Észak-Magyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-03 / 155. szám
w Csütörtök, 1958. július 3. fiSZAKMAGYARORSZAG Egy „elfelejtett44 miskolci tánc &q,y, kmifauile jíí enihcp iSzputnyiLmegíigyelo távcsöveket kapott a diósgyőri Uránia csillagvizsgáló Igazgató csak edzett koponyájú ember lehet, — mondta a minap a cirkusz egyik dolgozója, amikor Or- lóczyról, a hatalmas izomzatú egyensúlyozó művészről, egyben a Budapest Nagycirkusz igazgatójáról esett szó. Ami az edzett, kemény koponyát illeti, Orló- czynál megvan. Mint cirkuszigazgatónál is, mint artistánál is. Bejön a porondra a feleségével, felülteti az asszonykát egy tám lás - székre, aztán játszi könnyedséggel a levegőbe lendíti székestől és a szék egyik lábát a koponyájára illeszti, majd elengedi a székSzázezer forint megtakarítás Borsodnádasdon lábat, s fején a székkel és azon az asszonykával, ide-oda sétál, ledől egy heverőfélére, ide- oda forog, nyújtózik és közben biztonságosait egyensúlyoz. Amikor ezt élúnja, egy akkora vasrudat állít a feje tetejére, hogy nézni is nehéz. Az asszony azon felmászik és a rúd szédítő tetejen fejreáll, meg hasonlókat csinál. Egy másik hatalmas rudat pedig először a tenyerébe fog, majd magasra kinyomja, hogy az asz- szony annak a tetején is bemutathassa egyensúlyozó művészetét. Szinte követendő példának kínálkozik a Oriás-kábelgépet készítettek a DIMflVflG-ban Mit rejtenek a statisztikai adatok? A diósgyőrvasgyári Erkel Ferenc Zeneiskola munkája az elmúlt tanévben M ár egy évtizedes múltra tekinthet vissza a diósgyőrvasgyári Iprkel Ferenc zeneiskola. A tíz esztendő alatt sokszáz diósgyőrvasgyári munkás gyermeke ismerkedett meg a zenével, vált zenét ismerő és kedvelő emberré és nagyon sok esetben annak hívatott művelőjévé. A, 'most befejezett tanév statisztikai adatai szerint a tanévre beiratkozott 450 tanuló. s abból 3&0 jutott el a vizsgáig. A lemorzsolódás 15 százalékos volt, szemben az előző évi 22 százalékossal. Az iskola átlagos tanulmánya eredménye 3.69. Kitűnő, jeles, jó és közepes osztályzatot 333 tanuló ért el, ami a növendékek ossz-számának 89 százalékát jelenti. Az említett statisztikai adatok ridegek, szárazok, vajmi keveset árulnak el arról a lelkes munkáról, amely az Erkel Ferenc zeneiskolában Forral István igazgató és tanártársai vezetésevei, immár egy évtizede folyik *5 a tanévben a statisztikában tükröződő jó eredményeket szülte. Az elmúlt tanévben emelkedett az iskola színvonala, jobbak a tanulmányi eredmények. Csökkent a hiányzások száma és szinte teljesen megszűnt az igazolatlan mulasztás. Erősen csőikként a lemorzsolódás is. ami annak köszönhető, hogy a felvételi vizsgákat megszigorították, jobban megválogatták a jelentkezőket. A tanári kar és az igazgató a legnagyobb odaadással, szeretettel végezte munkáját, bár a tanév közben jelent- ikezett járványos betegség és a váltott műszakai tanítás bizonyos mértékben gátolta az oktatói munkát. A tanulmányi eredményekből kitűnőén nagyobb 'követelményeket támasztanak a növendékeikkel szemben és igazságos, tárgyilagos volt az osztályozás a vizsgákon. Mégis, a tanulmányi átlag valamivel jobb volt az előző évekénél. A zeneiskola tanárai szívügyüknek tartják a vasgyári gyermekek zenei nevelését, á növendékek is komolyabban veszik a tanulást, illetve gyakorlást, különösen a magasabb osztályokban. Tudatában vannak: csak így valósítható meg, hogy szocialista hazánknak mind több — és zeneileg is — műveltebb embere legyen. Az iskolai év folyamán az ellem“ őrzést végző felügyeleti szervek mindig megelégedéssel nyilatkoztak a tanári kar munkájáról, az iskolában folyó nevelő munkáról. Megállapítást nyert, hogy a zeneoktatási körzethez tartozó hat zeneiskola közül ez az iskola egyike a legjobban működőknek és a zenegim- nóziumi és zeneszakiskolai vizsgáké nál is általában ennek az iskolának növendékei vizsgáznak legjobban. Az év közben végzett jó munkát bizonyítja a december hónapban megtartott körzeti szolfézs lapról olvasó verseny eredménye. A résztvevő hat zeneiskola közül a helyezések felét ennek az iskolának növendékei nyerték el. Ezek az eredmények nemcsak örömöt nyújtanak és erőt adnak a további munkához, de köteleznek az iskola oktatási színvonalának további fokozására, hogy megvalósíthassák nemes céljukat: mind több vasgyári dolgozó gyermekét, vezethessék be a zene birodalmába, növeljék művészi igényüket, neveljenek belőlük Jó muzsikusokat és komoly zenét is élvezni tudó, hangversenyt hallgató közönséget. öregbítette az iskola hírnevét a Cegléden megtartott, zeneiskolák közötti ifjúsági kamara fesztivál is, ahol az intézet növendékeiből alakult rézfúvónégyes igen szép eredménynyel szerepelt. A tanév folyamán 6 növendékhangversenyt tartottak, amelyen a közönség is meggyőződhetett a növendékek előrehaladásáról és felkészültségéről. Ezeken a hangversenyeken mutatkozott be az iskola vonószenekara, az évzáróhangversenyen pedig a fúvószenekar adott bizonyságot felkészültségéről. Az iskola tanári kara az év folyamán két alkalommal adott hangversenyt. Mindkét koncert iránt igen nagy volt az érdeklődés. Örömmel állapítható meg, hogy a vasgyári közönség értékeli a zeneiskola tanárainak magasnívójú művészi munkáját. Ezeket a tanári hangversenyeket a jövő tanévben is rendszeresíteni fogják. Az iskola két tanára: Hegymegi Ernő és Szentimreii Magda nagysikerű önálló hangversenyt is adott. Résztvett a tanári kar a Miskolci Zenei Napok több hangversenyén is, ahol jó szereplésükkel ismét öregbítették az iskola hírnevét 1/ odáiy Zoltán és Bartók Béla tiszteletére megrendezték a szolfézs és hangszeres lapról olvasó versenyeket. Az eredmények azt bizonyítják, hogy a laprólolvasás terén a növendékek jelentős fejlődést értek el. Hiányossága az iskolának, hogy még nincsen megfelelő helyisége, ahol énekkari, zenekari próbákat és házi hangversenyeket tudnának tartani. Sajnos, ez a nehézség mindaddig fennáll, amíg az iskola épületének emeletéről a LKM. fúvószeneikara el nem költözik. Erre előreláthatólag akkor kerülhet sor, ha a miskolci színház elkészültével a vasgyári Művelődési Házat a színház ismét egészében a LKM. rendelkezésére bocsátja. Az iskola átvette ezévben a miskolci zenepedagógus munkaközösség szakfelügyeletét. A kijelölt szakfeL ügyelők lelkiismeretesen, szakszerűen és eredményesen végezték munkájukat. A tanév folyamán és a vizsgákon több alkalommal meglátogatta az iskolát a felügyeleti szerve, valamint a minisztérium zeneoktatási osztályának vezetője, továbbá a lengyelországi Bidgozs város zeneiskolájának igazgatója, akik mindenkor megelégedéssel nyilatkoztak az