Észak-Magyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-27 / 176. szám

Vasárnap, 1958. julius 21. ESZAKMAGYARORSZAG 3 AZ ÉSZAKMAGYARORSZÁG IFJÚSÁGI ROVATA Tudósítás a tiszalúci KISZ-klubból Az est sötétje a Tisza felől lo- pódzik a faluba. Hamarább lop ódzott a szokottnál. Borús idő járja, — eső esett aznap. Hazatart a jószág, kapu zárul:.. Nagy helyen terpeszkedik a nagy falu, — széles is, hosszú is. A Bükk lábától jött ember azt mondja: ez már Alföld, de még mennyire! Az Alföldről jött meg visszanéz maga mögé: itt végző­dik a mi vidékünk. Mindkettőjüknek igazuk van. Tiszalúc mindkét táj bé­lyegéből kölcsönzött magának. Át­menő falu. Utcái keskenyebbek, mint az alföldi falué, de szélesebbek a hegyvidékinél. Sétáljunk a falusi estben. Este a fiatalok birtokolják a falut, az utcát. Legények sétálnak lányokhoz, lányok után Lányok áll­nak a kapuban legényre várnak, legényeket néznek. — Hogy szokás itt udvarolni? — kérdezem a lányokat. — Mint mindenütt — hangzik a válasz lenéző mosollyal, hogy »ennek sincs jobb dolga, mint ilyen után kutatni«. A mosolyra élesebben vágok vissza: — Ügy képzelem, hogy leülnek a búboskemence mellé, a padkára* aztán.., Jót nevettek rajtam. Nevettek, meg majdnem meg is sértődtek, hogy miket beszél ez a »beképzelt városi«. Megmagyarázom aztán, hogy nem tréfálok. Legutóbb Tisza- bábolnán jártunk, és ott — bár tilta­koztak ellene — a búboskemence előtti padkára ültettünk egy fiatal párt és lefényképeztük őket. Erről beszélgetünk most. Melyik fia­tal jár jobban? Aki gyárba jár, vagy az, aki a föld mellett marad? A tiszalúci fiatalok zöme — a fiúk 60— 70 százaléka, a lányok 30 százaléka — a falun kívül keresett munkát. J estóczki József, Varga János is Jgy volt. Egyikük a DL- MÁVJHS-ban dolgozott, másikuk a Lenin Kohászati Művekben. Vissza­— Itt Tiszalúcon ilyen már nincs, mondják. — Cukrászdája van a falunak, mozija, kultúrháza. A kul- túrházban KISZ-klub, tánckor, szín•» játszókor, meg a többi. Itt jegyzem meg, hogy a kuL x túrházra panasszal vannak a fiatalok, mert gyakran zárva talál­ják. Ez pedig nincs rendjén, mert. a kultúrház nem azért van, hogy zárva tartsák, az igazgatót meg nem azért fizetik, hogy ne gondoskodjék a íci- nyitásáról. A kultúrházbeli KISZ-klubjukat szívesen mutatják az idegennek a lúci kiszisták. Tavaly novemberé­ben hozták össze, azóta van benne rádió, lemezjátszó, egy könyvszek- rénnyi könyv sakk és többfajta újság is jár. A KISZ-titkár, Galuska János a sporttal hozakodik elő. Aziránt is igen érdeklődnek a tiszalúci fiatalok. A lányok is, ami nagy szó falun. Lúcról többen voltak lányok a járási szpartakiádon, mint fiúk. De a fiúk is szívesen sportolnak. Korábban szép eredményt értek el a birkózás­ban. Somogyi Sándor például máso­dik helyezést ért el az országos ifjú­sági bajnokságon. Azt mondják, most hanyatlóban van ez a sportág. Kevesebbet gondol velük az edző. Talán sokat vállal, így nem tud mindenütt helytállni. Meg pénzük sincs. Egy verseny lebonyolítása pe­dig pénzbe kerül. A KISZ-klubban gyakran adnak egymásnak találkozót a fiatalok. Azok is, akik »eljárnak« a faluból •— Miskolcon dolgoznak — és azok $3, akik otthon maradtak a földnél. A KlSZ-klub- ban szépszámú könyv áll a fiata­lok rendelkezésé­re. A könyvszek­rény előtt Nagy Sándor, a falusi KI SZ-veze tőség tagja. jöttek a faluba. Tudni kell ehhez, hogy Tiszalúcon igen *z*ven jövedel­m mező termelőszövetkezet működik, a Tisza Tsz. A két fiatal meghányta- vetette a dolgot: — Jobbnak láttuk így, — meséli Lestóczki József. — 53-ban, amikor megházasodtam, úgy döntöttem, hogy itthon maradok. A tsz szép jö­vedelmet biztosít az idén is. Ha jó lesz a nyár!... Tavaly 100 forintot osztottak egy munkaegységre, az idén 130-at terveztek. — Én fogatos vagyok... A múlt hónapban 40.15 munkaegységem volt. Persze ez kiugró hónap... — Igaz, ez kiugró hónap veit, de akkor is kétezer forinton felül lesz a havi jövedelmed a tsz-ben! — kontrázik rá Nagy Margit, a tsz könyvelője. — S mit keresnek a gyáristák? — 1500 forint körül... Attól függ, ki milyen helyen dolgozik. — Melyik hát a jobb? A tsz, vagy a gyár? — A tsz-ben kora reggeltől késő estig dolgozni kell!..; — A gyárba is korán kell kelni, hogy elérjünk a vonathoz.. s Közben valaki kiszámolja: a múlt hónapban Lestóczki József többet ke­resett a tsz-ben egy hónap alatt, mint a gyárba járó fiatal két és fél hónap alatt. Persze kiugró hónap, — télen nem lesz annyi, de az átlag így is jóval magasabb Lestóczki József javára. Igaz, ami igaz, végül gyárista és tsz-beli fiatai elismeri, hogy gaz­daságosabb itthon maradni a falu­ban, a Tisza Tsz-ben. A z est végleg úrrá lett a fa- lun. Csendesebb lesz a csend a tiszalúci utcákon. Valame­lyik ház ablakából zongorajáték hal­latszik. Gimnazista lány gyakorol. Lassan kialszik a fény a kisablakú házakban. A kultúrház világos ma­rad. Próbál a színjátszó csoport... NAGY ZOLTÁN Zajos csendélet a tiszalúci kultúr­ház KlSZ-klubiá- bwi. (Martinecz György felvételei.) Leleményes fiatalok A MÄV miskolci pályafenntartási gépállomás KISZ-fiataljai fölfedez­ték, hogy a műhely épülete alatt lé­vő már régebben beszakadt pincében sok hulladékvas és egyéb színesfém van, amit évek óta a dolgozók hulla­dékként bedobáltak. A KISZ taggyűlésen elhatározták, hogy ezeket az elfekvő anyagokat felszínre hozzák. Regőczi Endre KISZ vezetőségi tag vezetésével hozzá Is láttak volna a munkához. Azonban a pincében lehetetlen volt dolgozni a gáz miatt. Az épület és a pince egy régi salaktelepre épült, amely állan­dó és lassú égésben van. Emiatt a pincében elviselhetetlen volt a levegő. Ezen is segítettek a fiatalok. Légkompresszort állítottak a pincébe vezető nyilashoz, gázálar­cot szereztek és Regőczi Endre, Bod­nár István, Nagy István és Fekete István elvtársak megkezdték a mun­kát. Munkájuk eredménnyel járt; 12 mázsa vasat és 3 mázsa színes fémet hordtak napvilágra. Megyénk üzemeiben az első ne­gyedév során 40 ifjúsági export-bri­gád versenyezett egymással az el­sőbbségért. Az első helyet a Borsod- vidéki Gépgyárban Szemán József elvtárs 12 fős brigádja érte el, a má­sodik helyezést Tóth Albert brigád­ja, a harmadikat ugyancsak a Bor­sod vidéki Gépgyár Marcsek ifjúsági brigádja érte el. A Borsodvidéki Gépgyár ifjúsági Az elmúlt évben, amikor a bá­nyászlakások százai épültek megyénk bányászlakta falvaiban, városaiban, sok-sok ember szivét megdobogtatta a felfelé emelkedő piros téglafalak so!