Észak-Magyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-27 / 150. szám

Péntek, 1958. június 27. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 Ä határidő előtt befejezett első félévi terv után Helyisét jelentés a borsodi bányákból SZERDÁN DÉLBEN a Borsodi Szénbányászati Tröszt befejezte első féléves tervét. A »-legnehezebbjén« talán már túl van a tröszt A szük­ségessé vált átszervezés az üzemek­nél befejeződött, s most már az új feltételeiknek megfelelően tudják majd kezdeni a harmadük negyed­évet Van néhány intézkedés, mely minden bányaüzemet érint. így például: július 1-től azokon a munkahelyeken, ahol 6 bányásznál több dolgozik, mindenütt önálló iő- mestert állítanak munkába. Ez re­mélhetőleg véget vet majd annak a sóik helyen már szinte tűrhetetlen állapotnak, hogy még mindig a meg­engedettnél jóval magasabb a rob­bantóanyag felhasználás. Ennek pe- d ig más, nem kevésbé kellemetlen következménye, hogy sókkal több az aprószén. Másik ilyen általános intézkedésre az elkövetkező napokban, az aratás idején kerül sor. Évek óta meg- megújúló problémája a tröszt üze­meinek, hogy a földdel .is rendelke­ző bányászok elmaradnak a mun­kából, s így a munkahelyek telepí- tetlemül maradnak. Erre is meghoz­ta a tröszt a megfelelő intézkedése­ket. Remélhetően hasznosak lesznek és júliusban, sem kell majd, a hó­nap elejei elmaradást hóvégi haj­rával pótolni; Ámde a közös problémák mellett minden üzemnek megvannak a ma­ga sajátos feladatai; Minden üzemben »máshol szorít a cipő“, Mások a követelmények, melyek megoldása a harmadik negyedévi terv sikeres teljesítését biztosítja. Ezért határozták meg üzemenkint azokat a tennivalókat, melyek kö­vetkezetes végrehajtása biztosítja a sikert; A feladatok megvalósításá­hoz a lehetőségek ás adva v vannak. Komoly* következetes munkára van már csak szükség; A MISKOLCI BÁNYAÜZEMEKNÉL Ánna-'bányán a legfontosabb feladat a frontfejtés üzemszerű termelésé­nek biztosítása. Ugyanitt az eddig nehéz fizikai munkát igénylő és drága meddőürítésre új berendezést állítanak üzembe. A berendezés se­gítségével ezt a munkát automatizál- flák, gyorsabbá és olcsóbbá teszik. A lyukóá bánya Adriányi—szintjén megkezdik az V~ös telep feltárását, a pálinkási bányaüzemben pedig a második frontfejtés kialakítását. Márta-bányán az erenyői oldalon a vágatba j tás meggyorsításával biz­tosítják a gyorsabb föltárást. A bükkaljai szénbányáknál legfontosabb feladat a főfeltáró vágatok megfelelő telepítése, hogy a »hoinapu támnak« is megfele­lő széntelepet tudjanak fejtésre elő­készíteni. Az eddiginél nagyobb gonddal kell szorgalmazni a külfej­téseken a föld letakarását, hogy megfelelő szenelő munkahelyek áll­janak rendelkezésre. Különösen fon­tos ez most, a szárazabb, nyári hó­napokban. A bánfaival bányában a harmadik negyedév egyik legfonto­sabb feladata lesz a korszerű bizto­sítás további alkalmazása, hogy ez­zel a nyomásos bányamezőben meg­teremtsék az egyenletes és bizton­ságos munka feltételeit. A SAJÓVÖLGYI SZÉNBÁNYÁK­NÁL a biztonságos munka megte­remtése kell hogy legyen a harma­dik negyedév egyik legfontosabb fel­adata! Ehhez természetesen számos műszaki intézkedés szükséges, — de az eddiginél nagyobb mértékben szük­séges a bányászoknak előírások be­tartásával végzett munkája is. A műszaki vezetés feladata lesz a kor­szerű biztosítós továbbvitele s nem utolsósorban a mélyebben fekvő munkahelyek jó levegővel való el­látására megfelelő vezetékrendszer kiépítése. Bőséges feladatokat kei! megoldani az ormosi bányaüzem vezetőinek is A 11-es aknán meg kell kezdeni a két pados frontművelés műszaki előkészítését. Eddig ugyanis a vas­tag széntelep jelentős része bent maradt a bányában. Nem tudták le­fejteni, mert olyan nagy részt nem lehetett nyitva tartaná. Most a jómi­nőségű ormosi szén teljes egészében lefejtésre kerül az új eljárással. Ugyanitt tovább kell folytatni a tűzvédelmi munkát. Az injektálással és a megfelelő iszaphálózat kiépíté­sével kell megakadályozni, hogy még egyszer a termelést akadályozó tűz nagyobb károkat okozzon. Hosz- szú és szívós munka, ám lelkiisme­retes elvégzése megéri a fáradságot. Az ormosi IV-es aknán az új front­fejtést kell a termelésbe állítani, emellett pedis az üzem víztelenítésé­ről is gondoskodni kell. A má kvöl.gvi szénbár vaknál, sem várják +ét lenül a harmadik negyed - évet Tisztában vannak a felada­tokkal — s ez már előre veti ár­nyékát, hogy sikeresen oldják meg azokat. FiidoTfteleoen a TV-es aknán úi frontfejtés előkészítését és miJjjVehelvi gépesítését tűzték ki célul. A ni-es aknám oed^g kamaeafeV tések kialakításával biztosítják az egyenletes termelést. Lényegesen nagyobbak a feladások Atbertteleoen. ahol három frontiéi- fésrdk termedbe állítana ad majd munkát a műszaki vezetőknek és a bányászoknak. Meg kell oldani itt a megfelelő létszám­mal VO'ló VAN TPHÁ'r FELADAT BŐVEN. A bányaüzemeknél az elkövetkező műszaki értekezleteken. termelési tanár^kozásokem beszélik meg maid a döleomk részletesen a szükséges és megfelelő intézkedéseket. A mű­szaki vezetek bíznak abban, hogy a dolgozók sok értéke® javaslattal, öt- ^eWél, a hehd körülményeket k^bas?'- náló intézkedési tervekkel ki nmek majd ezekre a megbeszélésekre, s a műszaki tudás. nárosiúva a dolgozók ke7demén verésével, akarásával, si­kerre viszi a harmadik negyedévi tervet fej K. L. V édekezzünk a vadkárok ellen A Földművelésügyi Minisztérium felhívása Az idei enyhe tél rendkívül ked­vezett a világszerte híres, gazdag vadállományunk további fejlődésé­nek, de a megkésett tavasz, s a leg­utóbbi hetek nagy esőzései sem okozták lényeges kárt a szaporulat­ban. A nemes vadaik azonban a szán­tóföldeken, mezőkön károkat okoz- hatnaík. Ezért az utóbbi években el­harapózott vadkárok meggátlására a Földművelésügyi Minisztérium már számos intézkedést tett, hogy ez év március hó 1-ig minden vadkár­nak kitett községben alakítsanak vadíkórbecslő bizottságokat. A Földművelésügyi Minisztérium vadászati felügyelősége felhívja a gazdaságokat, termelőszövetkezete­ket és egyéni gazdákat, hogy a vad­járta helyeken többsoros drót-, vagy zsinegakadályt állítsanak a föl­dök szélére, s függesszenek rá csillogó fém-, üveg-, porcelándara­bokat, vagy kolompot, kereplőt, s hogy a vadak meg ne szokják, időn­ként változtassák a riasztóeszközök helyét és formáját. Általános to­vábbá, hogy a földekkel határos er- doszéleken messze bűzlő anyaggal (kátrány, stb.) kenjék be a fák tör­zsét és a bokrokat, hogy a kártevő nasy vadak messze elkerüljék. Kár­térítést csak olyan termelőknek fi­zetnek, akik megteszik a szükséges és hatékony óvintézkedéseket, s — ha netán mégis megesik a kár — három napon belül jelentik a vad- kárbecslő bizottságnak. (MTI) Évzáró ünnepség a Szabó Lajos úti általános iskolában Marosi Lajos, a Szabó Lajos úti általános iskola igazgatója búcsúz­tatta az általános iskolai tanulmányaikat befejező VIII. osztályos ta­nulókat. — Ti most elváltok az iskolától — mondotta —. de soha ne feled­kezzetek meg arról, amit nevelőitek nyolc éven keresztül tanítottak nektek. A VIII. osztályosok búcsúja után kisdobos-avatás következett A pajtások ezentúl büszkén hordhatják a vörös nyakkendőt, miután ők is ifjú úttörők lettek. Fotó: Martinets György--------- - « ' OOO ......... H áromszáz mérnökhallgató megy termelési gyakorlatra Miskolcról A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemről a tanév végeztével jú­liusban háromszáz gépész- és kohász- mérnökhallgató megy több hétre a borsodi és az ország különböző ré­szein levő kohászati üzemeikbe és gépgyárakba termelési gyakorlatra. A mérnökhallgatók előre meghatá­rozott feladó tóikat kapnak s ezeknek a figyelembevételével, valamint az üzemek mérnökeinek és az egyetem oktatóinak irányításával és ellenőr­zésével tájékozódnak az üzemek gyakorlati életéről. A termelési gya­korlat után a hallgatók beszámol­nak majd az egyetemen a tapaszta­lataikról. A SZENTELTVÍZ visszahull A cím után ne várjon szenzációt a kedves olvasó már az első mondatban. A szenteltvíz — ahogy a pap a vallásos szertartáshoz illő lassúsággal vízbe- mártja a szentelőt és széthint — lassú áhítattal hull a hívekre. Meggondolt és halk, mint az idős prédikátor kenetteljes szava. A hívek hisznek ennek is, annak is. Min­denkor? Nem mindenkor — ez túlzás! A legvállásosabb ember is elgondolkodik a prédikáción, megnézi, kinek a kezéből hull fejére a szenteltvíz... ... Úton vagyunk ... Határozott programunk, hogy Bükk­aranyoson résztveszünk a falugyűlésen. Csakhogy Darák elvtárs, Bükkaranyos tanácselnöke mentegetőzve fogad. Látszik a szeméből, érezni a hangjából, hogy csupa jóaka­rat ez az ember. Szívvel-lélekkel ki akarja vezetni a falut abból a kátyúból, amibe az ellenforradalom vitte. — Az elvtársak is tudják, hogy van ilyenkor... a ha­tárban a falu népe. Estére meg fáradtan tér haza. Darák elvtársnak igaza van. A fahigyűlést elhalasztjuk. Kár pedig — érdekes falu ez a Bükkaranyos. Sokáig lö­völdöztek itt az ellenforradalom után. Nemrégen is mi tör­tént? Meggyulladt Galuska Barnabás szalmája, öt éves kisgyermek gyújtotta meg. Lángolt a kazal, de emellett fé­lelmetesen ropogott, puffogott is. Lőszer volt benne. Német karabélyt is találtak... A bükkaranyost program tehát törölve. Menjünk tovább Mezőkövesdre. Terv szerint a szabó ktsz-t kellene megnézni, de betérünk a járási párt- bizottságra is. Községek gondjáról-bajáról beszélgetnek az elvtársak. Egyikük levélfélét nézeget. Csak jelentés-máso­lat. Bükkábrányból származik. A helybeli esperes úr a szü­lők akarata ellenére bevont egy kislányt az elsőáldozási elő­készületekbe. A kislány 7—8 éves. A szülő akarata a döntő Ha akarja, vallásosnak neveli gyermekét, ha akarja, nem. A vallásszabadság kétoldalú szabadság. Van, aki a vallás­nak hisz, van, aki az értelemnek. Gondolkodás, életmód, mw'^+ség dolga. B ükkábrány félútnyira fekszik Miskolc és Mezőkö­vesd között. Tulajdonképpen két faluból áll a köz­ség, . alsó- és felső-faluból. Az egyik református, a másik katolikus. Az idegennek első, ami a sze­mébe ötlik, a sok most épült új ház. Szépen, ízlésesen épít­keznek a bükkábrányiak. Egészséges, nagyablakú tömeghá- zalcat építenek. Egyszóval szorgalmas emberek lakják a fa­lut. Szívesen dolgoznak, munkaalkalom meg van. így szé­pen keresnek. A tanácsháza régről maradt szegényes épületben húzó­dik meg. Az egyháztól örökölte a falu. A tanácselnök, ta­nácstitkár elvtársakkal beszélgettünk. Az esperes úr?... ~ Igen tudunk az elsőál­dozási előkészületről... Az elnök elvtárs, mint a község gazdája beszél a falu­ról, a vallásról, az esperes úrról. Bükkábrány vallásos falu. Az emberek többségének tudatában, különösen az időseb­beknél még a régi világszemlélet trónol. Az új is jelentke­zik már. Különösen a fiataloknál forrong a gondolat. Vi­lágnézetek csapnak össze. A régi védi omladozó bástyáit. Az új győzelme nem lehet vitás. Ez történelem. Ideológiák születnek, kimúlnak, újabbaknak adják át helyüket. A régi ideológiák papjai védekeznek, támadnak, olykor-olykor meg nem engedett módszerekhez is folyamodnak, igyekeznek gáncsot 'vetni az újnak. — Az esperes úr?... Nem hajlandó megengedni a to­ronyban a tűz figyelését. Nem ismerteti a hívőkkel az álla­mi egyházügyi hivatal közléseit... — mindez első benyo­másra jelentéktelen apróságnak tűnik. Ezek az apróságok azonban a többiekkel együtt egy rendszert képeznek, teljes képpé állnak össze. A többi apróság: az esperes úr kiprédi­kálja azokat a fiatalokat, akik nem esküsznek templomban, stb. Jánosházi Sándor pedagógus így nyilatkozik róla: — Az esperes úr korábban hazaküldte az egyik bányász, Kiss Antal fiát a hittanóráról, mert az apja nem fizette a párbért. — Hittanórákon például nem éppen vallásos témáról is szó esik. Ilyen például a „Megy a gőzös, megy a gőzös Ka­nizsára" dallamára átdolgozott gúny vers is. A kommunistáknak nem kenyerük az ilyenfajta gú­nyolódás, a primitív lejáratás.. Minket csak a té­nyek, az érvek győznek meg és viszont módszerünk az ala­pos érvelés, a tényekkel való operálás. Menjünk tehát a tények után. Milyen nézeteltérés is történt az elsőáldozás korül a szülő és az esperes úr között? A kislány elsőosztályba járt ezévben. Szülei — felelősségük ”■ ólértelmezett tudatába,n — úgy határoztak, hogy kislányu­kat nem járatják hittanra. Jött az elsőáldozás ideje. A kis­lány egyik nap nem jött haza a szokott időben. A mamája aggódott emiatt. Elment megkérdezni a tanítónénit, hol van a lányka? — Elvitte az esperes úr, elsőáldozásra előkészí­teni — volt a válasz. Az édesanya csodálkozott: Miért csi­nálja ezt az esperes úr, a csöppnyi gyermekkel! Aki még igen keveset tud a világról, a vallásról... — a szülő tudta nélkül, akaratuk ellenére? Az édesanya felhívta az espe­res urat telefonon . — Pápai rendelet, hogy első áldozásra kell vinni az el­sőosztályosokat ... — Ne legyenek pápábbak a pápánál... 1 — Ne forgassák fel a rendet Abrányban... / — Ez Abrányban így volt és így is lesz. (Tudniillik vallásos volt a falu és minden katolikus gyermek résztvett az első áldozásban.) — Ezek voltak az esperes úr ingerült­hangú válaszai. Megértjük az ingerültségét. Az esperes úr mindmostanáig osztatlan ura volt Bükkábrány katolikus la­kói szellemének, lelkének. A legakaratosabb magyar is em­beri méltóság- és önérzetsértve gügyögte a gyóntatószékbe „bűneit". A falu fiatalabbjai közül többen már nem követik az idősebbeket vallásosságban. M eghallgattuk az egyik felet, hallgassuk meg a mási­kat is. Csöndes parókiáján fogad bennünket Szent- kláray Kornél esperes úr. Elmondjuk, mi járatban vagyunk. Mit várhatnánk ilyen találkozástól? Az esperes úr természetesen ragaszkodik nézeteihez. Ezen nem lehet csodálkozni. Az esperes úr rágalomnak mond minden állítást, tényt Az esperes úrnak természetesen joga van ehhez. De nincs joga ahhoz, hogy államunk törvényei ál­tal tiltott módon hadakozzék a „másik" világnézet ellen. Nincs joga macához, világnézetéhez láncolni a nyiladozó értelmű kicsinyeket. Nincs joga dacolni a szülői akarattal. Az a diák nem járhat hittanra, akit nem iratnak be! Ne vi­gye elsőáldozni esperes úr azt a kislányt, kisfiút, akinek szülei más nevelést adnak, mint ön. Ne ébresszen kételye­ket kicsi szívükben! Ne állítsa szembe őket szüleikkel, pe­dagógusaikkal! A gyermekiélek még hajlítható ide is, oda is. A szülő, a társadalom, joga és kötelessége gondoskodni arról, hogy a gyermek olyan nevelést kapjon, mely legin­kább hasznos tagjává teszi a társadalomiak. Azelőtt Bükkábrányban ötszáz hold ura volt a kápta­lan, ahol Szentkláray esperes úr szerint igen jól gazdálkod­tak. Magának a parókiának 50 holdja volt. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a múltban a legszegényebb vidék, falu volt a legvallásosabb. Bükkábrányban nagyon vallásos em­berek éltek. A fiatalok már kevésbé követik az idősebbe­ket a vallásban. Igaz, még nem találták meg az új eszmét. Az édesanya vasárnap templomba küldi legényfiát, az meg­mutatja magát a templom. előtt, aztán a kocsmába megy. A 1ény mutat valamit: a fiatalság egyre inkább kiesik az egy­ház szorító öleléséből. Az új eszmény és a fiatalság keresi egymást. Már keresik egymást! A szenteltvíz — ahogy a pap a vallásos szertartásban illő lassúsággal vízbemártja a szentelőt és széthint — lassú áhítattal hull a hívekre. A hívek hisznek ennek is, annak is. Mindenkor? Nem. Ez túlzás. A legvallásosabb ember is elgondolkodik a prédikáción, meg­nézi, kinek kezéből hull fejére a szenteltvíz. A szenteltvíz csak annak a fejére hull, aki térdrehajlik azért. Erőszakkal 1958-ban nem lehet szentelni. Erőszakkal nem lehet a gyér* meket vallásossá nevelni... NAGY ZOLTÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom