Észak-Magyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-27 / 150. szám
4 ÉSZAKMAGYARORSZAG Péntek, 1958. június 27. Röviden az új hároméves tervről: Versenyképesek leszünk a világpiacén Kántor István főtechnológus és Kasztner Sándor termelési osztályvezető nyilatkozata A minap a Borsod vidéki Gépgyár két felelős beosztású műszaki dolgozójává.], Kántor István főtechnológussal és Kasztner Sándor termelési osztályvezetővel beszélgettem. Az új hároméves tervről volt szó. Ez érthető is, hiszen mint mindenki, ők is kíváncsiak voltak: mit akar a kormány, milyen célkitűzéseket tartalmaz a három évre szóló program. Kasztner és Kántor elvtársak már áttanulmányozták a tervezetet és készséggel válaszoltak a kérdésekre. — Mi a véleményük a tervről? — Nemcsak a mi, de dolgozóinknak is az a véleménye — mondotta a termelési osztályvezető —, hogy az új hároméves terv alaposan, megfontoltan készült. Reális célokat rögzít. Nincsenek benne túlfeszített irányzatok. Az előbbi tervekhez hasonlítva, úgy látom, lényegesen megnyugtatóbb, mert nem ókoz gondot az anyagbeszerzés. Azelőtt ugyanis az volt a helyzet, hogy papíron biztosítottak mindent, de a gyakorlatban pontatlanul érkeztek a gyártmányokhoz szükséges anyagok. Ezért a vállalatok igyekeztek beszerezni annyi anyagot, hogy tárolni is tudjanak belőle. Most ilyen nincs. Nincs szükség tárolásra, mert a megrendelt anyagokat a szállító vállalatok időben és a kívánságnak megfelelően biztosítják. így az a véleményem, — mert valamennyien a dolgozókkal együtt lelkesedünk a fel- emelkedésünket nagyban elősegítő program iránt —, hogy nemcsak megvalósíthatjuk, de túl is teljesíthetjük. — Mi ragadta meg leginkább a figyelmüket a tervezetből? — Igen lényegesnek tartjuk — válaszolt Kántor István — a munkások és a dolgozó parasztok reálbérének emelését. Hasonlóképpen jó hangulatot váltott ki a dolgozók’körében az is, hogy három év alatt mintegy 110 ezer lakás épül majd fel. Ez annál is inkább fontos kérdés, mert manapság lakáshiány van. Mennyivel másként viszonyul az az ember a munkához, aki nem küzd ilyen gondokkal! Intenzívebben, körültekintőbben dolgozik. — Mit kap a tervtől a gyár? — A mi gyárunk fejlesztésére, bővítésére a hároméves terv nem irányoz elő beruházást. Igaz, lehetetlenség is bővíteni, hiszen nagyon kicsi, szűk helyen vagyunk. Ezért mi a gyártmányaink fejlesztésére törekedünk. Műszaki kollektívánk a hároméves terv irányelvei alapján már kj is dolgozta a távlati gyártmányfejlesztési tervet. — Mit terveznek? . — Az a célunk — folytatta Kasztner elvtárs —, hogy a világpiacon versenyképesek legyünk a nyugati államokkal. Ezért gyártani akarunk automata műanyag-fröcskölő gépet, amelyet eddig egyedül csak a franciák készítettek. A zágrábi nemzetközi vásáron be alkarjuk mutatni az 5 és 15 tonnás autóemelő hidakat, amelyeket a baráti országok közül csak mi gyártunk. Ezenkívül készítünk 200 tonnás műanyag-sajtoló- gépet. Ezekből exportálunk Csehszlovákiának és Jugoszláviának. Gyártunk még új típusú kábeldobokat, hármas számú hidraulikus fél automata szőlő- és gyümölcspréseket is. , Ezeknek az új gyártmányoknak megvan a konstrukciója is, amelye- két saját magunlk terveztünk. (T. A.) a s ző lő kb en Az utóbbi Tietekben beállott esős, nedves időjárás súlyos veszéllyel, fenyegeti a Hegyalja szőlőit. Mád és Tállya határában a gazdák néhány nappal ezelőtt peronoszpóra kártevést észleltek, de megjelent a plas- mopera viticola Tárcái, Tolcsva és Sárospatak környékén is. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya — mint arról lapunkat Dér József elvtárs, megyei szőlészeti felügyelő tájékoztatta — időiben felhívta a gazdák figyelmét a kártevők elleni fokozott védekezésre és illetékes szervek nagyobb mennyiségű permetezőszert is leszállítottak a földműves- szövetkezeteiknek. Minthogy a peronoszpóra egész megyénk területén tízezrekre húg6 károkat okozhat, mielőtt komolyabb veszély állna elő, a mezőgazdasági osztály a tanácsokon és szakcsoportokon keresztül védekező munkára szólít fel minden gazdát. A peronoszpóra, vagy szőlőragya '(plasmopera viticola) elnevezésű élősködő gomba elsősorban az európai szőlőfajtákra veszedelmes. Nedves, párás, meleg időjárásban — május közepétől számítva, egészen őszig — támadja a növény zöld részeit: a hajtást, leveleket, virágokat és a fürtöt egyaránt. A megtámadott, beteg fürt a fertőzés után rövidesen megszáradva hull a földre, s a kártevő komolyabb elterjedése esetén egész holdas táblákat tesz tőnkre úgy, hegy Ott egy szem termés sem marad. De a spóráik gomba alakjában való átíe- lelése veszélyezteti a következő évi termést is. Ellene az egyik legjobb védekezési módszer a szőlönövény zöld részének bordói lével való be permetezése, amely rézgálic oldatból és mésztejből készül. A védekezési munkálatokkal kapcsolatosan a szőlészeti felügyelőség az alábbi módszeres leírást juttatta el szerkesztőségünkbe: ' Csapadékos időjárás esetén, amikor további esőzésekre van kilátás és a bordói levet folyékony állapotban a tőkére juttatni nem tudjuk, nagyon hatásos és előnyös a rézm észporral való permetezés, illetve porozás is. Szükség esetén esetleg több alkalommal. Ha 'bordói lével permetezünk, azt az alábbiak szerint kell elkészíteni: 1 százalékos bordói lé elkészítéséhez 1 kilogram rézgálic szükséges, amelyet zacskóba kötve ötven liter lágy, esetleg esővízben oldunk fel. Egy másik edényben körülbelül másfél kilogram szalonnás oltott meszet oldjunk fel. majd ezt újabb ötven literre kiegészítve, a rézgálic oldatot folytonos keverés közben hozzáadjuk. A bordói lének az alapos összekeverés után határozott lúgos hatást kell mutatnia, tehát a piros lakmusz-papírt meg kell, hogy kékítse, vagy a fenoftalein papírt pirosra festenie. Ha az oldat esetleg nem elég lúgos, pótlólag is önthetünk hozzá kevés mész tejet. Egyébként a bordói léből csak annyit készítsünk, amennyit aznap felhasználunk, ugyanis állás közben veszít hatóerejéből. Az oldattal a szőlő zöld részeit kell permetezni és nem szükséges, — minit sok helyen helytelenül csinálják — a tőke fás részeit is. Permetezés után a víz elpárolog, de a rézsó rátapad a növény levelére és azt az eső sem mossa le. Ajánlatos a háznál tartani egy maximum-minimum hőmérőt, amelyről könnyen megállapítható a napi középhőmérséklet és így számítva (11 Celsius fok középhőmérséklet után) az újabb fertőzésveszélyre, időben fel lehet készülni a permetezésre. Ugyanis a lappangási Időszakban a gomba még elterjedhet a növényen. Első permetezéshez a perzselés elkerüléséire fél százalékos ‘bordói lé is megfelel. Igen esős, csapadékos időjárás esetén azonban már másfél százalékos erősségű szert használjunk. Erősebb oldat készítése nem szükséges. Inkább többször és kisebb töménységű oldattal permetezzünk, amit végül a porpzás egészít ki. Peronoszpóra ellen rézmészport, lisztharmait ellen kénport alkalmazzunk, de az együttes védekezéshez nagyon jól megfelel aréz- kénpor. A porozásnak igen nagy előnye van a permetezéssel szemben akkor, ha sok a csapadék és a hőmérséklet is magas. De ott is előnyös, ahová a bordói levet szállítási nehézségek miatt nem lehet eljuttatni. Csupán arra kell ügyelni, hogy porozásnál a szőlő levelei nedvesek legyenek. Időben fel kell tehát készülnünk a betegség gyógyítására és megelőzésére. Sok-sok ezer forintunk függ ettől. MISKOLC VÁROS zöldövezetének további kiépítése szempontjából különösen nagy jelentősége volna, ha a városhoz közel eső termelőszövetkezetek minél nagyobb területen kertészkednének. Ismert adatok vannak arról, hogy a naponta több mint 30 ezer embert étkeztető Borsodi Üzemi Vendéglátó Vállalat milyen beszerzési gondokkal küzd. A ma meglévő kertészetek, egyéni és tsz veteményes kertek még nem képesek kielégíteni az óriási szükségletet, nem beszélve arról, hogy a háziasszonyok konyhájára is gondolni kell. A város vezető szervei több ízben foglalkoztak ezzel, s javasolták a környékbeli falvak lakosságának, hogy az eddigitől még nagyobb mértékben törekedjenek zöldség-növény féleségek termesztésére. Ez úgy a miskolci lakosság, mint saját szempontjukból is hasznos lenne. Többször foglalkoztak a problémával országos lapok is. Mégis, az eddigi felhozatal azt igazolja, hogy a szirmai, sajóecsegi, kistokaji és más, Nagy- Miskolc környéki falvak dolgozói nem termelnek eleget. Akármennyit szállítanak a városba, néhány óráig, de jobb esetben fél napig ha tart. Hiába, másfélszázezer éhes száj várja a friss, tavaszi vitaminokat... Mint az üzem-élelmezési vállalat és a MEZÖKER vezetői elmondják, úgy segítenek gondjaikon, hogy a zöldségáruti nagyobb részét két-, háromszáz kilométer távolságról, az Alföldről, de még a Dunántúlról is — magas költséggel hozatják. Érthető, hogy a háziasszonyok panaszkodnak a zöldségfélék aránylag borsos ára miatt, de nyomban magyarázható is, hiszen a magán- kereskedők, falusi őstermelők, látva az óriási keresletet, meglehetősen kihasználják azt. Kétségtelen, ha a nagymiskolci állami gazdaság és a többi szocialista szektorok több árut termelnének, lényegesen hamarabb és nem utolsó sorban olcsóbban jutnának zöldséghez, hagymához, uborkához, paprikához a háziasszonyok. A DIÓSGYŐRI Vörös Ujgyőr Termelőszövetkezet az idén már 12 holdon kertészkedik, s bár ez is igen szép kezdeményezés, megközelítően sem elég ahhoz, hogy a város zöldségellátásába hatékonyan „beleszóljon”. Mindenesetre, az idei eredmények kedvezőek és arra serkentik a vezetőséget, hogy jövőre, ha nem háromszorosára, de legalább duplájára emeljék ezt a területet. Mint mondják: a jö- delem jónak mondható. Hasonlóképpen szép eredményeket tudnak felmutatni Kistokajban, ám ez a néhány csoport még mindig kevés. Illetékes szervek most is azon törik a fejüket, hogy jövőre, ha nem kertészkednek a gazdák nagyobb területen, az ország mely részén kötnek újabb szerződéseket? Amikor egy alkalommal a Hazafias Népfront mezőgazdasági bizottsága a város zöldövezetének problémáival foglalkozva felmérte a lehetőségeket, kiderült, hogy még sokhelyütt lehetne nagykiterjedésű kertészeteket létrehozni. Felmerül tehát a gondolat, hogy a diósgyőri Vörös Űjgyőr kertészetének ki- szélesítésével és persze a termelőszövetkezet ma még meglévő problémáinak megoldásával (öntöző berendezés, melegágyak, stb.) esetleg új zöldségtermelői szakcsoportokat, társulásokat is létre kellene hozni. Bizonyos, hogy a nagymiskolci állami gazdaságban nemrégen átadott csővezetékes öntözőberendezés és a kissé távolabb eső igrici berendezés segítségével jőr vőre kevesebb lesz a gondunk, de ríem oldódik meg teljesen. Hiszen az igrici termelőszövetkezet kertészetéhez ott van közel Mezőcsát is, amely ugyan (a nevében is benne van) mezőváros, de mégis sok korai zöldségfélét felszív, elsősorban a közeli termelőktől. Azt is tervezik (egyelőre persze még igen kezdetleges stádiumban: csupán beszélgetnek róla), hogy a Nyékládháza mellett lévő kavicsbánya három tavából nagy területet lehetne öntözni, ott esetleg három, négy szakcsoport termelhetne ... AKI KORA REGGEL a miskolci Béke-téren végigsétál és az őstermelőktől megkérdezi, hogy érdemes-e pár csomó retekkel, hagymával miegymással Miskolcra bevonatocskázni, egyöntetűen azt a választ adják, hogy nagyon is érdemes! Hát ha nekik megéri, miért ne érné meg a környékbeli termelőszövetkezeteknek, szakcsoportoknak is?! (P. M.J Tizenkét holdon kertészkednek a diósgyőri „Vörös Ujgyőr“ Termelőszövetkezetben SlfíHfílfíC VfWORSZftG A taktabájiak nem ijedtek meg az esőtől Taktabáj, ez a kis borsodi község szerényen húzódik meg a tokaji hegyvidék lábánál. Nagyon szeretik itt a sportot fiúk, lányok egyaránt. Tavaly női csapatuk a szpartakiád röplabdamérkozései során eljutott az országos döntőig. Az idén kíváncsian vártuk, hogyan készültek fel a taktabájiak a járási döntőre. Megvallom, nem csalódtunk bennük. Hiába hullott alá a sűrű eső már a kora reggeli órákban — ami miatt igen sok község fiataljai maradtak távol a szerencsi járás döntőjéről —, a taktabájiak 26 sportolóval érkeztek a verseny színhelyére. Amikor a JTST elnöke számbavette a járási döntő résztvevőit, bizony egy kissé elkomorodott az arca és meg is jegyezte: »Úgy látszik, a többiek megijedtek az esőtől!« A sport pedig edzett, az időjárás viszontagságaitól meg nem riadó embereket nevel. A taktabájiak mellett Tiszaluc. Ti- szaladány és Taktakenéz vonultak fel több versenyzővel. Néhányam eljöttek Prügy és Tiszatardos községekből. összesen 77 sportoló vonult fel a járási döntő megnyitóján. Azután elkezdődött a küzdelem. A kerékpárosok az országúton, az atléták és röplabdások a sporttelepen keltek versenyre egymással. A versenyek a következő eredményeiket hozták: Női kerékpáros verseny: 1. Lakatos Margit (Tiszaladány). 2. Lakatos Ida (Tiszaladány). Itt tehát testvérharc után dőlt el a bajnokság kérdése. A férfiaknál: 1. Balkányi, 2. Bé- nyei, 3. Gombos, mindhárman Tak- tabáj községből jöttek a döntőre. Röplabdában is teljes volt a taktabájiak sikere; a fiúk és lányok is megnyerték a járási bajnokságot. A lányok Tiszaluc csapatát győzték le. A fiúk Prügy és Tiszáidé csapatai felett diadalmaskodtak. Az atlétikai versenyszámok eredményei : 100 m. síkfutás: 1. Hajas (Taktakenéz), 2. Botos (Tiszalúc), 3. Hajdú (Taktabáj). A lányoknál: 1. Szilvási (Taktabáj), 2. Korcsmáros (Tiszalúc), 3. Papp (Taktabáj). 400 m. férfi: 1, Balogh (Tiszatardos), 2. Göncze (Tiszatardos), 3. Zsíros (Taktakenéz). Női: 1. File (Taktabáj), 2. Korcsmáros (Tiszalúc), 3. Debreceni (Taktabáj). Női távolugrás: 1. Szilágyi (Taktá- báj), 2. Nagy (Táktakenéz), 3. Debreceni (Taktabáj). Férfi távolugrás: 1. Botos (Tiszalúc), 2. Takács (Tiszalúc), 3. Göncze (Tiszatardos). Női súlylökés: 1. Karafía (Tiszalúc), 2. Kovács (Tiszalúc). Férfi súlylökés: 1. Fincziczky (Ti- szaladáiny). 2. Bényei (Tiszaladány), 3. Botos (Tiszalúc). Női magasugrás: 1. Mihalik (Taktabáj), 2, Debreceni (Taktabáj), 3. File (Taktakenéz). Férfi magasugrás: 1. Herger (Tiszaladány), 2. Botos (Tiszalúc), 3. Szabó (Taktakenéz). 1000 m. síkfutás férfi: 1. Horváth (Tiszalúc). 2, Sere (Tiszaladány), 3< Gégény (Taktabáj). A szerencsi járás legeredményesebb falusi sportolói tehát Taktabáj. Tiszalúc, Taktakenéz, Tiszaladány fiataljai voltak. Kár, hogy a 'többiek megijedtek az esőtől, mert a községi versenyek sikere alapján sokkal több résztvevőre lehetett számítani. (Nemes)-----ooo-----S PORTHÍREK — Az MLSZ-től nyert telefonértesülés alapján közöljük Miskolc város sportkedvelőivel, hogy a DVSC- Csepel Autó mérkőzés ügyében a tegnapi nap folyamán az MLSZ döntése megtörtént. A döntés értelmében a DVSC óvását az . MLSZ elutasította. — A Borsod megyei Üsző Szövetség június 28-án, szombaton Miskolc—Tapolcán délután 5 órai kezdettel gyermek- és serdülő úszó- versenyt rendez. A versenyem minden úszni tudó gyermek résztvahet, ha sportorvosi igazolvánnyal rendelkezik. — A Borsod megyei Úszó Szövetség vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel városi úszóbaj noikságot rendez M.—Tapolcán. A versenyen minden úszni tudó részt vehet, ha sportorvosi igazolvánnyal rendelkezik* Jelentkezés a helyszínen. — Az MHS. megyei lövészklubja és a Borsod megyei Lövész Alszö- vetség június 22-én rendezte meg Miskolc város nyíltirárnyzékú kispuska bajnokságát »bármilyen rendszerű« kategóriában. A 60 lövéses verseny végeredménye a következő: 1. Királybíró (Miskolci' Lövész Klub) 525 köregys. 2. - Tárd! (Diósgyőri Lövész Klub) 520 k. e. 3. Pásztor (DDK) 519 :k. e. 4. Varga (DLK) 519 k. e. 5. Krucsay (DLK) 507 k. e. 6. Eperjesi (DLK) 504 ik. e. 7. Szabó (MLK) 501 köregység. ■oooá Sakk % Szicíliai védelem A szicíliai védelem egyike a legősibb játékrendszereknek. Már a legrégibb játszma-feljegyzéseknél is találkozunk ezzel a megnyitással. A mai versenyeknek is egyik legnépszerűbbvédelmi megnyitása. Világos, gyors tisztiéjlődés után a királyszárnyon támad, sötét a centrumban keres ellenesélyeket. Rendkívül változatos, bonyolult állások jöhetnek létre és bizony a kétélű állásokban igen nagy a hibázási lehetőség. Az alábbi játszmában — mely egyébként a világbajnoki páros mérkőzés ötödik játszmája — érdekes megnyitáskezelést és kölcsönös esélyeket adó végjátékot láthatunk. Közép játék ebben a játszmában szinte nincs is, mert a megnyitás a gyors és nagyszámú tisztcserék után máris végjátékra egyszerűsödik (?) az állás. Egyedüli szépséghibája a játszmának sötét hibás 39-ik lépése, mely az időzavar terhére írandó. Világos Szmiszlov, sötét Botvmnik. I. e4, c5, 2. Hf3. Hc6, 3. d4, cd4, 4. Hd4:, Hf6, 5. Hc3, d6, 6. Fe2, g6 (a világbajnok kedvelt folytatása), 7. Fe3, Fg7, 8. h4 (azonnal megindítja a királyszámyi támadást) 0—0 (H*g4- re Fg4: Fg4:, f3 a helyes folytatás), 9. h5, d5 (szárnytámadás ellen leghelyesebb azonnal a centrumban ellenjátékot keresni), 10. hgó, hg6, II. ed5, Hd5:, 12. Hc6:, bc6, 13. Hd5:, Vd5:, 14. Vd5:, cd5, 15. p—0—0, Fb7 (Fe6 után kellemetlen a Ff3-as lekötés), 16. f4, d4,17. Fd4:. Fg2:, 18. Bhgl, Fe4, 19. Fg7:, Kg7:, 20. Bd7, Kf6, 21. Bd4, Ff5, 22. Bgdl, Bac8, 23. Bld2 (jobb volt c4), Bc7, 24. b3, Bh8, 25. Fc4, Bh3, 26. Kb2, Be3, 27. a4, e5, 2ß. fe5-f, Ke5:, 29. a5, Fe6 (g5-el meg kellett volna indítani a királyszámyi gyalogokat), 30. Fe6:, Ke6:, 31. Bd8, Ke7, 32. Bb8, Be6, 33. c4, a6 (Be5-ne b4, Bc4:, Bb7+, majd Ka3). 34. Kc3, f5. 35. Bdd8, f4 (Kf6 jobb lett volna), 36. Be8-|-, Kf6, 37. Be6:+, Ke6:, 38. Kd4, Bf7!, 39. Ke4, Kd6?? (Időzavarban elkövetett súlyos hiba, mely a játszma vesztéssel jár. Bf5. 40. Kf3, Ba5:, 41. Kf4:, Bf5-{-, majd a5 biztosította volna a döntetlent.) 40. Bbő-f, Kc5, 41. Kd3! és sötét feladta, mert a fenyegető matt ellen nincs védelem. Fábián Béla-----ooo----S AKKHIREK Fábián Béla mesterjelölt június 22-én sírimultánt tartott a KPVDSZ klubhelyiségében. 25 játszma közül 21 játszmát megnyert. Árvay Béla, Papp Gyula és Payer Ferenc ellen döntetlenül végzett, s egy játszmát Pásztor Oszkár ellen elvesztett. TIT HÍREK Az IBUSZ és a TIT felihívja mindazok figyelmét, akik a június 15-i bükkfeninsíki kirándulásra jelentkeztek és az új, június 29-i dátumra jegyeiket még nem íratták át, hogy folyó hó 28-án 12 óráig jelentkezzenek a Kazinczy u. 2. sz. alatti IBUSZ irodában. Az átírattam jegyeket az IBUSZ a fenti időpont után nem térítheti vissza. Móricz Zsigmond élete címmel június 27-én délután 5 órai kezdettel előadást rendez az irodalmi szakosztály Tapolcafürdőm, a Lenin Kohászati Művek Éjjeli Szanatóriumában. Előadó: dr. Csorba Zoltán gimnáziumi tanár. Tudományos találkozó és természetvédelmi ankét a Bükkiemnsíkon. A TIT és a Földrajzi Társaság június 29-én, vasárnap tudományos találkozót rendez a bükkfennsiki Nagymezőn. Ennek keretében Kenyeres Lajos, az Országos Természetvédelmi Tanács főtitkára »A természetvédelem időszerű kérdései«, Pócs Tamás tudományos kutató »A bükki rezervációk növényritkaságai«, Dr Peja Győző Kossuth-díjas gimnáziumi igazgató »A Bükikfennsík geomorfológiai problémái« címmel tart előadást. A kb. másfél órás hivatalos program után kirándulások lesznek a Tarkőre, a Bálványra és a Bükkfenmsík legszebb területeire. A kirándulásra minden érdeklődőt szeretettel vár a rendezőség. Jelent-, kezm lehet az IBUSZ irodában*
