Észak-Magyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-26 / 175. szám
üzombaf, 1958. július 26. északmagyarorszAg 5 AZ ÓNODI FAZEKASOK T)izony nagy kár, hogy múlt időben kell róluk írni: csak voltak. A szó szoros értelmében ez a foglalkozási ág megszűnt ónodon. A XX. század folyton fejlődő gyáriparának fém- és üvegedényei, más készítményei teljes kihalásra ítélték községünkben e szép ősi iparágat. Pedig egykor az ónodi fazekasok nagy hírnévnek, készítményeik nagy keresletnek örvendtek messzi környéken. Az unokák már nem tudnának a mai modern tűzhelyeiken azokban az edényekben főzni, amitanúságot az alábbi rigmus, ami egyik kulacsán olvasható, íme: „Kedves egy jószágom, ha Üres vagy, szánom, ha tele vagy, fogy a pénzem, megvered a feleségem, de azért az semmi. Irta: Rusznyák Gyula.’’ A kulacs másik oldalán így folytatja: „Aki iszik belőle, váljon egészségére!^ Készült ónodon, 1904. IV. !-én. ff észített még más edényeket is; semmiben nem maradt le fazekas társai között. De mint mondóén még a nagyanyjuk főzött a nyitott kéményű pitixirban lévő szabadtűzhelyen. A nagymamák idejében, főképpen falun, még cserépből volt a fazék, a lábas (ami valóban három lábon állt, innen a lábas elnevezés), a tál és tányér, a kőpülő, sótartó, gyufatartó, volt több darabból álló ételhordó, mécses, vízeskorsó és ivóbögre. Ma már csodálkozva nézegetik, ha idősebb asszonyok még előszedik néha-néha lakodalmi alkalmakkor a padlás zugából a kormos- oldalú, drótozott cserépfazekakat és a ^zabodban tüzet gyújtva, azokban főzik meg a jóízű csigalevest. Ezeket az edényeket használta az ókor — és az újkor népe. Ha felszínre kerül a. földből egy-egy régi edény-darab, vagy töredék a letűnt időkből, formája kezdetleges, festés nélküli, de mestere mégis díszítette a maga primitív módján, mégpedig úgy, hogy ujjait a lágy agyagedénybe nyomkodta, vagy apró agyagcsomókat rakott rá, vagy a szeleit csipkezte ki. Amikor később az edények festésit, zamáncolását megismerték, nagyon szép motívumokkal díszítve készítették edényeiket, amit a községünkben és községünk határában előkerülő leletek is bizonyítanak. A későbbi kor fazekasai már egész művészi tökéletességű edényeket és más tárgyakat készítettek, színpompás Ifestéssel, A XIX. század elején kezd a ^ feliratos edények, tréfás felköszöntővel, rigmusokkal ellátott kulacsok, bögrék és más ivóedények készítése divatba jönni. A század végefelé általánossá lesz az ilyen edények gyártása, sőt átmegy a XX. század első évtizedére is. Ebben az időben készítgették az ónodi fazekasok is edényeiket, feliratos kulacsaikat és egyéb dísztárgyaikat. Itt mutatkozott meg fazekasmestereink kiválósága. A ránkmaradt készítményeik alakra, díszítésre, tartósságra nézve elsőrangúik. Egész fazekasnegyed volt akkor Ónodon, lent a »vár árkában« (a község várhoz közeleső részének még ma is ez a neve, mert több lalcóház a vár egykori vizes árkában épült fel) négy fazekas örökítette meg nevét készítményein az utókor számára. Nézzük csak, kik is voltak ezek? Pocsai Sámuel fazekasmester, például olyan szép és tökéletes formájú, kosalakú kulacsokat gyártott, ami ma is bámulatba ejti szemlélőjét. Nagyon érdekes a gyapjú utánzata e kulacsoknak, amit szintén agyagból rakott rá mestere, mégpedig úgy, hogy a lágy agyagmasszát ritkaszövésű vásznon nyomta keresztül, s így egyszerre több agyagfonalat kapott, amit ügyes kézzel formált gyapjú gyanánt kulacsaira. Készített ezenkívül lapos, feliratos, és köralakú kulacsokat, fazekakat, tálakat, tányérokat, só- és gyertyatartókat, tejesfazekakat és gyermekjátékokat. Minden darab egy-egy műremek a maga nemében. A rvai Béla, a szobrász fazekas, ** emberfejű díszedények készítője. Művészi kézzel mintázta ki gyermekiejnagyságú edényeit, amit egyformán lehetett használni do- hánytartónak, vagy gomb- és cérnás- doboznak, mert a tetejét le lehetett venni. Készített tálakat, tányérokat, tejesfazekakat virágcserepeket és sok gyermekjátékot, kakasalakú fü- tyülőt, apró agyaggolyókat, kis kom- módot kihúzható fiókkal stb. Rusznyák Gyula kulacskész'' ő és rigmusfaragó mester. Lapos, z^'^'en hordozható kulacsait szép fcrm.'ban, egyszerű díszítéssel készített?.. Tréfás, vígkedélyű emberként emlegetik a mgi idősebb emberek, akik még jól ismerték. Vígkedélyéről tesz jak róla, legszívesebben csak kulacsokat készített, mert azt mindig pálinkával töltette tele próbaképpen — hogy nem csepeg-e — a gazdájával, s természetes, hogy a pálinkát együtt itták meg. Baradnai János fazekast is jó mesterként emlegetik. Edényeit és más készítményeit, gondos, aprólékos munkával, csinos, ízléses kivitelben, színpompás festéssel készítgette. Készített mindenféle edényt, amit csak cserépből, illetve agyagból elő lehet állítani. A még meglévő edényei most is oly szépek, mintha ma kerültek volna ki műhelyéből. A rajta lévő zománc ma is fényes, repedés- mentes, pedig készítője már régen elporladt. Birtokomban van egy kulacsa, amely egyik legszebb darabja gyűjteményemnek. Formája és festése gyakorlott kézről és finom színérzékről tesz tanúságot. A kulacsra írt névreszóló kis versike pedig rímre helyes és szépírásra kifogástalan, így hangzik: „Dúrbák Imre uramé, uramé ez a kis kulacska. Kár, hogy ilyen kiesiny, mér nem nagyobbacska. Furcsa kis jószág ez melyből hogyha iszom, azonnal felejtem minden búm és gondom. Igyál pajtás, te is ezen kis szerszámból, élj még sok évekig Isten jóvoltából. Készült Ónodon, Baradnai Jánosnál 1897. XII/4-én.” Megélt mind a négy fazekas Ónodon, sőt egyik-másik egy kis földecs- két is szerzett. Igaz, az agyagot az ős anyaföld adta (az agyaggödör nyomai ma is megtalálhatók a református temető mellett) pár krajcár lefizetése ellenére akár egész évrevalót kaptak a község elöljáróságától. A fuvar, illetve a hazaszállítás többe került, mint maga az agyag. Az égetéshez szükséges fát legtöbbször az ónodi uradalomból kapták cserébe virágcserepekért, és más készítményekért. Jgy éltek, dolgoztak még száza- x dunk elején is fazekasaink. Az élet azonban mind nehezebb lett számukra. A környező erdőt kivágták (1910—12), az égetéshez szükséges fa beszerzése megnehezedett. A mindinkább fejlődő gyáripari készítmények teljesen kiszorították az egykor nélkülözhetetlen szép fazekasipart. Bár el kell ismernünk azt, hogy a ma használatos zománc- és üvegedényekkel a cserép nem veheti fel a versenyt, de mégis nagy kár, hogy ahol lehetne használni, ott sem használják háziasszonyaink. Ez az oka, hogy egykori népművészetünknek ma már csak emlékeit őrizzük. Nagy szeretettel gyűjtögettem a kihalt ónodi fazekas iparnak a még megtalálható darabjait. Amikor elnézegetem a tréfás rigmusokkal, felköszöntő versikékkel teleírt edényeket, kulacsokat, szinte megelevenedik előttem népünk, nagyapáink élete, kedélye. UDVARY SÁNDOR OOP" Munkadarabonként 4 perc időmegtakarítás A DIMÄVAG Gépgyár »N« gyáregység forgácsoló üzemében a fiatalok újított technológiát vezettek be a Hidasi rakodóhoz szükséges lánctagok készítésénél. Az eddigi függőleges maratási módszer helyett vízszintes maratási eljárással egyszerre öt pár lánctagot munkálnak meg. Da- rabonkint 4 perc időmegtakarítással jelentősen csökkentették a lánctag önköltségét. Eddig mintegy 400 darab lánctagot készítettek az üzembe»'-oooTöbb mint félmillió forintot költenek a mezőkövesdi Vastömegcikk gyártó Vállalat korszerűsítésére A mezőkövesdi Vastömegcikkgyár- tó Vállalatnál készült jó minőségű mezőgazdasági szerszámokat ma már szívesen vásárolják a borsodi parasztok. A kis üzem évről-évre egyre több ásó, kapa és lapát gyártására kap rendelést. Ezért a Borsod megyei tanács elhatározta, hogy a hároméves terv idején több mint félmillió forint beruházással bővíti az üzemet. Ebből az összegből 400 ezer forintot új daraboló műhely építésére, 150 ezer forintot pedig korszerű gépek vásárlására fordítanak. A Kossuth Kiadó új könyveiből Búzást János—Kalocsai Tibor; FOGJUK MEG! TOLVAJ! A Kossuth Kiadó »Hétköznapok« sorozatának új kötete riportokban számol be a társadalom alja-népéről, mely lopással, csalással károsítja meg a köz vagyonát. Ki és miért? — vizsgálják a szerzők a tolvajok különböző típusait és kutatják, mi visz egyeseket a bűn útjára. Javaslatokat s egyes üzemekben bevezetett módszereket ismertetnek a tolvajok lefülelésére. Hajdú Tibor: TANÁCSOK MAGYARORSZÁGON 1918—1919-BEN A tanácsoknak hazánkban nagy múltjuk és hagyományuk van; az első tanácsok 40 évvel ezelőtt alakultak meg nálunk, s ezeknek nagy részük volt az 1918 októberi polgári demokratikus forradalom győzelmében. A forradalom után négy hónapos harc után a munkások, katonák és szegényparasztok tanácsai a kommunisták mellé állítottak és létrehozták a világ második szocialista köztársaságát. A könyv végigkíséri ezt a tanulságos és izgalmas küzdelmét. Az 1919-es tanácsok harcaiból, eredményeiből Sokat okulhat a mai olvasó. A 10—14 ÉVES GYERMEK NEVELÉSE A CSALÁDBAN A »Szülők könyvtára« sorozat új kötete kilenc előadást tartalmaz, amelyek a serdülőkorba lépő gyermekek nevelésében problémát, nehézséget jelentő kérdésekkel foglalkoznak. Olyanokkal, amelyekkel minden szülő találkozik, akinek ilyen korú gyermeke van. A könyv eligazítja a szülőket, mi az ami tipikus ebben az életkorban, megismerteti velünk a serdülőkor jellemzőit, hogy jobban megértve kamaszodó gyermeküket — megtalálják érzékeny leikéhez az utat. €SDLLA©Ái2AT» EST S2EKSZÓN Az 1957-ben félbocsátott szovjet mesterséges holdak felkeltették az érdeklődést az űrhajózás és a csillagászat időszerű kérdései iránt. Ennek a jelentkező érdeklődésnek kielégítése céljából a csillagászati szakosztály lelkes tagjai 1958 első felében 71 faluban és városban tartottak csillagászati előadást, összesen 10426 hallgató előtt. A vidéki előadások számszerű és minoségi növekedése mellett nagy gondot fordítottak a miskolci előadásokra is. Ipari üzemekben gyárakban és a város kultúrottho- maiban 1958 első felében 35 csillagászati előadást és távcsöves bemutatást tartottak. Most a csillagászati szakosztály tagjai Borsod falvaiban, ipari és bányatelepein kívánnak távcsöves bemutatásokkal egybekötött csillagászati előadásokat tartani. Az első vidéki távcsöves bemutatót július 25-én (pénteken) este rendezték meg Szikszó község művelődési otthonában. Suba István »A csillagos égbolt« című előadása után bemutatásra kerül a Hold, a Jupiter és a Szaturnusz. A szikszói előadás főrendezője Kremniczky Vilmos tanár, a TIT járási titkára. A hároméves tervben megkezdik a konyhabútor gyártást a Sárospataki Faipari Vállalatnál Sárospatakon a tanács kezelésében lévő Faipari Vállalat üzemében eddig boroshordókat és kertibútorokat készítettek. A hároméves tervben mintegy 300.000 forintos költséggel korszerűsítik az üzemet. Űj gépekét állítanak munkába és azokkal megkezdik a konyhabútor garnitúrák gyártását. ÉRDEKES főijét * AZ ŐSEMBER NYOMÁBAN.;; Dr. John Talbot Robinson, a fok- városi Transvaal múzeum egyik régésze azt állítja, hogy nyomára jutott az emberi fejlődéstörténet egyik legelső emberének, a telanthropus oapehsisnek. A tudós már 12 éve végez kutatásokat a sterkfonteini barlangokban. amelyek Fokvárostól mintegy 65 kilométerré fekszenek. Legutóbb körülbelül 600.000 éves hegyikristály és kvarc szerszámokat talált. Dr. Robinson szerint nyilvánvaló, . hogy ezek az emberiség hajnalán éLt emberektől származnak. Persze csak további kutatások során derül ki majd. hogy valóban a telanthrőpus szerszámairól van-e szó. * A MAYA-CIVILIZÁCIÓ MARADVÁNYAI Egy francia régész hosszabb idő óta kutatásokat végez Quervtana mexikói tartomány lakatlan tengerparti erdőségeiben. A régész azt állítja, hogy a maya-civilizáció 26 városának nyomaira talált rá. Az expedíció nagyméretű szobrokra, valamint az ásatásoknál agyagtárgyakra és közvetlenül időszámításunk kezdete előttrőD származó bálványokra bukkant. * ÚTLEÍRÁS — 9500 FONTÉRT Devonshire hercege elárverezlette Londonban könyvtárának több értékes okmányát és ilyenmódon több mint 100.000 fontsterling jövedelemhez jutott. A páratlan értékű nyomtatványok között volt például egy jelentés Maghellan világkörüli hajóút járói, amelyet 1525-hen nyomtattak és most egy gazdag amerikai 9500 fontért vásárolta meg. összesen 6 példány van belőle a világon. * HANGLEMEZ-KONJUNKTÜRA * PÁRIZSBAN Franciaországban határozott hanglemez-konjunktúra érezhető. Tavaly 24 millió hanglemezt adtak el a francia fővárosban, míg 1954-ben csak 12 milliót. A vásárlásokról készült statisztikából kitűnik, hogy nem a fiatalság vásárol elsősorban hanglemezeket. A hanglemezvásárlók 52 százaléka 30 és 40 év közötti ember, míg a vevők 3 százaléka 20 évesnél fiatalabb csak. A vevők 60 százaléka szórakoztató zenedarabokat vásárol, 40 százalék előnyben részesíti a klasszikus zenét, ami lényegesen jobb arány, mint a legtöbb nyugateurópai országban. i MENUHIN LEHANGOLT HEGEDŰJE Yehudi Menuhin a napokban hangversenyt adott , a londoni Royal Festival Hall-ban. Zongorán, húga, Haphzibah kísérte. Alig három perce játszották Beethoven Tavaszi szonátáját, amikor a híres hegedűművész félbeszakította a játékot és hangolni kezdte hegedűjét, majd félpetre múlva folytatta a hangversenyt A nézőteret zsúfolásig megtöltő közönség' lélegzetvisszafojtva figyelte a kínos közjátékot. Egyébként a műsor közben — melyen César Frank hires szonátája is szerepelt — többízben volt »hangeltérés« zongora és hegedű között. * BRIGITTE BARDOT ÉS A CENZÚRA Jugoszláviában betiltották a Filmski Svet című hetilap egy számát, mégpedig Brigitte Bardot hibájából. A folyóirat ugyanis címlapján »izgató« képet közölt a filmcsillagról. A betiltás indoklása: »a közerkölcs súlyos megsértése, pornográfia, nega-> tív befolyás a jugoszláv ifjúságra...** * SZEGÉNY MANSFIELD Gondjai vannak Jayne Mamfield- nek, a szőkehajú, csipogóhangú filmcsillagnak. Az orvosok nemrégiben borzalmas megállapítással lepték meg: legkésőbb két év múlva olyan kopasz lesz, mint Yul Brynner. Ugyanis fejbőre nem bírja az erős haj festőszert, amellyel természettől barna haját szőkíti. Persze a közönség ízlése kiszámíthatatlan: Brynner is simára borotvált kopasz feje miatt lett közkedvelt, talán a dúsikeblű filmszmésznő is vonzóbbá válik ezáltal? * BECSÜLETESSÉGI REKORD A napokban Koppenhágában járt egy francia kereskedő és megszállt az egyik hotelben. Alighogy letette a kabátját, megjelent a szálló egyik pincére és pénztárcát nyújtott át a meglepett vendégnek. A francia kereskedő visszautasította a pénztárcát azzal, hogy már harminc éve nem járt a városban és így bizonyára té-* * védésről van szó. Kiderült azonban, hogy valóban az övé volt a tárca. Harminc, évvel ezelőtt hagyta a szállodában, a pincér azóta is gondosan őrizte és az első adandó alkalommal átnyújtotta jogos tulajdonosának. 2-re közöljük Július 31-én TAPOLCÁN hagyományos nagyszabású műsoros Ä INI INI /Á\ = B Ä L Fellépnek: Szilvássy Margit, az Állami Operaház művésznője, Puskás Sándor énekművész, operettdalok, kettősök. Farkas Viola balettáncos, Megyeri Gabriella táncdalénekes, Pászthy Tibor magyamóta énekes. Konferál: Murányi Lili Budapest- közkedvelt komferansziéja. A bálnyitó keringőt a Miskolci Pamutfonó tánccsoportja táncolja. Tánczene Népi zene Harsány! László és tánczenekara Vadász Gyula és cigányzenekara Pompás TŰZIJÁTÉK — GÖRÖGTÜZ! Tánc reggel 5-ig. Hideg, meleg ételkülönlegességek Jégbehütött italok Frissensültek, halvacsora Kiváló borok Belépődíj személyenként 5 Ft. Autóbuszjárat egész éjjel biztosítva.