<asága. Ebben az évben másról be­szélnek a szemtanúk. A tanterem- hiány enyhítésén fáradoznak az épí­tők. Azok közül mutatunk be néhá­nyat, róluk szólnak a következő sorok. Dédestapolcsány Dédestapolcsány községben — a legutóbbi népszámlálás adatai szerint — közel kétezer ember él. A tanulás iránti vágy — az egyre növekvő községben — felülkerekedett az em­berekben. A régi iskolák szűknek bizonyultak. Hiába segítettek azzal, hogy kétműszakos tanítást vezettek be, nem oldotta meg a nehézsége­ket. Uj iskolára volt szükség. Az új épületet még állványok öle­lik körül. Fehér palateteje messziről látható. — Most már csak a kőporozás van hátra — mutat az állványok felé Bódi Gergely művezető. Az épület négy tantermében a kályhások dolgoznak. A tágas ab­lakszárnyak egymásután kerülnek vissza helyeikre. Az üvegesmester gyorsan — nagy pontosssággal — hasítja, szabdalja az üvegtáblákat. Ez jó jel. Utolsó simításnak ne­vezik az építkezéseken. Ha az üve­ges dolgozik, közel az átadás ideje. Hi4ba kérdezzük a művezetőt, mondja el az építés történetét, a sok-sok fáradságos munkát, keveset beszél. Csak ennyit mond: — Igyekeztünk ... A brigád vezetője Tóth János fia­talember. Brigádjában kőművesek, kubikosok és segédmunkások van­nak. Ók 24-en építették fel az isko­lát. Négy tantermet és egy igazga­tói lakást. Áprilisban érkeztek No vajról. Ak­kor kezdték meg az alapozást. Alig három hónapja és most majdnem készen van az épület. Igaz, akkor megígérték* szeptember elseje he­lyett 10 nappal előbb adják át. Pedig anyagra is várni kellett idő- közönkint. Ekkor sem tétlenkedtek Ha kellett, a kőművesek is lapátol fogtak. A téglát a 8 kilométerre léve visnyói vasútállomástól szállították ide. Homokot, kavicsot helyben ke- 2T6St»6l£ A munka szép, a falak simák, sza­bályosak. A hajrának semmi nyoma — Mi akkor siettünk, amikor kel­lett — mondják most. Ügyesen tették ... Nekézseny Ezt a községet úgy emlegették so­káig, hogy a pásztorok faluja. La­kóinak többsége pásztorélettel fog­lalkozott. A felszabadulás előtt ke­vesen tanultak itt. Régi homokkő­ből épült iskolájának két tantermi volt. A hajdani tantermekre mos1 nem lehet ráismerni. Az igazgató lakással együtt átalakítják. Négy la kást és egy tantermet nyernek \ele Mögötte száz méterre épül az új há romtantermes iskola. Az építők két helyen dolgoznak Az új épületben még sok műnk? van. Kívülről itt is kőporozzák a: épületet, de bent a szakipari mun kák többsége még hátra van. — Hiányoznak az ajtólapok. A: asztalosok is késve érkeztek, — tá jékoztat bennünket Sós Ferenc mű vezető. — Rövidesen megkezdjük i meszelést is. Néhány nap múlv; másképpen mutat majd az épülel Akkor tessenek megnézni. Az építők bíznak önmagukban, öl is áprilisban kezdték a munkát, ne héz körülmények között. Az itteni komplex-brigád vezetőj« Tóth István, ök Ostorosról és Andor naktállyáról jöttek. Kezdetben az el látásuk is bizonytalan, rendszertele: volt. Mégsem csüggedtek. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat — ahová ők is tartoznak — igyekezett segíteni rajtuk. Kis üzemi konyhát állított fel a hegyközi faluban, hogy meleg főtt ételt ehessenek a munká­sok. A MÁVAUT helyi járata is se­gítségükre volt. Az ebéd szállítását vállalták. Az iskola terve szép, a célnak meg­felel. A Borsod megyei Tatarozó és Építő Vállalat tervező részlege azon­ban elkövetett egy hibát. A mellék- épületet közel helyeztette az iskolá­hoz. Beszélgettünk Igó István igazgató­tanítóval is, aki gyakran megláto­gatja az építőket. — Az év elején nem akartuk hinni, hogy ebben az épületben 1958-ban tanítás lesz. Most már hiszünk az építők alkotóerejében. Derék embe­rek ... — mondotta. A további beszélgetés során meg­tudtuk, hogy a régi két tanteremben 192 gyermek tanult. Két tanító — három műszakban (!) — foglalkozott velük. Még hallani is rossz. Nekézsenyben ebben az évben négy tanteremben hét nevelő kezdi meg a tanítást! Parasznya Ha végigmegyünk a falu utcáin, szinte úgy érezzük, hogy a község új település, amely alig néhány év alatt nőtt ilyen nagyra. Az új házak soka­sága, a szabályos utcaképek legalább is erről igyekeznek meggyőzni ben­nünket. Az új iskola építésére nagy szük­ség volt. A környékből igen sok gye­rek tanult a távoli Sajószentpéteren, mert nem volt a közelben megfelelő iskola. A mostani — amelynek építése né­hány nap óta gyorsan halad — hat . tantermes lesz. Mellékszárnyában : korszerű tornatermet építenek! Eme- | létén három brigád is dolgozik. Itt a . belső vakolást végzik. Az úgyneve- . zett szakipari munkák még hátra vannak. Napjainkban még így látjuk. Le- . hét, hogy egy hét múlva derűlátób- ; bak lennénk. A kivitelezők ma is t azok. A nagy épület több munkaerőt : kívánt volna meg, mint amennyi • építette. Miskolcról — a selyemréti építke­• zésről — a neves Harsányi-brigád . néhány tagja érkezett az itteniek se­- gítségére. Naponta egy tantermet va­koltak be és igyekezetük előbbre vitte a létesítményt az átadáshoz. — Ez is három hónap alatt készült — tudtuk meg Sztupák Béla műve­zetőtől. , A határidő betartásáról így véle­kedik: — Mi akkor döbbentünk rá arra, [ hogy milyen nagy felelősség vár 1 ránk, amikor a helyi szülői munka- ' közösség vendégül látott bennünket és egy korsó sörrel ünnepeltük meg —- mintegy ötvenen — a földszinti falegyen elérését. Mi tudjuk, nagyon * várják az iskolát és készen kell len­nünk. Ebben a tudatban dolgozott minden brigádunk, de elsősorban Gál l Alajos kubikos brigádja, akik még i éjjel is betonoztak, hogy a kőműve­- sek építhessék a falakat. Gond és baj akad most is. Az épí- z tök az ellátás miatt panaszkodnak; _ Az üzemi vendéglátó vállalat pálin­- kástárói konyhaüzeme kifogásolható a minőségű és mennyiségű ételt bizto- a sít számukra.- — Ha meg lennénk velük elégedve, minden jobban menne, — jegyzi meg * Szabó Mihály, a miskolci brigád " megbízott vezetője. e Amint tapasztaltuk, igazuk vám Az ilyen »apró« kérdésekben is segí­teni kell az iskolaépítőket. a ____________ SZARVAS MIKLÓS I SKOLAÉPÍTKEZÉSEKEN Szűnő télben a tanteremhiány Csak ígry tovább brigádjai nem méltatlanul elsők a 40 ifjúsági brigád közül. Ugyanis a 3 ifjúsági brigád az első negyedév során mintegy 30.000 forintot takarí­tott meg anyag-szerszám takarékos­ság, és szerelési munka során. A KISZ Központi Bizottság az ex­portbrigádok jutalmazása során megyénkben a 3 első helyezést elért Borsodvidéki Gépgyár ifjúsági bri­gádjait pénzjutalomban részesítette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom