Észak-Magyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-31 / 179. szám

2 ESZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1958. július 91. A vízgazdálkodási társulatok jelentősége Kevesebb vízkár — magasabb terméshozam Napjainkban megyénk, községei­ben sok szó, esik a hároméves terv célkitűzéseiről, s főleg arról, hogyan lehet ‘ helyileg elérni az össztermés­hozam értékének 12 százalékos nö­velését. A virágzó mezőgazdaságért, á falu felemelkedéséért folyó mun­ka során sok mindent figyelembe kell venni, ha ríjvid időn belül ilyen nagy. eredményt akarunk elérni. Az idei esztendő, sokakat megtanított ar­ra, hogy a mezőgazdasági termelés növe- ; lésének egyik igen fontos ténye­zője — többek között — a helyes vízgazdálkodás. VÍZ: nélkül nincs növényi élet, vi­szont-a szükségesnél több víz kárt Okoz, esetleg teljésen megsemmisíti a termést. Helyes vízgazdálkodás nél­kül belterjes mezőgazdaságról nem beszélhetünk. Népi államunk minden tőle telhe­tőt ,• megtesz .annak érdekében, hogy á fríz pusztításaitól megvédje a la­kosságot. Borsodban például az idén ke­reken 25 millió forintot áldoz arra, hogy a többszáz kilométeres gátrendszerek és csatornák meg­védjék földjeinket az árvizektől, he okozhassanak kárt a belvizek; ahol lehetséges, ott a többtermelés szolgálatában álljon a víz. Az állam gondoskodása azonban nem terjed­het ki minden egyes vízfolyásra. Megyénkben is többszáz az olyan kis patakok, csatornák, időszaki vízfo- ljások száma, amelyeken az érdekel­teknek, tehát a községek lakosságá­nak kell elvégezniük a karban­tartási, a vízkárelhárítási munkákat.. Számos ilyen kis vízfolyás teszi bi­zonytalanná a völgyében elterülő földeken a gazdálkodást, sőt veszé­lyezteti kis családi otthonok bizton­ságát is. Pedig az ember — közös erővel — meg tudná zabolázni, sőt szolgálatába is tudná állítani ezeket a rakoncátlan kis vizeket. Ez év ele­je óta széleskörű lehetőség nyílt er­re.. Több önkéntes kezdeménvezés és a lakosság köréből érkező igé­nyek alapján, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa vízgazdálkodási társulatok megalakítását tette lehetővé. és a Sály alatt húzódó keskeny völgyben már teljesen lemocsarasí- totta a legelőket és réteket. A völgy­ben elterülő földek gazdái külön- külöri, műszaki tervek nélkül hiába is láttak volna hozzá a patak egy- egy szakaszának megzabolázásához, szabályozásához. De ami külön-külön lehetetlen, amivel az egyes ember nem tud megbirkózni, az a társulat meg­alakítása után, közös erővel .már könnyű feladat. A sályí vízkárelhárítási társulat már az idén mintegy 6000 köbméter föld­munkát szándékozik elvégezni. Nem­csak a vízkároktól akarják mentesíte­ni a patak völgyét, hanem arra is gondolnak, hogy a jövőben öntözés­re is felhasználják a patakot, tehát visszaszerzik tőle néhány esztendő alatt azt, amit évtizedek alatt elra­bolt a falutól. Nagy előnye a vízgazdálkodási tár­sulatnak az. hogy minden termelő, érdekelt földjeinek arányában veszi ki részét munkájából. A reáeső mun­kák értékét minden érdekelt pénz­ben is kifizetheti, de ha úgy látja jobbnak, akkor saját maga is elvé­gezheti a munkát. Vízgazdálkodási társulat csak ott alakítható, ahol a vízkárel­hárítás vagy vízhasznosítás szem­pontjából érintett terület műve­lőinek legalább 50 százaléka alá­írja a társulást helyeslő belépési nyilatkozatot. Ha valaki