iskolában folyó munkáról. A jól végzett munkáért köszönet jár Forral István igazgatónak, a tanári kar minden tagjának, akiktől azt kérjük, jövőbeni munkájukban is gondoljanak mindig arra, hogy a diósgyőri dolgozók gyermekeit tanítják zenére, azoknak a gyermekeit, akiknek a múltban nem állt módjukban a* zenetanulás. Végezzék munkájukat úgy, hogy mind több — és zeneileg jól felkészült — kultúrált embert tudjanak nevelni szocialista hazánknak. Köszönet jár az LKM. kul- t úrosztályának és kultúrotthon igazgatóságának is azért, mert hangversenyek, ünnepélyes alkalmak megrendezésére a megfelelő helyiséget mindenkor készséggel biztosította. Az iskola jó munkáját, illetve annak későbbem fokozását biztosítja, hogy a következő tanévre a tanács három új státust bocsátott az iskola rendelkezésére és így az iskolánál már 16 kinevezett tanára lesz. Ezzé* a megoldással még jobbá tehetik az oktató-nevelő munkát és biztosra vehető, hogy tovább tudják emelni az iskola színvonalát. \/ ázlatosan ezek a tények rejtóz- v nek a vasgyári Erkel Ferenc zeneiskola elmúlt tanévi működését bemutató statisztikai adatok mögött. A ,tény*k megcáfolhatatlanul bizonyítják. hogy Diósgyőr-Vasgy árban kedvelik a zenekultúrát, évről-évTfc emelkedik a sikeresen vizsgázó zeneiskolai növendékek száma és kulturális forradalmunk eredményeként mind több diósgyőri munkás gyermeke lesz a zenekultúra rajongójává es műveiőjévé. Ehhez a hatalmas kulturális átalakuláshoz, a mind szélesebb tömegeknek a zene számára való megnyeréséhez nyújt Diósgyőr- Vasgyárban felbecsülhetetlen segítsé- < get az Erkel Ferenc zeneiskola. . Benedek Miklós \ 1 ötven éven keresztül Miskolcor, Iszinte szó sem esett arról, hogy van tűnnek a munkásvárosnak — Budaipest után az ország legnagyobb vá- Irosának— egy néprajzi érdekessége., tamely világviszonylatban is jelentős. tSz a miskolci tánciskolákban ötven tév óta változatlan kedvvel élő ma- Zjyar tánc: a »rac«. I 1952-ben a Népművészeti Intézet t munkatársai felfigyeltek a helyi t néptáncra. Nyomban filmre is petitéit, cikk is jelent meg róla a Tánc- t művészet című folyóiratban. A me- tgyei művelődésügyi osztály elkészíttette a tánc tudományos feldolgozását, eredetét, történetét, azzal a tervivel, hogy kiadják: »Miskolci tánc: Xa rác«. Hiszen ilyen néprajzi érdekességgel, tudtunkkal, egyetlen vá- Iros sem dicsekedhet, vagyis, hogy I van egy néptánca, amelyet nem a parasztok, hanem a munkások teremtettek! Aki nem hiszi, hogy így van, az nézzen be egy este a Debre- czenyi-utcai, vagy a vasgyári tánc- liskolábá. Várja meg, amig a zenekar tcsárdást kanyarít, és akkor elámul tszeme-szája. A géplakatos, meg a tvarrólány, a bolti eladólány meg a t vasgyári munkásfiú, a gépipari ta- Xnuló és- a gimnazista lány négyen- Inégyen összekapaszkodva egy körbe, Iforognak — forognak pillelábakon: \ez a ractánc! Pillanatok alatt megítélik a tackörökkel a táncterem — Imintha csak forgó virágbokréták Xszínesednének előttünk! • A mamák gyönyörködve nézik a Iractáncot, no meg a keringőt; ötven lévvel ezelőtt is pontosan így táncol- Iták: dehát éppen ez a miskolci rac- Itánc megbecsülhetetlen értéke! Itt Xtermett, ez kétségtelen. 2 Egyelőre tudja ezit néhány szakiember, és a figyelmes miskolciak tközül kevesen. — De mi történt az telmúlt években a raccal? — A mis- tkolci tánctanárok — tudatossá vállfán bennük a rác helyi értéke. — Xi megyében legalább száz faluban, 1 városkában megtanították. Sőt, — 2 áldozatos szívvel — Budapestre is Ifelvitték. Néhány kiváló miskolci Iractáncos, a pesti utcabálokon és a 2 Tisztiházban is bemutatta a miskolci 2munkásság táncát. Mindenütt nagy Isikére volt. Megtanították az orszá- Igos tánctanári tanfolyamokon is; ma 1 már legalább 20Q tánctanár tudja az lországban és szorgalmasan terjeszti lis a ractáncot. Sőt, új nevet is adtak tneki, például Szegeden, Kecskemé- 2 ten »négyesezós« a neve. És már-már lágy beszélnek róla, hogy »kérem, ez Ír égi helyi tánc!«... Pár napja ki- Idyúlt a villany Vácrátóton (igen, lesak most jutott el a villany ebbe a Ivestmegyei faluba) és az örömünne- Ipen mit láttunk? A fiatalság öröm.- 1 táncra lendült és négyesben racozott. ÍA Pestmegyei Hírlapban kép is van ta négyesező, vagyis racozó fiatalokból. Szóval a rác még a villanyt is tmegelőzve, eljutott már Vácrátótra |isJ ♦ Mi lesz, ha így megy tovább? Az'. Iegész országban elterjed az eddig. 2Miskolcon ápolt, kivirágoztatott •megteremtett tánc. Az nem baj, hogy ', •elterjedt! De baj az, hogy semmi, fnyoma sincs annak, hogy ez a tánci •sajátos miskolci munkásfolklór je-\ •lépégként született meg. Az elmúlt: 2ötven év ezer szenvedése és felsza-\ *baduló öröme van benne a múltjá 2 A DIMÁVAG-han — a magszál• lal együtt — egyszerre nyolc acél 2 vagy más fémhuzal sodrására alkal• más óriáskábelgép készült. A gép • méreteire jellemző, hogy magas• sága csaknem két és fél méter, hosz• szúsága harminchat, míg szélesség« • mintegy három és fél méter. Súly* l körülbelül ötven mázsa. A brazíliai $ exportra készült gépóriással órán- {kint — a kábel vastagságától füg• gően — 1—5 ezer méter kábelt 'ké• szíthetnek négy centiméteres átmé- l rőig. A gördülő csapágyazás széles- | körű alkalmazásának következtében Ja gép jóformán teljesen zajtalanul •működik. A gépet a napokban adták át a külkereskedelmi szerveknek. Ugyancsak elkészült a gyárban a korszerűsített huzalfeltekercselő ká- belgép mintapéldánya is, amelyet a készáru áttekercselésére használnák majd a hazai iparban. *»**••**•“»**•?VWw•WWWWWWW f••••f■ 1 — Július elseje és nyolcadika kö2 zött munkavédelmi kiállítás nyílt a ♦ Tudományos Kutató Intézet rende2 zésében. A kiállítás megtekinthető 1 mindennap reggel 8 órától 20 óráig 2 a szakszervezetek megyei székházá♦ ban, Kossuth utca 11. sz. alatt. ; A Borsodnádasdi Lemezgyár tietn- ! gerészei az első félévben húsz százalékkal csökkentették a hengertöréseket. Kiváló eredményt ért el a hanmadiik műszak kollektívája Bóta ' Dezső és Bóta József irányításával. , Míg az üzemben átlagosan egy tonna hengereltacélra 3,6 kilogramm hengerfogyasztás esett, addig a harmadik műszakon csak egy kilogramm. A hengerfogyasztás csökken* tésével az első félévben százezer forintot takarított meg az üzem. ♦ A Tudomány«« Ismeretterjesztő 2 Társulat diósgyőrvasgyári Uránia 2 csillagvizsgálójában — az eddigi műI szerek segítségével — az országos meteorológiai szolgálat részére, valamint a geofizikai év keretében a napfolttevékenység gél kapcsola fcban j végezhettek megfigyeléseket. A napokban a budapesti szabadsághegyi csillagvizsgálóintézettől a diósgyőriek négy szputnyikmegfigyelő távcsövet kaptak. így ezekkel lehetővé válik, hogy bekapcsolódhassanak tevékenyen a szovjet mesterséges bolygó nemzetközi megfigyelő szolgálatába. miskolci ifjúság valahol másutt rúgja a port, nem a régi, kedves, par- kettos tánciskolában. (ígérik, hogy visszaadják!) Továbbá sürgősen adják ki a miskolci néptáncról, a rácról szóló könyvet. Bél Mátyás, a híres földrajztudós egyszer már megírta Miskolcról, hogy lakói híresek a tánctudásukról, s hogy országos híre van a »miskolczi tántz«-nak és a »tántzos myskol- cziak«-nak! Ilyen jelzőt egyetlen magyar város sem kapott a múltban, tehát örökítsük meg napjainkban is a miskolci tánc hírét-nevét! Addig, amíg nem késő, mert ezek az ékes tollak mindegyre széthullanak szerte az országban, Szegedtől — Vácrátótig — és bizonyos idő múlva mindenki a magáénak vallhatju, kivált, ha jobban védi a városa hagyományait. VOLLY ISTVÁN * A szerkesztőség megjegyzése: Volly István fenti írását azzal a taozzáfuzéssel adjuk közre, hogy a megyei művelődésügyi osztály által kiadásra előkészített és Volly István cikkében is említett tanulmány Miskolc városnak a megyétől történt különválása folytán a városi tanácshoz került illetékességből és a továbbiakban a megyei tanács a kiadást nem szorgalmazhatta. Érdemes lenne a városi tanácsnál ezt a kiadványt újrfe elővenni és kiadásának lehetőségeit megvizsgálni. ban. De ki tud erről, hol lelhető fel ennek a nyoma? Úgy szólván sehol! Az a kis cikk már régen feledésbe merült, így aztán semmi nyoma a miskolci munkásság táncteremtő érdemeinek. Bartók Béla figyelmeztető szavai jutnak eszünkbe. Az 1930-as években a magyar népdalok kiadása pangott. Ugyanakkor egy jószándékú jugoszláv népdgltudós kiadott 230 magyar népdalt — horvát szöveggel. Bartók felemelte szavát: mi lesz, ha ez tovább folytatódik? Ha a magyar népdalokat idegen szöveggel ismeri meg a nagyvilág, akkor soha senki el nem hiszi, hogy ez valaha is magyar népi kincs volt, mert hiszen nincs a kezünkben a döntő bizonyíték: a magyar népdalok kiadványa! Miskolc is így járhat a ractánccal. Elterjed az egész országban, hiszen már Vácrátótra is eljutott! Terjed, mint a fény, de közben semmi nyoma nem marad annak, hogy ezt a miskolci munkásság teremtette, rhert hiszen erről sem emléktábla, sem könyv nem beszél! Javasoljuk, hogy jelölje meg emléktáblával a város azt a tánciskolát, ahol ez az életrevaló magyar néptánc fénykorát élte. Ez a Debreczenyi-utca 25. számú tánciskola épülete. Azért említem, hogy épület, mert ma szövetraktár van benne és a jókedvű Néhány szó a balesetelháritásról venni azokat a haszonleső és a következményekkel nem számoló zug- i'talmérőiket, akik a munkásvonaton bort és pálinkát árulnak a műszakba menő dolgozóknak. Ezek az emberek nem gondolnak arra, hogy az italosán munkábaálló kohászt könnyen baleset érheti, s családja nemcsak az ép kenyérkeresőt, de a családapát ■ is elvesztheti. Bár ezen a téren az ; utóbbi időben — a rendőrség és; pénzügyőrség hathatósabb munkája; folytán — javulás tapasztalható, az; eredménnyel korántsem lehetünk • megelégedve. A riadalom, a munkások Ösz- szefogására van szükség, de elsősorban a kommunisták és szak- szervezeti aktívák erélyére, hogy j a zugitalmérést teljesen meg- ; szüntessük. ; Simko Róberttal, a Lenin Kohá- \ szati Művek munkavédelmi osztályá- \ nak vezetőjével folytatott beszélge- \ tésünk alapján megállapíthatjuk: a; Lenin Kohászati Művekben, de Bor- \ sód megye egész iparában kevés \ gondot fordítunk a balesetvédő be- \ rendezések védelmére. Minit ahogyan \ az embert kell a baleset ellen védeni, J ugyanúgy kell a gépekre, szerszá- J mokra szerelt balesetvédőket is óvni \ a rongálódástól. A műszakiak nem \ minden esetben tesznek hathatós in- J tézkedést, de különösen nem tekintik \ a balesetvédő berendezések védését 1 szívügyüknek. Legyünk körűitekül-1 többek! 4 (takács) 4 Á Lenin Kohászati Műveikben a hároméves terv első évében munkavédelemre egymillió 960.000 forintot fordítanak. Tervükben szerepel egy porelszívó berendezés az öntődében, amely az ott dolgozók egészségét a káros portól és füsttől megvédi. Ezenkívül több mint egy nnülió forintot fordítanak a dolgozók szociális körülményeinek megjavítására. Ezévben befejezik a középsori öltözők építését. Ugyanitt az ipari víz helyett ivóvízhálózatot szerelnek be — s ezzel megelőzik a fertőző betegségeket. A szabadtéri dolgozók részére melegedő helyiség építését vették tervbe. Lassan minden feltétele biztosítva lesz, hogy a munkások egészséges körülmények között balosét nélkül dolgozzanak. Ennek érdekében sokat tesznek a szakszervezeti, • társadalmi, munkavédelmi aktívák. Ezt bizonyítják a következő számok: 1957-ben az összdolgozók létszámához viszonyítva a bálesetek száma 1,09 százalék volt. Ez év első felében ez a szám 6,93 százalékra csökkent. Ugyancsak csökkent a balesetek súlyossági tényezője is, amely nem kevésbé fontos, hiszen nem mindegy, hogy a dolgozó mennyi időt hiányzik a munkából, balesete folytán. A balesetek kiküszöbölését biztosítja a hároméves terv első évére beütemezett egymillió kilencszázhat- ezer forint. Azonban a gyáron kívül i§ ajkad temúvaló. Figyelembe kell férjek szájúira: íme egy erős férfi, aki nemcsak tenyerén hordja életpárját, de azt is hagyja, hogy a fejére álljon. Szóval Orlóczy nemcsak keményfejű ember, de feleségével együtt kitűnő artista. Mindketten az egyensúlyozó művészet Miskolcon még nem látott magas fokát nyújtották. — És hogy ez* a produkció edzi a koponyája keménységét Or- lóczynak, az artistának, bizonyára hasznára válik a hatalmas cirkuszt vezető Őrlő- ! czynak, az igazgatónak ' is ,.i —uimUáMmk,; (bm) ■ Pesten is szép a nyár műsora lesz és az ottani premiert megelőzve mutatják be Miskolcon. A revűben fellépnek: Zsolnay Hédi, Horváth Tivadar. Balogh Erzsi, Géczi Dorottya, Baracsi Ferenc, Ákos Stefi, Murányi Lili és sokan mások. Ugyancsak fellép a nagysikerű jugoszláviai turnéjáról most hazatért »Sztár« tánctrió és a Nemzetközi Jazzfeszti- válra hazánkba érkezett világhírű lengyel »Hoí jazz-kabaré« öt remek szólistával. — A »Pesten is szép a nyár« jó szórakozást ígér! Nyugödtan kérdezheti a miskolci olvasó, hogy miért idegesítjük ilyen kijelentésekkel, amikor Miskolcon olyan változékony az időjárás, mintha nem nyár, nem július, hanem a szeszélyesnek ismert április lenne. Lehet, hogy az időjárás Pesten sem a legkedvezőbb pillanatnyilag, ez azonban nem befolyásolhatja, hogy a július 7-én, a népkerti szabadtéri színpadon bemutatásra kerülő kétrészes, vidám, zenés revünek ne ez legyen a címe. A revü egyébként a budapesti állatkerti színpad következő
