Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-29 / 125. szám

4 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Csütörtök, 1958. májug 99. Jól jövedelmez a sertéstenyésztés és hizlalás Kormányunk a mezőgazdaság fel­lendítése érdekében létrehozta a jól jövedelmező szerződéses állathízla- lást és tenyésztést. Szerződésen ke­resztül biztosítja termelőszövetkeze­tek és egyénileg dolgozó parasztok részére a biztos, kupeckodásmentes jövedelmet. Minden mezőgazdasághoz szorosan hozzátartozik a sertéstenyésztés és hizlalás. Elsősorban a gazdaság jö­vedelmezőségének biztosítása érdeké­ben, másodsorban a házi szükséglet biztosítására. Az ország érdeke is megkívánja, hogy a sertéshízlalás szakszerű gondozás mellett biztos jö­vedelmet nyújtson minden mezőgaz­dasággal foglalkozó részére. Hogy a gazdák céljukat elérhessék, szükséges megismerkedniök a hizla­lásra alkalmas fajtákkal és a hizlalás követelményeivel. Nálunk, Borsodban a legszíveseb­ben tartott fajta a mangalica sertés. Ezt tartják gazdáink a legalkalma­sabbnak a hízlalási anyag felhasz­nálása szempontjából, ugyanakkor ezzel biztosítják saját háztartásuk évi zsír- és hússzükségletét is. Amíg a saját háztartásuk részére manga­lica az, amelyik biztosítja az évi zsír- és húsmennyiséget, szerződéses hizlalásra sokkal alkalmasabb faj­ták a hús és húsjellegű sertések, mert ezek fiatal korban érik el azt a súlyt, amit a szerződéses hizlalás megkö­vetel. Olcsóbb a hizlalásuk és keve­sebb anyagot követelnek erre a célra; Húsboltokban a dolgozók sertéshús­ban mindig a soványabbat keresik s nem egyszer hangzik el a vásárlók­tól: »sovány sertéshúst kérek!-« Ma már Borsodban is érdeklőd­nek termelőink a hús- és hús­jellegű sertések iránt és igyekez­nek meghonosítani a magyar fe- hérhusú hússertéseket, berkshi- reket és kornvalokat, vagy ezek­nek mangalicával történt keresz­tezéseit. A mangalica szervezete már sül­dő 'korában kezdi a zsírosodást. A berkhsire sertésfajta süldő korában csak kevéssé zsírosodik, viszont a kornval csak későbben kezdi a zsí­rosodást, úgyszintén később kezdi a magyar fehérhúsú sertés és a dán lapály-sertés, melyek gyarapodása főképpen húsban jelentkezik. Az eddigi tapasztalatokból kiin­dulva nálunk tehát húsra a dán lapály-sertés, az angol nagy fehér és a magyar fehérhúsú sertés az, ame­lyik a legjobban megfelel a bacon (békön) követelményeknek. Mi az előnye az említett sertések tartásának? Először is a nagy szaporasága. A nálunk közkedvelt mangalica 6—8 szaporulatot biztosít. A ba­con típusú sertések pedig Iá—18 darab malaccal gazdagítják a termelőket. Itt meg kell jegyezni, hogy a man­galica szaporátlanságának befolyá- solója a tejhozam is, mert tejterme­lése 3—4 liter, a baconfajta serté­seknél pedig 6—8 literre tehető a tejtermelés. A növekedés párhuzamát is meg kell említeni a két sertésfajta kö­zött. Míg a mangalica 7 hónapos korában 50—60 kg súlyt ér el. addig a baconfajta eléri a 90 kg súlyt is. Ezeket az előnyöket kihasználva, termelőink mindjobban kezdenek áttérni, főképpen a szerződéses híz- lafSstnál, a húsjellegű sertések tar­tására. A nálunk már meghonoso­dott és viszonyainkhoz hozzáido­mult magyar fehér-sertés bőre és túrókarimája hússzínű. Körmei viasz-sárgák. Orra, háta széles. Tör­zse hosszú, hengeres és mély. Son­kái fejlettek. A baconsertós hosszútörzsű, erő­sen fejlett és telt. Sonkái csánkig húzódnak. A bacon, valamint hús és húsjellegű sertéseknél nagy fi­gyelmet kell fordítani azok etetésé­re, hogy ezáltal növekedésüket elő­segítsük és kihasználjuk. Nem sza­bad megfeledkeznünk arról, hogy ezek igényesek és szükség van fe­Több mini ezeregyszázon tanulnak a diósgyőri kohászatban A Lenin Kohászati Művekben az idén 13 szakmában több mint ezer­egyszáz dolgozó vesz részt tovább­képző tanfolyamon. Ezek közül 375 mérnök és technikus — öt szakmai csoportban — gyarapítja tudását több hónapos tanfolyamon. Ezek elő­adói a gyár legjobb műszaki dolgo­zói, a miskolci nehézipari műszaki egyetem, a kohó- és gépipari minisz­térium, valamint a Dunai Vasmű mérnökeiből kerül ki. A napokban kétszáztíz résztvevő­vel adminisztrátorképző tanfolyam is beindult. így az idén csaknem négy- szerannyian tanulnak a gyárban, mint tavaly.-ooo­Ebben az évben 1 millió 700 ezer íorintot fordítanak a szerencsi gépáilomís továbbépítésére Szerencsen 1956-ban 100 erőgép üzemeltetésére alkalmas új gépállo­más építését kezdték meg. A mun­káikat azonban az ellenforradalom okozta hatalmas károk miatt egy időre abbahagyták és csak három ikerház, valamint a hangárszin ké­szült el. Az idén 1 millió 700 ezer forintos beruházással tovább folytatják az építkezést. Ebből az összegből befe­jezik a már megkezdett korszerű pihenőépület és javítóműhely építését. Az új szerencsi gépállomás — amely a megyében a legnagyobb lesz — az eddigi tervek szerint 5 év múlva készül el. Korszerű munkásszálló épül Kazincbarcikán Kazincbarcikán a borsodi hőerőmű dolgozói részére ebben az évben korszerű munkásszállót építenek. A 150 dolgozó elhelyezésére alkalmas szálló építésére 1 millió 400 ezer forintot fordítanak. hér je takarmányokra (tej, húsliszt, halliszt, stb.). Ajánlatos — amíg fe­hérjetakarmányok szűkében va­gyunk — ezeket tejjel pótolni. Na­ponta adjunk e fajta-sertéseknek 2—2.5 liter fölözött tejet. Egy fehér hússertésnek, amit hiz­lalásra fogunk, 20 kg-tól 95 kg-ig adni kell 185 kg árpát, 70 kg kuko­ricát, 21 kg borsót, 32 kg korpát és kb 250—300 liter fölözött tejet. A hizlalás alapfeltétele a hízó- falkáik összeállítása. Ezeknél figye­lemmel kell lenni arra, hogy a süldők egyöntetűek legyenek és a takarmányfelvevő képessé- * gük is azonos legyen. Tehát al­kalmasak legyenek a takarmány­felvevő képesség fokozására. A Szovjetunió példáját követve a fiatal sertésekkel nagymennyiségű zöld, vagy lédús-tákarmányt kell etetni. Az így nevelt sertések nagy- mennyiségű takarmányt képesek felvenni, de azt a takarmányt aztán jól értékesítik! Ezrei a módszerrel a sertéshízlalást olcsóbbá is tesz- szük. Befolyásolja a sertéshízlalást a takarmányok előkészítése is. Árpát, kukoricát finomra darálva csak nedvesen szabad etetni, viszont nem szabad ebből jégmoslékot készíteni. Zöldtakarmányokat pedig csak szecska formájában silózva etes­sünk. Burgonyát párolva, darával keverve adjuk. A hizlalást lényegesen befolyá­solja az etetési idő pontos betar­tása. 70—80 kg-ig a sertéseket naponta 3-szor etessük, ha ezt a súlyt elérték, csökkentsük az etetést napi kétszeri adagra. A hússertéseket már 14—16 hetes korukban fogjuk hízóba. Fontos, hogy a süldők részére az étkezést változatossá tegyük. Nyáron zöld­takarmányt etessünk, mert ez ma­gát a hizlalást is olcsóbbá teszi. Té­len a jó silótakarmány, lucernaliszt, vagy lucerna-szecska helyettesíti a zöldtakarmányt. Hús és húsjellegű sertések hizla­lására jól felhasználható a párolt burgonya (3 kg párolt burgonya 1 kg darával egyenlő). Ajánlatos biztosí­tani az olcsó hízlalási módszerhez az olajpogácsa, hüvelyes és árpa­dara keveréket. Hogy a sertések szerződéses hiz­lalása biztos és magas jövedelmet nyújt a termelőknek, bizonyítják azok a tények, hogy az Állatforgal­mi Vállalat több tízezer darabra kötött már szerződést, de a magas jövedelmet bizonyítják az alább felhozott konkrét példák is. A tiszaikeszi Alkotmány Tsz 60 darabra, a hejőszalontai József Attila 30 darabra, a szentistváni Béke Tsz 70 darab sertésre kötött szerződést. Egyéni termelőink is jó jövedel­mezőséget látnak az szerződéses sertéshizlalásban. Csirmaz Mi­hály Mezőkövesden 10 darabra, Gólya Imre Négyesen 7 darab, Lukács János György tarlón 10 darab sertésre kötött szerződést. A több tízezer szerződéskötésben szerepelnek a szövetkezeti társulások is. Közös istállókban vállalnak szer­ződéses hizlalásokat, hogy ezzel gyarapítsák saját gazdaságaik jöve­delmét, de egyúttal gondoskodjanak az ország dolgozóinak jobb, olcsóbb és bővebb sertéshúsellátásáról. Majercsák Béla, az Állatforgalmi Vállalat szerződési osztályvezetője A KISZ fiatalok feladata a mezőgazdaságban 1956 ELŐTT a parasztiiatalság erő- I sen eltávolodott a mezőgazdaságtól. | A többízben erőszakosan létrehozott, ’ ennek következtében rosszúl műkö­dő termelőszövetkezetek elidegenítet­ték a parasztifjúságot a földtől, a szocialista nagyüzemi gazdálkodástól. Az ellenforradalom leverése után a forradalmi mimikás-paraszt kor­mány helyes intézkedései folytán megváltozott a helyzet a mezőgazda­ságban is. Ennek következménye, hogy ma már kevesebb parasztfiatal vándorol a városba. Ha még nem is kielégítően, de mindjobban látják, hogy a mezőgazdaságban és saját fa­lujában is megtalálja számítását a fiatal. Most már mindinkább látják, hogy nem kell 60-100, vagy még több kilométereiket utazgatni, a megélhe­tés érdekében, mert a mezőgazdaság­ban bármely területen, de különösen a tsz-ekben biztos, megélhetést talál­nak, szép jövedelemre tehetnék szert becsületes munka mellett. A FIATALSÁGÉ A JÖVÖ — szok­ták mondani. Ez így is van. A jövő biztosítása érdekében ezek alapján a fiatalságnak kell tenni *a legtöbbet. Ma falun, sajnos nagyobbrészt még elavult körülmények, formák között, s elavult módon gazdálkodnak, termel­nék, s legtöbb esetben ezért is megy a fiatal a faluról a városba, az ipar­ba, ahol új formák között, modern gépekkel dolgozhat. Az új forma, s ez új termelési mód a mezőgazdaság­ban is szinte végtelen lehetőségeket ad a fiataloknak. De nemcsak a lehetőség fontos, ha­nem az is, hogy a fiatalságnak kell elsősorban vállalni: minél előbb a mezőgazdaságban is megvalósuljon a modern, szocialista gazdálkodás, ahol a gépek és a tudomány segítségével könnyebb, s gazdagabb megélhetést biztosíthat a parasztság saját magá­nak és többet adhat az egész dolgozó népnek. MI AZT SZERETNÉNK, ha a köz­ségi KISZ-szervezetek a parasztfiata­lok jövőjét, a magyar népgazdaság jö­vőjét szem előtt tartva, minél töb­bet foglalkoznának a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás kérdésével. EmeL lett azzal is, hogy a parasztfiatalok mit tegyenek a többtermelés, a bel- terjesebb gazdálkodás érdekében. Fog­lalkozzanak előadások, felolvasások keretén belül a fiatalok politikai és szakmai nevelésével. A szakmai elő­adások tartására kérjék fel a gazda­sági felügyelőket, termelőszövetkeze­ti, állami gazdasági és gépállomási agronómusokat. Elsősorban a fiataloknak kell szor­galmazni és végrehajtani azokat a növénytermelési és állattenyésztési alapvető eljárásokat, melyekkel a nö­vénytermesztés és állattenyésztés ho­zamai 40-50 százalékkal emelhetők. A tsz, állami gazdaság, községi KISZ szervezetek hívják ki egymást mun­kaversenyre és tartsanak tapasztalat­cserével egybekötött versenyértéke­lést. A tsz-ek, állami gazdaságok fia­taljai foglalkozzanak minél'többet az egyéni gazda-fiatalokkal. Mondják el, hogy mennyivel könnyebb, jövedel­mezőbb, eredményesebb a munka a szocialista nagyüzemekben, mint a kispar cellás gazdaságokban. Ehhez persze az is szükséges, hogy mind az állami gazdaságok, mint a tsz-fiatalok példamutató munkát végezzenek a saját üzemükben. EZEK A FELADATOK falusi KlSZ-szerveretemktől megkövetelik, hogy egy-egy nagy feladat, akció, kampánymunka végrehajtására ifjú­sági brigádokat szervezzenek. Ameny- nyibesn lehetőség van rá, ezek a fia­talok dolgozzanak együtt a betakarí­tásig. Az aratás és cséplés idejére szervezzenek arató-cséplő csoporto­kat. Az ÁG és ÁMG-ből cséplőcsapa­tokat kell beneveztetmi az országos ifjúsági cséplőcsapatok versenyébe. A cséplőbrigáddk mellett olyan segí- tőbrigódokat is szervezhetnek, me­lyek a tavaszi munka kezdetétől az őszi betakarításig a községben lévő öregeknek, özvegyeknek és egymás­nak is segítenek. Az aratás-cséplés ideje alatt szer­vezzük meg a tűzőrséget, illetve fi­gyelő őrséget, amelyek az esetleges tűzveszélyt jelentik az illetékesek­nek. t Ezek az alapvető feladatok a ta­vaszi, nyári munkáik idején, ame­lyekben KISZ-szervezeteihk kell, hogy segítséget adjanak. SIQKITIRG VfWORSZffG A vádnál fiatalok nagyon buzgó emberek A napokban ellátogattunk Vadaié­ra megnézni, hogy dolgoznak, mit csinál a KISZ-szerveret? A fiatalok éppen edzésre készül­tek, köztük Urbén József KISZ-tit- kár is. így csak néhány »-percig-« volt alkalmunk az eredményekről és a sikerekről érdeklődni. Meglátogat­tuk az épülő kultúrházat, ahol ed­dig 7 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a fiatalok: téglát hordtak, kavicsot termeltek, s azt beszállították, homokot hordtak az építkezéshez, mesret oltottak és így lehetne sorolni tovább. A fiataloknak ez a ténykedése azt igazolja, hogy aktívan kiveszik ré­szüket a községfejlesztés munkájá­ból. Énekkaruk résztvesz a Ság vá­ri Endre emlékversenyen. De tér­jünk át a lényegre, a szpártákiádra. Mit mondtak erről? Háromtagú kerékpár csapatuk in­dult. Atlétikában heten indultak, összesen tíz fiatal vállalkozott arra, hogy Putnoikon összemérje erejét a járási szpártákiádon a járás többi fiataljaival. Van egy tervük, amit szeretnének a járási szpártákiádig megvalósíta­ni. A röplabda csapatról van szó. Most áll szervezés alatt az együttes, s ha ezt sikerül megvalósítani, ak­kor még népesebb mezőnnyel vo­nulnak Putnokra, s így talán na­gyobb sikerre is számithatnak. (A szpártakiád járási versenyéig még van idő. Éppen ezért a vezetők gondoskodjanak arról, hogy a fiata­lok más irányú igényeit is ki tudják elégíteni). Tervbe vették, hogy a közeli na­pokban kirándulást szerveznek Agg­telekre. Megtekintik az aggteleki cseppkő barlangot, s hogy a helyi fia­taloknak is segítséget nyújtsanak a sportfejlesztésfoen. lejátszanak egy labdarugó mérkőzést a helyi csapat­tal. Mindez okos, ötletes munkára vall. Ezért elmondhatjuk, hogy a vádnál KISZ-srerveret jó kezekben van. Nem nagy ez a csoport, körei öt­venesei vannak. Valamivel többen, mint a falu ilyen korú fiataljainak a fele. Ha így dolgoznak továbbra is. a sikerek és eredmények láttán mind több fiatal vágyik majd közé­jük Ha a tagság összetételét nézzük* olyan dologgal találkozunk, amit még nem ismernek máshol. Talá­lunk a KISZ-szervezethen hát fiatal nősembert, akik szintén aktív tag­jai a KISZ-nek. Ideális szervezet a KISZ-szervezet. A példa, is ezt iga­zolja. Régebben több helyen úgy nyilatkoztak, hogy a fiatal nősembe­reknek »otthon« a helyük, meg a fia­talasszonyoknak is. A vadnaiak már nem adnak erre a maradi beszedve; ez a helyes! Azokról is szóljunk néhány szót, akik az átlagnál többet tesznek. Rá­kos János tanácstitkár kalauzolás közben elmondott egy-két dolgot, amikor felvetettük, hogy fél-tűnő si­kereket érnek el a fiatalok, így szólt: — A tanács segíti őket, így mi. is számíthatunk rájuk. Ez a helyes, így kell gondolkozni minden tanácsvezetőmek. A fiatal­ság erejét, lendületét fel kell használni, hiszen az idős dolgozókat a mindennapi munka jobban leköti ezért kevesebb idő jut a társadalmi munkára. A fiatalságban megvan, a lendület, a frisseség ahhoz — mint azt a helyi példa is mutatja —, -hogy építse saját jövőjét Mert kinek épül a kul túrház? Az'időseknek is —, de elsősorban a fiataloknak. Kinek épül a röplabdapálya? A fiatalok­nak. Osvátíh Zoltán fiatal pedagógus nevét azért említjük meg. mert mint KISZ vezetőségi tag és sportfelelős* jól végzi munkáját, nemcsak az is­kolában, hanem azon kívül is. Gőz Pál iskolaigazgató neve is említésre méltó, hiszen ő a ikultúrcsoport ve­zetője, patrónusa, mindentudója. Rá­kos János tanácstitkár sokirányú elfoglaltsága mellett is eleget . tesz KISZ tagsági kötelességének. Nem sorolunk több nevet. Majd a járási versenyék sikere azokat is dicséri, akik az egyszerű, minden­napi munkájukkal eredményesen dolgoznak a KISZ-fiiatalók között. Bíró Péter Néhány sasó a kerékpárosokról A borsodi kerékpárosok nagy fel­adat előtt állnak. A baráti Csehszlo­vákia sporthatósága június 1-én és 2-án a Tátrában megrendezésre ke­rülő nemzetközi országúti versenyre hívta megyénk válogatottját. A fel­készülés már hónapok óta folyik, Tóth Dezső, az MKSZ területi elnö­kének irányítása alatt. A munkák­ban Viszlai és Polgár edzők segéd­keznek. Több. válogatóverseny után megyénk színeit Fábri, Orbán DVTK, Jászai MMTE és Simon Putnoki Bányász képviselik. Versenyzőink résztvették a du­nántúli háromnapos körversenyen, ahol a DVTK csapata Orbán, Fábri, Orosz összeállításban huszonnyolc csapat közül a nyolcadik helyen végzett, mindössze 71 perccel maradt el az országos válogatottakból álló győz­tes csapat mögött, közel 500 kilomé­teres távon. Még meg sem pihentek és már pénteken, 23-án a tiszántúli háromnapos körversenyen vettek részt, ahol a megyei válogatottak igen kiválóan szerepeltek. Első nap Debrecen-Misíkolc, második nap Mis­kolc-Debrecen, majd a harmadik nap Debrecen körül volt a verseny. Az első napi gyengébb átlag után a második nap 37.600 km/óra átlagot, a harmadik nap 42.700 km kiváló eredményt értek el. Válogatottunk minden tagja egy időben érkezett a célba a gumiszé­lességgel győző országos válogatott, a debreceni Kaszab mögött. Ritkán látott küzdőszellem és baj- társiasság alakult ki a válogatottak és jelöltek között. Ebben különösen kitűnt az ózdi Fazekas, a DVTK-ból Orbán és Fábri. Sajnos, a nagy re­ményekre jogosító MMTE válogatott versenyzője, Jászai a második napon 50 kilométer után gyomorgörcs követ­keztében orvosi utasításra kiállt. A nagy versenyen minden versenyző sportszerűen küzdött és így megvan a remény, hogy a nagy versenyen országunk és megyénk színeit mél­tóan képviselik fiaink. Részletes eredmények: Dunántúli körverseny, indult 28 csapat, 545 km: 8. Orbán, Fábri, Áron DVTK. Tiszántúli körverseny, 356 km. egyéni és csapat: 4. Fazekas DVTK, 5. Orbán DVTK, 6. Fábri DVTK a győztessel egy időben ért a célba. Debreceni mellékfutamokban ver­senykerekes ifjúsági futam: 1. Bá­nyai MMTE. 2. Bodnár MMTE, 3. Jászai MMTE egy idővel. III. osztály: 1. Várady MVSC. A válogatott keret a hátralévő na­pokat is tervszerű murikéval tölti el s több mint 5000 km lesz a verseny­zők »lábában«. Ha semmi zavaró körülmény nem jön közbe, a csapat 30-án reggel utazik el Csehszlová­kiáiba. SPORTHÍREK A megyei Testnevelési Sporttanács és Miskolc város testnevelési sport­tanácsa értesíti a sportköröket és az érdekelt szerveket, hogy a Dayka Gábor u. 9. szám alatti épületbe köl­tözött. A közeljövőben az összes tár­sadalmi szövetségek a volt Turista­házba költöznek. Vasárnap június 1-én az IBUSZ rendezésében különvonat indul Bu­dapestre az MVSC—Szállítóik és az MMTE—Egyetértés mérkőzésre. A résztvevők a délelőtt folyamán meg­tekintik az . ipari vásárt. Részvé­teli díj: 50 forint. Jelentkezni lehet csütörtökön, május 29-én délután 16 óráig az IBUSZ miskolci fiókjánál. Bérezik és Bubonyi Miskolcon! Szombaton délután 16 órakor- a nép- kerti sportcsarnokban játszók le a Bp. Vasútépítők—MIMTE férfi asz­talitenisz NB I-es mérkőzést. A bu­dapesti csapat főerőssége Bérezik Zoltán Európa bajnok és Bubonyi válogatott versenyző. Vasárnap dél­előtt fél lÖ-kor a Csepel—MMTE NB I. férfi asztalitenisz mérkőzés lesz a népkerti sportcsarnokban. Röplabda rangadó az MVSC pá­lyán. Szombaton délután 5 órakor az MVSC—Újpesti Dózsa röplabdarang- adóra kerül sor az MVSC pályán. Szombaton és vasárnap Mezőkö­vesden rendezik meg a megyei kö­zépiskolás röplabda-bajnokságokat; Nyolcvan csapat vesz részt a küz­delmekben. Szombaton és vasárnap Budapes­ten rendezik meg a hagyományos Miskolc—Ózd—Eger—Budapest kö­zépiskolás úszóversenyt. Szombaton délelőtt 9 órakor kez­dődik a DVTK stadionban az álta­lános iskolák atlétikai bajnoksága, 200 induló részvételével. Június 1-én délelőtt 10 óraikor az MHS miskolci elnöksége, területi bajnoki terep- gyorsasági motoros versenyt rendez a. Bábonyi-bércen. A két és íélkilómétcrea pályán valamennyi kategóriában indulnak a versenyzők. Autóbuszok a Tanácsháztér- ről indulnak. Színészek az ui8ág<rók ellen Az idén is megrendezik Miskolcon a ha­gyományos színész—újságíró labdarugó­mérkőzést. A nagy összecsapásra június 2-án, hétfőn délután 5 órakor kerül sor a népkerti sporttelepen. Mindkét tábor erő­sen készül a találkozóra, g már folynak a találgatások, ki fizeti a győztesnek já­ró hordó sört. Eláruljuk még azt is, hogy a hétfői mérkőzés alkalmával nemcsak a labdarúgás szerepel műsoron. Szünetben és meccs után a színház népszerű művé­szei adnak vidám, szórakoztató műsort. A mérkőzést egységes 3 forintos belépődí­jakkal rendezik meg, s a bevételt a szín­ház átépítésére fordítják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom