Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-01 / 102. szám

Éljen a világ munkásainak testvéri szolidaritása! iiMiMiitmiHiimmMiiiiiiiuniiiiiiHMii ÚTIKALAUZ XX. IDirágnyíló május Tükörben és valóságban. Molnár Piroska tsz-tag a most bútorozott szobában hímezi leendő menyecske kötényét. sok és szegények nagy többsége val­lásos ember volt. A pap az isten és a munka békéjéről prédikált nekik, ök meg áhítattal hallgatták, és a val­lásos emberek hajlottak arra, hogy az urak dolgait, a keserű világot is­ten rendelésének higyjék. 1945 óta megtanulták, hogy a világot ők ma­gúik formálják. AZ EGERLÖVŐI elv társak mutat­ják nekem a gazdaságukat. Az örö­mük, ami az arcukon ragyog, rám is átragad. Már nem a gazdaságot cso­dálom. Nem azt, hogy 78 forintot osztottak tavaly egy munkaegységre — nem. Az embereket csodálom. Az emberek változását, amit a közösben töltött nyolc év változtatott rajtuk. Hol van már a régi cselédemíber fé­lénk húzódása? A múlté. CJj jellem­vonást vés lelkűkbe az idő, és ez az új vonás a közösségiben élő szocialista ernber formálódását sejt tetű. Ahogy az egerlövői volt summások beszél­nek a szövetkezetről, ahogy figyelik, tudják egymás baját, örömét, — igyekszenek megosztani azt, — mind­ezek olyan mérföldkövek a falu éle­téiben, amelyek jelzik, hogy évről- évre közelebb kerülünk a szocializ­mushoz. Nem azt mondom én, hogy már minden rendben van, hogy már nem torzsalkodnak a Május 1-toeh emberek. Nem tudok róla, de lehet. Bizonyára még 10—20 év múlva is lesz torzsalkodás, személyi ellentét. De hasonlítsuk össze a felszabadulás előtti summást a mai termelőszövet­kezet tagjával. Kiáltó és Örvendez­tető a különbség. 1949 őszén jött össze az egerlövői Május 1 Termelőszövetkezet. Bizony nem volt ilyen jó minden év, mint a tavalyi, sőt akadtak igen gyenge évek is, amikor már-már reményüket vesztették. Galambos Da jós bácsi szerint gyakran kellett változtatni a nadrágszíj állásán. Ezen azonban mar túl vannak. Meg azon is, hogy úgy agitáljanak a tsz mellett, hogy az egyéniek a kamrába bújjanak az agitátor elő], mlintahogy Galambos bácsival is történt annakidején. Nem. Ellenkezőleg! Most önmagukért agi­tálnak a tények és szép számmal akadnak új belépők is. Olyannyira, hogy talán már nem is nagy lelke­sedéssel fogadják a bentiek az új belépőket, pedig még elkel a mun­káskéz a Május 1-ben és még van állami tartalék a termelőszövetkeze­ten kívül is. Abban azonban igazuk van a Május l-beliékoefc, hogy vagy a munkák kezdetén, tehát a tavasz elején -gondolják meg a belépni szán­dékozók, vagy majd ősszel. AZ IDEI TAVASZON már az el­lenforradalom viharát felejtve kez­denek munkáihoz a termelőszövetke­zetben. A tanya nemsokára kiürül, az embereket a határba hívja az idő. a munka. Május jön, és itt, a Május 1 Termelőszövetkezet körül virágba- borulnak a gyümölcsfák, s a virágból szép gyümölcs órijfc majd a nyáron. 32 ilyen bacon malac szaporítja az év őszén az egy munkaegységre eső értéket. Irta: Nagy Zoltán, lényképezte: Martinecz GyfcflU ► dekrxet. Kidéről, hogy Zuibor Lajos ► havi jövedelme meghaladja a 2500-at. Van is látszatja: Tavaly 50 ezer fo­rintért vett egy új házait. ) j! Nemcsák Zubor Da jós áll! ilyen jól, !> hanem mindenki, aki megbecsüli ma­gát. szereti a munkáját. Mondják, ihogy a szövetkezeti tagoknak majd- ínem a fele építkezett tavaly, vagy * ha nem, — új házat vett: Hihetet­lennek tűnik? Nem túlozunk. Bárki i utánanézhet Egerlövőm. Igaz, jó lent van, a megye d£fc csücskében, Me- I zőkövesd utón, közel a Tiszához. ► Egyébként itt is sommás volt a falu \ nagy többsége, mint Mezőkövesden. »A szövetkezet tagjai majdmind sum- >' mára jártak, gyermekkorúiktól ■ kezdve. Már az iskolából kimaradoz- itak. Megint a múlttal hozakodunk 'elő? Ez már sematikus, — mond­hatná valaki. A múlt. ami rossz; a ►jelen* ami jó ss még nem ie mmdea nékem; Lapozom. Nevek, adatok. Az adatok végén rövid bejegyzés: sum­mára ment. Hányadik osztályból? Az elsőből. Nézzük a nevet is: Kovács Zoltán. Nem ő az egyedüli. 1945-ig Egerlövő gyermekeinek több mint fele nem fejezte be az elemi iskolát. Summára ment, bejegyzés, utána rövid vízszintes vonal. Egy pálya megszakadt, az élet folytató­dott tovább. A gyerek dolgozott, ben- nerekedtek vágyai. A gyerek felnőtt; A felnőtt nem tudott írni:; s Ma ha­tan járnak Egerlövőről gimnáziumba; Má minden gyerök elvégzi az általá­nos iskolát. A volt summások már- csak mesélnék a summás emlékek­ről. Mezőkövesdről és környékéről messze vidéket megjártak a summá­jó, még soíkmindennek jobbnak kell lenni és jobb is lesz. Ez a múlt..-. Nem tudok róla hallgatni. Itt van a kezemben. Kicsit poros. Kékíedelű osztálynaplókban tartom kezemben a múltat. Iskolai osztálynaplók. Zá- dori András iskolaigazgató adta ide MUTATJÁK NEKEM az egerlövői termelőszövetkezet tagjai a gazdasá­gukat. Nézzem csak, milyen szépen fejlődik a szövetkezetük. Ezek a bacon-sertéseik egyedülállóak a já­rásban, — azt hiszem a megyében sem nagyon akad párjuk. Papírt — 1949-ben alakult meg a tsz — Juhász Imre elnök a tsz múltjáról beszél. 'vesznek elő. Számoljunk! Az eger- i lövői Május 1 Termelőszövetkezet­iben 14 hold föld juit egy szövetkezeti 'tagra.- Csináljunk egy összehasonlí- | tűst. Vegyünk olyan 14 holdas kö- izépparaszt gazdaságot, amelyiknek 'jó híre van a faluban. Kiderül, hogy |az egerlövői szövetkezet tagjainak i magasabb a jövedelme, minit a kö- i zépparasztoké. Zubor Lajos 10 hóna­lpot dolgozott a tsiz-ben az elmúlt év folyamán. Tíz hónap alatt 308 mun- ikaegységet ért el. Kiszámítottuk az évi jövedelmét; Tudják mennyi jut egy hónapra? 2395 forint Ennyi a termelőszövetkezetből. Legyünk egé­szen pontosaik. Adjuk ehhez hozzá a háztáji gazdaságból származó jöve­vetette lábát. A föld szocializálása-i ban az elsők közt haladt. A volt papi' birtokokat felosztották maguk közt,{ majd berendezkedtek a kollektív' gazdálkodásra. A fordulat éve után' két nagy termelőszövetkezeti csoport' alakult. A nép most már itthon biz-5 tosilja kenyerét. Nem kell summára' járni. A szabad föld felett új nóta' csendül fel: < Búza, búza, de szép tábla búza. Kihajlik a kövesdi nagy útra. 1 Szentistváni téeszcsék vígan aratják, I Babájukkal marokba rakatják. < AZ ÚJJÁSZÜLETŐ KÖZSÉG for-' galmat, világítást sürget. Meg is dől-' gozik érte. A jó munka jutalmául' J953-ban megkapja a villanyt. Gaz-' dasági vérkeringése is megélénkül.' A megyei közlekedési szervek be-', kapcsolják az autóbuszjáratot. Elein-' te hetenkint egyszer fordul az autó-' busz Mezőkövesd és Szentistván' közt, de ma már az igényeknek meg-' felelően rendszeresen szállítja az' embereket. Mezőkövesd gyors meg-' közelítésével Szentistván belekerült' a Sátoraljaújhely—Miskolc—Buda-' pest közti nagy vasútforgalomba. A{ dolgozó nép egyre nagyobb számban1 keresi fel az üzemeket, elsősorban \ a diósgyőri vasgyárat. A kulturális élet szinte átmenete nélkül lendült fel. Az iskoláztatás, mely a múltban siralmasan gyengéi volt, rohamosan megjavult. A községi legnagyobb általános iskolája kor-' szerűen van berendezve. A nevelés oktatás magas színvonalon folyik. A' serdülő ifjúság jó része Mezőköves den és Miskolcon középiskolákban' tanul tovább. Új lendületet, tartalmat és színt kap a néprnűvelés.. A község műve- { lődési otthonhoz jutott. Van mozi, ( rádió. Igen népszerű lett a hangos { híradó. Friss hírek, ismer etterje sztő { előadások gazdagítják a tudást és{ szélesítik a látókört. A haladó nép-{ hagyományok egészséges szellemű { ápolása a helyi népművelés egyik, kedves, vonzó területe. A szentist-{ váni népi együttes megyeszerte is-{ mert. A gyermekek népi játékcso-{ portja oi'szágoshírű. Mind megyei, { mink országos, központi játékrendez-{ vényeken ott pompázik gyönyörű, viseletében, erőtől duzzadó, ízes helyig játékaival valósággal elkápráztat. A Ragyogó példát nyújt arra, milyen\ nagy nevelő értékek vannak a népi{ játékokban. A serdültebb fiatalsági bensőséges, ízes szórakozására ú%{ életre támadt a fonóház. A kézi-{ munka népművészeti értékét nép- \ rajzi szakkörök őrzik és terjesztik. ( A NÉPMŰVELÉSI INTÉZET köz-' pontja a helyi erők bevonásával az' ország egyik legszebb alkotmány-' ünnepét Szentistvánon szervezte' meg 1951-ben. Az ünnepség az élen-' járó dolgozók felköszöntésével, helyi1 viseletben való díszes felvonulással,' s népi táncos mulatsággal zajlott le.' Igen tetszett a helybeli népművészeti1 kiállítás is, mely ezen az ünnepségen f nyílt meg. * A szentistváni díszítőművészetet, j különösen a női kézimunkát, a me- J zőkövesdi »Matyóház« karolja fel. j Innen több mint hatvan hímzőnőt J foglalkoztát. A mezőkövesdi varrót- J tasok közt ott ragyognak s kerülnek ] piacra a finom eltérést mutató szent- J istváni textilremekek is. ?| A község életereje, szépsége, moz-l galmassága csakúgy csábítja ide aj távoli vendégeket. 1955-ben szovjet 1 vendégek is felkeresték Szentistváni, j mely szeretete feléül sok szép nép- j művészeti értékkel ajándékozta meg a őket. Jelenleg a »matyónapokra« készül-1 nek rendezvényekkel, kiállításokkal, i melyek a község idegenforgalmát i nagymértékben emelni fogják. Szent-\ istván országosan elismert és meg-1 becsült község, felszabadult népünk i egyik legdíszesebb reprezentánsa, i méltó arra a feladatra, mely me- < gyénk jövőjének további formálásá-1 ban reá is vár. \ LAJOS ÁRPÁDi----------------------------------------------­A Miskolci | Műsorkalauz t I májusi száma május elsejére jeleniki meg. A kalauz ezentúl havonként jelenik meg és tartalmazza a hónap során bemutatandó filmek ismerte­tését, a város összes kulturális ren-i dezvényeinek programját, a színházi bemutatók ismertetését, a teljes ha- vi mozi- és színházi műsornaptárt, a hónapban adódó évfordulók muta­tóját, valamint a teljes havi sport­műsort. A Miskolci Műsorkalauz — a közönség kívánságára — ismét kis, zsebben vagy retikülben hordható formátumban, 24 oldalas terjedelem­én be» jelenik meg. MEZŐKÖVESDTŐL délre vagy tíz tcilométemyire fekszik Szentistván, a kisebbik »matyóország«. Sűrű, su- daras fák rejtegetik. De nem tudják teljesen eltakarni. Ragyogó, tiszta házaival szélesen terül el a borsodi »alföld« termékeny síkságán. Hajdan pusztai település, a legkisebb forga­lomtól is elzárva. Ma: jóval több, mint négyezer főnyi, virágzó, köny- nyen megközelíthető nagyközség. Széles határát a környező síkságo­kon majdnem tucatnyi tanya jelöli: Tilajpuszta, Nagymontaj, Batuz, Sa- lamonta, Fehérló csárda, Pap tanya, Vitéz tanya, Falutag, Ördögtanya. Maga a község ősi, kétbeltelkes szerkezetű település. Az emberek eredetileg a közbülső részeken lak­tak, a jószágot a falu peremének mentén kertes ólakban teleltették. Ezek az ólak már eltűntek. A jószág nagy részét a tanyák őrzik. Az ősi települési forma nyomait az utcák elhelyezkedése mutatja. A fő utcából (Széchenyi utca) kanyargósán ágaz­nak ki a többiek, s lassan kicsava­rodnak a határba. A lakosság törzsét alkotó Baranyi, Holló, KoncKürti, Aranyosi, Pozsa, Magos, Lukács, Antal, Ördög-hadak a legújabb időkig elzárkózva éltek. Még a kövesdiekkel sem házasodtak össze. Első írásbeli emlékeik a XHV. szá­zadból valók. A pápai tizedlajstro- mok »de sancto Stephano« néven tüntetik fel a községet. Magyarul Sent Isthuan, — a XV. században Zenthesthwan néven sze­repel. Nevét voltaképpen az első ■nagy magyar király tiszteletére kap- ta. A KÖZSÉG REGTŐL FOGVA a felszabadulásig egyházi birtok voU. Határának, a 9485 holdnyi földnek nagy részét az egri székes főkáptalan birtokolta. A népnek családonkint csak 1—2 hold jutott. A szükség a múlt századtól kezdve arra kénysze­rítette a szentistvániakat, hogy sors­társaikkal, a kövesdiekkel, tarátok­kal, egerlövőiekkel, tzihalmiakkal, s a délbükkségiekkel summásmunkát vállaljanak. Meleg ételük rongyul elkészített vékony levés, néha-néha meghibádzott birka húsa. A kímélet­len munka mellett a sok nélkülözés keserű dalt fakasztott az ő ajkukon üs. Elhervadok, mint a nyárfa levele, FJhervaszt a bérgazdaság kenyere. Savanyú bab, taknyos birka jár a számunkra, Ne csudáláad, hogy el vagyok sárgulva: Bámulatos, hogy be tudták osz­tani keresetüket. A sokszor gyom­ruktól elvont élelmet pénzzé tették, ruhaanyagot vásároltak, melyből maguk készítették pompázó, színes viseletűket — mert volt, aki értett a Szabáshoz, szücsködéshez, sőt, az asszonyok nagy része nemcsak női ruhát tudott készíteni, de ők szabták, varrták, rojlozták, hímezték a férfi­inget és gatyát is. A téli időben végé- hossza nem volt a fonásnak, szövés­etek, hímzésnek. A szentistváni kézi­munka saját használatra készült, piacra nem került. A szépségre, tisz­taságra rátarti nép szilárdan állta az egyházi és úri kizsákmányoló kor­szak nyomását. De a visszafojtott pa­nasz, keserűség, a jogtalanság és megalázottság tudata haraggá és gyűlöletté érlelődött. Az első világ­háborúban több mint száz embert vesztett a község, A súlyos veszteség és gyász csak növelte a hatalmon lévő rendszer iránti gyűlöletet és el­keseredést. A NÉP MEGMOZDULT és utat keresett a megbecsüléshez, jogainak kiharcolásához. A Tanácsköztársaság bukását csak átmeneti helyzetnek tekintette. A huszas évek szocialista mozgalmainak hullámai ide is elér­keztek. Sokan ismerték már a sorsa, ellen lázadó munkásság harcrahívó szózatát: Vörös zászlónk, piros zászlónk lengeti a szellő, Jer alája, jer alája, te jogtalan szenvedő!..i é.. Legyen kérges annak is tenyere, Aki miatt nincs a népnek kenyere. 1932-ben május elsejei ünnepi fel­vonulásra készül Szentistván. A helyi szervezők, Konc Antal, Magos Jónás, Ördög Albert. Az ünnepséggel ■nemcsak tüntetni akarnak. Az új világ üzenetét várják, s programot akarnak látni. Meghívják Rónai Sándort és Reisinger Ferencet. A meghívottak meg is érkeznek. Mint­egy 2000 főnyi tömeg fogadja őket, s hallgatja beszédüket. A levegő forra­dalmi hangulattól terhes. A megré­mült jegyző a csendőrséget hivatja. Hamarosan gépkocsis, lovas alaku­latok jelennek meg géppuskákkal, lőszerrel. Lovastól, autóstól törnek a tömegre, elnyomják, szétverik. Reisingert erőszakkal eltávolítják. Azt hitték, hogy rendet csináltak. a második világháború megrendí­tette a kapitalista világot. Felszaba­dult. hazánkban, a letűnt úri világ Szentistván népe iss» inéi Szenti status népe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom