Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-29 / 125. szám

Csütörtök, 1958. május 29. ÉSZAKMAGYARORSZAG 5 Levél Bene Dezső gibárti lelkipásztorhoz . mjgh és a " IRTA f Steaeä£ ................................... A NEVE IS JUH ASZ VOLT, meg a foglalkozása is. Apja és nagyapja is ezt a mesterséget űzte, s talán valamennyi őse a birkák között élte le életét. Apját híres juhászként emlegették a várme­gyében, s ha valamelyik uradalom­ban megkergültek a juhok, őt hív­ták, tegyen valamit, mert értett a gyógyításhoz. Egyszerű ember lé­tére tekintélyt szerzett magának az urak, nagy gazdák között. Aztán hirtelen meghalt, kint a pásztor­kunyhó ajtaja előtt: agyoncsapta a villám.' Vele pusztult hűséges pulija is, a feleségét meg nemsoltára vala­milyen rákbetegség szólította a másvilágra. A fia, Mihály lépett a helyébe, mert akkor már jól megtermett legény volt, s mivel ügyesen el­tanulta apja mesterségét, s mert amolyan csendes természetű em­berként ismerték, hát a gróf szíve­sen alkalmazta. Nem járt cifra szűrben, amolyan modern pásztorember lett belőle, de a tarisznyája, amit az apjától örökölt, megőrizte a népi motívu­mokat, s amikor idegen urak ér­keztek az uradalomba, azok is meg­csodálták. A kampósbotot meg maga készítette s olyan tilinkót faragott, mint egy népművész. Mondták is neki gyakran: nem ju­hásznak teremtett téged az Isten, neked valahol a városon lenne a helyet. Dehát ő sohasem gondolt erre. Szeretett fúrni, faragni, eb­ben, meg a természet szépségeiben lelte örömét. Annyi tilinkót készí­tett, hogy még á szomszédos tanyák gyermekeinek is jutott belőle.­A HIRTELEN JÖTT VIHAR is tilinkófaragás közben érte. Várat­lanul, mert úgy belemélyedt a cif- rázgatásba, hogy mindenről meg­feledkezett. Azt még látta, hogy a tant, hogy még a föld is megrez­zent a karámok mellett. Mert ek­korra már ideértek a juhok s olyan rémülten bújtak össze, hogy még az Isten is megsajnálta volna Tisza felől nagy, fekete felleg kö­zeleg, de akkor még arra gondolt, hogy majd elviszi a szél, mint más­kor. A forró levegő hirtelen megtelt elektromossággal. Szinte robbanni készült a vidék. Mire észbekapott, már portenger kavargóit a pusztán, recsegtek, hajladoztak a közéli akácok virágzó fái. Olyan vörös lett az ég, mint a puli nyelve, amely akkor is kintlógott a kutya szájából, amikor nem kellett volna. Most azonban ugyancsak kilógatta, mert gazdája egyetlen szavára máris terelni kezdte a megrémült állatokat. Valahol a Tisza-parton villám csapott az egyik fába, s olyat csat-. őket ebben az téletidőben. Igaz, tető is volt a karám felett, de a sűrű dörrenések jobban ijesztettek embert és állatot mint az eső, amely úgy ömlött a szomorú égből, mintha az ég vize mind egyszerre akarna leesni. Beült a kunyhó padkájára, s a nádból font ajtó résein át figyelte a felbőszült természetet. A puli ott vinnyogott mellette, mintha gazdájától kérne segítséget. De mi tagadás. Juhász Mihályban is meg­hűlt a vér, amikor a villám már a közelben csapkodott. Ilyen ítélet­időre ő sem emlékezett, pedig itt nőtt, nevelkedett, vált emberré a természet szép, vad ölén. Meg­szokta az éaető napot, .esőt. vihart; Egy köztiszteletben álló idős nevelő A mikor pedagóguskörökben, a tanácsi oktatási szerveknél [ azután érdeklődtünk, hogy ki a mis- ; kőlei pedagógusok között a leg- \ nagyobb köztiszteletben álló idős ne- ; velők egyike, csaknem egyhangúan í Zakariás Béla nevét hallottuk vá- ‘ löszként. Zakariás Béla nyolc éve ; igazgatója Miskolc legnagyobb álta- [ lános iskolájának, a Malinovszkij- l utcai iskolának és az utóbbi időkben ! — nevelői, iskolaigazgatási munkája * mellett — ellátja az I. kerületben ‘ lévő összes általános iskolák vezető- \ igazgatói teendőit. I Hatalmas, roppant feladat az 1034 ; növendéket számláló iskola igazga- \ tása, a nagylétszámú tantestület ösz- ; szefogása, a sok más iskola nevelési, í gazdasági problémáival való törődés \ és amellett még a közvetlen tanítási, l nevelési feladatok ellátása is, még J ha a tanítást lecsökkentett óraszám- l ban is látja el. Munkatársai, felüyye- > leti szervei szerint ezt a hatalmas l munkát kifogástalanul, nagy hozzá- \ értéssel és nagy ügyszeretetről tanús- l kodó buzgalommal végzi. Szeretik a > beosztottai, szeretik a más iskolák l pedagógusai is és nem utolsó sorban I szeretik — akiknek a szeretetét ta- ", Ián legtöbbre becsüli — a növendé- ► kei, a Malinovszkij-utcai iskola kis t iskolásai. ► Ä z iskolában lévő lakásán keres- ► xx xük fel az elmúlt napok egyik ► estéjén. Az ízlésesen berendezett, ► kedves, otthonosságot, melegséget ► sugárzó lakásban két? fehérhajú em­ber: Zakariás Béla és felesége, aki £ a közelmúltban ment nyugállomány- I ba a hosszú, sokévtizedes, becsület- X tel végzett pedagógus-munka után. X Interjúkészítés lett volna a látogatás X célja, de a kedves, otthoni légkör, X a házigazdák lényéből áradó barát- X ságosság lefegyverezte a látogatóban t az újságírót, eltétette a ceruzát és X a jegyzetfüzetet és a rövid időre ter- X vezeti »riport-látogatás«-ból többórás [ meghitt, baráti beszélgetés lett. X Olyan baráti beszélgetés, amit vétek [ lett volna megtörni a jegyzetfüzet és X ceruza előhúzásával, néhány szokvá- X nyos kérdés feltevésével. így a ked- X vés beszélgetésből ki-kiragadva egy- X egy mondatot, adatot, mozaikszerűen > próbáljuk összeállítani azt a vázla- X tos képet, amelyben Zakariás Béla X általános iskolai igazgatót szeretnénk X olvasóinknak bemutatni: l Pedagógus család gyermeke, aki l felnőtt fejjel választotta élethivatá­sának a nevelői pályát. 1932. óla ta- ► nítja a gyermekek ezreit a különböző i ismeretekre, becsületre, neveli őket [a haza hasznos polgáraivá. Tanítói l pályáját az akkori Csehszlovákiában ► kezdte és 1938-ban a felvidéki or- ► szágrészek visszacsatolásakor került [ Magyarországra. Abaujszántón már [ nagylétszámú iskola vezetője volt, l majd nyolc évvel ezelőtt átvette a l miskolci Malinovszkij-utcai általános [ iskola vezetését. ► Miskolci életének nyolc esztendeje X alatt kivívta nemcsak munkatársai- X nák, de az egész város közönségének X megbecsülését és szeretetét. Az is- * kola gyermekei és a szülők rajon­Utazzunk — lássunk — ismerkedjünk! * ^ gásig szeretik és ezt érzi legnagyobb jutalomnak negyedszázados fáradsá­gos nevelői munkájáért. Fiatalos len­dülettel végzi nehéz; feladatát, fára­dozik az iskolája, a kerület többi iskolái tanulmányi eredményeinek, az iskolák ellátottságának állandó emelésén. Fáradhatatlanul szervez, irányít, tanít, szorgoskodik. Amikor nincsen saját iskolájában, akkor öreg kerékpárjának pedáljait nyom­va siet a kerület egyik iskolájából a másikba, mint a jó gazda, akinek a gondjaira bízott nyáj minden egyes tagja egyformán féltőén kedves. M i ad erőt, mi ad bíztatást en­nek a nagy munkának ilyen telkes végzésére? Zakariás Béla sze­rint a pedagógus eredményes mun­káját — a képzettségen felül — első­sorban a hivatásszeretet biztosítja. Az, hogy rajongásig szeresse hivatá­sát, szeresse és becsülje meg munka­társait és úgy szeresse a nevelésére bízott gyermekeket, mintha azok mind édesgyermekei lennének. Za­kariás Béla így szereti választott életpályáját és ez a hivatásszeretet, eredményezi, vagy legalábbis egyik legfontosabb összetevője annak az eredménynek, hogy a Malinovszkij- utcai iskolából évente középiskolába kerülő sokszáz gyermek mind, kivé* tel nélkül, becsülettel állja meg he­lyét a középiskolában is. Alapelve, hogy a nevelőtestület csak úgy vé­gezhet eredményes munkát, ha jó a testület kollektív szelleme, ha egy­mást segítik nevelő-munkájukban^ ha az idősebbek, tapasztaltabbak állandóan segítik a fiatalabbakat. A Zakariás Béla vezette nevelőtestület­ben ez a jó kollektív szellem megvan (az iskola nevelői közül öten mint oktatók vesznek részt a pedagógusok szakmai továbbképzésében) és g ■}'$ iskolavezetés s a nevelőtestület jp munkájának összhangja szüli az is■> kola városszerte ismert jó tanulmá­nyi eredményeit. M ég néhány hét és vége az iskö-* lai évnek. Zakariás Béig szár­nyai alól újra százak röppennek el, hogy túlnyomó többségükben közép­iskolákban hasznosítsák azt a tudást, amit Zakariás Béla és kitűnő munka­társai plántáltak beléjük. Szétszóród­nak a város, a megye, vagy talán az ország különböző részeibe, de azt a szerető gondoskodást, amit Zakariás igazgató-bácsitól kaptak, egész éle­tükben nem felejtik él. (benedek) { Nagyon kevés ember van, akinek J titkos ábrándjai között ne szere- l pelne egy világjáró körút. Mágnes- [ ként vonzza az emberek képzeletét [ az ezarszínű tenger szépsége, 3. Ma- [ gas-Tátra hófedte csúcsai, Moszkva [ világvárosi zsongása, a legszebb l üdülőhelyek — szóval minden, ami * a nagyvilág érdekességeihez tartozik. ► Az utazás ma a dolgozó emberek ! szórakozása. Igaz, nem olcsó ez a szó­► rakozás, de szívesen gyűjt rá pénzt ► mindenki, mert egész életre szóló ► felejthetetlen élményt jelent az út. í A napokban bent jártunk a mis- l kolci IBUSZ fiókjának irodájában, t Megtudtuk, hogy az utóbbi két év­I ben ► megnőtt az érdeklődés ► a külföldi társasutazások iránt. í Egyre több azoknak a dolgozóknak k a száma, akik külföldi útra jelent- ; keznek. Ebben az evben mintegy 260 ; fő utazhat a miskolci fiók által kül- ’ földre. Moszkva—Lenin gr ád—Kiev— ► Odessza—Jalta—Batumi, vagy Pra­► ha—Karlovy Vary—Marianské Laz­► né—Stary Smokovec, vagy Bukares­► ten keresztül a Fekete-tenger part­ijáig lehet eljutni egy-egy körutazás I alkalmával. Az utazási árak 800— ► 1500—3900 forint között mozognak és ► az eltölthető idő 6—19 napig terjed. ► A körutazásokon kívül háromnapos * Magas-Tátra-i kirándulás is lesz eb­► ben az évben, szintén 260 résztvevő­* vei. t Az IBUSZ idegenforgalmi tevé­kenységének csak egy kis része a külföldi utazások lebonyolítása. Nem titok.. hogy elsődleges cél hazánk gyönyörű tájainak megismertetése. A festői szép magyar tájak felérnek bármely ország fürdőinek, üdülő­helyeinek szépségével.’ A Bükk- hegység gyönyörű kirándulóhelyei, Mátra, Börzsöny, Balaton, a Duna melletti fürdőhelyek, Füzérradvány, mind-mind páratlan szépségnek a maguk nemében. Az IBUSZ miskolci fiókja 1958. évben 27 különvonatot indít üdülő­helyekre, gyógyfürdőkre és a leg­szebb kirándulóhelyekre. Egy-egy külön vonattal 5—600 utas indul, hogy megismerkedjék hazánk: természeti kincseivel, történetei ne­vezetességeivel. A különvonatok menetdíja rendkívül olcsó. Például az ötnapos balatonköfüli utazás mindössze 56.70 forintba ke­iül. (Ehhez az összeghez csak a szál­lásköltség jön még hozzá.) Üj cél­állomás az idegenforgalmi térképen Esztergom, Szarvaskő, Sárospatak. Ezen kívül természetesen Egerbe, Gyöngyösre is indítanak különvona- tokat. Autóbusz különjáratokat szer­veznek Visegrádra, a Mátrába, Fü­zérkomlósra, Aggtelekre. Az IBUSZ főtörekvése, hogy meg- kedveltesse az utazást a bányavidék dolgozóival is. Szeretnék Ormcsbá- nya, Edelény, Rudabánya és a többi bányászközségek lakóit minél na­gyobb számban beszervezni a közte j kirándulásokra. Több vonat indítását kérték — éppen a bányászok kíván- |Ságára — Kazincbarcikáról. ; Sokat lehetne még írni az IBUSZ •munkájáról. A vasúti jegyváltás,- [hálókocsik biztosítósa és útlevél­• kérelmek elintézésé — mind hozzá- ;tartozik munkájukhoz. ► Sokrétű a feladat, amit végeznék, ►mégis sokan nem szereznek tudo- ►mást létezésükről. Pedig értünk, • mindannyiunkért fáradoznak a mis­kolci IBUSZ-fiók dolgozói. ► (^') , WWW WWWWWW­\Ot C8 fél millió forintot takarítottak meg I a diósgyőri kohászat t fiataljai [ A Lenin Kohászati Művekben az [év elejétől ötvenkilenc brigád, [ezenkívül sokszáz egyéni dolgozó, [összesen több mint kétezer fiatal [vetélkedik a takarékos termelés X megvalósításáért. [ Az első három hónap eredményei- t nek értékelését a napokban fejez­nék be. Eszerint az első helyezet fa középsori hengermű fiataljai ; nyerték él. A fiatal hengerészek — a munkaidőt jól kihasználva — a I hengermű óránkénti termelését ,a ta- [ valyihoz képest négy tonnával ; emelték, de jó eredményeiket értek [el a selejt, valamint a gyártási költ- ; ségek csökkentésénél is. így az ál- [ táluk elért összes megtakarítás egy- ; millió hétszázezer forint. A máso- [ dik helyen a martinüzem, míg a ; harmadikon a finomhengermű fiatai- ; jai végeztek. I A gyár fiataljainak összes megta- > karítása öt és fél millió forint de most... 6 is megijedt az ég \ szokatlan haragjától. \ AZ APJÁRA GONDOLT. Akkor J is nagy vihar volt, amikor a villám j agyonsujtotta az öreget, ö az aká- j cosból igyekezett a kunyhó felé s ] mikor odaért, már holtan találta... < Erre gondolt, amikor az egyik nyí- < láson át megpillantott egy köze- J ledő, botorkálva igyekvő ember- \ alakot. A kunyhó felé tartott. < Félretolta az ajtót, úgy nézte az \ egyre kibontakozó embert, de még < nem ismerhette fel. A sűrű esőfüg- < gönyön át csak egy sötét, növekvő \ fekete tömeget láthatott. Aztán \ megismerte, s akarata ellenére is J kicsúszott a szó a száján: 5 — A gazda! < Nem szerette ezt az embert, ép- \ penúgy, mint a béresek, kocsisok, \ summások, akiket nem egyszer el- \ vert az önkényeskedő gazda. Mond- \ ták is az emberek: »Elfelejtette, \ hogy ő is szolgalegény volt yala- \ mikor.« Aztán nem egy cselédem- ! bernek elszerette a feleségét, leá- \ nyát, s amikor kitudódott a dolog, I elbocsátotta őket az uradalomból. Egyszer az ő feleségével is erősza- ' koskodott, de póruljárt. Az asz- szony arculütötte, s kikergette a \ ház elé. Ennek az esetnek is híre ! ment, mert többen látták a fényé- \ getve távozó gazdát. Juhász Mihály i akkor még csak párhetes, fiatal« házasember volt, s a gazda márisX szemetvetett szép, csinos feleségé-X re. Azt ígérte az asszonynak, hogy% megteszi az urát parádéskocsisnak, < Csak úgy félvállról mondta neki: < — Csillagom, legyél a szeretőm! < Azóta görbe szemmel néznek; egymásra s a juhász érzi, a szé- \ gyen miatt a gazda keresi a mód-* ját, hogy ölre mehessenek. * A kunyhóhoz ért. Ügy ömlött j belőle a káromkodás, mint az égből < az eső. * — A szentséges istenit ennek, a* huncut időnek! Nyisd már ki azt* az ajtót, mert berúgom! 1 CFolvtatjukJ< A nádból font ajtó repedésein át figyelte a felbőszült természetet. szántói kocsmában éktelenül károm­kodva duhajkodott és amikor bűn­bánati istentiszteletre beharangoz- tatott Gibárton és a nép a templom­ban várt hosszú ideig és a végén Horváth Pista lement Hernádbüdre, hogy miért nem jött a templomba, — olyan részegen találta, hogy még őt sem ismerte meg. De sorolhatnánk a végtelenségig ezeket a »kimagasló«, lelkipásztor­hoz nem illő cselekedeteit. Nagytiszteletű Űr! Ez nem bűn?! Ez erénye egy három gyülekezetét valláserkölcsre tanító lelkipásztor­nak? Ezekután Ön elvárja, hogy hí­vei, főleg a sírhoz közeledő öregek lelkesedjenek az ön temetési szer­tartásáért? Nagytiszteletű Űr! ön Isten és Jé­zus szolgájának vallja magát és a népet igyekszik Isten felé vezetni, amint prédikálja és ehhez az utat is megjelöli a fentiek szerint... most csak. arra feleljen, eljutunk-e Isten­hez az ön által mutatott úton? Mi tehát a közvéleményre bízzuk az ítélkezést. Mi vagyunk-e a bűnö­sök, akik édesapánk végső kívánsá­gát teljesítettük vagy Bene Dezső lelkipásztor, aki megtiltotta, hogy egy becsületes, sokat szenvedett dol­gozó embert utolsó útjára kísérjen a mi kis harangunk. Tisztelettel a gyászoló család: özv. Kiss Bálintné, Sárga Ist- vánné, Kiss József, Kiss Vince, Bocsi István, Sárga István * A kérésnek eleget tettem, a levelet szászerint, minden kommentár nél­kül közöljük. Cs. L. Kedves Csala elvtárs! Alulírottak, néhai Kiss Bálint gibárti lakos gyermekei, azon tisz­teletteljes kéréssel fordulunk öniioz, szíveskedne az alábbiakat vagy szó- szerint, vagy átdolgozva leközöltetni. Kijelentjük, hogy a leírtak a való­ságnak teljesen megfelelnek. »■Nagytiszteletű Űr! Sokat szenvedett édesapánk utolsó kívánsága az volt, hogy őt Nagymáté Béla abaujszántói református lelki- pásztor temesse el. Mi, gyermekei, ezt hálából meg is cselekedtük. Meg­kértük Nagymáté lelkipásztort, szí­veskedne öreg szülőnk kívánságát teljesíteni, ö ezen kérésünknek ele­get téve eljött eltemetni elhunyt édesapánkat. Ezért a mi kötelesség­érzetből fakadó lépésünket Bene Dezső nagytiszteletü úr bizonyára nagy bűnnek minősítette és (nincs kizárva: profitéhségtől hajtatva) megtiltotta a gibárti református ha- rangozónak, hogy édesapánk teme­tésén harangozzon. Nagytiszteletű Űr! Rendjén van ez így? ön büntetőbírónak jött-e a gi­bárti református gyülekeTäethez, vagy lelkipásztornak? Kérjük, erre feleljen! Avagy ön nem követett-e el sokkal súlyosabb bűnt, amikor az encsi kocsmai duhajkodása után a rendőrségen elmélkedett lelkipásztor­hoz nem illő magaviseleté miatt a mi rendszerünkről és annak igazságá­ról?! Vagy amikor Gibárton a Tóth Lajos háza előtt fetrengett a sárban! Vagy amikor a gibárti kocsmában Tarr Jánost csókolgatta Júdás mód­jára és a kocsma előtt az abauj­szántói fuvarosok lovának a sziigyét csókolgatta; vagy amikor az abauj­Vasárnap csaknem 3 ezer asszony részvételévé vidám majálist rendeznek Miskolc-Tapolcán nek találkozója Répáshután, a Kö-< vesdváradi erdőben. ­A hét végén újabb nagyszabású] eseményekre kerül sor. Szombaton,< Miskolcon a szakszervezetek széle-[ házában több mint 500 békeharcos< 25 küldöttet választ az V. magyarj békekongresszusra. Másnap a me-< gyei nőtanács vidám majálist ren-j dez az országszerte ismert misikolc—< tapolcai parkban. < A békegyüléssel egybekötött talál-< kozóra a járásokból mintegy 3 ezer« asszonyt várnak. « Borsod megyében 20 nappal ez­előtt nyitották meg a népek barát­sága hónapját. Azóta a Hazafias Népfront, a békebizottságok és a hőtanácsok fáradtságot nem ismerve dolgoznak, hogy biztosítsák a kü­lönböző rendezvények sikerét. Mun­kájuk igen eredményes. Számos cseh­szlovák—magyar határtalálkozó mel­lett a megye városaiban és közsé­geiben már mintegy 600 békegyű- lést tartottak. Igen jól sikerült — többek között — a Bükk hegység négy szlovák nemzetiségi községé­•» Ötmillió forintos beruházás, ami két év alatt megtérül A DIMÁVAG Gépgyárban az űze­tnek fűtését a téli időkben gőzzel biztosítják. Ez sok szenet igényel. Ezért az idén a forróvízfűtésre tér­nek át. A szükséges hőkicserélő be­rendezésre, vezetékekre öt millió fo­rintos rövidlejáratu hitelt vesznek igénybe. Ugyanis a vízfűtéssel — a műszaki számítások szerint — mint­egy 35 százalékkal kevesebb fűtő­anyag szükséges és így a beruházás két év alatt megtérül.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom