Észak-Magyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-01 / 153. szám
Kedd, 1958. július f, északmagyarorszag Hazaérkezett Bulgáriából a magyar párt- és kormányküldöttség (Folytatás az 1. oldalról.) almaik idején. Gondolom, elég béke- tűrőik voltunk, pedig nehéz volt a helyzet. Szép szóval megkértük az ellenforradalmi felkelés mozgatóit és cselekvő résztvevőit, hogy tegyétek le a fegyvert és ha letettétek, akkor megbocsát nektek a nép. Ám ők nem tették le a fegyvert. Ha pedig az ellenség nem teszi le a fegyvert, akkor pusztuljon! (Nagy taips.) Azt mond ják nekünk egyesek, hogy Nagy Imrével kapcsolatban megszegtük szavunkat. Ez rágalom. Ki tudhatta, hogy miit akar valójában az a Nagy Imre, akii október 23-án kijelentette, hogy súlyosnak ítéli a helyzetet, kész segíteni az ellenforradalom, —1 akkor ő is ezt a kifejezést használta — leverésében. Arról akkor egy árva szót sem szólt, hogy neki 1955 decemberéből van egy irata, amelyben benne van, hogy ki kell lépni a varsói szerződésiből, hogy vissza kell állítatná az úgynevezett koalíciós pártokat és azokkal kell kormányt alakítani. Erről egy árva szót sem szólt. Azt mondják nekünk, hogy a mi bíróságunk antirev í zi o niista akciót hajtott végre. Lehet és természetes is, hogy ha Nagy Imrékre ütnek, a revizionisták tyúkszeme fáj. Erről az összefüggésről mi nem tehetünk. Nagy Imrééket nem a nézeteik miatt, nem ilyen vagy olyan hibáik miatt vonta felelősségre a bíróság, hanem olyasmiért, amit senkinek sincs joga megtenni. Senki sem szegheti meg a mi alkotmányunkra tett esküt. (Ügy van, úgy van!) Ha ő, mondjuk október 23-án este megmondta volna, hogy azon a véleményen van, hogy vissza kell állítaná a kisgazdapártot, be kell venni a kormányba, stíb., és ki kell lépni a varsói szerződésből, mi történt volna vele? A világon semmi, csak neon lett volna miniszterelnök, nem lett volna központi bizottsági tag, de nem is került volna soha bíróság elé. De ő mindezt nem mondta meg, hanem az ellenséges nyomást kihasználva, csalással belopta magát a hatalomba. Ha ő nem hazudja azt, hogy kész az ellenforradalmi felkelés ellen harcolni, soha sem került volna hatalomra. Van egy másik oldala is a dolognak. A Magyar Népköztársaság bíróságai 1956. november 4-e óta — mint ismeretes — számos ellenforradalmárt vontaik felelősségre. De milyen igazság az, hogy ha azt, aki tesz valamit, megbüntetik, de azt, aki az egészet kigondolta, elhatározta, megszervezte és irányította, nem vonják felelősségre? Ki hallott már ilyen igazságszolgáltatást? A mi igazságszolgáltatásunk valóban igazságszolgáltatás és ami történt, aiz törvényeink szellemében és törvényeink szerint történt. (Közbekiáltások: Megérdemelték a büntetést!) Elvtársak! Azt mondják egyes nyugati újságok, hogy az embereket megdöbbentette az ítélet. Ki tudja, kiket értenék ők »emberek« alatt. Dullest például tényleg megdöbbentette a dolog, más személyeket, akiket nem akarók megnevezni, szántén megdöbbentett. Mi Bulgáriában találkoztunk jó- néhány emberre), akik szintén emberek, legalább annyira, mint Duller úr. Szófia főterén legkevesebb háromszázezer emberrel találkoztunk egy gyűlésen és még másutt is, sok helyen találkoztunk emberekkel. Ott semmiféle elkeseredést, vagy megdöbbenést az emberek arcán nem láttunk. (Nagy taps). Éppen ellenkezőleg. Azt mondták nekünk a bolgárok, a dolgozók, a munkások, a parasztók, különböző emberek: magyar elvtársak, mi egy emberként mellettetek vagyunk a ti harcotokban. (Nagy taps.) Nagyon sok üdvözlést hallottunk ott. Az üdvözletekben mindig benne volt, hogy tisztelik, szeretik és köszöntik azt a magyar népet, amely a szovjet nép segítségével leverte az ellenforradalmi felkelést. Ezek a szavak egy kis büszkeségérzetet ébresztettek bennem. Jól esik hallani, amikor az embernek a saját népéről jót mondanak. Azt válaszoltam, nemcsak a küldöttség, nemcsak a Központi Bizottság és a kormány nevében, hanem a magyar kommunisták és az összes öntudatos magyar dolgozók nevében is, hogy biztosak lehetnek: a szocialista forradalom ügyéhez, a munkásnemzetköziséghez és testvérnépeinkhez, közöttük a bolgár néphez mindörökké hűek leszünk. (Ügy van, úgy van. Nagy taps.) Ahogyan hűek maradunk népünkhöz, ugyanúgy hűek maradunk ahhoz az elhatározásunkhoz is, hogy az osztályellenségnek, a világimperializ- musrnak engedményt nem teszünk. Néphez hű csak az maradhat, aki nem tesz engedményt a nép ellenségeinek. Azt hiszem elvtársak, joggal mondhatom, bízhatnak bennünk. Nemcsak húsz, vagy 'harminc ember tanult az ellenforradalmi felkelésből, hanem ennek az országnak jónéhány százezer felnőtt gondolkodó dolgozója tanult az ellenforradalmi támadásból. (Taps.) Kedves elvtársak! Mégegyszer megköszönöm Önöknek, hogy eljöttek fogadni bennünket. Köszönöm türelmüket, amellyel meghallgattak. Azt kérem önöktől, lelkesítő szavakkal és példamutató tettekkel legyenek azon, hogy népünkben magasan lobogjon a lelkesedés, lángja a marxizmus—leninizmus eszméi, és a szocializmus és a béke ügye iránt. Ápoljuk a proletár im tér nac iona li z- must, ápoljuk országaink Szovjetunió vezette táborának egységét, ápoljuk a bolgár és magyar nép barátságát. Ügyünkhöz, a szocializmus és a béke teljes győzelméig hűek maradunk. (Hosszantartó, lelkes ütemes. nagy taps és felkiáltások: Éljen a pért! Hurrá!) (MTI) Még eredményesebbé akarjuk tenni a népfontmozgalmi munkát Urbán Jánosné megyei elnökségi tag nyilaikoxata Nemrégiben a Hazafias Népfront megyei elnöksége megbeszélést tartott a járási titkárok részvételével. Megkértük Urbán Jánosné elvtársat, hogy tájékoztasson bennünket a megbeszélés céljáról, a népfront-mozgalom időszerű problémáiról, feladatairól. — A járási titkárokkal tartott megbeszélés során hű képet kaptunk a legaktuálisabb kérdések végrehajtásának helyzetéről. A népfront munkájában, a bizottságok átszervezése óti% a barátsági hónap megszervezése volt a legnagyobb próbatétel. Ezt a feladatot sok helyen si kérésén oldottuk meg. Ez idő alatt a 'béke érdekében végzett politikai munkát, a népek közötti barátság eszméjének elmélyítését tartottuk legfontosabbnak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a béke kérdése mély 'hatással van az emberekre. Rendezvényeink nyomán sók emberrel tudtunk közvetlen kapcsolatot teremteni, sókakat tudtunk megszólaltatni, mozgósítani, közelebb hozni a népfront-mozgalomhoz. — Milyen tapasztalataik vannak a községi tanácsok és a népfront-bizottságok együttműködéséről? — Azt kell mondanom, hogy ez az együttműködés a tanácsok részéről elég »tarka« képet mutat. Vannak helyeik, — s örvendetesen egyre több, főleg a mislkolcd járásban, — ahol a népfront-mozgalom a tanácsokkal való jó együttműködés nyomán valóban tömegmozgalommá fejlődik. Szerencsére egyre több azoknak a községeknek a száma, ahol a tanácsok felismerik a népfront-bizottságok segítő szerepét, mindenekelőtt a község problémáinak megoldásában; igénylik részvételüket a községpoli- tákaii munkában, támaszkodnak rájuk a falu politikai, szakmai és kulturális nevelésében. E községek közé tartóznák: Bódvaszilas, Alacska, Tokaj, Tárcái, Tiszalkeszi, Tiszatarján, Hejőkeresztur. Azonban nem mondhatjuk, hogy mindenütt ilyen pozitív a helyzet. A megyében még több helyen, főleg a putnoki járásban éppen az ellenkező példa tapasztalható. Hasonló a helyzet Igrici, Bánréve, Sajóiád és más községekben. Ezeken a helyeken mintha szükséges rossznak tekintenék a népfront-mozgalmat. Szavaikban ugyan elismerik szerepüket, azonban vajmi kevés a tapasztalat arra, hogy keresnék a kapcsolatot a népfront-bizottsággal, vagy éppen fordítva. Gyakran egymásra várnák a feladatok megoldásában. Ezeknek szeretném tolmácsolni a tarcali tanácselnök szavait, aki úgy vélekedik, hogy a tanács és a lákosság problémáit éppen népfront-mozgalom átfogó erejével tudja sikeresebben megoldatni. — Milyen elgondolásaik vannak a további munka megjavítására? — Mindenekelőtt azon fáradozunk, hogy a községekben megteremtsük a tanács és a népfront jó együttműködésének feltételeit. Ennek érdekében szorgalmazzuk a tanácsok és a népfront-bizottságok közös összejöveteleit. Azt, hogy áhol a tanácsok még nem tették meg, tűzzék napirendre a népfronttal való együttműködés kérdéseit. Hívják meg a népfront-bizottságok elnökségeit, vagy fordítva. A népfront-elnökségek hívják meg üléseikre a tanács vb. tagjait, — s közösen beszéljék meg együttműködésük formáinak, módszereinek kialakítását. Ilyen jellegű közös megbeszélésék már voltak Abaújszántón, Göncön, Tarcalon. A kedvező hatás máris mutatkozik. Elgondolásaink között jelentős helyet foglal el az is, hogy hozzálátunk a járási aktívahálózat kiépítéséhez. Ehhez kedvezők a feltételeink, mivel a barátsági hónap során számos, lelkes áktívána találtunk, akiket komoly feladatokkal bízunk meg. Szükség van erre azért is, mert gyakran találkoztunk olyan nehézségekkel, amiket a népfibnf-bizottságok egymagák nehezen vagy gyakran nem is tudnak megoldaná. — A júliusi hónap során milyen feladatokat terveznek? — Tekintettel az aratási .munka ‘kampány-jellegére, nagyméretű rendezvényeket nem tudunk szervezni. Munlkatervünk alapján azonban, főleg vasárnaponként, de arra alkalmas esténként is, falusi szövetkezeti napokra, munkás -paras zttaláiko zók- ra és a júliusiban ülésező Béke-Vi- lágtanács előkészítő munkájára fordítjuk energiánkat. E munkával igyekszünk egybekötni azt a hosz szabb lélegzetű feladatunkat is hogy a gazdaköröket, — a falusi la kosság minden dolgozó rétegét ma gában foglaló — szélesebb népfront körökké alakítsuk át, azoknak vezetését 'hozzáértő, politikailag és szakmailag képzett emberekkel lássuk el, hogy e körökben a falu dolgozó lakossága számára biztosítani tudjuk kulturális igényei kielégítését. <P. I.) A második félévben 295 tonna alapanyag megtakarítását tervezik Borsodnádasdon A Borsodnádasdi Lemezgyár vezetői a második félév sikeres teljesítésére új műszaki fejlesztési feladattervet dolgoztak ki, amely további anyagtalkarékosságra és a minőség javítására serkenti a dolgozókat. A hengerlés! technológia megszigorításával például a következő hat hónapban 295 tonna alapanyagot akarnak megtakarítani, amelynek értéke 370 ezer forint. Az elektroacélók ötvözésének megváltoztatásával, továbbá az ónozott és horganylemezeknél az elsőosztályú gyártmányok növelésével több mint 300 ezer forint értékű árubevétel növekedést terveznek. A műszáki fejlesztési feladattervet széles körben ismertetik a gyár dől gozóival, hozzátéve, hogy ezek végrehajtásától függ a nyereségrészesedés összege. Júliusban megkezdik az új iskolák átadását Borsod megyében A Borsodmegyei Építőipari Vállalat ezévi programjában kilenc — nagyobbrészt falusi általános iskola építése is szerepéi. Ebből nyolc iskolát — a tanévnyitásig, szeptember 1-ig kell elkészíteni. A vállalat vezetősége a munkát úgy szervezte meg, hogy az új iskolák építését a legjobb brigádokra bízta. így például Ernődön a Henri Martin-brigád, a miskolci Malínovszkij úton pedig Bukovenszki Pál munkacsapata dolgozik. Ezenkívül a műszakiak az eredetitől eltérő átadási ütemtervet dolgoztak ki, hogy a szakiparosok egy&nletesen dolgozva, minőségi munkát végezzenek. Az intézkedések eredményesnek bizonyultak. A Henri Martin-brigád az emődi négytantermes felsőtagozatú iskolát kiváló minőségben szeptember 1 helyett már július közevén átadja rendeltetésének. Ugyancsak befejezés előtt áU az arlói iskola, amely előreláthatólag augusztus 1-re elkészülT A borsodi építők jó munkája nyomán szeptember 1-én 8 új iskolában kezdődhet meg a tanítás, a kilencedik iskola építését pedig Tapolcán a jövő évben fejezik be. Egy pillanat Előbújt a Nap a felhők mögül.-í MAI JEQYZETÜNK Ügyesen politizálni történelem bizonyítja, hogy nem egyszer föld alá gyűrték az igazságot, s az igazsággal szemben, annak mezében győzött a demagógia. Elég itt az 1956-os magyarországi ellenforradalomra utalni. Már elöljáróban elmondhatjuk a tanulságot: ha nem elég az. hogy a kommunisták tudatában vannak igazságuknak, ha ugyanakkor nem terjesztik meggyőző módon. Ezúttal nem az országos politizálásról szólunk, — A párttagok politizálásáról. Nemrégiben a Lenin Kohászati Művekben megvizsgálták a párttagok és a pártonkívüliek kapcsolatát. Helyenként nyugtalanító kép mutatkozott. A nyugtalanságot így lehetne summázni: a pártonkívüliek néhol ügyesebben, magasabb színvonalon politizálnak, mint egyes párttagok és külön politizálnak párttagok és pártonkívüliek. Miért? Egyes pártonkívülieknek nincs bizalmuk■ előhozakodni kételyeikkel, — tapasztalatuk miatt. Ezeknek a jóindulatú, becsületes embereknek sajnos olyan tapasztalataik vannak, hogy akkor volt jó, amikor nem szóltak. Ha szóltak. s felfedték zavarukat, nem kaptak kellő segítséget helytelen nézetük, gondolatuk tisztázásához. Ellenkezőleg. Előfordult, hogy — helytelenül — megbélyegezték őket. Természetesen az ilyen esetek miatt ezekben az emberekben a párttagok iránti bizalmat a bizalmatlanság váltotta fel. Az esetért a párttagokat, politikai „nézetüket”. a korábbi politikai légkört kell okolnunk. Egyes párttagok minden pártonkívülitől azt várják, hogy ugyanúgy gondolkodjanak mint ők, tehát kommunista módon. Csakhogy ezek az emberek pártonkívüliek. Egyetértenek ugyan pártunk főcélkitüzéseivel, a szocializmussal, azonban esetenként, egyénenként nem, értenek egyet bizonyos részletkérdésekben. Közülük sokan nem osztják a materialista világnézetet — idealisták. A kommunisták hivatottak arra, hogy összefogják, vezessék, átneveljék őket. De az a kommunista tudja-e vezetni pártonkívüli munkatársait, tudja-e formálni gondolkodásukat, aki nem bírja munkatársai bizalmát. Hiszen kölcsönös bizalom nélkül egyáltalán nem adódik alkalom a gondolatok kicserélésére. A gyárban, üzemben többször összejönnek a munkások, s beszélgetnek, vitatkoznak, politizálnak. S amikor megjelenik körükben egy párttag, nem egyszer előfordul, hogy elhallgatnak. Másra terelik a beszélgetést. Rossz, hogy előfordul az ilyesmi, mert visszahúz, gátolja a párt tömegkapcsolatai erősödését. nnek ellenkezőjére is van azonban példa. A Lenin Kohászati Művek durvahengerművében például jó irányban és szépen fejlődik a párttagok és a pártonkívüliek kapcsolata. Ez a pártcsoportok javuló munkáját tükrözi. Nagyban hozzájárul ehhez az a tény, hogy itt a pártcsoportbizal- miak közül öt elvtársnak különböző pártiskolája, háromnak pedig egyetemi végzettsége is van. Ezek a pártcsoportbizalmiak műveltségük mellett a pártmunkához, az emberek neveléséhez szükséges tapasztalattal is rendelkeznek. Amikor megjelennek egy-egy beszélgető csoportban, — a csoport tagjai nem hallgatnak el, sőt akkor kezdenek csak igazában politizálni. Gondok, kételyek, esetleg téves nézetek is „terítékre” kerülnek. A lényeg az, hogy megvan a kontaktus párttagok és pártonkívüliek között. S még valami: a kommunisták csak akkor terjeszthetik hathatósan saját nézeteiket, csak úgy győzhetik meg munkatársaikat, ha tudnak érvelni, ha van érvük. Ehhez az szükséges, hogy tájékozottabbak legyenek az országos és nemzetközi eseményekről, jobban, ügyesebben-politizáljanak, mint pártonkívüli munkatársaik. NAGY ZOLTÁN <5-oooGyorslista a III. és IV. Békekölcsön 1958 első félévi sorsolásáról Sorozat szám Szám Nyeremény Sorozat szám Szám Nyeremény (Folytatás a 2. oldalról.) 33165 33205 1—50 1—50 200 200 30827 1—50 200 33414 1-50 200 31019 1—50 200 33484 1—50 200 31099 1—50 200 33517 1—50 200 31171 1—50 500 33552 1-50 200 31200 1—50 200 33783 1-50 200 31285 1—50 200 33813 1-50 200 31335 1—50 200 33906 1—50 200 31389 1—50 200 33997 1—50 200 31595 1—50 200 34052 1-50 200 31701 1—50 200 34075 1-50 200 32014 1—50 200 34180 1—50 200 32124 1—50 200 34193 1—50 500 32232 1—50 200 34235 1-50 200 32288 1—50 200 34356 1—50 200 32299 1—50 200 34466 1—50 200 32353 1—50 200 34554 1—50 200 32364 1—50 500 34569 1—50 200 32538 1—50 200 34741 04 5.000 32575 1—50 20á 34741 1-50 200 32667 1—50 200 34894 1—50 200 32673 1—50 200 35067 1—50 200 32770 1—50 200 35366 1—50 200 32794 1—50 200 35509 1—50 200 32943 1—50 200 35517 1—50 200 32982 1—50 200 35573 1—50 200 32989 1—50 500 35925 1—50 500 32992 1—50 200 35977 1—50 200 33056 35 50.000 36024 1—50 200 33056 1—50 200 36141 34 5.000 33058 1—50 200 36141 1—50 200 33059 1—50 200 36773 08 10.0*00 Mindkét gyorslista közvetlenül a húzás után készült, ezért az esetleges számhroákért felelősséget nem vállalunk! A harmadik és negyedik békekölSorozat szám 36773 36832 36851 36980 37106 37298 37499 37741 37884 37884 38212 38307 38309 38348 38354 38478 38565 38699 38753 38873 38976 39061 39190 39254 39254 39289 39335 39361 39583 39649 39964 csőn nyereménnyel kisorsolt kötvényeinek beváltását 1958 július hó 3-án kezdik mee az Országos T«£á- rékpénztár fiókjaiban és a postahivatalokban. (MTI) Szám Nyeremény 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 49 5.000 1—50 ' 200 1—50 . 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 31 25.000 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 500
