Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-04 / 104. szám

Vasárnap, 1958 május 4. eSZAKMAGYAKORSZAG 3 többség nevében A z el len forradalom tobzódása “ idején és az azt követő idők­ben megyénk kereskedelmi, vendég­látóipari és szövetkezeti dolgozói nagy nehézségek ellenére is döntő többségükben helytálltak és kiérde­melték az elismerést. Ezek az idők bebizonyították a szocialista keres­kedelmi rendszer fölényét a kapita­lista kereskedelem felett. Szocialista kereskedelmünk szervezett munká­val és az árak tartásával erőteljesen segítette a politikai és a gazdasági konszolidációt. Ez a munka hozzá­járult ahhoz, hogy országunkban az ellenforradalmi károk ellenére meg­akadályoztuk az inflációt. Szocialista kereskedelmünk meg­alakulásának tízéves évfordulóját ünnepeljük. Tíz évvel ezelőtt jött létre hazánkban olyan kereskedelmi szervezet, amely nem a tőkések hasz­nát. hanem a dolgozó nép érdekeit tartja szem előtt. A kereskedelem dolgozói a társadalom megbecsült tagjai lettek és lehetővé váll, hogy munkájukat emberséges körülmé­nyek között végezzék. Napjainkban vannak azonban olyan tünetek, amelyek nyugtalanít­ják a becsületes kereskedelmi dolgo­zók nagy többségét. Ezek a jelensé­gek a társadalmi tulajdon ellen el­követett vétségek emelkedő száma. A becsületes dolgozók tudják és érzik munkájukban felelősségüket és megakadályozni igyekszenek,'hogy — az elenyésző kisebbség — a kereske­delembe befurakodott ellenséges ele­meik, tolvajok, és rablók siseirehada ne okozhasson kárt népgazdaságok­nak és szákmánk becsületének. Dolgozóink túlyomó többsége be­csületesen végzi munkáját, mégis az egyes magukról megfeled'kezettek tápot adtak helytelen általánosítá­soknak. így vissza kell utasítanunk minden olyan általános kinyilatkoz­tatást, amely a kereskedelmi és ven­déglátóipari dolgozók becsületességét vonja kétségbe, de el kell fogadná minden jószándékú bírálatot. Pár nappal ezelőtt járási bizottsági és sz. b. elnökeinkkel egésznapos tanácskozást folytattunk, ahol szakszervezetünk központi ve­Az MSZMP Borsod megyei Párt- bizottság felvételi pályázatot hirdet a marxizmus-leni n izmus esti egyetemének I958/59-es tanévére Az egyetem célja, hogy párt-, állami-, tömegszervezeti funkcionáriusok, ér­telmiségi dolgozóik, vezető propagan­disták szervezett marxista-leninista oktatását egyetemi színvonalon biz­tosítsa. A tanulmányi idő 3 év. A hallga­tók az első évfolyamon filozófiát, a második évfolyamon politikai .gazdaságtant, a harmadik évfolyamon a nemzetközi (és a magyar mun­kásmozgalom történetét tanulják. A tárgyakból minden félévben vizsgát tesznek. A tanulmányi ered­ményekről. illetve az egyetem elvég­zéséről bizonyítványt kapnak. Az egyetemen hetenként egyszer, meg­határozott (napon kötött •nglalkozás van (előadás, osztályfoglalkozás), melyen a részvétel kötelező. A tan­díj 1 évre 170.— 'Ft, mely féléven­ként fizethető. Az egyetem hallga­tóinak a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány 1088/1957. (XI. 21.) határozata alapján » félévi vizsgák előtt 6 nap. az évvégi vizsgák előtt 12 nap tanulmányi szabadság jár. Az esti egyetem székhelye Miskolc. Ezen kívül ózdi és szerencsi székhely- lyel egy-egy tagozat indul. Az özdról és Szerencsről jelentkezők felvételi kérelmüket az ózdi, illetve a szeren­csi járási pártbizottsághoz juttassák el. Az egyetemre való felvétel feltéte­lei: tFelvételüket kérhetik akik érett­ségivel, vagy ennek megfelelő álta­lános műveltséggel rendelkeznek és a tanuláshoz szükséges marxista ismereteket már megszerezték. Az egyetemre pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. Nem kérheti felvételét, aki más egyetem, iskola, stb. hallga­tója. A pályázat a megyei pártbizottság ágit, prop. osztályán, az ózdi és sze­rencsi járási pártbizottságon besze­rezhető kérdőív alapján történik. A pályázatot a kérdőívet kiadó párt- bizottságra kell ^küldeni június 15-ig. A pályázók felvételi vizsgát tesz­nek. Mellékelni kell: 1. Részletes ön­életrajzot, 2. az illetékes pártszerve­zet ajánlását, 3. a vállalat, intézmény igazolását jelenlegi munkaköréről. A iMagyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei bizottsága. zetősége legutóbbi határozata végre­hajtásának módszereit beszéltük még. A határozat szellemében meg­állapítottuk. hogy aktivistáinknak mindenek előtt a nevelő és felvilágo­sító munkát kell fokozniuk és a szakszervezeti taggyűlésekéül, terme­lési tanácskozásainkon sokkal hatá­rozottabban. és konkrétabban .kell foglalkozni azokkal, akik magukról megfeledkeztek és a társadalmi tu­lajdont megkárosították. Az agitá- c iónok megelőzőnek is kell Lennie, El kell mondani a dolgozóknak, hogy ideig-óráig sikerülhet illegális kere­sethez jutni, de következük a felelős- ségrevonás, amelynek hatása súlyos következményekkel járhat a család­ja, gyermekei jövőjére. C úlyosabb esetekben szakszer- ^ vezeti bizottságaink kezdemé­nyezzenek váhalálainknál nyilvános tárgyalásokat. Hassanak oda, hogy a szakszervezetek alapszabálya alap­ján, amely a szakszervezeti tagok kötelességévé teszi a fegyelmezett, becsületes munkát, a társadalmi tu­lajdon védelmét. Azért aki a köz­vagyon ellen vét, vét a szakszerve­zeti fegyelem ellen, is, s azokat szak­szervezeti fegyelmiken felelősségre kell vonni. A Lenin Kohászati Művek a társa­dalmi tulajdon védelmében tett fel­hívásához az országiban, elsőnek a kereskedelmi vállalatok közül a bel­kereskedelem kiváló vállalata, az Észaíkmagyarországi Vegyiamyag Nagykereskedelmi Vállalat csatlako­zott. Ezt a mozgalmat szélesebb kör­ben kell elterjesztenünk. Legyen dol­gozóink szocialista munkaversenyé­nek egyik fő célkitűzése a társadalmi tulajdon védelme, a fogyasztók meg­károsításának, a korrupció és a kü­lönböző visszaéléseknek a meggáto­lása. Javítsák kapcsolataikat alap­szerveink öntevékenyen az igazság­ügyi szervekkel és a népi ellenőrzés szerveivel. Szakszervezeti bizottsá­gainknak gondoskodni kell arról is, hogy növeljék dolgozóink szakmai képzettségét annak érdekében, hogy a helyes áruátvétel és árukezelés is csökkentse a leltárhiányokat és az egyéb kereskedelmi veszteségeket. Ennek érdekében javítani kell a szakmai tanfolyamok színvonalát és gondoskodni kell a jövő évi szakmai tanfolyamok jó előkészítésé­ről és megszervezéséről. M egyénk területén vannak tech- v nikai nehézségek is. melyek gátolják a társadalmi tulajdon, vé­delméért folytatott harcot. Ezek kö­zül egyik legnagyobb probléma a vállalatok hihetetlenül rossz raktáro­zási körülményei, amelyek igen ne­hezítik az ellenőrzés megszervezését , másrészt hiányos raktározás követ­keztében igen nagyok a selejtkárok. Ezzel a problémával megyénk vezeiő- testületeinek sokkál többet kellene foglalkozni, s meg kell találni a meg­oldást. Ügy gondoljuk, hogy me­gyénk területén a becsületes többség, szakszervezeti szerveink, fokozottabb ilyen irányú munkájának olyértelmü lesz az eredménye, hogy kulturál­tabb körülmények között, nagyobb takarékossággal, a becstelenek id- ebrudalásával tovább fog erősödni a vásárlóközönség, a kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók kapcsolata, akkor minden bizonnyal szakmánk dolgozóinak társadalmunkban egyre nagyobb megbecsülésben lesz részük. GELB MIKLÓS KPVDSZ MB. elnök JC \ UN NÉNI ; DIÓSGYŐRBEN nagyon X sokan ismerik Kun nénit, a X kedves, mosolygós öreg- X asszonyt, öregnek ugyan 1 korához képest nem lehet ........................................................................................ X mondani, mert csak 57 éves, iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiieiiiiiiHiiiiiiiiniiiiiiiiiiiMin ♦de ősz haja, ráncos arca bizony legalább 70 évhez ha- Xsonlít. Minden mozdulatéi arra utal, hogy nehéz éveket ghagyott maga után Kun Andrásné. Megkérjük most őt, ♦ pillantson vissza fiatal életére. ♦ — Gyermekkoromról nem mesélek, csak annyit rö­♦ viden: mindig abban bíztam, majd ha férjhezmegyek, ♦ talán minden rendbe jön. X — De ez nem így történt. Egyik nyomorból a má- Xsikba léptem. Kemény sorsot szabott rám az élet. Az- X-án anya lettem. Az amúgy is nehéz helyzetünk még Isúlyosabb lett. ♦ — Az évek múltak és tíz gyermeket hoztam a vi­lágra. Nehéz helyzetünket még az is súlyosbította, hogy *a tíz gyermek közöl négy fiú meghalt. És ez úgy vál­tozott egymásután, hogy szültem és temettem. Hat lá­bnyom él, és bizony az apát is pótolnom kellett. A fér­jem mindig katonáskodott, jövedelmünk nem volt más, lesak az én kezem munkája. Napszámba jártam, éjjel X^edig mostam, gyermekeimre senki nem vigyázott. X Sokszor, amikor hazafelé mentem élelem, vagy fi- Xzetés nélkül, nem tudtam, hogy haza-e, vagy az erdő- J’ie/c menjek. Sokszor már az öngyilkosságra gondoltam X^-s ilyenkor mindig a gyermeksírás vígasztalt meg — Xbármilyen nehéz is volt. ♦ Soha nem fogom elfelejteni egyik húsvéti iinne­♦ vünket. Előtte mint mindig, mosni voltam és nem kap- X tam fizetést, sem segélyt az uram után, mert mint az ♦előbb említettem, katona volt. Hat gyermek síró hang- Xia fogadott: „mit hoztál édesanya, már nagyon éhesek Xvagyunk”. Most nem tudok adni semmit gyerekek — tválaszoltam. —. feküdjetek le, hóinak ünnep lesz és \majd csak kikerítem valahonnét az ünnepi ebédet. — Végigsírtam az éjszakát, nem tudtam elaludni. — Eljött a nap és a gyér- £ mekek ismét enni kértek. * — Kétkilónyi korpást barnalisztem volt és márt nem tudtam mit tenni, föl-l kevertem vízzel, pogácsát | csináltam belőle. Ezt ettük reggelinek, ebédnek, vacso-t rának. Igaz, hogy ebből sem volt elegendő és bárhogy is fájt, azt kellett mondanom: ha kevesebbet esztek, több marad. — Fájó emlékeimet sorolhatnám nagyon sokáig. Egy örömöm lett volna az életemben... — LÁNYAIMBÓL asszonyokat neveltem és a vők, akik hozzám kerültek, nagyon jók voltak. Tőlük vár­tam, hogy majd csak felváltanak és végre élhetek én is nyugodtan. — Ez már majdnem így is történt, de... — Az ellenforradalom elvitte legjobb vömet, aki­ben minden reményemet megtaláltam volna. Két vöm Íjait meg és most megint „apa lettem”, nevelni kell az unokákat. — Még mindig dolgozom, de most már nem mosni járok, hanem a gyárba és rendes fizetésért. Nem foly­tatom tovább. A sírás fojtogat. Csak annyit szeretnék még mondani: nem, volt hasztalan az életem, ha nehe­zen is, de fölneveltem a gyermekeimet és büszke va- * gyök rájuk. j Kedves Kun néni, tudjuk, hogy nagyon sokan van- X nők még hasonló Mménvekkel, gonddal, bánattal tele. $ de most ezen a napon felejtsék a gondot. Az édesanyák X töltsék az anyák navját mosolygós arccal és gondolja- $ nők arra. hogy a gyermekek és unokák élete nem. leszX ily rvostoho. hiszen máris szebb, boldogabb. Dróna édesammk. fonódjanak el most tőlünk gyer­mekektől egv szál virágot, igaz szeretetünk jeléül. FOGADJUK MEG most gyermekek, hogy olyan szeretettel fogjuk gondozni édesanyánkat, amilyennel ők felneveltek bennünket. Legyen az ő szerető szívük példa a mi számunkra. Takács Józsefi MOZAIKOK A MISKOLCI MÁJUS ELSEJEI ÜNNEPSÉG!®, Prieszoi József elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára ünnepi beszédét mondja. A 80 ezer főnyi tömeg egy része. A baráti Csehszlovákia küldötte, Vlaria Lorenovicsova Kassa megye dolgo­zóinak üdvözletét tolmácsolta. A megyei pártbizottság vezetői az ünnepség után baráti beszélgetést foly­tatnak a csehszlovák elvtársnővel, és Földes László elvtárssal, a Központi Bizottság küldöttével. Fotós Martánecz György Teljesül az éjtítőmankások régi kívánsága: csaknem 8 millió forintos költséggel munkásszálló épül Miskolcon határozta, hogy a miskolci Selyem­réten csaknem 8 millió forintos be­ruházással munkásszállót építtet. A három emeletes, központi fűtéssel el­látott szállóban éttermet, gépesített konyhát, társalgókat és könyvtárat létesítenek. A 450 férőhelyes köz­ponti szálló építését a második fél­évben kezdik meg; nn .1, A miskolci építkezéseken a tá­voli vidékekről bejáró dolgozóknak eddig ideiglenes felvonulási épüle­tekben rendeztek be szállásokat. Ezek fenntartására jelentős összege­ket fordítottak, ugyanakkor a szál­lások nem mindenben feleltek meg a kívánalmaknak. Ezért a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat el­Pályázati felhívás az MSZMP Borsod megyei Pártbizottság marxizmus-len in izmus esti egyetemére

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom