Észak-Magyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-11 / 85. szám

2 fiSZAKMAGTARORSZÄG Péntek, 1958. április 11. Elutazott « szovjet párt- és kormányküldöttség A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége nyolc napig tartó magyarországi látogatása, után csütörtökön délelőtt a Ferihegyi repülőtérről visszautazott a Szov­jetunióba. Az ünnepi díszben pompázó repülőtér betonján sokezer fővárosi dolgozó gyűlt össze, hogy búcsút ve gyen a szovjet vendégektől. Megjelent a küldöttség búcsúztatására Kádár Já nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi •zottságának első titkára, Dobi István, a Népköztársasác Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a for radalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMI Politikai Bizottságának tagjai, póttagjai, a kormány­nak, az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Ta­nácsnak számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kul­turális élet sok más idézető személyisége. Megjelent a küldöttség búcsúztatására a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője ég tagja. A repülőtéren felsorakozott díszőrség parancsnoka jelentést tett N. Sz. Hmscsovnak, majd felcsendültek « magyar és a szovjet himnusz hangjai, N. Sz. Hrus­csov Kádár János társaságában ellepett a felsorakozott líszőrség előtt és üdvözölte azt. N. Sz. Hruscsov és a küldöttség tagjai ezután kö- zöntötték az Elnöki Tanács elnökét, a Magyar Szocia- ;sta Munkáspárt Politikai Bizottsága, a forradalmi nunkás-paraszt kormány, majd a diplomáciai testület negjelent tagjait. Az úttörők piros rózsa- és szegfűcsokrokkal ked- eskedtek a szeretett vendégeknek, akik ezután ma- yar államférfiak kíséretében elhaladtak a búcsúzta- ísukra megjelent dolgozók hosszú sorai előtt. A fővá- 'jsi dolgozók hosszasan éltették a magyar—szovjet bá­nságot, zászlókat, kalapjukat lengetve köszöntötték a zeretett vendégeket, akik mosolyogva viszonozták az idvözlést. A küldöttség tagjai ezután Kádár János, Dobi István, dr. Münnich Ferenc, Marosán György társasá­gában a repülőtér közepén lévő, vörös drapériával dí­szített szónoki emelvényre léptek, ahol N. Sz. Hrus­csov búcsúbeszédet mondott. ÍV. Sz, Hruscsov beszéde a ferihegyi repülőtéren, Kedves Kádár elv társ! Kedves Dobi elvtárs! Kedves Mürundch elvtárs! Kedves elvtársak, barátaim! — A szovjet párt- és kormánykül­döttség magyarországi látogatása végétért. Mielőtt hazatérnénk, kül­döttségünk minden tagja nevében . mégegyszer őszinte köszönetét mon­dunk Önöknek, kedves barátaink, és az Önök személyéin keresztül az egész dolgozó magyar népnek azért a meleg és szívélyes vendégszeretet­ért. amelyben bennünket részesítet­tek. Felejthetetlen élményekkel el­telve térünk haza az Önök nagyszerű országából. — A mai lapokban megjelent a Szovjetunió és a Magyar Népköztár­saság párt- és kormányküldöttségé­nek tárgyalásairól készült közös nyi­latkozat. Ezek a tárgyalások világo­san megmutatták nézeteink teljes egységét mind a nemzetközi kérdé­seikben, mind pedig az országainkat érintő összes kérdésekben. Nem voltak és nincsenek köztünk sem nézeteltérések, sem vitás kérdések. A tárgyalásokon kife­jeztük szilárd elhatározásunkat, hogy tovább fejlesztjük baráti kapcsolatainkat, amelyek orszá­gaink egyenjogúságának, függet­lenségének és területi sérthetet­lenségének magasztos elvein ala­pulnak, kifejeztük azt az óha­junkat is, hogy kölcsönös segít­ség nyújtásával méginkább fel­virágoztassuk népeink gazdasági, tudományos és kulturális életét, tovább növeljük jólétét. Kedves elvtársak! A magyar mun­kásokkal, parasztokkal, dolgozó ér- tékniségiekkel való talállkozásoikra sokáig úgy fogunk emlékezni, mint annak a mély barátságnak a meg­nyilvánulására, amely a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népeit örökre egymáshoz fűzi. Ezt a barát­ságot az imperialisták semmilyen fondorlata nem tudta és nem tudja megbontani soha. Bármerre jártunk; a sztálinváro&i, a diósgyőri kohászoknál, a tatabá­nyai bányászoknál, a csepeli munká­soknál, Karcag dolgozó parasztjai­nál. a szegedi textilmunkásoknáí, a magyar értelmiségieknél a Tudomá­nyos Akadémián, városokban és fal­vakban. mindenütt olyan szívélyes fogadtatásban részesültünk, amilyen csak igaz barátok részéről lehetsé­ges. Április 4-én, az Önök nagyszerű ünnepén, a magyar nép felszabadu­lásának évfordulóján a budapesti dolgozók ^ hatalmas, sokszázezres nagygyűlése a megbonthatatlan szovjet—magyar barátság magával ragadó megnyilatkozása volt. —- Magunkkal visszük hazánkba és átadjuk a Szovjetunió népeinek a magyar nép .forró testvéri üdvöz­letét. Visszatérve Moszkvába eleget teszünk a magyar dolgozók kívánsá­gának, akik arra kértek bennünket: mondjuk el a szovjet embereknek, hogy a magyar nép megbízható és hű szövetséges a népek boldogsá­gáért és jobb életéért, a szocializ­mus és a kommunizmus felépíté­séért, a világbeke biztosításáért folytatott harcban. (Nagy taps.) Saját szemünkkel győződtünk meg arról, hogy milyen nagy eredménye­ket ért el a magyar nép, az élet. minden területén, a népi hatalom fennállásának 13 esztendeje alatt. A szocializmus sűrűn elhintett magvai szárba szökkenték a termékeny magyar földön, a gyomok és a gazok soha többé nem tudják azokat el­nyomni. (Taps.) — Azzal a szilárd meggyőződéssel utazunk el, hogy a dicső forradalmi hagyományokkal, a forradalmi harc gazdag tapasztalataival rendelkező magyar munkásosztály, élcsapata, a Magyar Szocialista Munkáspárt ve­zetésével, végső győzelemre viszi a szocializmus és a kommunizmus fel­építésének dicső ügyét. Meggyőződésünk: ha az ellenség ismét megkísérli, hogy a mun­kásosztály, a magyar dolgozók útjába álljon, elnyeri büntetését. (Taps.) Tudjuk, hogy a magyar dolgozók megmutatják, hogy Magyarországon proletárdikta­túra volt, van és az is marad! (Taps.) — Engedjék meg, kedves elvtár­sak. hogy párt- és kormányküldött­ségünk nevében további sikereket kívánjak Önöknek, a Magyar Nép­köztársaság valamennyi dolgozójá­nak, a népük jövőjét szolgáló szo­cialista építéshez. (Nagy taps.) — Éljen és virágozzék a népi de­mokratikus Magyarország! (Taps.) ;— Éljen és virágozzék a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió né­peinek megbonthatatlan testvéri ba­rátsága! (Hosszantartó taps.) — Éljen a szocialista tábor orszá­gainak nagy egysége. (Nagy taps.) — Éljen a világbéke! (Nagy taps.) — Viszontlátásra kedves elvtársak és barátaink! (Hosszantartó éljenzés.) —- Viszontlátásra drága budapes- tiek! (Viharos éljenzés. A megjelen­tek kalapjukkal integetnek a dísz­emelvény felé, éltetik a vendégeket. Zúg az »Éljen Hruscsov!« kiáltás, — percekig tartó fergeteges taps.) Ezután Kádár János elvtárs lépett a mikrofon elé. Kádár János beszéde a ferihegyi repülőtéren Kedves Hruscsov elvtárs! . A szovjet párt- és kormánykül­döttség mélyen tisztelt tagjai, élv- • társak, barátaink! Búcsúzunk Önöktől. Ügy gondol­juk, hogy e. néhány rövid nap alatt, ' amit hazánkban töltöttek, érezték a magyar nép, munkások, dolgozó pa­rasztok, értelmiségiek igaz szeret e- . tét* A magyar dolgozó milliók szívéből fakad az az őszinte érzelem, amivel . találkoztak az elvtársak Budapesten, vidéken munkások, bányászok és parasztok, értelmiségi dolgozók kö­zött. Önök találkoztak pártunk és kor­mányunk vezetőivel is. Tárgyaláso­kat folytattunk, s az a közös nyilat­kozat, amelyet kiadtunk, leszögezi teljes egyetértésünket kapcsolataink fejlődésének minden kérdésében és a nemzetközi élet legfontosabb kér­déseiben egyaránt. Tárgyalásaink bizonyították, hogy a szocialista or­szágok kommunista és munkáspárt­jai képviselőinek 1957 novemberi moszkvai értekezletén elfogadott nyi­latkozat ' elveit az élet mindenben igazolja. A szocialista országok kölcsönös •viszonyát a teljes egyenjogúság, a területi sérthetetlenség, az állami függetlenség és szuverénitás tiszte­letben tartásán túl elsősorban a szo­cialista országok kölcsönös testvér1 segítsége jellemzi. Kapcsolataink minden megnyil­vánulásának fő törvénye: a szo­cialista internacionalizmus le­nini elve, a szocializmus közös útja, társadalmi-gazdasági rend­szerünk és államhatalmunk kö­zös osztálytartalma. Kedves elvtársak! . Önok látták mindennapi. munkán­kat és részt vettek a magyar sza­badság születése napjának megün­neplésében. Meggyőződhettek arról, amit. egész népünk vall és tetteivel szolgál, hogy népünk erejéhez ké­pest teljesíti kötelezettségeit, a szo­cialista építés és a béke védelme ma­gyar szakaszán. A dolgozó magyar nép megvédi, megó'rzi a felszabadulást követő években született s 1956. őszén megtámadott, de most újra erős, i dolgozók békéje és biztonsága felett őrködő népi hatalmat. Erőinket most a szocialista építésre, gazdasági és technikai alapjának ál­landó szélesítésére és erősítésére összpontosítjuk. Ez a nagy munka is elképzelhe­tetlen lenne a szocialista dbszágok testvéri barátsága, állandó kölcsö­nös támogatása nélkül. Dolgozó népünk lelkes örömmel tartja számon mindazokat a sikere­ket és eredményeket, amelyeket a szovjet nép — lenini pártját követve — a XX, kongresszus Világtörténel­mi jelentőségű határozatainak vég­rehajtásában elért. Akár az ipari ve­zetés átszervezésének kérdésére, akár a kolhoz-rendszer erősítését és a gépállomások átszervezését célzó intézkedésekre gondolunk, tudjuk, hogy ezek a lépések tovább növelik a Szovjetunió erejét, s így az egész szocialista tábor számára nagy jelen­tőségűek. Kedves Hruscsov elvtárs! Kedves elvtársak! Láttáik a munkát, amely magyar földön folyik, hogy itt is. fel­épüljön a kizsákmányolás mentes társadalom, a szocializmus. Mi nagyon jól tud juk, hogy az al­kotó munka életeleme, levegője a béke. Ezért állunk minden tet­tünkkel a nemzetközi küzdőtéren a béke ügyét oly következetesen védelmező szovjet politika és a kezdeményezések mellett. A Magyar Népköztársaság számára a békeharcban való helytállásnak különös jelentősége van ma, amikor Európa szívében új támadási alapja született a háborús erőknek a bonni parlament atomfelfegyverkezésre ho­zott határozatával. Magyarország sokszor és fájdalmasan érezte a né­met militarizmus támadását; éppen ezért a leghatározottabban lép fel annak újjászületése ellen. Számunkra, nemzeti függetlensé­günk, népünk életének biztonsága szempontjából felmérhetetlen jelen­tősége van a varsói szerződésnek, amely minden imperialista fenye­getéssel szemben a szocialista orszá­gok nagy családjának testvéri kö­53 éves lenne József Attila Ha élne, ma len­ne 53 éves József Attila, a proleta­riátus nagy költője. JÖZSEF ATTILA: SZÜLETÉSNAPOMRA Harminckét éves lettem én — meglepetés e költemény csecse becse: ajándék, mellyel meglepem a kávéházi szegleten magam magam. Harminckét évem elszel élt s még havi kétszáz sose telt. Az ám, Hazám! Lehettem volna oktató, nem ily töltötolt-koptató szegény legény. De nem lettem, mert Szegeden eltanácsolt az egyetem fura ura. Intelme gyorsan, nyersen ért a »Nincsen apám« versemért, a hont kivont szablyávai óvta ellenem. Ideidézi szellemem hevét s nevét: »Ön, amíg szóból értek én, nem lesz tanár e féltekén« — gagyog s ragyog. Ha örül Horger Antal úr, hogy költőnk nem nyelvtant tanú sekély e kéj — Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon taní­tani! zössége, védelmi szövetsége. Az atomháború hirdetőinek, a né­met militarizmus új jáélesztőinek a népek százmilliói egyre hangosab­ban és határozottabban megnyilvá­nuló békevágya mellett számolniok kell azzal is, hogy a szocialista tábor megtudja védelmezni a szocializmus útjára lépett népeket, építőmunkáju­kat;, hatalmas alkotásaikat. Kedves elv társak! Hadd búcsúzzam Önöktől a szere­tet és a barátság szívből jövő szavai­val, hadd mondjam: a mielőbbi vi­szontlátásra. Kedves elvtársaink, test­véreinktől búcsúzunk, akik elutaz­nak tőlünk, de a harcban, a munká­ban mégis közel maradnak hozzánk. Kérjük Önöket, vigyék magukkal pártunk, munkásosztályunk, népünk forró testvéri üdvözletét. Adjál? át üdvözletünket Moszkva és az egész Szovjetunió munkásságának, paraszt­ságának, értelmiségi dolgozóinak, az egész szovjet népnek. Szerencsés utat, jó egészséget és sok sikert kívánunk az egész embe­riség javát szolgáló munkájukhoz és nemes küzdelmükhöz; Éljen és virágozzék a megbontha­tatlan, örök barátság pártjaink, né­peink, országaink között! Éljen és győzedelmeskedjék min­den akadály fölött az emberiség re ménysége: a szocializmus és a béke ügye! (Viharos taps.) Szerencsés utat, kedves barátaink! (Percekig tartó lelkes taps.) A beszéd végén N. Sz. Hruscsov melegen átölelte Kádár Jánost, Mün­nich Ferencet és együttesen szívélye­sen köszöntötték a dolgozókat. Az Internacionálé elhangzása után a küldöttség tagjai fogadták a dísz őrség díszmenetét, majd beszálltak a TU 104 különrepülőgépbe. A gép ajtajából N. Sz. Hruscsov mosolyog­va, kalapját lengetve, mégegyszer búcsúzott a megjelentektől, akik uj hói hosszasan ünnepelték a szovjet párt- és kormányküldöttség vezető­jét, a küldöttség tagjait, a szovjet a magyar nép barátságát. Néhány perc múlva a hatalmas gép a magasba emelkedve elindult a Szovjetunióba.; (MTI) fl szovjet pórt- és korménykiildöttség távirata magyar államférfiakhoz A Magyarországról elutazott szovjet párt- és kormányküldöttség az alábbi táviratot küldte a határról: Kádár János, Münnich Ferenc és Dobi István elvtársaknak. Amikor elhagyjuk nagyszerű föld jük határát, szívből jövő köszöne- tünket küldjük Önöknek drága barátaink a. szívélyes vendéglátásért, amelyben a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségét részesítették. Soha sem felejtjük el magyar barátaink, a testvéri magyar nép között eltöltött napokat. N. Sz. Hruscsov, F. R. Kozlov, A. A. Gromiko, V. V. Griad», P. J. Seleszt, A. P. Bojkova. Hazaérkezett Moszkvába a szovjet párt- és kormányküldöttség Moszkva (TASZSZ) Arisztov, L. BrezSnyev, N. Buiga- Visszaérkezett Moszkvába a szov- nyin, J. Furceva, N. Ignatov, A. Ki­jét párt- és kormányküldöttség, ricsewko, A. Koszigin, O. Kuusinen, amely Hruscsov vezetésével látoga- A .Mikojan. N. Muhitdinov. P. Posz-* tást tett Magyarországon. pelov, M. Szuszlov és K. Votrosilov. A vnukovoi repülőtéren a küldött- A küldöttség fogadására megjeden- ség tagjait g. moszkvai dolgozók tek a Szovjetunió miniszterei és a nagyszámú képviselői fogadták. Moszkvában működő külföldi nagy­Á repülőtéren jelen voltak: A. követek is. (MTI) x----------------------------------OQO--------------------------■— A Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének közleménye A Szovjetunió párt- és kormány- ráti meghívásokért, őszinte sajnálva» küldöttsége és személy szerint N. Sz. tát fejezi ki, hogy nem tehetett ele- Hruscsov élvtárs címére igen sok get a meghívásoknak, mivel a kül- levél és távirat érkezett állami és döttség magyarországi tartózkodásá- pártszervéktől, városok és falvak, nak időtartama korlátozott volt. vállalatok és szövetkezetek dolgozói- Tiszta szívből kívánunk Önöknek, tói azzal a kéréssel, hogy látogassák kedves elvtársak sikereket a szociá­mé g őket. lizmus építésében és szerencsét a A Szovjetunió párt- és kormány- magánéletben, küldöttsége szívből jövő köszönetét Viszontlátásra magyar barátiaánk; mond a szervezeteknél? és a dolgo- A Szovjetunió párt- és zóknak a forró üdvözletükért és ba- Iwrmányküldöttsé&e---------- — —uoo-------------------------­R ománia közvéleménye megelégedéssel fogadta N. Sz. Hruscsov válaszét az PP valótlan sztálinvárosí ti Bukaresti politikai körökben is fölfigyeltek az AP budapesti tudó­sítójának arra a valótlan jelentésére, amely szerint N. Sz. Hruscsov ma­gyarországi körútja során Sztálin- városban kijelentette volna: Ha az ellenforradalmi erők újabb zendülést robbantanának ki, a Szovjetunió nem nyújt segítséget a magyar munkásosztály nail?. Éppen ezért a romániai lapok fel­tűnő helyen, kiemelt szedéssel köz­ük N. Sz. Hruscsov tatabányai be­szédének azt a részét, amelyben csattanós választ ad az AP valótlan állítására. Románia közvéleménye nagy megelégedéssel olvasta N. Sz. Hruscsov szavait, amelyek szerint »bármely szocialista ország ellen irányuló újabb provokáció esetén a provokátorok szemben találják ma­gukat az összes szocialista országok­kal, és a Szovjetunió mindig kész segítséget nyújtani barátainak és megfelelő választ adni a szocializ­mus ellenségeinek ha meg akarnák zavarni a szocialista országok népei­nek békés munkáját.« Robeson: Ha ezer életem lenne, akkor sem felejteném el a Szovjetunióból felém áradó »zeretetet Moszkva (TASZSZ) A moszkvai közönség zsúfolásig megtöltötte a Szakszervezetek Háza oszlop termét, Paul Robeson 60. szü­letésnapjának megünneplése alkal­mából Az ünnepi gyűlési Tvihon Hrenyi- kov, az ismert szovjet zeneszerző nyitotta meg, méltatta Paul Robeson életét és művészetét. Az ünneplő közönség nagy érdek­lődéssel hallgatta meg Polevoj író beszédét. Polevoj megállapította: Ezen a napon a világ minden fővá­rosában, a legkülönbözőbb országok kis és nagy városaiban Paul Rohe- sonról beszélnek, rá gondolnak, róla emlékeznek, mint korunk egyik leg­nagyobb tehetségű művészéről. A beszéd után bekapcsolták a magnetofont és a közönség hang­szalagról hallgatta meg a nagy mű­vész üzenetét. Paul Robeson kijelen­tette üzenetében: Ha ezer élete len­ne is, akkor sem felejtené el soha azt a nagy meleg és őszinte szere­tet et, amely a Szovjetunióiból feléje és családja felé áradt.. Ezután felzendült a művész csodá­latosan szép bas&zushamgja. Az ünnepi est további részében Jelen a G egoleva, a Szovjetunió nép­művésze felolvasta a művészhez in­tézett üdvözít távirat szövegét. (IvITTl

Next

/
Oldalképek
Tartalom