­gyeztük fel: Az első félidőiben mindkét csapat formás támadásokat vezet. Mindkét kapu több alkalommal kerül veszély­be. de a védelmek könnyűszerrel há­rítják a próbálkozásokat. Inkább a hazai csapsit támad többet, a mis­kolci támadások ritkábbak, de ve­szélyesek. Tiba fejeli mellé Simon szögletfúgását, majd Csorba éles át­adását Tiba a felső kapufára lövi. Az MVSC kapu előtt is adódik ve­szélyes 'helyzet, de Kerekes nagy lö­vését Károlyi biztos kézzel hárítja. A második félidőben az MVSC viharos támadásokat vezet és már a 47. percben a hazai csa­pat hálójában táncol a labda. Kovácstól indul ki a? támadás, majd Zoller, Tiba, Csorba, Simon a labda útja. Simon egy csel után a középen kiugró Gyetván elé ad, aki 8 méter­ről a hálóba lő. 1:0. A gól után a bajnokcsapat tagjai tetszetős játékra törekszenek és há­rom óriási helyzet marad kihaszná­latlanul. Tiba fut el a halszélen, éles beadását Simon négy méterről mel­lé fejeli, majd Nyíri hagy ki két biztos helyzetet. Az utolsó negyedórában nagyon '^liön a hazai csapat. Formás táma­dások gördülnek a pályán. A 79. percben a balszélső helyéről szabad­rúgást ível be Kreisz. A 11-es és ötös közé íveli a lab­dát, az MVSC védelme »elal­szik«, Kalász és Károlyi fut a labdára, Kalász hamarabb ér! el és beadását Kerekes a hálóba továbbítja. 1:1. A hátralevő időben mindkét csapat egy-egy helyzetet kihagy. A mérkőzés végén a levonuló já­tékosokat »vastapssal« üdvözli a közönség. A mérkőzés erős iramú, izgalmas volt. Az MVSC játékosok nyugodtan, a hazaiak nagy lelkesedéssel és időn­ként jól is játszottak. Az eredmény igazságosnak mondható, bár tárgyi­lagosan meg kell állapítanunk, hogy a hazai csapatnak több helyzete volt ezen a teljesen sportszerű mérkőzé- -en. Az MVSC játékosok megtették kötelességüket. Ezúttal Károlyi, Bu­na, Kovács és Gyetván játszott a legjobban a csapatból. Leskó Pál Értékes pontszerzés Nyíregyházán Miskolci MTE—Nyíregyházi Építők 0:0 (T udós í tóinktól.) Nyíregyházán, háromezer néző előtt, csúszós, nehéz talajom, végig szakadó esőben, Horváth játékvezető bíráskodása mellett a következő ösz- szeáliliításibain játszott a Miskolci MTE: Tölgyesi — Homovics, Kiss III. Farkas — Szabó, Móritz — Géppel, Kiss I., Kiss II., Siffman, Dobos. Edző: Csorba Károly. A nyíregyházi csapat kezd jobban, egymásután vezeti a veszélyes táma­dásokat, amelyeket a Munkás védel­me — Tölgyesivel az élen — bizto­sam hárít. Köziben a miskolci csapat is veszélyeztet. A 10. percben Siffmam előtt nyí­lik gólszerzési lehetőség. Jó hely­zetben kapja a labdát, de a vi­zes, sáros labda lehetetlenné te­szi az irányítást, a lövés a kapu fölé kerül. A 15. percben Homovics hazaadja a labdát, a 11-es ponton a sárban el­akad, Kovács ics, a nyíregyházi jobb- szélső rászalad és Tölgyesi merész beleveitődéssel csak nehezem tisztáz. Az eső nem szűnik, a talaj egyre csúszósaibbá, nehezebbé válik, A fél­idő további részében mindkét kapu előtt adódnak gólhelyzetek, de a vé­delmek szilárdam állnak lábúikon. A második félidő első perceiben inkább Nyíregyháza van fölényben, A forduló legnagyobb meglepetése Szállítók—Búkkal ja i Bányász 3:1 (2:0) Sajószentpéter, 500 néző. V. Foór. Bükkaljai Bányász: Marczinaskó— Nuszbaum, Szedunka, Sztibor—Ben- kő, Golitkó—Baranyi, Bencs, Kan- kulya I., Kankulya 11., Újházi. Edző: Mező Jenő. Zuhogó esőben, nehéz, felázott ta­lajon lejátszott mérkőzésen, ismét súlyos védelmi hibák miatt szen­vedte el otthonában vereségét a Bükkaljai Bányász. Hatalmas lendü­lettel kezd a bányászcsapat. A 8. -percben az első labda íve- lödik a hazaiak kapuja felé, amit Marczinaskó fog ugyan, de kiejti, pontosan Brada elé, aki nyugodtan a hálóba helyezi. 1:0. A hazaiak támadnak. Újházi—Bencs lövése mellé megy, majd Kankulya lövését védi bravúrosan Dávid. A 28. percben egy előrevágott labda Nuszbaumhoz kerül. Nyugodtan el­rúghatná, de késlekedik és Bajzák a vetődő kapus mellett a balsarok­ba lő. 2:0. A második félidőben támad a bá­nyászcsapat. Csatárai idegesek és a sáros talaj ellenére a lapos labdát erőltetik. A 68. percben Bencs fejese Dá­vid kezéből a kapuba perdül. 2:1. A 'kiegyenlítés a levegőben lóg, de a 78. percben ismét a Szállí­tók az eredményes. Egy magas, előreívelt labdára Mar­Az NB II. Keleti csoport állása: 1 .Miskolci VSC 35 22 10 4 63:21 54 2. Debreceni VSC 35 22 6 7 68:17 50 3. Bp. Spartacus 35 20 8 7 71:35 48 4. Bp. Előre 35 15 13 7 49:31 43 5. Blikk-alja 35 16 8 11 50:51 40 6. Szállítók: 35. .15 8 12 58:36 38 7. MMTE 35 14 10 11 50:39 38 8. Csenel Autó 35 15 7 13 53:47 37 9. SSE 35 13 11 11 51:46 37 10. Egy etértés 35 15 7 13 47:51 37 11. Nagybátony 35 10 14 11 56:53 34 12. Eger 35 13 8 14 48:58 34 13. Ózd 35 11 10 14 45:43 32 14. Baglyasatja 35 12 7 16 38:60 31 15. Nyíregyháza 35 9 12 14 35:43 30 16. Hatvan 35 10 7 18 43:62 27 17. MA VÁG 35 9 7 19 44:64 25 18. D. Honvéd 35 3 12 20 25:78 18 19. Pereces 35 5 3 27 33:92 13 Július 6: D, Honvéd—Bp. MMTE—Bp. Előre, Pereces— Spartacus, Nyíregyháza, MA VÁG—Csepel Autó, Nagvbátony—DV­SC. Szálaitok—Hatvan, SSE Egyetértés, ó zd—Eger, B aglyasalj a —Bükfkalj a, Sza­badnaoos: MVSC. » Az Ózd—MAVÁG mérikőzés 2:l-es ered­ményét megsemmisítették, s a mérkőzés ikét pontjait 0:0~ás g álaránnyal a MA VÁG kapta. czinaskó kifut és ahelyett, hogy megfogná, pontosan Bajzák elé üti, aki a kapu baloldalába lő. 3:1. Még két hatalmas helyzete van a hazai csapatnak, de a csatárok nem tud­ják ezeket értékesíteni. A nehéz talaj ellenére jóiramú mérkőzés volt. Marczinaskó rosszul védett, az első és a harmadik gólban erősen benne volt. Nuszbaum egy súlyos hibát vétett — s abból gól lett. Szedunka és Sztibor végig biz­tosan és . jól játszott. A két fedezet közüli Golitkó alkalmazkodott job­ban a talajhoz, Benkő viszont sok­kal többet volt játékban. A csatár­sor igyekezett, de Kankulya L, Kan- kutya 11. és Baranyi játéka kapko­dó, ideges volt. Sajnálatos a bajnokságban végig jól szereplő fiatal gárda utolsó for­dulókban való megtorpanása. Re­mélj ülk, az utolsó mérkőzésen a vé­delem jobb játékával sikerül kihar­colni az ötödik helyet jelentő egy pontot. (—5 —ő) de támadásai a jól záró miskolci vé­delmen elakadnak. A 10. perctől a Munkás átveszi a játék irányítását, és főleg a jó­erőben levő Kiss I. irányításával sok veszélyes helyzetet dolgoz ki a nyíregyházi kapu előtt. A helyi védelem jó védekezéssel rendre megakadályozza a támadások befejezését. A 25. percben egy hosz- szan előrevágott labdánál Kis® III. elcsúszik, Kovacsics teljesen szaba­don elfut. Tölgyesi jól zárja a szöget, a jobbszélső lövését biztos kézzel fogja. Még ugyanabban a percben a másik kapu előtt adódik hasonló helyzet. Dobos okosan lyúkira teszi Kiss Il-t, de a középcsatár éles szög­ből leadott lövését a kapus szépen fogja. A mérkőzés további részében in­kább a Munkás van fölényben, de az irreális talajon eredményt elérni nem tud. A csúszós, nehéz talajon is nagy- iramú, érdékes jáfétk alakult ki. A miskolci csapat védelme áttörhetet- len gátat alkotott. Minden játékosa erőtől duzzadó játékkal végig bírta a nehéz talajt, sőt, az utolsó 20 perc­ben egész nagy fölénybe került. Egyénileg: Tölgyesi kitűnően alkal­mazkodott a nehéz, csúszós labdához, csapata legjobbja volt. A hátvédhár­mas végig biztosan állt a lábán. Far­kas volt közöttük a legjobb, Kiss III. és Homovics nem sokkal1 maradt el mögötte. A fedezetpár mindkét tagja kiválót nyújtott. Szabó és Móritz egymást múlta felül. A csatársor legjobbja: Kiss I. volt, nagy terüle­ten mozgott, előt-hátul sokat segített, átadásai is rendre sikerültek. Utána elsősorban Gáppel dicsérhető, Siff- man a neki szokatlan poszton is-meg­állta a helyét, erejéből még a véde­lem segítésére is futotta. Dobos és Kiss II. nehezen birkózott meg a ne­héz, sáros talajjal, ennek ellenére igyekezetük dicsérhető. A nyíregyházi csapat időnkint fö­lényben játszott, csak erővel nem bírták végig a nagyiramú mérkőzést. Sportszerű, szép játékukkal megér­demelten tartották otthon az egy pontot. Sándor Nándor ÖKÖLVÍVÁS Gyöngyösi Honvéd—DVTK 12:6 A gyöngyösiek jobbak voltak. A Demeter—Kelemen mérkőzést később bonyolítják le. A diósgyőriek közül Gável II, Tóth és Gyurkota győztek. Zuhogó esőben, 275 indulóval megtartották a járási döntőt Sátoraljaújhelyen Vasárnap egész megyénk területét reggeltől-estdg verte a sűrű nyári zá­por. Ennek következtében több já­rásban elmaradt a falusi dolgozók szpartakáádja járási döntője. A kel­lemetlen időjárás ellenére is közel 300 faluái fiatal jött Sátoraljaújhely­re a járási döntőre. Történeti hűség kedvéért említsük meg azokat a ver­senyzőket, akik az elsők közé kerül­tek a vetélkedésben. Férfiak 20 km-es kerékpáros ver­senye: 1. Mazur (Széphalom) 32 p, 2. Sárosi (Széphalom) 32.:05. 3. Szabó (Bodrogolaszi) 33 p. Nők 10 km-es kerékpáros verse­nye: 1. Nováfc (Karcsa) 22 p. 2. Ha­raszti (Karcsa) 27 p. Férfiak atlétikai verseny számai: 100 m. síkfutás: 1. Hogya (Karcsa) 12.2 mp. 2. Gaál (Karos) 13 mp. 3. Cs. Szabó (Karcsa) 13.1 mp. 400 m. síkfutás: 1. Emri (Szépha­lom) 61 mp. 2. Szabó (Bodrogolaszi) 64.9 mp. 3. Danlkó (Bodrogolaszi) 67 mp, 1000 m.: 1. Szóiké (Karos) 3:14.5. 2. Mickás (Széphalam) 3:16. 3. Lovas (Karcsa) 3:20. Magasugrás: 1. Hogya (Karcsa) ISO cm. 2. Molnár (Bodrogolaszi) 140 cm. 3. Szótan (Alsóberedki) 135 cm. Távolugrás: 1. Cs. Szabó (Karcsa) 531. 2. Mészáros (Széphalom) 504. 3. Molnár (Bodrogolaszi) 48'5. ­Súlylökés: 1. Emri B. (Széphalom) 10.51. 2. Emri J. (Széphalom) 9.61. 3. Képes (Mikóháza) 8.62. Női számok: 100 m.: 1. Vajda (Karcsa) 15.8 mp. 2. Halász (Bodrogolaszi) 16.2 mp. 3. Csirke (Karcsa) 16.3 mp. 400 m.: 1. Halász (Bodrogolaszi) 76 mp. 2. Gaorbóczi (Karcsa) 79 mp. 3. Slezácskó (Széphalom) 81 mp. Súlylökés: 1. Suták (SzéphaJom) 659 cm. 2. Untener (Széphalom) 600 cm. 3. Tóth (Karcsa) 561 cm. Magasugrás: 1. Nagy (Karcsa) 110 cm. 2. Velesnyi'kné (Karcsa) 110 cm. 3. Király (Széphalom) 105 cm. Távolugrás: 1. Nagy (Karcsa) 322 cm. 2. Halász (Bodrogolaszi) 320 cm. 3. Emri (Széphalom) 315 cm. Többszázezer forint megtakarítás A sajátszerszám használat bevezetésének tapasztalatairól Amióta az építőiparban ismét be­vezették a sajátszerszám-hasznáia- tot és ezért a dolgozóknak haszná­lati díjat fizetnek — igen jó tapasz­talatok kerültek felszínre a gazda­ságos termelés megvalósítása érde­kében. A rendelet megjelenését kö­vető hónapok bebizonyították, hogy ez az intézkedés a vállalatok gazda­sági helyzetére kedvezően hatott. Nemrégiben az Építésügyi Minisz­térium munkügyi főosztálya és a minisztériumon belül működő tár­sadalmi, bér- és munkaügyi bi­zottság megvizsgálta, hogy a válla­latok miként használták ki ezt a le­hetőséget. A vizsgálat során azt ta­pasztaltuk, hogy a vállalatok nem használják ki a rendeletadta lehetőségeket és csak egyes szakmákban vezették be a szerszám használati díj fi­zetését. Borsod megyében is vannak ilyen vállalatok, bár helyi viszonylatban sóikkal jobbak a tapasztalatok az or­szág többi megyéjéhez viszonyítva. Ezeknél a vállalatoknál tehát jelen­leg kettősség van: továbbra is fenn kell tartani a szerszámok kezelését és nyilvántartását végző apparátust, holott ez vállalati szempontból te­kintélyes költségkihatással jár. Érdekes volt vállalatonként tanul­mányozni az azonos szakmáknál megállapított térítési összeget. Ezen a téren borsodi viszonylatban jobbak az eredmények. Amíg a 31. sz. Álla­mi Építőipari Vállalat például 12, addig a Borsod megyei Állami Épí­tőipari Vállalat 23 fajta szerszámot vett alapul a használati díj kiszá­mításánál, Azok a vállalatok, amelyek a szerszámhasználati díjat bevezették, forintban értékelhető megtakarítást értek el. A Borsod megyei Mélyépítő Vállalat 1957. év április 1-től a mun­kásak 72 százalékának fizetett sa- játszenszám-használatért óránként 12 fillér térítést. Míg a vállalat 1956-ban 981 ezer forint értékben vásárolt szerszámot, 1957-ben a sa- játszerszám-használat bevezetése után már csak 493 ezer forintot köl­töttek szerszámra. Ha a szerszám beszerzésénél mutatkozó forintkü- lönhséget elfogadjuk megtakarítás­nak, úgy ez az összeg 488 ezer fo­rintot jelent. 1957. év folyamán a vállalat 175 ezer forintot fizetett ki a sajátszerszám használatáért. Ter­mészetesen ez a szám csak hozzáve­tőleges, de így is kimutatható az előző évihez viszonyítva mintegy 313 ezer forint megtakarítás. A meg­takarítás mértéke sokkal nagyobb lett volna, ha a szükséges selejtezés­ből adódó veszteséget a vállalatnak 1957-ben nem kellett volna viselnie. Ha figyelembe vesszük, hogy a vállalatok a szerszámhasználati díj bevezetésével milyen gazda­sági megtakarítást értek el, be­vezetése ésszerű és indokolt. A sajátszerszám-használati díj be­vezetését mellőző vállalatoknál álta­lánosságban csak olyan kifogások merültek fel az igazgató és üb. el­nök részéről, hogy a dolgozóknak vállon, vagy kézben kell hordaniok a szerszámot munkahelyről-munka- helyre. Érvelésük nem helytálló, mert nekik kell gondoskodni arról, hogy a dolgozók szerszámait megfe­lelő helyen tudják tárolni, s abban az esetben, ha a dolgozók toborzás útján kerülnek a, vállalathoz, a szerszámok szállításáért felmerült költséget ki kell nekik fizetni. Miért gazdaságos a vállalatnak a sajátszer szám-használat bevezetése? Kizárólag csak a használati díj költsége merül fel; nincs szükség felesleges szerszámok vásárlására és elkerülik a javításokkal, selejte­zéssel kapcsolatos adminisztrációt és költségeket is. De megszűnik a szer­számpazarlás. a szerszámok eseten­kénti kicserélése, a szerszámok mi­nőségével kapcsolatos sok-sok pa­nasz is. A dolgozók jobban megbe­csülik a sajátszerszámot és gondo­sabban kezelik. És miért előnyös a dolgozók ré­szére? Olyan szerszámokkal dolgozhat­nak, melyeket megszoktak. így mun­kájuk termelékenyebbé válik. Sok időt takarítanak meg azzal is, hogy nem kell időt tölteniök a szerszámok vételezésével és leadásával, így a munkaidőt jobban ki tudják használni. Az elmúlt idők tapasztalatai azt mutatják, hogy azok a vállalatok, amelyek bevezették a szerszámhasz­nálatot, továbbra is így cseleksze­nek. sőt kiterjesztik a szerszámhasz­nálati díj fizetését más szakmák­ra is. Amikor kormányunk a vállalatok részére a gazdaságosságot írja elő, feltétlenül figyelemmel kell lenni a saját szerszám-használat bevezeté­sére, mint olyan tényezőre, amellyel takarékoskodni lehet. HORVÁTH OTTÓ, a Borsod megyei Mélyépítő Vállalat munkaügyi osztályának vezetője. ooo-------------------------­É pítészeti kutatások megyénkben KEVESEN TUDJAK, hogy 1956. óta megyénkben is megkezdődött a meglévő építészéti emlékek rendsze­res felkutatása és az ezen épületekre vonatkozó történeti adatgyűjtés. A Miskolci Tervező Iroda a megkez­dett munkát az Országos Műemléki Felügyelőség megbízása, az Építés­ügyi Minisztérium város- és község­rendezési főosztálya felügyelete és irányítása alapján azóta rendszere­sen végzi. Tudvalévő azonban, hogy megyénk területén eddig is történték bizonyos részieAkutéit ások, résziben a Hernád-, részben a Boldva-völgyében. Értékes kutatómunkát végeztek a Magyar Építőművész Szövetség tagjai, a deb­receni egyetem néprajzi intézete, Gunda Béla professzor vezetésével, valamiint Varga László, különösen a népi építészeti emlékek területén. E sorok írója is több éve foglalkozik a megye területén található építésze­ti emlékek és értékek összeállításá­val. Magától értetődik, hogy ez a munka nem lehet gyors, hiszen a megye csaknem valamennyi közsé­gét be kell járná, át kell kutatni. Az . Országos Műemléki Felügyelő­ség ez évben azzal bízta meg a Mis­kolci Tervező Irodát, hogy készítsen egy minden községet magábafoglaló, — majdnem teljesnek mondható — műemléki jegyzéket, illetve állítsa össze a műemléknek minősülő, vagy javasolható építmények felsorolását; Az iroda dolgozói az elmúlt napok­ban ismét folytatták korábban meg­kezdett tevékenységüket. így láto­gattak el Krcsznokvajdára, Kányba és a környező községekbe. A továb­biakban is rendszeresen járják a megye községeit és mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy épí­tészeti emlékeinknek és, — joggal mondhatjuk — értékeinknek meg­kezdődhessen a helyreállítása és az állagvédelem münikája. A kutató munkák mellett az Épí­tésügyi Minisztérium, a Lakóépület­tervező Vállalat, valamint a Miskol­ci Tervező Iroda mérnökeinek meg­bízást adott a népi építészeti emlé­kek számbavételére is. Mindkét vál­lalat dolgozói megkezdték ezen em­lékek számbavételét. Kérjük a megye lakosságát, — kü­lönösen a pedagógusokat —, hogy támogassák a kutatóik munkáját, és a helyszínen kért segítséget adják meg. A munka részleges befejezése ez év végére várható, amikor a Mis­kolci Tervező Iroda dolgozói készség­gel állnak majd az érdeklődők ren­delkezésére a gyűjtött anyagot ille­tően. ifj. Horváth Béla építészmérnök A munkásokat szállító autóbuszfáraíok átszervezésével évente 180 ezer forintot takarítanak meg Tiszapalkonyán A tiszapalkonyai Erőmű Vállalat pár talapszervezetében mostanában igen sok szó esik a takarékosságról. A kommunisták javaslatára máris több olyan intézkedés történt, ame­lyek jelentős megtakarítást, eredmé­nyeznék. így például az erőműt kör­nyező községekből eddig 6 autóbusz szállította munkahelyükre és ott­honukba a dolgozókat. A járatokat most úgy szervezték át, hogy a dol­gozók utazását 5 autóbussz?! is el tudják végezni. Az egy autóbusz ki­esése havonta 15 ezer, évente 180 ezer forint megtakarítást jelent. Az elmúlt héten az Erőmű Vállalat kommunistái taggyűléseken beszél­ték meg á további teendőket. Eze­ken a gyűléseken a párttagok és a pártonkívüliek hasznos tanácsokká] segítették a pártalapszervezet mun­káját. így többen javasolták, hogy a gyújtóolaj fogyasztásának megállapí­tására a kazánokra szereljenek fel mérőórákat. Ezekkel pontosan ellen­őrizhetik, hogy egy-egy műszak mennyi olajat használt el. A KIS2- fiatalok elhatározták, hogy ezersze­mű őrsöt alaíkítanak és munkaidő után végigjárják az üzemrészeket: elzárják a nyitva felejtett vízcsapo­kat, leoltják a már nem szükséges villanyégőket. A dolgozók javasla'tail a pártalapszervezet a vállalat veze­tőségéhez továbbította.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom