Észak-Magyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-31 / 179. szám

Csütörtök, 1958. július 31. fiSZAKMAGTARORSZAO 5 (Tudósítónktól.) NEGYVEN ÉS HU­SZONÖT — ezek a számok olyan kicsinyek, hogy az óvodások is elszámolnak ed­Negyven év a Lenin Kohászati Művekben diq. De ha ezeket a számo­kat években nézzük, mindjárt naggyá válnak. Naggyá válnak, ha megtudjuk egy dolgozóról, hogy már negy­ven éven át dolgozott idáig a Lenin Kohászati Művek­nél, illetve a kohászatnál. Ha elgondoljuk, hogy a dol­gozó hányszor kelt fel ezalatt az idő alatt reggel 5 óra­kor, vagy hányszor hagyta ott a családját este 9-kor, — mert szólította a kötelesség — tisztelnünk kell e szá­mokat. Ha visszatekintenek erre a negyven évre, sok rossz és szép emlék elevenedik meg szemük előtt. A mar­tinkemencék, melyekbe a dolgozók egészségtelen körül­mények között lapáttal adagolták a nyersvasat... A hengerdék, ahol régente sokszor embertelen körülmé­nyek között mozgatták a bugákat.... És a munkanélkü­liség, amely nem egyszer megtépázta soraikat! Ezekre nem jó visszagondolni. NYITRAI ÁRPÁD bácsi a karbantartó részlegnél dolgozta le negyven évét. Negyven egész év... Ezt azért hangsúlyozzuk ki, mert ezidő alatt nem volt még betegszabadságon sem, nem maradt ki égy percre sem. Ez a példa nem gyakori az emberek körében! Negyven évet töltött a gyárban Fekete Károly, Závorszki István és Makokár László, öreg dolgozók... Hétfőn nekik és rajtuk kívül még 25 olyan dolgo­zónak osztottak ki jubileumi jutalmat, akik 25 évet dolgoztak le a gyárnál. Az előbbiek között 9400 forin­tot, az utóbbiaknak 53 ezer 120 forintot osztott széj­jel becsületes munkásságukért a gyárigazgatóság. őszülő, kopaszodó bácsik... Arcuk megtört. Kér­ges tenyerük sok munkára vall. És ha megkérdezzük őket, a jövőre nézve mi a kívánságuk, így felelnek: — Szeretnénk még dolgozni legalább az ötven éves jubileumig. És ha az egészségünk jól szolgál, még tovább is ,.. SZÍVBŐL ÖRÜLNÉNK, ha kívánságuk teljesedne. Dolgozzanak erőben, egészségben, építsék széppé meg­újult gyárunkat. Neveljenek még sok ilyen utódot a gyárnak. S ha majd az öregkor elszólitja őket a mun­kától, nevük élni fog a jövő nemzedéke szivében. TAKÁCS JÓZSEF II Ulósgyíírvasgyári vasutasok között Hőerőmű Moldvában Az Képünk a romániai Borzesi-i hőerőmű és transzformátorállomást ábrázolja, erőmű a villamosítási terv első szaka szában épült Moldvában. Szerte az országban nagy lelkese­déssel készülnek vasutasaink a VIII. vasutasnap megünneplésére. A diós­győri vasutasokat látogattuk meg, hogy meggyőződjünk, miként készül­nek augusztus 10-re. Reggel hat órára beszéltünk meg találkozót Ki­rály Ferenc üzemfőnökhelyettes elv- társsal a Xl-es kapunál és megláto­gattuk a gyár területén azokat a he­lyeket, ahol zömmel vasutasok dol­goznak. Megálltunk a durvahengerdénél, ahol egy ideig figyeltük a kohászati dolgozók munkáját, majd a martin csarnoknál beszélgető vasutascso­porthoz értünk. Romenda Gusztáv kocsimester Zsóka Bertalan tolatás- vezetővel és brigádjával arról be­szélgetett, hogy a meleg öntecseket a lehető leggyorsabban és a legmagasabb hőfokon szállítsák a durvahengerdébe. Sajnos, a csapolásról elkéstünk, így csak annak lehettünk tanúi, amikor az öntecseket szedik ki a kokillák- ból és rakják át a melegszállító vasúti kocsikra. Amikor ezzel a munkával elkészültek. Zsóka elv­társ megadta a mozdonyvezetőnek a jelzést és a 292 sorozatszámú moz­dony vitte az anyagot hengerlés alá. -'crMellénkszegődÖtt Romenda elv­társié® javaslatára'- a-középhenger- ÍSÓrhoz mentünk, ahonnan a Lenin Kohászati Művek félkészáru termé­keit szállítja a MÁV. Innen szállít­ják az acélbányatámokat Csehszlo­vákia részére. Hat kocsival rakodtak meg a reggeli órákban és a hat ko­csi elindult hosszú útjára. Megnéz­tük a sínrakodást is. Itt 24 méter hosszú síneket raktak daru segítsé­gével vasúti kocsikra, hogy az or­szág egész területén kicseréljék az új sínekkel az elavultakat. Csontos István forgalmi szolgálat- tevővel beszélgettünk, aki örömmel beszélt arról a jó kapcsolatról, mely, hosszú idő óta a gyár és a vasút kö­zött fennáll. — Ezen a munkahelyen — mon­dotta Csontos elvtárs — egymást se­gítve végezzük feladatainkat. Ami- ,kor üres kocsikra van szükség, azonnal gondoskodunk róla, a kész és félkész termékeket mindenkor berakodás után elszállítjuk rendel­tetési helyükre. Ez a jó együttmű­ködés alapfeltétele. A gyári rendezőpályaudvarnál 25 vörösérccel megrakott kocsit vontat az egyik mozdony az „Óhid” vá­gányra, ahol két bagger várja a teli kocsikat. Alig állt meg a szerelvény, a baggerek máris hozzákezdtek azok kiürítéséhez. Kicsit távolabb a bun­kersorhoz „húzza be” egy másik mozdony a nagyolvasztó „táplálé­kát”. az ércet, kokszot, mészkövet. Mindenütt szervezett a munka, azonnal megindul a kirakodás, így mindenkor biztosítva van az üres kocsik újbóli munkábaállítása. A fűtőházban nagy az öröm a dol­gozók között. Itt már értesültek ar-| ról, hogy élüzem címre javasolta i őket a szakszervezet területi bízott-1 Bágának ülése. Az elmúlt alkalom­mal alig maradtak el az élüzem i szinttől, 1958 első felében még job- é ban megszervezték a munkát, nagyot f javult a munkafegyelem, gazdasá-' gosabb lett a mozdonyok kihaszná­lása, s ennek eredményeképpen el­nyerték a büszke élüzem kitünte­tést. — Nagy öröm számunkra a kitün­tetés — jegyezte meg Bökös József mozdonyvezető elvtárs —. mert fél­éves kemény munkánk jutalmát kaptuk meg. Az elért siker után most már az a célunk, hogy a gyár és a bánya még jobb kiszolgálásával megtartsuk az élüzem kitüntetést. A fűtőházból a „Szabadság” ren­dező pályaudvarra vitt utunk. Ezen a pályaudvaron irányítják a bányák felé induló és az onnan érkező sze­relvényeket. Pereces, Barossakna, Lyukóbánya, Annabánya csak úgy A hároméves tervben gépesítik a ma még nehéz fizikai munkát a szalonnái mészégetőben A kislakásépítők jóminőségű épí­tőanyagellátása érdekében, a Borsod megyei tanács az elmúlt években új mészégető üzemet létesített Szalonna községben. A két széntüzelésű mély- aknás kemencékben évente tízezer tonna meszet égetnek. Az új üzem további korszerűsítésére a tanács a hároméves tervben mintegy 750 ezer forintot fordít. Ebből az összegből el­sősorban a dolgozók munkakörülmé­nyeit javítják meg. így például az üzem gépesítésére, új berendezések beszerzésére csaknem félmillió fo­rintot költenek, s ezzel az eddig vég­zett nehéz fizikai munkát teljesen megszüntetik. Emellett körszerű zu­hanyozókkal ellátott fürdőt is építe­nek. A több mint kétszázezer forin­tos munkát már megkezdték és azt az év végéig befejezik.-------------­H asznósítják a Lenin Kohászati Művekben a martinkemencék pakuratűtésének kondenzvizét Eddig a martinkemencék pakura­előmelegítő gőzének kondenzvize visszatáplálás nélkül a szennyvízcsa­tornába folyt le. Fejér Zoltán és Platthy Elemér energetikusok újítá­sa nyomán most kezdeményezés indult arra, hogy a jelenleg szennyvízcsatornába folyó 70 fokos kondenzvizet hasz­nosítani lehessen. Az újítás szerint kb. 60.000 forintos beruházással, az egész martinkemen- cesor hosszában közös gyüjtőcsőve- zétékben a kondenzvizet összegyűj­tik, szivattyúval visszatáplálják a nagykovácsműhelyi kazánházba, ahol még előtte olajtalanítják. Ezzel az újítással évi több százezer forint megtakarítható. A tervezési munkálatok folynak, s a kivitelezés előreláthatólag még ebben az évben megtörténik. Ezzel párhuzamosan Fejér Zoltán és Francia József újítása nyo­mán, a martinkemencék magas hőfokon távozó hűtővizének hasznosítására is hamarosan sor kerül. Ezt a meleg lágyvizet öltözők fűtésé­re használják fel. A tervezési mun­kák — vállalaton belül — a közeljö­vőben kezdetét veszik és a szükséges berendezés megépítésével a megta­karítás szintén évi többszázezer fo­rintra tehető.-ooo­HARC A GYERMEKÉRI Ami egy érdekházasság mögött áll Sok kicsi sokra megy ontja a fekete gyémántot a kohászat és a többi gyár részére. Látogatá­sunkkor 16 csillogó szénnel megra­kott kocsit irányít Török László for­galmi szolgálattevő elvtárs a gene­rátor-üzemhez. Élüzem címmel tüntetik ki a diós­győri pályafenntartási főnökséget is. A főnökség dolgozói az utóbbi idő­ben igen nehéz és felelősségteljes munkájuk jó végzésével érdemelték ki a jutalmat. Radicsai Gyula pálya­mester irányításával Simon Péter előmunkás és brigádja közel 30 ezer köbméter kavicsot mozgatott meg a rendező pályaudvar és az állomás közqtti pályatesten. Most a pereces—barossaknai alagút vágánycsere munkálatait végzik kiváló eredménnyel. * Látogatásunk végén beszélgettünk Sarlai Jenő elvtárssal, a Diósgyőr­állomás üzemfőnökségének vezetőjé­vel. — Az üzemfőnökséghez tartozó fűtőház és pályafenntartási főnök­ség első félévi munkájával élüzem címet érdemelt ki — mondotta Sar­lai elvtárs —, csak a forgalom ma­radt el valamivel a szinttől. Az el­következendő időben minden forgal­mi dolgozó résztvesz a vasutasnapi, az alkotmány ünnepére tett felaján­lások teljesítésében és a munkalen­dület nem csökken majd egész fél­év folyamán. Ebben a munkánkban segít bennünket a pártszervezet és szakszervezet és olyan vasutasoknak, mint Frisovszky Bálint üzemirányí­tó, Budai János külső szolgálattevő, Puskás János tolatásvezető és bri­gádja, O. Tóth István tolatásvezető és brigádja, Czeglédi István vonta­tásvezető és brigádja, Pocsai Endre bányavasúti irányító, valamint a töb­bi forgalmi dolgozónak lelkiismere­tes munkája. A közelgő vasutasmap előtt igen sok dolgozóval beszélgettünk. Vala­mennyien úgy nyilatkoztak, hogy az üzemfőnökség mindhárom szakszol­gálati ága a második félév lezárása után elnyeri az élüzem kitüntetést Dolgozóink szavának betartása — erre megvan minden biztosíték — azt jelenti, ho<* * * iv még tökéletesebb lesz a Lenin Kohászati Művek, a többi gyár és a bányák kiszolgálása a vasút részéről. (Letkó) Gyakran elküldenek kenyeret vá­sárolná. Megszokott dolog, hogy eladáskor a kenyeret mindig megmérik. Sok­szor több egy két dekával. Egyszer- kétszer bizony már én is ráfizettem 30-40 fillért emiatt. Ez eddig jól is van, de ha kevesebb két kilónál 3-4 dekával?... Ez is előfordul sokszor. Ilyenkor sajnos az elárusító mindig azt mondja — 6 forint. Több kenyérüzletfben vásároltam már. Csodák csodája itt is »ß forint-« a megszokott szó. Ez nem helyes. Számoljunk egy kicsit: ha egyszer a kenyér súlya 2-3 dekával kevesebb, az még nem sok, de ha százszor, ezer­szer ez megtörténik, az már bizony sok. Ha a kenyér több, rá kell fizetni és ha kevesebb, akikor is a vevő fi­zessen rá? i ff ülönös história. Arról szól, 4 hogy van egy ember, neveze­a tesen Reiner Vilmos, aki otthagyta i családját és összeállt egy elvált asz- a szonnyal: Fekete Katalinnal. Mind- i ketten a Miskolci Gépkocsiközleke- a dési Vállalatnál dolgoztak. Itt is- a merkedtek meg. Az ember párttitkár a volt, az asszony kalauznő. Kezdetben i megértették egymást, jól éltek és a hamarosan egy fiúgyermeket aján- a dékozott nekik az élet. Vilmosnak a keresztelték, mint az apját. i Néhány évig csendben, megértés- 4 ben éltek. Aztán közbelépett az i anyós, aki addig uszított, szította az i ellenségeskedés tüzet, míg egy szép i napon összepakoltak és magara- i hagyták Reiner Vilmost. Nem kellett é már. mert — nem volt már párttit- Akár! Mint utólag kiderült. akkor is a csak érdekből ment hozzá. Nem i akarta Fekete Katalin, hogy őt is a 4 szülei után deportálják a Horto- 4 bágyra. (A miskolciak és a kömyék- 4 beliek is emlékezhetnek még rá, 4 milyen embertelen volt dr. Fekete 4 Gyula horthysta főjegyző, majd ké- 4 sőbb alpolgármester.) é Megkezdődött tehát a harc a gyer- á mekért. Az apa ragaszkodott a gyer- f mekhez és a harmadik kerületi ta­Í nács gyámhatóságához fordult segít­ségért. Reiner Vilmos, a gyámható­ság határozata értelmében, minden vasárnap 14 órától 16 óráig láthatta a gyermeket. Fekete Katalin azon- bí n hamar ráúnt erre. Törte a fejét, hogyan szabadulhatna meg a gyer­mek apjától. Megszületett az ötlet. Az egyik vasárnap beleegyezett abba, hogy Reiner Vilmos a gyermeket magához vigye éjszakára is. Így is történt. Az ám, de másnap Fekete Katalin már a tanácson volt jelen­teni, hogy Reiner Vilmos ellopta a gyerkeket. A gyámhatóság — miután meg- ^ hallgatta mindkét felet — új­ra kötelezte az anyát az említett ha­tározat betartására. Ennek azonban , ő nem volt hajlandó eleget tenni. ■ Reiner Vilmos ezekután a II. fokú ■ gyámhatóság közbenjárását kérte, • amely meg is hozta a véghatározatot. ■ Úgy döntött, hogy a gyermek apja ■ minden második vasárnap reggel 8 órától este 8 óráig elülheti a gyér­■ me két. Határozatba foglalták azt is. ■ hogy minden héten egy munkanapon az apa foglalkozhat gyermekével és bármikor meglátogathatja a bölcső­dében. Elvinni azonban csak abban az esetben lehet, ha arról értesíti a gyermek anyját. Egy hónapig Fekete Katalin betar­totta a gyámhatóság döntését, de az­| tán újra megtagadott mindent. Most már azt találta ki: azért nem en­gedi a gyermeket az apjához, mert meg akarja ölni. Reiner Vilmos újra fellebbezett s a gyámhatóság megint utasította Fekete Katalint a végha­tározat betartására. Két hónap után Fekete Katalin megint, felrúgta a gyámhatóság határozatát. Az ügy ezekután az I. kerületi tanács gyám­hatóságához került, amely elutasí­totta Fekete Katalin indoklásait az­zal. hogy a gyermek érdeke, hogy az apját apaként ismerje, vele rendsze­resen és rövid időnkint találkozzon. Fekete Katalin hajthatatlan maradt. Ez a zaklatott idegállapot, amely­ben az apa élt, odavezetett, hogy Reiner Vilmos öngyilkossági kísérle­tet követett el. Azonban felgyógyult. Ez év március 19-én az apa újra kérte az I. fokú gyámhatóságot, hogy láthassa gyermekét. A már említett véghatározatot ismét érvénybe lép­tették. Fekete Katalin megtagadta a döntést. Arra hivatkozott, hogy Rei­ner Vilmos súlyos »elmebeteg* és ez káros hatással van a gyermekre. Reiner Vilmos orvosi vizsgálatot kért. Az orvos kimutatta, hogy Rei­ner egészséges. A róla terjesztett rosszindulatú híresztelések nem fe­dik a valóságot. így a gyámhatóság ismét az ő javára döntött. Fekete Katalin azonban ezt sem vette tudo­másul. És most már újabb érvként azt állította, hogy nem is az apa, ha­nem a gyermek idegbeteg. Reiner Vilmos a városi tanács végrehajtóbizottságához fellebbezett, amely elrendelte a. gyermek felül­vizsgálását. Az egészségügyi csoport hogy-hogy nem, megállapította, hogy a gyermek valóban idegbeteg és ezért egy évre eltiltotta az apai láto­gatást. L íváncsiak voltunk, nem túl- ^ zott-e az orvosi vélemény és nem túl szigorú-e úgy az apával, mint a gyermekkel szemben. Az apa kíséretében elmentünk a gyer­mekhez a bölcsődébe. Az a kitörő öröm, ahogy a kisfiú apja nyakába repült, meggyőzött minket arról, hogy a gyermeknek szüksége van az apára, az apa szeretetére. Nagyon egyoldalú volt az egészségügyi cso­port ítélkezése. Fekete Katalin célját ismerjük: ő nyíltan, kereken kijelentette: „nem akar csavargót, kommunistát nevel­ni a gyermekből”. De vajon mit akar belőle ő nevelni? Az ő hanyag­ságából, gondatlanságából lett sú­lyosabb a gyermek állapota, ami miatt több mint egy hete a bölcső­débe sem viheti. Túlzottak és agyafúrtak Fekete Katalin „érvei”. Azt mondja, azért sem engedi Reiner Vilmosnak, hogy láthassa a gyermeket, mert mióta külön vannak, nem gondoskodott róla. mindössze egy alkalommal fi­zetett 300 forintot. Ez sem igaz. A csekkszámlák bizonyítják, hogy Rei­ner Vilmos — amíg láthatta a gyer­meket — rendszeresen fizette a böl­csődét és több mint 1000 forintot küldött Fekete Katalin címére. A kétségbeesett apa nem mon- ^ dott le a gyermekről. Harcol érte, s csak az ad neki erőt, hogy az igazságnak mégiscsak győznie, W Török Alfréd ben ünnepük meg Miskolcon. A nagy munkából részt kértek a Hazafias Népfront és a tömegszervezetek tagjai is. Az ünnep gazdag program­iját a napokban dolgozták ki. Esze- |rint , augusztus első felében a KISZ i városi szervezeteiben ifjúsági i napokon és taggyűléseken mél- • , tátják az alkotmány <születésé- , nek jelentőségét. i Számos ifjúsági napon — így pél­dául a Lenin Kohászati Művekben | és a DIMÁVAG-ban — idős dolgo- , zók is felszólalnak. Ezenkívül Mis­kolcon és Özdon — a két nagy ipari 'központban — megrendezik az öre­gek és fiatalok találkozóját | Augusztus 20-án délelőtt a mis­kolci repülőtéren találkoznak a me­gye fiataljai. A munkás—paraszt ifjúsági bé­ketalálkozón Komócsin Zoltán, a KISZ Központi Bizottságénak első titkára, a Politikai Bizott­ság póttagja mond ünnepi beszé­det. Ezután több mint két és félórás nagyszabású repülőbemutatón, majd különböző rendezvényeken szórakoz­hatnak a vendégek. Délután a város több részében tar­tanak ünnepségeket. A diósgyőri stadionban kerül sor a hat város kézilabda tornájára. A népkerti sportpályán — többek között — ke­rékpáros salakversenyt, labdarúgó mérkőzést rendeznék. A repülőtéren fellépnek a Ság- vári Endre kulturális sereg­szemle legjobb tánccsoportjai, a Szakszervezetek Házában pedig a színjátszó csoportok adnak vi­dám műsort. Este az ország egyik legszebb üdülőhelyén, a miskolc-tapolcai ta­von vidám lampionos majálisra ke­rül sor. Ugyanakkor a népkerti sza­badtéri színpadon a KISZ művészeti csoportok jutalom-műsort adnak a termelésben élenjáró fiataloknak. Az egésznapos munkás—paraszt Hiúsági béketalálkczó színes rakéták fellövésével fejeződik be. Az alkotmány törvénybeifctatásá- nak idei évfordulóját a KISZ Bor­sod megyei bizottságának rendezésé­Az alkotmány ünnepén nagyszabású munkás-paraszt ifjúsági béketalálkozót rendeznek Miskolcon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom