Észak-Magyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-01 / 153. szám

Kedd, 1958. július f, északmagyarorszag Hazaérkezett Bulgáriából a magyar párt- és kormányküldöttség (Folytatás az 1. oldalról.) almaik idején. Gondolom, elég béke- tűrőik voltunk, pedig nehéz volt a helyzet. Szép szóval megkértük az el­lenforradalmi felkelés mozgatóit és cselekvő résztvevőit, hogy tegyétek le a fegyvert és ha letettétek, akkor megbocsát nektek a nép. Ám ők nem tették le a fegyvert. Ha pedig az ellenség nem teszi le a fegyvert, akkor pusztuljon! (Nagy taips.) Azt mond ják nekünk egyesek, hogy Nagy Imrével kapcsolatban meg­szegtük szavunkat. Ez rágalom. Ki tudhatta, hogy miit akar valójában az a Nagy Imre, akii október 23-án kijelentette, hogy súlyosnak ítéli a helyzetet, kész segíteni az ellenfor­radalom, —1 akkor ő is ezt a kife­jezést használta — leverésében. Ar­ról akkor egy árva szót sem szólt, hogy neki 1955 decemberéből van egy irata, amelyben benne van, hogy ki kell lépni a varsói szerződésiből, hogy vissza kell állítatná az úgyne­vezett koalíciós pártokat és azokkal kell kormányt alakítani. Erről egy árva szót sem szólt. Azt mondják nekünk, hogy a mi bíróságunk antirev í zi o niista akciót hajtott végre. Lehet és természetes is, hogy ha Nagy Imrékre ütnek, a revizionisták tyúkszeme fáj. Erről az összefüggésről mi nem tehetünk. Nagy Imrééket nem a nézeteik miatt, nem ilyen vagy olyan hibáik miatt vonta fele­lősségre a bíróság, hanem olyas­miért, amit senkinek sincs joga megtenni. Senki sem szegheti meg a mi alkotmányunkra tett esküt. (Ügy van, úgy van!) Ha ő, mondjuk október 23-án este megmondta volna, hogy azon a véle­ményen van, hogy vissza kell állí­taná a kisgazdapártot, be kell venni a kormányba, stíb., és ki kell lépni a varsói szerződésből, mi történt volna vele? A világon semmi, csak neon lett volna miniszterelnök, nem lett volna központi bizottsági tag, de nem is került volna soha bíróság elé. De ő mindezt nem mondta meg, hanem az ellenséges nyomást ki­használva, csalással belopta magát a hatalomba. Ha ő nem hazudja azt, hogy kész az ellenforradalmi felke­lés ellen harcolni, soha sem került volna hatalomra. Van egy másik oldala is a do­lognak. A Magyar Népköztársaság bíróságai 1956. november 4-e óta — mint ismeretes — számos ellenforra­dalmárt vontaik felelősségre. De mi­lyen igazság az, hogy ha azt, aki tesz valamit, megbüntetik, de azt, aki az egészet kigondolta, elhatározta, meg­szervezte és irányította, nem vonják felelősségre? Ki hallott már ilyen igazságszolgáltatást? A mi igazság­szolgáltatásunk valóban igazságszol­gáltatás és ami történt, aiz törvé­nyeink szellemében és törvényeink szerint történt. (Közbekiáltások: Megérdemelték a büntetést!) Elvtársak! Azt mondják egyes nyu­gati újságok, hogy az embereket meg­döbbentette az ítélet. Ki tudja, kiket értenék ők »emberek« alatt. Dul­lest például tényleg megdöbbentet­te a dolog, más személyeket, akiket nem akarók megnevezni, szántén megdöbbentett. Mi Bulgáriában találkoztunk jó- néhány emberre), akik szin­tén emberek, legalább annyira, mint Duller úr. Szófia főterén legkevesebb háromszázezer em­berrel találkoztunk egy gyűlé­sen és még másutt is, sok he­lyen találkoztunk emberekkel. Ott semmiféle elkeseredést, vagy megdöbbenést az emberek arcán nem láttunk. (Nagy taps). Éppen ellenkezőleg. Azt mondták nekünk a bolgárok, a dol­gozók, a munkások, a parasztók, kü­lönböző emberek: magyar elvtársak, mi egy emberként mellettetek va­gyunk a ti harcotokban. (Nagy taps.) Nagyon sok üdvözlést hallottunk ott. Az üdvözletekben mindig benne volt, hogy tisztelik, szeretik és kö­szöntik azt a magyar népet, amely a szovjet nép segítségével leverte az ellenforradalmi felkelést. Ezek a szavak egy kis büszke­ségérzetet ébresztettek bennem. Jól esik hallani, amikor az em­bernek a saját népéről jót mon­danak. Azt válaszoltam, nem­csak a küldöttség, nemcsak a Központi Bizottság és a kor­mány nevében, hanem a magyar kommunisták és az összes ön­tudatos magyar dolgozók nevé­ben is, hogy biztosak lehetnek: a szocialista forradalom ügyé­hez, a munkásnemzetköziség­hez és testvérnépeinkhez, kö­zöttük a bolgár néphez mind­örökké hűek leszünk. (Ügy van, úgy van. Nagy taps.) Aho­gyan hűek maradunk népünkhöz, ugyanúgy hűek maradunk ahhoz az elhatározásunkhoz is, hogy az osz­tályellenségnek, a világimperializ- musrnak engedményt nem teszünk. Néphez hű csak az maradhat, aki nem tesz engedményt a nép ellensé­geinek. Azt hiszem elvtársak, joggal mond­hatom, bízhatnak bennünk. Nemcsak húsz, vagy 'harminc ember tanult az ellenforradalmi felkelésből, hanem ennek az országnak jónéhány száz­ezer felnőtt gondolkodó dolgozója tanult az ellenforradalmi támadás­ból. (Taps.) Kedves elvtársak! Mégegyszer megköszönöm Önöknek, hogy eljöt­tek fogadni bennünket. Köszönöm türelmüket, amellyel meghallgattak. Azt kérem önöktől, lelkesítő sza­vakkal és példamutató tettekkel le­gyenek azon, hogy népünkben maga­san lobogjon a lelkesedés, lángja a marxizmus—leninizmus eszméi, és a szocializmus és a béke ügye iránt. Ápoljuk a proletár im tér nac iona li z- must, ápoljuk országaink Szovjet­unió vezette táborának egységét, ápoljuk a bolgár és magyar nép ba­rátságát. Ügyünkhöz, a szocializmus és a béke teljes győzelméig hűek maradunk. (Hosszantartó, lelkes üte­mes. nagy taps és felkiáltások: Éljen a pért! Hurrá!) (MTI) Még eredményesebbé akarjuk tenni a népfontmozgalmi munkát Urbán Jánosné megyei elnökségi tag nyilaikoxata Nemrégiben a Hazafias Népfront megyei elnöksége megbeszélést tar­tott a járási titkárok részvételével. Megkértük Urbán Jánosné elvtársat, hogy tájékoztasson bennünket a megbeszélés céljáról, a népfront-moz­galom időszerű problémáiról, fel­adatairól. — A járási titkárokkal tartott megbeszélés során hű képet kaptunk a legaktuálisabb kérdések végrehaj­tásának helyzetéről. A népfront munkájában, a bizottságok átszerve­zése óti% a barátsági hónap meg­szervezése volt a legnagyobb próba­tétel. Ezt a feladatot sok helyen si kérésén oldottuk meg. Ez idő alatt a 'béke érdekében végzett politikai munkát, a népek közötti barátság eszméjének elmélyítését tartottuk legfontosabbnak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a béke kérdése mély 'hatással van az emberekre. Rendez­vényeink nyomán sók emberrel tud­tunk közvetlen kapcsolatot terem­teni, sókakat tudtunk megszólaltat­ni, mozgósítani, közelebb hozni a népfront-mozgalomhoz. — Milyen tapasztalataik vannak a községi tanácsok és a népfront-bizott­ságok együttműködéséről? — Azt kell mondanom, hogy ez az együttműködés a tanácsok részéről elég »tarka« képet mutat. Vannak helyeik, — s örvendetesen egyre több, főleg a mislkolcd járásban, — ahol a népfront-mozgalom a tanácsokkal való jó együttműködés nyomán való­ban tömegmozgalommá fejlődik. Sze­rencsére egyre több azoknak a köz­ségeknek a száma, ahol a tanácsok felismerik a népfront-bizottságok se­gítő szerepét, mindenekelőtt a köz­ség problémáinak megoldásában; igénylik részvételüket a községpoli- tákaii munkában, támaszkodnak rá­juk a falu politikai, szakmai és kul­turális nevelésében. E községek közé tartóznák: Bódvaszilas, Alacska, To­kaj, Tárcái, Tiszalkeszi, Tiszatarján, Hejőkeresztur. Azonban nem mond­hatjuk, hogy mindenütt ilyen pozitív a helyzet. A megyében még több he­lyen, főleg a putnoki járásban ép­pen az ellenkező példa tapasztalható. Hasonló a helyzet Igrici, Bánréve, Sajóiád és más községekben. Ezeken a helyeken mintha szükséges rossz­nak tekintenék a népfront-mozgal­mat. Szavaikban ugyan elismerik szerepüket, azonban vajmi kevés a tapasztalat arra, hogy keresnék a kapcsolatot a népfront-bizottsággal, vagy éppen fordítva. Gyakran egy­másra várnák a feladatok megoldá­sában. Ezeknek szeretném tolmá­csolni a tarcali tanácselnök szavait, aki úgy vélekedik, hogy a tanács és a lákosság problémáit éppen népfront-mozgalom átfogó erejével tudja sikeresebben megoldatni. — Milyen elgondolásaik vannak a további munka megjavítására? — Mindenekelőtt azon fáradozunk, hogy a községekben megteremtsük a tanács és a népfront jó együttmű­ködésének feltételeit. Ennek érdeké­ben szorgalmazzuk a tanácsok és a népfront-bizottságok közös összejöve­teleit. Azt, hogy áhol a tanácsok még nem tették meg, tűzzék napi­rendre a népfronttal való együttmű­ködés kérdéseit. Hívják meg a nép­front-bizottságok elnökségeit, vagy fordítva. A népfront-elnökségek hív­ják meg üléseikre a tanács vb. tag­jait, — s közösen beszéljék meg együttműködésük formáinak, mód­szereinek kialakítását. Ilyen jellegű közös megbeszélésék már voltak Abaújszántón, Göncön, Tarcalon. A kedvező hatás máris mutatkozik. El­gondolásaink között jelentős helyet foglal el az is, hogy hozzálátunk a járási aktívahálózat kiépítéséhez. Eh­hez kedvezők a feltételeink, mivel a barátsági hónap során számos, lelkes áktívána találtunk, akiket ko­moly feladatokkal bízunk meg. Szük­ség van erre azért is, mert gyakran találkoztunk olyan nehézségekkel, amiket a népfibnf-bizottságok egy­magák nehezen vagy gyakran nem is tudnak megoldaná. — A júliusi hónap során milyen feladatokat terveznek? — Tekintettel az aratási .munka ‘kampány-jellegére, nagyméretű ren­dezvényeket nem tudunk szervezni. Munlkatervünk alapján azonban, fő­leg vasárnaponként, de arra alkal­mas esténként is, falusi szövetkezeti napokra, munkás -paras zttaláiko zók- ra és a júliusiban ülésező Béke-Vi- lágtanács előkészítő munkájára for­dítjuk energiánkat. E munkával igyekszünk egybekötni azt a hosz szabb lélegzetű feladatunkat is hogy a gazdaköröket, — a falusi la kosság minden dolgozó rétegét ma gában foglaló — szélesebb népfront körökké alakítsuk át, azoknak veze­tését 'hozzáértő, politikailag és szak­mailag képzett emberekkel lássuk el, hogy e körökben a falu dolgozó lakossága számára biztosítani tudjuk kulturális igényei kielégítését. <P. I.) A második félévben 295 tonna alapanyag megtakarítását tervezik Borsodnádasdon A Borsodnádasdi Lemezgyár veze­tői a második félév sikeres teljesíté­sére új műszaki fejlesztési feladat­tervet dolgoztak ki, amely további anyagtalkarékosságra és a minőség javítására serkenti a dolgozókat. A hengerlés! technológia megszigorítá­sával például a következő hat hónap­ban 295 tonna alapanyagot akarnak megtakarítani, amelynek értéke 370 ezer forint. Az elektroacélók ötvözé­sének megváltoztatásával, továbbá az ónozott és horganylemezeknél az elsőosztályú gyártmányok növelésé­vel több mint 300 ezer forint értékű árubevétel növekedést terveznek. A műszáki fejlesztési feladattervet széles körben ismertetik a gyár dől gozóival, hozzátéve, hogy ezek vég­rehajtásától függ a nyereségrészese­dés összege. Júliusban megkezdik az új iskolák átadását Borsod megyében A Borsodmegyei Építőipari Vállalat ezévi programjában kilenc — nagyobbrészt falusi általános iskola építése is szerepéi. Ebből nyolc is­kolát — a tanévnyitásig, szeptember 1-ig kell elkészíteni. A vállalat ve­zetősége a munkát úgy szervezte meg, hogy az új iskolák építését a leg­jobb brigádokra bízta. így például Ernődön a Henri Martin-brigád, a mis­kolci Malínovszkij úton pedig Bukovenszki Pál munkacsapata dolgozik. Ezenkívül a műszakiak az eredetitől eltérő átadási ütemtervet dolgoztak ki, hogy a szakiparosok egy&nletesen dolgozva, minőségi munkát vé­gezzenek. Az intézkedések eredményesnek bizonyultak. A Henri Martin-bri­gád az emődi négytantermes felsőtagozatú iskolát kiváló minőségben szeptember 1 helyett már július közevén átadja rendeltetésének. Ugyan­csak befejezés előtt áU az arlói iskola, amely előreláthatólag augusztus 1-re elkészülT A borsodi építők jó munkája nyomán szeptember 1-én 8 új isko­lában kezdődhet meg a tanítás, a kilencedik iskola építését pedig Ta­polcán a jövő évben fejezik be. Egy pillanat Előbújt a Nap a felhők mögül.-í MAI JEQYZETÜNK Ügyesen politizálni történelem bizonyítja, hogy nem egyszer föld alá gyűrték az igazságot, s az igazsággal szemben, annak mezében győzött a demagógia. Elég itt az 1956-os magyarországi ellenforradalomra utalni. Már elöljáróban elmondhatjuk a tanulságot: ha nem elég az. hogy a kommunisták tudatában vannak igazságuknak, ha ugyanakkor nem ter­jesztik meggyőző módon. Ezúttal nem az országos politizálásról szólunk, — A párttagok po­litizálásáról. Nemrégiben a Lenin Kohászati Művekben megvizsgálták a párttagok és a pártonkívüliek kapcsolatát. Helyenként nyugtalanító kép mutatkozott. A nyugtalanságot így lehetne summázni: a pártonkívüliek néhol ügyesebben, magasabb színvonalon politizálnak, mint egyes párt­tagok és külön politizálnak párttagok és pártonkívüliek. Miért? Egyes pártonkívülieknek nincs bizalmuk■ előhozakodni kételyeikkel, — tapasz­talatuk miatt. Ezeknek a jóindulatú, becsületes embereknek sajnos olyan tapasztalataik vannak, hogy akkor volt jó, amikor nem szóltak. Ha szól­tak. s felfedték zavarukat, nem kaptak kellő segítséget helytelen néze­tük, gondolatuk tisztázásához. Ellenkezőleg. Előfordult, hogy — helyte­lenül — megbélyegezték őket. Természetesen az ilyen esetek miatt ezek­ben az emberekben a párttagok iránti bizalmat a bizalmatlanság vál­totta fel. Az esetért a párttagokat, politikai „nézetüket”. a korábbi politikai légkört kell okolnunk. Egyes párttagok minden pártonkívülitől azt vár­ják, hogy ugyanúgy gondolkodjanak mint ők, tehát kommunista módon. Csakhogy ezek az emberek pártonkívüliek. Egyetértenek ugyan pártunk főcélkitüzéseivel, a szocializmussal, azonban esetenként, egyénenként nem, értenek egyet bizonyos részletkérdésekben. Közülük sokan nem osztják a materialista világnézetet — idealisták. A kommunisták hivatottak arra, hogy összefogják, vezessék, átneveljék őket. De az a kommunista tudja-e vezetni pártonkívüli munkatársait, tudja-e formálni gondolkodásukat, aki nem bírja munkatársai bizalmát. Hiszen kölcsönös bizalom nélkül egyáltalán nem adódik alkalom a gondolatok kicserélésére. A gyárban, üzemben többször összejönnek a munkások, s beszél­getnek, vitatkoznak, politizálnak. S amikor megjelenik körükben egy párttag, nem egyszer előfordul, hogy elhallgatnak. Másra terelik a be­szélgetést. Rossz, hogy előfordul az ilyesmi, mert visszahúz, gátolja a párt tömegkapcsolatai erősödését. nnek ellenkezőjére is van azonban példa. A Lenin Kohászati Művek durvahengerművében például jó irányban és szépen fejlődik a párt­tagok és a pártonkívüliek kapcsolata. Ez a pártcsoportok javuló munkáját tükrözi. Nagyban hozzájárul ehhez az a tény, hogy itt a pártcsoportbizal- miak közül öt elvtársnak különböző pártiskolája, háromnak pedig egye­temi végzettsége is van. Ezek a pártcsoportbizalmiak műveltségük mel­lett a pártmunkához, az emberek neveléséhez szükséges tapasztalattal is rendelkeznek. Amikor megjelennek egy-egy beszélgető csoportban, — a csoport tagjai nem hallgatnak el, sőt akkor kezdenek csak igazában po­litizálni. Gondok, kételyek, esetleg téves nézetek is „terítékre” kerül­nek. A lényeg az, hogy megvan a kontaktus párttagok és pártonkívüliek között. S még valami: a kommunisták csak akkor terjeszthetik hathatósan saját nézeteiket, csak úgy győzhetik meg munkatársaikat, ha tudnak ér­velni, ha van érvük. Ehhez az szükséges, hogy tájékozottabbak legyenek az országos és nemzetközi eseményekről, jobban, ügyesebben-politizálja­nak, mint pártonkívüli munkatársaik. NAGY ZOLTÁN <5-ooo­Gyorslista a III. és IV. Békekölcsön 1958 első félévi sorsolásáról Sorozat szám Szám Nyere­mény Sorozat szám Szám Nyere­mény (Folytatás a 2. oldalról.) 33165 33205 1—50 1—50 200 200 30827 1—50 200 33414 1­-50 200 31019 1—50 200 33484 1—50 200 31099 1—50 200 33517 1—50 200 31171 1—50 500 33552 1­-50 200 31200 1—50 200 33783 1­-50 200 31285 1—50 200 33813 1­-50 200 31335 1—50 200 33906 1—50 200 31389 1—50 200 33997 1—50 200 31595 1—50 200 34052 1­-50 200 31701 1—50 200 34075 1­-50 200 32014 1—50 200 34180 1—50 200 32124 1—50 200 34193 1—50 500 32232 1—50 200 34235 1­-50 200 32288 1—50 200 34356 1—50 200 32299 1—50 200 34466 1—50 200 32353 1—50 200 34554 1—50 200 32364 1—50 500 34569 1—50 200 32538 1—50 200 34741 04 5.000 32575 1—50 20á 34741 1­-50 200 32667 1—50 200 34894 1—50 200 32673 1—50 200 35067 1—50 200 32770 1—50 200 35366 1—50 200 32794 1—50 200 35509 1—50 200 32943 1—50 200 35517 1—50 200 32982 1—50 200 35573 1—50 200 32989 1—50 500 35925 1—50 500 32992 1—50 200 35977 1—50 200 33056 35 50.000 36024 1—50 200 33056 1—50 200 36141 34 5.000 33058 1—50 200 36141 1—50 200 33059 1—50 200 36773 08 10.0*00 Mindkét gyorslista közvetlenül a húzás után készült, ezért az esetleges számhroákért felelősséget nem válla­lunk! A harmadik és negyedik békeköl­Sorozat szám 36773 36832 36851 36980 37106 37298 37499 37741 37884 37884 38212 38307 38309 38348 38354 38478 38565 38699 38753 38873 38976 39061 39190 39254 39254 39289 39335 39361 39583 39649 39964 csőn nyereménnyel kisorsolt kötvé­nyeinek beváltását 1958 július hó 3-án kezdik mee az Országos T«£á- rékpénztár fiókjaiban és a postahi­vatalokban. (MTI) Szám Nyere­mény 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 49 5.000 1—50 ' 200 1—50 . 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 31 25.000 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 200 1—50 500

Next

/
Oldalképek
Tartalom