Észak-Magyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-04 / 80. szám
4 ÄSÄAICTf AGYAROFS55 ÄG Pontéi, 1958 április 4. Hruscsov elvtárs beszéde az április 3-i operaházi díszünnepségen MIT KAPTAM A SZABADSÁGGAL MKIlUÜLÜjlHlilllltlIIIHIIIMjllljlllllllílll^ Jobb lett a munkásember sorsa... A LENIN KOHÁSZATI MÜVEK törőművében dolgozik Nyirő Pál. Mindenki csak Pali bácsi néven ismeri. A robbantó brigád vezetője. Alacsony, zömök, kösse göndörhajú ember. Amikor meglátogatjuk, kérdéseinkre szerényen válaszolgat. Már huszonnégy éve vagyok a Lenin Kohászati Művekben. Először a perecesi szénbányában dolgoztam. Mint csillés kezdtem. Onnan kerültem aztán a gyár nagykovácsmű helyébe, majd a martinacélműbe. — A diósgyőri szoba-konyhás lakásban nyolcán szorongtunk s álmodni sem mertünk arról, hogy valaha is nagyobb, kényelmesebb lakáshoz jussunk. Sok keserves év, csalódás után ért bennünket a felszabadulás. A martinban tűzszerész tanfolyamot indítottak, amelyre én is jelentkeztem. Sikerrel vizsgáztam. y , Teltek az évek. Megnősültem, kirepültem a családi fészekből, önálló fészek alapítására még nem gondolhattam. így aztán meghúzódtunk az anyósoméknál. 1947-ben ért az első öröm. Kisfiúnk született s azóta mindennap szebb az életünk. — A gyári munka mellett sokat jártam a sportpályákra és magam is szaladgáltam a bőrlabda után. 1956-ban aztán elértem vágyaim teljesülését — kertes családi házat vettem az államtól. Az árát 10 év alatt kellett visszafizetnem. Jelenleg a törőműben dolgozom, mint robbamtó- m ester. — Egy percre sem feledem, hogy mindezt április 4-nek, a szovjet Vörös Hadseregnek köszönhetem. Ez a „panasz44 még elviselhető Örök hála és dicsőség a felszabadító Szovjetuniónak, a hős szovjet katonáknak, akik harcoltak hazánk szabadságáért! A nyugati hatalmak politikusai gyakran nyilatkoznak a béke iránti szeret el ükről és odaadásukról, de . a valóságban minden eszközzel akadályozzák a megérett nemzetközi kérdések megvitatását, a nemzetközi feszültség megszüntetését, az államok közötti bizalom megteremtését. Az üres békeszólamok, amelyeket nem erősítenek meg tettek, nem szereznek babért a nyugati hatalmak vezetőinek és nem altathatják el a békeszerető népek, legkevésbé a Szovjetunió és a többi szocialista ország népeinek éberségét. Kedves Elvtársak! A béke és a népek barátsága mellett sikraszálló erők hallatlanul megnőttek és tovább növekszenek. A kommunista és munkáspártok képviselőinek moszkvai értekezletén jóváhagyott békekiáltvány világszerte élénk visszhangot keltett. A »Békét a világnak«! jelszó valóban szerte a világon a népek törekvésének és óhajának kifejezője lett. Ezeknek az erőknek az élcsapatában a Szovjetunió, a Kínai Népiköztársaság, a Magyar Népköztársaság és a többi szocialista ország népei, valamint a kapitalista országok kommunista és munkáspártjai haladnak. Minden eszközzel támogatnunk kell ezt a hatalmas békemozgalmat. Azt akarjuk, hogy minden ember békében és barátságban éljen, ne kelljen rettegnie sorsa miatt, azt. akarja, hogy azok a hatalmas összegek, amelyeket most fegyverkezésre fecsérelnek el, a nép javát, életszínvonalának emelését, a népgazdaság, a tudomány, a kultúra és a művészet fejlődését szolgálják világszerte. Állhatatosan, erőnket nem kímélve kell küzdenünk e cél eléréséért. Nem kétséges, hogy a szorgalmas magyar nép ugyanerre törekszik. A szocialista országok {kommunista ds munkáspártjainak képviselői értekezletükön nyilatkozatban jelenítették ki, hogy a két rendszer békés együttélésének lenini elve a szocialista országok külpolitikájának megingathatatlan. alapja, a népek békéjének és barátságának megbízható pillére. Ahhoz azonban, hogy a szocialista államok sikeresen megvalósítihassák ezt a külpolitikai irányvonalat, még szorosabbá kell zárniok soraikat, állandóan segíteniök és támogatmiok kell egymást. A szocialista államoknak ugyanakkor nagyobb gondot kell forditaniok saját gazdasági erejük j fokozására, egész népgazdaságuk fej-j lesztési ütemének gyorsítására. Min-J den eszközzel tökéletesítenünk kell at szocialista termelést; összhangba keilt hoznunk a szocialista országok nép-2 gazdasági terveit; biztosítanunk kell! a munka nagyobb termelékenységéi;! jobban ki keil használnunk terme-X szeti kincseinket, a tudomány és at technika vívmányait; biztosítanunkt kell a dolgozó tömegeik magasabb j életszínvonalát. Ezeknek és más gaz-j dasági és politikai , feladatoknak aj megoldásában is segítenünk és támo-♦ gatnurik kell egymást. ♦ A Szovjetunió erejét nem kimélTe munkáSkodik a szocialista tábor erősítésén A szovjet emberek szent feladatuknak, internacionalista kötelességüknek tartják, hogy minden eszközzel előmozdítsák a szocialista tábor további erősödését, támogassanak minden testvéri szocialista országot, önök, éivtársaink, bizonyosak lehetnek, hogy a Szovjetunió erejét nem kímélve munkálkodik a szocialista tábor erősítésén. A szovjet emberek mindig teljesítették és teljesítik internacionalista kötelességüket. Kedves Elvtársak! Párt- és kormányküldöttségünk most — egy évvel a Magyar Népköztársaság párt-és kormányküldöttségének szovjetunióbeli útja után — ellátogatott az Önök szép hazájába. Az önök elvtársai a Szovjetunióban mindenütt meggyőződhettek azoknak a baráti érzéseknek és annak a ro- konszenvnek melegségéről és őszinteségéről, amelyeket a szovjet nép táplál a magyar nép iránt. Bár nemrég érkeztünk hazájukból az a meleg szívélyesség, amellyel aj magyar dolgozók mindenütt kőiül-j vesznek minket, még jobban megero-J siti meggyőződésünket, hogy vászon1-1 látogatásunk, találkozásaink otnszá-j guk dolgozóival még inkább erősítikj baráti kapcsolatainkat és nagymér- j fékben hozzájárulnak népeink kölcsö j nős, jobb megértéséhez, a világbéktj megszilárdításához. ] Éljen és virágozzék a Magyar Nép * köztársaság! J Éljen a Magyar Szocialista Mun-J káspárt, a magyar nép győzelmeinek < lelkesítője és szervezője! j Örökké éljen és erősödjék a ma-' gyár és a szovjet nép megbánthatat-1 lan testvéri barátsága! < N. Sz. Hruscsov beszédének elhang-\ zása után az Internacionáléval ért*, véget az operaházi ünnepség elsői része. Az ünnepség második részében', művészi műsort adtak elő. (MTI) ! Azt akarjuk, hogy minden ember békében és barátságban éljen Hívjanak össze magasszintű értekezletet tálában megelégedett, derűs az életük, gyermekkorukra már csak mint rossz emlékre emlékeznek vissza, s Csontónénak mégis van egy »komoly panasza«: — Képzelje, hónapok óta megvan a pénzünk, s nem tudok porszívó- gépet venni. mert nem találok megfelelőt. A porszívó mai életünkben már nem luxuscikk, mégis öröm hallani a munkás-családok gyermekeitől, hegy ma már csak ilyen »komoly panaszuk« van... ezelőtt — az Országos Takarékpénztárhoz került. A házhelyügyeket intézi. Szereti ezt a munkakört, hiszen a házhelyakció végeredményben szociális juttatás, a család iház akció a dolgozók jobb életkörülményeit segíti, s ebben a munkában részt venni örömet jelent Csontónénak. Férje. ugyancsak vasgyári munkásszülők gyermeke, honvéd tiszt. Az egyik új bérházban szép, kényelmes, modem lakásuk van. ÁlA felszabadulási ünnep előestéjén fiatal banktisztvi- selőinővel beszélgettünk. Csontó Tibarnénak hívják. Még fiatal asz- szony. A felszabaduláskor még gyermek volt, de azért visszaemlékszik munkásszülei küzdelmes, nehéz életére. Középiskolába már a felszabadulás után került; korábban nem is lett volna módja rá. Az iskola elvégzése után k iilömféle hivatalokban, majd a megyei DISZ- bizottságon dolgozott, végül — három évvel „Latom és érzem az élet igazi értelmét** most meg játszadozik az árával. Tíz forintonként emelgeti. Valahogy azért majd csak megegyeznek. — öt hold földet kaptam — mondja a szűk portára panaszkodó Kapcsi László —, s most, hogy április negyediké alkalmával visszagondolok azokra, akiknek ezt a földet és az új életet köszönhetem, megszokottnak és sokat emlegetettnek tartóm, ha csak azt mondanám, hogy ősi jussomhoz jutottam. Ember lettem, a magam gazdája. De még ettől is többet kaptam. Biztonságot, életbiztonságot nyertem. Látom és érzem az élet igazi értelmét — és nagyon hálás vagyok ezért. A porta bizony kicsi! Valaha ^megfelelt, még nagy is volt. Elfértek rajta. Hogyne lett volna elég! Egy szekér szalma, kevés törek, meg valami tüzelő került az uraságtól. A szalmát a kemencébe fűtötték, a törekkel a ház oldalát tapasztották, — még a régi, öreg házét, mert azóta új épült a helyébe — negyvenezer forintos állami kölcsönnel. Mindez, a tüzelővel együtt Kap- csi Lászlóékkal elfért a portán. Most meg kicsi. Arról panaszkodik, hogy nem tud behajtani egy tisztességesen megrakott szekérrel, mert lesodorja a tetőről a palát. A cséplőgép nyáron be sem fér. A közös szérűn csépel. Nagyobbítani kellene az udvart, ha a szomszéd bele menne. És i — belemenni, bele menne, de tudja, ! hogy Kapcsinak szüksége van rá, hát „Egyenjogúak vagyunk..." A Bükk hegység ölelésében, hatalmas völgykatlanban fekszik Re- páshuta, ez a kicsiny, szlovákajkú község, ötszáz valahányon lakják. Valaha régen szegény, vándor favágók ütöttek tanyát. Nagynehezcn meg- ragadtak itt, a kicsi település faluvá terebélyesedett. Répáshuta a múltban nemcsak a világ eseményeitől volt elzárva, de az emberibb élet lehetőségeitől is. A Horthy-rendszer népnyúzó politikája kétszeresen sújtotta a ittlakókat. Nemes Károly bácsi, a falu egyik legtekintélyesebb embere, így beszél a múltról és a megváltozott jelenről: — Ég és föld! Nem kell már rettegnünk, nem éhezünk, mint valamikor. Ügy jött ez a felszabadítás, mintha előre dédelgettük volna. Azelőtt, hogy meg tudjunk élni, a bankhoz folyamodtunk kölcsönért. Olyan nagy kamatot sóztak a nyakunkba, hogy nem bírtuk fizetni. Bizony, sokan tönkrementek. Sz. Fréder Károly, Krajner János és mások fölül is elárverezték a házat. Nem volt könyőrület. És próbáltunk volna csak szólni! Nyomban a fejükhöz vágták, fogd be a pofád, te kutya tót! — Most mindenki meg van elégedve. Azóta tudunk boldogulni, haladni, amióta ebben a rendszerben élünk. Egyenjogúak vagyunk. Az iskolában saját anyanyelvűnkön is tanulhatnak gyermekeink, nem úgy, mint a múltban. Ez a rendszer kell nekünk és ragaszkodunk is hozzál A dolgozó nő pedig tanítóképzőbe jár. Nekik niás az életük, nem olyan mint az övé volt. — Azért dolgozom most is — mondja meleg, őszinte hangon —, hogy semmibe se érezzenek hiányt. A termelőszövetkezet — amelynek 1952 óta tagja — biztosítja megélhetését. Az egykori nádfedeles viskó helyett ma modern, villának is beillő lalcása van. — Ez a rendszer nemcsak az anyagi felemelkedést biztosította, de megadta nekünk, dolgozó nőknek az egyenjogúságot is. Ez kötelességeklccl is jár. Helyt kell állni mindenütt és én igyekszem is becsülettel dolgozni. Párivezetőségi tag, és nőtanácselnök vagyok a községben. Ügy érzem, megbecsülnek munkám után. EGYSZERŰ, falusi asszony ozv. Németh Imréné. Kesznyétenben lakik, kinn a falu végén. Szép fekete haját már ősz szálak tarkítják. Derék termetű. Izmos karja, kérges tenyere hozzászokott a mindennapos munkához. Árvaként nevelkedett. Apja vöröskatona volt, orosz földön esett el az intervenciósok elleni harcban. O piciny volt még akkor, s korán az urak cselédje lett. Még 12 éves sem volt, amikor már ott görnyedt naphosszat a 80.000 holdas egri káptalani birtokon. És akkor sem változott meg a sora, amikor férjhez ment. Egymásután jöttek a gyerekek. Németh néni — mint mondja — most nagyon boldog. Gyönyörködhet gyermekeiben. Idősebbik lánya könyvelő, fia agronómus, másik lánya fel? Hiszen ők maguk is jól tudják,< hogy ezeket nem lehet megvitatni,« mivel lényegében arról lenne szó.< hogy ezekben az országokban felszá-j molják a szocialista rendszert és< visszatérítik őket a kapitalizmusl útjára. Az ilyen kérdések felvetései egyenlő a józan ész elvesztésével 1 Ezt lehetne mondani rólunk is, hal például azt követelnénk, hogy aj csúcsértekezleten vitassuk meg, mi-] ként szüntessük meg a kapitalistái rendszert azokban az országokban,] ahol ilyen rendszer van. Az állam ] rendszer: minden nép belügye. * Felvetődik a kérdés, miért tér-5 jesztenek elő jlyen indítványokat?] Nyilván nem azért, hogy megszűnj tessék, hanem azért, hogy fokozzál * a hidegháborút, hogy ingerültsége'2 keltsenek, hogy még jobban kiélez ] zék a nemzetközi feszültséget és le-« gyen okuk a legmagasabbszintű ér-2 tekezlet megtorpedózására. ] Minden lehetőség megvan rá, hog? J a kormányfői találkozón megoldja * nak több megérlelődött nemzetköz 4 kérdést, megszüntessék a hideghá j borút, s hogy a békés együttélés el] vei alapján biztosítsák az államok* normális kapcsolatát. A normális] államközi viszony nagyobb bizal-J mat hozhatna, idővel baráti ka peso-] latok fejlődhetnének, s világszerte] a sziláid béke megvalósulásához] vezethetne. * más államok beavatkozása nélkül. Az olyan megoldás, amelyet nem az egész német nép helyesel, — tehát ahogyan azt az Egyesült Államok és néhány más nyugati állam javasolja — nem az európai b ' megszilárdításához vezet, hanem i_ppen ellenkezőleg, a helyzet kiéleződéséhez, sőt háborúhoz. Ami a kelet-európai országok helyzetének úgynevezett kérdését illeti, ennek megvitatása kirívóan sértené az államközi kapcsolatok elemi szabályait. Az ENSZ egyetlen tagállama sem egyezhetik bele abba, hogy bárkit is felhatalmazzon saját államrendjének megvitatására. Ki ne látná világosan, hogy egyetlen szuverén ország kormánya, egyetlen, magát valamire tartó kormány sem lenne hajlandó ilyen kérdés megtárgyalására. Mi joguk van az Egyesült Államok politikusainak, hogy saját országuk életformáját rákényszerítsók más országokra? A kelet-európai népek már régen elhatározták, milyen úton járnak, és senkinek sincs joga beleavatkoznia belügyeikibe. A szovjet kormány igen sokszor kijelentette és most is kijelenti, hogy a leghatározottabban ellenzi az ilyesfajta kérdések megvitatását. Mire gondolnak azoík a politikusok. akik ilven kérdéseikéit vetnék Az államok képviselőinek legmagasabbszintű találkozóján eszmecserét lehetne folytatni a hidegháború megszüntetésének módozatairól, meg lehetne tenni az első lépéseket a megérett nemzetközi problémák megoldására, a népék új. egészséges kapcsolatainak megteremtése irányában. A Nyugat józan politikusai, a világközvélemény követelésére hallgatva, helyeslik azt a gondolatot, hogy tartsanak nemzetközi tárgyalásokat a megérett kérdések békés megoldására. De figyelmet érdemelnek olyan események is, mint a nyugati katonai szövetségek sorozatos értekezlete a fegyverkezési hajsza fokozására és az összes támadó tömbök egyesítésére. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az Egyesült Államok kormánya igyekszik a kiinduló pontra visszavetni a legmagasabbszintű találkozó ügyét, ugyanis újból előszedi a német kérdést és a keleteurópai országok helyzetének kérdését, vagyis olyan kérdéseket, amelyeket ilyen értekezleten nem lehet megvitatni. A német probléma fontos, de ezt csakis a németek, a Német Szövetségi Köztársaságban és a Német Demokratikus Köztársaságban élő németek saját mp«ruk oldhatják meg, lenüegi körülmények között mindent kormánynak, amely helyesen látja a 2 béke sorsáért reáháruló felelősséget, 2 felül kell kerekednie az ideológiait nézeteltéréseken. Äz utolsó három-1 négy évben, több pozitív eredményt! mutathatunk fel ebben a vonatkozás-! ban. I Sajnos, több nyugati ország veze-| tője még mindig nem mutat hajtan- ] dóságot, hogy kövesse a békés együtt-j élés, a megmemtámadás, a területit sérthetetlenség és a szuverenitás köl-j csönös tiszteletben tartásának elveit,* ne avatkozzék más országok bel-J ügyeibe s lemondjon az erőpoliitiká-t ról. Nem akarnak számolni azzal, J hogy a népek gyűlölik a hideghábo-t rút, békét követelnek, intézkedésekéit sürgetnek a nemzetközi feszültség* enyhítésére. ♦ A Szovjetunió senkit sem fenyeget.* SítenaszáUt és síkraszáll a háborút ellen, helyteleníti, hogy a háborút aj nemzetközi politika eszközéül hasz-j nálják, ellenzi a világ katonai töm-J bőkre tagozódását és sürgeti, hogy* tárgyalásokon rendezzék a nemzet-♦ közi kérdéseket. Éppen ezért a szov-J jet kormán}^- azt a javaslatot térjesz-* tette a nagyhatalmak kormánya, to-5 vábbá sok más ország kormánya elé, < hogy hívjanak össze magasszinti’ \ értekezletet. i Napjainkban nem képzelhető el más értelmes politika, mint a békés együttélés, az ésszerű kompromisz- szum politikája, amely egyik országot sem hozza előnyösebb helyzetbe, s amely szavatolja valamennyi ország biztonságát. Most ez a kérdés: békés együttélés, vagy háború. A Szovjetunió megingathatatlanul síkraszáll az általános leszerelésért, a nukleáris fegyverek feltétlen eltiltásáért, az atom- és a hidxogén- bomibakísérletek azonnali megszüntetéséért, a hidegháború felszámolásáért. A szovjet kormány békepolitikát folytat, s a nemzetközi feszültség enyhítésére, a bizalom légkörének megteremtésére törekszik, ezért az utolsó három évben 2,140.000-rel csökkentette fegyveres erőinek létszámát. Önök már tudják, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának első ülésszaka a napokban úgy döntött: a Szovjetunió egyoldalúan megszünteti az atom- és hidrogénfegyverek valamennyi fajtájával folytatott kísérleteket. A Szovjetunió minden erőfeszítésével azon volt és azon lesz. hogy kölcsönös megértést és baráti kapcsolatokat teremtsen minden ország népével. Abból indulunk ki, hogy a je(Folytatás a 3. oldalról.) szakembernek lenini ahhoz, hogy megértsük, egy elkövetkező háború — ha bűnös erők kirobbantanák — felmérhetetlen bajt zúdít az egész emberiségre. Egy bolygón élünk a kapitalista országokkal, s nekünk jobb, ha nem háborúzunk. Ezt nem azért jelentjük ki, mert gyengék vagyunk. Szilárd meggyőződésünk, hogy háborús összeütközés esetén a szocialista rendszer győz, a kapitalista rendszer pedig nem tudja átvészelni a súlyos megpróbáltatásokat. Ám a kommunisták nem akarják, hogy eszméik tíz meg tízmillió ember pusztulása árán jussanak diadalra. A szocialista országok egyetlen népre sem akarják rákényszeríteni saját rendszerüket. Szilárd meggyőződésünk, hogy a szocializmus fölénye a kapitalizmussal vívott békés versenyben domborodik ki a legnagyobb erővel. A Szovjetunió azt javasolja a kapitalista államoknak, hogy ne a fegyverkezésben, hanem a népek életszínvonalának emelésében, ne a katonai támaszpontok és a rakétakilövő berendezések építésében, hanem a lakás- és iskolaépítésben, ne á hidegháború kiterjesztésében, hanem a kölcsönösen előnyös kereskedelemben és a kulturális értékek cseréjében versenyezzünk.
