Észak-Magyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-20 / 144. szám

Péntek, 1958. Június 20. ÉSZAKMAGYARORSZAG A Pravda a libanoni imperialista intervenció veszélyéről Moszkva (TASZSZ) »•imperialista iinitervenció veszélye fenyegeti Libanonit« címmel közöl csütörtököm, cikket a Pravda. Közel-Kelet ein — írja Pl'isevszkij — ismét sűrűsödnek a hálború felhői. Számolva aizzal, hogy az erőviszo­nyok nem a myugatbarát politikusok javára billen-tlik a mérleg serpenyő­jét, az imperialista hatalmaik a liba­noni halóságoik diplomáé iaii téiren való támogatásáról áttértek a fegy­veres intervenció közvetlen előkészí­tésére. Az amerikai kormánykörök az ENSZ kék lobogója mögé aikarják rejteni az imperialista intervenciót *— hangsúlyozza a cikkíró. Nem ti­tok, hogy az Egyesült Államok nyo­másit gyakorol annak érdekéiben, hogy a nyugati hatalmak sürgetésére Libanonba küldött megfigyelőik ugyanolyan rendőri funkciót kapja­nak, mint az egyiptomi—izraeli ha­táron állomásozó ENSZ-csapatok. Magától értetődik — jegyzi meg Pli- sevszkij —, hogy a Biztonsági Ta­nácsnak a megfigyelőkre vonatkozó határozata nem ad alapot az ilyen »funkciók-« gyakorlására. Plisevszkij a külföldi sajtóközle- I ményekre hivatkozva, melyek szerint I az angol'—amerikai kormánykörök Libanon útján Damaszkuszon és Kai­rón keresztül csapást akarnak mérni az összes arab és afrikai felszabadá­íási írja: mozgalomra, a következőket Nem lehet kételkedni abban, hogy amennyiben a gyarmatosító or­szágok megkísérlik megvalósítani ezéket az iimperialista elgondoláso­kat. olyan erőket hívnak ka* magúik ellem, amelyekkel nem sikerül majd megmérkőzniük. A Zsenminzsipao cikke az imperialisták küszöbönálló libanoni beavatkozásáról Peking (Uj-Kína) A Zsenminzsipao szemleírója a lap csütörtöki számában azzal kapcsolat­ban, hogy egyre fenyegetőbbé válik Libanonban az amerikai fegyveres beavatkozás veszélye, megállapítja: »Korunk történelmi feltételei között nem lesz elszigetelt háború egyetlen háború sem, amelyet az imperaldz- mus a világ bármely .sarkán kirob­bant, mert a világ békeerőinék csa­pásaival találja majd szembe ma- gáj.« A szemleíró a legutóbbi eseménye­ket elemezve kiemeli, hogy az ame­rikai kormány először ENSZ közbe­lépésnek akarta álcázni fegyveres beavatkozását, amikor azonban meg kellett gondolnia, hogy nem olyan könnyű visszaélni az ENSZ nevével. Kairó (TASZSZ) Az A1 Ahram című lapban Hasz- szanein Heikal, a lap főszerkesztője leleplezi az Egyesült Államoknak Libanonnal szemben folytatott impe­rialista politikáját. A cikk egyebek között megállapítja: — Az amerikai politika célja az, hogy Libanont az imperializpius nyílt támaszpontjává változtassa, ahogyan ezt Ammanban, korábban pedig Bagdadban tette. A beiruti amerikai nagykövet ki­jelentette Sehab tábornoknak, a libanoni fegyveres erők főparancs­nokának; ha libanoni csapatok nem fojtják el a felkelést, akkor az ame­riaki hajóhad végrehajtja ezt a fel­adatot. Amerikai tisztek és katonák polgári ruhába öltözve valóban partra is szálltak Libanoniban. Ezek a tisztek és katonák az Excaliber nevű hajóról szálltak partra, amely hat harckocsit és 12 páncélautót is partra tett — írja a cikk. (MTI) másképp készült fel a beavatkozásra. Beiruti »magas kormánykörök sze­rint«. ha az ENSZ nem teljesítené Chamoun elnök kérését, kormánya amerikai és angol csapatokat kér majd. »Röviden összefoglalva, a Cha- moun-kormány összejátszik az Egye­sült Államokkal. Az egyik fél kén a beavatkozást, a másik pedlig felikészül rá. Washington azt reméli, hogy ezen a módon leplezni tudja libanoni fegy­veres beavatkozásának agressziós jellegét« — hangoztatja a szemleíró, majd a továbbiakban megállapítja: »Mindörökre elmúlt az az idő. ami­kor a gyarmatosítók hadihajókkal és ágyukkal tudtak meghódítani egy népet. Napjainkban minden nép le­győzhetetlen mindaddig, amíg bátran felkel és határozottan harcol az im­perializmus ellen.« »Napjainkban az emberek milliói figyelik az* Egyesült Államok és híveinek cselszövéseit Li­banonnal szemben. Ha kell. határo­zott lépéseiket tesznek majd Libanon és a béke védelmében. Amennyiben az Egyesült Államok és hívei nem hajlandók megállni az utolsó pilla­natban — a legrosszabb sors vár rá­juk.« Reuter-jelentés a libanoni katonai helyzetről A Reuter jelentése szerint Liba­nonban szerdán este a következő volt a katonai helyzet: 1. A felkelők kezükben tartják az ország északi és közép-déli részei­nek nagy területeit és szilárdan Amerikai lapok libanoni beavatkozásra szólítanak fel Washington (Reuter) A Washington Post hangoztatja, hogy »Libanon függetlenségét meg kell őrizni.« »Éppen ezért az Egyesült Államok a jelenlegi helyzetben nem zárhatja ki az ENSZ-em kívüli cse­lekvés lehetőségét« — írja a lap ve­zércikkében. »Ha az Egyesült Arab Köztársaság lenyelné Libanont, ez fenyegetné valamennyi középkeleti arab nemzet integritását és véget vetne minden nyugati befolyásnak ebben a stratégiai térségben.« A nagy példányszámban megjelenő New York Daily News így ír: »A libanoni ügy ezidáig az ENSZ-re és nem ránk tartozik. Ameddig csak le­het, tartsuk magunkat tőle távol-. De ha csapatokat kell majd oda küldeni, küldjünk annyit, amennyi elég lesz, hogy gyorsan tiszta helyzetet teremt­hessünk és távoltarthassunk minden­fajta olyan ENSZ-beavatkozást. mint amilyen annakidején megakadályo­zott abban, hogy győzhessünk Koreá­ban.« (MTI) Makariosz érsek elutasítja a Ciprusra vonatkozó angol tervet Athén (AFP) Makariosz érsek és Ciprus hat leg­nagyobb városának polgármesterei szerdán tanácskozásra ülték össze Athénben. Elhatározták, hogy visz- szautasítják a sziget jövőjére vonat­kozó angol tervet, annak mai for­májában, ha az angol kormány nem módosítja. A ciprusi érsekhez közelálló kö­rökben nem zárják ki annak lehető­ségét, hogy MacMillan nyilatkozatát újból elhalasztják. Az említett kö­rök arról beszélnek, hogy Makariosz érsek a ciprusi ügyben jelenleg fel- --------------------------oo m erült számos nehézség miatt nem tud eleget tenni a canterbury érsek meghívásának. befészkelték magukat a tripoli olajkikötőbe. 2. A felkelők erős állásokat tar­tanak Tyre és Sidon bibliai váro­sokban, valamint a Beirut egyhar- madát kitevő muzulmán negyed­ben. A libanoni hadsereg szerda esti közleménye szerint kedden este he­ves ütközet folyt Baalbek városá­ban, amely az egykori római Helio­polis helyén áll. A felkelők a harc­ban géppuskákat és aknavetőket használtak. A közlemény nem tesz említést egyik fél veszteségéről sem. Beirut (MTP A Le Soir című lap értesülése sze­rint Osszeiran parlamenti elnök el­lenezte, hogy külföldi csapatokat vezényeljenek Libanonba. Az elnök így nyilatkozott: „Nem engedjük meg semmiféle külföldi fegyveres erőnek, akár az ENSZ, akár egy idegen állam fegyveres erejéről len­ne szó, hogy bármilyen küldetésben Libanonban partra szálljon. (MTI) Összetűzések Franciaország több helyén a június 18-i ünnepségek után Görögország semleges vizsgálóbizottság Ciprusra küldését javasolta a török kormánvnak Athén (Reuter) A görög külügyminisztérium szer­dán este bejelentette: Görögország javasolta a török kormánynak, hogy egy semleges bizottságot kérjenek fel--------------------------------------OOO a zoknak a vádaknak kivizsgálására, amelyek szerint »a ciprusi görögök ellen elkövetett kegyetlenkedéseket a sziget határain kívülről szervez­ték.» (MTI) Hammarskjöld megérkezett Beirutba Dag Hammarskiöld megérkezett Beirutba, s nem sokkal később talál­kozott a három főnyi ENSZ-meg- figyelő csoporttal. Hamarskjöld rövi­desen érintkezésbe lép maid a liba­noni kormánnyal. A főtitkár meg­érkezésekor nem volt hajlandó sem­miféle nyilatkozatot tenni. (MTI) Feloszlatták Franeia-Uj-Kaledónia kormányzótanácsát Sidney (Reuter) Rádiójelentések szerint feloszlat­ják Francia-Uj-Kaledónia kormány­zótanácsát. Uj-Kaledónia francia gyarmat a Csendes óceán déli ré­szén. 66.500 lakosa van. A jelenté­sek szerint a szigeten tüntetések vol­tak De Gaulle tábornok mellett, mi­re a kormányzó feloszlatta a taná­csot. (MTI) Százhetvenhárom újítás aDIMAVAG-ban A DIMÁVAG-ban az idén a mű­szaki fejlesztési program, illetve a takarékos gazdálkodás megvalósítá­sában fokozottan támaszkodnak a dolgozók ésszerű javaslataira, újítá­saira. Ezt a célt szolgálta az év ele­jén megrendezett újítási hónap is, amelyen több mint száz javaslatot tevujtottak be a dolgozók. Az év ele­jétől mostanáig eltelt időben száz­hetvenhárom újítást vezettek be a különböző üzemekben. Az idén be­vezetett újítások érdekessége, hogy azok jóval értékesebbek a tavalyiak­nál. Ugyanis mi® tavaly egy újítás­tól kereken 3600 forint megtakarítás­ra számítottak, az idén egy újítás bevezetésétől több mint hatezer fo­rint megtakarítást várnak. Gaulle kiáltásokkal. A tüntetők a kommunista székház előtt a pártot sértő kiáltásokba törtek ki. A szék­ház előtt felsorakozott kommunis­táik a köztársaságot éltető kiáltá­sokkal válaszoltak. A rendőrség köz­belépett és könnyfakasztó bombákat használt. A fasiszták csoportjából több revolverlövést adtak le. Két kommunista megsebesült. Franciaország Pau városában a katonai díszszemle után a volt ej­tőernyősök egy csoportja megrohanta a székházát, felforgatták a helyiségeket és több munkást meg­sebesítettek. Nizzában egy fasiszta csoport a június 18-i ünnepségek után a helyi demokratikus lap, a Patriot« szerkesztőségének ablakait beverte. Ugyanakkor, amikor De Gaulle londoni felhívásának évfordulóján a hivatalos ünnepségeket tartották Franciaország városaiban, a köztár­saság hívei sem maradhattak tétle­nek, az üzemekben és gyárakban igen sok helyen tartottak hosszabb-rövj- debb munkabeszüntetéseket. Számos helyen a dolgozók megkoszorúzták az ellenállás hőseinek emlékműveit vagy gyűléseket tartottak, amelyeken hangot adtak elszántságuknak: meg­védik a köztársaságot. Párizs vörös övezetében, Ivry-ben és Montreuille- ben ezrek és ezrek gyűltek össze. A montreuillei nagygyűlésen résztvett Duclos. a kommunista párt közpon­ti bizottságának titkára is (MTI) -----oOo----­P énteken Jászberényben sorsolják a lottót A lottó 25. heti sorsolását június 20-án, pénteken Jászberényben, a Déryné színházban tartja a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság. A sor­solás délelőtt 10 órakor kezdődik, Dz állam segít - segítsük elő mi is községeink további fejlődését Ez évben a népgazdaság fejleszté­sét szolgáló kiadások közül álla­munk a legnagyobb összegeket első­sorban a lakásépítkezésre, iskolák építésére, szociális intézmények bő­vítésére költi. Jut bőven falvainak gazdasági és kultúrális fejlesztésére, utak. hidak építésére, és javításá­ra, kutak fúrására és tisztítására, villamosításra és még ki tudná fel­sorolni, milyen egyéb — a falu éle­tét kedvezőbbé tévő — beruházá­sokra is. 1 Községfejlesztési hozzájárulásra 18 millió forint Az állam fedezi tehát a nagyobb kiadásokkal járó beruházásokat, de a központi költségvetés nem elégít­heti ki teljes mértékben a dolgozó lakosság széles tömegei által támasz­tott; igényeket. Ezért vetődött fel — először 1955-ben — az a gondolat, hogy az állam segítségét — ha kis mértékben is — egészítse ki az ön­kéntes hozzájárulás. Kezdetben a falu lakosságának egy jelentős ré­sze idegenkedett ettől az áldozat- vállalástól és a községfejlesztési hozzájárulásban újabb adót látott, nem értve meg, hogy az áldozatvál­lalás saját életüket teszi szebbé, ké­nyelmesebbé. Ez a nézet persze lassan mindin­kább eltűnik s a falu lákossága is megérti, hogy nem lehet minden részletfeladat megoldását egyhan­gúan az államtól várni, hanem he­lyi erőforrások útján is meg lehet javítani az utakat, hidakat, vagy le­het újakat is építeni. Hogy meny­nyire így van ez, bizonyítják a pél­dák: 1956-ban mindössze 6 és fél millió forintot fizettek megyénk adó­zói a községfejlesztési célokra. Ez az összeg 1957. évben már 10 millió fo­rintra emelkedett, míg 1958-ban több mint 18 millió forintot tesz ki a meg­szavazott hozzájárulás összege. Most már egyre több az olyan község, ahol az egy éves jövedelemadó húsz százalékát szavazzák meg község­fejlesztési hozzájárulás címén. A tanácsok és a lakosság szoros együttműködéséről A községek, látva az elmúlt évek során közséigfejlesztési alapból al­kotott létesítményeket, a kultúr há­zakat, villanybevezetést, orvosi rendelők, utak és járdák építését — az idén lényegesen több összeget fordítanak — saját erőből — köz­ségfejlesztés Céljaira. Az edelényi járásban például 46 község közül 31-ben az engedélyezett legnagyobb összegű hozzájárulást, a jövedelem- adó húsz százalékát szavazta meg a lakosság. Mezőkövesden 9. Sátoralja­újhelyen 7, Mezőcsáton 6. Abauj- szántón 7 község döntött a húsz szá­zalékos községfejlesztési hozzájáru­lás mellett. Legjobban a miskolci já­rás adózói értették meg a község­fejlesztési járulék fizetésének jelen­tőségét — ami egyébként a járási és községi tanácsszervek és a lakosság közötti szoros, jó együttműködést is világosan tükrözi. A járásban 38 közül 32 községben a jövedelemadó 20 százalékát fordítják községfej­lesztési célok megvalósítására! Megyénkben 110 község az éves jö­vedelemadó húsz százalékát, 90 köz­ség pedig 15—20 százalékát szavaz­ta meg a községek fejlesztését szol­gáló létesítmények hozzájárulása­ként. Persze, még ez évben is akadtak községek, ahol 10 százalékon alul szavazták meg a községfejlesztési já­rulék összegét. Elgondolkoztató pél­da, amit Szalaszenden tapasztalha­tunk, ahol az állam 222.000 forintos költséggel a falu villamosítását vet­te tervbe, a község lakossága viszont községiéi!esztési célokra mindössze 8 százalék hozzájárulást szavazott meg, ami ez évben még 60.000 fo­rintot sem jelent. Pedig volna mi­ből fizetni, hisz közös adakozásból új imaház építésére is tellett. (Félreér­tés ne essék, ezt. nem kifogásként említ.iük. csak véleményünk szerint az új imaház is kedvesebb villany­világításban. mint gyertya, vagy pet­róleumfénynél. A társadalmi munkának nagyon komoly haszna van Encsen 110.000 forintos költséggel bölcsődét létesítenek, * Abaujdevecse- ren 175.000 forintért utat. 29.000 forintért kutat építenek. Halmaion a megszavazott 111.000 forintból például kultúrház lesz. Kulturház épül a sóik között Berzék. Kisevőr, Sajónetri és Radostyán kö^é^ékben is. Alacska orvosi rendelő. Saióecseg oedig tanterem építését vette terv­be. Sok községben nemcsak a befize­tett forintokat használják fel a falu szépítésére és gazdamtásóra, Hanem társadalmi munkával is segítik a terv megvalósítását. Szivében pél­dán] a mu1t évben I47Ü00 forintos költséggel énülő kultúrházhoz dn nr>0 forint értékű hellyi anyagot és 26.000 forintot kitevő társadalmi mimikát. adtak a falu lakosai. Hasonló .a helyzet Forró községben is. A társadalmi munka és a saját-« anyag felhasználása nagy megtakarí­tást jelent, mert ezzel olcsóbbá vá­lik egy-egy létesítmény elkészítése, s az így megspórolt pénzen még mást is meg lehet valósítani. Élnek is ez­zel a jól gazdálkodó községi taná­csok, hisz az 1958. éves községfej­lesztési tervekben a forintokon kí­vül több mint 3 millió forint értékű saját-anyag hozzáadása is szerepel, a társadalmi munka tervezett össz­értéke pedig csaknem eléri az 5 millió forintot. ... A községfejlesztési tervek ki­vitelezése komoly, lelkiismeretes munkát és hozzáértést kíván. Vi­gyáznunk kell arra, hogy a tervek reálisak, megvalósíthatók legyeneík Feltétlen szükséges, hogy járási tanácsok szakemberei a rendelet ér­telmében fel ül vizsgál iák a községi terveket, összhangba hozzák az ál­lami beruházási tervekkel és egyéb lehetőségeikkel, Takarékos gazdálkodást! Fontos feltétel, hogy az önkénte­sen megszavazott hozzájárulásból maradandó, minőségi munkát végez­tessünk, természetesen a takarékos­ság legszigorúbb szem előtt tartásá­val. A járási tanácsnak tovább kell fejlesztenie ellenőrzési módszereit. Azonnal vegyék észre, ha valahol nem folyik takarékos gazdálkodás! Ebben a munkában jelentős segítsé­get adhatnak a tanácstagok, ha figye­lemmel kísérik' a közösség pénzének felhasználását és bátran fellépnek a pazarlás minden megnyilvánulása ellen. Ne forduljon elő a jövőben, olyan eset, mint Csobádon, ahol a kultúrház építésére szánt értékből »kézen-közön« 34.000 forintot kitevő anyag eltűnt. Takarékoskodni természetesen ész­szerűen kell. Nem takarékoskodás az a másik véglet, ami megyénkben is előfordult, hogy szakértelmet igénylő létesítménynél épp a szak­ember munkadíját akarták megspó­rolni. s nyolc hónap múlva több mint kétszeres kiadással — most .;*nár szakemberrel — újra el kellett 'végeztetni a munkát. A vállalatok és szövetkezetek segítsége Megyénk valamennyi községe el­készítette — az előbbi évek kereteit messze túlhaladó — községfejlesztési terveit. Államunk is többet «1, úgy összegben, mint az anyagbeszerzés elősegítésében, továbbá a legtöbb község az előző évinél nagyobb mér­tékű hozzájárulást szavazott meg. J .lentős többlet-bevételt jelent az is, hogy ez évben már nemcsak az állami vállalatok, hanem a földmű­vesszövetkezetek, a kisipari és házi­ipari szövetkezetek is hozzájárulást fizetnek annak a községi tanácsnak, melynek területén működnek. A tervek készen állnak, most már a lakosságon van a sor, hogy a meg­szavazott összegek befizetésével biz­tosítsa a tervek valóraváJtását. Vi­szont a község vezetőin múlik, hogy a befizetett összegek lelkiismerete® felhasználásával, gondos ellenőrzés­sel biztosítsák egy-egy új létesít­mény elkészülését és ezzel a falu szebbé, gazdagabbá tételét. Ezerk étszáz , ózdi kohászgyermek fidűl az idén Az Ózdi Kohászati Üzemekben az idén ezerkétszáz kohászgyermeket üdültetnek. Az ovodások már meg­kezdték a nyaralást a gyár szilvás­várad! üdülőjében. Száz ózdi, illetve diósgyőri kóhászgyermeket csere­üdültetésben részesít a két testvér- gyár. ___________ v, " . T öbb mint 300.000 nyereményt sorsodnak ki júniusban Június 28-án és 29-én kerül sor a II., a III. és a IV. Békekölcsön 1958. első félévi sorsolására. Ezúttal a há­romszáznyolcezret is meghaladja á kihúzott nyeremények száma, a nye­remények összege pedig mintegy 8« millió forint lesz. Az Országos Taka­rékpénztár a sorsolást június 28-án és 29-én tartja Budapesten a Vas- és fémipari Dolgozók Szakszervezete VIII. kér. Költői Anna utca 5^-7. sz. épületének dísztermében. (MTI) A lottó-jutalomsorsolás borsodi nyertesei Farkas Gyula Sajónémeti. Szabadság: u, 61. sz. kétszobás öröklakás, Perényi Lászlóné Miskolc, Palóczy u. 17. sz. MOPED motorkerékpár, Székely Tibor- né Miskolc IV. kér. Petneházi n. 21. sz. női kerékpár, Sárvári József Erdőhor­váti MOMETTA fényképezőgép, Üveges Miklós Edelény családi utalvány, Dió­szegi Sándomé Taktaharkány 602-es rádió. Szolga István Kazincbarcika vil­lanytűzhely. Bieleczki József Kazincbar­cika Újváros vásárlási utalvány, Tóth Ferencné Kazincbarcika Újváros női ke­rékpár, Czizm&n Pál Tárd televízió, rá­dióval. Kairói lap az amerikai politikáról Párizs (MTI) Az Humanité jelenti, hogy Korzi­ka szigetén Ajaccioban a június 18-i ünnepség után mintegy 100 fasiszta vonult végig a városon éljen De

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom