Észak-Magyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-24 / 147. szám

MS* jtmfus 34. áSZAKMAGYARORSZÁG Uj hajtások nevelése Kjr'Eff ÉRTÉKESNEK ígérkező ■nódszert alkalmaznak ez év január­jától az MSZMP ózdi járási bizott­ságán. Annikor a végrehajtóbizott- ság a tagjelölt felvételéről dönt, mindig meghívja rá a felvételét kérő munkást, parasztot, vagy értelmisé­git. Van valami nagyon jó érzést keltő és megnyugtató ebben a vezetési stílusban. Megnyugtató, hogy merő­ben különbözik az elmúlt években sokszor tapasztalt esetektől, hogy az érdekelt nélkül, sokszor az ő meg­hallgatása, tudta nélkül döntöttek reá nézve létfontosságú kérdésekben. Magasba emeltek vagy oktalanul megbélyegeztek embereket — sokszor szubjektív vélemény, indok, emberek sorsáért való felelősségérzet nélkül. Jo érzést kelt, hogy az ózdi járási bi- tag^i aktívái keresik, ku­tatják az embernevelés új módsze­reit, formáit, mert érzik és vállal jak a felelősséget emberi sorsokért. A vb. ülésének e tárgyú napi vetnai pontja mindig ünnepélyes. így zajlik le: Rózsa Miklós eivtárs, a jb. szervező titkára egy bizottság jelem tése alapján tájékoztatja a vb. tag­jait, hogy a tagjelölt milyen ember, hogyan dolgozik, mát tett eddig a pártért, milyen pártmegbízatása van. A pártmunka, a pártmegbízatás na- gyon# lényeges dolog. Ha az illetékes partszervezet a tagjelöltnek nem adott pártmunkát, vagy a tagjelölt nem tud beszámolná arról, hogy pártmunkát végzett — és müven eredménnyel —, akkor egvszerűen nem is tárgyalnak az ügyről. NO PERSZE, vethetné valaki köz­be, ez nagyon szép, nagyon jő, de ez csak formaság, ez az egyetlen talál­kozás még nem sokait jelent az em­bernevelésben, amely hosszú hóna­pokra, évekre terjedő türelmes mun­kát kíván. A járási bizottság azon­ban ennél az egyetlen mozzanatnál sokkal mélyebben, behatóbban fog­lalkozik a leendő tagjelöltek, párt­tagok nevelésével. Ez a nevelési. fo­lyamatnak csak egy része, állomása* amely jelzi, hogy élért-e arra a fejlődési fokra, amelyet egy tag­jelölttől elvár a párt. Az ózdi elvtársak kiléptek a meg­szokottból. Ügy látszik, igen sze­rencsésen házasították össze az ille­gális pártmunkára jellemző módsze­reket a népi demokrácia 13 évében szerzett helyes tapasztalatokkal — az adott viszonyokra aMoalmazva.­Hogy mi tette ezt szükségessé? rAz év eleién a vb. ülésen a tag- és tagjelöltfélvételről tárgyaltak. Mi jellemezte akkor a tag jelölték kivá­lasztását? Az, hogy tervszerűtlen volt. nem vetették próba alá a jelöl­teket, s a #>. papír alapján döntött. A vb. éppen ezért egy határozatban lerögzítette, hogy a pártszervék ho­gyan és miképpen foglalkozzanak a tagjelöltek nevelésével. A határozathozatal nem okozott különösebb nehézséget. Sokkal ne­hezebb volt a végrehajtás helyes megszervezése. Útjában állt a meg- szokottság. Először is az alapszerve­zeteket ki kellett mozdítaná a meg­szokottból. Megértetni, hogy a párt­nak nem egyszerű tagdíjfizető auto­matákra van szüksége, hanem ed­zett, kipróbált harcosokra. Vegyék számiba, kik azok a pártonkívüliek akikből hónapok, vagy évék múlva tagjelölt nevelhető. Ez még csak ment valahogy, de amikor arról volt szó, hogy minden leendő tagjelöltet próba alá kell vetni, pártmegbíza­tást kell neki adná, itt is, ott is meg­torpantak a pártvezetők. — Pártmegbízatás? Hm, nehéz do­log. Milyen pártmegbízatást adjunk nékik? — törte a fejét nem egy pártvezető. A járási bizottságnak meg kellett tanítani az egyes pórt vezetőket, hogy a pártmunka nem­csak taggyűlésre való eljárásból, fel szólalásból, tanulásból, aggtál ásból áll, hanem amilyen gazdag feladatai vannak szocialista életünknek, olyan szerteágazó, sokoldalú a pártmunka is. EGYIK PÁRTVEZETÖSÉGI tag nak például az a módszere, hogy ál­talában figyelemmel kíséri a csön­des, jódolgos, megfontolt szavú, ke­mény akaratú, szilárd jellemű em­bereket. Belőlük választja 3d a leen­dő tagjelöltet. Először is vélemény- kifejtésre készteti. Társaságban, amikor valamilyen politikai kérdés ről van szó, csak úgy egyszerűen odaszól. — No, János, hát neked mi a vé­leményed? — így »izlelteti« meg vele a politizálást; arra szoktatja, hogy nyíltan mondja meg vélemé­nyét. Egy másik pártvezetőségi tag elmondotta, hogy falujukban kevés a parasztpárttagok száma. Pedig van sok rendes parasztember. Példának említett egy becsületes, a faluban nagy tekintélynek örvendő iközénoa- rasztot, aki tanácstag is. No, hát eb­ből akar ő tagjelöltet nevelni. Ta­nácsülésen egy-egy feladatnál csak úgy odafordul hozzá: — Te, Pista, terád haHgaitnafk a faluban, beszélj már velük, hogy .:. És az említett középparaszt kivétel nélkül mindig eleget tesz a kérés­nek, bár sejtelme sincs arról, hogy ő pártmunkát végez, csak egyet tud, és ért: hogy ezt a közérdek kívánja így! És hogy meddig tartanaik ezek az apró pártmegbízatások ? Az ózdi elv­társak olyan gyakorlati tapasztalat­ra jutottak, hogy ezt addig kell csi­nálniuk, amíg az illető pártonkívüli dolgozót belső erő. meggyőződés nem ösztönzi arra, hogy tagjelölt felvé­telét kérje. A jb. nem hagyja magára az alaro- szervezeteket. A tervszerű tagjelölt- nevelés érdekében társadalmi mun­kásokból egy bizottság-félét hozott létre. Ezek az elvtársak felkeresik a leendő tagjelöltet — már aki felvé­telét kérte —, beszélgetnek vele. is­mertetik nártunk politikáiét, céljait, megismerik miiven ember, hogyan hajtja végre a rábízott feladatokat. Általában a pártmegbi­ZATASOK nagyon sokoldalúak. Vannak, akiknek gazdasági feladato­kat adnak. Túrái Sándornak. somsályi bánya egyik dolgozójának a bük'kmogyorósdti pártszervezet azt a feladatot adta, hogy segítsen az útépítés társadalmi munkájának megszervezésében, agitáljon a tsz népszerűsítése érdekében, legyen példamutató a társadalmi tulajdon védelmében. Földesi József borsod- nádasdi bányában dolgozó villany-♦ szerelőnek többek között olyan fel-« adatokat adtak: egyik propagandis-; tánafc segédkezzen abban, hogy min-' den hallgató idejében megkapja a' propaganda anyagot. Vannak, akik, azt a megbízatást kapják, hogy te-; gyek elevenebbé a KISZ életét. Ilyet * kapott például Boza Miklós, a bor-« sodnádasdi bánya, Balogh Béláné a; királdi üzem dolgozója. Ugyanilyen; feladattal bízta meg Mustos Miklóst' is a csökva-ományi pártszervezet.' A Borsodnádasdi Lemezgyár Búzás, Jánosnak olyan megbízatást adott,; hogy az ónozóban kísérje figyelem-; me! a jelenleg még nem szakszerve-' zeti tagok nevelését. A bánszállási; üzemben Barihalos Jánostól azt vár-; .iák, hogy mint szakszervezeti bizal-J mi végezzen pá rímünk át. Kalló Va-{ ^éria óvónő a sátad pártszervezettől í kapott megbízatása alapján azon£ munkálkodik, hogy szervezze meg al faluban a lányok és fiatalasszonyaki tanácsát. | Igen érdekes, hogy egy felvételét! kérő, illetve felvett tagjelöltnek! több megbízatást adnak. Legalább hármat. Ha a pártonkívüli a rábí­zott feladatokat jól végrehajtja, tag­gyűlés elé viszik a dolgot és itt jel­zik, hogy az illető mit tett már ed­dig a köz érdekében, van-e benne szervező erő, tud-e önállóan csele­kedni. Ha a taipgyűlés döntése pozi­tív, akkor újabb megbízásokat kap. amelyek végrehajtásától is függ, horv nártt^g lebet-e va°v sem? A jb. tervszerű ellenőrzése — je­lenleg — a vb. ülésen megszakad. A tagjelölt további nevelését a oárt-t szervezetre bízták. Bodnár Andrást elvtárs, a jb. titkára elmondotta,í hogv most egy lépéssel megint to-* vább akarnak menni. Űiabb társa­dalmi pártmunkásokat akarnak be­vonni a tagjelöltek nevelésébe, akiknek az lenne egyetlen Déri-meg­bízatásuk, hogv meglátogatják a már felvett tagjelölteket, b^zéiget-t nek velük, segítenék gondjaik mee-t oldásában, megnézik hogyan halad-! nr.k megbízatásukkal. ! Az említett módszer bevezetése óta! mindössze félév telt el. Emberek# gondolkodásának, világnézetének# formálásában ez nem nagy idő.# Csodákat nem lehet várni. Az. hogy# a vb. a tagjelölt részvéteivel dönt# ügyében — s így próbát állít eléie — .$ ez magasabb színvonalra emelte a* tagjelölfség fogalmát, s erősítette aj pártszervezeteket, növelte tekintő-$ i lyüket. Nagyra nőtt a oárt iránti}1 Vonzalom a pártonkívüliek között ésí j sok 'becsületes emberrel erősödött aj) párt. }1 AZ ÓZDI ELVTÁRSAK módsze-f1 rében, helyesebben mondva a tag-{_ jelöltek nevelésében van még sok# kívánni való. Vannak döccenők. Min-J * denesetre a helyes módszer alkalma-* i zásáért, az új kereséséért megérde-#^ melnek minden dicséretet, buzdítást#1 nagy embernevelő, átformáló műn-#'! kájukban. CSORBA BARNA ií „Pcsolkcf, a légi taxi OLEG ANTONOV, az ismert szovjet repülőgépterveao egy cwe? ez# előtt elhatározta, hogy egy olyan 'kas repülőgépet tervez, amely sokféle­képpen alkalmazható a népgazdaság,ban. Gépét ^Pcso3ká«-nak (Mé­hecske) nevezte ei. Az új gépnek két, egyenként 260 lóerős motorja van. Hajt emberrel és 150 kg teherrel könnyedén emelkedik a levegőbe. Az utas egy beteg­hez igyekvő orvos, egy szülőfalujába visszatérő kolhozparaszt, avagy egy geológus is lehet, akinek a néhezen elérhető kerületbe kell sürgősen el­■•*y|9>-•••»**• <** "4*. ­jutnia. Bárki utasa lehet ennék a légitaxinak! A »Pcsolka« le- és fel tud szállni a kolhoztanyán, munkástelep közelében, kis szigeten, hegyi falu­ban, feltéve, hogy ott egy 60-100 méter hosszúságú térség a rendelkezé­sére áll. Kis erőfeszítéssel a »Pcsal<ká«-t utasszállító gépből egészségügyi, posta- és teherszállító, avagy mezőgazdasági géppé lehet átalakítani. Kö­rülbelül 250 fcm-es óránkénti sebességgel haladva, hatszáz kilogrammos terheléssel, ezer kilométer utat tehet meg leszállás nélkül. A >*Pcsolká« a mezőgazdasági kártevők irtására, vetésre, erdővédelemre, geológiai expedíciók szállítására és ellátására egyaránt alkalmas, alig valamivel fogyaszt több üzemanyagot, mint a »Pobjeda« személyautó. A »PCSOLKÄ-«-T PRÓBAREPÜLÉS előtt találjuk. A motorok utolsó ellenőrzése után a berepülő pilóta beszáll a gépbe. Rövid nekifutás után a gép a magasba lendül, aztán eltűnik a szemünk elől. A pilóta nem­sokára rádión jelenti, hogy a gép 160-180 krn-es óránkénti sebességgel halad. A gép vezérlőberendezése kitűnően működik, a motorok ütemesen dolgoznak. A »Pcsolka« újra megjelenik és leszállói készül. Majd amikor földet ér, erősen fékez és 180 fokos szögben megfordul. A gép 11 percig tartóz­kodott a levegőben. Másfél óra múlva ismét felszáll. Ezúttal az ellenőrző műszerek _ az »utasai«, amelyek a gép működésének legapróbb részleteit is feljegyzik. Huszonnégy perc múlva a gép ismét földre száll. — NAGYON MEGTETSZETT EZ A GÉP — mondja a berepülő pilóta, — a második és a harmadik felszállásnál már biztosabban vezet­tem, mint ae elsőnél. A kormányzás igen egyszerű. Az a benyomásom, hogy a tervezők elgondolását siker koronázta: a gépet egy külön tanfo­lyam elvégzése után még a soffőrök is tudják majd vezetni. A »Pcsolka« megbízható navigációs eszközökkel: rádióiránytűvel és rádiómagasságme- rővel van felszerelve. Olyan műszerei is vannak, amelyeknek segítségé­vel az éjszakai repülés és a vakon való leszállás is megvalósítható. L. Novtfeov Ipari tanulók búcsúestjén Múlt hét péntekjén a 100. sz. Ipa­ritanuló Intézet 26 villanyszerelő' vizsgáztatott. A vizsga után ünnepsé- get rendeztek a vasgyári vendéglő­ben. Erre az ünnepségre el jöttek öreg művezetők, gyakorlati oktatók és ta­nárok. Az ünnepség baráti légkörben zaj­lott le. Dudás elvtárs, az iskola egyik tanára búcsúbeszédet mondott nö­vendékeinek abból az alkalomból, hogy most már ők is dolgozók lesz­nek, akik három évet töltöttek az ‘is­kola padjai között. Ezek az ifjú dol­gozók a Lenin Kohászati Műveknél A termelőszövetkezeti gazdaság alapvető vonásai tes működése és a munkák vég­zésének helyes megszervezése. Hiába a termelőszövetkezetnek Bár­milyen jól elkészített termelési térve — a siker elmarad, ha nincs jó mun­kaszervezet, amely a termelési fel­adatokat végrehajtja. A termelőszö­vetkezetben az állandó termelő bri­gád. mint a munkaszervezet formája, a legjobban megfelel a termelőszö­vetkezeti termelés sa j á t osságainak. A brigádba a területen dolgozó ter­mel őszöve tkezet minden tagját és minden 16 éven felüli munkabíró családtagot be kell osztani. Az állan­dó jelleg alatt azt kell érteni, hogy a brigád taglétszámán, személyi összetételén és munkaterületén — a területileg és szervezetileg kialakult termelőszövetkezetben — huzamosabb időn keresztül ne változtassanak. Vannak növénytermelő. állat- tenyésztő. kertészeti, gyümölcster­melő. takarmányózó. építő brigádok. Hegy mennyi brigád van egy ter­melőszövetkezetben. az függ az adott gazdaság nagyságától, gazdasági szerkezetétől stb. A növénytermelési brigádokat legalább 3—4 évre, ahol a vetésforgót bevezették, á vetés­forgó egész idejére kell megszer­vezni. A növénytermelésiben a -bri­gád állandóságának elvét különösen szem előtt kell tartani, mert a terv­szerű talajerő-gazdálkodás a szántó*- területek termelékenységének állan­dó fokozása csak akkor biztosítható ha a brigádok huzamosabb ideig ugyanazon a területen dolgoznak. A magasabb termésátlagok nemcsak az adott év jó munkájától, hanem je­lentős mértékben az előző években elvégzett munkáktól és azok m inőse ­00+01 is f Ü ffp. Szemart MiktÓí .Folytatjuk.) : X A szocialista mezőgazsdasagi rend- Jszer a tulajdon két formáján alapul. {Ez azonban, formáját illetően úgy­szólván minden termelőszövetkezet- {ben különbözik. A termelőszövetke- •zetben megtalálható az állami össz- {népi tulajdon: a legfontosabb ter- {melő eszközök, föld, gép stb. Legtöbb {termelőszövetkezet-ben van állami {tartalékföld. amelyet a termelőszö- {vetkezetek tagjai használnak. A főbb {munkákat a gépállomás gépei vég­ezik. A másik oldalon találjuk a szö­vetkezeti tulajdont: állatállomány, { holt felszerelés: üzemi épületek, foga- {tok stb. Magántulajdon nincs, ezért {a szövetkezeti gazdaság — szocialista [gazdaság, illetve szocialista tulajdon, í Mivel nincs magántulajdon, a szo- [ cialista termelési. viszony elemei ér­vényesülnek. Első a tulajdonviszony. ►Mint arról már szó volt, szocialista [jellegű; az osztályviszony, mely az í egységes szövetkezeti parasztság el­foglalt helyét tükrözi vissza és vé- ígül az elosztási viszony (ez utóbbira [még visszatérünk). [ A termelési viszonynak három té­nyezője érvényesül a mezőgazdasági ►termelőszövetkezetben és ez meg­felel a szocialista gazdasági rendszer [követelményeinek. ► A termelőszövetkezetek megszi­► lárdítása és továbbfejlődése J szempontjából első és legfonto­sabb követelmény az, hogy a l termelőszövetkezetek a minta­► alapszabályzatot betartsák. ►A njintaalapszabály alaptörvény a ►mezőgazdasági termelőszövetkezetek [működéséhez irányelv, amely meg- tszabja gazdálkodásuk menetét. A * mezőgazd asági termelőszövetkezet­ben, — ha e feltételeknek megfele­lően alakulnak — ezekután csak azon múlik a gazdaság jövője, hogy mennyire tartják be az alapszabály­zatot. Termelőszövetkezeteink túl­nyomó többsége betartja, aminek meg. is van asz eredménye. Elvégzik a munkát becsületesen, jó a fegye­lem, jól jövedelmező gazdaságuK van és évről-évre fejlődnek. Van azonban olyan termelőszövetkezet, ahol nem minden esetben tartják be az alapszabályzatot. A szabálytalan­ság főleg abban nyilvánul meg. hogy itt-ott túlméretezik a háztáji gazda­ságot. Ennek az a következménye, hogy elhanyagolják a közös gazdasá­got, laza a fegyelem, megbomlik a közösségi szellem. Nagyon érdekes példa erre az olaszliszkai Gazdász Termelőszövetkezet, amely az ellen- forradalom után újjáalakult és jól indult. A tagok jól gazdálkodtak, jó zárszámadást tudtak csinálni. Ám amilyen jól indult a termelőszövet­kezet most úgy leromlott! Az tör­tént. hogv az elnököt magasabb be­osztásba helyezték és új elnök lépett helyébe. Ez nem lett volna baj. mert a mostani elnök is szakember. A baj ott van, -hogy neki a termelőszövet­kezeten kívül 6—7 kát. hold földié van. Egy másik termelőszövetkezeti tagnak 5 kát. hold földje van szintén magángazdaságában és még más i agoknák is van túlméretezett ház­táji gazdasága. Azáltal, hogy nem a közös gaz­daságot tekintik a jövedelem fő forrásának, a termelőszövetke­zetben nincs rend, mindenki megy a maga feie után. Volt megfelelő mennyiségű takarmá­nyuk, azt csinálták vele, hogy túl­a Nehézszerszámgépgyáhban njteroék majd elhelyezést, ahol tanulóidejü­ket töltötték. Dudás elvtárs beszédének végén a következő szavakkal búcsúzott: — Úgy érezzük mi oktatók, akik végig- küzdöttük veletek ezt a három évet, — nem volt hiábavaló a munkánk. Bízunk benne, nem hoztok szégyent a fejünkre, megállj átok helyeteket a rátok bízott munkakörben. Kísér­jen benneteket az iskola szelleme to­vábbra is, ami mindig a munkára, a szépre, a hazaszeretetre tanított ben­neteket. <t) Nagysikerű térzene a Szabadság-téren várjuk a füharmónikusok további térzenéit. (bm) Az elmúlt vasárnapon, a kedvezőt­len időjárás ellenére is benépesedett a miskolci Szabadság-tér. Mintegy 350—400 ember gyűlt össze, hogy meghallgassa a miskolci Liszt Ferenc filharmonikus zenekar népszerűvé vált térzenesorozatának hatodik sza­badtéri hangversenyét. Hat óra után elállt az eső, néhány bátortalan nap­sugár is megjelent az Avas fölött és Forral István karnagy kezében fellen­dült a karmesteri pálca. Felhangzott Kérer Rákóczi nyitánya, majd Ko­dály Háry János intermezzo] a. Ezt Waldteufel Korcsolyázók kerin-gője követte. A műsort Fuczik Attila in­dulója zárta. A térzene alatt egyre szaporodott a hallgatóság száma, és a műsor vé­gén már mintegy 800 ember tapsolta meg a kitűnő produkciót. A zenekar ez alkalommal is kitűnően helytállt. Forral István lendületes, művészi szuggesz ti vitással telített vezénylése és a zenekar jó művészi munkája biztosították a sikert. A műsor össze­állítása is nagyon helyesnek bizo­nyult; valamennyi szám kitűnően érvényesült az aikkusztiíkaüag alkal­matlan téren is. — Érdeklődéssel Külföldi vendégeket várnak e VII. dtagyarországi eszperantó találkozóra 19SS túdius 5-én és -6-ém rerodezfk met? Orosháza Gyopáros-fürdőn a VII. del- .ma^yairországi eszoerantó találkozót, aumelveon az eeósz ország maid minden városának eszüerantistái képviseltetik magukat. Városunkból is nagyobb csö­bört esßJDcmainitista vesz részt, többen kö­zülük az alapfokú nyelvvizsgát is lie kí­vánták tenni, miután ez ailapfélitétele az esaperranfcisták ktiltföMre utazásának. A találkozóra külföldről eddig 'Len.gyél- «rsBápfból. BtilffáTiábói, Csehszlovákiából, Romániából és Syédor^-^giból. iétenitették Jm «g—aarflintiateik' máBTmfM/ftcGfc, nyomó részét kiosztották egymás kö­zött és tavasszal már nem tudtak a jószágálloménynak takarmányt biz­tosítani. A fogatokat pl. azért nem tudták kihasználni, mert a meglévő lovaknak is csak búzaszalmát tudtak enni adni. így nem lehet jól jövedel­mező szocialista gazdaságot terem­teni. Azzal, hogy a termelőszövetkeze­tek szocialista jellegűek, megvan a sajátosságuk az állami vállalatokkal szemben, ami éppen a tulajdonfor­mából következik. A termel ötszövet­kezet. mint gazdasági típus, a szo­cialista vállalat egyik formája, melynek gazdasági alapja a szövet­kezeti tulajdon. A munka terméke az egész szövetkezet tulajdonát ké­pezi. A jövedelmet nem egyének él­vezik. hanem a közösség minden tagja, az elvégzett munka alapján. Munkaszervezés. a termelőszövetkezetben Mint ismeretes, a termelőszövetke­zetben a munka nem egyéni, hanem kollektív munka. Ez a mezőgazdasági termelőszövetkezet egyik legfonto­sabb vonása, ez a kiindulópontja a termelőszövetkezeti termelés fejlődé­sének. A munkaszervezés fő formája az állandóan termelő brigád. Munka­szervezés alatt az egyes, munkák, munkafolyamatok konkrét megszer­vezését értjük. A termelési terv sikeres végre­hajtásának, az egyes munkák időben és .jó minőségben való elvégzésének egyik togfontosabb előfeltétele a munkaszervezet helyes kialakítása, zökkenőmén-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom