Észak-Magyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-20 / 144. szám
,S ZA KMÄG Y ARORSZ ÁG Péntek, 1958. június 20. |-»1 MAI JEGYZETÜNK |<l Következetes következetlenségek P s. levelezőnk, következetlenséggel vádolja a Szabad Európa * rádiót. Kiváncsi lévén huncutságaikra és „érveikre”, meghall- É gáttá egy-egy előadásukat. Levelezőnk megállapításából kitűnik kommu-1 t nista meggyőződése. Igaz, előítélettel volt. már korábban is a Szabad | Európa adásairól, de amit most tanulságként leszűrhetett, túltett min- f den előítéletén. Minden józan ember feltételezi — levélírónk is feltété- £ lezte ■—, hogy egy sajtóorgánum, ez esetben a rádió, egyfajta politikai * Plattform képviselője, amit következetesen támogat. Az természetes, hogy * a Szabad Európa rádió ellensége mai társadalmi rendszerünknek és t kigyót-békát összehord gyalázásunkra. Az azonban mégiscsak meghök- l kentő, hogy célkitűzésűket igen gyakran fejenálló logikával igyekszik i szolgálni. £ Levélírónk két példát említ. Egyszerűen nevetni kell ama bizot nyos Márton gazda-féle mezőgazdaságpolitikán, amit a Szabad Európa l rádió képvisel. Adott alkalommal — igen gyakoriak az ilyen alkalmak £ — toporzékolva rágalmazza a szocialista nagyüzemi gazdálkodást. Nem, i a „toporzékolva” jelző nem nagyítás. Ez a Márton gazda szavakba fröcs- t köli minden gyűlöletét. Ügy gyűlöl, hogy közben odahagyja az értelem l fonalát, és olyan népbolondító frázisokat hord össze, amin a Márton gaz- l dánál politikailag kevésbé iskolázott magyar paraszt is mosolyog. Mert l azt mondja Márton gazda egyik csevegésében: világraszóló disznóság, f hogy a magyar parasztot a termelőszövetkezetekbe agitálják, holott \ nyugaton a lehetőségek, a gyarapodás végtelen perspektívája áll a kis* l üzemi parasztgazdaságok előtt. * l Igen? Hallgatja. ezt a magyar paraszt és biccent is rá: hm, hall-> E ^ gassuk csak, ez jól beszél... Meghallgatja ám a Szabad Európa j adását más alkalommal is. Akkor meg mit kénytelen hallani? Márton l gazda a nagyüzemi gazdálkodás nyugati kapitalista eredményeiről be- E szél, az amerikai farmerekről, a nyugatnémet kapitalista nagyüzemekj l ről. Ha két ilyen előadást összehasonlít a magyar paraszt, mindjárt rá* i jön a Márton gazda-féle érvelés sajátosságára. Kitűnik, hogy Márton E gazda igencsak tisztában van a kisüzemi gazdálkodás célszerütlenségé* | vei, világviszonylatban. Igaz, hogy nyugaton csődbejutnak a kisgazdasá- * gok, de miért ne hazudjon a magyar parasztnak. I „Gazdánk” mentségére legyen mondva: nem egyedülálló ezzel a X logikai bukfenc bravúrjával. Következetességet hiába vár a kíváncsi X hallgató a Szabad Európa kommentátoraitól. Nem véletlen például, hogy X ezeknek a kozmopolitáknak a nacionalizmus a legnagyobb átmérőjű X szellemi ágyújuk. Magyarkodnak hát a Szabad Európa gyászmagyarjai X hol vígan, cigányzenével, hol búsan, megintcsak cigányzenével, de még 1 jobban a cigányabbnál is cigányabb frázisaikban. Nemzeti becsületünket 2 kérik tőlünk számon ők, akik a nemzeti becsület árulásából élnek. A 2 nacionalizmus szításában némely adá,sukból úgy lászik versenyezni ki- X váltnak letűnt elődeikkel, a fajvédőkkel, és h hungarista mozgalommal. X De mit ad isten, újabban eszükbe jutott, hogy ők tulajdonképpen ,.Szabad X Európa Rádió”, ebből pedig az követycezik, hogy kötelességük az ameri- X kai irányítás alatt egyesült Európa gondolatának propagálása. Jönnek i tehát kenetteljesen és mondják: a nemzeti szuverénitás kora lejárt. Igen, X ezt így írták papírra, így mondták szalagra és a hangszalagról így re- Z pült a világűrbe az új kinyilatkoztatás: a nemzeti szuverénitás kora X lejárt. 1 Csak szeretnék, ha így volna, uraim. A valóság ugyanis mintha Z mást mutatna. Ha szabad tényekkel szolgálnom, megemlíthetem példának X okáért az arab népek nemzeti mozgalmát, általában a gyarmati sorsban X élő országok egyáltalán másként vélekednek erről. Olyannyira, hogy 1 nem egyszer fegyvert fognak nemzeti szuverénitásukért. Ez mintha azt X bizonyítaná, hogy a nemzeti szuverénitás kora mindaddig nem jár le, J míg országok és emberek viszonylatában fennáll a kizsákmányolás le- X hetősége. X I evélírónknak tehát^igaza van, amikor erre a két példára, s még Z ^ többekre hivatkozva következetlenséggel illeti a Szabad EuróX pát. Igaza van? Relatíve. Mert ha alaposabban hallgatjuk ezeket az adá- X sokat, egy egész rendszert fedezhetünk fel ezekben a következetlensé- Z ffékben. Azt mondhatnánk következetesek ezek a következetlenségek. X Egyben következetesek ezek a kommentátorok és ennek mindent aláren- X delnek: ez a dollár. Egyedül a dollár szabja meg, mikor, mit és hogyan X csevegnek a Szabad Európánál. NAGY ZOLTÁN : „Könyvtáros Híradóit szerkeszt : a mezőcsáti járási könyvtár 2 A »-Könyvtáros-« című folyóirat az Z utóbbi időben nagyon keveset foglal- 2 kozik a népkönyvtárak életével, | munkájával, eredményeivel. Ezért a Z mezőcsáti járási könyvtár havonta I megjelenő Híradót szerkesztett, mely . X június 1-én jelent meg először. Z A Híradónak csak egy részét szer- X keszti a járási könyvtár, másik ré- • szét maguk a könyvtárosok írják. Az első számban Bódogh Ernő namesbikki népkönyvtáros arról írt, hogyan érte el igazán szép eredményeit. Kiss Albert egy másik igen fontos és minden népkönyvtárost érdeklő kérdésről írt cikket: hogyan érte eh hogy évek óta egyetlen kötet sem veszett el a rábízott népkönyvtár állományából. A járás népkönyvtárosai örömmel ’ fogadták a Híradó megjelenését. Az egyik népkönyvtáros a következőket írta nekünk: »Valóban tájékozatlanok voltunk, nem ismertük még a legközelebbi községek könyvtárainak munkáját sem. Azt reméljük, hogy a Híradó nagy segítségünkre lesz és segíteni fog abban, hogy felismerjük és teljesítsük kötelességeinket, a népművelés sokszor nehéz, de mindig szép területén.« Ügy érezzük, ha mindig azt fogjuk szem előtt tartani, hogy mivel és hogyan segíthetnénk a legtöbbet a népkönyvtárcsoknak, alkkor a Híradó beváltja a hozzá fűzött reményeket. Sotkó József né járási könyvtárvezető Egy-kél nap és letisztul a víz Nem áll fenn fertezéf-veszély A Miskolcon és környékén lehullt i nagymennyiségű csapadék felkavarta a víztárolók vizét, a természetes | szűrőberendezésekre gyakorolt szo• katlanul nagy víznyomás ülcdékta• lajt mosott a vízvezetéki vízbe. A ■ városi Közegészségügyi cs Járvány- ; ügyi Állomás dolgozói állandó kc• szenléti állapotban vizsgálták a ví* | szennyezettségét, mert fennállt a fér« ► tőzés veszélye. I Legújabb értesülésünk szerint » ! fertőzésveszély elmúlt. A vízvezeték• hálózat szennyeződése nem volt olyan ; nagyfokú és olyan minőségű, hogy l bélfertőzéseket idézhetne elő. Bár a I víz még zavaros, fertőzéstől nem kell ► tartanunk és forralás nélkül is fo- I gyasztható a vízvezetéki víz. i A miskolci Vízművek tájékoztatás« ► szerint néhány nap múlva letisztul a l tapolcai kutak vize és ismét kristály• tiszta vizet fogyaszthat a város lakossága. % t sen adta be mentesítési kérelmét,* gondolva, hátha így jobban fog sike-jj rükii. A beadványban ezt írják:« »...alulírott igénylők teljesen va-i gyontalanok vagyunk, minden ingat-* Tanunkat átengedtük a tsz. részére,* mindannyian két kezünk munkájából« élünk meg, illetve vállalatnál dolgo-\ zunk. 4 Lám, lám, miből élnek Körösiek !...l Két kezük munkájából élnek —] mintha ez nem is volna természetes« dolog! Ám Körösieknek bizonyára« jobb volt, amikor 10—15 cseléd vé-« gezte helyettük a kétkezi munkát, 4 Most szerénykednek, de azért | képesek lennének a felsődobszai ! termelőszövetkezeteit megfosztani * gazdasági épületeitől csak azért, * hogy az épületeket eladják és az * crte kapott pénzt zsebrevágják. « Molnár József 108 holdas myéklád-í házi kulák szintén a tsz. épületeire* spekulál, amikor államosított ingat-« lámát igényli vissza. « A megyei tanács igazgatási ősz-« tályán kilószámra gyűlnek az akták,« amelyben a régi úri rend kizsákmá-« nyolói hetet-havat összehordva« igénylik vissza államosított házukat.« A fentieken kívül csak néhányat« említünk meg a sok közül: < özv. Behor Alajosné 50 holdas« hernádpetri. Paloghi János 32 hol-« das ménai, Tolnai János 80 holdas« szalaszendi, Vaskó Nándor 82 holdas« gesztelyi, Varga Sándor 40 holdas! kisrozvágyi. Köteles Mihály 65 xhol-J das szakáldi kulákok és még számos! hozzájuk hasonló volt kizsákmányoló! próbálja visszaszerezni elvesztett! vagyonának egy részét. ! Mindez arra inti népi demokrati-! kus rendszerünk híveit, hogy tartsák' nyitva szemüket, s ne adjanak visz-' sza semmit azoknak, akiknek nem jár — mert nem járhat! Sz. I. nilamosílotl házaikat akarják visszaszerezni a vált töldbirlQkosak, kulákok és más kizsákmányolok Kik kérik az államosított házak mentesítését? Pamlényi Mária volt földbirtokos ezt írja beadványában: »...szüleimtől örökölt középbirtokon gazdálkodtam, ami el sem képzelhető alkalmazottak nélkül. Tény viszont az is, hogy ál- kalmazottaimmal mindig emberségesen bántam, bérüket hiánytalanul megfizettem.« Hogy hogyan bánt alkalmazottaival, és hogyan fizette meg bérüket, azt elmondta .a jelenlegi tanácselnök, aki nála volt cseléd. Ugyanúgy nyúzta, dolgoztatta az embereket, mint a többi földbirtokos. — Nekem még két öl fával most is tartozik — mondja dühösen Zádori elvtárs. A község vezetői azt is elmondották, hogy a házra nem is annyira Pamlényi Máriának van szüksége, — hiszen ő már 85 éves, — hanem a rokonok szeretnék visszaszerezni, hogy azután jó pénzért eladhassák! Az abaujszántód járásban, Felső- dobszán jól emlékeznek Körösi Pál kulákra, aki mintegy 300 hold földön gazdálkodott és sok cselédet tartott. Volt úgy, hogy tíz kepés is aratott nála. Az elmúlt években »becsületes« dolgozóvá vedlett át, a Kordélyos Vállalatnál dolgozik és Felsődobszán lakik. Most neki is eszébe jutott, hogy jó lenne visszaszerezni államosított házát. Persze ő sem azért igényli vissza, mert szüksége van a lakásra. Nem! Ö is szeretné eladni, jól jönne egy kis pénz a »konyhára«. Körösi Pál testvéreivel közödas földbirtokosoktól, kulákok- tól és más kizsákmányolóktól és kérték államosított házaik mentesítését. Úgyszólván valamennyien a jogra, igazságosságra, jelenlegi »szegény« anyagi helyzetükre hivatkozva indokolták kérésüket. Érdemes néhány- nyal közülük külön is foglalkozni. Baross Endrémé tóllyai földbirtokos mentesítési kérelmét a járási tanács elutasította azzal, hogy »saját bevallása szerint 85 hold földön gazdálkodott, kizsákmányoló tevékenységet folytatott«. t)e Baross Endréné nem nyugodott bele a járási tanács elutasító végzésébe, hanem a megyei tanácshoz fellebbezett. Beadványában ezt írja: »...nem 104 kát. hold, hanem csak 85 hold ingatlanom volt..., nem tartoztam a tőkés kizsákmányolók közé ...« # Hogy szerénykedik a volt föld- birtokosné »őnagysága«! Nem 104 hold, hanem »csak,« 85 hold. Mintha ez a »csak« változtatna valamit a lényegen. így is, úgy is kizsákmányoló volt, még pedig a javából! Ezt legjobban bizonyítják azok a tállyai dolgozók, akik nála cselédeskedtek. Egyik leggazdagabb földbirtokos volt a községben. 44 hold szőlője, több mint 100 hold szántója, 4 bel- telke, 5 háza, intézője, két vincellérje, 2 szobalánya, 2 kocsisa és soksok napszámosa volt. Még most is tart egy alkalmazottat. Vadas Máriát, aki régen is szobalánya volt. Az encsi járásban, Szalaszenden, A felszabadulás utáni években a bányák, bankok és üzemek államosítása után sor került a bérházaik, és bérlet útján hasznosított lakóépületek államosítására is. Ez az intézkedés államunk részéről teljesen jogos és helyes lépés volt. Népi demokráciánkban nem engedhető^ meg, hogy bérháztulajdionosck lakbér-uzsora léjében munkanélküli jövedelemre tegyenek szert és így zsákmányolják ki a dolgozóikat. A házak államosításáról szóló rendelkezés végrehajtása során azonban előfordultak k'isébb-nagyobb hibák, törvénysértések is. A forradalmi munkás-paraszt kormány az elmúlt év folyamán rendeletet hozott, amely lehetővé teszi a házall amosításoik során elkövetett hibák orvoslását. A rendeletben előírt intézkedések módot adnak arra, hogy azok a dolgozók, akiknek ház-ingatlanát a korábbi években jogtalanul államosították, most visszakaphassák és saját tulajdonukként használhassák tovább. Sok, erre jogosult dolgozó élt is a lehetőséggel és a rendelkezésnek megfelelően, visszakapta az igényelt házát, A dolog eddig rendiben is volna. Azonban a rendelet megjelenése után egész sor olyan osztályidegen és kizsákmányoló elem is jelentkezett és követelte vissza államosított házát, akinek ez nem jogos. Nem ez s.z első eset, hogy akikor, amikor kormányunk egy-egy olyan intézkedése megjelenik.» amelynek az a feladata, bogy a múltban elkövetett hibákat orvosolja — jelentkeznek a különböző kizsákmányoló elemek és megpróbálják a maguk javára kihasználni rendeleteinket. Ez történt ebben az esetben is. Százával érkeztek a beadványok tamácsszerveinkhez többszáz holv-Magyarország a lengyel sajtóban ► Mintegy kétszáz kilométer hosszú j \elsőrendíí víziúttal gazdagodik az országj X Elkészült a tiszalöki hajózsilip 1 r ! désével számolnak. A becslések sze-« rint évente mintegy 580.000—600.0001 tonna árut szállítanak majd vízi úton.« Egyedül á vontatási költségek ked-! vező alakulásával, évente mintegy! 44 millió forint megtakarítást vár-! nak. (MTI) * — »Elvenné-e mégegyszer a fele-J ségét-« — kérdezték 110 ezer francia,! angol, svéd, amerikai, német és! svájci férfitől. Az urak 64 százaléka! igennel féléit, 24 százaléka meg-! bánta a házasságot. 12 százaléka pe-! dig — vajh mi okból? — nem nyilat-« kozott. * * A tiszalöki duzzasztóműnél a hét • végén átadják a Tisza alsó és felső ♦ szakaszát összekötő .hajózsilipet. Ez♦ zel a Tiszán, a Bodrogon és a Keleti » Főcsatornán együttesen mintegy két• száz kilométer hosszú elsőrendű ha* józó úttal gazdagodik az ország. * Az új hajózó utakon a hajók terhe* léscsökkentés nélkül haladhatnak, J mert az állandó magas vízállásnál a | gázlók már nem befolyásolhatják a ► hajózást. így évente átlagban myolc► van nappal hosszabb ideig hajózihat► nak ezeken a víziutakon. A víz folyá* sárnak lassítása is lényeges megtaka- [ rítást tesz lehetővé a hajózásban, ( mert, kevesebb energia szükséges a l hajók vontatásához. A víziutak men• lén az áruforgalom jelentős növékeközel jövőben alapszabályszerűen! újjáalakul a Nemzetközi Pen Club! magyarországi szervezete és részi! vesz a szeptemberben Párizsban tar ! tandó értekezleten. ! A »Stolica« c. hetilap legutóbbi 3 száma beszámol arról, hogy dr. Csap-, láros István, a Varsói Tudomány-! egyetem tanára ' rendszeresen tart! előadásokat a varsói Magyar Kultu-! rális Intézetben a magyar—lengyel! történelmi kapcsolatokról. Legutóbb! »Varsó a magyar utazók és írók sze-! mével« címmel tartott előadást,! amelyben a XVII—XIX. századból! fennmaradt kultúrtörténeti doku-! mentumok alapján idézte a Varsóban! járt magyarok véleményét. így pél-: dául Berzeviczy Gergely magyar! közgazdász 1796-ban annak a véle-! menyének adott kifejezést, hogy! Varsóban ázsiai fényűzés és leírha-! tatlan nyomor található egymás mel-; lett. Ugyanő javaslatot tesz arra,! hogy a Visztulát kössék össze a Du-! mával a Vágón, Poprádom és a Duna-; jecen át. ; X Az utóbbi időben, különösen a len- X gyei párt- és kormányküldöttség X budapesti látogatása óta mind több X és több magyar vonatkozású hír lát 1 napvilágot a len,gyei sajtó hasábjain. | A »Polityka« legutóbbi számában Z az MSZMP falusi szervezeteiben és 2 a sajtó hasábjain folyó vitáról ír, Z amely a falusi pártszervezetek foko- X zottabb aktivizálása és a pártaktíva Z egyrészénél a mezőgazdasági kérdé- X sekkel kapcsolatban még mindig fel- X lelhető téves nézetek leküzdése körül X forog. A Népszabadságnak e tárgy- * ban írott cikke alapjain ismerteti a X problémát és kiemeli a pártnak a X szövetkezetek önkéntességére vomat- X kozó irányelvét. X A »Nowa Kultúra« június 8-i szá- X ma beszámol a TTIT jubiláris ülésé- X ről. Ismerteti Kállai Gyula és Mód t Al adár beszédét . t A »Nowa Kultúra« ugyanebben a t számában közli a Lengyel Távirati X Iroda budapesti tudósítójának beszél- X getését Bölöni Györggyel, a magyar- X országi Pen-fcüldötték londoni és X párizsi útjáról, kiemelvén, hogy a Moszkva, Leningrád, Kiev, stb. széj- jelebb kell telepíteni, olymódon, hogy a nagyvárosok közelében szép, rendezett kisebb városokat építenek. Ennek a programnak a keretében 1959-ben új város építését kezdik meg Moszkva közelében. A tervezők a főváros első »szputnyikjának« nevezik a még csak vázlatokon létező új várost. A »szputnyikbán« általában három- emeletes házakat építenek. A lakásokban csak egy-egy család fog lakni. A lakóházak mellett gyümölcsösöket, virágkerteket telepítenek. Az új városban természetesen lesz elegendő üzlet, iskola, bölcsödé és óvoda, stb. A város határában több üzemet létesítenek. Néhányat Moszkvából telepítenek át ide. Az új város területe 600 hektár lesz. Lakóinak számát 65.000-re tervezik. 130 nftter, szélessége 11.5 méter, magassága 5.5 méter. A híd felső szintjén, vagyis az első emeleten több mint 30 méter magasan 18 méter széles gépkocsi út húzódik. A gépkocsik akár négy sorban is közlekedhetnek. Két oldalán biztosítják a gyalogos forgalmat. A híd teljes hossza körülbelül 1200 méter. Az építkezés legnehezebb része a híd folyó feletti része. A körülbelül 200 méter hosszú részt előfeszített vasbetonból készítik. A folyó feletti hídrész első felét már összeállították. Most folyik az úszó móló szerelése. Amint a hídrész kész. a mólóra görgetik és óriási kompok segítségével a pillérekre csúsztatják. MOSZKVA »SZPUTNYIKJA« Hruscsov elvtárs mondotta az SZKP XX. kongresszusán, hogy az olyan nagy városok lakosságát, mint /A 3Z@yjETrUINIII© ÉLETÉBŐL I-IUSZONÖTÉVES A CSELJA- BINSZKI TRAKTORGYÁR 1933 júniusában helyezték üzembe a cseljabínszki traktorgyárat. A kommunista párt és a szovjet kormány a gyár munkájának megindulásakor azt a feladatot tűzte a kollektíva elé, hagy gépeikkel segítsék a szovjet mezőgazdaság felvirágoztatását. Az uráli traktorgyártók becsülettel teljesítették ezt a megbízatásit. Sikeres munkájukat számos kiváló géptípus bizonyítja. Legutóbb például elkészítették a 140 és a 250 lóerős traktorok mintapéldányait, amelyeket hamarosan az ipar szamára sorozatban is gyártanak. Az »Sz—100« típusú lánctalpas traktor ma már elmaradhatatlan segítőtársa a Kolhozparasztöknak. A 100 lóerős géphez a legkülönfélébb függeszthető és vontatható berendezéseket csatolhatják. A cseljabinszki gyár a világ 24 országába exportálja gépeit. NEGYVEN LAKÁS MŰANYAG- ! BÓL Egy négyemeletes kísérleti lakóház egyik lakásában vagyunk...' Ennek a lakóháznak az alapját Kiev-', ben rakták le, de az épület lakásait, szobáit és egyéb tartozékait Moszk,-. vában a Szovjetunió állandó építészeti kiállításán tették ki közszemlére. Legelső benyomásunk, hogy a tervezők rendkívül nagy gondot fordítottak mindenre. A lakás konyhájában például az egyik fal hosszában sorakozik egymás mellett takaros rendben a gáztűzhely, a mosogatóval ellátott konyhaasztal és a hűtő- szekrény. A konyhabútorok és berendezések ésszerű elhelyezése több kilométeres gyaloglástól szabadítja, meg a’ háziasszonyt. Az asztalt, a falakat és más bereu-, dezéseket műanyag borítja. Könnyen mosható és tisztántartható műanyag-' bői van a padló is. * Moszkprojekt intézetben egy még érdekesebb épületet mutattak be nekünk: kísérleti műanyag lakóházat, amelyben a vasbetonvázon kívül minden műanyagból készült. A lakóházba húsz két szoba konyhás és ugyanannyi háromszobás lakást tfj- veztek. Ezeket a típuslakásokat természetes nagyságban most mutatják be a moszkvai ipari Uiállításon. »EMELETES« HÍD A MOSZKVA FOLYÓ FELETT Moszkvában .új »emeletes« híd épül a Moszkva folyó felett. Az új híd a főváros központi kerületeit köti ösz- bze a délnyugati kerülettel. A híd két szintes. Alsó szintjén, vagyis a »földszinten« a metrót vezetik át. A híd két végén vasbetonból és üvegből csarnokszerü kiképzést kap, ahonnan a járókelők közvetlenül a Lenin-stadionba, illetve a Le-, min hegyre juthatnak. A metró álló-^ mását, illetve peronjait a híd köze-! pén helyezik el. A megállóhely pavilonja 14 méter magasan lesz a víz fölött. A pavilon falai duraluminium-' ból készülnek, hogy ne terheljék túl a hidat. A fedett várócsarnok hossza
