Észak-Magyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-04 / 130. szám

r Világ proletárjai egyesüljetek l n fammtmmaÉ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIV évfolyam 130, szám Ara 50 fillér 1958 június 4, szerda r Jelentés Ozdról Durvahengermű gyárrészleg; (Tudósítónktól.) A Ózdi Kohászati Üzemek durva- hengerművében a legnagyobb gondot a programszerűség megjavításara, a felhozatal növelésére és a henger- fogyasztás csökkentésére fordítják. Az elmúlt hónapban különösen a felhozatal megjavítása terén értek el »szép eredményeket. Ebben döntő sze­repet játszik a csillapítatlan önte­csek arányának növelése. Az acélmű vállalta olyan minőségek csillapítat- lan kivitelben való gyártását, ame­lyeket eddig csak nyugtatott kivitel­ben készítettek. A csillapítatlan acélokat export­lemezeknél is jó eredménnyel alkal­mazzák. Ugyanis, így nincs lunker- képződési veszély — a felöntőfej nél­küli kokilláknál is lehet használni. A felöntőfejes kokillákkal szemben ez 4—5 százalékos felhozatal-javulást eredményez. Április hóban a kihozatal javítása révén a durvahengermű 1930 tonna termelési többletet ért el. Hatvan tonnás daru újszerű javítása az acélmű öntőcsamokában Az. acélmű • öntőcsamokában az évtizedék óta üzemelő, — fokozott termelésnek kitett — I. számú 60 tonnás daru hídjának futószekrényei annyira tönkrementek, hogy tovább használni nem lehetett. Miután a futószekrényeket a helyszínen cse­rélni nem lehet, az egész darut le­szerelték és hídját a kazánkovács műhelybe szállították. A folyamato­san üzemelő öntőcsarnokban a termelés lényeges csökkentése nélkül — a macska és híd fel- és leszerelé­sét állványozással elvégezni nem le­hetett. A daru 27 napig kiesett volna a termelésből. Az öntőcsambk vas- szerkezete olyan rossz állapotban van, hogy a tetőszerkezetre kötött csiga­sor felhasználásával még a köny- .nyebbsúlyú macska leszerelését sem tette lehetővé. Az acélműi villamoskarbanbarto műhely vezetője a termelés érdekeit figyelembevéve olyan megoldást dolgozott ki, amelynek segítségével az egész daru le és felszerelése kere­ken 4—4 órát vett igénybe. Ezzel a daru üzemi kiesése mindössze 19 napra csokiként. Az egyszerűnek lát­szó, mégis hasznos és ötletes megol­dás az volt, hogy a daru le és felsze­reléséhez a 45 tonnás gőzdarut hasz­nálták fel, amelynek 20 tonnás eme­lőjével a macskát, 45 tonnás emelő­jével pedig a hidat sikerült gyor­san le- és felszerelni, s így az elő­irányzott időből 8 napot megtaka­rítottak. A javítási időtartam megrövidíté­sében nagy részük volt a brigádok- nak — az acélműi villamoskarban­tartás, kazánkovács műhely, faipari és a gépműhely dolgozóinak, mert jól összehangolt, odaadó munkájuk néíkül ez az eredmény nem lett vol­na elérhető.-000­Készítik a borsodi és a baranyai iparvidék regionális terveit r % 'MimszHértanács elrendelte, hogy ÓZ ország gazdasági szempontból összefüggő részéire regionális vizs­gálatokat és terveket készítsenek, hogy ‘ azután meghatározzák egy es tájegységek településeinek szerepét. Igazgatási, ipari, mezogazdasagi, kulturális, üdülési és egyéb közpon­tokat alakítsanak ki és az így meg­határozott rendeltetésüknek megfe­lelően fejleszthessék a városokat és a falvakat. A Biztonsági Tanács ülése A Biztonsági Tanács megkezdte Tunézia panaszának tárgyalását. A hétfő délutáni ülésen meghallgatta Picot francia küldött válaszát Tuné­zia panaszára. A francia küldött azt állította, hogy a francia csapatok tuniszi tevékenysége nem támadó, hanem „védelmi” jellegű cselek­mény. A francia kormány nevében javasolta: A Biztonsági Tanács mondja ki határozatban, hogy ja­vasolja mindkét félnek, tartózkod­jék mindenféle cselekménytől, amely megnehezíthetné a két fél közötti ^közvetlen tárgyalásokat”. E tárgya­lások sikerének elengedhetetlen feltétele a tunéziai kormány korlá­tozásainak megszüntetése a franciad csapatokkal szemben. < Anglia képviselője javasolta: Sza-( kítsák félbe a kérdés további vitá- ( ját és akkor folytassák, ha majd a, legközelebbi ülésen Tunézia és, Franciaország képviselője elmondta ( véleményét. A Biztonsági Tanács, hívja fel a feleket a tárgyalások ( folytatására. Az Egyesült Államok ( képviselője csatlakozott ehhez a ja-< vaslathoz. i Szóbóljev, a Szovjetunió képviselő-' je megállapította, a Biztonsági Ta-' nácsban többször beszéltek a közve­títés eredményeiről és a kompro-1 misszumos javaslatokról. De a ta­nács mindezideig semmiféle hivata-' los értesítést nem kapott ezekről az eredményekről. Szlim, Tunézia képviselője megái-, lapította: A két fél között jelenleg, semmiféle tárgyalás nem folyik, s, Tunézia éppen ezért volt kénytelen, a Biztonsági Tanácshoz fordulni. , A Biztonsági Tanács június 4-én I tartja legközelebbi ülését, A libano-J ni panasz június 3-ra kitűzött tár-i gyalását elhalasztották, mert az í Arab Liga még tárgyalja ezt a kér-i dést, (MTI) ■* A lehetőségek határán belül t : •>—- . ♦ ♦ B termelékenység néhány elméleti \ és gyakorlati problémája t Nem! a mezőnyárádi Uj Élet Termelő szövetkezet tagsága idejében gondos­kodik a takarmányszükségletről. A kazalozást gépi segítséggel végzik. De Gaulle lemondással fenyegeti a nemzetgyűlést A francia nemzetgyűlés alkot­mányjogi bizottsága a hétfő esti órákig tárgyalta a kormány* alkot- mányreformmódosító javaslatát. A bizottsági tagok »köztársasági front­ja« ismét kialakult és végül 21 sza­vazattal 11 ellenében — kilencen tar­tózkodtak a szavazástól — jelentős módosítások árán fogadták csak el De Gaulle alkotmányreformtervét. A kommunisták, a radikálisok és az MRP bizottsági tagjai szavaztak együtt. A kormány javaslatát csu­pán a baloldali függetlenek és a köz- társasági szocialisták tették magu­kévá. A szocialisták tartózkodtak a szavazástól. Az alkotmányjogi bizottság módo­sításai közül a legjelentősebb az, hogy a parlamentnek kell megvitat­nia az alkotmány reformját. De Gaulle elgondolása az volt, hogy a parlamenttel megszavaztatja az al­kotmányreform elvi elfogadását és azután a parlament ellenőrzése nél­kül maga dolgozza ki, hogy milyen előírásokkal váltsa fel a jelenlegi alkotmány szakaszait. A nemzetgyűlés 21 óra 30 perckor összeült. A kormány padsorában ez alkalommal már helyet foglalt De Gaulle is. De Gaulle tábornok hétfőm este a nemz^igyűlésben ki jelentette; — Ha Önök nem adják meg ne­kem a felhatalmazást és az eszközö­ket' az alkotmány megreformálására, akkor a kormány nem maradhat fenn ma éjszakánál tovább. A tábornok a zsúfolásig telt nem­zetgyűlésben mondott Ötperces beszé­dével választás elé állította a kép­viselőket, hogy vagy elfogadják ja­vaslatát az »előzetes« alkotmány- reform törvényjavaslatra, vagy »visszamegy falujába«^ De Gaulle tábornok a beszédét a nemzetgyűlés elnöke felé fordulva mondotta mikrofonba, úgy hogy köz­ben háttal állt a teremnek. Le Troquer, a nemzetgyűlés elnö­ke, aki az elmúlt válságos napokban nem titkolta, hogy határozottan ellenzi De Gaulle kormányalakítását, nyomban félbeszakította a táborno­kot és ‘így szólt : — Szabadna egy technikai taná­csot adnom? Úgy gondolom, jobban tenné, ha a pad elé állna és szembe­fordulna a hallgatósággal. De Gaulle beleegyezően bólintott és helyéről előlépve a nemzetgyűlé­si képviselőikkel szembefordulva mondotta el beszédét. De Gaulle beszéde világosan azt jelenti, hogy ha .a nemzetgyűlés az éjszaka nem szavazza meg a tör­vényjavaslatot olyan formában, ahogyan azt benyújtották, akkor kormánya azonnal lemond. De Gaulle tábornok rövid beszé­dének elmondása után ismét elfog­lalta helyét a kormány tagjainak padsorában és az ezután megnyíló vitában felszólaló képviselők beszé­deit hallgatva időnként jegyzeteket készített. Jacques Duclos a Francia Kommu­nista Párt nevében hangoztatta, hogy. De Gaulle tábornok beiktatása a köztársaság elárulása volt. „A beik­tatás ellen szavaztunk tegnap mondotta —, .mert az tűrhetetlen támadást jelent a szabadságjogok ellen. Ugyan így ellene fogunk sza­vazni a kormány aükotmáriyrefórni törvényjavaslatának is”. Az^általános vita után az -ülést felfüggesztették. Sztrájkok egész Franciaországban Hétfőn főleg Észak-Franciaország- ban voltak jelentősebb sztrájkok. A sztrájkoló munkások a munkabe­szüntetéssel tiltakozni kívántak De Gaulle tábornok hatalomra kerülé­se, a személyi hatalom bevezetése ellen. Douai körzetében igen sok bányász lépett sztrájkba. A Nord megyei De- nain vasasai közül is többezren sztrájkoltak. Villerupt vasipari üze? meiben is többezer volt a sztrájko­lok száma. Allier megyéből szintén érkeztek sztrájkhírek. A CGT-hez tartozó dolgozók indí­tották el mindenütt a sztrájkot. Csatlakozott hozzájuk több keresz­tényszocialista és szocialista mun­kás is. A Szocialista Internacionálé nagyon súlyosnak találja a francia helyzetet A Szocialista' Ihternacionálé ‘ lon­doni irodája megvitatta a francia helyzetet, amelyet a Press Associa- tiön értesülése szerint — olyan sú­lyosnak talált, hogy a tanács- jövő héten Brüsszelben tartandó, telje» • ülése elé utalták annak megvitatá­sát. (MTI) < ■ . .-ooo­Tudor Zsivkov beszámolója a Bolgár Kommunista Párt VII. kongresszusán A Bolgár Kommunista Párt VI. kongresszusa óta eltelt időszak alatt — mondotta beszámolójában Todor Zsivkov — rendkívül nagyjelentősé­gű bel- és külpolitikai események történtek. Olyan időszak ez, amely fontos helyet foglal el pártunk éle­tében és történetében, a szocialista társadalom felépítéséért vívott har­cában. ■Zsivkov ezután rátért a nemzet­közi helyzet, valamint a Bolgár Népköztársaság belpolitikájának tag­lalására. Az előadó ezután a szocialista táborhoz tartozó országok kölcsönös kapcsolataival foglalkozott. Bulgária külpolitikájáról szólva Zsivkov kije­lentette, hogy a Bolgár Népköztársa­ság, mint a szocialista tábor elsza­kíthatatlan része, normális és bará­ti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokra törekszik a Balkán és a világ többi országával, a békés egymásmelleit élés elvei alapján.­Beszámolójának második részét f Zsivkov annak a kérdésnek szem £ telte, hogy miként harcol a Bol­gár Kommunista Párt a szocializ­mus felépítéséért; A harmadik ötéves terv feladatai­ról szólva Zsivkov kijelentette, hogy a népgazdaság fejlesztésében a párt fő feladata a jövőben az ország to­vábbi iparosítása, előnyben részesít­ve a nehézipar fejlesztését. Ugyan­akkor nagy figyelmet fordítanak a közszükségleti cikkek előállítására, a könnyű- és élelmiszeripar fejleszté­sére, mert ezek az iparágak még el­maradnak az ország gyorsan nö­vekvő szükségletei mögött. Ezután Zsivkov a nemzetközi kom­munista mozgalom néhány kérdésé­ről szólt, kijelentve: a Bolgár KP- mindig kitűnt a proletárinternacio­nalizmus elvei iránti hajthatatlan hűségével és odaadásával. A nem­zetközi kommunista és munkásmoz­galom marxista-leninista egységé­ben és összeforrottságában látta és látja ma is a kapitalizmus fölötti győzelem fő feltételét. — Egyáltalán nem kétséges —1 mondotta befejezésül Zsivkov —, hogy a hősi Bolgár Kommunista Párt, híven Marx—Lenin mindent legyőző tanításához, leküzdve az előrehaladás útjában álló elkerül­hetetlen nehézségeket, az eddigiek­hez hasonlóan továbbra is sikeresen, mozgósítani fogja a munkásosztály, a szövetkezetekben tömörült parasz­tok, a népi értelmiség, egész nagy­szerű és munkaszerető népünk alko­tó erőit, hatalmas energiáját és tör­hetetlen akaratát a VII. pártkon- . gcesszus határozatainak megvalósí­tására. (MTI) A. Minisztertanács határozata nyo­mán az Építésügyi Minisztérium vá­ros- és' községrendezési főosztálya, valamint a Városépítési Tervező Vállalat megkezdte a regionális vizs­gálatokat. A Balaton már korábban elkészített regionális tervei után el­sőnek a borsodi és a baranyai ipar­vidék regionális vizsgálatát végzik él. A VÁTERV rövidesen hozzáfog a, Székesfehérvártól a Balaton nyu­gati csücskéig terjedő közép-dumán- . túli bányavidék vizsgálatához is, majd megkezdi a nógrádi szénme­dence fejlesztésének tervezését. A Budapesti Városépítési Tervező Vál­lalat a főváros regionális tervén dol­gozik. A jövő évben hozzáfognak az alföldi vidékek adatainak össze­gyűjtéséhez és terveinek elkészítésé­hez. (MTI) Különös lakodalom Végardón i MIKSZÁTH KÁLMÁN különös lházasságról ír híres művében, I amely lakodalom nélkül zajlott le. i Amiről pedig Végardón hallottunk, )az különös lakodalom volt házasság \ nélkül. Igaz, már pár héttel koráb- i ban történt, de olyan kedves esemé- i nye volt Hegyaljának, hogy még 1most is érdemes megörökítésre. A lovakon cifra sallang, a kantá­ron játékosan libegnek a pántlikák. Megy a sok lakodalmas ember a ta­nácsházára. De ki az a boldog fiatal pár Végardón — kérdezhette az arra járó utasember —, akit ennyien ün­nepelnek, s kisérnek az esküvőre? , Hát, hogyis mondjuk csak? Való­jában senki. Igen, senki sem ment , akkor férjhez, mégis lakodalomban \Volt majd az egész falu. Az öregek ,ugyanis sajnálkozva vették észre, \hogy az utóbbi években kezdenek ,feledésbe menni a régi szép végar- i dói lakodalmas szokások. Hümmög- i tek, tanakodtak, csóválgatták a fe- I jüket: mit lehetne tenni? Végre \ mégiscsak kikerekítették, hogy bi- I zony ezt nem szabad ennyiben hagy- \ni. össze is fogott a szülői munka- i közösség az ifjúsági szervezettel és i elhatározták, hogy a népi hagyomá- ) nyok ápolása érdekében olyan, de i olyan mintalakodalmat csapnak, i hogy híre megy a környéken. 1 Úgy is lett. S mivel a lakodalom­! hoz először is menyasszony és vőle­gény szükséges, erre a „főszerepre” Dunyák Katalint és Gyükeri Feren­cet választották ki. Nyoszolyólányu\ Kiss Mártát, Sáfrányos Mártát, Pót­hurszky Gizellát, Talárom Mártát, Golej Veront, Kurucz Júliát, Varga Mártát kérték fel, míg a násznagy tisztes feladatát Pataky Jenő, Kállai Tibor, Kiss Pál és Pothurszky Ist­ván látta el. Azután a vőfélyek: Gyükery Mihály, Pothurszky Mi­hály, Kiss János, Török István, Ta­lárom Mihály a két nagy vőféllyel: id. Lábos Jánossal és Hajdú György- gyel együtt — vállukon a hímzett vőfélykendővel, kezükben a bokré- tás vőfélybottal — sorra járták a házakat, hívogatták a falu népét a lakodalomba. Persze nem úgy akár­hogy, gyalogszóval, hanem szépen pergő rigmusokkal, ekképpen: A házigazdától bocsánatot kérek, Hogy e tisztes házba belépni merészlek. Jövetelem okát elmondom hát szépen: Egy szép menyegző van nálunk készülőben. Ennek a szép napnak üljük meg a torát, Készített a gazda bőséges vacsorát. Szíveskedjenek hát nála megjelenni, És vacsora után a táncban részt venni. S amikor a nagy napon együtt volt a falu apraja-nagyja, elindult a la­kodalmas menet az anyakönyvveze­tőhöz. Ott a fiatal pár apró kunco­gások közben elrebegte a boldogító „igent”, majd megkezdődött a lako­ma és a menyegzői vigasság. Mert hogy el ne felejtsük, közben öblös üstökben főtt a finom, aranyszínű tyúkhúsleves, fortyogott az ízletes töltöttkáposzta, hatalmas lábasokban sercegett a rántott karaj, gyenge, il­latos borjuszelet. Rengeteg ennivalót hordtak össze a falubeliek, ahogy már az a végardói lakodalmakban szokás. De semmihez nem volt sza- j bad nyúlni, amíg az egyes fogásokra< tartozó régi köszöntőket meg nemi hallgatták. Elsőnek természetesen a! leves került asztalra az alábbi ver- { síkével: ! Érdemes vendégek, nem üresen jöttem, | Étkekkel terhelve vagyon mindkét kezem. , De hogy én itt hosszan sokat ne papoljak, És a forró táltól sebeket ne kapjak, Vegyék ki kezemből ezt a forró tálat, I Melyet biz’ az ujjam tovább már nem | állhat. Étkezés közben a szomjúságot is i oltani kellett. Sűrűn járta hát a < kancsó is, színig töltve gyöngyöző < hegyaljaival, az alábbi köszöntő ki-1 séretében: 1 Mikor Nóé apánk Isten parancsára ( A vízözön elől futott a bárkába, ( Minden állatfajból egyet magával vitt, Hogy ne nélkülözzünk a földön majd ' semmit, i Neki köszönhetjük, hogy a bort ismerjük, ( Amitől erőnket s a kedvünket nyerjük. Ugyancsak a régi szokásoknak< megfelelően történt a menyasszony-1 tánc, menyecskekontyoló, nászna-1 gyök, kérők, kiadók, szakácsnők és i egyéb lakodalmas szereplők műkö-i dése is. ! Mindent összevetve, nagy sikere{ volt Végardón a lakodalmi bemuta- I tónak. Olyan nagy, hogy a fiatalok, I a régi szokások láttán, kedvet kap- l tak a lakodalom mielőbbi megismét- < lésére. ^ Ezúttal azonban már nem játék- J ból, hanem igaziból... j HEGYI JÓZSEF í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom