Észak-Magyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-01 / 77. szám

eszäkmagtarorszäg

Kedd, 1958. április 1.

ELSŐ LÉPÉSEK...

Munkában a megyei népi ellenőrző bizottság )

JÁRATLAN UT, nehéz feladat áll a megyei népi ellenőrző 'bizottság előtt. Bonyolult, szövevényes ügyek kanyargós ösvényeit kell taposni, hogy fény derüljön a hibákra, a visz- szaélésekre. Nehéz a kezdet, az első lépés, hiszen még alig egy hónapja hívták életre a bizottságot, és nincs •kialakult munkastílusa, kellő tapasztalata, rutinja. Az azonban tény, hogy kormányunk helyesen cselekedett, amikor a népre bizta gazdasági rendünk megszilárdítását. Ezt bizonyítja, hogy e rövid idő alatt több mint 20 jelentés érkezett már a bizottsághoz. A bizottság jelenleg még nem tud megfelelően foglalkozni az ügyekkel, mert erejét és idejének túlnyomórészét a járási népi ellen- örzpbizQÜságok szervezése, megalakításuk előkészítése, valamint a népi ellenőrök kiválogatása köti le.

— Első és legfontosabb feladatunknak tekintettük — mondja Mackó György elvtárs, a bizottság elnöke — megszervezni, kialakítani a bizottság mellett, hozzáértő, becsületes emberekből egy olyan gárdát, amelyre mindenkor számíthatunk. Csakis így van biztosítva az ügyek jó kivizsgálása, elintézése.

A szervezési munka mellett azonban folyamatban van már több levél-bejelentés .kivizsgálása is. A beérkezett levelek egy része személyi kérdéseket tartalmaz, amelyből megállapítható, hogy egyes hatósági szervek még ma sem tartják be minden

esetben a törvényes rendet. Ilyen ügyeket a bizottság a megfelelő szak- igazgatáshoz irányít. Többnyire a jelentések a társadalmi tulajdon védelmére és e területen tapasztalt hiányosságokra hívják fel a figyelmet. Érdemes e levelekbe, jelentésekbe beletekinteni. A sárospataki faipari vállalat dolgozói például azt írják, hogy a vállalatnál iaza a munkafegyelem és tűrhetetlen az anyagpazarlás.

A BEJELENTÉS ALAPJÁN a bizottság vizsgálatot indított. A dolgozóknak igazuk volt. Egy sor súlyos hiba került felszínre. Egyik főhiba az anyagfelhasználás területén van. Sen- kisem ellenőrzi, ki, mihez, mennyi anyagot használ fel. Nincs rendszer az anyagkiadás és bevételben. Mindenki azt visz, amit akar. Sokszor még olyanok is, akik nem dolgoznak a vállalatnál. A pénztáros maga mondta cl, hogy ö is több esetben látott elvinni deszkát és faanyagot a vállalattól, de azért senki nem fizetett. És felháborodással beszélt az anyagpazarlásról Holló István is.

— Rossz nézni, amit itt egyesek csinálnak — mondotta —, de a legkisebb felelősségrevonást sem alkalmazzák velük szemben.

A másik visszásság a bércsonkításnál bukkant elő. Szinte hihetetlennek tűnik, de igaz, hogy a vállalat vezetősége Csalogány nevű magán - fakereskedőtől kért 5000 forintos kölcsönt, hogy ki tudja fizetni a dolgoHat mezőkövesdi költő, illetve műfordító és négy prózaíró adott ízelítői irodalmi munkásságának dús terméséből a napokban a miskolci Értelmiségi Klubban tartott irodalmiesten. Örömmel készültünk fel meghallgatásukra, mert a szereplő írók és költők között olyanokkal is találkoztunk, akiknek neve — korábbi műveikből ítélve — művészi fémjelzést adott az estnek, de örültünk annak is, hogy megindult az összefogás a falusi és városi értelmiség, a falun élő és a városban élő író- emberek között.

Vadakozásunkban nem csal ód tünk, mert a bemutatott művek valóban művészi élményt adtak egyénként, azonban összességében nem dicsérhetjük a műsort egyértelmű leg. Nem, mert a válogatásba, a műsor szerkesztésébe olyan hiba csúszott, ami a hallgatóság figyelmét szétszabdalta, a hallgatókat kifárasztotta és képtelenné tette, hogy az utolsó számokat is kellő figyelemmel kísérhesse. Három — egyébként remekbesi került — hosszú novellát nem lett volna szabad egy műsorba tenni. (Az egyik felolvasásának időtartama kereken ötvenöt perc volt!) — Ettől a szerkesztési hibától eltekintve, a műsor jólsikerültnek mondható és iga- 2

A Mozgalmi .Színpad híreiből

A megyei tanács rendezésében működő, öntevékeny színjátszó csoportok továbbképzését szolgáló Mozgalmi Színpadon — a Bartók Béla Művelődési Házban — március 30-án két vidéki színjátszó csoport mutatta be tudását. A perkupáink nagy sikerrel adták elő a János vitéz-t, az emődiök pedig a Földindulást mutatták be ugyancsak nagy sikerrel.

zókát. (Hová lett a béralap?!) De akad itt más baj is. Készített a vállalat a szeszfőzde részére asztalokat. Asztalonként munkadíj fejében 250 forintot fizettek ki, ugyanakkor 240 forintos árban számlázták a szeszfőzdének. Ez azonban csak az egyik véglet. A másik baj ott van, hogy a dolgozókat csapják be. A gimnázium részére két asztalt rendeltek. Azok, akik az asztalt elkészítették, egy fillért sem kaptak, de Mezőbricki Béla brigádvezetö (akinek a munkában semmi része sem volt) 1000 forintot vágott zsebre. Kirívóbb eset az alábbi. .Kistóth Miklós tanulónak 14 napi munkáért 004 forint 30 fillért fizettek ki s ugyanakkor Hersch- mann Mihály szakmunkásnak 21 napra csak 640 forint 10 fillért számoltak el.

Joggal feltehetjük a kérdést: milyen vezető az, aki ilyeneket megtűr. elnéz?

Egy másik levelet a sajószentpéte- ri üveggyár új lakótelepének dolgozói írták.

1956-BAN ÉS 57-BEN 46 lakást építettek a telepen. A munkák elkészültek, át is lett adva. A beruházáshoz tartozott a közművesítés is. Igen ám, de ezzel hamarosan baj lett. Az út — amelyet 240.000 forintos költséggel csak 3 méter szélességben építettek, — néhány hónap után teljesen járhatatlanná vált. Víz egyáltalán nincs az épületekben, mert az autók a mellőzés közben egyre-másra tördelik le a csapszekrényeket. És hiába panaszkodtak eddig a dolgozók, nem találtak meghallgatásra. A kivitelező vállalat kerekperec kijelentette: nem hajlandó tovább vállalni a garanciát.

Sorolhatnánk tovább az ilyen panaszosba ngú, de igazságot tartalmazó leveleket, bejelentéseket, amelyek mind-mind a becsületes dolgozók haragjával van fűszerezve. Igen, u jelentések és az itt felsorolt példák is azt mutatják, hogy a dolgozók bíznák a népi ellenőrző bizottság munkájában és feltétlep segítséget, igazságot várnak a kérdésekben. A megyei népi ellenőrző bizottság így is akar cselekedni.

— Az a tervünk — mondja a bizottság elnöke —, hogy munkánk erejét főleg arra a területre összpontosítjuk, amelyet a közvélemény vet fel. Jelen esetben legtöbb kifogás a kereskedelem, az építőipar és a helyiipar területén van. Ezekről a helyekről érkezik a, , bejelentése!-: többsége is. A gyors és pontos munka érdekében a bizottság mellett 4 szakcsoportot hozunk létre. Külön szakcsoportok dolgoznak majd az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a pénzügy vonalán.

MÉG KEVÉS EREDMÉNYRŐL tud számotadni a megyei népi ellenőrző bizottság. A munka dandárja még csak ezután következik, amelynek nyomán bizonyára csökkennek majd a visszaélések, a lopások, a bürokrácia és a korrupció — az ország hasznára, a dolgozók örömére.

Török Alfréd

A ROMAN HADSEREG KOZREMUKODESE MAGYARORSZÁG FELSZABADÍTÁSÁBAN

Kevesebb jobb lett volna

A mcsőhöv sdi írók isije után

zán élvezettel hallgattuk Lothar László. Juhász József, Gaál Béla, Várallyay Gyula, Kiss Gyula, Bán Józsel és Sebe István verseit, illetve műfordításait Téby Katalin és Kleszó I mire színművészek tolmácsolásában, Dala József, Jakab József és Lackó Pető János novelláit, valamint Kiss Gyula útijegyzeteit a szerzők felolvasásában.

Kedves, művészi értékű irodalmi est volt. Kár volt az egyes számok művészi, értékét és hatását a műsor túlzsúfoló? ával háttérbe szorítani.. Ez esetben a kevesebb ipbb lett volna. (bm)

Tervünk, célunk, elvünk...

(Beszélgetés Gyárfás Imre tanárral, az MSZBT Miskolc városi elnökségének elnökével)

Az ellenforradalom — kezdi nyilatkozatát Gyárfás Imre elvtárs — a Magyar—Szovjet Társaságot is szétzúzta. A konszolidáció első napjaiban nem foglalkoztak újjászervezésével. Csak a legjobb tagok és aktívák sürgetésére határozták el az illetékesek, hogy új formában hozzák létre.

— Mi vz az új forma és új vonás?

— Az újjáalakított Magyar—Szovjet Baráti Társaság már nem szervezet. Nem igyekszik szervezeti formában is a pártot utánozni. Nincsenek helyiségei, nincsenek függetlenített funkcionáriusai, kizárólag önkéntes tömegmozgalom.

— Mi a célja?

— Az MSZBT célját, új szervezett formáját tökéletesen kifejezi maga a neve is: Magyar—Szovjet Baráti Társaság. Húzzuk ezt a szót alá: baráti.

— Mit jelent a »baráti« szó tartalma és lényege?

— A két nép közötti barátságot erős szálak fűzik össze. A magyar nép igazi függetlenségét csakis a Szovjetunióval való barátságával őrizheti meg, azzal a barátsággal, amelyet vér pecsételt meg és amely biztosítja Magyarország viszonylagos békés fejlődését. Mi az igazi barátság eszméinek terjesztését tűztük ki célul magunk elé. Kifejezésre juttatjuk ünnepségeken, kul túr munkában cs ismeretterjesztésben. Mivel nem önálló szervezet, hanem tömegmozgalom vagyunk, ezért ezt a munkát más szervezettel karöltve végezzük, az MSZMP-vel. Hazafias Népfronttal, nőlanáccsal, KISZ-el, a TTIT-vel, a Nevelők. Házával, üzemekkel, kultúr- ot Ikonokkal egyetemben. Igyekszünk népünk valamennyi rétegével együttműködni. népünk valamennyi rétegét összekapcsolni a szovjet néppel.

— Mióta működik az MSZBT miskolci elnöksége?

— A Magyar—Szovjet Baráti Társaság miskolci, elnöksége 1957 nyarán alakult meg az új formának megfelelően. Az elnökség maga 30 tagú. Tagsága egyrészt a régi Magyar—Szovjet Társaság legjobb aktíváiból és a magyar—szovjet barátság új híveiből alakult, összetételében dolgozó népünk minden rétegét képviseli: üzemi munkások, értelmiségiéi-:, férfiak, nők, idősebbek, fiatalabbak, párttagok és pártonikívü- liek egyaránt. Hogy hogyan dolgoznak. az elnökség tagjai? A titkára Simon József, a Leniin. Kohászati Művek technikusa, Kárpáti Zoltánná titkárhelyettes, Koics Flórián, nyugdíjas gyári munkás, s az elnökség többi tagjai is igen lelkiismeretesen igyekeznek ápolni a mély és őszinte barátságot.

—■ ■ - — n

— Milyen eredményeket érték ebi

— Nagy eredménnyel nem dicsekszünk. Ez azzal magyarázható, mint előbb említettem: nem szervezet, hanem önkéntes mozgalom, sem helyisége, függetlenített embere, se anyagi fedezete nincs. Nem is törekszik nagyon külsőségeiben megmutatkozó, úgynevezett reprezentatív eredményekre. Kezdeményező szerepünk volt az ellenforradalom leküzdésében hősi halált halt szovjet katonák hősi tetteit megrökítő emléktáblák felállításában, amit a Borsodi Nyomda es az Idegenforgalmi Hivatal épületén helyeztünk el. Résztvettünk e táblák leleplezésére rendezett ünnepség előkészítésében. Baráti találkozót rendeztünk a tél folyamán a városunkban tartózkodó szovjet katonák, katonacsaládok, s a város vezetői, dolgozói között. Ünnepséget rendeztünk a Vörös Hadsereg 40. évfordulója alkalmából és elnökségünk tevékeny szerepet végzett a koszorúzás! és bites úzási ünnepség megrendezésében.

Nemrégiben megrendeztük Makarenko, a nagy szovjet nevelő születésének 70. évfordulója ünnepségé:. Mellőztünk minden színes műsort, s kizárólag tudományos jellegű volt, mégis szűknek bizonyult a Nevelők Háza. És az előadáson nemcsak pedagógusok, hanem munkások is elég szép számmal vettek részt. Ez is igazolja, hogy a barátság milyen melyen él városunk lakói szívében, és azt is mutatja, hogy ifjúságunk nevelésének ügye a társadalom közügyévé kezd válni.

— Mi az elnökség terve, célkitűzése?

— Az elnökség jövő terveiről any- nyit mondhatok, hogy ha számban nem is mutatós, de tartalomban nagyon is eredményesen igyekszünk kiépíteni az egyes üzemek, szervezetek, kul túrotthonok ban a Magyar— Szovjet Baráti Köröket. Rendezünk vándorkiállításokat a Szovjetunió gazdasági, kulturális és egyéb életének ismertetéséről. Tanulva az elmúlt évek hibájából, a Szovjetunióban elért eredményeket a reális valóságnak megfelelően igyekszünk ismertetni, úgy, hogy nemcsak az eredményekről beszélünk, hanem arról a nehéz útról, a nehéz harcról, ahogy ezeket az eredményeket a szovjet nép elérte.

Munkánkhoz nagy segítséget ad, hogy néhány héttel ezelőtt a Szovjetunióban megalakult a Szovjet—Magyar Baráti Társaság hasonló célkitűzéssel és mozgalmi jelleggel, amely a szovjet nép között igyekszik erősíteni a két nép közötti, minden túlzástól, minden frázistól mentes őszinte, igaz s örökkétartó barátság erős szálait. (Cs. B.)

)0------------—----------F

elhívás Miskolc város dolgozóihoz!

Felhívjuk Miskolc város dolgozóit, hogy csatlakozzanak a tisztasági mozgalomhoz. Fogjunk össze az egészséges környezet, szebb életünk megteremtése érdekében.

A tisztasági mozgalom minden dolgoz* jól felfogott érdeke, és kötelessége városával és dolgozó társaival szemben a moz«, galomban részt venni.

Felhívjuk Miskolc város dolgozóit a legnagyobb fokú öntevékenységre, mert a köztisztaság biztosítása mindenki feladata. Tisztítsuk meg környezetünket mindazoktól az ártalmaktól, amelyek a szemétben, piszokban leselkednek ránk.

Minden dolgozó lakása környékén gyűjtse össze és semmisítse meg a szemetet.

' A nem éghető törmeléket ássák cl az i»d- i varnak egy félreeső helyén és felette létesítsenek virágágyat, vagy füves területet.

, Szépítsük házunk táját, utcáinkat és városunkat úgy, hogy a szemet helyére 1 fákat, virágokat, zöld területet létesít- i sünk. Ne engedjük, hogy rosszindulatú i elemek az elültetett fákat, facsemetéket , kitördeljék. Legyen bőven zöld, füves te- rület, amely a levegőt megtisztítja , és 1 felfrissíti, ahol gyermekeink egészséges

> körülmények között játszhatnak és szó- ) rakozhatnak.

) A tisztaság mindnyájunk közös érdeke,

) egészségünk legfőbb feltétele és ezért . dolgozni mindnyájunk kötelessége. Kö- ' vetéljük meg a vállalat és üzemvezetők- ^ tői, hogy gondoskodjanak munkahelyünk ) rendezéséről. Figyelmeztessük embertár- isainkat. munkahelyeinken, utcákon, közterületeken, üzletekben, mozikban, vendéglőkben stb. a tisztaság betartására.

[ A tisztasági mozgalom váljék állandó 'jellegűvé. Törekedjünk arra, hogy az

> elért eredményeket ne csak megtartsuk, ) hanem fokozzuk a mind jobban elterjc- I dő mozgalom keretében.

a Fogjon össze minden becsületes — vá- ; rosát és embertársait szerető — dolgozó rés valósítsuk meg azt, hogy tiszta, s F egészséges környezetben, egészségünk ve- t szélyeztetésc nélkül élhessünk, i Teremtsük meg a „tiszta Miskolc”-ot. t Tisztasági Mozgalom Bizottság.

t -----------o----------f I. kerületi tanácstagok l fogadóórái

r Április 1: Darvas Árpád 17—18 óráig Széchenyi u. 111. sz. Bará'th Lajos 16 órától r József Attila u. 19. sz. Simon János 17— f 19 óráig Somogyi Béla u. 67. sz., Elek Jst- A vánné 17 órától Kossuth u. 10. sz. B. Cseh István 17 órától Szentpéteri kapy 73. sz. ÍPapolczy Tamás 17—19 óráig Farkas J- iu. 39. sz., Sándor Nándor 14—16 óráig

> Arany János u. 7. sz. M. Kiss Lajos 17—18 \ óráig Szeles u. általános iskola, Pálfcázi rAnna 18—19 óráig Petőfi u. 23. sz.

r Április 2: Pfersi Ferencné 17 órától Kun r József u. 4. sz. Sárvári József 18 órától éMalinovszkij u. 13. sz. Tátrai János .iü— >18 óráig Bábonyiberc, Újtelep 11. sz, ■

egyetlen éjszakán j átkelt a Bükk-, hegységen a fa-] siszta csapatok \ hátába került és{ visszavonulásra V kényszerűét te őket, nagy veszteségeit okozva nekik. f

A román hadsereg mindazokban af falvakban és városokban, amelye-t ken átvonult, nagy segítséget adott f a magyar polgári lakosságnak. Af román csapatok számtalan köszönő t levelet kaptak a helyi hatóságoktólf és a polgári lakosságtól. f

Az abonyi községházának 1944. de- > cember 17-én kelt levele a többi fcö-J zött ezeket írja: J

„A román katonák nem ellensége-i ink, hanem a magyar lakosság 5a-i rátái és jóakarói, ezért szívünkbe4 zártuk és megszerettük őket. A ro-S mán hadsereg kiérdemelte a magyar4 lakosság szeretetét. megbecsüléséti és háláját.” 4

Igen ékesszóló a szilvásvárnál köz ségi tanács levele is. amely rámutaté arra. hogy az ott áthaladó románt csapatok élelmiszereket adtak at gyermekeknek és felnőtteknek, or-} vosi ellátásban részesítették a pol-t gári lakosságot. Hosszú lenne felső-1 rolni azoknak a román katonáknakt a hőstetteit, akik vérüket hullatták t a testvéri és szomszédos magyar népé földjén. 4

A román csapatok magyarországié tetteiről és hősiességéről beszélnek* azok a román és szovjet rendjelek és]! kitüntetések, melyeket oly nagy-a számban kaptak a román tisztek és , katonák. é

A hitleri Németország elleni há-\ borúban való katonai és anya-\ gi részvételével Románia negyediké helyre került azok között az orszá-l gok között, amelyek a fasizmus eí-> len harcoltak. 3

Szolnok felszabadításáért vívott harcokban mintegy 4000 román katona halt hősi halált.

A román csapatok súlyos harcokat vívtak a budapesti csatában. A dicsőséges szovjet hadsereg oldalán ezekben a harcokban 3 román hadosztály vett részt 85 napon keresztül. Budapest három védelmi övezetének az áttörése után a román csapatok részt vettek az utcai harcokban is. Ezekben a harcokban nagy áldozatkészségről és leleményességről tett tanúságot Angelache Ghe- orghe, a 31-es ezred Őrvezetője. Az egyik támadás során az alakulat minden tisztje fegyverrel a kezében esett el. Anghelache Gheorghe őrve- zető ekkor az alakulat élére állt és tovább vitte a harcot a kitűzött feladat. teljesítéséig. A 26-os ezred egyik zászlóalja igen súlyos csatát vívott a budapesti főposta épületének felszabadításáért. A hős zászlóalj tisztjei és szakaszvezetöi szuronnyal és kézigránáttal a kezükben indultak rohamra katonáik élén. A budapesti utcai harcokban 10 708 román katona és tiszt áldozta életét. A főposta épületének felszabadításán kívül a román csapatok részt vettek a Keleti Pályaudvar és több más középület felszabadításában.

(Csodálatos harci tetteket vittek

^ véghez a 2-es és 3-as román hegyivadász hadosztályok katonái a Bükk hegység elfoglalásáért vívott harcukban. Egy 4 zászlóaljból álló román alakulat hatalmap hóviharban

ban tanúsított hősiességéért a Szovjetunió fegyveres erőinek legfelsőbb parancsnoksága napiparancsban emlékezett meg a „Tudor Vladimires- cu” hadosztályról. Ez a hadosztály a „Tudor Vladimirescu-Debrecen,, nevet kapta, amit mindvégig büszkén viselt. Ugyanez a hadosztály szabadította fel 1944. december 25-ről 26- ra virradó éjjelen Salgótarjánt.

(J gy(milyen kemény harcok folytak a Tiszánál is. A román csapatok megtörték a fasiszta csapatok ellenállását és több helyen átkeltek a Tiszán. Összesen öt hídfőállást foglaltak el és ezzel kedvező feltételeket teremtettek a támadás további kibontakozásához. Ezekben a harcokban tűnt ki hősies magatartásával Eftimiu Croitoru román katona, aki a „Tiszalöki hős” címet kapta.

A román hidászok pontonhidakat emeltek a Tiszán, amelyen a szovjet és román csapatok éjjel-nappal folytatták átkelésüket. A fasiszták úszó aknákkal próbálták a^hidat szétrombolni. Egy ilyen akna egészen a híd közelébe került. Amikor Eftimiu Croitoru román katona látta, hogy a partról már nem tudja megakadályozni az akna továbbjutását, a vízbevetette magát és egy lapáttal tartotta vissza. Egy robbanás hallatszott, majd minden elcsöndesedeit. A szovjet és román katonák tovább folytatták átkelésüket a hídon. A román hidászok közül hiányzott egy katona: Eftimiu Croitoru, aki kötelességének teljesítése közben esett el. A Budapest felé vezető úton, «

2 Antonescu■ féle diktatúra megdöntése és a hitleri Németország elleni harc

megkezdése után -------------a román csapatok, a Román Kommunista Párt felhívását követve, a szovjet Vörös Hadsereg oldalán részt vettek a fasiszta erők felszámolásában, s ezzel hozzájárultak Románia, Magyarország és Csehszlovákia felszabadításához.

összesen 15 román hadosztály vett részt ezekben a harcokban. A román csapatok 260 napon át harcoltak s eközben 16 nagy csatában és 367 ösz- szecsapásban vettek részt, összesen 3831 helyiséget szabadítottak fel, köztük 53 várost és 180 nagyobb központot.

•U

A Magyarország területén folytatott harcaikban a román csapatok a román—ma,gyár határtól a magyar—csehszlovák határig 300 kilométernyi utat tettek meg. Eközben elfoglalták a Mátra és a Bükk. hegységeket, három folyón keltek át és 1237 helységet szabadítottak fel, köztük 14 várost,

A szovjet katonák mellett a román katonák igazi hőstetteket hajtottak végre a Debrecen, Szolnok, Budapest, Salgótarján és más városok felszabadításáért vívott harcban, valamint a Tiszánál, a Bükk hegységben és másutt.

A debreceni csatában 4 román hadosztály vett részt, s ezek közül főként a „Tudor Vladimirescu” romám önkéntes hadosztály járult hozva a város felszabadításához. A debreceni harcokban a román csapatok ci várost ut cár ól-utcára, házról-házra foglalták el. A város felszabadítása-