csak azért nem lép be a társulatba, mert azon spekulál, hogy majd mások az ő földiéről is elűzik az árvizek veszélvét. ő is öntözheti maid földjét anélkül, hogy ennek érdekében akár csak a füle boitját is megmozdítaná, az nagyon téved. Ren­delet mondja ki ugyanis, hogy amennyiben az érdekelteknek több mint 50 százaléka megalakítja a tár­sulatot. a kívülmaradókat földjeik arányában kötelezik a rájuk eső költségrész megfizetésére. A kor­mányrendelet azt is előírja, hogy ezt a pénzt közadók módjára kell be­hajtani. Tehát, aki így spekulál, az pórul jár, mert nem lesz teljes jogú tagja a társulatnak, nem lesz bele­szólása az ügyekbe, de fizetnie ugyanúgy kell, mint a rendes tagok­nak. Borsod megyében nagyon sok köz­ségben érdeklődnek már a gazdák a társulat iránt. A sályiakkal szinte egyidőben Kisgyőr községben is ösz- szefogtak a gazdák, akiket gyakran megkárosított a Csincse. Társulatuk­hoz a közeljövőben valószínűleg csat­lakoznak a hgrsányiak is. Az . ország egyik legnagyobb víz­kárelhárítási társulata van alakuló- félben á Bodrogzúgban, ahol mintegy 8800 katasztrális holdat akarnak men­tesíteni a nyári árvizektől. Ha a nyári gátrendszer segítségével csak az igen gazdag bodrogzugi ré­tek termését sikerül megmenteni, akkor már ez egymagában is évi 5—6 millió forintot jelentene. A bodrog- zúgi rétek és legelők megmentésével országos hírűvé feilődhetne e táj ál­lattenyésztése, milliós többletjöve­delemhez juthatnának az olaszlisz- kai, szegilpngi. bodrogkeresztúri, to­kaji és más környékbeli gazdák. És megyénkben még számos a ha­sonló lehetőség. Tiszakarádon például mintegy 350 kát. hold termését lehetne mentesíteni a nyári árvizektől egy kis nyáligát segítségével. A Bársonyos völgyében nagy terüle­teken meg lehetne sokszorozni a je­lenlegi terméshozamot, ha egy tár­sulat segítségével megteremtenék az öntözési lehetőségeket. Szerencs mel­lett és a megye több más részében száz és ezer holdakról tudnák leve­zetni a belvizeket társadalmi össze­fogással. A lehetőség most már mindenütt adva van arra, hogy az érdekeltek saját erejükből, közösen, az áUam legmesszebbmenő támogatásával megoldják vízügyi problémáikat, nö­veljék földjeik hasznát. A falvakban elsősorban a földművesszövetkeze­teknek és a tanácsoknak kell, hogy feladatuk legyen a dolgozó paraszt­ság e közös ügye érdekében minél szélesebbkörű felvilágosító munkát végezni. A jó gazdának pedig nem kell kétszer elmondani a nagyobb termést, biztonságosabb termelést elősegítő titkot. .. . .. „..Yezse.Sándor vízügyi igazgató. Új pályaudvar és korszerű állomás építését kezdték meg Tiszapalkonyán E társulatok lényege az. hogy azok a termelők, akiknek földjét vízkárok szokták érni, vagy akik hasznosítani tudnának egy-egy vízfolyást, össze­fogva, közös erővel oldják meg víz­ügyi problémáikat. Az állam nem­csak lehetővé teszi az ilyen társula­tok megalakítását,' hanem a legmesz- szebbmeriő támogatást is biztosítja számukra. Nemcsak ingyenes műsza­ki tervekben, szaktanácsadásban, ha­nem jelentős anyagi hozzájárulás­ban és ezen felül hosszúlejáratú hi­telekben is megnyilvánul az állam segítsége. Borsod megyében, a bükkalji Sály községben alakult meg az első vízkárelhárítási társulat. A kis Sály patak már évtizedek óta «— szinte minden esztendőben — je­lentős károkat okoz a gazdáknak. Minden nagy esőzés, erős hóolvadás után elöntötte a község belterületét, Az utóbbi időben igen sok jogos panasz hangzott el a Tiszapalkonyai Hőerőműben, hogy a dolgozóknak hazautazáskor a szabad ég alatt — az időjárás szeszélyeinek kitéve — kell a vonatra várni. A vasúti meg­állóhelyen ugyanis nem Volt fedett váróterem. Emellett a vasutasoknak is többlet munkát okozott a szénnel telt és üres vagonok gyors továbbí­tása a korszerűtlen szűk «-pályaud­varon.« Az Erőműt Beruházó Vállalat a dolgozók kérését figyelembe véve, valamint a kazánokat tápláló nagy- mennyiségű szénellátás zavartalan biztosítása érdekében elhatározta, hogy a jelenlegi vasúti megálló helyén több mint négymillió forintos költ­séggel új pályaudvart és vasútállo­mást létesít. A négyvágányos pálya­udvar mellett korszerű állomásépüle­tet és száz férőhelyes fedett váróter­met építenek. Az Ut- .és. Vasútépítő Vállalat dolgozói az új vasúti pálya­udvaron már 8000 köbméter földet mozgattak meg és megkezdték az épületek alapozását. A vasúti állo­más és a váróterem az év végére el­készül. , .. , -------------------------------­— A bányásznapra az edelényi bá­nyatelep egyik terén felállítanak egy álló bányászalakot ábrázoló szobrot. Liu Sao-csi: belüli elvtelen harc A párton III. EGYIK ELVTÁRS MONDOTTA egyszer, hogy mindaddig, amíg po­litikai állásfoglalása a párton belüli harcban „helyes”, nem számít vagy mellékes kérdés az, ha egyes szer­vezeti hibákat elkövet. Tehát úgy vélte, hogy a párton belüli harcban megengedhető, hogy ellenfelei ellen különféle, a szervezeti fegyelemmel Össze- nem egyeztethető eszközökkel harcoljon. Ez az érv és nézőpont tö­kéletesen helytelen, mert a helyes politikai vonalat és a helyes szerve­zeti vonalat egymásnak ellentmondó dolgoknak tekinti. Ez az elvtárs nem tudta, hogy a párt rendjének és szervezetének rombolása a legsúlyo­sabb elvi hiba. Különösen így van éz ma. A párton belüli egység és összefogás gyengítése azt jelenti, hogy a legnagyobb segítséget nyújt­juk az ellenségnek, a legsúlyosabb kcert okoztuk-a párt és a proletariá­tus 'érdekeinek, és olyan hibát köve­tünk el, amely minden más elvi hi­bánál veszedelmesebb. . Ebben, csakúgy, mint sok egyéb elvi kérdésben, minden elvtársun-k- nak tőle telhetőén össze kell hason­lítania és meg kell különböztetnie egymástól' a különféle elvi kérdése­ket, aszerint, hogy milyen mértékben érintik a párt érdekeit a szóban for­gó időpontban. Annak a törvénynek Bpegfelelőén, 'hogy a másodrendű elvek aláfendelendök az elsőrendű elveknek, a rész az egésznek, fogjuk eldönteni, hogy mely elvi kérdések­ben legyünk rugalmasak és tegyünk időleges engedményeket, s mely elvi kérdésekben legyünk hajthatatla­nok és utasítsunk vissza minden en­gedményt. A PARTBELI SZOLIDARITÁS és egység fenntartása érdekében néha időleges engedményeket kell tennünk olyanoknak, akik bizonyos nem túl fontos és égető elvi kérdé­sekben más nézetet vallanak; egy ideig ne vessünk fel ilyen elvi kér­déseket és ne vitázzunk róluk ma­kacsul. Ehelyett inkább azokat az égető kérdéseket .hangsúlyozzuk, amelyek a szóbanforgó időpontban nagy horderejűek. Természetesen ez egyáltalán nem elvi kompromisszum, vagy középút, hanerrí csak az akció során tett engedmény és a többségi döntés elfogadása. A fentiek a pártön belüli elvtelen harc kategóriájába tartozó kérdések. Miből ered a párton belüli elvte­len harc és a mechanikus, túlzásba vitt harc? Melyek forrásai? Először is, elvtársaink elméleti szintje általában igen alacsony és tapasztalataik sok tekintetben még nem kielégítőelk. Másodszor, sok a kispolgári elem a pártban. A kispolgárság meggon­dolatlansága. kiszámíthatatlansága, a paraszti kispolgárság bosszúvágyó természete szüntelenül befolyásolja a pártonbelüli harcokat. Harmadszor, a párton belül rend­ellenes a demokratikus élet. Még nem gyökereződött meg az elvtársak között a kérdések kölcsönös és tár­gyilagos megvitatásának helyes mód­ja. Nagymértékben megtalálható még a kérdések megítélésének és tárgyalásának goromba és szubjek­tív. módja. Negyedszer, opportunisták csem­pészték be magukat á pártba és elv­társaink egy részének gondolkodásá­ban is fellelhető bizonyos opportu­nista szellem. Ezek. hogy megmutas­sák, meninyire bolsevizálódtak”, gyakran tudatosan igyekeznek „balo- sák” lenni, mert azt hiszik ,hogy a „balos” jobb, mint a jobboldali. Vágy , pedig azért. táibadnak meg másokat, hogy saját tekintélyüket növeljék. Ötödször, trockista árulók és ellen- forradalmi elemek csempészték be magukat a pártba és arra töreked­nek, hogy a párton belüli harcból hasznot húzva aláássák a pártot. Ezek a hitszegő trockisták a párt zászlaja mögé bújva, gyaifcran tuda­tosan támadnak még bizonyos elv- társakat. Ezután az áruló trockisták egyiké utasítást kap, hogy lépjen érintkezésbe a megtámadott elvtárs­sal, s kísérelje meg bevonni őt a bandájába, hogy kémszolgálatra használhassák fel. EZEK A PÁRTONBELÜLI HARC TERÉN JELENTKEZŐ KÜLÖNFÉ­LE ELHAJLÁSOK FORRÁSAI. Pártunk á kezdet kezdetétől gya­FOGADÓÓRÁN Tíélelőtt tíz óra tájban. Guba Já­^ nos bácsi nagy elhatározással kopog be a mezőkövesdi tanácsluíz egyik emeleti helyiségébe. A megyei tanács tagját, a község választottját, Turnai Lajos elvtársat keresi, aki éppen most tartja szokásos fogadó­óráját. — A borjúnevelési ügyből kifolyó­lag van nékem panaszom, — kezdi megfontolt, kimért basszushangján. Guba bácsit, a falu egyik nevezetes állattenyésztőjét sérelem érte. Két állatra kötött szerződést. Az egyik állat után 400 forint adókedvezmény járna. Egyszerű formaság áll az út­ban, ami nem Guba bácsi hibájából, hanem egy érthetetlen intézkedés miatt következett be. És hama,rosan kiderül, hogy nemcsak Guba bácsi­nak van ilyen gondja, hanem más ál­lattartóknak is. Turnai elvtárs figyelmesen meg­hallgatja a panaszt, aztán gyorsan el­hagyja az irodát. Máris intézkedik, azaz intézkedne. Kiderül, a dolog nem olyan egyszerű. Az ügy átnyú­lik a járási tanács illetékes osztályá­ra, aztán tovább. Visszajön, noteszá­ba valamit .feljegyez és ezt mondja a búcsúzó Guba Jánosnak: t— Nem ígérek semmi mást Guba bácsi, csak azt, úgy intézkedem, mintha a saját ügyem lenne. — Egyébként — teszi hozzá — két héten belül írásban, vagy szóban hírt adok, mit tudtam intézni. Turnai Lajos elvtárs megyei ta­nácstag, — aki egyébként a MÁV igazgatóságának vezetője — valóban a szívén viseli választóinak ügyét és úgy intézkedik mindig, mindenben, mintha^ saját ügyéről lenne szó. Nem egy és nem tíz elintézett ügy, sére­lem orvoslása igazolja ezt. rP urnái elvtárs gyakran ellátogat Mezőkövesdre. Rendszeresen megtartja fogadóóráit. A választópol­gárok panaszait szépen feljegyzi és utána a tanács valamelyik tagjával — legtöbbször Galambos elvtárs ta­nácselnökkel — elindul, hogy szemé­lyesen győződjön meg erről, arról. Résztvesz tanácsüléseken. Nem egy­szer felkeresi a mezőkövesdielcet ott­honukban. Ilyenkor átjönnek a szomszédok is és előtte mindig meg­nyílnak a szívek, mert tudják, érzik, hogy a neki elmondott panasz, észre­vétel nem falrahányt borsó. Egyízben a község felső részén la­kók és a szentystpániak mondogatták, hogy: — Jó lenne egy vasúti megállót - csinálni a falú felső végén is. Jó lenne, jó lenne, mindenki ben­ne volt, csak éppen nem volt hozzá elegendő pénz, meg nem volt. aki kézbe vegye a dolgot. Turnai elvtárs a kezdeményezés élére állt és állami, községi támogatással, társadalmi munkával meg is épült a »Mezőkö­vesd felső« vasúti megállóhely. Hogy mit jelent ez? Nemcsak a község felső részén, hanem Szentistvánon, Bükkzsércen, Bogácson lakóknak is három kilométerrel megrövidült az útjuk a rxLsúthoz. Mondhatná valaki, hogy neki nem volt nehéz, hiszen ő az igazgatóság vezetője. Ez igaz, de azért mégiscsak szív kellett, sok tett, hogy magáévá tette a napi ezer, ezer-> kétszáz utas gondját, baját. A falu közepén folyik a Hór pa* tak. Ezt új mederbe terelték, hogy ne okozzon kárt. Egy zsilippel zárták el a régi medertől és esetleges megduzzadás esetén oda is engedtek xxilamennyi vizet. A zsilip elromlott és a víz elöntött, körülzárt derékig érő vízzel 12 házat. Se ki, se be. A hely­beli tanács hírt adott róla a vízügyi igazgatóságnak, de a hiba kijavítása lassan haladt. Eszükbe jutott, hogy majd Turnai elvtárs intézkedik, ö ki is ment, körülnézett, aztán intézkedésére a Vízügyi Igazgatóság dolgozóinak se­gítségével, a helybeli tanács támoga­tásával és a lakosság társadalmi munkájával hamarosan rendbehoz- ták a víz okozta kárt. A faluban nemcsak a vízzel, ha­nem a porral is volt baj. — Jó lenne locsolni az utcát mondogatták. — Ehhez locsolókócsira van szük­ség. Na majd a Turnai elvtárs el­intézi. Hogy Turnai elvtárs mennyit fá­radt, mennyit kilincselt különféle szerveknél, minisztériumokban, arról hallgat a krónika. De tény az, hogy egyik nap aztán megvolt az engedély, megvolt a roncskocsi, amit ugyani csak Turnai elv társ segítségével rendbehoztak. De nem akármilyen locsolókocsi leU belőle. Adott eset* ben tűzoltókocsinak is fel lehet hasz­nálni. Ami a lakosságot illeti, az is kitett magáért. Olyan ünnepélyes­séggel, üdvrivalgással fogadták, hogy máig is emlékezetes maradt. ésőbb aztán azzal álltak elő: \ — Locsolni már tudunk, de nincs mivel elszállítani a szemetet. Jó lenne egy teherautó. — A kívánság Turnai elvtárs jóvoltából, közremű­ködésével szintén megvalósult. Ezek voltak a nagyobb dolgok. Sok aprónak látszó ügyes-bajos dolgot is elintéz, mint megyei tanácstaghoz illik, nem jegyzi fel senki, ő nem vár érte köszönetét, elismerést. Turnai elvtársnak van egy dédelget tett gondolata, amelyből lassan való­ság lesz. Ez pedig: fürdővárossá épí­teni a »Matyó-gyógyfürdőt«. A fürdő hátamögött már ott is van a Lenin kohászatnak egy impozáns üdülője, épül a DIMÁVAG-é, mellette a MÁV-é, azután a Papírgyáré, s mos vállalatok is megtették az első lépé­seket. Több vezeti a fürdőváros épí­tésénél, - mint az egyszerű üdültetés gondolata. A fürdő gyógyhatású kü­lönösen reumások számára. A cél az, hogy gyárak, vállalatok dolgozói részére lehetővé tegyék, hogy ké­nyelmes üdülés közepette élvezhes­sék a víz gyógyító hatását. További terve, magát a fürdőt széppé tenni, építeni egy fedett fürdőt, hogy télen is használhassák az arra rászorulók. y gy dolgozik Turnai Lajos, me­gyei tanácstag, a hajdani gép­lakatos-segéd. Emberiességéért, köz­vetlenségéért, gondjaikkal való törő­déséért becsülik és szeretik a mező­kövesdi választópolgárok. CSORBA BARNA KISZ-segítőbrigádok a határban A kazincbarcikai MÁVAUT KISZ- fiataljai a sajószentpéteri Vörös Zász­ló Tsz. kérésére elhatározták, hogy korolt szigorú önbírálatot és folyta­tott párton belüli harcot. Ez tökéle­tesen helyes és jó. Párton belüli har­cunk nagy részben helyesen és meg­felelően zajlott le. Ezért pártunk sok esetben eredményeket ért el a párton belüli harcokban és bizonyos mér­tékben emelte pártunk elméleti szín­vonalát. Tagadhatatlan, hogy ezek a bírálatok és párton belüli harcok jelentik azt az erőt. amely pártun­kat a fejlődés útján előre hajtja. Éneikül pártunk nem állhat fenn. De azt sem tagadhatjuk, hogy pár­tunk hosszú történelmi fejlődése so­rán, a múlt párton belüli harcaiban megvoltak a fentebb említett jelleg­zetes elhajlások és hibák, s a párton belüli harcot sok esetben nem a he­lyes módon vívták. Emiatt nagy árat fizettünk párton belüli harcainkért. Ezért ma az a teendőnk, hogy hasz­nosítsuk a múlt hibáit, ügyeljünk arra. hogy a nagy ár, amit fizettünk, ne legyen hiábavaló, és hogy a múlt párton belüli harcának történelmi tanulságait tanulmányozva, pártunk nagy előrehaladására törekediünk. NAGYOBB EREDMÉNYEKET kell elérnünk a párton belüli harc­ban, és a párt nagyobb előrehaladá­sát kell kivívnunk a lehető legkisebb áldozat és fájdalom árán — ez a je­len és a jövő párton belüli harcának politikája, amelyet a kínai pártban folytatott párton belüli harc törté­nelmi tanulságainak vizsgálata se­gítségével kell megszabnunk. Célunk érdekében a múlt párton belüli har­caiban előfordult különféle elhajlá­sokat és hibákat tökéletesen ki kell küszöbölnünk, s a párton belüli har­cokat hatékonyan és megfelelően kell vívnunk. (Vége.) segítőcsoportot szerveznek, s most a munka dandárja idején rendszeresen — munkaidő után — kijárnak dol­gozni a szövetkezet földjére. Ezzel kívánnak hozzájárulni az aratási* cséplési munkák mielőbbi befejezé­séhez. A KISZ-szervezet részére a termelőszövetkezet a végzett munka után térítést fizet. A KISZ-tagság úgy határozott, hogy a kapott pénz­összeget kirándulásra, sportfelszere­lésre, valamint könyvvásárlásra for­dítják. A KISZ-tagok igen lelkesen és odaadóan végzik a munkát. A munka befejeztével jutalomképpen a legjobban dolgozókat a KlSZ-szerve- zet javaslata alapján, a befolyt ösz- szegből, ingyenes kirándulásra vi* szik Aggtelekre. ISTVÁN MIHALYNÉ KISZ-titkár, Kazincbarcika, Korszerű műutat építenek Praga és Kassa xttzűtt Csehszlovákiában az utóbbi évek­ben nagymértékben növekedett a személygépkocsik száma. Sokezerre rúg azoknak a dolgozóknak a számat akik rövid időn belül személygép* kocsit akarnak vásárolni. A motoro­zás Csehszlovákiában igen elterjeit sportág. A csehszlovák kormány ép* pen ezért úgy döntött, hogy a moto­rossport híveinek segítségére siet, csaknem az egész országot átszelő, korszerű műút építésével. 1961-ben hozzálátnak Csehszlovákia legkor­szerűbb műútjának építéséhez, amely Prágából Brnon, Bratislaván és Zilinán keresztül Kassára vezet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom