Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-22 / 119. szám
Csütörtök, 1958 május 22. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 A falusi lakosság körében végzett politikai munkáról A megyei pártbizottság munkatársaiból aliaiku.lt brigád az elmúlt hetekben megvizsgálta a falusi lakosság körében végzett politikai munkát. Tsz-tagok és egyénileg gazdálkodó parasztok, párttitkárok, tanácselnökök és falusi értelmiségiek mondtak véleményt a párt és a kormány politikájáról. Biztató a kialakult kép. Biztató, mert megyénk dolgozó parasztságának nagy többsége elégedetten és elismeréssel nyilatkozik pártunk politikájáról. A múlt évi jó termés, valamint a begyűjtés eltörlése révén örvendetesen megnövekedett a parasztság termelési kedve, lényegesen emelkedett életszínvonala. Ezt tények bizonyítják. Az elmúlt évekhez képest több árut — többek között motorkerékpárt, rádiót, bútort. — vásárol a falusi lakosság. Többen építenek családi házat. Erősen megnőtt a különféle építési anyagok iránti kereslet, sőt több helyen nem tudják kielégíteni a megnövekedett igényeket. Az idei tavaszon legtöbb faluban már eddig több műtrágya fogyott el, mint tavaly egész évben. Bár kisebb mértékben, növekedett a mezőgazdasági kisgépek vásárlásának száma is. Falun is aktívabb a politikai élet A párt és a kormány iránti megnövekedett bizalom jele az is, hogyv- a parasztság egyes rétegei egyre aktívabban kapcsolódnak be a falu politikai és társadalmi életébe. Ez lemérhető a tanácsülések és különböző pártrendezvények látogatottságában. Az aktívabb politizálás; egyformán érinti hazánk belső helyzetet, a parasztságot közvetlenebbül érdeklő problémákat — elsősorban a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérést — és a nemzetközi eseményeket. Ezt bizonyítja a tényleges újságolvasók számának növekedésé is. Ami a megnövekedett termelési kedvet illeti, az elsősorban kormányunk helyes politikájának köszönhető; másrészt azonban a párt agrárpolitikája nyomán természetes is. Természetes, hogy a gazdasági érdekeltség növekedésével együtt jár a termelési kedv növekedése. Ez így van termelőszövetkezetben és egyéni gazdaságiban egyaránt. .Csakhogy ezzel együtt növekszik az egyénileg gazdálkodók illúziója is a kisüzemi termelésről. Ehhez különösen, hozzájárul a múlt év jó termése. A jo időjárás önmagában is feúugratta a terméseredményeket, és látszólag — hangsúlyozzuk — háttérben maradi a korszerű agrotechnika, a nagyüzem fölénye. Ám a számok itt is beszédesebbek. A számok pedig azt mutatják, hogy például az állami gazdaságok és a jól dolgozó tsz-ek négy-öt mázsával több terményt takarítottak be egy holdról, mint az egyénileg gazuáikociok. A kisparaszti tendenciák megerősödését bizonyítja a föld adás-vételének megélénkülése is. Úgyszólván alig van község megyénkben, ahol kisebb-nagyobbmérvű földvásárlás elő ne fordulna. Az encsir járásiban . Szaiaszenden, a múlt évben mintegy 20 katasztrális hold föld cserélt gazdát. A föld-vásárlók 8—10 holdas középparasztok, de van köztük 3—4 holdas is. Akadt odyan gazdálkodó: aki egymaga 4 hold földet vásárolt. Több dolgozó paraszt — különösen középparaszt — részéről hangzik el olyan kijelentés, hogy miért nem vásárolhatnak egyéniek traktort és más modern mezőgazdasági gépeket. Ehhez egyesek még hozzáteszik: majd akkor mi megmutatnánk a tsz-ek- mak, hogyan kall termelni! Ezek az egyénileg gazdálkodó parasztok — meg kell mondanunk — felületesen •gondolkodnak. és csak a pillanatnyi helyzetet nézik, nem gondolva a távolabbi jövőre. Nem gondolnak arra, hogy az agrotechnika, a mező- gazdásági gépgyártás rohamosan fejlődik. és még egy húszholdas középparaszt gazdaságban sem lehet egy korszerű traktort gazdaságosan kihasználni. Bővül a dolgozó parasztok szakismerete Amikor rámutatunk az egyéni gazdaság korlátáira, nem szabad figyelmen .kívül hagyni azokat a pozitív jelenségeket, amelyek a dolgozó parasztság körében a belterjes gazdálkodásra, a szakszerűbb és jövedelmezőbb gazdálkodás elsajátítására való törekvésben jut kifejezésre. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy megyénkben soha sem vett részt rendszeres szakoktatásban annyi dolgozó paraszt, mint az elmúlt év folyamán. Tavaly a községek több mint felében tartottak tö-bb előadásból álló mezőgazdasági szakelőadás-sorozatot, melyen elsősorban, a belterjes gazdálkodás problémáit tárgyalták meg. Megyénkben 56 ezüstkalászos tanfolyam működött, mintegy 1400 hallgatóval, akik közül csak 66 fő volt termelőszövetkezeti tag, a többi egyénileg gazdálkodó paraszt. A mezőgazdasági szaktanfolyam hallgatói a legtöbb helyen érdeklődéssel hallgatták az előadásokat, és ennek hatása az idei tavaszon már a gyakorlatban is megmutatkozott. Szakmai ismereteik bővülése következtében hozzáértőbben, gondosabban végezték el a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat. Vannak olyan községek, ahol a téli tanulás alatt pontosan elvégezték a gyümölcsfák ta- vasai ápolását. Megyei viszonylatban lényegesen több műtrágyát és növényvédőszert igényelték, mint az elmúlt években bármikor. Tokajban, Tarcalon, Abaujszántón és Hairnaj- ban a mezőgazdasági szaktanfolyam hallgatóiból társulás, szakcsoport alakult. A dolgozó parasztság szakmai tudása növekedésével, egyben a gépállomások munkájának javulásával magyarázható a gépi munka iránt megnövekedett igény is. Különösen Karcsán és más bodrogközi községekben, de a mezőcsáti és mezőkövesdi járásokban is sürgetik a gépállomások gépeit. Javulás mutatkozik az állattenyésztés, különösein a szarvasmarha- tenyésztésben is. A dolgozó parasztok szívesen kötnék szerződést szarvasmarha hizlalására. Megye- szerte örvendetesen nőtt a pillangós- takarmányok termesztése, ami szintén az állattenyésztés fejlesztését szolgálja. Mindezek pozitív jelenségek és elősegítik a pártunk által meghatározott, a mezőgazdaság termelékenységének fokozására vonatkozó célt. Ugyanakkor dolgozó parasztságunk ismeri pártunk és kormányunk álláspontját. a mezőgazdaság jövőjét illetően. Tisztában van azzal, hogy a jövő: a szocialista falu, a nagyüzemi gazdálkodás. Azonban dolgozó parasztságunk nagyrésze jelenleg még nem segíti kellően a szocialista jövő mielőbbi kibontakozását. A parasztság nagyrésze így gondolkodik: ameddig csak lehet, megmaradok az egyéni gazdálkodás mellett. Majd meglátom, mit csinálnak a többiek. Ha aztán másképp nem megy. akkor megpróbálom. Ahol működik a pártszervezet, ott van eredmény is! A dolgozó parasztság józanabb, reálisabban gondolkodó csoportjai viszont határozottan foglalkoznak a tsz-alakítás, illetve a tsz-be való belépés gondolatával. Ez különösen ott tapasztalható, ahod jól működő termelőszövetkezet van, és az eredmények vonzó hatással vannak a kívülállókra, emellett a helyi párt- és tanácsvezetők tudatos politikai munkát végeznek a mezőgazdaság szocialista átalakítása érdekében. Leginkább a volt tsz-tagok körében ta- i pasztaiható visszalépési szándék, illetve törekvés. Már eddig is lényegesen nagyobb eredményeket lehetne felmutatni, ha a járási, a helyi párt- és tanácsszervek céltudatosabb politikai munkát végeztek volna a termelőszövetkezetből kilépett dolgozó parasztok körében. Amelyik járásban a járási pártbizottság, járási tanács, a helyi pártós tanácsszervek kellőképpen elősegítették, meggyőző agitációval erősítették a dolgozó parasztok belépés] szándékát, ott születtek eredmények. -Az encsi járás területén a zárszámadás óta körülbelül 100 család lépett be, illetve vissza a termelőszövetkezetbe, 1100 katasztrális hold földterülettel. A járás területén három termelőszövetkezet alakult, egy Garadinán, kettő Gagybátorban. Mind a liárom tsz az ellenforradalom idején feloszlott szövetkezet tagjaiból alakult újjá. A garadnaá tsz szervezésében aktív szerepet játszott a pártbizottság együk ott lakó tagja, Gagybátorban pedig maga a helyi pártszervezet titkára kezdeményezte a tsz újjászervezését. A mezőkövesdi járásban a zárszámadás- óta 130 belépés történt. A belépőknek több mint a fele a szentist- váni Béke és Aranykalász tsz-ekbe kérte felvételét. Megyénk több községében tapasztalható az az örvendetes jelenség. hogy a tsz-ből kilépették közül az ősz folyamán sokan vissza akarnak lépni, illetve újjá akarnak alakulni. Káros, hibás jelenségként kell megemlíteni az egyes tsz-ekben jelentkező szektás elzárkózást a visz- szalépni szándékozó volt tsz-tagok- kal szemben. ..Nem vesszük vissza azokat az ingadozókat, akik a legnehezebb időben itthagytak bennünket” — mondják az ilyen elvtársak. Meg hogy: „Könnyű lenne nekik beülni a készbe, amiért mi már megszenvedtünk”. Máshol arra hivatkoznak, hogy a földterület nem bírja el a tsz számszerű növekedését, holott 14 katasztrális hold földterület jut egy tsz-tagra. Ismét másutt a középparaszt belépőket fogadják viszolyogva, kupecoknak. spekulánsoknak tartják azokat a középpa- rasztokat is, akik nem azok. csupán igyekeznek kihasználni gazdasági adottságaikat. Az ilyen nézetek ellen, sajnos, több esetben nem lép fel a tsz pártszervezete, sőt többször maguk a tsz-ben dolgozó kommunisták hangoztatják ezeket, A mezőgazdaság szocialista átalakításáért folytatott s általában a falusi lakosság körében végzett politikai munkánk gyengeségének alapvető oka a falusi pártszervezetek munkájának alacsony színvonala. A falusi lakosság politikai hangulatának alakításában, törekvéseinek befolyásolásában falusi alapszerve- zeteinik többségének nem sok szerepe van. A falusi pártszervezetek tevékenységére rányomja bélyegét a párttagság összetétele. Szinte megdöbbentő, hogy olyan tipikus mező- gazdasági jellegű községekben, mint például Mezőikövesd, Mezőkeresztes. Megyaszó, Tibolddaróc. Cigánd — alig találunk a párttagok ' között egy-egy egyénileg dolgozó parasztot. A 30—50 főt számláló pártszervezetekben majdnem kizárólag alkalmazottak vannak. Ez egyrészt természetes és jó. mert azt mutatja, hogy a falvak vezetése a kommunisták kezében van. Azonban egy egyénileg gazdálkodó párttag közvetlenebbül és hatásosabban tud agitálni paraszttársai között, mint az alkalmazott. Vessünk véget az opportunizmusnak, az olcsó népszerűségnek Igen erős kerékkötője a falvakban végzett pártpolitikai munkának, a nagyüzemi gazdálkodás melletti agi- tációnak a pártszervezetekben és a tanácsoknál jelentkező opportunizmusa és olcsó népszerűséghajhászá- sa. Egyes párttitkárok mindig a „jó fiút” akarják mutatni a község parasztjai között és a pillanatnyilag kényesnek tűnő feladatokról csak immel-ámmal, meggyőző erő nélkül beszélnek. Ez vonatkozik elsősorban a szövetkezés melletti a°itációra. Megyénk több községében a helyi alapszervezet párttitkára, a tanács elnöke nem áll ki szilárdan a nagyüzemi gazdálkodás mellett. Ennek legtöbbször ^ az oka, hogy az illető elvtárs is egyénileg gazdálkodik, és még saját maga sem mentes a kispolgári hatásoktól, a kisüzemi gazdálkodásra vonatkozó illúzióktól. A pártszervezetek vezetésének gyengeségét többek között az is magyarázza, hogy a párt újjászervezése során sok fiatal, tapasztalatlan párttag került a vezetésbe, a községi pártszervezetek élére. Ezek az elvtársak még nem rendelkeznek kellő gyakorlati tapasztalattal a pártszervezetek politikai irányításához. Bizonyosfokú tervszerű tsz-agitációról, illetve szervezésről csak azokon a helyeken beszélhetünk, ahol a párt- titkár, a tanácselnök, egy-két politikailag fejlettebb elvtárs, a helyi lehetőségeket figyelembevéve. saját maguk állnak a politikai és szervező munka élére. Erre példának említ- | hét j ük Mezőkeresztest. Gagy bátort és Garadnát. Garadnán is csak a pártszervezetre vonatkozik ez, mert a helvi tanács einö1re még ma?? is egyénileg gazdálkodik. Vázlatos eszmefuttatásunk végére érve. a tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy falusi pártszervezeteink zöme nem végez kielégítő, tervszerű, qjnálló politikai felvilágosító munkát, nem folytatnak szervezett, céltudatos felvilágosító munka* a dolgozó parasztok körében. A falusi pártszervezetek, — úgv- ahogy — végrehajtják a felsőbb szervek pártutasításait, azonban maguk legtöbbször nem kezdeményeznek a helyi lehetőségeket figyelembe véve. A kezdeményezés hiánya mellett két legfontosabb kerékkötője a falusi pártmunkának az opportunizmus, a rosszul értelmezett népszerűséghaj- hászás. és a szektás elzárkózás. A jövőben ezeket kiküszöbölve, ezeken változtatva kell munkálkodni falusi elvtársainknak a szocialista mező- gazdaság megteremtéséért. SZFMFS ISTVÁN, NAGY ZOLTÁN. Nagyteljesítményű folyamatos acélöntögépet készítenek a DIMÁVAG-ban A Leóim. Kohászati Művekben — gyár műszaki és fizikai dolgozóinak együttes munkája eredményeként — már működük egy kisebb teljesítményű, kísérleti jellegű folyamatos acélöntőmű. A folyamatos acélöntés — tudvalevőleg — a korszerű és gazdaságos acélgyártás igen célravezető formája. Ugyanis ezzel az eljárással számos munkaművelet elmarad. így a folyékony acélt nem kell kokillába önteni, az öntecset újból melegíteni és azt a blokksoron hengerelni, mert a folyamatos öntőmű közvetlenül bugát ad. Ennek, a fejlett ipari országokban mái- meghonosodott acélgyártási eljárásnak szélesebfcikörű alkalmazása Lenin Kohászati Művek elektraacél- művében egy nagyobb teljesítményű acélöntőberendezest létesítenek. Az új öntőgépet — a diósgyőri kohászoknak ezen a téren szerzett tapasztalatai felhasználásával és műszaki segítségével — a DIMÁVAG Gépgyár dolgozói készítik. Az új öntőgéppel egyszerre két szálban, óránként huszonöt tonna acélt öntenek majd. így a géppel évenként 50.000 tonna acélt állítanak elő, ami tizenkétezer öntecsnek felel meg. Az .acélöntőberendezés a jövő év elejére készül el és annak üzembehelyezésével —- a számítások szerint — egy évben több mint tíz millió forinttal lesz kevesebb a hengereltacél előállítási költ— az országos acélgyártó konferencia határozatának megfelelően — a sege. oooJátsszunk történelmet Gyermek-foglalkozások az Erkel Ferenc kulKirotthonban Ha valaki vasárnap délelőtt úgy 10 óra körül elsétál a MÁV Erke £ Ferenc kuitúrott- fiona előtt, hangos kacaj és játékos gyermekzsivaj üti meg a fülét. Minden vasárnap 30—40 általános iskolás gyermeket lát vendégül a kultúrotthon. Menjünk csak be és nézzük meg a gyermekeket, mit csinálnak. A gyermekfoglalkozás vezetője történelmi kérdéseket tesz föl: »Ki a Szovjetunió legelsőembere? Egyszerre 10—20 gyermekszájból hangzik, hogy »Hruscsov, Malenkov, Bul- ganyin, stbde a játékvezető még mindig nem állította meg a gyermekeket, még mindig nem találták ki, majd Szarvas Gyula elkiáltja magát: »VorosilovI« Ügy van! Ez a helyes, mondja c játékvezető, mert Vorosilov elvtárs a Szovjetunió Heg felső Tanácsa Elnökségének elnöke. Szarvas Gyula jutalma egy szelet -so- kóládé. Es hangzanak tovább a kérdések, »ki volt Szemere Bertalan, Kossuth Lajos, mi volt 1222-ben, 1848-ban? Ki irta alá a 1867-es kiegyezést? És még igen sok kérdés. így játszanak történelmet másfél óra hosszáig, majd társasjáték következik és a gyermekek hangos kacajától, játékától visszhangzik a kultúrotthon minden terme. A gyermekek boldogan és játékosan töltöttek el két órát a kultúrotthon- ban, sokan kapnak csokoládét, díjmentes mozijegyet a kultúrotthon mozijába, majd a játékvezető közli velük, hogy a jövő vasárnap kirándulás lesz a Csanyikvölgybe, labdát, játékot hozzon mindenki magával. A kiránduláson lesz versenyfutás, szaladva zsíroskenyér evés, szalonnasütés, futball és virágszedés, no meg beszélnek majd a fákról, madarakról, az erdő, mező kincseiről. Találkozás féltizkor a ku Itúrotthonban. Erre a kvráúdulá&rá mi is elkísérjük őket, s majd beszámolunk a többi gyereknek is. Sz. U-oooHáromszázezer torint újítási díj négy hónap alatt Az Ózdi .Kohászati Üzemekben az idén tekintélyesen megnöveke- dett az újítások száma. Az újítómozgalom népszerűségének emelkedésér ben nagy szerepe van annak, hogy a gyár dolgozói az újítási feladatterveket — értekezleteken, csoportos elbeszélgetéseken, majd könyvecskébe foglalva — még az év elején, idejében megismerhették. így az év első négy hónapja alatt hétszáz újítási javaslatot adtak be a dolgozók, amikből eddig csaknem négy és félszázat már bevezettek. A benyújtott javaslatok értékességét bizonyítja, hogy az eddig bevezetett újításoktól hatmillió forint megtakarítást várnak. Az idén pedig újítási díj címén kereken háromszázezer forintot fizettek ki. Jelentkezési felhívás a dolgozók gimnáziumába Iskoláink szeptemberben újra megnyitják kapuikat a továbbtanulni akaró dolgozók előtt. Népi demokráciánk — tudatában annak, hogy a magasabb műveltség jobb munkát jelent minden területen — fokozott súlyt helyez a dolgozók továbbképzésére. Ezért kötik egyre több munkahely betöltését bizonyos iskolák elvégzéséhez. A továbbtanuláshoz adnak segítséget és lehetőséget a dolgozók iskolái. A miskolci Földes Ferenc gimnáziumban 1958. szeptemberében újra megnyílik a dolgozók tagozatának mind a négy osztálya. Az I. osztályba felvehetők a 17. életévüket szeptemberig betöltő dolgozók, akik az általános iskola Vili. osztályának bizonyítványával vagy ennek megfelelő végzettséggel rendelkeznek. Felvehetők a családjuk körében háztartási munkát végző nők is. Felsőbb osztályokba történő felvételhez megfelelő bizonyítvány és egy-egy évvel idősebb kor szükséges. A tanítás ideje: hétfő, kedd, csütörtök és péntek délután 5—9-ig. Az évi 150 forint tandíj négy részletben fizetendő. A továbbtanuló dolgozók számára minisztertanácsi határozat biztosít tanulmányi szabadságot, s az üzemek tanulmányi segélyben részesítik őket. Jelentkezési lapok átvehetők az iskola igazgatóságánál (Miskolc, Hősök tere 3.) Beadásuk határideje: június 30. dr. Erdélyi Dezső a dóig. gimn. vezetője«-OOOBékés öregség Csak meghatód áss ál gondolhat az ember népi demokráciánk égjük legkedvesebb intézményére, a szociális otthonra. Sok elhagyatott öreg, beteg férfinek, nőnek nyújtanak menedéket. otthont ezek az intézetek. A minap a sárospataki szociális otthonban jártam., ahol nagyon szép példáját lehet látni az őszinte emberszeretetnek, a gondos ápolásnak. Végigjártuk az épületet, megnéztük a szobákat, az ebédlőt, a betegszobát. Mindenütt tisztaság, rend. A kis háromágyas szobákban képek, függönyök, virágok. Az ágyak szélén öreg nénikék varrogat- nak, foltozgatnak, du- dolgatnak magukban. Utána a betegszobába látogatunk. Ott fekszik Kanalas Pista bácsi, aki az egész intézetben a legidősebb, 97 éves. Korszerűen berendezett orvosi rendelő áll rendelkezésükre, melyet 20.000 forintos költséggel hoztak létre. Gondoskodnak az otthon lakóinak napi elfoglaltságáról is. Sokféle munkát végeznek. Csinosítják az épületiét, parkíroznak, jószágot etetnek, s ott segítenek, ahol tudnak azok. akik bírnak dolgozni. A beszélgetés során megtudtam azt is. hogy folyamatban van egy könj'vtár szervezése az otthon számára. Az otthon lakóinak legnagyobb része nagyon szeret olvasni, de ezt az igényüket cs<ak úgy lehet kielégíteni, ha saját könyvtárral rendelkeznek. Nemes dolog, hogy államunk ennyi gondot fordít a magára- hagyatott, beteg emberekre és hogy az otthon személyzete ilyen önfeláldozóan ápolja őket. Sok sikert kívánunk ehhez a munkához, a betegeknek gyógyulást. nyugodt, békés öregséget éltük alkonyán. Kovács Ferenc Sárospatak Szerencsés kispajtások A Borsod megyei tanulók közül heten küldtek helyes megfejtést, a »Barátkozzunk a számokkal-« rejtvénypályázatra. Mind a heten részt vették a május 14-i jutalomsorsoláson ahol Pataki Ferenc fejszámolóművész vezetésével a helyes megfejtők különféle tárgyjutalomban részesültek. A pajtások közül hárman kap^pt jóminőségű, bőrtokban elhelyezel t töltőtollat. E?ek a pajtások névsze- rint Sándor Erzsébet tokaji, Győry Zsuzsa ózdi és Szabó Sándor sátoraljaújhelyi tanulók. Négy pajtás részesült még könyv, illetve csavaró** irón jutalomban. Balogh Jolán
