Észak-Magyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-29 / 152. szám
Világ proletárjai egyesüljetek: Cxiús iransziormu torok A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA | XIV- évfolyam 152. szám Ara: 60 fillér 1958 június 29, vasárnap NYILATKOZAT j;;Ti7LT í} i' a Magyar M épközt ár sasás és a Bolgár Aépközt ár saság párt- és kormányküldöttségeinek tárgyalásairól A Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány küldöttsége a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Bolgár Népköztársaság kormányának meghívására 1958 június 23—28 között baráti látogatást tett a Bolgár Népköztársaságban. A Magyar Népköztársaság küldöttsége üzemekbe, termelőszövetkezeti gazdaságokba, az ország különböző városaiba és falvaiba látogatott el és mindenütt szívélyes, örömteli testvéri fogadtatásban részesült az egész bolgár nép, a Bolgár Kommunista Párt és a Bolgár Népköztársaság kormánya részéről. A magyar párt- és kormányküldöttség bulgáriai tartózkodása alatt tárgyalásokat folytatott a Bolgár Kommunista Párt és a Bolgár Nép- köztársaság kormányának küldöttségével. A tárgyalásokon! részt vették a Magyar Népköztársaság részéről: Kádár- János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központ? Bizottság első titkára, államminiszter, a .küldöttség vezetője; és a küldöttség tagjai. A Bolgár Népköztársaság részéről: "Fodor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság első titkára, a nemzetgyűlés elnökségének tagja, a küldöttség vezetője és a küldöttség tagjai. A rendkívül szívélyes és baráti légkörben megtartott tárgyalásokon a küldöttségek kölcsönösen .tájékoztatták egymást pártjaik életéröl és tevékenységéről s országaik helyzetétől; eszmecserét folytattak a két-testvérpárt együttműködéséről, a wap- zetközi helyzet és a nemzetiközi munkásmozgalom legfontosabb^ kérdéseiről. a szocialista építés téréin, elért sikerekről és tapasztalatokról, s megvitatták a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti baráti kapcsolatok továbbfejlesztésének kérdéseit. A két küldöttség megállapította, hogy a találkozásokon és megbeszéléseken megtárgyalt valamennyi kérdésben teljes egység és egyetértés nyilvánult meg. I. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt képviselői megállapították, hogy a kommunista- és munkáspártok 1957 novemberében Moszkvában megtartott értekezletén elfogadott nyilatkozat és a békekiáltvány helyessége és történelmi jelentősége teljesen igazolódott. A kommunista- és munkáspártok testvéri közössége, valamint a Szovjetunió vezette szocialista tábor egysége tovább erősödött. A Magyar Szocialista Munkáspárt igen nagyra értékeli a Bolgár Kommunista Párt vezette munkásosztály és az egész bolgár nép sikereit. A Bolgár Kommunista Párt közelmúltban megtartott VII. kongresszusa, amely a szocializmus bulgáriai győzelmének jegyében folyt le, lelkesíti a Magyar Szocialista Munkáspárt minden tagját, az egész magyar népet. A Bolgár Kommunista Párt a revízioniz^ mus határozott elítélésével jelentő1" sen hozzájárult a nemzetközi kommunista mozgalom és a szocializmus ügyéhez. A Bolgár Kommunista Párt. üdvözli a Magyar Szocialista Munkáspártnak a népgazdaság és a kulturális élet fejlődésében, a dolgozó tömegek életszínvonalának emelésében elért nagy sikereit, valamint az ellenforradalom maradványainak felszámolásáért. a magyar nép ellenségeinek és árulóinak, az imperializmus ügynökeinek megbüntetéséért folytatott következetes elvi politikát. A magyar igazságszolgáltatás által Nagy Imre és bűnösr csoportjára, a szocializmus és a magyar nép árulóira mért igazságos ítéletet a bolgár nép helyesléssel fogadja, mint a magyar munkásosztály és a dolgozó nép szilárd elhatározottságának kifejezését, hogy megvédi népi demokratikus rendjét és szocialista vívmányait. A két testvérpárt elsőrendű feladatának tartja a revízionizmus, az opportunizmus, valamint a marxista- leninista elmélet minden fajta elferdítése elleni harcot és a marxizmus- leninizmus eszmei tisztaságának megőrzését. A kommunista és munkáspártok figyelmének a. revízio- nizmus leleplezésére kell irányulnia, mivel ma az a legfőbb veszély a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom számára. A revízionizmus nyilvánvaló hordozója ma a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének vezető csoportja. A két párt a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének VII. kongresszusán elfogadott revizionista programot a munkásmozgalom eszmei megzavarására és megbontására irányuló káros törekvések kifejezésének tekinti, s a legerélyesebben elítéli a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megbontását vagy lazítását célzó mindenfaj ía hasonló vagy egyéb jelenségeket. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt híven a marxizmus -leninizmus. a proletár- internacionalizmus elveihez, továbbra is tántoríthatatlanul folytatja a harcot az ellenség ama kísérletei ellen, amelyek a nacionalizmus szításával ellenségeskedést és gyűlöletet igyekeznek kelteni a népek között. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt újólag kifejezte azt a szilárd elhatározását, hogy a proletárinternacionaüzmus szellemében erősíti és mélyíti kapcsolatait egymás között és a többi testvér párttal, mindenek előtt á Szovjetunió Kommunista Pártjával. A két párt egyetért abban, hogy az eddiginél jobban fel kell használniuk egymás tapasztalatait á szocializmus építése érdekében. E célból megegyeztek abban, hogy küldöttségeket cserélnek a pártmunka különböző területeinek tanulmányozására, közös megbeszéléseket szerveznek a szocialista építés és a béke ügyét szolgaló politikai tevékenység kérdéséiről, kölcsönösen meghívják egymást a marx izmus-leniniz-mus elméleti problémáival foglalkozó konferenciákon való részvételre. II. A két ország képviselői az időszerű nemzetközi kérdések kapcsán megállapították, hogy a szocialista t«ar (országai hatalmas sikereket és eredményeket értek el. A szocialista országok, miután lerázták a kapitalizmus igáját, amely a népi erőket bilincsekben tartotta, most gyors ütemben fejlesztik iparukat és mezőgazdaságukat és nagy eredményeket érnek el az élet minden területén. A népek, melyek saját kezükbe vettek a hatalmat, kommunista és munkáspártjaik vezetése alatt alkotó munkájuk kimeríthetetlen lehetőségével. egymás közötti baráti együttműködésben, felhasználva a Szovjetunió felbecsülhetetlen és önzetlen segítségét, a szocialista társadalom építésében szerzett gazdag tapasztalatait, építik boldog életüket. A szocialista országok szüntelen előrehaladása gazdasági, kulturáüs és műszaki tekintetben mindjobban bi- [ »»nyitja a szocin isi i rendnek a ka- pitahsta üaábtftlii. ■& világrendszernek a kapitalista világrendszer feletti magasabbrendűsé- gét. A béke és a háború kérdése ma a nemzetközi kapcsolatok központi kérdése, a mai politika alapvető kérdése. Ma a béke erői kétségtelenül fölényben vannak a háború erői felett. A béke erőinek azonban szüntelen éberséget kell tanúsítaniók s nem szabad megfeledkezniük az imperialista erőknek a nemzetközi légkör megbontására és a feszültség kiélezésére irányuló kísérleteiről. Az Egyesült Államok imperialista körei az egész világ agresszív imperialista köreinek élén a népek érdekeit és békevágyát semmibe véve új világháborúra készülnek, hogy uralmukat az egész világra kiterjesszék. Ezt bizonyítja a féktelen fegyver% ♦ kezési hajsza, a rakétatámaszpontokj építése egy sor országban, Nyugat-J Németország atomfegyverekkel való* ellátása, a nukleáris fegyverrel foly-* tatot t kísérletek megszüntetéséne kJ elutasítása. A háborús légkör szíté- % sát. szolgálják a világ különböző ré-\ szein, különösen Indonéziában vég- ; réhajtott imperialista provokációk, i a Libanon belügyeibe és az arab or- | szágok viszonyaiba, való beavatko- ! zást célzó előkészületek és kísérlem tek, az atombombákat hordozó amerikai repülőgépek veszélyes repülései. Erről tanúskodik a Szovjetunió valamennyi konstruktív, a béke megvédését szolgáló javaslatainak elutasítása. A varsói szerződés a béke megőrzésének fontos tényezője, tekintettel az agresszív atlanti blokk országainak a békeszerető erők elleni fokozódó háborús előkészületeire. A szerződésben résztvevő államok ez év május 28-án Moszkvában aláírt nyilatkozata a békeszerető erők új hozzájárulását jelenti a világbéke megőrzéséhez. A két kormány kijelenti, hogy minden erejével a nyilatkozatban foglalt javaslatok megvalósításán tevékenykedik. A felek határozottan támogatják a Szovjetuniónak a legmagasabb szintű értekezlet összehívására, s az atom- és a hidrogéníegyverekkel folytatott kísérletek megszüntetésére irányuló javaslatait, valamint a varsói szerződésben résztvevő országoknak azt a javaslatát, hogy a varsói szerződés és az északatlánti paktum országai kössenek megnemtámadási egyezményt. E javaslatok meg valósítása az államok közötti bizalom kialakulásához és a nemzetközi feszültség enyhüléséhez fog vezetni. Az imperialista körök ama kísérletei. hogy a tervezett legmagasabb szintű értekezlet napirendjére felvegyék a népi demokratikus országok viszonyainak kérdését, durva beavatkozást jelentenek ezen országok bel- ügyeibe, ellentétben állnak az ENSZ alapokmányban kifejtett elvekkel és_ az értekezlet összehívásának további megnehezítésére irányulnak. Szuverén országain^ senkitől sem tűrik el, hogy beavatkozzanak bel- ügyeik'be. Komoly aggodalomra ad okot a nyugatnémet szövetségi gyűlés határozata a nyugatnémet hadsereg atomfegyverekkel való felfegyverzéséről és rakétatámaszpontoik létesítéséről Nyugat-Németország területén. Ez megteremti az atom- és hidrogén- fegyverekkel folytatott háború reális veszélyét és nyíltan .Németország békés úton való egyesítése ellen irányul. Hasznos hozzájárulás a német kérdés reális megoldásához a Német Demokratikus Köztársaságnak a két német állam kormányai közötti közvetlen kapcsolat megteremtésére és a német államszövetség megteremtésére vonatkozó javaslata. Ezek megvalósítása az első jelentős lépés lenne Németország _ egységének helyreállítása, az egységes demokratikus béke- szerető német állam megteremtése felé. A két kormány támogatja a Lengyel Népköztársaságnak a középeurópai atomfegyvermentes övezet létesítésére vonatkozó javaslatát. Ha a Német Szövetségi Köztársaság magáévá teszi ezt a javaslatot, amelyet a Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Köztársaság már elfogadott, elhárul az atomháború veszélye Európa egyik legsűrűbben ’akott területén. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság elítéli a gyár- matosítás minden formáját és támogatja a népeknek a szabadságért és függetlenségért vívott harcát, ügy véli, hogy meg kell szüntetni az algériai háborút és lehetővé kell tenni, hogy az algériai nép maga rendezze 628 km. hosszú villamos távvezetéken jut a villanyáram az Angara első vmerömüvéből, az irkutszki erőműből a Bratszki Vízi erőmű építkezésére. — A podunszki zuhatagoknál levő letranszformáló állomás. sorsát. Meg kell szüntetni az imperialista államok beavatkozását Libanon, Indonézia, valamint más ázsiai és afrikai országok belügyeibe, meg kell teremteni a népek szabad fejlődésének feltételeit, biztosítani kell nemzeti függetlenségük megszilárdítását. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségével való ideológiai nézeteltérések ellenére a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság a jövőben is erőfeszítéseket tesz a Jugoszláv Szövetségi Népköztársasággal való jószomszédi viszony továbbfejlesztésére, a balkáni és az európai béke érdekéiben. A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözli a Bolgár Népköztársaság békepoliltákáját, amely a Balkán félsziget többi országaival való jószomszédi viszony és együttműködés kialakítására irányul az egyenjogúság, a nemzeti és állami szuverenitás tisz- teletbentartása. az egymás belügyeibe való benemavatkozás elvei alapján, a Balkán békeövezetté való alakítása érdekében.* A két fél támogatja Chivu Stoicá- nak, a Komán Népköztársaság minisztertanácsa elnökének azt a javaslatát, hogy hívják össze a balkáni országok vezetőinek értekezletét. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság küldöttei kifejezik szilárd elhatározásukat, hogy külpolitikájukban a jövőben is a különböző társadalmi és politikai rendszerű országok békés egymásmellett élésének elvéből indulnak ki és jóviszony fenntartására törekednek valameny- nyi országgal az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elve alapján. III. A felek megelégedéssel állapítják meg, hogy eddigi politikai, gazdasági és kulturális együttműködésük kedvező eredményekkel járt. Ebből a szempontból kiemelkedő jelentőségűnek tartják a bolgár-magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötését, amelynek tízéves évfordulóját ez évben ünnepük meg. A két küldöttség megállapítja, hogy a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság baráti kapcsolatai egyre erősödnek. Ezek a proletárint ernacionaüzmuson alapuló kapcsolatok felbecsülhetetlen hozzájárulást jelentenek a szocializmus építéséhez mindkét országban, s további anyagi és kulturális felemelkedésük forrásai közé tartoznak. Az 1957 júniusában Budapesten lefolytatott tárgyalások jelentősen hozzájárultak a két ország kapcsolatainak fejlődéséhez és megerősödéséhez. Magyar parlamenti küldöttség látogatott el Bulgáriába. A Hazafias Arcvonal és a Hazafias Népfront tapasztalatcsere céljából küldöttségeket cséréit. Hosszúlejáratú kereskedelmi egyezményt és állategészségügyi megállapodást írtaik alá a (két ország között. A felek megegyeztek abban, hogy a jövőben tovább szélesítik együttműködésükéit a politikai* gazdasági és kulturális élet minden területem Elhatározták, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa előírásainak szellemében folytatják a szocialista kooperáció és specializálás fejlesztését a gazdasági élet területén. E célból a két küldöttség megállapodott magyar-bolgár gazdasági együttműködési vegycsbizottság létrehozásában. Tekintve, hogy a két ország eddigi árucsereforgalma jelentősen elősegítette mindkét országban a szocializ- mus építését, a két kormány a jövőben szélesíteni fogja a Magyarország és Bulgária közötti árucserét, figyelembe véve egymás szükségleteit és termelő kapacitását. A felek megegyeztek, hogy az országaik szocialista mezőgazdaságának építésében szerzett tapasztalatok tanulmányozására mezőgazdasági küldöttségeket cserélnék. A két nép kulturális kapcsolatainak továbbfejlesztése érdekében a két küldöttség egyetért abban, hogy tudományos együttműködési megállapodást kötnek a két ország tudományos akadémiája ’között, szélesítik kulturális intézeteik tevékenységét Magyarországom és Bulgáriában., A jelen tárgyalások alkalmával konzuli egyezményt, és a kettős állampolgárságra vonatkozó megállapodást írták alá. ■ >' Amint a bolgár párt- és kormányküldöttségnek 1957 júniusában a Magyar Népköztársaságban tett látogatása, éppenúgy a magyar párt- és kormányküldöttségnek a Bolgár Népköztársaságban tett látogatása is hozzájárult a két párt és a két ország testvéri kapcsolatainak erősödéséhez. Ez a testvéri találkozás mélyíti a Szovjetunió vezette szocialista tábor országainak egységét, erősíti a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság dolgozóinak elhatározottságát, hogy továbbra is minden erejükkel harcolnak a szocializmus és a béke ügyének végleges győzelméért. Szófia, 1958. június 27. A magyar párt- és kormányküldöttség nevében: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság első titkára, államm imiszter. A bolgár párt- és kormányküldöttség nevében: Todor Zsivkov. a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság első titkára, a nemzetgyűlés elnökségének tagja* Fogadás Szófiában a magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére bolgár párt- és kormányküldöttség tagjai. Ott voltak a bolgár politikai és kulturális élet vezető személyiségei, továbbá a baráti országok Szófiában akkreditált diplomatái. A fogadáson Anton Jugov és Kiss Károly pohárköszöntőt, mondott. A fogadás meleg, baráti légkörben folyt le. Szófia (MTI) Pénteken este Anton Jugov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke fogadást adott a magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére. A fogadáson megjelentek Kádár János vezetésével a magyar párt- és kormányküldöttség tagjai, Todor Zsivkov vezetésével a
