Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-11 / 110. szám

:ä Világ proletárjai egyesüljetek ! fsmmmm/Ée Ä MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIV. évfolyam 110. szám Ára: 60 fillér 1958 május 11, vasárnap Emeljük magasra a magyar-szovjet barátság fáklyáját Az új élet tavasza ) A Komszomol XIII. kongresszusáról HONFOGLALOK Vasutas tennivalók Á ptrilis 17-én .a megyei pártbizott- ság rendezésében csaknem 400 kommunista vasutas dolgozó és ve­zető pártaktíva értekezleten tár­gyalta meg a vasutas dolgozók poli­tikai és szakvonali munkájának ed­digi eredményeit, hiányosságait. Ez­zel kapcsolatban megtárgyalták a közelgő szakmai és politikai felada­tokat is. Á pártaktívá értekezleten Prieszol József elvtárs, a megyei pártbizott­ság első titkára a vasutas dolgozók eredményeit pozitívan értékelte és elismeréssel nyilatkozott a vasutas dolgozók eddigi teljesítményeiről, eredményeiről. Ráirányította a fi­gyelmet azonban sok olyan hiányos­ságra, melyeknek megszüntetése po­litikái és szakmai vonatkozásban a munka érdemleges megjavítását, a népgazdasági terv még jobb teljesí­tését . szolgálhatja. A pártaktíva értekezlet, amelyen a vasutas pártszervezet, szakszervezet és szakvonali vezetőin kívül reszt­vettek az MSZMP járási és városi pártbizottságainak titkárai, a na­gyobb üzemek, vállalatok és bányák szakmai és politikai vezetői is, egy­magában is tükrözi azt a megválto­zott helyzetet, amely a területi párt­szervek és a vasutas pártszervek kö­zötti viszonyban bekövetkezett. Most a vasutas pártszervezeteik is a területi pártszervekhez tartoznak. Ennek kedvező kihatása már is meg­mutatkozik elsősorban abban, hogy a területi pártszervek most már sa­ját ügyüknek tekintik és igen fontos feladatnak tartják a vasutas párt- szervezetekkel és a vasúti termelésr- sel való foglalkozást. Megszűnt a vasút elszigeteltsége, aminek követ­keztében a..vasutas dolgozók a terü­leti pártszervektől mind nagyobb se­gítséget kapnak politikai és szakmai munkájuk megjavításálhoz. A növekvő segítség konkrét formá­ban megmutatkozik a vasutas párt- szervezeteknek a korábbinál ' aktí­vabb tevékenységében, a vasutas dolgozók között megélénkült politikai munkában és azokban a kimagasló termelési eredményekben, amelyeket a miskolci vaútigazgatóság terüle­tének vasutas dolgozói az elmúlt év­ben és ezév I. negyedévében elértek. A vasút termelési eredményéi min­den előző évi eredményt túlszárnyal­nak. Ezekre az eredményekre a vas­utas dolgozók és szállító felek ‘egy- aránt büszkén hivatkozhatnak. An­nak a ténynek a megállapítása, hogy a vasutas pártszervezetek munkája ma jobb, mint bármikor ezelőtt, ugyancsak örvendetes. Az a körül­mény pedig, hogy a vasút és a szál­lító felek közötti kapcsolat ma őszin­tébb és elvtársiasabb. mint korábbi időben volt, komoly eredménynek minősül. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a vasúton a sok szép politikai és gaz­dasági eredmény elérése elsősorban annak a fokozott segítségnek és tá­mogatásnak .köszönhető, amelyet a területi pártszervek a megváltozott helyzetből kifolyólag biztosítottak a vasutas dolgozók részére. A vasutas dolgozók munkája azonban ma még nem hibamentes, mert hiszen gyak­ran találkozunk laza munkafegye­lemmel, helytelen gazdálkodással, vagy társadalmi tulajdon ellen elkö­vetett cselekményekkel. Az elért eredmények sem elégségesek ahhoz, hogy a soron'következő szállítási fel­adatok zökkenőmentes megoldását biztosíthatnák. A szállítási feladatok egyre növe­kednek. Ez év II. negyedévében is mintegy 250 ezer tonnával több árut kell elszállítani, mint az I. negyed­évben. Azt nem lehet még mondani, hogy 'minden területi pártszerv, kielé­gítően, lelkiismeretesen törődik a vasutas pártszervezetekkel és a vasúti termeléssel; hogy minden vasutas pártszerv munkája jó. Nem mondhat­juk azt sem, hogy a vasút és a szál­lítófelek kapcsolata most mar töké­letes és további javításra nem szorul. Hiszen még mindig sok a terven- kívüli rakodás, vagy a vasúti kocsik césett megrakása es kirakása, avagy eközben történt megrongálása. Az eddigi vasúti termelési és poli­tikai eredmények azt mutatják, hogy az az út, amelyen haladunk és ame­lyet az egymás fokozott segítése, egymás problémáinak kölcsönös megértése jellemez, heiyes. Ha pedig az ezen a téren mutatkozó hiányos­ságokat megszüntetjük, az még hasznosabb lesz mind a vasútra, mind pedig a vasutat igénybevevő szállító -felekre nézve, végső fokon a népgazdaságra és a dolgozó népre nézve. A pártaktíva értekezlet megálla­pította, hogy a vasutas pártszerveze­tek legfontosabb feladata a mostani és a soronKövetkező időkre vonat­koztatva a politikai munka elmélyí­tése, minden kommunistának a ter­melés megjavítása és a még fellel­hető ellenséges befolyás, vagy ellen­séges nézet ellen csatasorba kell áll­nia. Ennek érdekében a vasutas szakszervezetekkel és KlSZ-szerve- zetekkel az eddiginél is behatóbban kell foglalkozni. A fiatal vasutas dolgozókat, valamint a széles párton- kívüli dolgozó tömegeket és a haladó szellemű vasutas értelmiséget szoro­san a párt köiré kell csoportosítani. Szüntelenül mozgósítani kell a mennyiségi és minőségi munkára, a munka feltételeinek megjavítására és az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítani a vasutas dolgozók szociális és kulturális problémáira, ügyes-bajos dolgaik intézésére. A társadalmi tulajdon védelme még nem ment át mindén vasutas dolgozó vérébe. Indokolatlan vonat­me gkéste Ite tések, kitenbeletlen te­hervonatok közlekedtetése, vonatok indokolatlan elácsorogtatása. az ener­giával és anyaggal való mindennemű pocsékolás, a vasúti munkának min­den rossz, vagy hiányos .megszerve­zése gazdaságtalan cselekmény és a gazdaságos üzemvitel rovására tör­ténik. . Abból is sok népgazdasági kár szármázik, hogy a szállítófelek és a vasút között kötött komplexbrigád szerződések, még sok helyen nincse­nek élő tartalommal megtöltve. Eb­ből származik többek közt az is, hogy a rakodással képzett irány vonatok száma — bár a rakodási feltételek lényegesen nem változtak — erősen csökkenő tendenciát mutat. A vasút fontos feladata az is, hogy a személyszállító vonatok menetrend- szerinti rendes közlekedését bizto­sítsa és megteremtse a kulturált uta­zás feltételeit. Tiszta, jól kivilágított, télen jól fűtött várótermek’és szerel­vények, valamint a vasutas dolgozók udvarias magatartása az utazó kö­zönséggel szemben, ennek szoros tar­tozékai. A felvetett néhány gondolat is mu­tatja, hogy bőven van tennivaló, még pedig mind politikai, mind pedig szakmai téren. Haladjunk bátran a jónak bizonyult úton. Kérjük terü­leti pártszerveinket, hogy még az eddiginél is behatóbban foglalkozza­nak a vasút és a vasutas dolgozók problémáival, segítsék őket a nép­gazdaság szempontjából igen fontos termelő munkájuk végzésében és po­litikai nevelésükben. A vasutas pártszervezetek és a vasutas dolgo­zók pedig igényeljék ezt a támoga­tást felsőbb területi pártszerveiktől. A bizalom és a kölcsönös támoga­tás még tökéletesebb formáját ala­kítsuk ki, hogy a megnövekedett fel­adatok maradéktalan teljesítése biz­tosítható legyen és hogy a szocializ­mus építése ezáltal is meggyorsul­hasson. TURN AI LAJOS a MÁV miskolci igazgatóság vezetője Uj hengerlés! módszerrel csaknem hatszáz tonna acél megtakarítás Az ózdi kohászat durvahengermű- vében a blokkbugák hengerlésénél gyakran keletkeztek a bugákban hosszirányú repedések. így évente csaknem kétezer tonna félkészáru se­lejtes lett. Mihály Lajos előhenge- rész, többszörös újító javaslatára egy éve új hengerlési módszert vezették be. Az új módszer .igen jól bevált: egy év alatt a repedésekből származó selejt csaknem hatszáz tonnával volt kevesebb a korábbinál. Az újítással elért megtakarítás több mint két­százezer forint. Az újítót kilencezer forinttal jutalmazták. V. J A lengyel párt- és kormányküldöttség és Budapest dolgozóinak baráti találkozója A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és budapesti bizottsága szombaton délután a Sportcsarnokban rendezte meg a Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének baráti talál­kozóját a főváros dolgozóival. Röviddel 4 óra után a. találkozó résztvevőinek lelkes tapsa, ünneplé­se közben foglalták el helyüket a találkozó elnökségének tagjai. A két nép barátságát éltetve fo­gadták a budapesti dolgozók a Len­gyel Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttségét, élén Wladyslaw Gomullka elvtárssal. A lengyel és a magyar himnusz hangjai után Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a budapesti pártbizottság el$ő titkára nyitotta meg a találkozót. Az alábbiakban kivonatosan közöl­jük Kádár János és Wladyslaw Go­mulka elvtársak beszédét. Kádár elvtárs nagygyűlési beszéde Kedves Gomulka elvtárs! . Kedves Cyrankiewicz elvtárs! Kedves elvtársak! A testvéri Lengyelország Gomulka és Cyrankiewicz elvtársak vezette küldöttségének látogatása szervesen illeszkedik azoknak a látogatások­nak - a sorába, amelyeket a baráti szocialista országok párt- és kor­mányküldöttségei az ellenforrada­lom óta hazánkban tetteik. Célja is hasonló: Népeink megbízásából és képviselőiként megvitatjuk közös problémáinkat, hogy ilymódon még közelebb kerüljünk egymáshoz és ez­zel is erősítsük a szocialista tábor országainak szoros összefogását. A lepgyel párt- és kormánykül­döttség magyarországi látogatásának különös fontosságot kölcsönöz az. hogy a nemzetközi imperializmus az 1956-os lengyelországi jobboldali megmozdulásokhoz is reményt fű­zött. Ezután Kádár elvtárs a két párt közötti kölcsönös viszonyról beszélt. ' — Ä-- hia.gyaro^szági ■ ellenforra­dalmi puccskísérlet fegyveres leve­rése után mind a nemzetközi impe­rialista, mind a belső burzsoázia reakciós erői azon buzgólkodtak, hogy ellentéteket szítsanak vártjaink között, megkíséreljék elidegeníteni egymástól a Magyar és a Lengyel Népköztársaságot. A pártjaink közötti elvi és eszmei azonosság és nem utolsó sorban a mostani baráti látogatás, meggyőző­en bizonyítják, hogy ezek a számí­tások homokra épülték és a belső reakciós erők éppúgy, mint a nem­zetközi élet bajkeverői csúfos ku­darcot vallottak. Nem titok, hogy — mondjuk másfél évvel ezelőtt — előfordul­tak közöttünk véleményeltérések szocialista fejlődésünk egyik vagy másik kérdésében, vagy a po­litikai élet napi gyakorlatában a taktikát és módszereket ille­tően. Korábban volt bizonyos eltérés közöttünk a nálunk Magyar- országon lezajlott ellenforradalmi események értékelését illetően és vi­szont mi is a lengyel elvtársaktól el­térően ítéltük meg a lengyel belső fejlődés néhány kérdését. Ezek a korábbi nézeteltérések mú­ló, átmeneti jellegűek voltak. Nem kis részben abból származtak, hogy azokban a mozgalmas és gyorsan változó súlyos időikben rendkívül hiányosan voltunk tájékozódva a másik ország eseményeiről, azok mozgató rugóiról. Ezek a nézetelté­rések azonban akkor is elvtársak kö­zötti testvéri, . marxista-leninista pártok közötti véleménykülönbségek voltak. Gyakorlatunkban fennállott eltéré­sek jelentősége már másfél évvel ezelőtt is kicsi volt. Mindenki tudja, hogy mi, magyar kommunisták, ak­kor js teljes bizalommal voltunk a hős lengyel munkásosztály, annak forradalmi pártja, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt, a párt központi bi­zottsága és a mindnyájunk által tisz­telt Gomulka elvtárs iránt. A továbbiakban Kádár elvtárs hosszasan elemezte az ellenforrada­lom tanulságait — a párt egysége, a proletárdiktatúra, az állam sze­repe és a proletárinternacionalizmus kérdésében. — Nem feledkezhetünk el — mon­dotta — a korábbi vezetés alatt pár­tunk gyakorlatában előfordult dog­matikus és szektás hibákról. De megtanultuk, hogy a párt marxista— leninista eszmei alapjának, egységé­nek, helyes politikájának, a népi ha­talomnak fő ellensége hazánkban — és meggyőződésünk szerint a nem­zetközi munkásmozgalomban is — jelenleg a revizioniznuus — hangsú­lyozta Kádár elvtárs. Ezután részle­tesen beszélt azokról a harci tapasz­talatokról, amelyeknek segítségével elértük a' gyors konszolidációt, majd a továbbiakban Kádár elvtárs a két nép barátságával és ennék jelentősé­gével foglalkozott. Kedves elv társak! — A pártjaink' közötti barátság természetesen nem meríti ki teljesen a magyar-—lengyel kapcsolatokat. Mély barátság él népeink tömegei között is. A népeink közötti barátság több évszázados múltra tekint vissza. A magyar kurucfelkelés vezére, Rá­kóczi Ferenc lengyel földöm szervezte szabad csapatait és a lengyel nép legjobb fiai támogatták őket. A ma­gyar nép szívében él Bem, az 1848-as magyar szabadságharc tábornokának emléke, aki egyik vezetője volt a magyar honvédségnek. A második világháború idejében a lengyel és a magyar nép legön tudatosabb, legjobb fiai (kommunisták és nemcsak kom- nutúiáták-), ajiöz.ös ellenség, a Hitler- fasizmus ellen harcoltak, vérezlek és hoztak nagy áldozatokat — egy fron­ton harcoltak. Ezután Kádár elvlárs történelmi példákat sorolt fel arravomatkozólag, hogy a reakciós magyar és lengyel urak hogyan használták fel saját céljaikra a két nép szívében élő ba­ráti érzelmeket, májd így folytatta tovább: — De a közelmúltban is történt olyan ellenséges kísérlet, amely a magyar—lengyel 'barátságot népeink ellen próbálta felhasználni. Az osz­tályellenség az 1956-os elleniforrada­lom idején nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a magyar— lengyel barátságnak nacionalista, szovjetellenes tartalmat adjon. De ez az ellenforradalmi kísérlet nem si­került. Nem is sikerülhetett, mert a a mi barátságunk a proletárinterna- cionalizmus jegyében él és fejlődik. Mi nem a lengyel pánok és a ma­gyar dzsentrik nacionalizmusá­nak, hanem a magyar és lengyel munkások, parasztok, a szocializ­mus ügyéhez hu értelmiségiek internacionalizmusának zászla­ját emeljük magasra és e zászló alatt kiáltjuk, hogy éljen örökké a magyar—lengyel barátság! A magyar nép mélységesen örül a népi Lengyelország hatalmas ered­ményeinek. Tudjuk, milyen hősi erő­feszítéssel, mennyi áldozattal építet­ték újjá a lengyel munkáskezek Var­sót, a fasiszták által barbár módon földig rombolt ősi lengyel fővárost — Mindkét pártnak teljesen azo­nos a felfogása a proletárintemacio' naljzmusról, amennyiben úgy tartja, hogy a szocialista országok viszonya lényegesen több, mélyebb és gazda­gabb, mint amennyit a békés egymás mellett élés öt ismert alapelve magá­ban foglal. A proletárintemacionaKz- muson alapuló kapcsolat magában foglalja pártjaink elvtársi viszonyát és egymás kölcsönös, elvtársi segíté­sét is. — A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kormánya és népe együtt küzd a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért és a legégetőbb nemzetközi problémák gyors megol­dásáért. A most három esztendeje megkötött varsói szerződés köteléké­ben, a Szovjetunióval az élen és a többi szocialista testvérünkkel együtt őrködünk vívmányaink és a népek békéje felett. — Mi a magunk részéről a leg­teljesebb mértékben támogatjuk a Német Demokratikus Köztársa­ságnak a német kérdés rendezé­sével kapcsolatos javaslatait, támogatjuk Lengyelország álláspont­ját a német imperializmus elleni harcában és természetesen sérthetet­lennek tartjuk az Odera—Neisse ha­tárt. A magyar népnek minden oka megvan arra, hogy maga is a legna­gyobb eréllyel vegyen részt a német imperializmus újjáélesztésének meg­akadályozásáért folyó harcban. Né­pünket kétszer sodorta világhábo­rúba a német imperializmus, gazdá­sági életünket és fejlődésünket pedig évszázadokon gúzsba kötötte a német elnyomás. A német megszállók a má­sodik világháború utolsó hónapjaiba!* a magyar fasisztákkal együtt óriás# értékeket raboltak el hazáinkból. MI tudjuk, hogy a lengyel népet még ,a mienknél is nagyobb pusztítás súj­totta. — Nagyon jól megértjük „a Lengyel Népköztársaságnak a német militg* rizmus elleni harcát. Hasonlóképpen teljes mértékben egyetértünk a Lengyel Népköztársa­ságnak az európai atomfegyvermen­tes övezetre tett javaslatával, az úgy­nevezett Rapacki-térvvel. Az a véle­ményünk, hogy a terv megvalósítá­sa lényegesen enyhítené a feszültsé­get Közép-Európában és természete­sen az egész világon és fontos lépés lehetne a többi égető nemzetközi probléma megoldása felé. — Kedves elvtársak! — Úgy hisszük, hogy a Lengyel Népköztársaság párt- és kormánykül­döttségének magyarországi látogatá­sa jelentős állomás országaink és né­peink viszonyában. Egymás szemé­lyes megismerésével, az eszmecseréi­vel és a baráti találkozókkal — úgy gondolom — sikerült még közelebb kerülnünk egymáshoz, ezután még jobban megértjük és még inkább megbecsüljük egymást. Úgy hiszem, nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy e látogatással tovább fejlődik és mélyül szocialista testvérnépeink ba­rátsága. Kérem Önöket, elvtársak* adják át a dolgozó lengyel népnek a magyar dolgozó nép testvéri forra­dalmi üdvözletét. — Éljen a magyar és a lengyel nép örök és megbonthatatlan hatalmas barátsága! — Éljen és virágozzék a béke és a szocializmus erődje, a hatalmas szo­cialista tábor! — Éljen minden nép békéje és ba­rátsága! — Békét a.világnak! Kádár János hosszantartó tapssal fogadott beszéde után Wladyslaw Gomulka. a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet. W. Gomulka elvtárs beszéde — Kedves elvtársaink és barátaink! — Engedjék meg, hogy a lengyel párt- és kormányküldöttség nevében hálásan megköszönjem Önöknek azt a fogadtatást, amelyben bennünket részesítettek. Az irántunk megnyil­vánuló szeretetet és roikonszenvet a népeinket összekötő testvéri és baráti érzelem megnyilvánulásának tekint­jük. — Engedjék meg elvtársak, hogy átadjam a magyar népnek a lengyel nép szívből jövő jókívánságait. Szeretném átadni népük élcsapa­tának, a Magyar Szocialista Munkás­pártnak is a lengyel munkásosztály, a Lengyel Egyesült Munkáspárt és Központi Bizottságának proletár üd­vözletét. — Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspártban a szocializmus ügyé­hez hű harcostársát látja. Biztosít­hatom Önöket, elvtársak, hogy pár­tunk a legmelegebb rokonszenvvel kíséri az Önök harcát a szocializmus megszilárdításáért Magyarországon: Önökkel vagyunk ebben a harcban! A népek közötti legerősebb kapocs* a proletárnemzetköziség egyesít bennünket. Gomulka elvtárs ezután értékelte a két nép között történel­mileg kialakult barátságot, majd utána a magyarországi ellenforrada­lom Lengyelországra kiható veszé­lyéről beszélt. — Mindaz, ami 1956 őszén Magyar-» országon történt, éppen ezért érintett bennünket olyan súlyosan, mert a proletárnemzetköziség közös eszméje (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom