Észak-Magyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-29 / 152. szám

ÉSZAKMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1958 június 29. Hz amerikai képviselőiláz jóváhagyta az atomtitok szabad közléséről szélé javaslatot Az amerikai kongresszus képvise­lőháza elfo-gadta Eisenhower elnök­nek a javaslatát: a jövőben „keve­sebb korlátozással” cseréli ki szö­vetségeseivel az atomfegyverekre vonatkozó bizalmas tájékoztató anyagot, valamint az atomener­gia felhasználásával kapcsolatos anyagokat. Az AP megjegyzi, hogy a javaslat törvényerőre emelkedése után az amerikai kongresszusnak módjában lesz megvétózni a törvény értelmében teendő mindenféle köz­lést vagy anyagátadást. (MTI) Angol atomssakértők jelentése a nukleáris robbantások hatásáról A rádióaktív sugárzást vizsgáló angol szakértők egyik csoportja pénteken jelentést tett az alsóház­nak, amelyben megállapítja, hogy a nukleáris fegyvereikkel végzett rob­bantási kísérletek következtében fo­kozódik az angol csecsemők szerve­zetében felhalmozódott stroncium 90 mennyisége.----------I------4^. A legnagyobb stroncium 90 érté­ket, 3.2 egységet, egy glasgowi cse­csemő csontjában találták, amely kétszerese az 1956-ban észlelt legna­gyobb értéknek. A jelenségnek való­színűleg az az oka, hogy a csecse­mők a rádióaktív anyaggal könnyen szennyeződő tejet fogyasztják. (MTI) A kambodzsai hadsereg megállította a délvietnámi csapatok behatolását Pnom Phen (Uj-Kíná) A kambodzsai rádió szerint Szi- hanuk herceg csütörtökön bejelen­tette, hogy a kambodzsai hadsereg megállította a délvietnami csapatok behatolását. Szihanuk kijelentette, kérni fogja iaz Egyesült Államokat, akadályozza meg. hogy délvietnami csapatok benyomuljanak Kambodzsába. „Az Egyesült Államok fegyverezte fel Dél-Vietnamot, tehát lépjen közbe a délvietnami invázió megállítása vé­gett. Ez kötelessége az Egyesült Ál­lamoknak” — mondotta.-O00­Hét betegtársam nevében Mellhái'tyagyulladással kerültem a Semmelweis Kórház II. szá­mú belgyógyászati osztályára. Itt nyolcadmagammal feküdtem egy kór­teremben, majdnem öt héten keresztül. Ezen idő alatt alkalmunk volt végignézni és tapasztalni azt az önfeláldozó, fáradságot nem ismerő, ki­tartó, lelkiismeretes munkát, amivel dr. Hajnádi Endre és dr. Szigeti Jenő osztályos orvosok, valamint dr. Cseley Márton osztályvezető fő­orvos irányításával még a teljesen reménytelennek látszó betegek éle­téért is az utolsó szívdobbanásig szívósan küzdöttek. Talán itt látszik legszembetűnőbben, így válik legjobban érthe­tővé az, hogy legfőbb érték az ember, ahol mindent elkövetnek, hogy a ' munkapadtói betegség miatt elkerülő dolgozó minél hamarabb egészsé­gesen kerüljön vissza családjához, munkatársai közé. Ezúton mondok mindenkinek hálás köszönetét, úgy a magam, mint a velem együtt fekvő és azóta gyógyultan távozott hét betegtársam nevében» Sz. Károly----------- ----------- . F elkészültek az exportrendelés legyártására a miskolci December 4 Drótművekben Ä magyar ipar acélaluminium- • kábel szállítására értékes rendelést ' kapott Indiából. A több millió rúpiát 'kitevő rendelésnek egy jelentős ré­szét, több mint ötszáz .tonnát a mis­kolci December 4 Drótgyár dolgozói készítik s ezenkívül az acélhuzal- alapanyagot is itt gyártják le a to­vábbfeldolgozó üzemek részére. A gyár műszaki vezetősége a je­lentős exportrendelés legyártására idejében felkészült és ezért nagyobb- teljesítményű új horganyozó beren­dezést építettek, abol a munkát már júliusban megkezdik. •000­I. kerületi tanác§tagok fogadóórái Július 1.: Darvas Árpád 17—18 óráig Széchenyi utca 111. sz.; Baráth Lajos 16 óa-ától József A. u. 29. sz.; Simon János 17—19 óráiig * Somogyi B. u. 67. sz.; özv. Eldk Istvánné 17 órától Kossuth u. 10. az.; Cseh István 17 órától Szentpéteri kapu *13. sz.; Mafloár Ferenc 15 árától Béke tér 19. sz.; Papolczy Tamás 17—19 óráig Far­kas J. u. #9. sz.; Sándor Nándor 14—16 óráig Arany J. u. 7» ez. M. Kiss Lajos 17—18 óráig Szeles u. általános iskola; Pálházi Anna 18—19 éffáig Petőfi u. 23. sz. Július 2.; Pfersd F'erencné 17 órától Szsaíbó Lajos u. 4. ez.; Sárvári József 18 órától Maű±novsz!kij u. 13. sz.; Tátrád Já­nos 16—18 órádig Bábonylibérc Újtelep 11. BZt Július 3.: Elek Antal 17—19 óráig Vö­rösmarty u. 55. sz.; Hancsarík Magdolna 16 órától Malinovszkij u. 10. sz. ——oOo----------­— A megyei tanács mezőgazdasági osztálya, a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei csoportja és a Köz­alkalmazottak Szakszervezete állat­orvos csoportja július 4-én délelőtt 9 órai kezdettel a megyei tanács dísz­termében tudományos előadást ren­dez a sugárártalomról. Előadó: dr. Sztanyik László, a Központi Sugár- biológiai Kutató Intézet munkatársa. Az előadás után filmvetítés lesz. MOZIK MŰSORA KOSSUTH. Július 2-ig: Az utolsó para­dicsom, Színes olasz film. Csak 16 éven felülieknek. Kezdés: 3, 5, 7, 9 óra. Vasár­nap délelőtt 10 és fél 12 órakor matiné. Karneváli éjszaka. Szovjet film. FÁKLYA. Június 29: Rómeó és Júlia. Angol film. Kezdés: 8, 8, vasárnap 3, 5, 7, 9 óra. Vasárnap délelőtt 10 és fél 12 órakor matiné. Kis karmester. Francia film. Figyelem! Június 30-tól filmszínhá­zunk tatarozás és átalakítás miatt szüne­tel kb. novemberig. TÁNCSICS. Június 28—29: Az utolsó pa­radicsom. Olasz film. Csak 16 éven felü­lieknek. Június 30: Éjjeli őrjárat. Szov­jet film. Kezdés: 4, 6, 8, vasárnap: V«3, 4, 6. 8 óra. Vasárnap délelőtt 10 és fél 12 órakor matiné. Déryné. Magyar film. HÍRADÓ. Június 30: Éjjeli őrjárat. Szov­jet film. Július 1—2: Ne várd a májust. Jugoszláv film. Kezdés: 10 óra. Kis fil­mek: Uj magyar híradó, Apró okok. Del­finúszás, Egy kislabda kalandjai. Párizsi jégrevü, Peking palotái, Drágszéli csár­dások. Vetítés: 12—2-ig, szerdán: 12—3-ig. NÉPKERTI SZABADTÉRI. Június 29: Rómeó és Júlia. Színes angol film. Jú­nius 3D: Éjjeli őrjárat. Szovjet film. Kez­dés: este 9 óra. M.—TAPOLCA. Június 28—29: Éjfélkor. Magyar film. Kezdés: fél 8, vasárnap 5 és fél 8 óra. DIÓSGYŐRI DIADAL. Június 29-30: Akinek meg kell halnia. Francia film. Kezdés: 7, vasárnap 5, 7 óra. Vasárnap délelőtt 10 órakor matiné. Nem igaz. Ma­gyar film, PERECES. Június 29—30: Oké, Néró. Olasz film. Kezdés: 6, vasárnap fél 3, 5, 7 óra. DIÓSGYŐRI SAGVARI: Június 28—29: Ember született. Szovjet film. Június 30— július U Több mint gyanú. Csehszlovák film és Svejk II. Színes rajzfilm. Kezdés: fél 6, fél 8, vasárnap: fél 4, fél 6, fél 8 óra. MŰVELŐDÉS HAZA. JÚn. 29—július 2: Apák és fiúk. Olasz film. Kezdés: 5, 7, vasárnap délelőtt 10, délután 5, 7 óra. ERKEL. (Állomás u. 1.) Június 29—30: Egy kerékpáros halála. Spanyol film. Kezdés: 5, 7 óra. HEJÖCSABA. — Június 29—július 1-ig: A 420-as urak. Indiai film, II. rész. Kezdés: 5, 7, vasárnap: 3, 5, 7 óra, Va­sárnap délelőtt fél 11 órakor matiné. Ha­jókkal a bástyák ellen. Szovjet film.-----------o--------­S ZÍNHÁZ NÉPKERTI SZABADTÉRI SZÍNPAD: julius 5 és 6-án: A bajadér (fél 9). DIÓSGYÖRVASGYARI SZABADTÉRI SZÍNPAD: Julius 6-án: Fruska (fél 9). PERECESI SZABADTÉRI SZÍNPAD: Július 5-én: Fruska (fél 9). Jegyek válthatók a Kamaraszínház és a Művelődés Háza pénztáránál, a közön­I ségszervező irodában, az IBUSZ-ban, a népkerti szabadtéri filmszínház pénztárá­nál és az üzemi közönségszervezőknél. I marxista-leninista párt alapszervezeti munkájának jelentőségéről Irta: KOVAL PÁL, a miskolci városi pártbizottság titkára A marxista—-leninista pártok fon­tosságot tulajdonítanak a párt-alap- szervezetek munkájának. Ezt e Szer­vezeti Szabályzatban is rögzítik. Az MSZMP Szervezeti Szabályzatában többek között a következőket olvas­hatjuk. »A párt alapszervezeteken épül fel. Az alapszervezet a párt legkisebb önálló szervezeti egysége. Az alap­szervezet feladata, hogy hirdesse és népszerűsítse a párt politikáját, vég­rehajtsa a felsőbb pártszervezetek határozatait, a helyi viszonyokra al­kalmazza, megszervezze és ellenőriz­ze a párttagok munkáját, emelje a párttagság politikai színvonalát, rendszeresen terjessze a pártirodal­mat és a pártsajtót, beszedje a tag­sági díjat.« Á Szervezeti Szabályzat e néhány idézete is mutatja és igazolja az alapszervezetek jelentőségét. Af fent idézett sorok megértése vagy ■ meg nem értése, elfogadása, vagy el nem fogadása adja, hogy valaki szerve­zett, fegyelmezett kommunista-e vagy sem. A marxista-leninista pártok már születésük pillanatától harcolnak e fontos elvek helyes értelmezéséért és a gyakorlati életben való betartásá­ért az opportunistákkal és a revizio­nistákkal szemben. Nyugodtan mond­hatjuk: ezeknek az elveknek ' betar­tása és helyes értelmezésé sohasem volt olyan időszerű, mint éppen napjainkban. Miért az alapszervezetekre épül fel a marxista—leninista párt minden más párttal szemben, legyen az szociáldemokrata, vagy bármilyen más burzsoá és »-munkás párt«. Mi­előtt választ adnánk e feltett kér­désre, helyes ha megnézzük, hogy mi a gyakorlat a nyugati »munkás pártokban«. Sem a francia, vagy más szocialista párt szervezeti szabály­zata nem rögzít olyan elveket, mint a marxista—leninista pártoké. Nem rögzít azért, mert ezeknek a pártok­nak nem is célja, hogy a munkás- osztályt harcba vigye a politikai hatalom megszerzéséért. Ellenkező­leg: a munkásosztály félrevezetéséi­vel a burzsoá hatalmát erősítik. Ezek a pártok azért olyan szervezeti sza­bályzat alapján dolgoznak, amely a legjobban megfelél e célnak. Miután a marxista—leninista pár­tok célja a münkásosztály politikai hatalomra juttatássá — erre szervez­ni, mozgósítani —• ennek megfelelő a szervezeti felépítésük és elveik is. Most pedig adjunk választ a fel­tett kérdésre: A marxista—leninista párt a kommunisták összességének egységes akaratát és cselekvését tes­tesíti meg. Miután az akarat és cse­lekvés egysége biztosítva van, a párt tagjai az alapszervezetak irányításá­val indulnak harcba a tömegek meg­nyeréséért. A kapitalizmusban a bur­zsoá rend megdöntéséért, az átmeneti szakaszban a szocializmus győzelmé­ért. A tömegek megnyerése alapszer­vezetek nélkül lehetetlen. Az alapszervezet a párt legkisebb önálló része összeköti a dolgozókat a párt vezető szerveivel. A párt és a tömegek jó vagv rossz kapcsolata az alapszerve­zetek munkáján dől el, miután a helyes politikai irányvonal adva van. Természetesen a párt és az alapszer­vezetek célját és munkamódszerét meghatározza, hogy hatalmon lévő párt-e vagy sem. Miután az MSZMP az ellenforradalom felett aratott győzelem után hatalmon lévő párt, úgy a következőkben ebből a szem­pontból nézve vizsgáljuk az alap­szervezetek munkamódszerét, mun­kastílusát inkább a gyakorlat, mint az elméletből kiindulva annál is in­kább, mivel az elmélet helyességét mindig a gyakorlat igazolja. Mielőtt a gyakorlati kérdésekről szólnék, helyes ha röviden is, de tisztáztuk: milyen elveken épül fel a marxista—leninista párt. A válasz a következő: a demokratikus centra­lizmus, a demokratikus központosí­tott vezetés elvére épül. A demokra­tikus centralizmus elvének jelentő­sége, hogy ennek betartása biztosítja az akarat és a cselekvés egységét. Nem árt, ha megnézzük, érvénye­sül-e a demokratikus centralizmus elve a nyugati országok »munkás« pártjainál. A válasz: nem, miután e pártok vezetőinek nem is céljuk en­nek érvényesítése. Csak egy példa a közelmúltból: De Gaulle hatalomra játszásánál a francia szocialista pért vezetősége azt a jogot biztosította a szocialista képviselőknek, hogy De Gaulle beiktatásánál egyénileg dönt­hetnek: a tábornok mellett vagy ellene szavaznak. A marxista—leninista pártoknál * ilyen gyakorlat a demokratikus cent­ralizmus kötelező betartása mellett ismeretlen, lehetetlen. A demokratikus centralizmus felrúgása az opportunizmus, a revi- zionizmus melegágya, a fecsegek vita klubjává, a burzsoázia kiszolgálójává teszi a nyugati munkáspártokat Az, opportunisták, revizionisták e kettős, a gyakorlatban egységesen alkal­mazó alapvető elveket különféle fondorlatos cselszövénnyel szétvá­lasztották. Ezzel is szolgálják a ha­lódó kapitalista társadalmi rend fenntartását. Az alapszervezetek jó, vagy rossz munkája éppen e fontos elv helyes értelmezésétől függ. Az alapszerve­zetek feladatai, hogy dolgozzanak a tömegek között és világosítsák fel a dolgozókat a párt politikájáról, szervezzék és ellenőrizzék a felsőbb szervek és saját határozataik végre­hajtását. Szüntelenül emelniük kell a párttagok és pártonkívüliek politi­kai és ideológiai színvonalát, támo- gatniok a szakmai vezetést, ameny- nyiben az megfelel a párt általános politikájának. A párt - alapszervezet általános, de igen fontos feladata, hogy gondos­kodjon a dolgozók életkörülményei­nek és kulturális színvonalának szüntelen emeléséről. Mondhatná valaki: könnyű ezt leírni, elmondani, de nehéz a gyakorlatban megvalósí­tani. Igaz nehéz, de megvalósítható, csak alkalmazni kell a saját és a többi szocializmust építő országok kommunista pártjainak tapasztalatát. Vegyük sorra a párt-alapszerveze- tek eszközeit, milyen módszerrel végezhetik' jól munkájukat: Taggyűlés A párt-alapszervezetek legfelsőbb szerve a taggyűlés. Demokratikusan dönt, hogy milyen módszerekkel va­lósítja meg a felsőbb szervek és sa­ját határozatait, ennek megfelelően alakítja ki a helyi politikát. Milyen tapasztalataink vannak a taggyűlésekről Miskolc város alap- szervezeteiben? Sok új pozitív ta­pasztalat, amely nem, vagy csak részben volt meg az MDP idején. Ezekről csak röviden: bátor hang, bíráló készség, a terület egészének gondjaival, az emberek egyéni bajai­val való törődés. A taggyűlés lemagasztosabb fela­data a tagság kommunistává való nevelése. Itt kell, hogy lekopjon a párttagokról a kapitalizmusból rá­ragadt „sár”, önzés, stb. Itt ková- cisolódhat ki az új ember jellemvo­nása. Harcoljon és alakítsa ki az új szocialista erkölcsöt, a közösségért tudatosan áldozatot hozó embertí­pust. A taggyűlés dönt. hogy kit vesz fel az alapszervezet tagjai közé. A tagjelölt felvétel — bár sokkal körül­tekintőbb, mint bármikor — még ma sem olyan, mint egy forradalmi pártban lenni kellene. Igen döntő a munkához való viszony, de még nem minden. Vannak kitűnő szak­munkás és 'kiváló értelmiségi dolgo­zóink, s ez igen jó. Nem biztos azon­ban, hogy az ilyen tulajdonsággal rendelkező emberek már ‘kommu­nisták is. A lényeg az. hogy értse a munkáját, de nagyon szeresse a dol­gozó népet és tudjon is dolgozni a népért önzetlenül. A társadalomért becsülettel dolgozó embereket ve­gyünk fel tagjelöltnek, azokat, akik a kommunizmus iskoláiban — fttömeg- szervezetek, szakszervezetek J— en­nek tanujelét adták. Pártszervezeteink ma még gyakran saját belső ügyeikkel, többnyire személyes ügyekkel foglalkoznak. Jó és helyes a személyékkel való foglalkozás, de nem jó. ha az intri­kában merül ki. Ide veszem a pár- tonkívüliekkel való foglalkozást is, amely hivatalból nem megoldható, ennek ellenére ma ez igen fontos nagyjelentőségű kérdés. A párttag­ság — amely ismeri a területéhez tartozó pártonkívüliek többségét — határozza meg. hogy ki kivel, hogyan foglalkozzon. ' A pártonkívüliekkel való foglalkozásnál egy lényeges dolog legyen a taggyűlés, a kommu­nisták szeme előtt. Az. hogy a be­csületes pártonkívüli dolgozó, aki többé vagy kevésbé egyetért velünk — legyen az munkás, paraszt, vagy értelmiségi, kisiparos, stb. —, egyen­rangú politikai partnere a kommu­nistáknak. Taggyűléseink, bár magasabb szín­vonalúak, mint régebben, nem egy helyen sablonosak: másolnak, ismé­telnek. vagy regisztrálnak. Igen ke­vés helyen tapasztalható, hogy sze­mély szerint döntene: ki milyen párt­munkát végezzen a két taggyűlés között Még kevésbé tapasztalható, hogy számonkémék a taggyűlés ál­tal kapott feladatok végrehajtását. Az alapszerv-vezetőség szerepe és feladata: A két taggyűlés kó'zött vezeti, irá­nyítja, szervezi a taggyűlés által jó­váhagyott munkaterv alapján az alapszerv életét. A munkatervet sók helyen lebecsülik, kézlegyintéssel el­intézik. A munkaterv fontos és nél­külözhetetlen a jó munkához. Alap­szervezeteink egyrészében nem tud­ják, ho-gy mit tartalmazzon a mun­katerv. Egyik helyen a sok szöveg miatt elvész a lényeg, másutt nincs szöveg, ami azt jelenti, hogy nincs munkaterv sem. Itt nyugodtan ke- j reshetjük a középutat annyiban, hogy nem a Szép külső, a sok szö­veg kell, hanem ha kis zsebnotesz­ban is, de legyen a titkár elvtársnál konkrétan meghatározott terv. Mit mikor és kivel akar dolgozni. Ta­pasztalatunk szerint helyes 3 hóna­pos munkaterv alapján dolgozni. Mit tartalmazzon az alápszerveze- tek munkaterve? (csak javaslatként) a) Taggyűlések napirendi pontjait. Ki számol be, miről. Kik segítenek. b) Vezetőségi ülés napirendi pontjai. c) Tömegszervezetek segítségét ho­gyan akarja igénybe venni az alapszervezet, ügyelve, hogy hatá­rozatot csak a tömegszervezetben dolgozó kommunistákra hozhat. d) Milyen kérdésekben és hogyan akarja segíteni az alapszerv (üze­mi. hivatali) a szakmai nevelést. e) Milyen faladatokat ad a pártcso­portoknak. Fontos, hogy a pártcsoport-veze- tők ne adminisztratív emberék, ha­nem elsősorban politikai vezetők le­gyenek. A pártcsoport-vezető a maga területén legyen önálló, a kollektí­vára támaszkodó, a pártonkívüliek megbecsülését élvező, helyes érte­lemben vett politikai vezető. A taggyűlés előkészítése A beszámoló az alapszervi vezető­ség kollektív beszámolója legyen. Vegye figyelembe a felsőbb szervek és saját határozatait, illetve annak végrehajtását. Ne csak a titkár dol­gozzon. Ha a beszámoló tárgya lehe­tővé teszi, kérjék a pártonkívüliek véleményét is. A taggyűlés sokszor azért „szótlan”, mert bizonyos „for­mai” dolgokat nem tartanak be alap- szervi vezetőségeink. Ügyelni kell arra, hogy taggyűléseink legyenek ünnepélyesek, a taggyűlést vezető el­nök legyen érré felkészülve: ' ' A párttitkár szerepe, jelentősége Ő ís olyan választott vezető, mint bármely más alapszerv-vezetőségi tag. Neki sem jár több jog, mint a többi vezetőségi tagnak. A felelős­ség viszont nagyobb, mert ő a fele­lős az alapszerv egész munkájáért. A sok feladata közül, ami az alap­szervi titkárra hárul, egyet megem­lítek: Valósítsa meg a kollektív ve­zetést, ne kiskirályoskodjon. Ne akarjon mindent egyedül végezni, vonja be a reszortfelelősöket a párt- alapszervi vezetés munkájába. Miu­tán a titkár elvtárs rendszerint az alapszervezet legfejlettebb tagja, nagy gondot kell fordítania a veze­tőség többi tagjainak nevelésére, elvtársiasan kell szerveznie és irá­nyítania a vezetőség munkáját. A pártcsoportok szerepe, jelentősége A pártcsoport munkáján dől el lé­nyegében, hogy hogyan valósítja meg az alapszervezet a felsőbb pártszer­vek határozatait. Az alapszervek ve­zetőségeinek éppen ezért a pártcso­portok vezetőit nagy gonddal kell nevelniük a politikai érettségre, az emberek megismerésére. Az a helyes, ha a pártcsoport és annak vezetője az adott terület politikai gazdája, és tekintélye van a pártonkívüliek előtt. Kérjék ki a párttagok és pár- tonkívüliek véleményét, annak alap­ján tegyenek megfelelő intézkedése­ket, illetve a felsőbb szervek felé megfelelő javaslatokat. Azon . mun­kálkodjanak, hogy egyre erősebb, ba­rátibb legyen a párt és a dolgozó tömegek közötti kapcsolat. E cikk keretében csak a leglénye­gesebb kérdésekre hívtuk fel '-alap- szervi vezetőségeink figyelmét, s re­méljük, hogy Miskolc város alapszer­vezetei munkájukkal az ellenforrada­lom utáni szép eredményeiket tovább fogják fejleszteni. — A dolgozók általános iskolai tan­folyama az 1958—59. iskolai évben is a felsőtagozat minden osztályában megindul. Azok a dolgozók, akik a 16. életévüket betöltötték és szeret­nék az általános iskola valamelyik osztályát elvégezni, minden héten kedden és pénteken délelőtt 9—12 óra között keressék fel a IV. sz. ál­lami általános iskola (volt Kun Jó­zsef utca 7. sz.) igazgatóságát, aihol részletes és pontos felvilágosítást kapnák tanulmányi ügyben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom