Észak-Magyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-04 / 156. szám
A MANEZS KOR EL A cirkusz városban hajnaltól estig Ezer dalos hangversenye Borsodban Egész községnek tekinthető a Béke téren állomásozó cirkuszváros. A léckerítéssel övezett területen, az óriási sátor körül hatvannégy' lakókocsiban száztíz ember, ketrecekben, istállókban 30 különféle állat — köztük öt oroszlán —, két teherautó, egy autóbusz, két vontató, nóhánv pótkocsi és a sokmilliós értékű cirkuszielszerelés képezik a kis »község« alkatelemeit. Ennek a közösségnek a vezetése, a milliónyi gazdasági, emberi probléma intézése — és azonfelül a cirkusz művészeti vezetése — nem kis gondot ró Orlóczy Béla igazgató dúsdzomzatú vállaira. A cirkusznak minden művésze estéről estére meg akarja nyerni a közönséget, állandóan növelni akarja tudását, művészetét. Hosszú időt töltenek el naponta gyakorlással és bátran mondhatjuk, hogy a porond, a „manézs“ jóformán sohasem üres. i Perlaky Kornél barátom, a Budapest Nagycirkusz hosszúranőtt művészeti titkára kalauzolgatna egy teljes napon át a cirkuszváros labirintusában. Igen, csak kalauzolgatna, mert nem jut hozzá, hogy akár öt percig is egyhuzamban beszélgethessünk. Nehéz lenne pontosan körülhatárolni, mi is a Perlaky Kornél munkaköre. Amolyan totum-factum. Gondja van az előadásokra, az egyes számokra, az előadások feltételeinek biztosítására, a cirkusz dolgozóinak ezer ügyére-baj ára, a cirkusz utaztatására, s ki tudná még felsorolni» mi mindenre. Mindenütt ott van,i mindenben intézkedik, mind enne lj hozzáfordulnak és éppen ezért nem« lehet vele szót váltani. Gondja-baja« van bőven, de munkája nem ered-« ménytelen. A nagy tetszést keltő, miskolci előadásokban és nem utolsó-« sóiban a látogatottságban, a cirkusz, zökkenésmentes üzémel tetősében < Perlaky Kornélnak oroszlánrészel van. j Wagner mester már túl van a kora-1 hajnali gyakorláson, öt oroszlánjai a rácsos ketreckocsiban ténfareg.J Közeledtemre, az idegen-szagra, 1 az oroszlánok vérfagyasztó < bőgőssel üdvözölnek. 1 Sietősen továbbállok és a közelben» nézelődöm, ahol a 2 Kossányi a ked-; vas futbalozó kiskutyákkal foglala-; toskodik. A 2 Donnert már bevezette« istállósátorból a kedves ponnykat; és most a csendes cirkuszsátorban < gyakorolnak. Gyakorol a remek ze-< nekar is Boocz Tamás vezetésével, és« a kiis ponnyk a cirkuszkupola alatt« szálló dallamokra forognak, táncol-; nak, vagy éppen vágtatnak a ma-j tnézsban. A zenekar egyébként, az; egyes artistaszámok zenekíséretének; gyakorlása mellett, külön is gyakorid naponta két órát. 4 » < \ Dús nyári program I a LKM diősgy őr-vasgyári (Szabadság-kerti) » szabadtéri színpadán » < I A Lenip Kohászati Művek kulturális osztálya és a Bartók Béla < •Művelődési Ház változatos, értékes, művészi műsort állított össze a ; »nyárra, hogy a diósgyőrvasgyári (Szabadság-kerti) szabadtéri színpadon « ♦ a vasgyári dolgozóknak, Diósgyőr és Miskolc lakosainak a nyári idény- « t ben is művészi értékű szórakozást nyújtson. ; ! Július 12-én, szombaton az Országos Kamara Színház vendég- J | játékában bemutatásra kerül Fali Leó nagyoperettje, a Sztambul ró- J | zsája; 19-én, szombaton a tánczene kedvelőinek nyújt remek szórako- 4 | zást Kelényi György és 24 tagú tánczenekara, valamint szólistái. (Ke- J J lényit az emlékezetes Bianca Cavallini-est óta ismeri a miskolci kö- \ t zönség.) A budapesti MÁV szimfonikusok operaegyüttesét látják ven- \ | dégül július 23-án, amikor Strauss Denevér-e kerül bemutatásra. \ % Akik az igazán szépét, művészit szeretik, augusztus 2-án Lakatos j • Gabriella Kossuth-cjíjas, ősi János balettművészek, valamint az Opera- < * ház más balettművészeinek balett-estjében gyönyörködhetnek. A ma- J » gyár nóta kedvelői augusztus 16-án László Imre, Vörös Sári és Kalmár « | Pál magyar nóta-estjét hallhatják. Végül augusztus 30-án Gyurkovics 4 t Mária és Kishegyi Árpád operaénekesek opera-operett estjét láthatjuk és 2 • hallhatjuk, a diósgyőrvasgyári szimfonikus zenekar közreműködésével. 4 l A zenekart Forrai Miklós, valamint dr. Bánhegyi László diósgyőri kar- 2 ♦ nagy vezényli. | X A dús, változatos program jó szórakozást, művészi élményeket « * ígér. Olyan műsort, amelyben mindenki megtalálja a kedvére valót. < Hosszú hetek előkészületei után a megyei tanács művelődésügyi osztályának rendezésében országos ünnepi kórushangverseny zajlón le megyénk két nagymúltú városában: Sátoraljaújhelyen és Sárospatakon. Felejthetetlenül kedves élmény volt, amikor szombaton este Sátoraljaújhely főterén, a Kossuth-szo- bor előtt Tóth Károly sárospataki zenetanár intonálására 100*0 dalos ajkán felhangzott a Himnusz, majd pedig Kodály Zoltán klasszikus kórusműve, a »Magyarokhoz«. Ezután a részvevő 17 énekkar, amelynek tagjai Budapestről, Csepelről, Budafokról, Szegedről, Debrecenből, Jászberényből. Hajdúnánásról érkeztek Borsodba, a miskolci, ózdi, farkaslyuki, tiszacsermelyi dalosokkal együtt a művelődési házban adott nagyszabású hangversenyt. Másnap, vasárnap délelőtt Sárospatakon a művelődési házban és a gimnázium dísztermében folytatódott a hangverseny. A borsodiak közül különösen ki kell emelnünk Ózdról a kohászati üzemek, Miskolcról a MÁV Járműjavító, a Megyei Pedagógus Szakszervezet, a KISZ ÖV, a Baráti Kör énekkarát, továbbá Farkaslyukról a bányász énekkart, amelyek Vámos Józsél, B. Veszprémy Ilona, Bartus András és Erngi István vezényletével szebb- nél-szebb énekszámokkal gyönyörködtették a közönséget. A közönség a -kedvezőtlen időjárás ellenére is melegen érdeklődött a bemutatott kórusművek iránt és nagy tapssal köszöntötte a pompásan szereplő gyárimunkás, bányász, paraszt és pedagógus dalosokat. A borsodi falvakat egyetlen egy énekkar képviselte és pedig egy kis községből, a bodrogközi Tiszacser- melyből. Amikor felsorakoztak a színpadon, még ki sem állt eléjük fiatal karnagyuk, máris felcsattant a taps a nézők tenyerén. Nem a hangjuknak szólt, hiszen még el sem kezdték az énekszámokat, nem is patyolatfehér ingüknek, egyforma fekete nadrágjuknak, fénylő csizmájuknak, hanem ... Hanem minden bizonnyal az a hatás robbantotta ki elemi erővel a közönség lelkesedését, amelyet ezeknek az őszhajú, deres bajszú öregeknek a megjelenése tett a kíváncsi városiakra. — Énekkarunk tagjainak életkora — tájékoztat Csákó József karmester — általában véve felül van az 50 esztendőn. Hegyes Józsi bácsi 62 éves, nem is szólva a legidősebb énekkari tagról. Batta Miklós bácsiról, akinek lágy baritonja még ma is olyan kellemesen szárnyal, mintha mit sem érezne a vállára nehezedő 66 esztendőből. Hetenként kétszer szoktunk próbálni, s néha bizony az éjfél veti haza az énekeseket. Mégis szívesen jönnék, s valósággal felfrissülnek, megfiatalodnak a sok szép daltól. És amint ez az országos hangverseny is tanúsította, hírük túlrepült már Tiszacsermely, sőt a Bodrogköz határán is. Nemcsak maguknak, hanem más községek, városok lakosainak gyönyörűségére is énekelnek* És csakúgy csattant a taps a nézőtéren, Sátoraljaújhelyen és Sárospatakon is, amikor a kedves csermely! öregek ajkán felzengett a szép tiszamenti dal: Amoda a bokor mellett három juhom hatot ellett .; j Hegyi József RÖVIDEN A Szoa'jetunl-óban évröl-évtre fejlődik a tel-evízió. JeLenLeg az országban több mint 40 állami televíziós központ működik. Az ellkövétkezendő hét évben szamuk mintegy 300-ra emelkedik. * A Szovjet Tudományos Akadémia a napokban több mint 30 külföldi tudóst vett fel tagjai sorába. A külföldiek 21 ország tudósai közül kerültek ki. * A rigai műszerkészítők még tavaly elhatározták, hogy a Nemzetközi Geofizikai Év alkalmából 100 000 hidrometeocrologiai műszert adnak a szovjet kutatóintézeteknek, A gyiár dolgozói nemcsak ezt a vállalást teljesítették, hanem sok- ezer kiváló berendezést szállítottak Kínába, Indiába, az Egyesült Arab Köztársaságba, Csehszlovákiába, Jugoszláviába és Finnországba is. J űnius 23-án felszerelték a sztálingrádi vízáerőmű utolsó, 22. hidroagregét- jának álló részét (sízitátorját). A vízierőműépítés eddigi történetében még sohasem fordult elő, hogy egy év alatt 22 agregát álló részét gyártották lie. Módosították az élíizem cint elnyerésének feltételeit az építőiparban Az építőiparban tavaly úgy szabták meg az élüzem cím elnyerésének feltételeit, hogy a verseny az ellenforradalom okozta épületkárok helyreállításának befejezését és a termelésnek az ellenforradalom előtti színvonalra emelését szolgálja. Az építővállalatok a helyreállítások túlnyomórészét befejezték, a termelés — Felmondólevél? kérdezte Vermes. — Az. Keserűen felnevetett. — Mit nevet? — Ez jó. Az igazgató azt mondta, hogy intézkedni fog. Hát intézkedett is!..« A z óra már elütötte az éjfélt, amikor hevesen dörömbölni kezdtek az ajtón. — Űristen, ki az! riadt fel az asszony. — Nem az úristen, hanem én. A te férjed, Vermes József molnár, azazhogy portás, azazhogy most már az sem... Az asszony ajtót nyitott. — Szent ég, mi van veled?! Hiszen te még sohasem voltál részeg! — Hát, most vagyok! Most kipótolom anyukám! Szabad talán innom nekem is, ha másnak szabad? ... — Nem! Ne csináld! kérlelte az asszony. — Csinálom. Azt csinálok, amit akarok. Velem is azt csinálják, amit akarnak. Kirúgtak. Már nem is tydom, hányadik helyről. Kirúgtak, én berúgtam. Hehe. Hát nem jó? — Józsikám, gondolj rám és a gyerekekre. Mi lesz velünk? — Mi lesz! Mit bánom én! Hiszen akármit csinálok, úgyis mindegy ... Én vagyok a rablógyilkos. A felforgató elem ... a megbélyegzett ember.; s Az asszony sírva fakadt. — Mit sírsz? — dörr ént rá Vermes. — Azt, hogy hat év óta így is pokol az életünk. Csak hazajössz, leülsz, egymás után szívod a cigarettát, gondolkozol és nem beszélsz. A gyerekek félénken húzódnak a sarokba. Én is csak nézek, nem tudom szóljak-e vagy ne. A szó kelletlen vendég lett nálunk. Pedig lenne miről beszélni... A konyhánk szűkös s lassan már nem lesz egy rendes ruhánk. És most még az ital is rj. —- Igen, az ital is! És iszom* Iszom!... Ezentúl nem törődöm semmivel! Az asszony felzokogott. A járási -pártbizottság folyosóján tétova léptek csosszgn- tak tova. Olyan valaki járt ajtótól ajtóig, aki nem nagyon volt itt ismerős. A látogató sorra olvasgatta a neveket. Egyik ajtón ezt a nevet látta: Kardos Károly. Megállt az ajtó előtt. Kissé mégigazította ruháját, majd kopogtatott. — Szabad. A látogató belépett. — Á, Vermes Jóska! Szervusz. — Szervusz. Ne haragudj, hogy zavarlak. — Dehogy zavarsz! Foglalj helyet! Mi járatban vagy? ... — Egy kicsit... hogy is mondjam csak... kényes ügy ez... De nem is a magam jószántából jöttem, hanem az asszony többszöri unszolására. Ö mondta, hogy forduljak hozzád bizalommal, hiszen gyermekkori pajtások voltunk. — Hej, de régen volt... s— öregszünk, öregszünk, hiába. — De talán, megkérnélek, mondd el látogatásod célját. Tudod rengeteg a dolgom... — Karcsikám, olyan furcsa most nekem. Nem jártam még itt soha... én nem is tudom... A párt... olyan furcsán érzem itt magam. Különféle gondolatok cikáznak bennem. A párt... Tudod, találkoztam én már sokféle párttal. Vajon ez a párt, amelyikhez most jöttem, olyan-e, amely tucatjával fordult elő eddigi életünkben?... Olyan-e, amely mindent ígér, de semmit sem ad, mint elődjei?... Olyan-e, amely ugyanúgy nem törődik a szegény ember gondjaival, mint az eddigi pártok? Csupa kérdőjel. És én nem tudnék ezekre a kérdésekre teljes bizonyossággal válaszolni. Másoktól hallottam egyet-mást. Jót is. rosszat is. Néhány an azt mondták, hogy ez a párt. csak megfojtani tud, mások szerint az életet, a jövőt hordozza magában. S én vegyes érzelmekkel jöttem ide. Vajon felemelnek-e vagy még rúgnak belém egyet? Tudod, az asz- szonnyal beszélgettünk már máskor is. El is határoztam, hogy eljövök, hiszen úgy gondoltam, ma-, aamfajta ember hol kaphatna máshol igazságot, ha nem itt. De aztán mások visszatartottak. Azt mondták, ne menj, hiszen nekik köszönheted, hogy ide jutottál... Á, kezdem már érteni! — Karcsikám, én nem akarom most az egész életemet elmondani. Ismersz gyermekkoromtól fogva. Együtt játszottunk, együtt fogócs- káztunk. Ismerted a családomat is. Tudod, hogy apámnak volt egy kis földje s amikor őrölni vitte a búzát, engem mindig magával vitt a má- lomba. S nekem annyira tetszett ott minden. Olyan szívesen voltam ott! Emlékszel, egyszer te is velünk jöttél a kocsin? Én már ismerősként mutogattam neked az őrlés menetét. Később egyszerre mentünk dolgozni, csak te a vasgyárba, én meg a malomba. Én molnár lettem, te lakatos. Mind a ketten huszonöt évig dolgoztunk, mind a ketten építettünk egy kis házat, amit a gyomrunkon spóroltunk meg... És most Te is tudod, hogy hat év óta mi a sorsom... — Igen, tudom. — Nos, arra kérlek, mivel téged ismerlek csak itt, segíts! — Hm. Kicsit bajos lesz. — Bajos? Miért?! — Egy kapitalistánál dolgoztál. — Te is. És egyáltalán van-e valaki, aki negyvenöt előtt nem kapitalistánál dolgozott? — De te belső embere voltál! — Eh! Badarság!... nekem ugyanúgy kellett dolgoznom, mint a többieknek, sőt még jobban! Nem álltam rossz molnár hírében és Balázs szerette a jó szakembereket. S erre mondjátok, hogy belső embere, meg hogy jobbkeze voltam! — Hát hogy mije voltál — nehéz lenne megállapítani. — Munkása, aki gürcölt napkeltétől napnyugtáig. Különben nézzetek utána. Kérdezzetek meg bárkit. És te. hát te ismersz a legjobban! Nyitott könyv előtted az egész életem . . a «— Igaz, de. a Mit. de?! Hát mi az én bűnöm? Mondja már meg végre valaki! Karcsikám, értsd meg: én dolgozni akarok! Ügy, mint mások. Te ismersz gyermekkoromtól fogva, hát mondd meg, gazember vagyok én?! Megérdemlőm, amit csinálnak velem?! — Hát azt nem mondhatnám. De tudod, ez a te ügyed már elintézett ügy... — De rosszul intézett ügy! Emberek intézték! Tévedhettek! De én nem hiszem, hogy az a párt, amely a dolgozók, a munkások pártjának vallja magát, megtűrné az igazságtalanságot és éppen a munkások észrevételére hányna fittyet! — A párt?... Csak te hagyd a pártot. — Hát hagyom! Nem a pártról beszélek én, hanem azokról az emberekről, akik az ügyemet vizsgálták. És én most nem kérek tőled szabálytalanságot, csak annyit, segíts nekem. Segíts nekem rendbehozni azt, amit elrontottak. — Ne haragudj, nem tehetem... — Miért? Hiszen magad is tudod, hogy igazam van. — Megbolydítani ezt a lezárt ügyet? És éppen nekem... Tudod, kellemetlen lenne. — Értem. Az igazság kellemetlen lenne. Inkább hagyod az égé szét. Hagyod, hogy egy embert elnyomjanak, hagyod, hogy a reménynek, a becsületnek az utolsó szikráját is kiöljék belőle. Hát ilyen ember lettél Kardos... elv társ?! — Nem tehetek semmit. Hidd el. Ha akarsz, persze mehetsz feljebb, máshoz is. — Én?! Nem megyek én többet sehová! Mindenesetre nem az asz- szonynak volt igaza. Kár volt idejönnöm. Ne haragudj, hogy zavartalak. Szervusz! Kardos némán nézett utána. * (Folytatjuk.) emelkedése is túlhaladta a kitűzött célt. Ezért az Építésügyi Minisztérium és az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete együttes határozatban módosította az élüzem cím elnyerésének feltételeit. A határozat szerint 1958. második félévében azok a vállalatok nyerhetik el az élüzem címet, amelyek a leggazdaságosabban termelnek, terhét a legolcsóbban építenek, minél »lejjebb szorítják önköltségüket, jó •minőségű munkát végeznek és hiány* •talanul végrehajtják a különböző takarókossági intézkedéseket. A határozat ezenkívül az egyes igazgatóságok profiljának megfelelően megszabja a hozzájuk tartozó vállalatok különleges feladatait. Nagy sikerrel indult az ünnepi könyvhét Sátoraljaújhelyen A csinosan feldíszített és dúsan felszerelt könyvsátrat — a rossz idő •ellenére — nagyon sok vásárló ke- Sreste fel, nemcsak a helybeliek, ha- 3nem a falusiak is. Volt, aki mesés- íkönyvet vásárolt a gyereknek, de Zbőven akadtak olyanok is, akik hazai ^és külföldi klasszikusok (főleg szövőjét írók), vagy a felszabadulás utáni Jírónemzedék műveit keresték és vetőik. A könyvhetet a város összes ♦vállalatainál, üzemeiben és a fegyveres alakulatoknál hangulatos ünnep-* ♦ségekkel nyitották meg és ezeken a ^helyeken mindjárt az első napokban ♦tekintélyes mennyiségű könyv is előkelt. A példás és sikeres rendezés fődként Benkő Sándornénak, as Állami ♦Könyvterjesztő Vállalat vezetőjének {érdeme. (i s) Tir-HIREK »A 3 éves terv távlatai« címmel jű lius 4-én délután 5 órakor a politika szakosztály előadást rendez Tapolca fürdőn, az éjjeli szanatóriumba! Előadó: Kilián Béla, a pártiskola ta :nára. Július 15-én ismét megjelenik Borsodi Szemle, a TIT tudománya ismeretterjesztő folyóirata. A köze száz oldalas folyóirat ára 6 forin •lesz. Értesítjük a földrajz-geológiai szak osztály tagjait, hogy július 7-én (hét „főn) délután fél 5 órai kezdettel szak ♦osztályülést tartunk az Értelmiség ♦Klub tanácskozó termében. Tárgy őf- Borsodi Földrajzi Füzetek meg ♦indítása, 2. A szakosztályi tagol ♦nyári tanulmányújának megbeszé ♦lése. A tiszta porond újra benépesül. Egymásután, jönnek a gyakorló artistacsoportok. A közönség: a cirkusz dolgozóinak huszonhat gyermeke, akik vígan ugrabugrálnak a manézs körül, próbálják utánozni a gyakorló papákat és csak egy-egy erélyesebb hangra csendesednek el. Tizenegy óra körül a 4 Elekit találtam a porondon. Egy teljesen új számot tanulnak, csiszolgatnak. Még csak pár napja foglalkoznak vele és bizony jónéhány hónapra van szükség, amíg ebben a — már kezdeti állapotában is nagyon művészinek és nehéznek ígérkező — számban a közönség gyönyörködhet. Ha legközelebb hozzánk jönnek, bizonyára láthatjuk majd. Az új szám mellett állandóan gyakorolják a régieket is. Nagyon sokat gyakorolnak a légtornászok, a 4 Balázs, akik estéről estére bámulatba ejtik a közönséget. Délután gyakorol többek között a 2 Orlóczy, a keménykoponyájú egyensúlyozó művész és partnere, a 2 Kerekes drótkötélművész, a 2 Carlos equilibrista, a 2 Czirják, a boszorkányos lábú zsonglőrpár és a 4 Giros, a humoros táncszám remek művészei. Amíg a manézsban folynak a próbák, a sátorvárosban élénk élet folyik. Az asszonyok végzik a háztartási munkákat, takarítják a lakókocsikat. mosnak (legtöbbjüknek van mosó-í gépe), tisztogatják a kosztümöket,t felszereléseket. Ügy élnek, mint bár-Ő mely kis város lakói, csak éppen % állami hivatalaik, ingatlankezelői meg hasonló vállalataik nincsenek.! És nincsen persze italboltjuk sem.J mert a produkció közben gyakran azí életével játszó artistának nem leheti barátja a szesz. Üzemi konyhái ukt ízletes, tápláló ebéddel látja el a sofcí embert. Vacsoráról, reggeliről maguk! gondoskodnak. ! Nem kis gond hárul Baranyi Lász-t ló műszaki vezetőre és 19 műszaki» dolgozójára sem. A roppant felszere-Í lés karbantartása, azok megóvása,» különösen szeles időben óriási fel-# adat. ök végzik az építéseket. X Az óriási sátrat két és fél óra ő alatt építik fel. ő ♦ A szorosan vett műszaki teendők# mellett Baranyi Lászlónak van gond-t ja az állatok etetésére, takarmány»-X zására is. (Az oroszlánok napi 45# kiló lóhúst esznek.) # ♦ Ennek a sokfelé ágazó munkának# a csúcsán áll Orlóczy Béla igazgató # aki esténként, amikor a közönség* benépesíti a cirkuszt, szmokingot ölt» és artistaként is porondra lép. —» íme a cirkusz egy hétköznapja. Fel-3 harsant a nyitány, becsuktam a jegy-# zetfüzetet és — leültem, hogy újra# végignézzem őket. # (benedek) |
