Észak-Magyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-24 / 147. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Kedd, 1958 június Ht „Jöttünk, láttunk és légy fizettünk“ * Irta: Mag Béla c. apát, az Opus Pacis ügyvezető igazgatója Társaink, akik a Budapest—Moszk­va közötti 1545 kilométeres utat a szovjet légiforgalom hatalmas ezüst­madarán 2 ór^, 10 perc alatt tették meg, megérkezésükkor nem az út fáradalmairól, hanem kényelméről és szépségéről beszéltek. Úgyhogy más­nap a kora délelőtti órákban vala­mennyien frissen és nagy érdeklő­déssel vettünk részt a program sze­rinti városnézésben. Azt hiszem magától értetődik, ha egyházi személyek első tekintete a templomok felé irányul. Moszkvában kevés katolikus él A Szent Lajos templomban, ahol alkalom nyílt a misézésre is, találkozhattunk kato­likus hívekkel. Majd megnéztük a szmolenszki győzelem emlékére emelt templomot és a görögkeleti novogyevicsi monostort. A templo­mok lelkészeivel, egyházi vezetőkkel és a szovJet. ern*>erekkel beszélgetve meggyőződtünk, hogy a Szovjetunió­ban teljes vallásszabadság van. A következő napok élményeiből a Kreml és a Metró megtekintését őrzöm maradandóan, mint a meg­becsült múlt és az épülő jövő nagy alkotásait. J\ éhány napot töltöttünk Litvá­niában is, amelynek három és fél millió lakosából a többség katolikus. Láttuk ősi, szép templo­4* e#os időjárás ellenére több mint 3000 épitőmunbás ünnepelt Misknlc-Tapolcán AZ' IDEI ÉPÍTŐK napján borús, esős időre ébredtek megyéink építő és építőanyagipari dolgozói. A reg- , jgeLi • órákban ennek ellenére is be­népesedtek a vállalatok központjai, az üzemek kultúrotthonai. Ünnepel- . ni akartak az, építőik. Érthető, hiszen már hetekkel ezelőtt készülődtek az építőmunkások nyáreleji nagy talál- . kozójára.­Az üzemi konyhák többsége már . szombaton délután felállította sátrát a tó mögötti erdőrészen. Az idő ek­kor igen . kedvezőnek mutatkozott, ágy meg is kezdték a többezer adag étel előkészítését. Nagymennyiségű sört szállítottak ki a helyszínre. Ezenkívül a Vendéglátódpari Válla­lat három sátrat állított fel, ahol jobbnál jobb ételeket és italokat ‘biztosítottak az ünneplő dolgozóknak. Sok mutatványos vonult fel erre az ■ alkalomra, a fiatalok és a gyerme­kek szórakoztatására. TÍZ ÖRAKOR. már benépesült a nagykiterjedésű erdő, a sátrak kör­nyéke. Az erdő fáira szerelt hang­szórók már a kora délelőtti órákban ■ sugározták a »-helyi stúdió« szívkül- di műsorát. A vállalati autóbuszokon-érkezők meglepődtek, amikor Tapol­cán nem találkoztak a »Miskolcon -•hagyott« esővel. Jókedvűen tele­pedtek le az erdő fái alá és rövid Idővel később már a tréfa, jókedv, vidám hangulat váltotta fel a reg­geli nyomott hangulatot; Megkez­dődtek a sportjátékok, forogtak a körhinták, lányok, fiúk lengték a hajóhintákban és a kicsinyek is megtalálták a maguk mutatványos sátrát, vagy a repülőhintát, mások futkároztak, labdáztak. Az építők tábora között két ven­dégsátrat is találtunk.' A munkás­majálisra a mezőgazdaságban dol­gozó vendégek is érkeztek. Két ter­melőszövetkezet tagjai utaztak Mis­kolcra, hogy együtt ünnepeljenek az építőkkel. Konyhát ők is hoztak ma­gukkal, hogy friss, meleg ételt tá­lalhassanak. T iszapaikonya építői szintén gépkocsival érkeztek az ün­nepség színhelyére. Délután a kedvezőtlen idő megza­varta a program folytatását. Ennek ellenére több mint háromezer em­ber ünnepelt továbbra is a. sátrak és a lombos fák védelme alatt. Több üzem, például a Hejőcsabai Cement­gyár, a Cementipari Gépjavító Vál­lalat dolgozói, az ózdi építők a kul- túrotthonokban szórakoztak, társa­logtak. A cementgyári ünnepségen mintegy 1200 ember vett részt. Később, amikor az eső szünetelt, kisütött a nap és a miskolci József Attila kultúrotthon bábszínháza nagy érdeklődés mellett tartotta meg egy­órás műsorát. A VÁLLALATOK jelentései sze­rint Borsodban mintegy 6000 építő­munkás szórakozott jó hangulatban a nyolcadik építők napján; maikat, láttuk a szabad hitéletet. A kaunaszi székesegyházban például virágvasámap néhány ezer volt az áldozok száma. Ugyanitt naponta kb. kétszázan járulnak szentáldozáshoz. És ez csak egy adat a 320.000 lakosú város templomainak egyikéből és az ottani hitéletből. Kezünkben a vil- niuszi püspöktől emlékbe kapott bo­rostyánkő-olvasóval és a kaunaszi vikárius imakönyvével, szívünkben a leningrádi 12.000 lelket számWŐ katolikus egyházközség plébánosá­nak és híveinek felénk sugárzó sze- retetével, nagy érdeklődéssel fordul­tunk a Szovjetunió népének élete, munkája és alkotásai felé. Akik részt vettünk ebben a két­hetes látogatásban, valamennyien csak könyvekből, irodalomból, sajtó­ból és mások elbeszéléseiből> ismer­tük a régi Oroszországot és a mai Szovjetuniót. Most láttuk pezsgő éle­tét, békés munkáját, alkotásait. A rendet, tisztaságot utcáin és terein, a tempóját a közlekedésben, ön­fegyelmét a magán- és közösségi é\etben. Láttuk hétköznapjait és május elseje ünnepét. Ez utóbbinál, mikor a Vörös téren láttam az ün­neplők milliós seregét, nagy költőnk, József Attila szava jutott eszembe: »A nép szíve azé, aki fölemeli.« Alekszej Puzin, az egyházügyi ta­nács elnöke a búcsúzáskor arra kért bennünket, hogy hazatérvén az igazat mondjuk, híven számoljunk be ta­pasztalatainkról. Kérését szívesen teljesítjük, hiszen isteni parancs is kötelez bennünket az igazmondásra. Benyomásainkat legtalálóbban Hamvas püspök úr foglalta össze, amikor egyik pohárköszöntőjében az imperátori mondást magunkra vo­natkoztatva így idézte: Jöttünk, lát­tunk és legyőzettünk. Igen, légy őzet­tek esetleges előítéleteink. Kétsé­geink ködét szétoszlatta a névaparti szél, csírázó bizalmatlanságunkat vagy félelmünket a szovjet nép egész utunk folyamán tapasztalt nagy figyelme, barátsága és s&zretete. Utunkon két szót tamiltam meg elsőnek oroszul. Ez a két szó: barát­ság és béke. Meggyőződtem, hogy a szovjet embernek nemcsak ajkán, de szíve mélyén él e két fogalom. És szinte varázsszavak, amire lelke nyílik és amiben és amiért él s dol­gozik. í?zt a két képet . is őrzöm: az elsőt és utolsót, amikor átlép* tűk éi amikor elhagytuk a Szovjeté unió határát. Annikor még. nem és amikor már nem volt tolmácsunk. Amikor odamenet egy kétéves kis- lány bejött a fülkénkbe anyja tilal­ma (»Natasa, igyi szuda!«) ellenére és sorra kezet fogott velünk és ami­kor hazafelé ■ egy hároméves szovjet kisfiú (magunk között Lacinak ne­veztük) dr. Radó Polikárppal, a bu­dapesti Hittudományi Akadémia 60 éves professzorával a hálókocsi folyo­sóján boldogom játszadozott. Szimbó- likus kép... A barátság és béke képe. A felnőttek és népek követen­dő példaképe. • Megjelent a Szovjet Híradó e. tájé­koztató folyóiratban. J A ciprusi és libanoni események B1 K Térkénünk a közel-keleti térség két forrongó területét — Ciprust és Libanont *— mutatja be. £ Ciprus a Földközi tenger keleti meden­céjének e 9300 négyzetkilométer területű szigete (hazánk területének egytrzede), jelenleg Nagy-Britanrnia fennhatósága alá tartozik. Lakói főként görögök, kisebb arányiban törökök. A sziget hovatartozá­sáért folyó viták az utóbbi hetekben nagy mértékben kiélesedrtek. A sziget összes nagy városaiban fegyveres összeütközé­sekre került sor a görög és török lakos­ság között. A görög kormány a sziget Görögországhoz csatolása mellett foglal állást, a török kormány a sziget felosz­tását követeli, még pedig oly módon, hogy a, fontosabb területek és a nagy városok Törökországhoz tartozzanak. (A «örökök szerint Törökországhoz csatolan­dó részt, a 35 északi szélességtől északra Cső területet, térképünkön függőleges vo- halikázáis fedi.) Érthető okokból az angol kormány egyik javaslat mellett sem fog­lalt állást, hiszen a stratégiailag oly naigyfontosságú területet nem óhajtja ke­zéből kiengedni. Nagy-Britannia. Görög­ország és Törökország valamennyien a NATO tagállamai, így a .közöttük Ciprus sorsával kapcsolatban kialakult ellentét egyben a NATO-t is gyengíti. Mintegv másfél hónapja fegyverek dö­rögnék Ciprustól csak 200 kilométernyire keletebbre elterülő Libanon köztársaság­ban. A felkelők harcba indultak az Eisen- hower-doktrinát elfogadó, a nagy tőkés országokat mindenben kiszolgáló kor­mány ellen; jelenleg utcai harcok foly­nak Beiirutban, az ország fővárosában, a felkelők kezén van az ország terüle­tének kétharmada, beleértve az ország második (Tripoli) és harmadik (Zahle) legnagyobb városát. A nyugati tőkés or­szágok számára igen fontos ez az ország, mert itt halad keresztül a Közel-Keletet á Földközi-tengerrel összekötő két leg- fontosabbb olajvezeték, és mivel Beirut a Közel-Kelet egyik legfontosabb tőkés centim ma. Gazdasági—stratégiai érdekeik biztosítására máris a közelben tartóz­kodnak a 6. és 7. •amerikai flotta egyes egységei és a Ciprusra szállított többezer brit ejtőernyős jelenléte arra utal, hogy amerikai—angol intervenciót készítenek elő a független, szabad Libanonért har­coló libanoni nép ellen. Jelmagyarázat: * 1. brit ejtőernyősök Ciityrusra szállítása; 2. jordánial és iraki ..önkéntesek” Liba­nonba szállítása: 3. brit légi támaszpon­tok: 4. közelkeleti brit légierő parancs­nokság; 5. olajvezeték felrobbantása: 6 olajvezeték: 7. Cipruson több mint 20 százalék török lakosság: 8. Libanonban a felkelők által elfoglalt terület (1958. jú­nius 17-i helyzet): 9. Ciprus felosztásá­nak török terve; 10. USA flottaegységek.; 11. kikötő. TERRA A szülők felelőssége aj van az ifjúság nevelésével — állapítjuk meg nap mint. nap. Látjuk a tünetet, a felszínt és ezt véleményünkben szóban--vagy írásban visszaadjuk. A. vélemények summája: kibillent az ifjúság élet- és erkölcsi egyensúlya. A cinizmus, a nihil uralja gondolkodásukat, Rosz- szul választott eszményképeket utánoznak. Majmolnak divatot; és ■nagy-> képüséget... Oldalszám sorolhatnám tovább a „vádakat”, melyek sajnos gyakrabban igazak, mint nem. Csak hogy akkor ez a jegyzet is afajta. felsorolás, lista maradna, egyszóval a felszín regisztrálása. Mai jegyze­tünk nem a tüneteket akarja föltárni, inkább annak kiváltó okaiU Pon­tosabban egyik kiváltó okát. ' r . , . , Kezdjük az iskolával. A gyermek túljut a betűvetés elsajátítá­sán, értelme ismerkedni kezd a világgal. Iskoláink gondoskodnak arról, hogy a pedagógusok segítségével a gyermek helyes képet formáljon a világról, saját életéről, a természetet és a társadalmat mozgató erőkről. Ez eddig rendben van. Azonban vannak gyermekek, ■ akik emellett az iskolában egy másfajta világnézetet is magukba szívnak. Tanáraik, ta­nítóik, könyveik materialista világszemlélettel ismertetik meg őket, viszont a hittanórákon merőben mást hallanak. . ■/-. inek higyjen most már a gyermek? Választ vár kérdésére. Minél feljebb cseperedik, osztályokat hagy maga mögött, kérdése ónnál türelmetlenebb lesz. Vagy eldönti azt önmagában, vagy nem. Ha nem?... A legtöbb esetben az ilyen gyermek hallgat arra a rossz szülői tanácsra, hogy adjon igazat tanárainak is, meg hitoktatójának is. -Tanul­jon szorgalmasan — mondják a szülők. Hisz jót akarnak ők! Csakhát a szülők a múlt világból jöttek, s nem egy közülük meggyőződése sze­rint jónak hitt saját életfelfogását, világnézetét akarja átadni gyerme-1 kének. De az a világnézet már a múlté! A gyermek vagy vívódik és dönt, vagy... Vagy már az iskolában magába szívja a kétszínűséget. Mást felél a hittanórán és mást a biológián. Igaz, a jó pedagógia sokat segíthet. A meggyőzőbb magyarázat hamarabb értésre talál, de a „fém” ott kísért. A „rém” gyermekkorban még ártatlan meg játszás, de később cinizmussá fejlődhet, kisiklott életté lehet. Magyarországon minden állampolgár szuverén joga a vallás. Szu­verén joga a szülőnek, járatja-e hittanra, gyermekét, vagy sem. Sok szülő azonban nem gondolja meg mit tesz. Enged a megszokásnak: -Nem hányja-veti meg: hogy jobb a gyermeknek, melyik a célszerűbb nevelés jövője érdekében. Sok szülő nem értelmézi mindig helyesen a szülői fe-> lelősséqet. > . Ebbe a tárgykörbe tartozik ugyanakkor az a jelenség is, -hogy akadnák hitoktatók, akik sajátosan maguk fele értelmezik a vallássza­badságot: Véleményünk szerint a vallásszabadság azt jelenti, hogy sza­bad vallásos világszemléletben élni. Megfeledkeznek arról, hogy a. vallás- szabadság kétoldalú szabadság. Mindén magyar állampolgárnak joga van ahhoz is, hogy elvesse az idealista világszemléletet és a materialista világnézetet vallja magáénak. A vallásszabadságnak ilyen■ formában tör­ténő megszegésére különösen falvakban van példa. Hittanbeiratásnál, vallási szertartásnál, felsőbb egyházi rendeletre hivatkozva olyan, kis­gyermekeket is magukhoz láncolnak, akiknek a szülei tiltakoznak ez ellen, akik nem akarják, hogy gyermekük kétfajta világszemlélet;■ élet­felfogás között vívódjon. Máshol — vallásos környezetben meg — a többségre hivatkoznak. Mit szól majd a falu? — mondják. Az ilyen „agi­táció” á gyermekek kárára, gyakran nem marad hatás nélkül. . ­A gyermekért á szülő felelős, a társadalom és nem az egyház. A Szülő és a társadalom felelős azért, hogy a jövő generáció .szel­lemisége az egészséges harmónia jegyében formálódjék. A . szülők fele­lősek azért, hogy minden káros, zavaró, hatástól mentesítsék. gyerme,j keik nyiladozó értelmét. A gyermek később hálás lesz ezért a szülőnek. NAGY ZOLTÁN------------—; ■ 7 íz év alatt 150 millió forint . .. . megtakarítás újításokból ' ... .. ív■ ■•.:m utóbbi, újítása különösen nagy-jelen­tőségű. Egy bugafordító • gépet , szer­kesztett, amelynek segítségével for­gatják . a bugákat. , Gallilk .., elvtárs újításával 12 embert .mentesített a neh^z munkától. Az újító több mint öt éve . dolgozik az újszerű gépen. Évi megtakarítása 200 ezer,, forintot tesz ki. Jelentős Jelepszki Sándor elvtárs újítása is., A fínomhengermű gyorssorozatán egy nagyon ötletes, ésszerű ollót szerelt fel. , Az, olló a henger sebességéhez igazodva,, pilla­natok alatt vágja a vasat. Gombnyo­másra működik, teljesen újszerű ké­szülék. Nem is újításnak, hanem in­kább találmánynak lehet nevezni az ötletes szerkezetet. A legjelentősebb újítások közé tar­tozik Horváth János és Benyó Tibor kohófnérnökök kísérletezése a -nyers- vas kéntelenítéséfe vonatkozólag- A kísérletezésekhez szükséges’ berende­zéseket tavaly már elkészítettek, s ebben'az évben folytatják; a kísérle­teket. Ha a két kohómérnök'elgon­dolása’ sikerül, országos jelentőségű újításnak számít majd. Puch József és Safarik Gyulá tíz éve húzódó újítása is megoldódik ez évben. Egy hónappal ezelőtt kapták meg a költségeket, s így folytatni tudják'a kísérleteket. Az újítáfc lé­nyege, hogy a háztartási gáz kéntelenítésére szolgáló masszát, amit eddig Svéd- és Franciaországból hoz­tak komoly valutáért, — a két újító a Borsodnádasdról hozott anyagból (páclé) állítja elő. A páclét, amely a borsodnádasdi le­mezgyárban az anyagok hengerlése­kor keletkezik, eddig a -patakba eresztették. A becslések szerint. 600 tonna massza gyártásához elegendő páclét tudnának felhasználná, amely éppen fedezné a budai gázgyár-évi szükségletét. Ügy tervezik, hogy még ez évbén felépül az új üzem; Azt tervezik, ha, a borsodnádasdi üzem sikerrel fog dolgozná; Salgótar­jánban is építenék egy ugyanilyen üzemet. így az ország massza-szük­ségletét fedezni tudják. F. L A tizedik évfordulóját ünneplő újítómozgalom kevés gyárban, bá­nyában hozott olyan szép eredmé­nyeket, mint az ózdi Kohászati .Üze­mekben. Hogy mennyire így van — arról tanúskodik a statisztika. 1948- tól 58-ig 27 234 újítási javaslatot nyújtottak be a gyár fizikai és mű­szaki dolgozói, amelyből 16 158-at el­fogadtak, 13 529-et pedig be is vezet­tek. Az újításokból eredő megtakarí­tás is csinos összeget tesz ki. 150 mil­lió forintot jelent népgazdaságunk­nak az ózdi Kohászati Üzemek újí­tóinak eredményes munkája. Az újí­tók se panaszkodhatnak. A sok kitüntetés, elismerés mel­lett mintegy 5 millió forint pénz­jutalmat osztottak szét közöttük. Harc a maradiság ellen E szép eredményekhez azonban nem vezetett egyenes út. Hosszú- és göröngyös utat kellett megtenniük az ózdi újítóknak, vezetőknek, míg idáig eljutottak. Valuch Ignác elvtárs, a gyár újítási osztályának vezetője, aki több mint tíz éve áll az újítómozga­lom élén, elmondotta, hogy a legna­gyobb harcot a maradiság ellen kel­lett vívnia. Meg kell értetni a dolgo­zókkal, hogy á mozgalom az feltét­lenül helyes, a több és jobb munkát segíti elő. Az 1958-ban eddig beadott újítások statisztikája biztató. Mintegy 900 újítást nyújtottak be a gyár dolgozói, amiből 578-at elfogadtak, 545^-öt pedig be is vezettek. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy az ózdi Kohászati Üzem újítómoz­galma az ellenforradalom okoztk tö­rést kiheverte, s ma már jó úton halad. s f A legjobb újítók Valuch Ignác elvtárs örömmel új­ságolta: több újító van a gyárban, aki ez évben a századik újítási javas­latát adta be. Gallik János, a dur vahengerműi villemoskarbantartó üzem vezetője például több mint száz újítással dicsekedhet. A leg­/. kerületi tanácstagok fogadóórái Június 24: Itépásy Károly 17—18 öráie Nagyváthy u. iskola, özv. Schauer Já- nosné 17 árától Tetemvár felsősor 216. sz., Bodnárik Ferenc 17—19 óráig Anna u. 14. sz., Szőke Andor 17 órától Szeles u. ál­talános iskola. Június .25: . Molnár . József 15—17 óráig Rudas L. u. 4. sz., Csontos László 17—19 órái® Jósika u. 19. sz.. Varga Gyula 17— 19 óráig Bornemissza u.. iskola. Budavári András 17—19 óráig''Forgács u. iskola. Június 27: Boncsér Etelka 16-US óráig Széchenyi u, 90. sz.. Takács Bélámé 14 órától Magdolna u. 4. sz.. Maros-istvÄ 17 órától Vörösmarty u. 18. sz. I.. emP let. Tama László 16 órától Vörösmarty u. iskola. Madarász Jánosné 14—16 óráig 3?i<7«v-Zs. u. 3. sz.. T cm, . > . ■ •' Június 28: Lehóczlkl Józ&efné 17—18 óráig József A. u. iskola. Pogány Gyula 16—18 óráig Közdomb u. 14. sz.. Fenyves Sándor 16 órától Dabneczenyi u. 6,:-sz., Bordás Aladár 15—17 óráig Melinda u. 15. 3tj. Június 30: Kiss Zsigmond délelőtt 9—12 óráig Baross Gábor u. 24. sz., Wtcha Jó­zsef 16—18 óráig Zsolcai kamu 9. sz.. II. A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Egyházügyi Bizottság meghívására magyar egy­házi személyek 27 tagú csoportja két­hetes látogatást tett a Szovjetunió­ban,. Mint a katolikus csoport egyik tagja, szeretnék az olvasónak rövi­den beszámolni utunkról. A világ egyik legnagyobb országá­ban voltunk. Közel 8000 kilométer utat tettünk meg repülőgépen vagy vonaton, hogy a tervbeveti helyeket meglátogassuk, mégis csak egy kis részét láttuk ennekv a hatalmas mszágnak. Utunk első állomása a főváros, Moszkva volt. Mindenkiben, aki még nem láttái abban is él egy kép erről a városról, fekvéséről, területéről, lakosságáról. A valóság azonban túl­szárnyalja az, elképzeltet. Hármunk­énak, akik vonattal érkeztünk oda, a szeme élőit elsőnek a 240 méter ma­gas, 36 emeletes Lomonoszov-egye- tem tornya, épülettömbje jelent meg messziről a városképből. Majd a megérkezés, szíves fogadtatás és el­helyezkedés után, amikor a TU—104- essel érkező társainknak fogadására a vnukovói repülőtérre mentünk, még a szokásos városnézés előtt ízelítőt kaptunk a város lüktető éle­téről, új városnak beillő építkezések­ről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom